98%-os különadó reloaded
Eredeti szerző: Kettes
1.
Az Alkotmánybíróság a pénteken nyilvánosságra hozott határozatával elmeszelte a 98%-os különadó törvényt. Egészen pontosan a 2005. január 1-jéig visszamenőleges hatályt bevezető törvénymódosítást, így persze a törvény lényegében végrehajthatatlan.
Az indoklás lényege az volt, hogy
„Bevallással lezárt adóévre szóló adókötelezettségnek az adóalanyokra hátrányos megváltoztatása azt jelenti, hogy a súlyosabb kötelezettség teljesítése az adóalanynak nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiája anyagi alapját is megterheli. Ebben az esetben a természetes személy jelentős mértékű állami beavatkozás vétlen áldozatává válik, és ezért méltóságában teljes joggal sértve érezheti magát.”
Lázár János azonnal leszúrta az Alkotmánybíróságot, hogy az Magyarország érdekeivel ellentétes döntést hozott. Hogy mi Magyarország érdeke, azt majd Lázár János megmondja nekünk, a húszmilliós Audija ablakán kihajolva, csak hegyezzük a fülünket. Nem fogják feladni, hétfőn benyújtják a törvénymódosítást, hogy „a törvény az érdemtelen, pofátlan végkielégítéseket felvevőket, hogy ezeket 98 százalékkal adózzák le”.
Ezt már tavaly nyáron, sőt októberben is megtehették volna, ehelyett a Fidesz újra és újra olyan tömegekre vetett ki különadót, akik jogszabály alapján, megérdemelten, több év vagy évtized munkája alapján kaptak végkielégítést és egyéb, a munkaviszonyuk megszűnése miatt járó, jogszerű jövedelmet.
Közbevetőleg megjegyezném, hogy ebben a nemes ügyben a Fidesz két arca egy luxuskocsival pózoló költségtérítés-zsonglőr és egy két helyről fizetést húzó, azt fapofával letagadó, visszafizetni nem hajlandó patologikus hazudozó. Ha már az igazságérzetünkre apellálnak, legalább két szerény, dolgos, becsületes fideszest állítottak volna ki a mikrofon mögé. Nem volt? Ne már! A szekrény mögé sem esett be egy sem? Kár.
A törvényes jövedelmek visszamenőleges adóztatásának helytelenségébe egyszer már beleverte az orrukat az Alkotmánybíróság, és most beleverte újra, annak ellenére, hogy az ügy érdekében a kétharmados többség még az Alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt is módosította.
A tavaly nyári alkotmánymódosítás a jó erkölcs sérelmére hivatkozva vezette be a visszamenőleges hatályt. Ezt az AB októberben kilőtte azzal, hogy törvényesen szerzett jövedelem nem lehet erkölcstelen. Az októberi alkotmánymódosításban már nincs szó jó erkölcsről, egész egyszerűen meg akartak adóztatni minden, a jogviszony megszűnése miatt szerzett jövedelmet.
Ez mutatja igazán Lázárék aljasságát. Mert vagy a jogszabályban indokolják hazugsággal az adó tárgyi hatályát, vagy a nyilvánosság előtt. Olyan nincs, hogy a mikrofonba pofátlan végkielégítésről beszélek, a jogszabályban meg minden törvényes jövedelemről.
Lázár a pénteki nyilatkozatában világossá tette, hogy már nem is a Szilágyinék több tízmilliós, százmilliós végkielégítéseire lőnek, hanem az előző kormányok tagjainak törvényes végkielégítésére és szabadságmegváltására (például Kiss Péter valóban bicskanyitogató nyolcmillió forintos szabadságmegváltására). A szórásba bekerülő kirúgott, nyugdíjba vonult, leszerelt köztisztviselők, közalkalmazottak, tanárok, rendőrök, ügyészek stb. ezrei egyszerűen járulékos kár, az ő életük, az ő „cselekvési autonómiájuk anyagi alapja” leszarható tétel.
Mindez az eddig befolyt szánalmas összegekből látszik. Ötszáz fő és egymilliárd forint, számoljunk már, az kétmillió forint fejenként. Hol van ez a szám egy Szilágyiné nyolcvanmilliójától vagy Lázár tizennyolc milliójától? Még csak Kiss Péter nyolcmilliója sincs meg.
Lázár János pofátlan végkielégítésről szóló szónoklata láthatóan cinikus hazugság. Ha ez lenne a Fidesz célja, már elindították volna a megfelelő polgári peres eljárásokat a pofátlan végkielégítések visszakövetelésére. Ez bizony színtiszta személyes politikai bosszú, amihez a közvélemény manipulációjával próbálnak legitimációt szerezni.
2.
A ma reggel az országgyűlésbe benyújtott javaslat lényegében két módosítást tartalmaz: az egyik, hogy bevonták az adóalanyok közé a parlamenti és európai parlamenti képviselőket is. A másik, hogy az adó hatályát csak a 2010-ben szerzett jövedelmekre korlátozták. A megadóztatott jövedelmek köre nem változott.
Ezzel a módosítással a Fidesz gyakorlatilag szabad elvonulást adott a pofátlan végkielégítések felvevőinek és a Gyurcsány-kormány tagjainak, mert ezek mind 2010 előtt vették fel a pénzeiket. A járulékos kárnak tekintett, 2010 során kirúgott tömegek megszívták.
De így kellett-e ennek történnie?
Az Alkotmánybíróság határozatának indoklása szerint önmagában nem alkotmányellenes az, hogy a jog más korlátot állapít meg a jogállási törvényekben (például köztisztviselői törvény, ügyészségi törvény stb.) és a különadó törvényben meghatározott járandóságokra. Nem szerencsés, de nem alkotmányellenes. Van egy kis banán- és romlotthal-szaga, de sok jéggel, szódával elmegy.
Vagyis a jövőben alkotmányos lehet az a gyakorlat, hogy az állam egyik kezével ad, a másikkal meg elveszi az egészet. (A jövőben persze nem lesz ilyen gyakorlat. Ha a fideszes kétmillió forint feletti jövedelmet kap, ráadásul két helyről, az nem pofátlanság, legfeljebb figyelmetlenség, amelynek a visszafizetése „szükségtelen”.)
De az indoklás még ennél is tovább megy: „a méltánytalanul magas kifizetések, bizonyos végkielégítések, vagy több éven át ki nem adott, jelentős mértékű szabadság megváltása különadóval sújtható visszaható hatállyal is”, csak a törvényben meghatározott jogcímen és mértékben, bevallással lezárt adóévben, visszaélés nélkül megszerzett bevétel visszamenőleges hatályú adóztatása sérti az adófizetők emberi méltóságát.
Vagyis az AB tálcán kínálta fel a Fidesznek azt a megoldást, ami alkotmányos is és a Zemberek igazságérzetének is megfelel. Ha a Fidesz törvényben megfogalmazná, hogy mi is az a méltánytalanul magas kifizetés, amit szerződés (és nem törvény!) alapján juttattak, akkor azt akár öt évre visszamenőleg is megadóztathatnák. És akkor mindjárt okafogyottá válna a túszok kivégzése.
Lett volna tehát alkotmányos lehetőség a Szilágyinék pofátlan végkielégítésének visszaszipkázására, mindig is volt. Ehelyett Lázár inkább hazudott egyet a módosítójának indokolásában, és meghamisította az Alkotmánybíróság határozatát. Ha Lázár (illetve valójában az az ember, aki az ő szájával beszél, nevezzük őt véletlenszerűen Orbánnak) nem ragaszkodott volna az előző kormányok tagjaival szembeni személyes bosszújához.
De hát ragaszkodott, és neki nem túl nagy ár ezért a jogrend, valamint ezrek egzisztenciájának lerombolása sem. És közben még a fő ellenséget sem tudta elkapni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16522100-6adf080b6489e' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16522100&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16522100-6adf080b6489e&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16522100-6adf080b6489e' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Az AB által felkínált megoldás kifinomultabb jogalkotói hozzáállást feltételez, ami Lázáréktól, úgy látszik, nem elvárható. Az ő terepük a sztálini típusú jogalkotás, amelyben a jog feladata kizárólag a hatalmon lévők akaratának kodifikálása, a többi mellékes.
Amúgy én arra számítottam hogy az emberi méltóságot is kiveszik az AB hatásköréből, mert arra úgysincs szüksége a zembereknek, és benyújtják a törvényt ugyanúgy. Ehhez képest fejlődtek 🙂
index.hu/gazdasag/magyar/2011/05/09/lazar_megint_benyujtotta/
Alkotmányos, de a jogbiztonságot sérti az új szabály
A kihirdetését követő napon lépne hatályba a módosítás szövege szerint az új módosító. Azaz, miközben adóterhet állapít meg, nincs tekintettel arra az általános szabályra, hogy ezen törvényeknél 45 napos felkészülési időt kell hagyni az adóalanyoknak.
A 45 napos szabályt valóban megszegi az új javaslat, ám ebben az ügyben, mivel „csak” a jogbiztonság sérelméről van szó, már nem léphet az Alkotmánybíróság – mondta az Indexnek Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. Az AB csak az emberi méltóság sérelme szempontjából vizsgálhatja az új szabályozást, ha megtámadják azt, a szakértő szerint viszont ez a törvény már megállhat. Az AB ugyanis kimondta, hogy a 2010-es évre vonatkozóan – részben mivel le nem zárt adóévről van szó – megállapíthat az Országgyűlés különadófizetési kötelezettséget. A tavalyi adóévet a bevallás beadásával legkésőbb május 20-án kell lezárni, így a szabályozásra még van lehetőség (persze, ha eltekintünk a 45 napos határidőtől, de a törvényjavaslat el akar tekinteni tőle).
Felmerülhet a kérdés, hogy mi van azokkal, akik, egyéni vállalkozóként már korábban adóztak, nekik februárban zárult bevallással a tavalyi adóév. Vámosi szerint lehet amellett is érvelni, hogy rájuk – ahogy az szja-bevallást május 20-a előtt teljesítőkre is – nem vonatkozik a szabály, de amellett is, hogy igen, ez az ügy megjárhatja mégegyszer az AB-t. Egyfelől bevallással lezárt évnek tekinthető azon, mintegy 500 ezer ember esetében a 2010-es év, akiknek februárban kellett egyéni vállalkozóként adózniuk. Másfelől azt lehet mondani, hogy az AB-döntés a 2010-es évre vonatkozóan fenntartotta a különadófizetési kötelezettséget, így egy ősszel kihirdetett szabály alapján kellett februárban hatályosan és jogszerűen fizetni.
@Zenovitz2: Szerintem az emberi méltóság is sérül, ha a jogbiztonság sérül!
@tollaszerge: Ezek után elég fogós feladat lesz Szijjártó számára, hogy nevesítse, hogy kinek a pofátlan végkielégítését is veszik most el.
@Kettes: Ha jól értem 4/5 kell, ami sajnos még a Nemzeti Kapkodvaműködésnek sincs meg, szóval első körben lehetne is egy kis kommunikációs csörte amiben az ún. ellenzék megindokolja, hogy miért nem éri meg azért a jogbiztonságot csorbítani azért, hogy tényleg középosztálybeli, nem feltétlenül korrupt embereket szívassanak ezzel a jogszabállyal.
@Kettes: ne viccolj má’, mikor zavarták a tények Szíjjártót a demagógiában?
@tollaszerge: 4/5-öd legfeljebb a soron kívüliséghez kell, de legfeljebb gyorsan kiveszik a házszabályból
@Híd a Drinán: Én tényleg nem értek ezekhez, de nekem az jött át hogy ha nincs soronkívüliség, akkor a határidők miatt a 2010es adóévbe már bajosan fér bele. Az meg már mégiscsak fura lenne hogy a 2011-es pofátlan végkielégítéseket adóztatják, annyira valszeg még ők se hülyék (bár ilyet már sokszor gondoltam, aztán mégis mik lettek :-P)
@tollaszerge: Ezen belül az mszp-nek amellett kellene érvelnie, hogy hogy lehetne elkapni a Gyurcsány-kormány minisztereit. Ők speciel direkt jól jártak ezzel a legutóbbi javaslattal. Miért kötözködnének?
@tollaszerge: az tényleg jól mutatna (a 2011-es:)), de van egy olyan sanda gyanúm, hogy megint kreatív jogértelmezés következik
@Kettes: Én arra gondoltam, hogy az MSZPnek amellett kellene érvelnie hogy egyáltalán ne legyen ilyen jogszabály, mert a jogbiztonságot sérti.
@tollaszerge: asszem most megpróbálják megvenni őket kilóra, az o.gy. képviselőkre csak 2011-től vonatkozna a különadó
ez nem „kettes”, ez csillagos ötös…
Százalékfalvay Zoltán, nemzetgazdasági államtitkár „érti, hogy a végkielégítés áthidaló segítség az állásukat elvesztőknek, de aki jó, az úgyis talál munkát, aki rossz, az meg nem érdemli meg a végkielégítést. A piac ezt is megoldja.”
Százalékfalvay soha a büdös életben nem dolgozott piaci cégnél. Tudományos kutató, tanár és tanácsadó volt egész szakmai pályafutása során. Ő már csak tudja, hogy a piac mit old meg.
@Baresi Boriska: Köszönöm szépen. 🙂
Én leragadtam ott, hogy mi az, hogy Magyarország érdekeit sérti? Az Alkotmánybíróság feladata nem az érdekvédelem, mert akkor szakszervezetnek vagy pártnak hívnák őket. Az Alkotmánybíróság feladata, hogy az „okos” és „körültekintő” törvényhozók feladatát felhívja arra, ha egy törvény összeütközésben van egy másikkal, pláne, ha alaptörvénnyel.
Egyébként szerintem mindenféle visszamenőleges törvénykezés sérti a jogbiztonságot, hiszen az adott pillanatban jogszerűen cselekvő állampolgárból is csinálhat később kénye-kedve szerint bűnöst. Ez viszont egyetlen egy országnak sem tehet jót, hozzák azt akár valóban jószándékkal (nem azzal hozták, de mondjuk), mert PRECEDENST teremt, teremthet.
@Los Alamuszi: Pontosan ez volt a cél vele.
@Kettes: Ezen az alapon újra lehetne szabni a szociálpolitikát is: aki jó ember, annak úgyis van megélhetése, aki nem, annak meg nem is jár. Cf. egyes vallások értelmezései arról, hogy aki gazdag az azért az, mert szereti őt a jóistenke, aki nyomorult az meg azért mert nem, neki tehát minek adni akármit is.
Zoltán láthatólag nem érti, hogy a végkielégítés egy törvényben/szerződésben rögzített kifizetés, nem jutalom vagy adomány. Ha adott esetben nem tetszik, akkor úgy kell nekimenni mint minden más törvénynek (módosítjuk, jogállami keretek között) vagy szerződésnek (ha nagyon gáz, akkor bíróságon megtámadjuk).
@Los Alamuszi: „adott pillanatban jogszerűen cselekvő állampolgárból is csinálhat később kénye-kedve szerint bűnöst” – igen, pont ez a cél.
Az MSZP és az LMP megint a Fidesz hasznos hülyéiként viselkedtek és megszavazták a sürgősségi tárgyalást, annak ellenére, hogy nem értenek egyet a tartalmával. Pikáns módon a Jobbik frakciójának fele nemmel szavazott a sürgősségre. Ha az MSZP és az LMP is nemmel szavazott volna, akkor a sürgősség 79%-kal (!) elvérzett volna.
Jótett hülyébe jót (ne) várj: sem az MSZP, sem az LMP javaslatait nem fogják még csak napirendre sem tűzni.
A haza ellenzéke komplett idiótákból áll.
@Los Alamuszi: „Az Alkotmánybíróság feladata, hogy az „okos” és „körültekintő” törvényhozók feladatát felhívja arra, ha egy törvény összeütközésben van egy másikkal, pláne, ha alaptörvénnyel.”
De szép is lenne! Viszont úgy tűnik, hogy csak alkotmány és egyéb közti ütközéseket vizsgál (most meg már ugye azt se mind). Érti valaki, hogy miért nem az az alap, hogy bárki észrevehet bármilyen ellentmondást? Azt még értem, hogy nem _dönthet_ akárki arról, hogy ez most ellentmondás-e vagy sem, de hogy miért csak bizonyos ellentmondások vizsgálhatók és miért baj, ha bárki indítványozhat…
„Lázár János azonnal leszúrta az Alkotmánybíróságot, hogy az Magyarország érdekeivel ellentétes döntést hozott. Hogy mi Magyarország érdeke, azt majd Lázár János megmondja nekünk, a húszmilliós Audija ablakán kihajolva, csak hegyezzük a fülünket.”
Még nem internálták az Alkotmánybíróságot? Mi ez a hanyagság? Hijába a NER, a NENYI, kisfaszom, ezek nem értenek a szép szóból? Recskre velük, de ízibe!
Szijjártó tépi a száját, hogy az Alkotmánybíróság miatt nem tudják megadóztatni a pofátlan végkielégítéseket: 🙂
hirszerzo.hu/belfold/20110509_szijjarto_kulonado_vegkielegites
@Kettes:
Orbán Viktor a különadóról
A miniszterelnök szerint a magyar nép igazságérzetével ellenkezik, hogy csak a 2010 után kapott végkielégítéseket lehet 98 százalékos különadóval sújtani.
Orbán Viktor ezt hétfő este az MTI kérdésére válaszolva mondta, amikor megérkezett a Fidesz frakcióvezető-választására, a Képviselői Irodaházba. Arra, hogy a parlamentben hétfőn elfogadott új különadó-szabályozás kiállja-e majd az alkotmányosság próbáját, a kormányfő úgy válaszolt: „meglátjuk, minden puding próbája az evés”.
galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=68302:kueloenado-zara-laszlo-szerint-nem-alkotmanyellenes-csak-toervenysert-a-45-napos-hatarid-be-nem-tartasa&catid=76:hazai-vonatkozasu-hirek&Itemid=113
„Arra a kérdésre, hogy abban az esetben, ha valaki még a törvény hatályba lépése előtt beadja az adóbevallást, hivatkozhat-e az adózással lezárt adóévre, úgy vélekedett: abból, hogy az Ab megengedően úgy rendelkezett, hogy a törvényhozás 2010-re szabályozhatja és megállapíthatja a különadót, le lehet vezetni, hogy itt nem áll fenn, hogy nem jövedelemből kell megfizetni a különadót. A bevallás, az adófizetési kötelezettség január és május 20. között esedékes, az adónak a jövedelemből még rendelkezésre kell állnia. Ha vannak is olyanok, akik ezt a pénzt már elköltötték, biztos, hogy a számuk jóval kisebb, mint a 2005-2009. közötti időszak jövedelmeinek esetében.”
@Kettes: Teljesen igazad van, egyszerűen nem hittem a szememnek, amikor láttam a szavazási eredményt. Hihetetlen, hogy bevették ezt.
@Zenovitz2: Zara okfejtése téves. Akinek például 2010. év elején szűnt meg a jogviszonya, az 2011. május 20-ig simán elkölthette a végkielégítését, anélkül, hogy annak elkobzására reálisan számíthatott volna (ismerek ilyen embert konkrétan, a gyermeke lakásvásárlására fordította a teljes összeget). Az AB okfejtése a cselekvési autonómia anyagi alapjának sérelméről tökéletesen megállja a helyét az ő esetében. És tökmindegy, hogy kevesen vannak ilyenek, az ő emberi jogaik sérülnek.
Az AB nem volt valami konzekvens ebben az ügyben. Kiss László párhuzamos indoklásának a lényege, hogy alkotmányosan indokolhatatlan a két időszak szétválasztása abból a szempontból, hogy mennyi idő telt el a bevételszerzés és az adófizetés között.
@Nisa: Gyurcsány, aki adóellenállásra szólított fel, például nem szavazott. A parlamentben ülő MSZP-seknek jó ez a törvény így ahogy van, nem fogják többet bolygatni.
@Zenovitz2: Galamusból Zarához:
„a 45 napos kihirdetési idő be nem tartása törvénysértő, de nem alkotmányellenes.”
Az ilyen ha így nézzük vemhes, ha úgy nézzük nem jellegű relativizálási kisérletek validálására én a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulást kérném fel. Mindjárt egyértelmű lenne a helyzet, hogy ami törvénysértő,az törvénysértő, ergo nem lehet csinálni büntetlenül.
Gondolatkísérletek:)
1. Az Alkotmánybíróság tényszerűen nem mondta ki, hogy a parlamentek a 2010-es kifizetések különadóval megadóztatása (a törvény módosítása) május 20-ig alkotmányos lenne. A módosítás konkrét határidejére egyszerűen semmit sem mondott.
2. Használja a bevallással lezárt adóév fogalmát, elsőként az országban:), jóllehet a szentséges Art. ezt a fogalmat nem ismeri. Nem fűz hozzá értelmezést, tételezzük fel, azért, mert a köznapi nyelvben értelmezhető fogalmat jelent. Azt az adóévet, amelyre az adózó bevallást adott le az adóhatóságnak.
3.Az Alkotmánybíróság a bevallással lezárt adóév adószabályainak módosítását tekintette (itt fel nem sorolandó okok miatt) alkotmánysértőnek. Aki tehát bevallást adott be, az bevallással lezárta az adóévet, a rá vonatkózó adószabályok utólagos módosítása alkotmánysértő.
4.Az állampolgároknak a május 20-iki bevallási határidő annyit jelent, hogy ez időpontig mulasztási bírság nélkül megtehetik, de nem tilos, sőt szabad már január 2-án (elsején?) megtenni.
5. Sőt, az egyéni vállalkozóknak a bevallási határidő február 20. volt.
@Zenovitz2:
„4.2.2 A különadó jövedelem típusú adó. Az általános jövedelemadót a bevezetésétől kezdve adóévekre kell megfizetni, az adóév a naptári évvel egyenlő. Az adó megállapítása általában önadózással történik az adóévet követő év meghatározott napjáig. Az adókötelezettségeinek mindenben eleget tévő, a jogait és kötelezettségeit az adótörvény előírásainak megfelelően, rendeltetésszerűen gyakorló adóalany alapos okkal arra számíthat, hogy az adó-megállapítással lezárt időszakot illetően további kötelezettsége nem keletkezhet. (…)
A lényeges különbség abban áll, hogy bevallással lezárt időszakban az adóztatott ügyletek is lezárulnak az adóév végén. Az adóévben viszont lehet olyan szabályt alkotni, amely az adóév kezdetétől alkalmazandó, ha ennek alkotmányosan elfogadható oka van, pl. a visszaélések megakadályozása. Azt, hogy milyen ügyleteket kell olyannak tekinteni, mint amelyek lezárulnak az adóév végén, vagy akár még az adott adóév vége előtt, csak esetről esetre lehet eldönteni.”
Két mondatot emelnék ki:
1. „az adóév a naptári évvel egyenlő”
2. „Az adóévben viszont lehet olyan szabályt alkotni, amely az adóév kezdetétől alkalmazandó”
Szerintem a tegnapi módosítást nem a 2010-es adóévben alkották, tehát megtámadható az Alkotmánybíróságnál.
Meg hát ebből akár az is levezethető, hogy egyedi ügyekben a bíróságon keresztül megtámadható a különadó, ha az adóalany igazolni tudja, hogy rendeletésszerűen gyakorolta a jogait, illetve az ő adóztatott ügylete a törvény hatályba lépése előtt lezárult.
@Kettes: Akkor van valami reménysugár?:)
@Zenovitz2: Persze, amennyiben az előző ciklusban kiesett országgyűlési képviselő vagy EP-képviselő vagy. Ebben a módosításban csak ennek a körnek állapítottak meg új szabályokat. A többiek megszívták.
@Kettes: Új szabályokat állapítottak meg, mert a tavaly decemberit az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
„Az Alkotmánybíróság értelmező kiegészítést tett a múlt pénteki, a végkielégítéséket illető 98 százalékos különadóval kapcsolatos döntéséhez: eszerint ha törvénysértés történt egy végkielégítés kifizetéskor, akkor visszamenőlegesen is kivethető az extraadó.”
nol.hu/belfold/utolag_is_megsarcolhatjak_a_torvenytelenul_kifizetett_vegkielegiteseket
Milyen érdekes, hogy én ki bírtam ezt olvasni a határozatól, Lázár meg, aki elvileg ezért kapja a fizetését, sőt időközben a sikeres munkájáért újrázhatott a frakcióvezetői székben, nem. Annyit is érsz, Jani.
Itt van maga a határozat a 11383. oldaltól kezdődően:
http://www.kozlonykiado.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk11049.pdf