Az Alkotmánybíróság könnyed meghajlása Őfelsége előtt
Eredeti szerző: jotunder
Ma az Alkotmánybíróság eldöntötte, hogy nem ütközik az Alaptörvénybe, hogy Orbán Viktor nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a rezsimlapok összefonódásából keletkezett KESMA sajtókonglomerátum megalapítását.
Két alkotmánybírónak volt különvéleménye a kérdésben (Schanda és Szalay), egy pedig (Czine) párhuzamos indoklást fűzött a döntéshez.
A többségi véleményben a következők szerepelnek. (tudom, hogy hosszú, de érdemes elolvasni, mert kiderül belőle, hogy….. és itt, jogi képviselőnk kérésére, a mondat befejezésétől eltekintek)
„Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy az indítványozók állításával szemben az R.
kifejezetten megnevezi a konkrét közérdeket: az R. az érintett médiacégek
összefonódását minősíti közérdeknek. A konkrét közérdek ezen megállapítása
egyenesen következik az R. érintett szakaszának nyelvtani értelmezéséből. Nincs
ugyanis nyelvi ok arra, hogy az érintett mondat befejező részében az összefonódás
szót a normaszöveg megismételje, azt azonban mégis megteszi: a felsorolt
vállalkozások „Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány […] általi megszerzésével
megvalósuló összefonódást közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű
összefonódásnak minősíti.” A mondat ezen záró része nyelvtanilag értelmes lenne az
összefonódás szó első előfordulásának elhagyásával is, például a következő
formában: a felsorolt vállalkozások „Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány […]
általi megszerzését közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak
minősíti.” Mivel az Alaptörvény 28. cikke értelmében az Alaptörvény és a jogszabályok
értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő,
erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak, az Alkotmánybíróságnak az érintett
normaszöveg értelmezésekor a józan ész, a közjó és a gazdaságosság alapján azt kell
alkotmanybirosag.hu
feltételeznie, hogy az „összefonódás” szó szemantikailag nem feltétlenül szükséges
ismétlésének jelentősége van.……………………
A fentiekben már kifejtésre került, hogy az Alkotmánybíróságnak nem feladata annak
tartalmi minősítése, hogy a Kormány mit tart nemzetstratégiai szempontból
közérdeknek.…………………….
Az Alkotmánybíróság ezt követően a mérleg másik serpenyőjében elhelyezkedő
alkotmányos értéket, a sajtó sokszínűségét vizsgálta meg.”………………………………….
A médiacégek összefonódása, a gazdasági, illetve versenyjogi
értelemben vett fúziója, amelynek létrejötte és engedélyezése terén a Kormánynak
gazdaságpolitikai hatásköréből eredően széleskörű jogosítványai vannak, nem jelenti
feltétlenül a sajtó sokszínűségének sérelmét. A tulajdonos, akár saját, jól felfogott
gazdasági érdekeit szem előtt tartva, dönthet úgy, hogy médiaportfóliójában minél
szélesebb fogyasztói igényeket kíván kielégíteni, így teret engedve a demokratikus
közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékozódásnak. ( „hogy nem szakad rátok az ég, bazmeg” Sören Kierkegaard, „Válogatott tanulmányok”, 1843)…………………………………….
Más szempontból szolgáltat szintén erős grammatikai érvet a Magyar
Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Takarék
Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság összefonódása
közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítéséről szóló 48/2014. (II. 26.)
Korm. rendelet (igen, ez tény, már Sir George Halliwell a nagy skót jogász, is észrevételezte, hogy bizonyos ocsmányságok precedensként szolgálhatnak bizonyos más ocsmányságok számára)
………………………..
Engedjünk teret egy gondolatkísérletnek. Tegyük fel, hogy Orbán Viktor nemzetstratégiai szempontból közérdekűnek minősíti azt, hogy bizonyos Viagrával erősen visszaélő, szexuálisan túlfűtött orrszarvúk intim kapcsolatba lépjenek magyar állampolgárok egy csoportjával, akik vagy az Alkotmánybíróság tagjai vagy nem. És egy bizonyos kifejezést, ami a behatolással kapcsolatos, szemantikailag nem feltételenül szükséges módon, megismétel a rendeletben.
Továbbra sem feladata az Alkotmánybíróságnak annak tartalmi vizsgálata, hogy a Kormány névre is hallgató Orbán Viktor mit tart nemzetstratégiailag közérdekűnek. A mérlegnek továbbra is van másik serpenyője, amit bátran lehet vizsgálgatni, mondjuk az orrszarvúval folytatott baráti viszony közben. És szemantikailag, sőt grammatikailag minden annyira áll, oly mereven és kőkeményen, mint Lord Turul Lady Emesében.
Mindent lehet. Ez a lényeg. Mindent. Ez a messzidzs. Mindennek megvan az ára, a mi életünknek is, amúgy nem olyan nagy, és mindenről egyetlen ember dönt ebben a drága, édes, országban, aki ezt az árat megszabja. A te árad is. Nincs ezzel semmi baj, mind szemantikai tekintetben, mind grammatikai vonatkozásban. Érdekes módon, ezt a grammatikai vonatkozást, véletlenül, egy tudományos munkássággal csak mérsékelten rendelkező, de kiemelt kutatóprofesszori állásban az egyik pártállami irányítású egyetemen foglalkoztatott vezető konzervatív értelmiségi felesége is aláírta. Tudom, nincs összefüggés.
De, van.
Holnap egyetemi főkurátor leszel, egy teljesen magánegyetemen, amit közvetlenül irányít az Orbán-család, ha az unokaöcséd átadja azt a kisebb önkormányzati tulajdont valakinek, aki majd befizet egy kisebb összeget egy alapítványba, melynek tulajdonosa apróbb szívességeket tesz valaki másnak, és így tovább, majd hat év múlva a Kúria, majd kilenc év múlva az Alkotmánybíróság kimondja, hogy nincs itt semmi különösebb látnivaló, és minden rendben lesz, mert azt, hogy mi a jogállam, ő mondja meg, a kisember a nagy abáltszalonnával, mindenki szem a láncban, mely láncot valakinek tartania a kell a kezében, mert ugye, ha nem tartaná, akkor leesne az a lánc a földre, és ugye azt azért senki sem akarhatja, és ez így, ahogy van, lánccal, kézzel, unokaöccsel, kuratóriummal, Alkotmánybírósággal, mind tökéletesen megfelel az Alaptörvény szellemének.
És amúgy, tényleg….
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518094-6ae3cff06f8bb' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518094&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518094-6ae3cff06f8bb&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518094-6ae3cff06f8bb' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ez az érvelés tényleg imponáló, és minden monopolhelyzetre ráhúzható. A monopolista, akár saját, jól felfogott gazdasági érdekeit szem előtt tartva, dönthet úgy, hogy olcsón és jó minőségben árulja a szarait, amit különben drágán kellene megvennie mindenkinek, tehát minden oké. :)))
Ez nem érvelés, nem inponáló, ez egy nagy humbukk.
Mert az alaptörvény a törvény értelmezéséről beszél, és nem arról, hogy aki a törvényt alkalmazta, az helyesen járt-e el, a közjó érekében. Mert a törvény szövege az szent, de meg is lehet sérteni. Ha annak vizsgálata nem az AB dolga, hogy az intézkedés, vagy bármi más, közjónak minősül-e ( NEM A TÖVÉNY! ), akkor ebben az országban a kormány holnap a fél országot ellenségnek is minősítheti a közjó érdekében. Tovább nem is merem gondolni. De talán az is beleférhet a közjóba, hogy Orbán fejére basszák már rá azt a koronát! Bár lehet, hogy erről előbb törvényt kell majd hozni?
Szégyelni való az AB-nek nevezett gérnium.
Lehet, hogy ez a fasiszta alkotmánybíróságoknál így szokás, csak érdekességként említem, hogy a szóbanforgó határozatot, beleértve a párhuzamos indoklást és a különvéleményeket is, kizárólag, egyes-egyedül az AB elnöke, Dr. Sulyok Tamás, egyben az ügy előadója írta alá, ugyanis az AB összes többi tagja kivétel nélkül „az aláírásban akadályozott” volt.
http://www.alkotmanybirosag.hu/uploads/2020/06/sz_ii_313_2019.pdf
Vajon mi lehetett ez az akadály? Mindannyian csontrészegek voltak? Vagy már régóta be sem járnak, mert minek? Vagy be sem lehet már menni, mert kivették az alkotmánybíróság kapuját?
@netukki:
http://www.alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/a-veszelyhelyzet-az-alkotmanybirosag-mukodeset-es-felelosseget-is-erinti
Igaz, mar nincs veszelyhelyzet, de gondolom, maradt ez az ügyrend. Home office van.
@fáskerti elvtárs: Vége a vészhelyzetnek, de maradt a vészhelyzeti ügyrend? A csontrészeg verzió sokkal jogszerűbb.
„az Alkotmánybíróságnak azt a kérdést kell megválaszolnia, hogy a Kormány
által az érintett összefonódás nemzetstratégiai jellegűvé minősítése mögött álló
közérdek alkotmányosan indokolja-e a sajtó sokszínűségével kapcsolatos
intézvényvédelmi kötelezettség esetleges csökkenését.
[50] Ahhoz, hogy ezen mérlegelést elvégezhesse, az Alkotmánybíróságnak először meg
kellett vizsgálnia, hogy milyen közérdek áll az érintett összefonódás nemzetstratégiai
jelentőségűvé minősítése mögött. A második lépésben az Alkotmánybíróságnak azt
kellett megvizsgálnia, hogy az így megállapított közérdek elegendő alkotmányos
súllyal bír-e ahhoz, hogy a sajtó sokszínűségének esetleges csökkenését
ellensúlyozza. Az alkotmányjogi mérlegelés így lényegében két alkotmányos érték
összemérésére irányul: az egyik oldalon a kormányzati minősítést indokló közérdek, a
másikon pedig a sajtó sokszínűségéhez fűződő alkotmányos érdek.”
Tehát először (állítólag) megvizsgálták, hogy milyen közérdek áll a rendelet mögött. Ha jól értem, a vizsgálat annyi volt, hogy megállapították: a kormány döntése közérdekűnek nevezi magát, tehát közérdekű. Hogy „milyen” közérdekről van szó, annak vizsgálatát sajnos nem találtam.
Az összemérés meg a sajtó sokszínűségének vizsgálata meg annyi, hogy kijelentik, a (ki tudja, miféle) közérdek erősebb, mint a „rizikó”.
De azért a végén hangsúlyozzák, hogy „Az Alkotmánybíróságot az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdése alapján megilleti az a
lehetőség és egyben terheli az a kötelezettség, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű
médiapiaci összefonódások esetében maga legyen az az intézmény, amely
alkotmányos szempontból, az Alaptörvény védelme érdekében erre irányuló indítvány
alapján megvizsgálhatja, sérül-e az Alaptörvényben biztosított sokszínű sajtó védelmi
kötelezettsége.”.
Megoldás: a nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánított ügyeket (hasonlóan az egyéb hatóságokhoz) az alkotmánybíróságnak se lehessen vizsgálni, így elkerülhetők az ilyen kínos szituációk. Az Alkotmánybíróság biztos, hogy örömmel fogja fogadni (lásd médiahatóság), ha hasonló ügyekben nem kell a hülyét játszania…
@fáskerti elvtárs:
De hát megvizsgálták :). Alapos grammatikai vizsgálatnak vetették alá és megállapították, hogy a kormány, mint tulajdonos, ha akarja, akár engedélyezheti is a sajtó sokszínűségét :). Hol itt a gond?
@netukki: mindig személyesen írják alá a véleményt. az a tény, hogy home office-ból tették meg, már akadályoztatásnak minősül. nem ezzel van a baj, hanem azzal, hogy kiszolgálják a rezsimet, és még nem is csinálnak titkot belőle.
@fáskerti elvtárs: Feltalálták már a digitális aláírást is.
@jotunder: Azért vannak pont ők pont ott, ahol vannak. Hogy kiszolgálják a rezsimet. Más értelme és célja nincs az alkotmánybírói létezésüknek.
jó a poszt linkje.
Az utolsó jogásznak nevezhető alkotmánybíró Kis László volt. A végén már egyedül maradt, aztán ő is kikopott. Ezek úgy alkotmánybírák, mint ahogy Polt ügyész, Áder közt. elnök, Mészáros vállalkozó, Semjén emberi lény.
Bocs, Kiss László.
@Külsős: … Sajtó sokszínűsége gazdasági érdekből, az azt jelenti, hogy amikor ellopnak 600 milliárd vészhelyzeti tartalékot, és azt a sajtó megírja, akkor ők adják el az alatta-fölötte-mellette előugró reklámot is.
Mert minden sajtó az ő zsebüket tömi, még a lopásaik nyomán járó felháborodás is.
@jotunder: „nem ezzel van a baj, hanem azzal, hogy kiszolgálják a rezsimet, és még nem is csinálnak titkot belőle.”
Nyíltan csak azt tudták bevallani, amit leeírtak. Közérdek az, amit a kormány annak nevez. Ne is haragudj, de azt nem vallhatja be egy alkotmánybíró sem, hogy a tökszorítót már régen rájuk rakta a fidesz és ormánya. Pont.
@jotunder:
Nem csak az AB szolgálja ki a kormányt, a kormány kiszolgálja magát:
hvg.hu/gazdasag/20200625_Az_ugyeszseg_elutasitotta_Szel_Bernadett_BudapestBelgrad_vasut_epitese_miatt_tett_feljelenteset?s=hk
„Az ügyészség indoklása szerint a kormány „az Egyezmény megkötése, illetve a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosítás tárgyában meghozott döntései révén nem vagyonkezelési tevékenységet végzett.” Illetve „a Kormány tagjai büntetőjogi értelemben nem tekinthetők a központi költségvetés kezelésével megbízott személyeknek, az e tárgyban meghozott közhatalmi döntéseik a közvagyonra vonatkozó olyan tulajdonosi rendelkezések, amelyek a hűtlen kezelés megállapításának alapjául szolgáló vagyonkezelői kötelezettség megszegésének nem tekinthetők.””
Megnézi kit és hova tesz vezetőnek, aztán szalad a szekér magától.
De az nagyon szép megfogalmazás, hogy a kormány nem vagyonkezelő mikor a költségvetészt teszi-veszi.
@látjátok feleim szümtükkel: Tehát kimondatott végre, hogy a teljes magyar költségvetés a kormány (azaz Orbán Viktor) magánvagyona. Végül is csak papírra került a de facto helyzet, nincs itt semmi látnivaló.
Mivel egyáltalán nem rendelkezem semmiféle jogi képzettséggel, rendkívűl érdekelne, hogy a jog fogalmi keretein belűl, hogyan értelmezhető, ha egyáltalán, az „összefonódás” nevű cselekmény, esemény, tett, folyamat, tekintettel arra, hogy nekem, az összefonódásról elsősorban a Laokoón – csoport igen szuggesztív képi tartalma ugrik be, amely korántsem tűnik annyira élvezetesnek, mint az emlitett orrszarvúval megejtett enyelgés. Úgyhogy, eléggé el nem itélhető módón, nekem „az érintett médiacégek összefonódásáról” rögtön egy célirányosan elkövetett disznóság jut eszembe, amely a jólismert procedúra szerint előre – és külön kihangsúlyozva, ismételten – be lett jelentve ( Lásd Vincent második törvényét ).
@látjátok feleim szümtükkel:
Nocsak. Szóval akkor minek tekinthetők a kormány tagjai, amikor a kormány, vagy a tagjai döntést hoznak vagyonkezelési (,vagy kórházürítési ) kérdésekben ?
Bábszínháznak ?
Végrehajtóknak ?
Vagyonőri minőségnek ?
A természet gonosz tréfájának ?
@nerángass: 2010-es médiatörvény V. fejezet 71.§, (7) a médiapiaci koncentráció megelőzésére vonatkozó általános szabályok közt. Ott van még az összefonódás ezen kívül a 171.§-ban néhányszor, meg még pár helyen.
@nerángass: Az összefonódás (concentration) egy versenyjogi fogalom. A definícióját a versenytörvényben találod (23.§). Meg van egy könyvtárnyi szakirodalma.
@netukki: még az elolvasásával sem végeztek, és még a megértés is visszavan !
@kemény keleti kommentelő: @fáskerti elvtárs: Köszönöm
Közérdek az, amit Orbán Viktor annak minősít. Ezt minden péntek reggel hallhatja, akinek nincs jobb programja. Az összefonódás is. A költségvetés is. A kormány, Parlament és Alkotmánybíróság személyei is. Mészáros is. A polgármester, és az utolsó iskolaigazgató is.
Ez az ügy csak a Nagy Magyar Abszurd című thriller egy apró szelete. A fő kérdés az: hogyan lett ez a kis nyamvadt, de mégis 10 milliós nép egy olyan tagjának rabja, aki nem túl intelligens, és csöppet sem erkölcsös. A még főbb kérdés pedig az, hogyan és mikor tud ebből a csapdából kiszabadulni.
@György Csaba Nagy: +30 év. innen számolva. aztán némi intermezzo után jön egy pont ugyanilyen rendszer.
De hát Apa csak egy van. Tessék szépen örülni annak amit Apa ad. Ha Apa kisvasutat akkor annak, ha foci labdát stadionnal akkor annak. És a nép örül és a nép boldog mert az ő nagylelkű Apukája add neki olvasni és nézni valót is egy központi alapítványban!
Éljen Apánk a bölcs! Éljen az alkotmány ami elfér egy söralátéten! Ja nem az az adóbevallás volt. Ezeket a sör alá való dolgokat folyton keverem.
Ez a Sátán birodalma !
@kószák egyike: Sör alá a pálinka való. Bocs. Ja és ha kevered baj lesz,)
@csacskó: Mint Lölö a gázkulcsot a részvényekkel? Abból sem lett baj. Ebben az országban következmények nélkül lehet keverni egyeseknek.
“ Az Alkotmánybíróság könnyed meghajlása Őfelsége előtt”
Mármint lehajoltak a szappanért.
Végül is…
@morph on deer: a taláros testület talán még élvezi is…
index.hu/belfold/budapest/2020/06/27/a_kuria_megsemmisitette_a_budapesti_parkolasi_rendelet_egy_reszet/
Mégis megtalálták az alkotmányellenes rendelkezést.
Mégsem fölösleges a taláros nyunyókák testülete.
Ki mondja, hogy nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere ?