A rezsim díja
Eredeti szerző: jotunder
Makkai Ádám „a magyar kultúra nemzetközi megismertetését és jó hírnevének erősítését szolgáló elkötelezett tevékenysége, főként saját fordításában A csodaszarvas nyomában címmel angol nyelven megjelent monumentális magyar versgyűjtemény kiadása érdekében végzett munkája, valamint a világ számos jeles egyetemén folytatott és nagyra becsült oktatói, illetve páratlan költői, műfordítói és világszerte elismert nyelvészeti tudományos pályája elismeréseként” Magyar Szent István Rendet kapott Áder köztársasági elnöktől.
Makkai Ádámról mondta Balog Zoltán miniszter nemrég, hogy “az amerikaiaknak, az angoloknak többet mondott el a saját nyelvükről, mint amit ők valaha is tudtak, és a miénkről is”.
Amit ők valaha is tudtak…. A valóság az, hogy Makkai Ádám írt egy kézikönyvet az angol idiómákról, amelyet többször is kiadtak, és ami valójában a doktori disszertációja volt. Az illinois-i egyetem emeritus professzoráról beszélünk, egy komoly emberről, akinek a tudományos munkássága nem tűnik kiemelkedőnek. Egy olyan világban, ahol Lánczi Andrást filozófusnak, Schmidt Máriát történésznek nevezheti ki a rezsim, Makkai Ádám kifejezetten üdítő kivétel volna, ha nem a legnagyobb magyar kitüntetésről lenne szó.
És akkor itt jönne a páratlan költői és műfordítói pálya, amiért ezt a posztot megírtam. Írhattam volna Bayer Zsoltról is, de Bayer egy fasiszta senki, amiből a senki rész valamivel még kellemetlenebb is a fasisztánál. Ne gondolja senki, hogy én a hihetetlen irodalmi tájékozottságomat felhasználva írom ezeket a sorokat, kaptam egy kis külső segítséget és egészen tűrhetően használom a google-t.
A pár hete elhunyt kiváló irodalomtörténész Szegedy-Maszák Mihály írt Makkai „A csodaszarvas nyomában” című antológiájáról.
„Amidőn fiatal amerikai költőt kértem meg, hogy írjon Makkai Ádámnak magyarországi támogatással megjelent, többszáz lapos magyar költészeti gyűjteményéről, olyan szigorú bírálatot kaptam az általam szerkesztett folyóirat számára, hogy egyik amerikai tanítványomat kellett megkérnem újabb cikk elkészítésére. Mivel az övé is elég keménynek bizonyult, Németországban tanító kiváló angol fordítót próbáltam rávenni, hogy mentse a menthetőt, ám végül nekem is kellett méltatást készítenem. A négy cikk együtt jelent meg a Hungarian Studies című folyóiratban, s máig rossz a lelkiismeretem, hiszen rendkívüli áldozatkészséggel végzett munkát ért megrovás.”
Ez elég szomorúan hangzik, de a Hungarian Studies cikk még ennél is szomorúbb…
Néhány idézet:
„From the confusing punctuation of the first two lines and the twisting of syntax for the sake of half a rhyme („we bite dry nothing’s end”), to the unforgivably stilted „midst” in line seven, the anthology version simply fails to convince as poetry.”
„The editing in this collection is heavy-handed and clumsy throughout, in places fairly scandalous and in general far too intrusive. „
„Whatever its sources and ethical implications, the practice looks bad in an anthology complied from translations by various authors.
„All this gives one the impression that Makkai the Editor (or Judge, to extend the sporting metaphor) is a great fan of Makkai the Translator, or at least that the former takes the latter very seriously.”
„Makkai renders Kölcsey’s poem in an irregular mixture of meters that skirts the iambic closely but never quite gets there. In too many places (and this is typical of Makkai’s versification) the translation borders on prose without much novelty or success. „
Egy ilyen kötetet esetleg ki lehet adni, mert talán van olyan hiány, amit pótolhat, de erre Magyar Szent István Rendet adni valójában nagyobb őrültség, mint Bayer Zsoltba lovagkeresztet dugni.
Egykor Lévai Anikó és Orbán Viktor a konyhaasztalukon mutogatták meg a lakberendezőjüknek, hogyan lehetne tényleg nagyon ronda a Nemzeti Színház, most megszületik az új magyar Kánon. Makkai egyébként egy Kossuth-díjat és egy Kossuth-Nagydíjat is kapott már, hogy értsünk végre a szóból, valaki kitalálta őt, ahogy a szocreál lektűr zászlósmamiját Jókai Anna nénit is kitalálta valaki, Bayerzsoci most csak egy hercig tejszínhabocska a tortán.
Egyáltalán nem vagyok felháborodva. Mostanában inkább leháborodok az ilyesmin. A rezsim kézzel-lábbal magyarázza nekem, hogy semmi közöm ehhez az országhoz, valamiért úgy gondolják, hogy nem értettem meg elsőre. Magyarország most ennyit ér, floridai egyetemi hakninótát, knézyjenőt, rántott túrórudit, jövőre majd a Vajna Timi kapja a Magyar Szent István Rendet világszerte elismert nyelvészeti munkásságáért.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518870-6ae07dfb41a3c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518870&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518870-6ae07dfb41a3c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518870-6ae07dfb41a3c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Láthatólag Makkai rengeteg munkát fektetett ebbe a műbe, nagyon kevés tehetséggel. [1] Ezzel 50%-kal túlteljesítette a NER-kitüntetések átlagos szintjét (mert például Bayernek aligha kerülnek komoly erőfeszítésbe azok a gyűlöletkétpercek, amik az úgymond közírói munkásságát alkotják). Szomorú, hogy ma már ennek is lehet örülni, de azért ennek is lehet örülni.
[1] Az egyik kritika idézi a Petőfi-fordítását:
Rise up, Magyar, the country calls!
It’s ‘now or never’ what fate befalls…
Shall we live as slaves or free men?
That’s the question – choose your ‘Amen’!
God of Hungarians, we swear unto Thee,
We swear unto Thee – that slaves we shall no longer be!
[…]
Sabers outshine chains and fetters,
It’s the sword that one’s arm betters.
Yet we wear grim chains and shackles.
Swords, slash through the damned manacles!
God of Hungarians, we swear [etc.]
ami egyfelől a magyar eredeti ismerete nélkül valóban nem áll össze koherens szöveggé, másrészt azért szóról szóra lefordítani egy verset úgy, hogy a ritmusa és a rímképlete is megmarad, még így is nagyon nehéz dolog. A recenzens szerint amúgy 33 év alatt készült el a kötet.
(n.b. ha már a magyar nyelv őrzéséért osztogatják ezt a Szent István Rendet, akkor akár a nevét is választhatták volna a magyar nyelv szabályainak megfelelően.)
@Rhonin: És a szakm ai ügyekben? Van egyáltalán manőverezési szabadságuk targyalni, engedményeket tenni?
Mert a propaganda (különösen, ha tudják, hogy Te is magyar vagy) egy dolog, és a „mit képviselnek” lehetne egy másik.
Sajnos azt érzékelem, hogy akadékoskodónak tekintik a magyar résztvevőket egy (lehet, másik) szupranacionális térben.
@Watchdog:
Szerintem ez szellemes, és pontosan a helyére teszi a dolgot.
Uhhhh… ez ám a „céhes reflex, csípőből” :-)))
@Mariann19: „a magyar társadalom megtiszteltetését fejezik ki” izé, akkor most delikvenseink a társadalom arcába vágták a kitüntetésüket, mondván „b+ a kitüntetéseteket, ha ilyen trágyákat választottatok, akik bayercsótikat ültetnek az asztalom.. izé cseresznyéstálam mellé”? 😉
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: „nyilván évtizedek óta” igen, a kritika ennek, nem a konkrétan jelenidejű x.y-nak szólt. Szvsz. nem csak sátoros ünnepeken és „bigbang”-ekkel lehet hatékonyan jelezni valamit (pláne nem eső után köpönyeg). A hatékonyságrul: „Gutta cavat lapidem…” 😉
@Rhonin: Nem véletlen kezdtem imígyen: „Mind igaz, amit írtok ÉS nem értünk egyet”. Gondoltam érthető lesz. Ezek szerint akadt, akinek igen 🙂
@Dr. Gy. Dr. Fűegér:
Nem lennék meglepve, ha a nem is olyan távoli jövőben már azt sem lehetne tudni, ki kinek a mijére hajtja a valamijét.
@ijontichy:
Nem ártana újra értelmezned a fentiekben általam írottakat.
Abban gondolom nincs közöttünk vita, hogy az állami kitüntetések egy munkásságot ismernek el, az egyén kimagasló teljesítményét, vagy egy életművet
díjaznak.
Igen, az alábbiakat írtam:
„Az állami kitüntetésekkel a magyar társadalom tiszteli meg a kiválóságokat. Vityának
ebben mindössze a közvetítő szerepre van jogosultsága.”
@ijontichy „Akkor most delikvenseink a társadalom arcába vágták a kitüntetéseiket.”
Nem! Orbán Viktornak és kormányának adták vissza!
Ugyanis a kitüntetések alapvetését nem tartotta be a kormány, amikor nem a valós érdemek alapján történt a jelölés, hanem a Fideszt odaadó hűséggel szolgáló pártkatonát ért ez a megtiszteltetés. Ez nem a társadalom döntése volt, hanem Orbán Viktoré.
Remélem, hogy így már világos, hogy miért nem a társadalom felé irányult a kitüntetésekről való lemondás.
parameter.sk/lovagkereszt-es-nemzetbiztonsag
@Mariann19: Nemá. Mi az, hogy a társadalom? Honnan veszed, hogy a lófa… lovagkereszttel kitüntetett nem kapta meg a „társadalom” támogatását? (A gyakorlatban a kitüntizés egyébként úgy történik, hogy mindenféle ilyen-olyan szervezetek és gittegyletek lehetőséget kapnak a jelölésre, a köztársasági elnök meg az ő hivatala meg nagyjából pont leszarja, hogy kinek adja oda.)
Semmi ok nincs azt feltételezni, hogy a „társadalom”, mint olyan, józan megítéléssel rendelkezik az érdem fölött.
http://www.spiegel.de/politik/ausland/ungarn-verdienstorden-fuer-rechtsextremen-hasspublizisten-zsolt-bayer-a-1108907.html
hírünk a világban
diepresse.com/home/politik/aussenpolitik/5073105/Ungarn_Staatsorden-fur-rassistischen-Freund-Orbans
@kisa, @barsled: köszönöm. Így már világosabb a dolog.
@Kuviklacz: „Van egyáltalán manőverezési szabadságuk targyalni, engedményeket tenni?”. Nincs ami a gazdasági döntéseket illeti. Felfelé mutogatás van kormánybiztosi, miniszteri szintekre. Nekik meg csak politikai értékekre lefordítot érveket lehet felhozni, ha egyáltalán. Ami a tulajdonképpeni (iparági) szakmai vitát/tárgyalást illeti, az is felejtős. A legtöbb hivatal/intézet élére inkább politikai megbízott került (sok esetben jogász), mint az adott iparág, vagy terület szakembere (mint ahogy azért ez a korábbi decentralizált rendszerben volt). Ők meg lokálisan hozzák a maffia szemléletet (hát ami bizonyos szakmai kamarákban történik az önmagában megérne egy misét…). De ami a legrosszabb, hogy ezek a karakterek is folyamatosan változnak, tehát arra sincs nagy esély, hogy valamilyen épeszű emberi, szakmai kapcsolatot kialakíts. Kis túlzással nem tudom olyan ütemben nyomtatni a névjegykártyámat, ahogy az intézmények és a vezetők változnak. De szerintem ezzel semmi újat nem mondok. Kb. ugyanaz a helyzet, amit a gyerekeimmel kapcsolatban az iskolában/óvodában látok. Sajátos…
@jotunder: Anauê!
@Rhonin: vagy inkább sajnálatos…
@Mariann19: Mariann drága, ne haragudj, de nem próbálom újraértelmezni. Értem én, csak a nézőpontom egészen más (céhkódexmentes, nomeg szórakozom 🙂 ). Mint jeleztem is volt, az egyik szemem sír, a másik üv… izé nevet. Nem akarom én x.y visszaküldőt (egyiket sem) kikezdeni. egy fenét. Derék, becsületes honpolgár, bizonyára a saját területén kiváló (ha eléggé kiválóak, előbb-utóbb majd JT ír róluk posztot 😉 ) és a tett, mi nem holt hamvába még becsülhető is. Ám a pokolba vezető út jószándékkal van ugye kikövezve. Amit én pöntyögök, hogy az elmúlt ~20 évben rengeteg, jó szándékú, becsületes, saját területén kiváló, lelkes, kérlelhetetlenül vonalas… (satöbbi) ember elismerendő viselkedése ellenére, Vitya és az ő mszmp utódpártja teljhatalommal uralkodik azon a nyomorult országon.
Az a bajom ezzel a lóvalagkereszt visszaküldéssel, hogy ez vesztes magatartás. Nincs benne a kitüntetés jogos birtoklásának tudatában lévő elemi erejű felháborodása, az üvöltő hangú számonkérés ti: „hogy merészeltek ti, közpénzen élő senkiháziak, idejönni közénk és rászarni az asztalunkra, majd közölni, hogy a végterméket tekintsük közénk tartozó kitüntetettnek”. Ez meghátrálás, ez az adott kitüntetés által képviselt érték elárulása. Holott megvédeni kéne azt. Ezért mondom, hogy értelek, de az én nézőpontom más.
Végül: nem, nem tudom mi a jó (jobb) megoldás; ha tudtam volna, nem a lábammal szavazok. Nem, nem kell a pártházat megrohamozni; sőt nagyon remélem, hogy a rezsim végében „lámok és pavasak” nem fognak szerepet játszani.
@ijontichy: de remélhetőleg lakatok meg rácsok igen… és némi vagyonelkobzás se lenne ellenemre.
@ijontichy:
Elismerésre méltó korrektséggel szintetizáltad a beszélgetésünket, és valóban – ahogyan írod – más-más nézőpontból értékeltük az adott témát.
Te egy haladóbb álláspontot képviseltél azzal, hogy az egyéni elhatározásokból eredő tüntetésekről való lemondásokon túl nem történt meg „az üvöltő hangú számonkérés”.
Valahol igazad van, mert ez az eset vissza nem térő alkalom lett volna arra, hogy az elit értelmiség csoportosan lépjen fel, és hallassa a hangját, és kifejezze a felháborodását.
Jómagam egy statikus helyzetet értékeltem, heroikusnak találtam az érintettek visszautasítást illető döntéseit, repesek most is a bátorságuk miatt.
Azonban valóban lehetne némi progressziót is belevinni ebbe az ellenállásba, felkavarva ezt a posványt, amelyben élünk.
@ijontichy: Nem is tudom…. Nekem semmi bayom (bocs) a pavasakkal!
444.hu/2017/06/05/meghalt-jokai-anna-iro
@ámbátor:
Komment:
„Akár író is lehetett volna …”
m.magyarnarancs.hu/feketelyuk/az-eu-nevu-gazdasagi-terrorszervezet-mikor-tanulja-meg-mit-jelent-az-hogy-szeretet-108618
Kossuth-díj, Kossuth-Nagydíj és Magyar Szent István Rend. Hivatalosan, ez az idióta kókler a legjobb magyar költő :)))
@jotunder: Ő egy egész lenyűgöző természeti katasztrófa már régóta.
„A “DaVinci-KÓD”
ÉS A BELŐLE KÉSZÜLT FILM MARGÓJÁRA
Petri György emlékének
Jézus Krisztus, hogy „feltámadt” volna?
Ugyan kérem… Hisz’ halandó ácsmester volt,
aki soha meg sem halt igazában,
tetszhalottként csügött csak a keresztfán, míg
Arimátiai József a rómaiaktól kunyerálva le nem menekítette,
ennek utána pediglen fittyet hányva a keresztre
meggyógyították, ő meg már rohant is
Mária Magdolna szoknyája után, mert jóllehet
nem beszélt franciául, de azt mégis csak tudta, hogy chercher la femme
— gógyis egy rabbi is volt azért őkelme —
s így aztán gyermekeik révén megmaradt a királyi vér
hogy a Meroving ház uralkodói — íme a francia kapcsolat! —
Dávid királytól származtathassák magvaikat.
Bomba tömegsiker! Barna Dani1 szerző máris milliárdos,
mert ő nagyon szellemes és okos.
Kinek menjen hát neki?
Egyrészt a katolikus teológiának,
ami teljesen rendben volna, hiszen a Borgiák stb., tudjuk
aztán magának Istennek, az Egek Urának.
Petri is megírta, hogy szentcsaládék „zakatolnak” és ugrálnak.
s hogy létrehozván majd feláldozhassa egyszülött fiát,
a fickós Úristen „tömte” Szűzmáriát.
Nagyon tanulságos ezen szép költemény:
Vajh milyen lehetett az Isteni Fallosz: puha, vagy kőkemény?
Petri nem említi, hogy Mária kínban sikongott, vagy boldogan tűrte,
mégis ezt csámcsogja az irodalmi csürhe,
mivel ez „posztmodern” akár a DaVinci-kód,
csiklandja lágy farkad, meg a petyhüdt csiklód.
Ha valakit zordul elküldsz a pi…ba
nagy jót tészel azzal, hiszen ott találja
földi létezése csúcsát néhány percig,
s bár piruló nejed szerint ez nem herzig,
még szebb e kívánság, ha az édesanyja
pi…jába küldöd — nos, nem készakarva,
hisz’ nem tudod olvasta-e Thomas Mann-tól
a „Kiválasztott”-at, melyben egy szent pancsol,
egyszerre bírván az anyaöl védelmét
és a kani gyönyör non-plus-ultra révét.
„Jop tváju máty!” — bőgték felszabadítóink
— zubbonyaik alatt nem volt egy váltás ing —
minden szeszt felittak, denaturált benzint
hánytak sokan vérrel, s nem ismerték Petrit.
Ki káromol szebben, mint a magyar ember?
„Ba…. meg az Isten!” zúgsz beszeszelt kedvvel,
ám ha Ő megtenné, teremtő kegyelme
ömlene rá a sok méltatlan emberre…
Istennek nem kell szex, s így Jézus sem tette,
szűzen s ártatlanul szállt fel a keresztre!
Mária Magdolnát lelki szeretettel
tette tanítvánnyá, s hite nem veszett el,
Ő látta meg elsőnek a Feltámadottat,
s bár ez a kanok közt pánikot okozhat,
itt a Haghia Sophia, női principium
működött a földön, szent equilibrium!
Élj férfi vagy női testben: egy a lelked,
újjászületsz, ember: ezért úgy viselkedj!
1Dan Brown neve magyarul „
Igen, a végén a lábjegyzet is az opusz része.
@Tehéntőgy: meghalt.
@jotunder: a leghíresebb ismeretlen.