Lukacs Gyorgy szobra avagy (ketperces poszt)
Eredeti szerző: jotunder
Oszinten megmondom, nem nagyon erdekel, hogy hany szobra van Lukacs Gyorgynek a Szent Istvan parkban. Nulla, egy, ketto, tizennegy…
A budapesti kozgyules leszereltet egy Lukacs-szobrot a sok kozul, es ennek indoklasaban szerepel a kovetkezo mondat :
” 1945 után világhírnevét arra használta, hogy Nyugat-Európában a történelem egyik leggyilkosabb ideológiáját, a kommunizmust legitimálja.”
Nem a kommunizmus a lenyeg, hanem a vilaghirnev. Tudnillik, hogy Lukacs Gyuri ba’nak volt olyanja. A Martin Heideggernek is volt, talan meg Lukacsenal is tobb, es persze o is hasznalta azt a vilaghirnevet nem jo dolgokra. Volt neki, hasznalta.
Kerdem en, a sok Piliscsaban sem vilaghiru magyar konzervativ filodendrontol: cicanyuszikaim, nektek mitek van??
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518809-6ade60d60340f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518809&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518809-6ade60d60340f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518809-6ade60d60340f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@incze: kedves incze. először is szeretnék gratulálni ismételten jólsikerült személyeskedéséhez. másodszor.
@sárospataki lány: Már megint csak azzal tudsz jönni, hogy ez így van. A természetjog egy elmélet, nem abszolút igazság (sőt…). Még mindig nem tudom, hogy milyen osztályfogalommal operálsz, de attól tartok, hogy tiszta vulgármarxizmussal.
A csoportdinamikát meg a természeti törvényekből levezetni komplett baromság (sajnálom, nincs szalonképesebb megnevezésem rá), mert a csoport maga nem természeti, hanem társadalmi jelenség.
Ismétlem: konvergenciaelmélet, újat említek (a 10 fő feletti csoportokra): lapos szervezet. A vezetési hierarchia meg nem osztályokat jelent. Ezt ugyan már @ámbátor: leírta, amire csak annyit tudtál válaszolni, hogy megismételted, hogy a hierarchia szintjei az osztályok/kasztok analógiái. Na most ez nem igaz, a szervezeti hierarchia direkt utasítási jogot jelent és egyértelmű kapcsolatot (egy embernek egy közvetlen vezetője van, annak a vezetője az közvetett vezető – a mátrix-szervezetet ne hozd be ide, mert teljesen félrevisz, egyébként is megbukott -, az osztály nem jelent közvetlen utasítási jogot, és nincs egy-több kapcsolat, hanem több-több kapcsolat van, a földesúr és a tőkés között meg nem tudsz hierarchikus kapcsolatot megállapítani és közös főnökük sincs, míg egy szervezetben egyik vagy másik meg kell legyen.
Folytathatnám még, de ennyi legyen elég mára.
@Kuviklacz: várj. van egy megfigyelés, hogy a társadalom mindenféle mesterséges beavatkozás ellenére újra és újra ugyanazon, vagy közel ugyanazon minta szerint rendeződik össze csoportokba. ez még nem elmélet, ez empíria. ha megnézed a kasztrendszert, az európai feudalizmust, a kapitalizmust, a szocializmust, mind ugyanazt a mintát hozzák. ennek része a hierarchikus függőségi rendszer, a különböző funckciót ellátó csoportok is meghatározott viszonyrendszert alkotnak, illetve az operatív működéshez elengedhetetlen a hierarchikus berendezkedés. eddig a megfigyelés, ezt lehetne cukrozni, pántlikával átkötni, phd-t írni, stb.
innen jönnek az elméletek. meg lehet közelíteni arról az oldalról, hogy mivel az emberek kb ugyanazokat a tevékenyésgeket csinálják évezredek óta, nyilván ehhez van egy optimális szervezeti felépítés, ezért mindig ugyanoda lyukadunk ki. más megközelítés szerint az emberi természetből vezethető le a hasonló mintázatok kialakulás. a klasszikus természetjog az az emberi természetből és értelemből levezetett jogelvek összessége, tehát ha az utóbbit tartjuk igaznak és állandónak, az emberek által ezen rendezőelvek szerint végzett tevékenységek mindig ugyanoda vezetnek, pl. ugyanolyan szervezeti felépítéshez. az elméletek között megemlíthetném az ismert transzcendens, hermetikus állítást, miszerint ami fent, az lent, vagyis az isteni hierarchia letükrözése van a földön, ez az alapja az istenkirályságoknak is.
mint mondtam, a vezetési hierarchia az operatív működés elengedhetetlen része. lapos szervezeti formánál igen hamar kialakul a csoportok önszervezése (igazából ez is a cél), viszont az önszerveződés hierarchiát szül, csak nem formálisat.
én annyit állítottam tehát teljes bizonysággal, hogy a hierarchia minden szinten kialakul, mindig. a tőkés és a földesúr közös főnöke a köztársasági- vagy miniszterelnök. van köztük gazdasági és jogi függőség, ugyanúgy, ahogy a király és a grófok vagy bárók között, holott volt olyan állapot, hogy adott gróf nagyobb vagyonnal rendelkezett, mint a király. vannak multinacionális cégek, amelyek elszakadtak az államtól, vagy akár fölé nőttek – nos, ők a leghierarchikusabb szervezetek, az egymás mellé rendelt országok között ők is mellérendelt szerepet játszanak. hogy miért alakul ki a hierarchia, abban nem vagyok teljesen biztos, illetve nem tudom bizonyítani.
@sárospataki lány: „van egy megfigyelés, hogy a társadalom mindenféle mesterséges beavatkozás ellenére újra és újra ugyanazon, vagy közel ugyanazon minta szerint rendeződik össze csoportokba. ez még nem elmélet, ez empíria. ha társadalom mindenféle mesterséges beavatkozás ellenére újra és újra ugyanazon, vagy közel ugyanazon minta szerint rendeződik össze csoportokba. ez még nem elmélet, ez empíria.”
ez sem nem elmélet, sem nem empíria, hanem emeletes baromság. akinek a kasztrendszer, meg a „létező” szocilaizmus (mely minden izéjével együtt a legnagyobb mobiltást hozta az újabb kori magyar történelemben) „ugyanaz a minta”, az igyék egészséggel hugyot, elvégre az az is folyékony, szóval ugyanaz a minta, mint a többi italok.
van az általánosságnak az a szintje, amelyben nagyjából minden egyforma (vagy minden különbözik azerint, hogy ki hogy forgatja a szót), melyben eltűnnek a különbségek (vagy csak azok látszódnak), a nagy hegel üres kiterjedésnek (üres általánosságnak) mondta, sötétnek, melyben minden tehén fekete.
több oldalt tudnék arról írni, hogy az a „van egy megfigyelés, hogy” bevezető formula micsoda, hogy mennyi a tartalom mögötte, a hazug bennfenteskeés iskolapéldája, hogy kik, mikor, miért és mire használják, hogy milyen arkifejezéssel, és hogyan tartják közben a mutatóujjiukat, de megkíméllek, már az eddigieket is személyeskedésnek veszed, pedig nem az, sőt én személyesen vagy tucatnyi ilyen megmondóembert ismerek, és – ha ez megnyugvással tölt el – mind hatalmas respektusnak örvend.
a továbbiakban ugyanezt a szart csócsálod, most már valamiért nem empíriaként, hanem elméletként emlegeted, há persze, az emberek télleg már csak ugyanazt csinálják évezredek óta. bőgnek azok a tehenek, egyre csak bőgnek, és mind, mind fekete.
@incze: jó, hát maradjunk annyiban, hogy te nem figyelted meg 🙂
@sárospataki lány: inkább abban maradjunk, hogy te megfigyelted.
@incze: okéka!
@nerángass:
„Hogy egy remek Lukács portré, azt bizonyítja.”
Komoly szegénységi bizonyítványt álít ki magáról az, aki éppen Faludy Györgytől fogad el remek portrét bárkiről.
Mert akkor számodra ez is egy remek írás:
„Ha azt állítjuk, hogy Rákosi elvtárs beszédei és cikkei az ország újjáépítésének,
rákövetkező szakaszon pedig az ország újjáalakításának mérföldkövei, úgy
keveset mondottunk. Mert ezek a cikkek nem csak mérföldkövek, azaz
nemcsak népi demokráciánk fejlődését mutatják, hanem mindenkor előre
jelzik az építés irányát, […] kijelölik a Párt és a magyar dolgozók számára
azokat az eszközöket, amelyekkel céljukat elvben és gyakorlatban a
marxizmus–leninizmus egyedül helyes és egyedül járható útján elérhetik.
Ezek a beszédek és írások valójában a dolgozó magyar nép bölcs és kipróbált
vezetőjének mindig lényegbevágó, a valóság egészét markoló összefoglalásai…”
(Faludy György: Rákosi Mátyás: Építjük a nép országát. Népszava, 1949. máj. 5. 4.)
@Tristee: Mindenkinek kotelezo volt ilyet irni. Mindenkinek. Faludyt roviddel ezutan lecsuktak es harom evig volt Recsken.
Lukacs nem volt jo ember, kiszolgalt egy borzalmas rezsimet, de ma is szamon tartjak a muveit. Ergo, lehet neki szobrot emelni, de nem muszaj. Lebontani egy letezo Lukacs szobrot, amikor ki sem latszunk a Wassalbi szobrokbol… Ez jellemzo persze.
@jotunder: Ne bántsuk a Wassalbit se. Nem olvassuk úgyse. Semmi köze Lukácshoz.
És Lukácsot sem kötelező mocskolni, ha amúgy egy sort sem olvastunk tőle.
Hogy egy ilyen felcsút rezsim előtt hogy fekszik, ne legyen már fontos. Végülis ő filozófus volt, nem pedig egy futszalbajnok.
@jotunder: „Mindenkinek kotelezo volt ilyet irni.” Az mind semmi! Amikor majd kötelező LESZ ilyet írni… na ammá valami 😉
@jotunder:
„Mindenkinek kotelezo volt ilyet irni.”
Tényekkel bizonyítható, hogy Faludy György végighazudta szinte az egész életét.
(Faludy György) „Jóval a Rákosi-diktatúra elnyomó fenyegetése előtt, 1938-ban, Ballada Faludy György szerelméről című versében így ír a reménytelenül szerelmes
Faludy Györgyről: „Az Éva Scherff nem főzött puncsot néki, / s cigarettáit
nem gyújtotta meg, / s fütyült Zolára és fütyült Leninre, / s nem érdekelte,
Marxról mit beszél.”21 Későbbi köteteiben az idézett szöveg már átdolgozva
jelenik meg újra: „Az Éva Scherff nem szívott, csak méregdrága /
angol cigarettákat és meg se hallotta, hogy F. Gy. verseket liheg, / fütyült
Einsteinre, Mannra, Zolára, / pimasz volt és szeszélyes és hideg.”
„Az idézett szövegeken túl még számos új példát lehetne hozni Faludy
kollaborációját illetően. Ezek azok az írások, történetek Faludy György
életművében, amelyek felől olvasva az 1956 utáni emigrációban született
műveit másképp vizsgálhatjuk. Erkölcsi deficit keletkezik az életműben,
ami erodálja a Kádár-rendszert bíráló szövegek erejét, ami kikezdi az etikai
megalapozottságát azoknak a verseknek, amelyekben Faludy néven
nevezve kollaboránsokat, elítélő hangon, negatív színben tünteti fel őket,
vagy épp Kossuth-díjasokhoz írt szövegét, akik szerinte azért kapnak jutalmat,
mert nem írnak meg valamit, míg ő azért esik el tőle, amit megír.”
(Balogh Ákos: Faludy György újságírói szerepe Magyarországon, 1946–1950)
Aki számára Faludy György véleménye etalon, az nincs tisztában sem a korral, sem Faludyval, sem az etikával, de Lukács Györggyel sem.
Látom, Lukács-ügyben igyekszel puhítani eredeti álláspontodon, de ahogy az hallható a Ponyvaregény című filmben (ha már egyszer Örülünk, Vincent) : nem pofázod ki magad ebből a szarból.
Tristee most szépen megnyugszik.
@Tristee: Épp erről szólt a poszt, a teljesítményről és a közegről, amelyben élünk, nem kellett itt az álláspontját finomítania poszt írójának.
A morál másodlagos az egyes alkotóknál: művészeknél, tudósoknál, csak az számít, amit megalkottak.
Ha már Faludy: Villon sem volt szentéletű, de azért a verseit olvasván
eltávolodunk a mindennapok mocskától.
@jotunder: Épp akkor írtam neki, amikor kirúgtad,
így a válaszom a semmibe hullott.
@Hakohen, @Érvsebész sok régi hozzászólót hiányol itt., egy másik posztodhoz írt nosztalgiázásukban. Én az általuk felsoroltak mellett @Tundrazuzmót, @White-Noirt, @Vortumnust is hiányolom, @Muad//Dib is ritkán kommentel, pedig kellenek a másként szólók is a teljességhez.
Lukács egy nagy büdös genya volt, hogy egyszerűen fogalmazzak.
Olvasom a Heideggerről, hogy elég nagy náci volt. Bevallom, nem olvastam tőle semmit (Lukácstól se), de ezekben a nagy filozófokban nem az a jó, hogy egyfajta erkölcsi zsinórpadlásnak vagy minek vehetők? Most meg úgy tűnik, hogy még a jelentősek sem voltak feltétlenül jellembajnokok.
@sárospataki lány: Rohadtul összekevered a hierarchiát és az osztályokat. Pont azt bizonyítod, hogy az osztályhoz tartozás nem jelent feltételnülhierarchikus függőséget. Ezért a hierarchia kialakulásának empirikus valószínűsítése nem bizonyítja az osztályok létének szükségszerűségét.
Tudod, a sok okosságot összekeverve nem biztos, hogy okosság jön ki. Sok finom ételt is lehet úgy összekeverni, hogy moslék legyen belőle.
@aronsatie: Zsinórpadlás ?
Bortstieber Gertrud, egy korában ismert matematikus tudott volna mesélni az igaziról is. Ha igaz, akkor Jánossy Ferenc Lukács zabigyereke. A hivatalos álláspont szerint Jánossy a nevelt fia volt Lukácsnak. Mások viszont úgy tudják/tudták, hogy Lukács bunkó módon randizgatott a nővel, akinek csillagász férje halálosan beteg feküdt már akkor. Jánossy tehát ebből a viszonyból született.
viccesviet.blog.hu/2017/02/06/lukacs_gyorgy_a_faszagyerek_szobra_ket_foto_a_parkbol
@ymel: Lukacs volt az egyik legnagyobb hatasu magyar a huszadik szazadban. Akarmilyen ember volt, akar erdemel szobrot, akar nem, az volt. Ezzel szemben vannak a schmidtmarcsik, akiken mar rohogni is alig lehet, annyira kozepszeruek. Lukacs rohadtul nem volt kozepszeru, es meg a tanitvanyai, meg az o tanitvanyaik is altalaban rohadtul nem kozepszeru figurak voltak, szembe a szomoru magyar vegtelenul kozepszeru konzervativokkal. Es most meg a totalisan politikailag inkorrekt megjegyzeseimtol el is tekintettem 🙂
@jotunder: valoban ismert ficko volt Nyugaton is. Es valoban el kell valasztani a munkassagat a maganeletetol. A naiv kerdes, hogy tulajkepp hogyan erheto tetten a hatasa a vilagban?
Valoban sok a kozepszeru kozepszar azok kozott, akiket emlitesz. De „mire jo” (ismet a naiv kerdes) pl Heller Agnes munkassaga?
@ymel: Mire jo a filozofia altalaban? Mire jo a matematika? Hogy kb. az egy ezreleket alkalmazni lehet valamire kozvetlenul? Az emberiseg meg akarja ismerni a korulotte levo vilagot, es ennek resze a tudomany. Es ez az egesz rendszer vegul egeszen komoly dolgokhoz vezet, mint pl. egy tetszoleges mobiltelefon, ami negyven eve nagyjabol a NASA szamitogepeit verte volna.
Heller Agnesrol nekem fogalmam sincs, mert nem vagyok filozofus. Azt tudom, hogy amikor diak voltam Amerikaban, a konyvtarban egy felpolcnyi Heller Agnest talaltam, egyebkent Amerika egyik konzervativ allamaban. Egy adott teruleten o valaki, akit nagyon komoly helyekre is hivtak, sot hivnak, olyan helyekre is, ahol nembaloldali emberek vannak. A politikai nezetei viccesek, de o azert valaki, es a valakisag jo dolog.
@ymel:
mek.oszk.hu/08200/08296/08296.pdf ez is egyfajta válasz lehet,
kérdésed után kerestem rá: Vajda Mihály köszöntő levelét olvastam most el,
azt hiszem el fogom olvasni az egészet.
Nem tudom hány éves vagy, én a Vajda levelében említett időszakban (72-75) húsz és huszonöt éves voltam, akkoriban figyelmeztettek bennünket a dékáni előtt, hogy ne menjünk ki a Múzeum kertbe március tizenötödikén (persze kimentünk), akkoriban hallgatták lelkesen az érdeklődő egyetemisták Szelényi előadásait.
Vajda Mihály is él még azt hiszem, és persze Heller Ágnes.
@ATCG:…(72-75):…(72-77)
@jotunder: Hát ha a legnagyobb hatású magyart keresném a huszadik századból én biztos Von Neumannra gondolnék elöbb.
@ámbátor: Eleve filozófust akartam írni, de sikerült kihagynom a mondatból… Von Neumann volt a legnagyobb hatású magyar, legalábbis minden értelmes definíció szerint.
@Kuviklacz: öhm
„A társadalmi osztály vagy egyszerűbben osztály társadalomtudományi és politikai kategória, mely egy társadalom hierarchikus alapstruktúráját jellemzi. Nincs általánosan elfogadott definíciója, értelmezése tudományos és politikai viták tárgya.”
„Social class (or, simply, class), as in class society, is a set of concepts in the social sciences and political theory centered on models of social stratification in which people are grouped into a set of hierarchical social categories,[1] the most common being the upper, middle, and lower classes.”
ez csak egy gyors vikipédiázás, oké? tehát a körülbelüli definíció szerint a társadalmi osztályok a társadalom hierarchikus berendezkedésének az egységei. vegyük a klasszikus indiai kasztrendszert: vannak a varnak, a brahmin/papi, értelmiségi, ksharthrya/katonai, politikusi, vaisha/földművelő, kereskedő, shudra/melós, dalit/kasztonkívüli, ezeket szigorú hierarchia jellemezte. a magyar társadalom felépítése, mondjuk a 90-es években: az értelmiség, ugye, vindikálja magának a jogot, hogy megmondja a politikusoknak, mi merre, és enyhény alantasabbnak tartja őket (szdsz-mszp viszony), és mindketen lenézik a lilaöltönyös vállalkozót, butikost, bár elfogadják a kenőpénzt, ha úgy adódik. mindannyian köpnek a proletárra, csak a szavazata kell, és a dalitok integrálása már csak szép szólam, még csak a szavazatuk sem kell, mert nem mobilizálhatóak.
természetesen fel lehet sorolni a különbségeket is, ki-ki ízlése szerint válogathat az érvek és az ellenérvek között 🙂 amit te mondasz, szerintem (és cáfolj meg, ha tévedek), hogy a modern társadalmakban pl az értelmiség nincs de facto a politikusok fölött. ez természetesen így van, hosszú lenne kifejteni erről a véleményemet, maradjunk annyiban, hogy a brahminok (vagy velük analóg csoportok, pl arisztokrácia) trónfosztása után a politikusi és újabban a keresekedői kaszt vette át a tényleges hatalmat, amely nem azt jelenti, hogy nincs hierarchia, hanem azt, hogy romlott a minősége.
@sárospataki lány:
Azt hiszem, kevés embert láttam eddig, aki ennyire profin tudna mindent mindennel összezagyválni egy-két hívószó alapján. 😀
@sárospataki lány: „mivel az emberek kb ugyanazokat a tevékenyésgeket csinálják évezredek óta, nyilván ehhez van egy optimális szervezeti felépítés, ezért mindig ugyanoda lyukadunk ki.”
Ez a megfigyelés szerintem nem működik, mert nem azt figyelhetjük meg, hogy mi az optimális szervezeti felépítés ahhoz, amit az emberek mindig is csinálnak, hanem hogy mi az, amivel a dolog ideig-óráig üzemel, mielőtt széthullik vagy fel kellene borogatni az egészet, és ezen a ciklikusságon keresztül mindezidáig biztosította az emberiség fennmaradását* összességében. De hogy optimális lenne…? Vagy hogy ez mindig is elég lenne hozzá…? (Egyáltalán: mi ez a tevékenységkör, amivel évezredek óta foglalkozunk: az nem lehet, hogy ennek egy része, akár nagy része csak annyira fontos, annyira része egy optimumnak, mint egy KISZ-gyűlés a nyolcvanas években? Tudod, a jegyzőkönyv: a mai KISZ-gyűlésen megbeszéltünk, hogy a KISZ-gyűlések nagyon fontosak, és hogy legközelebb is fogunk KISZ-gyűlést tartani. Szóval hogy hömbölgetjük magunk előtt a hierarchikus társadalmi berendezkedésből fakadó rettenetesen sok tevékenységet, felemelni a felemelendőket, lenyomni a lenyomandókat, aztán meg vissza.)
A másik dolog, ami nem fekszik nekem ebben az elgondolásban, hogy az emberi természet fogalma az én szememben jóval tágabb annál, mint hogy milyen társadalami viszonyokban hajlamosak megcsomósodni közösségek. (Most függetlenül attól, hogy a hierarchiának vagy a hiányának milyen verzióira vannak alátámasztott példáink vagy valahonnan következtetett elképzeléseink). A reflexió is emberi, az áttekintés, átgondolás, a változások lehetőségének a felmérése. Én egyáltalán nem bírnám azt mondani, hogy megelégedésemre szolgál mindaz, amit eddig láttunk és gondoltuk efelől, és most már hagyjuk abba, vonjuk vissza az emberi természetünk egy részét ettől a kérdéstől, mert ez le van zárva. De még ha mondanám is, megtenni nem tudnám :), mert az emberi természet nem olyan. (Ez nekem ráadásul még tetszik is bennünk.)
A harmadik dolog az majdnem pont ugyanez: amilyennek én az emberi természetet látom, aszerint nemcsak a kíváncsiskodás, hanem a mintakövetés is a része. Tehát az én nézőpontom szerint az, hogy ismétlődni, hasonlítani látunk dolgokat nemcsak azzal magyarázható, hogy sehogy máshogy nem tudnánk tenni (mint ahogy egy hangyaboly például nem tudna más struktúrában működni), hanem azzal is, hogy befolyásolnak minket az előzmények és a körülmények.
A hierarchiával, csak hogy érts, semmi bajom, nagyon praktikus eszköz különféle célokra, és ha jó a cél és jó a megvalósítás módja, akkor ide vele. De természet- vagy emberismereti elemként, magában ennyire (mennyire? szerintem végletesen) kiemelve egy magyarázatban szerintem nincs elég értelme.
Persze, hogy az emberben benne van a hierarchikus viszonyok lenyomata, így olyan dolog ez, amit értünk, kezelni tudunk (nem azt mondom, hogy törvényszerűen jól, akármilyen értelemben, hanem hogy egyáltalán nem idegen tőlünk), de ennek az egész idáig tartó történelmünk (ha jól látjuk, amit látunk) nemcsak a bizonyítéka, hanem az oka is: ezek a körülmények ilyen természetű emberek fennmaradását tették lehetővé – ez egy opció arra, hogy milyenek vagyunk, a természetünk részeinek melyik eleme milyen hangsúllyal, milyen téren kap szerepet. …Évezredek… az egyáltalán nem olyan sok idő, még csak nemrég lett rálátásunk a minket megelőző korokra, egyelőre még gyűlik az anyag, a szempontok, az elképzelések…
*Különben az emberiség fennmaradásáért sem vagyok annyira oda, így önmagában.
@seol: köszönöm, drága vagy 🙂
@mafi mushkila: szerintem jól látod a ciklikusságot, tehát az emberi tevékenységek nem statikus képpé állnak össze, hanem van az egésznek egy idődimenziója is.
„Én egyáltalán nem bírnám azt mondani, hogy megelégedésemre szolgál mindaz, amit eddig láttunk és gondoltuk efelől, és most már hagyjuk abba, vonjuk vissza az emberi természetünk egy részét ettől a kérdéstől, mert ez le van zárva. „
van ez az irány, hogy az ember a rosszból halad a jó felé, és minden ennek ellentmondó tény, jelenség, folyamat depresszióval tölti el az erre fogékonyakat. ha viszont úgy tekintünk az magunkra, hogy megértjük és megéljük az emberi mivoltunkat, akkor nem homályosít el a progresszió lázálma. és ez a lényegi megértés független attól is mondjuk, hogy holnap az ai dominálni fogja az életünket, az erre adott emberi reakciók szerintem ugyanazok, mint 10e évvel ezelőtt. szerintem.
„A hierarchiával, csak hogy érts, semmi bajom, nagyon praktikus eszköz különféle célokra, és ha jó a cél és jó a megvalósítás módja, akkor ide vele. De természet- vagy emberismereti elemként, magában ennyire (mennyire? szerintem végletesen) kiemelve egy magyarázatban szerintem nincs elég értelme.”
a hierarchia önmagában valóban nem jelent semmit, de önismereti elemként nagyon is sokat. ugyanúgy, ahogy párkapcsolati terápia helyett az emberek inkább a különféle gnózisok férfi-nő megközelítését tanulmányoznák, a közélet és a politika is sokkal gördülékenyebb lenne, ha az emberek tisztábban látnák az ember és a hierarchia viszonyát. megintcsak szerintem.
@sárospataki lány: Jaj, de nem azt mondtam, hogy azért nem bírnék erre így gondolni, mert depressziós lennék. Te viszont tényleg beszéltél egy előtted megjelenő lázálomról. Szerintem hagyjuk is ezt a vonalat 🙂
Az önismereti elemként való használat, bár nagyon messzi esik a Vincent szokásos témáitól, de tényleg érdekes téma lehetne, viszont megússzátok tőlem a hosszú kifejtést, mert nem láttam még másfél esetnél többet, amikor valakinek ne az jött volna ki ezen a vonalon, hogy a másik van hatalmon egy emberi viszonyban és ő az elnyomott, szóval ennek jelenleg nincs egy közhasznú útja.
http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20170208-neumann-janos-mind-a-szamitastechnikaban-mind-a-matematikaban-maradandot-alkotott.html
@mafi mushkila: Ha tehetem, nem a Wikipédiából veszem a hivatkozásaimat, különösen politikailag érzékeny vagy szakmai elmélyülést igénylő témákban.
Azt viszont a sok ideokoskodott dolog sem tudja elrejteni, hogy mindennek semmi köze ahhoz, hogy egy szinten van-e a tulajdonviszonyok átrendezése (bármilyen realitása van is, egyébként a történelem bebizonyította, hogy azon a módon, és azzal a céllal, ahogy a kommunisták elképzelték, meg sem közelíthető az igazságos társadalom) emberek nem is annyira precízen meghatározott csoportjainak származás, vallás, szubkultúra vagy bármi más alapon, áltudományos elméletek alapján történő célzott megsemmisítése (ami viszont, ha nem is sikerült maradéktalanul, történelmi valósággá lett).
Tehát erkölcsi relativizmusodat áltaudományoos tereléssel próbálod leplezni. Eléggé szégyellem, hogy ehhez partner voltam egy ideig.
@Kuviklacz: Ti nem ezeket a droidokat keresitek 🙂
@mafi mushkila: Elnézést, rányomás közben elmozdult az oldal, oszt mellényomtam. Természeteden nem Neked szólt, hanem a Séárospataki Lány nevű droidnak.
@sárospataki lány: Ha tehetem, nem a Wikipédiából veszem a hivatkozásaimat, különösen politikailag érzékeny vagy szakmai elmélyülést igénylő témákban.
Azt viszont a sok ideokoskodott dolog sem tudja elrejteni, hogy mindennek semmi köze ahhoz, hogy egy szinten van-e a tulajdonviszonyok átrendezése (bármilyen realitása van is, egyébként a történelem bebizonyította, hogy azon a módon, és azzal a céllal, ahogy a kommunisták elképzelték, meg sem közelíthető az igazságos társadalom) emberek nem is annyira precízen meghatározott csoportjainak származás, vallás, szubkultúra vagy bármi más alapon, áltudományos elméletek alapján történő célzott megsemmisítése (ami viszont, ha nem is sikerült maradéktalanul, történelmi valósággá lett).
Tehát erkölcsi relativizmusodat áltaudományoos tereléssel próbálod leplezni. Eléggé szégyellem, hogy ehhez partner voltam egy ideig.
@Kuviklacz: te igazából miről beszélsz? embercsoportok célzott megsemmisítése? elég jól vagy?
@sárospataki lány: Emlékeztetnélek, hogy onnan indult a vita, hogy a kommunizmus és a fasizmus egyforma-e. A memória néha segít ám.
@Kuviklacz: Nem történt semmi 🙂
@Kuviklacz: nem, a „vita” onnan indult, hogy én viccesen rávilágítottam, hogy ideológiákkal indokolni azt, hogy valami rossz, vagy jó, az marhaság, mert az ideológia az általában felülírja a morált. a memória valóban segít, de mégjobban az értő olvasás.
@sárospataki lány: http://www.youtube.com/watch?v=DiKFV9Ka-GU
@incze: értem ám, hogy mit akarsz mondani!
@sárospataki lány: „várj. van egy megfigyelés, hogy a társadalom mindenféle mesterséges beavatkozás ellenére újra és újra ugyanazon, vagy közel ugyanazon minta szerint rendeződik össze csoportokba. ez még nem elmélet, ez empíria.”
Elnézést, ha már megint túl későn meg minden. Időben akartam, csak aztán elmaradt (szokott), most meg találtam egy nyitott tabot, és hát jéé, itt mi megy.
Szóval annyit akartam csak mondani, hogy attól, hogy hierarchia van, az még tud nagyon nem ugyanaz lenni. A munkahelyi főnök vagy a miniszterelnök nem olyan főnök, mint annak idején a földesúr vagy a király; a pénzes vállalkozó sem a földesúr megfelelője, vagy különben a KRESZ szerint is a drágább autónak lenne elsőbbsége.
És ez nem valami vicceskedés, ez tök komoly. 🙂 A munkahelyi főnök a munkaidőben főnök csak, az ember szabadidejében nem, és a szabadidő egy olyan találmány, ami alapjaiban különbözteti meg a modern kort a feudalizmustól vagy a despotizmustól. Ezen korok hierarchiái között minőségi különbség van, arra meg, hogy „valahol valamilyen hierarchiát mindig, mindenhol találunk”, nem nagyon alapoznék világmagyarázatot. 🙂
(Az „örök emberi gondolkodás” is az egyik vesszőparipám; Kossuthnak annak idején elég durva hatású beszédei voltak, amit ma nehezen tudnánk elképzelni, és szerintem nem Kossuth hiányzik az egyenletből. 🙂 Vagy vegyük Flynn példáját a kutyáról és a nyúlról, ami azt mutatja, mennyivel absztraktabb a mi gondolkodásunk, mint akár a száz évvel ezelőtti átlag.)
@közösperonos átszállás:
Nem tudom, mi a bajod, amikor mozgólépcsőzöl, akkor is vannak emberek, akik magasabban állnak, mint te. Mi ez, ha nem bizonyíték? 🙂
@közösperonos átszállás: én azt gondolom, hogy nem tujuk, milyen volt a feudalizmusban a szabadidő, én azt gondolom, hogy van egy szocialistaoktatás-szűrő, amin keresztül minden 1945 előtti társadalmi berendezkedés ördögtől való volt.
„valahol valamilyen hierarchiát mindig, mindenhol találunk”, nem nagyon alapoznék világmagyarázatot.”
ideológiát nem is, inkább empíriát.