Vincent kezdeményezés az előválasztással kapcsolatban
Kezdeményezzük az Országos Előválasztási Bizottságnál, hogy a második fordulóban egyedül az Örülünkvincent blog indulhasson és ne a miniszterjelölti, hanem a Kormányzó és Legfőbb Hadúri címért. Javasoljuk továbbá, hogy Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter nevét kék filccel húzzák át a szavazólapon és kétszer maradjanak ki a dobásból. Tudomásunk van róla, hogy egy másik kezdeményezést is benyújtanak a Országos Előválasztási Bizottsághoz, ami pontosan annyira felel meg az előzetesen elfogadott szabályoknak, mint a miénk, de az sokkal uncsibb.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16528862-6ae25aa841afc' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16528862&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16528862-6ae25aa841afc&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16528862-6ae25aa841afc' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@jotunder:
Jut eszembe:
több mint 30 évig éltem egy olyan társadalomban, ahol egy – na jó, nem szoftver, de – mérnöknek nem sokkal volt több fizetése, mint egy kukásembernek. És dögöljek meg, ha rosszabbul éreztem magam. A társadalmi szolidaritást meg ha távolságban mérnénk, akkor az akkori valahol a Nagy-Magellán felhő tájékán lehetne a mostani szomszéd keritéséhez képest.
A nosztalgia azért trükkös dolog, az embert az emlékezete meg tudja ám csúfolni. Emlékszem az átkosban, mikor az USÁ-ból látogattak meg minket rokonok – tiszta kultúrsokk volt, mintha egy másik bolygóról érkeztek volna. Az is egy távolság volt, nem csak a Nagy-Magellán felhőé, nem szeretném újra átélni, tériszonyom van.
Szolidaritás: rendben, de mi változott? Kicserélte valaki a „magyarokat”? Ugyanazok szoliradizáltak akkoriban látszólag, akik manapság meg a nyakunkba szabadítják pl. a Fideszt, önként és dalolva, migráncsozással, cigányozással, annyit is érezéssel. A munkatáborban is szívmelengető lehet az egyenlőség és a szolidaritás, főleg, ha akad azért vacsora, de vannak egyéb jelenségek is. A kép árnyalásához ajánlom a JT klasszikusok közül a kultúratiszteletbentartási gyakorlatokat.
@equinsu ocha:
Mi változott? Hát pl – nem is a legkifejezettebb okként – hogy a nagyobb társadalmi különbségek a szolidaritást képesek csökkenteni. Pl. ha valaki keres havi két misit, az hajlamos a havi 150-et keresőről úgy vélekedni, hogy miért nem iparkodott? 🙂
A háború előtt amikor igen nagyok voltak a társadalmi különbségek, nyomokban se volt szolidaritás. Majd a szocialista érában – amikor az egyenlitősdi járta pofahámmal, akkor az „egy csónakban evezünk” -kel a kettő együtt létrehozta és fenntartotta. ’90 után kezd visszatérni az előző állapot. (Pl. a nyugdíjasok korábban nem „nyuggerek” voltak. Aki nyuggerezni képes, attól milyen szolidaritás várható el?
90 után megmutatkozott a magyar mentalitás. A népi-urbánus ellentéttel kezdődött, amikor a népiek hazaárulóztak, az urbánusok meg lenézték a népieket és mindketten basztatták a szocikat. A fidesz az egész pályás letámadással tövig húzta a gázt, azóta robogunk a sötétbe. Nincs pàrbeszéd a szekértáborok között, a módosabbak és szegényebbek között (ld adókulcsok) az idősek/fiatalok között (ld nyugger/boomer) , kezdik az árkot ásni a gyerekesek és gyerektelenek között (nyugdíj mérttéke a gyerekszám)
Talán ezért sem tudtuk kiaknázni azokat a lehetőségeket amelyek 30 év alatt adódtak.
@equinsu ocha: „Ugyanazok szoliradizáltak akkoriban” Hmm… Az „átkos” óta generációk nőttek föl, s a szolidarizáció fokozatosan veszített „jelentőségéből”, helyette inkább a lefelé „taposás” került előtérbe – szerintem
(off-os tapasztalat: gimnnazistaként, és még utána is – 80-89(!) között – jártam haverokkal, sulis társakkal kukoricát címerezni, mivel elég jól fizettek érte. Teherautóval vittek bennünket a földekre; 80-84 között az volt a „sikk”, h minél többen szálljanak fel a tgk-ra; ’85 kimaradt a katonaság miatt, ’87-re már azt tapasztaltam, h a „többség” már kiszólt, hogy „megtelt, majd jöttök a következővel”. 3-4 év alatt fordult (számomra meglepő módon nagyot) a világ; De mondhatnék munkahelyi, vagy „jószomszédi” tapasztalatot is a közösségi összetartozásról, de nem lenne más… Szal nem kell „nagyban” gondolkodni, elég körbenézni a „mikro-környezetben”)
Szerintem a „társadalmi szolidaritás”, az valóban inkább társadalmi, mint emberi. Pedig ugye alapból pont azt gondolnánk, hogy az emberek szolidaritanak egymással, a társadalom az nem tud. És így is van persze, az emberek tudnak. Csakhogy nem maguktól, nem ők határozzák el, hogy a fene egye meg, eddig nem szolidaritottam az embertársaimmal, de holnaptól… (vagy fordítva), hanem erre a társadalom, a körülmények kényszerítik. Másképpen mondva: az emberek, az emberi mentalitás nem igazán változott meg azóta (a cocializmus óta), de a társadalom, az nagyon. Maga az, hogy akkor egyenlősdi volt (papíron mindenképpen), most meg az papíron sincs, és az egyenlősdi valóban kedvez a szolidaritásnak. Csak ugye az egy külső dolog (társadalmi állapot), nem belső, belátáson múló.
És igen, határozottan mondható, hogy most nagyon nem a szolidaritásnak kedvező körülmények, légkör, helyzet van. És igen, – visszatérve kissé a korábbi itteni nagy témához, a jövedelemadóhoz – az is a szolidaritás egy mutatója, hogy ki mit gondol a társadalmi közteherviselésről, az elosztásról, és a társadalmi igazságosságról. Ha valóban az a helyzet – és ebből a szempontból mindegy is, hogy a tudatlanság, vagy a gonoszság (igen) – miatt, hogy Agyarországon ma népszerűtlen a progresszív jövedelemadó (bár nem tudom, hogy ez tényleg így van-e), akkor ez is azt jelzi (jelezné), hogy a társadalmi szolidaritás egy(ik) mutatója alacsony.
De nincs min csodálkozni: egy fasiszta állam/párt arra fog játszani, hogy megossza a népet, és kijátssza egy más ellen, hogy mindig félni való ellenségeket mutasson neki. Milyen szolidaritás várható el, egy fasiszta diktatúrában élő emberektől? Örülnek, ha élnek a saját kis köreikben, a többi nem is létezik.
@ipartelep:
az egyenlősdi valóban kedvez a szolidaritásnak. Csak ugye az egy külső dolog (társadalmi állapot), nem belső, belátáson múló.
én ezt olyannak látom, nagyon laza hasonlattal, mint ahogy a flow-élményt jellemzik: kell hozzá a kihívás, ami erőfeszítésre ösztönöz, de nem lehet lehetetlen. szóval valahogy így szövődhet össze a környezet ösztökélése és a belső igazodás.
én egyébként egyáltalán nem vágyom vissza a létezett szocializmusba, jövedelmi olló ide vagy oda. attól, hogy voltak benne jó elemek, sőt, némelyik olyan jó volt, hogy még ma is hat, fű alatt, megbecsületlenül, összességében tűrhetetlen volt.
de szerintem a kép, amit felfestünk arról, hogy mindenkinek jusson elég a méltó élethez és ne kifejezetten a jövedelmi/vagyoni különbségekre legyen kihegyezve a társadalom, az szép és megközelíthető más módon.
Hiv.: @ipartelep:
Bizonyára csak az aradi vèrtanuk kivègzèsènek közeli èvfordulója miatt vetődött fel bennem a tàrsagalmi szintű szolidaritàs szintjènek àtmeneti vagy időszakos csökkenèsei pàrhuzama. Szàz èvvel kèsőbb Franco győzelme a fasizmus tèrhóditàsa vilàgszerte illetve az internacionalizmus igènyènek àtmeneti csökkenèse között nekem adódik a pàrhuzam a 2008-as világvàlsàg ès az ezt követő tàrsadalmi szolidaritàsi szint csökkenés vs a fasiszta eszmèk nèpszerűsödèsèvel karöltve az individualizmus tàrsadalmi mèrtèkú bővülèse.
@rokakutya: Érdekes észrevétel, részemről jár a csillag, de muszáj megjegyeznem, hogy az individualizmus nem azonos az egoizmussal. Rosszul használod a szót.
Az Orbán Viktor néven ismeretes putyinpincsi egyik legfőbb politikai eszköze mindig is az ellenségképzés volt. És az ellenségek adott pillanatban kijelölt körébe kivétel nélkül, mindig beletartozott a magyar társadalom legalább egy szegmense is.
.
Azaz az Orbán Viktor néven ismeretes putyinpincsi „politikai” pályafutása során minden pillanatban, tudatosan és célzatosan törekedett a társadalmi szolidaritás rombolására. (Persze ebben segítségére voltak például a magyar társadalom évszázados sajátosságai vagy a rendszerváltás óta jelentkező bizonyos történelmi trendek is, de azok kitárgyalása egy másik film. És semmiben sem mentik az Orbán Viktor néven ismeretes putyinpincsi & bandája célzatos romboló tevékenységét.)
Adalék a ‘kinek a GDP-je nagyobb?’ alapvető fontosságú kérdéséhez.
@labrys:
Hubazz!
Gyakorlatilag annyit nem érnek a KSH számai, amennyit a papír, amire írják.
Biztos, hogy a 2022-es választást az ellenzéknek kell megnyerni? Lehet, hogy elég lenne, hogy a Fidesz nyerjen 50 % fölött?
[@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:](#comment-312748 Illett volna a komment íràs előtt, utànanèznem, valóban nem helyesen hasznàltam. Köszönöm.
Mentsègemre szóljon, hogy emlèkeim szerint a nyolcvanas èvek elejèn politikai gazdasàgtan vagy hasonló butasàgtan óràn egy àltalam kedvelt tanàr magyaràzata öltött fel bennem aki valami hasonló magyaràzatot adott, hogyaszongya::”a tàrsadalmak, fejlődèsük soràn egyre inkàbb eltàvolodnak a majomőstől, ès a hàborúk is egyre kevèsbè lesznek barbàrak. De, az össztàrsadalmi szolidaritás ingàja mindig kissè (vissza)leng az ösztönössèg felè igy az egyèni (individuàlis) èrdekek àtmenetileg győzedelmeskedhek a tàrsadalmi szolidaritàs felett minden közössègben.”
Ezt nèha fassàgnak èrzem ès val’szeg rosszul is emlèkszem mert az egoizmus a pontos kifejezès, de ettől mèg hinni szeretnèk abban amit anno a Tanàrúr oktatott 😃