Sárkány a garázsban
Eredeti szerző: szempontpuska
Ma tizenöt éve halt meg Carl Sagan. Ehelyütt is több ízben megemlékeztünk már munkásságáról. Kivételes képességű tudós, csillagász, planetológus, asztrobiológus és meghatározó szkeptikus gondolkodó. Tudományos ismeretterjesztő tevékenységét meghatározta, ahogyan a hétköznapi emberekhez közelebb vitte a tudományt, és ahogyan az áltudományok ellen küzdött.
Megvolt az a kivételes képessége, hogy tudását közérthetően is meg tudta osztani nagy tömegekkel.
Egyik fő ismeretterjesztő műve, a Kozmosz gondolkodásom egyik meghatározója volt. Azt hiszem, ő tanított meg arra, hogy legyünk szkeptikusak és egyben toleránsak más nézetei, gondolkodása, vagy akár a hite iránt.
Útravalóként sok mondata visszhangzik bennem, ezek egyike számomra nem csak a tudományos gondolkodásra korlátozódik:
A tudomány egyik parancsolata így szól: „Ne higgy a tekintélynek!”
Életünk során nap mint nap, a legkülönbözőbb területeken találkozunk hitelvű érveléssel, ami önmagában nem baj. Az már inkább, hogy — amint Carl Sagan mondta — másokon számon kérni, tőlük elvárni az én hitemet legalábbis udvariatlanság.
Carl Sagan másutt sokat ismertetett életműve, önálló gondolkodásra és ítéletalkotásra tanítása óva int attól, hogy bármilyen eszközzel alávessük magunkat mások akaratának.
Az egyik kedvenc rajzfilmemben az átverésre kiszemelt gyanútlan áldozat jóshoz fordul, aki — miután gondosan tanulmányozta a tenyerét — aggodalmasan közli vele: „Ön rendkívül hiszékeny”.
Számomra ez Sagan egyik legfontosabb hagyatéka.
Életműve előtt tisztelegve a Korok és Démonok című könyvéből idézzük egy tanulságos tanmeséjét a hit és a kételkedés viszonyáról:
Sárkány a garázsban
— Tűzokádó sárkány lakik a garázsomban — tegyük fel, hogy egy nap ezzel a hírrel lepem meg a barátomat. — Nem vicc — teszem hozzá.
A barátom természetesen szeretné látni a sárkányt a saját szemével. Évezredek során számtalan sárkánytörténetet meséltek már, de valóságos sárkányt még senki nem látott. Micsoda lehetőség!
— Mutasd meg! — kérlel. Odavezetem a garázshoz. Bekukucskál. Egy létra, egy üres festékesdoboz, egy régi háromkerekű bicikli — a sárkány sehol.
— Hol a sárkány? — kérdi csalódottan tőlem.
— Természetesen itt van — válaszolom bizonytalanul körbemutatva. — Elfelejtettem mondani, hogy láthatatlan.
A barátomnak az az ötlete támad, hogy hintsünk lisztet a padlóra, abban meglátjuk a lábnyomait.
— Nem rossz ötlet — ismerem el — de sajnos, repül a levegőben.
— Infravörös érzékelővel akkor is ki tudjuk mutatni a tüzet, amit okád — jegyzi meg még mindig lelkesen.
— Sajnos ez sem megy. A láthatatlan láng, amit okád, jéghideg.
— Akkor szórjunk rá festéket !
— Logikus, de a probléma az, hogy ez egy testetlen sárkány, a festéknek nincs mire rárakódnia.
És így megy tovább a párbeszéd. Akármit javasolt a barátom, mindig van rá magyarázat, miért nem alkalmas a sárkány kimutatására.
De mi a különbség egy láthatatlan, testetlen, levegőben lebegő, hideg tüzet okádó sárkány és egy nem létező sárkány között?
Ha az állításomat semmilyen elképzelhető kísérlettel nem lehet megcáfolni, akkor mit értek azon, hogy a sárkány „van” ?
Logikai gondolatrendszerem nem engedi, hogy ha egy állítást semmilyen módon nem lehet megcáfolni, akkor az az állítás igaz. Annyit jelent, hogy az állításnak nincs köze az igazsághoz, akárhogyan is ébreszti fel intellektuális érdeklődésemet.
A barátomtól tulajdonképpen azt vártam el, hogy bizonyosság nélkül, becsületszóra higgye el, amit mondok.
Abból, hogy korábban olyan makacssággal ragaszkodtam a garázsbéli sárkányhoz, barátom legfeljebb arra következtetett, hogy valami nincs rendben velem. Ha egyszer nincsen rá bizonyíték, mégis mi győzhetett meg a sárkány létezéséről?
Barátom fejében bizonyára megfordult, hogy én álmodtam vagy hallucináltam. De akkor miért kötöm az ebet a karóhoz? Mi az, ami nekem bizonyosságot, neki pedig kétkedést ad? Hol a logikai választóvonal két egyforma felépítésű emberi lény között?
Annyi biztos, hogy a tévedés lehetőségét mértéktelenül alulértékeltem.
De barátom meg akarja őrizni a nyitottságát még azután is, hogy a sárkánynak nyomát sem látta. Ezért mindezidáig nem mondott olyat, hogy a sárkány nem létezik. Várakozó álláspontra helyezkedik el.
A dolgok jelenlegi állása szerint a sárkány léte nagyon valószerűtlen, de ha új tények merülnének fel, kész megvizsgálni mennyire meggyőzőek.
Elfogadom, hogy teljesen igazságtalan lennék vele… ha megsértődnék, vagy lenézném, vagy kigúnyolnám mert fantáziátlan tuskó, amiért bizonyítékok hiányában nem hozott ítéletet az én javamra.
De van egy másik forgatókönyv:
A barátom még rajtam kívül más ismerőseitől is hallja, hogy sárkány van a garázsban. Ráadásul pontosan tudja, hogy ezeknek az embereknek a többsége nem is ismeri egymást. De az ő állításaik is megfoghatatlanok. És velem együtt ők is kényelmetlenül érzik magukat, hogy egy ilyen bizonyíthatatlan meggyőződés hatalmában állnak. Egyikünk sem holdkóros, teljesen normális és kiegyensúlyozott életet élünk.
Összejövünk és spekulálni kezdünk, hátha a világ összes garázsában már régóta ott tanyáznak a sárkányok, de erre csak most kezdünk ráébredni.
— Én azért jobban örülnék, ha nem így volna — jegyzem meg — de akkor mégis mi magyarázza meg azt a töménytelen mennyiségű ősi európai és kínai mítoszt a sárkányokról…?Egy napon aztán valaki azzal a hírrel áll elő, hogy megjelent egy nyom a garázs padlóján széthintett lisztben. Hamarosan többen is megerősítik. Sajnos a kételkedők jelenlétében ilyesmi sohasem fordul elő. Nyilvánvalónak látszik a magyarázat: a lábnyomok hamisítványok. Igen ám, de ekkor valaki, aki szintén sárkányt tart a garázsában, megmutatja megpörkölődött mutatóujját — a tűzokádó tette. Van azonban más magyarázat is. Nem szükséges tűzokádó sárkány ahhoz, hogy valaki megégesse az ujját. Bármilyen fontosak a bizonyítékok a sárkányhívők szemében, nem meggyőzőek.
A barátom számára így nem marad más lehetőség, mint hogy egyelőre megint elvesse a sárkány-hipotézist újabb tények felmerüléséig.
De feltesz magának egy új kérdést is:
Mi a magyarázata annak, hogy ennyi megfontolt ember, láthatóan mind épelméjű és a mindennapi életben következetes, áldozatul eshet egy ilyen különleges illúziónak ?…és ezzel a kérdéssel máris közelebb került azok megértéséhez….
<
p style=”text-align: justify”>
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521534-6ae401c85b0ff' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521534&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521534-6ae401c85b0ff&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521534-6ae401c85b0ff' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ez a sárkánytörténet egy dologról győz meg engem. Ha a bejegyzés írójának – aki vélhetően ismeri Sagan munkásságát, velem ellentétben – nem jutott eszébe jobb, akkor vagy ő sekélyes vagy Sagan. Vagy mindkettő. Talán ajánlanám a cikkben is idézett mondatot, ami nyilván Saganra is igaz: „Ne higgy a tekintélynek!”
@El Topo (Sgt. Elias):
ingyé? 🙂
@Androsz:
könyörgöm, ne, mert fáj. és a többi észlény deatudományishit bullshitjei. épp csak a lényeget nem fogja fel az ilyen.
a tudomány nevű izének nem a hit a lényege, mert hinni csak olyasmiben lehet, ami nem bizonyítható.
a tudomány például azt állítja, van gravitáció, és itten mifelénk van egy gravitációs gyorsulás nevű izé. aki akarja, kipróbálhatja, és furcsa módon folyton az jön ki, hogy tényleg van gravitáció, és a gravitációs gyorsulás tényleg annyi, amennyi.
ez mitől hit? a hit az, amikor azt mondják nekünk bácsik-nénik, hogy a jóisten így meg úgy. mi is a különbség? ja, hogy nem tudod lecsekkolni az állításaikat. amire az a magyarázat, hogy a jóisten csak kiválasztottaknak nyilvánul meg.
hát, kérem szépen a gravitáció nem csak kiválasztottaknak elérhető szolgáltatás, és bármikor, bárki számára csekkolható. aztán innen kezdve lehet szortírozni, hogy van az ez, aminek az eddigi állításai csekkolhatóak, plusz ad egy logikus rendszert, meg van az, ami azt kéri tőled, hogy fogadd el, mert csak, és akkor lehet küldeni az esemest, hogy melyik a tutibb.
jóestét.
@Androsz:
ja, meg ez, hogy a tudomány felsőbbrendű. a tudomány nem felsőbbrendű, hanem működik.
ha a tudomány nem működne, nem olvashatnám a véleményedet. ha a nemtudomány működne, akkor meg nem kellene itt baszkódnom, hanem odakocognék asztrálizében a hozzád. na de az sajna nem műxik, ez van.
ha nem kell hinni a tekintélynek, akkor miért kell állami intézményekben bemagolni a tudomány éppen aktuális dogmáit?
mikor válik végre szét az állam és a hittérítés?
@mavo: azt állítod, hogy tudományos szerkezetek soha nem romlanak el?
és különben is, a tudomány mindent tud a világról, és sosem téved?
😡
na… ilyen egy igazi fanatikus hívő… :#
@endike: így van
szeretet nem létezik, mert tévedhetetlen tudományos módszerekkel még nem sikerült megmérni
ahogy istent sem
ezért, ezek nincsenek
az atom pedig egy és oszthatatlan
ilyen a tévedhetetlen tudomány 😡
@w_tilos: „és különben is, a tudomány mindent tud a világról, és sosem téved?”
Ilyet a tudomány sohanem állított. Éppen az az erőssége, hogy bármikor képes felülvizsgálni, korábban kőbe vésettnek hitt igazságokat.
@w_tilos: Azt hogy tévedhetetlen Te állítod…
A tudománynak a megválaszolatlan kérdéseket nyitva kell hagynia, saját hipotéziseit folyamatosan meg kell kérdőjeleznie. Ezért aztán soha nem tud “kerek világot” nyújtani a tudásra szomjazóknak saját emberöltőjükön belül.
Az emberek létezése tele van bizonytalanságokkal. Közülük sokakat kegyetlenség lenne megfosztani a hit vigaszától, például olyan esetben amikor a tudomány nem képes enyhíteni szorongásukon.
Elfogadom, hogy jogukban áll eltekinteni a követelményeitől azoknak akik a tudással járó terheket nem képesek elviselni.
@szempontpuska: ha NEM tud mindent a világról, akkor miért KELL bemagolni állami intézményekben a NEMTUDÁSon alapuló hittételeit?
miért rekesztik ki azokat, akik kételkedni merészelnek ebben a NEMTUDÁSban?
és miért hazudja azt magáról, hogy ő TUDomány, amikor éppen NEMTUD?
ez egy szekta?
@w_tilos: Amit a suliban tanítanak azok nem hittételek, hanem bizonyított tudásanyag és az emberi ismeret-kultúra részei, alapjai.
Mit értesz kirekesztés alatt?
@w_tilos: „szeretet nem létezik, mert tévedhetetlen tudományos módszerekkel még nem sikerült megmérni”
Ez olyan struccpolitika. Attól, hogy nem mérhető, még létezik. Csak egyelőre még a mérőeszközt nem találták fel hozzá.
@2llkedő: egyáltalán a szeretet tudományos kategória-e????
kell-e mérnie defniálnia a tudománynak?
vagy olyan mint a művészet, a boldogság stb.
@w_tilos:
„azt állítod, hogy tudományos szerkezetek soha nem romlanak el?”
persze, de csak miután kihangsúlyoztam, hogy a tudomány felsőbbrendű és tévedhetetlen.
wmiki nevet váltott? vagy csak nekem furcsa, hogy ugyanazt szajkózza ez az új izé?
@szempontpuska: 😡
az előbb épp arról papoltál, hogy a tudományban semmi nincs kőbe vésve, így amit az iskolákban magoltatnak, nyilván az sem
most akkor mégis?
melyik hazugságodat vegyem figyelembe?
@w_tilos: Nincs ebben semmi hazugság.
Azt is írtam, hogy azért nincs kőbe vésve, mert bármikor képes képes megkérdőjelezni. Ez nem azt jelenti, hogy semmi nincs bizonyítva, hanem azt, hogy amit 30-50-100 éve tanítottak, az ma nem feltétlenül igaz.
Minden nemzedéknek a saját tudásanyagát kell megtanulnia, ami akár egy évtizeddel később már lehet, hogy nem érvényes. Ez így működik. Ez így van rendjén.
Egyébként az iskolában tanítanak hipotéziseket is, attól függ milyen tárgyról és melyik fokozatú iskoláról van szó.
Általános iskolai matematika, fizika, biológia terén viszonylag ritka, hogy felül/át kelljen vizsgálni alapvető tételeket 🙂
Wmiki bulizik,pam-pam.
@w_tilos: Hát igen. Sosem értettem például azt, hogy a „világnézetileg semleges” iskolákban miért tanítják a materialista világnézetet tudományos tekintéllyel? Talán a szocializmusban vált ez megszokottá.
(Nálunk legalább volt annyira korrekt a biológiatanár, hogy azt mondta: gyerekek ezt az evolúciónista sztorit mindenki ismeri, vagy elolvashatja a tankönyvből, szóval inkább vegyük elő a kis növény és állathatározót…! És fél év alatt megtanultuk az összes növény-, és állatfajt ami körülvesz, ha kilépünk a természetbe. Ez hasznos tudomány!)
@w_tilos:
a gravitáció a tudomány nevű szekta hazugsága. tök egyszerűen be tudod bizonyítani: leugrasz a tizedikről. ha a tudománynak lenne igaza, akkor kicsit deformálódna a tested, de a tudomány hazugság, tehát el fognak kapni az angyalok és semmi bajod nem esik (gondolkodó lényektől elnézést kérek a hamis dilemma nevű eszköz használatáért).
@mavo: Itt azt hiszem inkább arról van szó, hogy a tudás a mindennapi élet szintjén ad-e válaszokat. Egyre több választ ad, még többet is ami emészthető.Az igaz, hogy ezek a válaszok egyre összetettebbek. Nagyobb ismeretet és utánjárást igényelnek, de a specializáció dacára, eredményeik folytán mélyen beférkőznek az ember mindennapi életébe. A mikrobiológia és a meteorológia képes magyarázatot adni arra, ami miatt néhány évszázaddal ezelőtt még asszonyokat hurcoltak máglyára.
A betegségek természetét például a keresztény időszámítás előtti IV. századtól kezdték megérteni és ettől fogva egyre kevesebbet kellett az istenekre hagyni.
Egy vérmérgezésben szenvedő emberért lehet imádkozni, de lehet penicilin injekciót adni. Vajon melyik a hatásosabb ?
Az ember számára ma már nincs visszaút. Szereti-e vagy nem, együtt kell élnie a tudománnyal. És ha megbarátkozik vele elé tárul a szépsége és hatékonysága. Egyetlen élőlény tervrajza és gyártási előírásai ezer enciklopédia méretű kötetet töltenének meg, de ugyanennek az élőlénynek minden egyes sejtjében tárolva van ez az információ.
Olyan kérdések, rejtélyek ezek amelyek gazdagságot hordoznak magukban azok számára akik veszik az erőt és a fáradtságot, hogy elmerüljenek benne.
Persze minden rendszer hibája, hogy amint fokozatosan egyre komplexebbé válik, kialakul egy hierarchia – erről beszélgettünk itt tegnap este „tekintély” címszó alatt -, amely kezeli, óvja és konzerválja a felgyülemlett tudásanyagot. És ez a hierarchia önző. Ez is emberi. Így volt ez a papsággal, amely az egyházakra bízott tudásanyagot vitte tovább, és így van ez az orvosokkal, mérnökökkel, jogászokkal, fizikusokkal. Az ember szelektál és másokra – specialistákra – bízza azt a tudásanyagot, amelyet maga nem tud kezelni. Így épül fel a társadalom és így dolgozza fel a közösség az összegyűjtött tudásanyagot.
Ezt tanítja
@jotunder:
„egy katolikus egyetemen pontosan ugyanazt a fizikat tanitjak mint egy allami egyetemen.”
de ez csak azért van, mert a tudomány olyannyira eredményes, hogy a vallás kénytelen kullogni utána, és alkalmazkodni. kb hasonló szinten van ez, mint Orbán Viktor az IMF-fel: egy idő után még ő is kell, hogy alkalmazkodjon a realitásokhoz.
„de alapvetoen a tudomany, a tekintelyre epul, de az persze nem ugyanaz a tekintely fogalom amirol Sagan beszel. „
nem értem, hogy mire jó kavarni a fogalmakat. a tudományban a tekintélynek abban, hogy végül is melyik elméleteket fogadják el, hosszú távon semmilyen szerepe nincsen.
hacsak nem értesz „tekintély ” alatt empirikus igazolást, vagy logikát, de akkor tényleg nem értem, miért kavarod a dolgokat.
@szempontpuska: Ez elég darwinfasiszta vélemény volt! A hit nem üres lelki vigasz, ahogy a tudomány meg nem „görcsoldó”. Ha lesajnálod a hitet és azokat, akik hisznek, legalább ne csinálj magadnak vallást a tudományból!
Én nem gondolom, hogy a tudomány és a hit szemben áll egymással. Mindegyiknek fontos és hasznos szerepe van az igazság keresésében és amíg van látható és láthatatlan világ, addig az azokkal kompatibilis eszközökkel kutatjuk azokat: anyagiakat anyagiakkal, szellemieket szellemiekkel. Az emberben pedig egy az anyag a lélek és a szellem, és nem hasonlik meg.
@jotunder: „a tekintely semmikeppen nem bizonyitek, de bizony ervnek nagyon hasznos.”
nem hasznos. egyébként félek, hogy te a tekintélyt az igazolt szakmai tudással kevered össze. az sem jó érv, de mondjuk jó szűrő, ha gyorsan akarunk dönteni.
@jotunder:
C.F. Weizsacker: „Még korunk szélhámosainak is tudósnak kell magukat színlelni, mert különben senki sem hinne nekik.”
vilagnezet.blog.hu/2007/05/06/a_teologia_egyertelmu_altudomany
@trolololol: @trolololol: „mi motivált téged arra, hogy pont Sagantól idézz, és ne mondjuk Józsibácsitól a sarki krimóból?”
kérdés, hogy Józsi bácsi a krimóból mi okosat mondott.
„Én jótündérrel vagyok egy állásponton, a tekintély nagyon is hasznos dolog, egyfajta „szellemi rasszizmus”, aminek a célja, hogy általánosságban ne kelljen mindig mindent minden alkalommal megvizsgálni.”
1) te is az igazolt szakmai hátteret kevered a tekintéllyel
2) és te is csak azt mondod, hogy az egyes embereknek jó szűrő lehet. de NEM A TUDOMÁNYNAK.
a TUDOMÁNY ugyanis nem azon a szinten működik, hogy Béla Bácsi a krimóban Józsi bácsit hallgat, vagy Carl Sagant olvas.
A tudomány a reviewolt szaklapokban dől el. Oda Józsi bácsi is beküldhet valamit. És megnézheti, hogy mit kap kritikaként.
@Brendel Mátyás:
Az utolsó mondathoz te is adtál ihletet:
Mikhail Aleksandrovich Bakunin irta, mondta (1814-1876) orosz anarchista és elméleti politikus, aki szemben állt Karl Marxszal : A teológia az isteni hazugság tudománya
Carl Sagan: Korok és démonokban ír hasonlóakat: „A teológia csak a garázsban lévő, láthatatlan és érzékelhetetlen, hétfejű sárkányok létezéséhez hasonló érvrendszereket épít fel. „
Azaz egyszerűbben kifejezve a teológiának sokak szerint kb. annyi az értelme, mint az unikornisológiának, pegazusológiának, vagy mondjuk az orkológiának.
vilagnezet.blog.hu/2007/05/06/a_teologia_egyertelmu_altudomany
Azért látom jó kis párbeszédek alakultak itt ki 🙂
1./ sokan elfelejtik, vagy nem is tudják (vagy nem akarják tudni), hogy a tudomány nem egy olyan dolog amiben _hinni_ kéne. A tudomány _módszertanok_ összessége. A tudomány mint olyan nem állít, nem állíthat semmit!
2./ Sokan keverik a szkepticizmust az agnoszticizmussal. Tessék kérem utánanézni egy szótárban.
3./ Látom még mindig a kongitív disszonancia (feloldása) a legnagyobb hatalom :). (Ennek is utána lehet nézni egy szótárban)
Hol van wmiki? :)))
@Gukker:
„2./ Sokan keverik a szkepticizmust az agnoszticizmussal. Tessék kérem utánanézni egy szótárban.”
Vagy olvassák el ezt az írást:
Agnosztikusok buta emberek
Az agnoszticizmus tehát buta embereknek való világnézet, akik gyávák is hozzá, hogy nyíltan vállalják valódi nézeteiket. Inkább elmossák egy szinte semmi értelmeset sem jelentő, vicces eredetű szóba. bővebben:
vilagnezet.blog.hu/2008/10/10/agnosztikusok_buta_emberek
@aeidennis: @aeidennis:
„A tudományt emberek csinálják, és tévedhetnek. Leginkább tévednek.”
A tudományos módszerben pont azért szükséges, mert az emberek tévedhetnek. És csak a tudományos módszer tudja ezt megoldani. Nincs más módszere a megismerésnek, ami működik.
” A tudomány pedig nem megérteni akarja a valóságot, hanem magyarázni.”
Ami ugyanaz.
Én is a tudományban dolgozom. Most a tekintélyelvűség elkerülése miatt nem hivatkozok arra, hogy magasabb pozícióban.:)
@pHérték:
„De a tekintélyt elismerem és tisztelem is. Azt, amelyről tudom jó forrásból ered és tartalom, súly van mögötte.”
Ha tényleg TUDOD, akkor az már kevésbé tekintély.
„Az elismerés pedig alap építőköve a jó emberi kapcsolatoknak.”
Más az emberi kapcsolatok működése, és más a megismerés. Teljesen más dolgok. Ami neked az emberi kapcsolatokban „működik”, az nem működik egy nagy diszciplína szintjén.
@vilagnezet.blog.hu: Én agnosztikus vagyok 😛
@aeidennis: „Az ember értékét nem az agyműködésének milyensége határozza meg.”
Értem, neked az az érték, ha jól néz ki.
@szempontpuska:
én meg Jedi vallású:-)
@vilagnezet.blog.hu:
nem véletlenül hit a klasszikus (nem agnosztikus) ateizmus is. és nem véletlenül termeli ki minden hit a saját fanatikusait, akik röhögnek mindenkin, aki nem azt hiszi, amit ők.
@Brendel Mátyás: :0
vagyis akkor a tudományos módszerek miatt (amik pontosan mik is, hívők?) a tudomány sosem téved?
ezért kell bemagolni a dogmáit állami intézményekben?
😡
lassan eldönthetnétek már, melyik hazugságotok mellett tartatok ki, szektások
@pHérték: Teljesen félreértesz. Én sem gondolom, hogy hit és tudomány szemben áll egymással.
A hit és a tudomány is eredendően ugyanabból az igényből gyökerezik: az Embernek az iránti vágyából, hogy megismerje azt ami körbeveszi.
Az egyiptomi papok olyan csillagászati ismereteknek voltak a birtokában, melyek sok tekintetben megközelítik, néha elérik a XX. századi tudomány színvonalát.
Vallásos hagyománnyal átszőtt társadalmak évszázadokon át meghatározó tudományos felfedezésekkel gyarapították az Emberiség tudását (némelyek pedig a múlt ködébe vesztek, csak az eredményeiket ismerjük, de nem a “hogyan”-t)
A kínai társadalom feltalálta a puskaport és iránytűt, Indiában alkalmazták először nullát, a napistent imádó aztékok pontosabb naptárral rendelkeztek, mint az őket leigázó európaiak, a keresztény egyházak évezredes távlatokba örökítették át a görög bölcsek, tudósok tanait, akik pedig elsők voltak annak hirdetésében, hogy nem az istenek, hanem a természet erői felelősek a világ rendjéért.
Viszont Darwin, Kopernikusz, Galilei és Giordano Bruno tanai alapjaiban rengették meg a katolikus egyház tanait, 1993-ban Szaúd-Arábia legfelsőbb vallási vezetője kinyilvánította, hogy a Föld lapos és aki kételkedik ebben az nem hisz Istenben, ezért büntetést érdemel.
Ezekben a korokban a vallás (vagy csak az egyház ?) a tudás kerékkötője volt.
De évszázadokkal később a legnagyobb tudós elmék, mint Newton, Einstein vagy Hawking is vallásosnak állították/állítják magukat. Kepler egyenesen azt állítja, hogy a tudomány célja Isten gondolatainak kifürkészése.
Megfér-e egymás mellett ez a két eszmerendszer, a tudomány és a vallás?
Az egyik azt hirdeti, hogy higgy, a másik pedig arra tanít, hogy kételkedj.
@trolololol: @trolololol:
„Csak hát a dokis példa attól még áll. Ha azt mondja a doki, hogy gyomorrontásom van, akkor én azt elhiszem. Mert baromi sok energiát spórolok meg ahhoz képest, mintha nem hinném el, és magam járnék utána.”
1) ugye itt szakmai hátteret ismersz el, nem tekintélyt. olyan szakmai hátteret, amelyet részben te magad is ellenőriztél,
2) a tudomány NEM az, hogy te mit hiszel el a dokinak. ez nem tudomány. a körzeti orvos még csak nem is tudós.
és akkor tegyük ezzel szembe a papot:
1) mi a fene szakértelme van egy papnak?
2) hol a fenében tudtam én ezt bármilyen szinten ellenőrizni?
3) mi a fene szükségem van nekem a papnak bármit is elhinnem? lesz-e abból károm, ha ott hagyom az fenébe? van-e sürgőssége, jelentősége a dolognak? NINCS.
@w_tilos: Lassan megérthetnéd már, hogy a tudomány nem állítja magáról, hogy sohasem téved. Amíg erre nem vagy képes, addig saját magaddal vitatkozol itt, ami kétségkívül szórakoztató látvány (egy ideig)
@mavo:
Az agnoszticizmus kb ugyanolyan bölcseleti vicc, mint a micimackizmus. Az csinál hülyét magából, aki nem érti, hogy poén és komolyan veszi.
Az ateizmus meg nem más, mint egy hülyeség lereagálása egy másik hülyeséggel. Tehát lásd antikarakuttyiszmus példát.
Mivel én senkiben és semmiben sem hiszek így én mindenkin röhögök és nagyon sokszor, ha nincs éppen kin, akkor magamon.
@simonmondja.: „És mi van, ha az a sárkány ott van a garázsban, de tényleg nem szükséges más az elfogadásához, mint az elfogadás.”
És mi van, ha nem a sárkány van ott a garázsban, hanem a pegazus, vagy a télapó, vagy az unicornis, vagy Zeusz, vagy Krisna, vagy Buddha, vagy sátán, vagy Zoroaster? És mi van, ha a sárkány nem a garázsban van, hanem a spájzban, és kifejezetten megsértődik, hogy te azt hiszed, a garázsban van, és a pokolba kerülsz?
Hogyan választasz? És miért pont azt, ha egyszer semmi alapod nincs rá?
@vilagnezet.blog.hu: Az erő legyen veled 🙂
@simonmondja.:
„És mi van, ha az a sárkány ott van a garázsban, de tényleg nem szükséges más az elfogadásához, mint az elfogadás.”
és mi van, ha a cukrosbácsi tényleg ad cukrot, és nem is akarja, hogy le…d?:)
@Brendel Mátyás: A papnak talán annyi fórja van, hogy a tudomány nem ad választ a „honnét övünk, hová megyünk, kik vagyunk” kérdésre. A belső emberről nem mond semmit, csak a külsőről: mintha az embert a körmével és a hajával (vagy: májával, agyával) azonosítanánk. A tudománynak köszönhetően nagyban javultak a külső ember életkörülményei, a belső emberről azonban ma — mondjuk a civilizáció szintjén — talán kevesebbet tudunk, mint Kepler korában. A vallás és a filozófia ezekre a kérdésekre próbál választ adni.
„… honnét jövünk”
@simonmondja.: „Lécci, akkor bizonyítsd be valakiről, hogy szép…”
Objektív értelemben az, hogy „X.Y. szép” NEM IGAZ. nincs ilyen igaz állítás. pontosan azért, mert elvileg sem lehet igazolni, nem is lehet igaz. ld, gyenge verifikációs kritérium
@szempontpuska: Még TV szereplésre is rávettek, ahol Nádas György szerepelt előttem és persze, hogy bevallottam, hogy az ilyen valláshoz, kell egy jó adag lököttség, de azért jóval kevesebb, mint a ZombiJézuska vallásokhoz.
atv.hu/videotar/20111012_vallald_hogy_jedi_vagy
@aeidennis: @aeidennis: 🙂 Hát igen, Ige arcbamászóan hülye.:)
@vilagnezet.blog.hu:
azon gondolkodom, mennyivel vagy különb wmikinél, de sajna semmi nem jut szembe sem pro sem kontra.
ez van. mi agnosztikusok nem elég, hogy nem létezünk, de még ostoba faszok is vagyunk.
na, jut eszembe, én duplán nem létezem, hiszen agnosztikus jobboldali liberális vagyok. illetve értelemszerűen nem vagyok, ilyen állat nincs is, nincs itt semmi látnivaló, tessenek tovább menni.
@Brendel Mátyás:
10 éve még nagyjából normális, sőt, vicces is volt. aztán megzakkant. 🙁