796-ik a szegedi egyetem a US News rankings szerint (UPDATE a tegnapi poszthoz)
A US News egyetemi listája kutatáscentrikus, a Clarivate adatait használják. A legjobb magyar egyetem a 485-ik (ELTE), Semmelweis 590-ik, a szegedi egyetem 796-ik. Az első százba itt nem könnyű bekerülni, 11 brit egyetemnek sikerült csak, 9 kínai, 5 német, és 40 amerikai.
P.S Nem lehet ezer dolláros adjunktusi fizetésekkel tízezer dolláros adjunktusi fizetésekkel versenyezni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16531693-6abff67e46150' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16531693&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16531693-6abff67e46150&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16531693-6abff67e46150' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
.
Jótündér!
.
Mond az neked valamit, hogy sem ehhez, sem az előző, hasonló témájú poszthoz nincs mindeddig egyetlen komment sem?
.
@hakohen: Már mindent elmondunk a témáról a megelőző 10 hasonló bejegyzésben?
@hakohen: ezek hírposztok, miért kellene őket kommentelni? nem akarok mindig (soha?) clickbait posztokat írni. nem vagyok… most itt írhatnék egy kis listát arról, hogy ki nem vagyok.
.
@Grrr: & @jotunder:
.
Nem fontos. Nem ment át: csak azt akartam mondani, hogy ezek a rangsorok valójában semmi mást nem jelentenek, mint gyerekek játékát a homokozóban, amit nagyon komolyan vesznek. Éppen ma hallottam egy oktatáskutatótól, hogy szerinte ezek az adott egyetemek PR-jai, semmi más.
.
@hakohen: Ezeknek a pontszámoknak eleve egy jó nagy része abból jön, hogy mit gondolnak a profok szerte a világban, mik a jó egyetemek a területükön. Szóval per def a PR hatékonyságát méri. Én szoktam ilyeneket kapni, a THE-től, QS-től, etc, hogy vegyek részt az értékelésben, próbáltam párszor, de 2 percnél tovább nem bírom, annyira hülyék a kérdések, már a „te területed” sincs jól definiálva, ráadásul rosszul érzem magam attól, hogy mennyire szubjektívek és elavultak az infóim, 10 éve ismertem három szerintem érdekes embert azon a helyen, de most már csak egy van közülük ott, mi vajon a három ember maradandó hatása, mennyi időt feccöljek ennek a kérdésnek a megválaszolásába most? Totál random, hogy ki mennyire veszi ezt komolyan, ki hol adja föl, akkor tartasz ki egy egyetem mellett, ha van egy nagyon általános képed, de az máshonnan nehezen jöhet, mint a PR-ból, mert az ördög a részletekben lenne…
@hakohen: angliában van olyan lista, amelynek mérhető hatása van a felvételiző diákokra. valamennyire talán segítenek eligazodni. bár leginkább arra jók, hogy a vincentbe tegyem őket, de ezt se becsüljük le.
mindazonáltal a „legyen 2030-ra egy magyar egyetem a legjobb százban” egy rituálisan citált mondat felsőoktatásról szóló NER beszédekben. nem lesz.
@jotunder: Nyugodj bele, hogy lesz. Szorgos kutatóink majd megalkotják az egyetemek társadalmi jövőképességi rangsorát. És azon a moszkvai, kínai és türkmén egyetemek mellett a magyarok is előkelő helyen lesznek.
Hiv.: @jotunder:
Ez pont abban az évben lesz amikor a magyar gazdaság utoléri az osztrákot. Ugye, jól értem?
@fuhur: Nem tudom pontosan, de annyi biztos, hogy Magyarország 2030 a legélhetőbb öt EU-s tagállam egyike lesz. Ennek a mutatóját ugyebár még nem fejlesztettük ki, úgyhogy nagy reményeket támasztok, hogy valóban sikerül teljesíteni ezt az ambíciózus célkitűzést.
@Mister Gumpy:
Azt elhiszem, hogy ezek a mérőszámok baromira nem jellemzik egyértelműen, hogy jó-e egy egyetem. De ha több különböző, az eredményt nem előre meghatározó, alapvetően jóindulatú emberek által készített listában A ország következetesen 11 egyetemet képes a top 100-ba delegálni (UK) a másik meg nullát (HU), akkor azért világos, hogy melyik a nyugati civilizáció és melyik a kecskebaszó, még akkor is, ha nem tudjuk külön, hogy melyikben képesek civilizáltan nyírni a füvet a házak előtti kis kertecskékben (egyébként szintén UK), még akkor is, ha a másik több olyan embert volt képes elüldözni, akik később Nobel-díjat kaptak.
@szazharminchet: Mindenféle rosszakat kehet mondani a maygar világról, inkl. felsőoktatást is, de hogy épp az ARWU kapcsán kellene definiálni a nyugati civilizáció vs „kecskeb…” relációt, ebben azért nem vagyok egészen biztos. Merthogy akkor Olaszországot, Spanyolországot, Ausztriát, Írországot stb. is ide kellene csapni, nekik szintén nincs az első százban egyetemük.
Szóval csak azt javaslom, használjuk ezeket a rangsorokat arra, amire jók (nem sok minden ilyesmi van, lehetett JTvel vitatkozni róluk, de az már lejárt lemez, a szerencsétlen kormányurak ezirányú megnyilvánulásain pedig már nevetni se érdemes, nincs sportértéke), és legyen annyi önbecsülésünk, hogy ha végre sikerült belátnunk az ország minimum évszázada és minimum évszázadra stabil helyét az európai második-harmadik vonal mezsgyéjén (nem csak az egyetemi rangsorokban, mindenben), akkor nem hagyjuk a meglévő valódi nagy teljesítményeket tudomásulnemvenni, és a gumicsontrágódások helyett helyett tenni valamit, hogy legalább szégyenkezni ne kelljen az olyan rezsimek miatt, mint a mostani. Elegendő harc… mondaná a költő…
Én csak arra lennék kíváncsi, hogy az oly előkelő helyen álló amerikai egyetemeken, hogyan vették figyelembe a gyilkos arab terroristák melletti tüntetések miatt megszakadt félévet és az így is kiosztott diplomákat…
Pl a jogi szakon 1. helyezett Yale law school (Shanghai lista) előadóit és előadásait a tavaszi félévben….
Hogy citáljam Dr Réthy László (Magyar nemzeti múzeum)1903 augusztus 18-i levelét „basszák meg az urak a sarkantyújukat”… illetve jelen esetben a listáikat….
@fortin2:
Az a baj, hogy egyrészt az az európai másodvonal az a világ harmadvonala, az európai élvonal pedig másodvonal, kivéve pár outliert (Cambridge, Oxford, ETHZ).
Egyrészt egész Európa pofátlanul keveset költ felsőoktatásra és kutatásra (igazából Amerikában is nagy visszalépés volt az után, amikor a hidegháború miatt legalább a matek-fizikát úgy-ahogy támogatták), másrészt a magyar felsőoktatás és kutatás a lelkes oktatók és kutatók fanatizmusa miatt sokkal jobban teljesít, mint amennyire az ország megérdemli (megfizeti).
Szóval valahogy őszintén úgy fogalmaznék, hogy a probléma globális (az emberek jobban félnek az unalomtól, mint a haláltól, olvasni nem elegen tudnak, és ezért többet költünk belül üres golyók rugdosására, mint pl. rákkutatásra), Európa még ehhez képest is a múlt dicsőségén merengve elszunyált, mi meg… Szóval az nem mentség, hogy máshol is megnézegetik azt a kecskét, mert olcsóbb, mint csajozni.
@aerduloensamtonight:
A kutatást-publikációt mérő tényezők még meg is ugorhattak attól, ha az oktatásból felszabadult egy kis idő.
Ránéztem a CEE-országok GDP-arányos kormányzati költéseire (így szoktam szórakozni), és van néhány érdekes adat. Ez a felsőoktatási kiadások alakulása például (szaggatott vonal: CEE Magyarország nélkül; zöld: Magyarország):
https://imgur.com/a/pIHKdHc
Gazdasági szubvenciók, beruházástámogatás; illetve egészségügy:
https://imgur.com/a/7AdLcl5
@szazharminchet: Ja, semmi olyasmit sem akartam implikálni, hogy ne lenne szarban a magyar felsőoktatás. A kvalitásaink, a kedves vezető iránymutatásával megtámogatva, miszerint nemtomhány éven belül nemtomhány top 200-as egyetemünk lesz bármelyik listán, bármi szerint mérve, kb arra jók, hogy egy 700. helyről vagy javítsunk 50-et, vagy rontsunk. Ez akkor is mutatja, mekkora gáz van itt, ha fontosabb dolgok is vannak, mint amit ezek a listák mérnek.
De azt azért tartom, hogy ha most egy év alatt Szeged 300 helyet javult, akár Karikó Katalin miatt, akár nem, az is erősen azt mutatja, hogy mérsékelten releváns ez a lista arra vontakozólag, hogy milyen képzést kapnak a diákok és milyen kutatást végeznek a tanárok.
Itt meg egy érdekes 1997-es cikk arról, hogy hol tart ma, 27 évvel később, a magyar felsőoktatás: https://magyarnarancs.hu/publicisztika/dobrovits_mihaly_akasztott_ember_nem_halas-54306
@Grrr: Ööööö, ez valós adat? Honnan van és mit mér? Remélem, az MCC budget benne van már… miközben az ELTE és a BME csődbe mennek.
Az Eurostatról szedtem: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/gov_10a_exp__custom_12661371/default/table?lang=en. Folyó áron a kormányzati kiadások a felsőoktatási szektorban 405 milliárd forintról három év alatt 1272 milliárd forintra ugrottak (+214%), ami igen szép teljesítmény. A beruházások ebből +324%
A KSH csak a végső fogyasztási kiadásra ad adatot (https://www.ksh.hu/stadat_files/gdp/hu/gdp0018.html), ebben a közbenső fogyasztás és a beruházások nincsenek benne, de ugyanazt mutatja ő is (eleve ő szolgáltat adatot az Eurostatnak ugye).
@Grrr: Ezek után érthetetlen, mit sírnak az egyetemi kollegák itt. Sohasem látott, egészen szédületes forásbővülés van a felsőoktatásban.
@Grrr: Wow, ez nekem nem volt meg. A BME költségvetési támogatása a 2009-től 2021-ig kb konstans 15 Mrd-ról 2024-re már 19 Mrd-ra ugrott, sőt robbant.