„La preuve est maintenant correcte” (az értelmiségi létről)
Eredeti szerző: jotunder
Harald Andrés Helfgott perui matematikus a párizsi Bourbaki-szemináriumon jelentette be, hogy Babai László bizonyítása a gráfizomorfizmus-probléma kvázipolinomiális idejű megoldásáról vélhetően hibátlan. Helfgott hónapokig tanulmányozta a bizonyítást mielőtt megtartotta volna a szemináriumi előadást. Január elején talált benne egy hibát, ami elrontotta a kvázipolinomialitást (a bizonyítás így is a leggyorsabb létező algoritmust adta, de nem a szenzációs eredményt). Babai emberfeletti munkával pár nap alatt kijavította azt a bizonyos „Split or Johnson” – Lemmát, erre írta Helfgott, hogy „a bizonyítás most már hibátlan”. Ha ez így van, és egyre inkább úgy tűnik, hogy valóban így van, Babai bizonyítása az elmúlt időszak legnagyobb értelmiségi teljesítményei közé tartozik.
Az olvasás és a megértés aktusa is lélegzetelállító, Helfgott képességei is felfoghatatlanok (legalábbis számomra). Amúgy ő bizonyította be a Goldbach-sejtés azon változatát háromszáztizenhét oldalon, miszerint minden páratlan szám felírható három prímszám összegeként. Azt már Vinogradov is tudta a harmincas években, hogy elég nagy számokra ennek igaznak kell lennie, de az elmúlt hetvenegynéhány évben senki sem tudta befejezni a sejtés bizonyítását. Az egykori kedvenc, teljesen reménytelen problémámmal kapcsolatban is csinált valamit mostanában Helfgott, ki tudja, talán meg is fogja csinálni, még ez is kitelhet tőle.
A világ ilyen, legalábbis egy ilyen világ is létezik, és ma este erről a világról akarok írni.
Most írjak arról, hogy ma éppen melyik három átlagosnál is gyengébb képességű gátlástalan senkiházi kaparintott meg egy magyar újságot és csinál belőle rezsimlapot? Írjak a sok piti tolvajról, akik elfoglalták az országomat és azt tehetnek vele, amit csak akarnak? Nem írok. Itt ülök a gépem előtt és nem írok róluk. Ez az egyetlen, amit megtehetek, és ma ezt meg is fogom tenni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518808-6ade6ca232d6c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518808&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518808-6ade6ca232d6c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518808-6ade6ca232d6c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@poszt: Text based hangulatszelfi ködös Albionból? 😉
OK, persze, de… ha x darab briliáns, ám „gátlástalan senkiházi (tolvaj stb.) kaparintott meg…” akármit, az jobban lehetne írni? Áhhh…
„Konrad Adenauer, Charles de Gaulle, Jean Monnet a csizmájáig sem érnének ma.” . mondotta lánczi ner-kitartott (címek és üzleti viszonyok fölsorolásának helye) immár saját jogán is többszörösen ner-kitartott fia, ifjabb lánczi ner-kitartott (címek és üzleti viszonyok fölsorolásának helye). természetesen orbánról.
számos kedves altrájt formulával élhetnénk itt annak érzékeltetésére, hogy babai orbánnak mijéig nem ér föl, és hová dughatja föl a kurva polinomjait, ha ellenzi az olimpiát, meg hogy különben is.
(amúgy a csizma a vezér történelmi portréjában teljesen rendben van).
a poszt első felének -ahogy mondani szokás- már a kérdést sem értem – de tetszik.
a végét pedig sajnos nagyon is értem.
és nem tetszik…
@ijontichy: Valószínűleg könnyebb lenne elviselni, ha a lopott pénzt különleges audiorendszerekre költenék Kurtágot és Ligetit hallgatni (ha már nemzethyek), és olyan gondolatokkal támogatnák a lopásukat, amik kihivást jelentenek megcáfolni.
@poszt: Én azt nem tudom, hogy ha tényleg megálltad volna, és nem írtál volna ezekről a senkiháziakról, szóval eszünkbe se jutottak volna, csak a Harald Helfgott rejtői értelemben vett kültelki eleganciája miatt bosszankodhatna az, akinek ez a kenyere… Az most jobb poszt lenne, vagy rosszabb?
„minden páratlan szám felírható három prímszám összegeként”
Nem mondható hogy nagy mateklumen lennék, de mi van az 1-gyel és a 3-mal?
a tudományban ténykedők is masíroznak hamarost, make space great again
mashable.com/2017/01/25/march-for-science-washington/#oWzyuj3GuiqF
http://www.dailykos.com/story/2017/1/25/1625277/-Number-of-alt-and-rogue-Twitter-accounts-now-dozens-March-for-Science-nabs-100k-followers-in-1-day
http://www.independent.co.uk/news/science/donald-trump-science-march-washington-climate-change-global-warming-a7547206.html
http://www.reddit.com/r/MarchForScience/
nálunk meg van a batthyany kör
@incze: Mégpedig a gumicsizmájáig
@incze: A legelső képen ott a Donald is, incognitóban középen ))
@kiskii: 5-nél nagyobbakra szól a sejtés (illetve eredetileg kettőnél nagyobb párosokra, és két prímre).
@poszt: mintegy mellesleg, most hogy a poszt miatt beleolvastam: ez is egy olyan remek probléma, amit nagyon könnyű megérteni, és – minden bizonnyal – rohadt nehéz megoldani. Bájosak ezek 🙂
@Vitéz Kőbányai Világos: Viszont se kolbászt, se pálinkát nem lehet csinálni belőle, meg egyébként is milyen név már ez a Helfgott.
@nandras01: Először nem tudtam, hogy komoly vagy vitz:
index.hu/tudomany/2015/11/12/grafok_arthur_kiraly_udvaraban/
(Még ettől sem igazán érthető egy földi halandónak – de bizonyítja, hogy komoly 🙂
mielőtt állást foglalnék a témával kapcsolatban, megvárnám, amíg Trump Elnökúr kitwitteli, hogy hisz-e Babai bizonyításában.
@incze:
még nem halt ki belőlem minden naivitás, és kisded kedély, mert egyszerűen nem akarom elhinni, hogy ezt valaki nyilvánosan rámondta Orbánra, akármekkora jobbágy is amúgy…
@21. század: Ez annyira slendriánul van megfogalmazva, hogy az fájdalmas.
@ámbátor: elmagyarázható egy általános iskolásnak, hogy mi ez?
(Annyit érteni véltem, hogy nem kell mindig végigszámolni…)
@Geo_: Az index cikkben linkelt Lovász elég közérthető, miközben korrekt is tud maradni. Szerintem.
@kiskii: Ugyanaz, ami az 5-tel. De utana jo.
https://en.wikipedia.org/wiki/Goldbach's_weak_conjecture
@velőtanya:
ilyen név a Helfgott:
Harald Andrés Helfgott Seier (Lima, 25 de noviembre de 1977), Nació en 1977 en Lima, Perú. Es hijo de Michel Helfgott, docente de la Universidad Nacional Mayor de San Marcos y de la Universidad Estatal de Nueva York,3 y de Edith Seier, estadística que trabajó en dicha universidad peruana y también en el INE (actual INEI)
na ilyen
Olyan élmény lehet ez egy matematikusnak, mint más födi halandónak egy lelkét át-meg átjáró vers, zene, festmény, regény, színházi este.
Az egyetemen hetven valahányban Reimann József adott órákat nekünk valószínűségszámításból. Máig emlékszem mennyire megfogott mindjárt első alkalommal, no nem a valószínűségszámítás, hanem Reimann, ahogy – mint egy teljesen elbódult ifjú – szerelmet vallott a számára legszebb, legkedvesebb lénynek, a matematikának, és ezt úgy, adta elő, hogy azokban a pillanatokban mi vele szálltunk az ismeretlen egek felé.
Most amikor ezt ide szerettem volna pötyögni rákerestem a nevére, de úgy emlékeztem rá, hogy Reiman Istvánnak hívták. Olvasom az RI.-vel készített interjút. Igen, ő is abban az időben tanított a Műegyetemen, de valami mégsem egyezett, mert azt láttam az életrajzában, hogy hivatásos katona nem volt, a mi Reimannunk viszont ezredes volt, erre is emlékeztem, és mint kiderült a keresztneve is más.
lemil.blog.hu/2011/10/20/a_magyar_nephadsereg_es_a_szamitogep_1
@kiazmarmegint:
Hmm. A hetet hogy hozod ki 3 prím összegéből? A kilencet? 2+2+5? Ha csak így nem. A 11 se egész tiszta előttem, bár a 2+2+7 vagy a 3+3+5 is jó eredményt ad. Ja, a 13 se jön ki. Szóval ez egy baromság, még ha röpke 127 oldalon is bizonyították is, vagy csak roppant slamposan lett megfogalmazva itt a tétel.
@kiskii: 7=2+2+3. 11=2+2+7 es 11=5+3+3. Azt senki nem mondta, hogy KULONBOZO primek osszegere kell felbontani a szamokat.
@kiazmarmegint: Azt viszont igen, hogy 7 fölött már a páratlan prímekkel is meg lehet oldani, a 2 se kell.
9=3+3+3 11=3+3+5 13=5+5+3=7+3+3 …
@kiskii: Ot feletti paratlan szamokrol van szo, es nem kell kulonbozonek lenni a primeknek, ennyi az egesz. Helfgott elott azt tudtak, hogy a legalabb ezerharomszaznegyvenhet jegybol allo paratlan szamokra igaz a gyenge Goldbach sejtes.
@jotunder: ilyenkor engem mindig az érdekel leginkább, hogy mitől fontos szám az a bazi nagy szám, ami fölött már érvényes volt a korábbi bizonyítás. Mért pont ezerharomszaznegyvenhet jegy és nem ezerharomszaznegyvenhat vagy ezerharomszaznegyvennyolc jegy. Van ott annak a számnak valami specialitása?
@ámbátor: Volt egy módszer, ami csak akkor adja ki a felbontást, ha N már nagyon nagy. Egy új stratégia kellett (de azért nagyon hasonló az eredeti Vinogradov-féléhez), amivel el lehetett tüntetni a korlátot.
Értem én, hogy Helfgott meg Babai, de van itt egy Roger Federer is, aki nagyban hozzájárult máma Orbán leszarhatóságához.
index.hu/index2/#bloghu/tudomany/2017/02/01/primszamok_rejtett_rend_van_bennuk
@ATCG: abetyárját.
@ámbátor: Van egy ismert furasag, amit tobb mint 150 eves ismernek:
https://en.wikipedia.org/wiki/Chebyshev's_bias
@ámbátor: Ja, és az értők munkáját nem rontja el az idő, a határidő.
150 év, ezer év: és minden szépen egymásra épül, tégla a téglára,
sejtés a sejtésre, igazolás az igazolásra.