A kormánypárti professzor igazságairól (Part Two)
Eredeti szerző: jotunder
emlékeztető: ezek Mezei Balázs professzor tézisei.
5. Mit akar Mezei? Mi ez az egész? Miért írja ezeket a furcsa szövegeket? Valóban fél? És ha igen, mitől? Másoktól vagy saját magától? Attól, hogy nem pontosan érti, hogy mi Orbán elképzelése a kultúráról, vagy attól, hogy egyre pontosabban érti? Fogalmam sincs róla.
6. Mezei a rendszerváltás utáni évtizedek vesztesének tartja magát. Nem kapta vissza a családi kastélyt, nem lett akadémikus, csak a Mandinerre írhatja meg a téziseit, miközben a sutyerák Békés Márton kultúrpápaként nyilatkozik a televíziókban. Mezei a magyar filozófia margóján helyezkedik el, ha egyáltalán, MTA doktora cím ide vagy oda. Szektás diszkriminációról beszél, anélkül, hogy neveket mondana. Ugyanakkor a 2011-es Konzervatórium ( érzéke van a fontos orgánumokhoz, én sem a Journal of Extremely Important European Philosophersbe írom ezt a szöveget a téziseiről) posztjában, amelyben explicite leírja (erre most „ébredés”-ként hivatkozik), hogy:
„De sajnos én és még száz más kollégám nem élhettük meg azt az élményt, hogy néhány tanulmányunk megírásáért – ami amúgy is feladatunk – sokmillió forintot kaphattunk volna. „
„Kérdezem: miért nem jött oda valaki a nagy pályázók közül és miért nem mondta: kaphattok mondjuk egymillió forintot arra, hogy a sorozatot gyorsabban lehessen folytatni. A sorozat egyébként esztétikusan és tartalmilag is elsőrangú. Ám ők saját céljaikat fontosabbnak tartották, mint az objektivitást.”
7. Mezei fenti szövegei nevetségesnek hatnak, de főleg akkor hatnak nevetségesnek, ha nem Mezei Balázs néz vissza a borotválkozó tükrünkből. Mezei nemcsak vörös, hanem kék, bézs és olívazöld színű farkakat is told a téziseihez, lelkendezve említi Matolcsyék nehezen minősíthető (azért nekem sikerülne) 180 pontját, de sokatmondóan, bár kissé kontextus-függetlenül azt is leírja, hogy:
„Újdonságot csak szabad szellem képes létrehozni; segíteni lehet, irányítani nem. Megfigyelve és elárulva csak kevesek mutattak olyan dacos eltökéltséget, amelyből új, önálló és nagyszabású gondolkodás születhetett.”
– szinte látom Páter Palkovicsot a Nagy Humanistát, amint megkérdezi az Innovációs alap új elnök-főtitkár-bíborosérsekétől Dr Márelisfelejtettemanevétpedigmostírtamposztotróla Gézától, hogy ki a fasz ez a Mezei és miért nem közvetlenül a minisztériumtól kapja a hetvenhárom forint kilencven fillért sajtos rudacskára.
8. Mezei arról ír, hogy őt nem vitték a hippodromba, sose ült ponnilovon, nem volt szép kis kerékpárja, ő kérem még nem játszott, nem játszott. Bezzeg a másikok, azok igen. Miért ne lehetne erről beszélni? Ő bizony úgy gondolja, hogyha Lukács Gyuri bácsinál járt volna nagycsoportba, aki ugye, és hát azért tényleg, mondjuk már ki, szóval, ha Lukács Gyuri bácsi simizte volna a buksiját, ha ő nyomott volna cvikipusszancsot az orcájára, akkor esetleg mégis támogatták volna az ő könyvsorozatocskáját, ő monográfiácskáját, akkor ülhetett volna ő is ponnilovon. Erről lehet beszélni, igen most is, amikor zord szelek fújnak. Kb. mindig lehet beszélni erről, és mindig az speciel most is van.
9. Igen, Mezeinek az is fáj, hogy el lett küldve mamiba, amikor szeretett volna egy szép kis Molnár Tamás Konferenciát vagy Emlékkönyvet vagy Gőzmarcipánt. Mert megmondta az X: elvtársnő, hogy Molnár Tamás rossz elvtárs volt, lehet bekussolni. Nem én fogom eldönteni, hogy milyen elvtárs volt a Molnár elvtárs, de lehet, hogy az X. elvtársnőnek sem kéne. Mezei Balázs esélye arra, hogy átalakítsa az Orbán-kormány kultúrpolitikáját kb. annyi, mint az én esélyem arra, hogy átsoroljam a Felcsút FC-t a Premier League-be. Lehet, hogy ezt ő is tudja. De most megkapta az esélyt a jelentős Mandinertől arra, hogy elsírja az ő bánatát, az ő valóságosnak tűnő bánatát, amely bánatelsírás akár el is gondolkoztathatna bennünket azon, hogy mégis mi szar történt Magyarországon az elmúlt harminc évben.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518502-6adef3f340470' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518502&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518502-6adef3f340470&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518502-6adef3f340470' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@poszt: ez már reálisabb. Amúgy 1983 őszén akadémiai Lukács-konferencián is be lehett szólni a lukácsistáknak, csak nem volt ildomos, mert az emigráció neház kenyerét ették. A honi filozófiai életben pedig viszonylagos a blokkoló erejük 90óta, az MTA tagjai között a II: osztályon két-három lukácsista filozófus akad, történész, pszichológus, művészettörtéész egy se. Egyetemeken alig vannak. Ahol valóban uralkodnak, az a kálmánolgás médiamegmondósdi, de ha az hiényzik Mezeinek, akkor régen rossz. Ahogyan az is, hogy a konzervatív kánont erősítendő létrehozott Hamvas Intézetből semmi, de semmi teljesítmény nem jött ki, vagy a Molnár Tamás Intézet sem vált komolyan vehető filozófiai hellyé. De ezt az elnyomatsára fogni, az már bornírtság, és emiatt szó nélkül lecsatlakozni az altrightes hatalomhoz finomkodó kiszólásokkal a szabadságról, egyszerűen cinizmus.
Én csak most kapcsolódok be, és olvastam el ezeket az izéket, amit a Senki is tud… Téziseket, na. Te jó ég! Hol egyetemi tanár ez a fickó? Ez úgy professzor, ahogy az a bizonyos hölgy színésznő, aki kolléga úrnak szólította volt Csortost. Ez is csak egy kurva, de még hülye is.
Ez a „nem kapta vissza a kastélyt”, ez valami irónia? Avagy merre található a híres Mezei-kastély?
Bocs, de nekem erről a pap és a birkapásztor beszélgetése jutott eszembe. Igaz vagy nem, azt nem tudom, de megmosolyogtató.
A birkapásztor találkozik a pappal. Illedelmesen köszönnek és mennek tovább. A legközelebbi alkalommal már a birkapásztor kollégának nevezi a papot. Mivel az illedelmes és béketűrő nem szól semmit.
Aztán amikor a következő találkozásnál a birkapásztor kollégának szólitja a papot, a pap visszaszól és megkérdezi–miért is vagyunk mi kollégák, mond jóember ? Mire a birkapásztor válaszol–hát azért mert te is pásztor én is pásztor–igy aztán kollégák lennénk , vagy nem –kérdi a birkapásztor .
Erre a pap válaszolt, ami a következő volt. Valóban pásztorok vagyunk. Te birkapásztor, én pedig lelkipásztor. Hogy kollégák mikor leszünk ? Hát majd akkor ha te is annyi Istenfélő lelket megdugsz a hiveid közül, mint én, no majd akkor lehetünk kollégák ! De azt hiszem, akkor örökké birkapásztor maradsz !
Tanulság–savanyú a szőlő, a birka pedig maradjon a kaptafánál és nyaljon, mert azért fizetik, ugyanis másra nem lehet őket használni !
@balmoral: A probléma nem az, hogy a szerző professzor, postosabban miért ne lehetne az? A probléma az, hogy Habony listáját kapta a kezébe, hogy nosza.
Ezt tette két nap alatt Schöpflin is. Ki van osztva ugyanaz a lista a Navracsics-féle degeneráltaknak és a professzoroknak is. Ma egy kizárólagos lista van. A premisszák szigorúan rögzítve vannak a listában, csakúgy mint a következtetések. A kettő között bármilyen tudományág és nem-tudományág szereplői szárnyalhatnak. Aki nem lép egyszerre…Egy napon majd egy hídra érnek és senki sem veszi észre.
komoly teljesítmény úgy írni, hogy semmit sem olvasnak.
@Krisztizsófi: Általában igaz ! Konkréten ?
Mezeivel próbáltam egyszer élőszóban vitatkozni, de erőszakos, öntelt, szélsőséges jobboldali, csak saját magát hallja. Egy szűk szegmensben (vallásfilozófia, fenomenológia) sok publikációja van, bizonyosan olvas angolul és németül (valószínűleg franciául is). Az írásainak komolyan vehető részét csak kevesen tudják megítélni, mert a filozófián belül is egy szűk területen mozog. Személyes tapasztalat, hogy a 90-es évek végén Vajda Mihály még becsülte… Olvastam Mezei egy régi könyvét, ami érintkezik a szakterületemmel — nos, erős fenntartással kellett kezelnem. A Molnár Tamáshoz fűződő rajongásával önmagát minősíti… A szövegei tele vannak a prefasiszta jobboldali radikalizmus toposzaival…
@jan: „Kastélyai ma jórészt csöndesen enyésznek a régi vidéki birtokok magányában; s már látható, hogy a rendszerváltozás után a teljes visszaadás lehetett volna az egyetlen tisztességes út (ekkor e sorok írójának sem kellene azzal szembesülnie, hogy családi kastélyában ma noname külföldiek buliznak nyári éjszakákon – azon a helyen, ahol felmenői születtek, felnőttek, boldogultak). ” mandiner.hu/cikk/20180125_mezei_balazs_az_elitet_ujja_kell_epiteni
@Imaginace: Lukacs Gyuri bacsihoz, es Heidegger Marci bacsihoz kepest Thomas Molnar egy cukkancs volt. Alltolag elviselhetetlen figura volt, de azert a „prefasizmusa” elott konkretan antifasiszta ellenallo volt es emiatt majdnem kivegeztek.
@jotunder: Köszi! Azért kételkedtem, mert nekem Mezei ősei (művészettörténész apuka, Waldorf-alapító anyuka) a CV-jük alapján nem tűntek arisztokratának. De aztán arra jutottam, hogy az a kastély egy nagyobbacska kúria lehetett vhol Nógrád megyében, és így összeállt a sztori.
Egyébként nekem Mezei, így utánaolvasva kicsit, egy alapvetően korrekt filozófiatörténésznek tűnik: értelmes, szorgalmas, olvasott, valószínűleg nem egy világraszóló zseni, de nem kell minden kutatónak/egyetemi tanárnak világra szóló zseninek lenni. Azért meg kicsit meg is sajnáltam, hogy valahogy úgy érzi, nem ismerik el eléggé a munkásságát…
@jotunder: bezzeg a ballib Esterházy 1989-ben kijelentette, hogy „földet vissza nem veszek”.
dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000000071&secId=0000007528&mainContent=true&mode=html#Esterhazy_Peter-Az_elefantcsonttoronybol-esterhazy00187
@jan: a poszt pontosan errol szol. mezei sertettsegeinek egy resze esetleg jogos.
A professzorról régi szép emléket őrzők, olyan régit, h akkor még adjunktus volt. Hármasban ültünk az óráján (muszáj volt), egy áhítatos tekintetű MA-hallgató, s mi, két (ma már) túlkoros(nak számító) phd-s. Hans Jonasról volt szó talán, de ami megmaradt, hogy sűrűn telerótt, sárga borítós nagyalakú füzeteiből olvasott fel nekünk, a fontosabbnak ítélt részeknél lelassított és szótagolt, valójában diktálni próbált nekünk (a kis szorgos ifjoncnak vadul sercegett is a tolla). Aztán az egyik óra végén, mintegy emberi-kollegiális arcát megmutatva (azért erre láthatólag rákészült), egy személyes életvezetési tanáccsal próbált szolgálni nekünk: arra kell törekedni, az ember életműve hamar egy kerek egészet alkosson, h utána bármikor nyugodtan lezárulhasson, s ő a maga részéről már nagyon közel van ehhez a vágyott állapothoz. Mire kedves kollégám megkérdezte, h „hány éves is vagy?” — „34”; erre kolléga, aki ennél egy ötössel idősebb volt, halkan felnyögött: „akkor én most már pusztuljak el?” Point was not accepted.
@jotunder: ahogyan a fényesszellős nékoszosok sértettségeinek legnagyobb része is jogos volt 46-48-ban, a munkásigazgatók/falusipárttikárok/téeszelnökök sértettségének egy része is 48-52ben stb., stb. És hát azért nagy sértettségben kutatóintézetet kapni a semmire (mármint Molnár Tamás a semmi), tanszéket vezetni, doktori iskolát vezetni – hát, ennél láttunk már keményebb elnyomatást is…
@fortin2: o nem kapott kutatointezetet. vagy igen? akkor eleg rendesen le vagyok maradva. a MT kutatokozpontot a MAK kapta, nem ??
P.S az itt a baj, hogy te irsz be ilyesmit, es a komplett szociopata orultek engem talalnak meg. :)) ezek kitalaltak, hogy en az o imadott idoljukat tamadom, mert vegigolvasni a posztot nyilvan derogal nekik. na, mindegy, nem tudom megitelni MB-t, az ove, ahogy o maga mondta, egy nehezen metrizalhato szubjektum.
@jotunder: a MTK (haha) egy bonyolult történet volt, ide-oda sértődésekkel, de valóban, most MAK vezeti, bocs.
Nem tudom, segít-e a baráti kommenteken, de azért leírom: Mezei Balázzsal, mint szakemberrel amúgy semmi gond nincs, a rendes színvonalú kismesterek egyike, a tudomány minden területen ilyenekből (belőlünk) áll többségében. Az valóban ízlés dolga, hogy a manírokat, hagymázokat, elfogultságokat ki emnynire és hogyna műveli. Amivel baj van, az ez a szövege, ami már nem csak manír, hanem kártékony semmitmondás és felemás megfelelés, de ezt korábban már beírtam, nem ismétlem. Szóval: hajrá Mezei, mint professzor, egyebekben pedig a szakmájában nála sokkal nagyobbak (pl. Heidegger, Lukács) is csináltak sokkal nagyobb ideológusi csúnyaságot, csak akkor még nem vincent-blog, így nem lehett írni róluk.
@fortin2: koszonom, remelem eszreveszik… :))
ezt is erdemes megnezni : magyaridok.hu/velemeny/csak-valosaghu-gondolkodas-van-1646878
@jotunder: Nos, csak a pontosság miatt erről a fura cikkről.
Lukács nyilván egy igen rosszjellemű, sok könyvében bornírt hülyeségeket összeíró figura volt, de azin rugózni, hogy hatásában vagy gondolkodói volumenében egy Szilasi Vilmos vagy Vető akárcsak a nyomába érhetne, egyszerűen kényszeres butáskodás. Lukács a századforuló utáni európai szellemi élet egyik sztárja volt, akinek a kommunista fordulata bőven belefért a korszellembe, A fiatal Hegel pedig a sok körítés mellett is megtartotta neki ezt a pozíciót. Tkp az Ész trónfosztásáig és a magyar marxista kutúrpápaságig kitartott ez a megbecsülés. Utána pedig a neomerxista világdivat (ami amúgy brrrrr) adta neki a valóban világhírt. Ehhez képest Polányi kétségkívül izgalmasabb és relevánsabb (tudomány)filozófus, de (sajnos) hatása jóvaljóval kisebb Lukácsénál. Szegény Tengelyi behozása pedig egyszerűen ízléstelen. Ő valóban egy adott filozófiai irányzat világszinten vezető alakja volt, ilyen kevés magyar filozófusnak adatott meg (ha ide soroljuk a szimbolikus logikát, akkor az idősebb Ruzsának talán rajta kívül), de egyrészt hatóköre nem terjedet túl ezen az iskolán, másfelől maga Tengelyi erről az egész jobboldlai virschaftról meglehetősen rossz véleménnyel volt (lásd a filozófus-kampány idején megfogalmazott publicisztikája – apropó, akkoriban miért is felejtettek el néhényan megszólalni?).
Minderről csak azárt ilyen hosszan, mert ebben a cikkben is látszik a tisztelt professzor legnagyobb gyengesége: az erőltetett és kényszeres megfelelés, amit némi értelmiségi szósszal leöntve igyekszik kulturálttá tenni, csakhogy az efeletti igyekezetből butaságok jönnek ki.
@jotunder: Persze elolvasva pl. ezt az interjút, eléggé úgy tűnik, hogy ezt a meg-nem-értettség/el-nem-ismertség attitűdöt valószínűleg részben otthonról hozta:
btk.ppke.hu/felvetelizoknek/kivalosagaink/oktatok/mindig-formabonto-voltam?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201807
@jan:
Fura, sok — többet és fontosabbat létrehozó — ember tudja anélkül ismertetni eredményeit, hogy minden második mondata arról szólna, hogy ő milyen ügyes. 🙂
Az meg, hogy „Az embernek el kell tudni viselnie a negatív visszacsatolást vagy akár a visszacsatolás hiányát is. „, nem semmi, kész szerencse, hogy tudja, mi a különbség a „pozitív/negatív visszacsatolás” és a „pozitív/negatív visszajelzés” között. ‘Oh, wait’.
@seol: Az emberek sokfélék.
Nem győztetek meg. Szerintem ez a pasas konkrétan hülye.
@balmoral: fura. vannak fura emberek, fura életutak.
@balmoral: @jotunder:
Na, kiváncsiságból beleolvastam ennek a fékezhetetlen agyvelejű tanszékvezető vallásfilozófusnak egy tanulmányába: „Memes, Possible Worlds, and Quantum Theory: New Perspectivesin the Study of Religion.” [1] Ezt a Journal for Cultural and Religios Theory is méltatta: „Balázs Mezei comprehends the ‘possible worlds theory’ in the notion that ‘there is a world in which contingency is reduced to a state close to zero, that is, a world very close to being necessary’ ” [2]
Nem is okoz csalódást a tanulmány a címe és eme review után, esetleg egy bejegyzést is megérdemelne itt a blogon.
Mezei ugyanis elolvasta Susan Blackmore weboldalán a mém definícióját, valamint az Oxford English Dictionary „meme” szócikkét, és ennek alapján nekifog ebben a tanulmányban, hogy elmondja a vallás-mint-memoplex elméletet, hogy aztán azt halálra is döfje. Citálva még Dawkins [Selfish Gene, God Delusion], de nem hiszem, hogy ezeket olvasta az író. Mezei ellenvetése: Dawkins azt állítja, hogy a mém hasznos, de a vallási mémek pont haszontalanak túlélés szempontjából, mégis hogy elterjedtek. [3] Nekem ebből látszik, hogy Mezeinek gőze sincs a mémekről, vagy az evolúcióról, de még cikibb, hogy Dawkins „Viruses of the Mind” irását sem ismeri, pedig annak külön Wikipédia oldala is van. Dawkins ugyanis konkrétan direkt beszél arról, hogy hogyan illik ide a vallási rituálék haszontalansága: mint a pávakakas tollai, azt mutatja, hogy annyira fit vagyok, hogy így pazarolhatok haszontalanságokra. [4].
A kvanumelméleti valláselmélet születését is sürgeti ebben az írásban Mezei: „Fundamental problems in religion, such as the existence of God or the problem of
creation, can be highlighted by using the semantics of [Quantum Theory].” Aztán mond is egy példát: a cargo cult (amikor aboriginálisok a repülőről ledobált segélyekért imádkoztak) a materiális javak nem-lokális eredet-elméletének egy primitív verziója. Valamint még valószínűségszámításra is szükség lehet: „By accepting the probability of a religious proposition (an idea, a notion of characteristic religious contents), we are able to construe, on the basis of the probability calculus, a great number of further propositions.”
Én továbbmennék ezek után, hogy a pasas fura és-vagy hülye: lehet konkrétan egy sarlatán is.
[1] In Kovács, Ábrahám, and James L. Cox, Editors. New Trends and Recurring Issues in the Study of Religion: Context and Overview. Budapest: L’Harmattan, 2014. real.mtak.hu/3980/1/Mezei_Memes%2C_Possible_Words….pdf
[2] Review – New Trends In The Theory And Methods For Studying Religion (David Kim), 2016 december 28
[3] „In Dawkins arguments, we find the following ambiguity: On the one hand, Dawkins tries to identify religious memes with a certain capacity of being useful for individuals and communities. Usefulness means here the capacity of physical survival; psychological advantages count inasmuch as they help physical survival. On the other hand, Dawkins and his followers have to face the fact that religious formations contain features perspicuously lacking a survival value, such as the propensity of religions to form artistic beauty or extreme ascetic practices. […] Religious memes can be distinguished from other cultural memes just by the former’s characteristic of lacking prima facie usefulness. Yet religions not only survived but – we can securely say so – evendetermined the history of mankind from its beginnings up to the emergence of Western modernity.”
[4] „The only way for a male (or any advertiser) to authenticate his boast of strength (quality, or whatever is is) is to prove that it is true by shouldering a truly costly handicap — a handicap that only a genuinely strong (high quality, etc.) male could bear. Is it possible that some religious doctrines are favored not in spite of being ridiculous but precisely because they are ridiculous? Any wimp in religion could believe that bread symbolically represents the body of Christ, but
it takes a real, red-blooded Catholic to believe something as daft as the transubstantiation. If you believe that you can believe anything, and (witness the story of Doubting Thomas) these people are trained to see that as a virtue.”
@Miki Telepi: A megnemértettzsenik kedvenc terepe a kvantumelmélet, Bagdy Emőke is ebben utazik a pszichológia területén. Nem véletlenül használta Sokal az ilyesféle sarlatánokat parodizáló/átverő cikkének címében is a kvantumgravitációt.
@jotunder: Legyen fura. Mint amikor egy ronda nőre azt mondjuk, hogy érdekes arca van.
@Miki Telepi: Méltatásnak éppen nem mondanám, ez egy ismertetés, ami nem foglal állást, csak kiemeli a legfontosabb tézisét. Amúgy a kötet, ha jól sejtem, a L’Harmattan vanity press részlegénél látta meg a napvilágot, lektorálás vélhetően nem volt, a review-t a skót (?) szerkesztőnek köszönhetik. 😉
@cruickshank: a sztori jó, de amikor mezei 34 volt, akkor még nem volt bolognai rendszer, tehát nem lehetett ma-hallgatója, szerintem phd-s sem. de magát felolvasni tényleg szereti.
@in memoriam 2006. október 23.: I beg to dissent. Doktoriskolák már a 90-es évek elejétől léteztek, ez az eset a kilencvenes évek közepén történt (s persze lehet, h nem „34” volt a válasz, hanem „35”, de ez nem sokat módosít a történeten). S persze, írhattam volna, h „negyed-ötödéves egységes képzésben tanuló, nem doktoriskolai, egyetemi hallgató”, de ennél egyszerűbbnek tűnt a — kétségtelenül anakronisztikus — MA-hallgató megjelölés.
@cruickshank:
93 – ban kezdték bevezetni, majdnem 30 éve
( s kb Snidling Pali is ekkor próbálkozott kis doktoriját nagy fogássá,PHD- nek elfogadtatni, mert lehetséges volt egy jobb disszertációt feltunnungolni))
@lüke: Különböző időpontokban kezdték a doktoriskolák, az, amelyikben a kis anekdotám játszódik, már ’92-ben elindult, de voltak ugyanennek olyan alprogramjai, amelyek csak évekkel később. (Amúgy ’93 az nem „majdnem 30 éve” volt, csak ha már egy matematikus posztjához kommentelünk…)
@cruickshank: Öttől már felfelé kerekíthetünk.
Én a magyar filozófiatörténethez hülye vagyok, talán azért értem a posztnak csak részeit, de a vége, miszerint „amely bánatelsírás akár el is gondolkoztathatna bennünket azon, hogy mégis mi szar történt Magyarországon az elmúlt harminc évben” kábé mit jelent? Hogy miért van a lukácsista iskolának még most, 30 év után is akkora intellektuális hatalma, hogy az ilyen épkézláb kutatók, mint MB, még most is jogosan sírhatnak? Vagy, hogy miért úgy történt a rendszerváltás, hogy azt hihetik az ilyenek, mint MB, hogy jogosan sírnak? Nem vihar ez egy kanál vízben, mint ahogy fortin2 kommentjei sejtetik?