Bölcsészek kontra természettudósok
Eredeti szerző: jotunder
Fareed Zakaria (az „illiberális demokrácia” kifejezés atyja) írt egy cikket a Washington Post-ba, „Why America’s obsession with STEM education is dangerous” címmel. A STEM a Science, Technology, Engineering and Mathematics rövidítése.
Számos válaszlevél érkezett a cikkre. Pl. ez, ez és ez.
Zakaria tézise szerint a STEM hangsúlyozása a „broad-based learning” elhanyagolásával jár, ami a kritikai gondolkodás és a kreativitás színvonalának össztársadalmi csökkenéséhez vezet. A broad-based learning alatt a műveltség és a kommunikációs képességek fejlesztését értik, általános jellegű, tipikusan bölcsészeti (liberal arts) képzéseken keresztül. Az amerikai természettudományos oktatástól ez egyébként egyáltalán nem idegen, amire többen fel is hívták Zakaria figyelmét. A pozitív konnotációjú „broad based-del szemben igen gyakran állítják szemben a jellegzetesen negatív konnotációjú „rote education” fogalmát, amit talán magolásnak is lehetne fordítani, bár valójában az „algorithmic and computational skills” (nem tudom pontosan lefordítani magyarra, a skill szó képességre való fordításával is veszít valamennyit az ember) fejlesztését is jelenti. Általában is igaz, hogy igen gyakran a „hard skills” és a „soft skills” fejlesztése közötti súlyozás kerül a viták centrumába.
Magyarországon sokkal élesebb konfliktus rajzolódott ki az utóbbi években a bölcsészeti/társadalomtudományi képzések körül, mint az Egyesült Államokban. A magyar kormányzat „obszessziója” nem is igazán a STEM fejlesztésével, hanem a nem-STEM jellegű képzések visszaszorításával kapcsolatos.
Nálunk klasszikus értelemben vett „broad-based learning”-ről alig beszélhetünk, a viták nem is erre vonatkoznak, hanem arra, hogy a kormányzat csökkenti-e (igen) a bölcsészeti/társadalomtudományi egyetemi képzési helyek, egyes esetekben szakok, számát. Palkovics államtitkár meglehetősen szerencsétlen viccelődése a bölcsészekről, illetve nulla impakt faktorú akadémikus elődje megfigyelése arról, hogy a bölcsészek egyáltalán nem termelnek értéket, elég jól jelzi azt, hogy milyen színvonalon gondolkoznak a kérdésről azok, akiknek éppen az erről való gondolkodás lenne a feladata.
Magyarországon nem igazán az a probléma, hogy nem jelentkeznek elegen a STEM-szakokra, hanem sokkal inkább az, hogy akik jelentkeznek, azoknak jelentős része ijesztően felkészületlen. Nyilván vannak legitim érvek a humán/reál képzések arányainak megváltoztatásával kapcsolatban, de azt senki sem várhatja el, hogy bölcsész/társadalomtudományi érdeklődésű fiatalok tömegei jelentkeznek inkább mégis fizikusnak. A műszaki/természettudományos elitképzés színvonalához egyáltalán semmi köze sincs annak, hogy hányan mennek antropológusnak. Talán az economics/business education -> engineering/natural sciences átmenetnek lehet valamennyi értelme, de érzéseim szerint nem sok.
A kérdés valójában az, hogy milyen súlyt akar adni a magyar politika a felsőoktatásnak, mennyit hajlandó rá költeni, és csak ezen kérdések után lehet beszélni a finomhangolásról.
Teljesen mesterségesnek és főleg teljesen értelmetlennek tűnik a STEM és a bölcsészeti/társadalomtudományi képzések jelenlegi szembeállítása Magyarországon. Magyarországon a kritikai gondolkodás és a kreativitás színvonalának csökkenését tökéletesen össze tudjuk egyeztetni a természettudományos/műszaki egyetemi output színvonalának csökkenésével. Az is igaz, hogy különböző csoportok teljesen értelmetlen egymásra uszításában és a tét nélküli generális hergelésben probléma mentesen hozzuk a nemzetközi színvonalat.
Nálunk nem nagyon vannak olyan viták, amelyeket Zakaria kezdeményezett, pedig ezekre szükség lenne. Nem engedhető meg, hogy idióták einstandolják ezt a kérdéskört. Itt az országunk karakteréről, intellektuális erejéről és versenyképességéről van szó. Vannak problémáink, amelyeket kezelni kellene, de nem egymás rovására, hanem párhuzamosan, esetleg az érintett egyetemi, akadémiai rétegek kooperációjával.
Magyarországnak feladatai vannak és nem háborúi.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519142-6ae66be8eaa81' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519142&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519142-6ae66be8eaa81&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519142-6ae66be8eaa81' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Valaki már szóvá tette, hogy az egyetemi végzettségű bölcsészek körében 2% a munkanélküliek aránya, a lakatosok között 10%. Tudom, hogy ez kicsit a poszt mellé szól, és azt is, hogy a bölcsészek egy része „pályaelhagyó” de ez mégis jelez valamit.
A magyar STEM (JT egy korábbi posztjában kifejtett) relatíve jobb állapota és a magyar lakosság reálismereteinek gyalázatos szintje (és a bölcsészek ellenállása minden természettudományos-matematikai-műszaki ismerettel szemben) közötti ellentmondás mögött a természettudományok magolós oktatása, a társadalomtudományok egyoldalú felfogása (ahol a gazdasági és ppolitikai ismeretek két szék között a pad alá esnek) rejtőzik.
„akik jelentkeznek, azoknak jelentős része ijesztően felkészületlen”
Hogy ez mennyire így van, azügyben mindenkinek nagyon ajánlom átolvasásra ezt a felmérést. A tanulságai egészen kétségbeejtőek.
http://www.chem.elte.hu/w/modszertani/letoltesek/RadnotiK_Kem_krit_eredm2011aug20.ppt
További katasztrófák itt:
members.iif.hu/rad8012/index_elemei/kriterium.htm
az egyetemi végzettségű bölcsészek körében 2% a munkanélküliek aránya, a lakatosok között 10%.
és a bölcsészek ellenállása minden természettudományos-matematikai-műszaki ismerettel szemben
ezek azért némileg problémás megjegyzések, de nyilván nem ez a lényeg
@ámbátor:
ennek okait kell vizsgálni.
akik jelentkeznek, tűrhetően leérettségiztek. és mégis. miért?
Hany bolcseszbol lett lakatos?
@WiteNoir: Azért, mert a gimnáziumok, gimnáziumi tanárok többsége nem gondolkodni tanít, hanem az érettségire készít fel.
Az egyik legfájdalmasabb az a feladat, ahol azt kérdezik, hogy egy áramkörben, amiben van egy 5 voltos telep, egy kapcsoló és egy izzó, mekkora a feszültség a kapcsoló két oldalán nyitott és zárt állásban.
5V-5V, 0V-0V, 0V-5V, 5V-0V, vagy nem lehet tudni mert nem ismert az izzó ellenállása. És erre a feladatra kevesebb mint 18% volt a helyes megoldás, szóval vak csimpánzok is jobban megoldották volna, mert azoknak kijött volna a 20%. Ugyanezek a diákok valószínűleg tucatszám oldották meg az Ohm törvényes feladatokat, az érettségiben is sikerült nekik, csak nem értették meg, hogy mi az, hogy feszültség. Pedig jó eséllyel annak a definícióját is bemagolták.
@ámbátor:
Valahogy így, illetve úgy általánosan brutális alacsony színvonalú tud lenni a fizikaoktatás egyes gimikben – az egyetemi meg még alacsonyabb néha, mert a tanárok egyfajta „kötelező körként” fogják fel, ahol (gondolják ők) igazából csak újratanítják a középsuliban már unalomig gyakorolt fizikát, nagy Delták helyett kis d-kkel és szummák helyett integrálokkal, kis túlzással (a rendes Maxwell egyenletek lehetnek újdonságok talán elsőként). Aztán ott áll a mérnöknek készülő diák, aki azt se tudja mi a forgatónyomaték vagy a nyomás (ez konkrét, való életből példa, sajnos), de számolnia már kéne vele.
Jameg egészen mostanáig nem volt muszáj fizikából nemhogy emelt szintűt tenni, de még egyáltalán érettségizni sem, hogy felvegyenek…
@Kuviklacz: „Valaki már szóvá tette, hogy az egyetemi végzettségű bölcsészek körében 2% a munkanélküliek aránya, a lakatosok között 10%.”
Ja, csak azok a „nem állástalan” bölcsészek nem egyetemi, főiskolai vagy középiskolás környezetben oktatnak vagy kutatnak, hanem
– HR-esek
– könyvesbolti eladók
– titkárnők stb.
Ennek mi értelme azon túl, h bologna környékén elkezdődött egy őrület a felsőoktatásban és máig tart?
@floatleft:
Nagyon igazad van. Le ezekkel a nem állástalan bölcsészekkel!
És ha hallgatnának rád, akkor
– a HR-esek lakatosok és atomfizikusok lennének
– a könyvesbolti eladók a geológusok és informatikai mérnökök sorából kerülnének ki
– a titkárnői állásokat pedig a nem állástalan vegyészek, építészmérnökök és floatleftek töltenék be.
És akkor végre helyre állna a világ rendje.
@floatleft:
„Ennek mi értelme” – társadalmi mobilitás meg ilyen hülyeségek, tetsziktudni. Tudom én, hogy van egy ilyen (tudattalan módon is) kádárnosztalgiás mém, hogy a felsőoktatás egyfajta életpályára kell, hogy ráállítson (cipőt a cipőboltból jelleggel), de ez a XXI. századi társadalmi és gazdasági viszonyok között jócskán túlhaladott. A felsőoktatásnak már hasonló a szerepe, mint valaha a középiskolának volt, nem pusztán bizonyos értelmiségi szakmák utánpótlásának biztosítása, ill. valamiféle felsőpárszázalékos elit kinevelése.
@snakekiller23:
Egyébként aki deja vu-ra vágyik, beszéllgessen öregekkel, hogy a háború előtt micsoda „státuszt” jelentett gimnáziumba járni és leérettségizni. Az ő generációjuk pontosan így érzett, amikor a középiskolai oktatást úgymond felhigították és az érettségi mindennapos lett.
@HaKohen: Magyarország versenyképessége helyrehozhatatlan kárt szenvedne, ha pl. a könyvesbolti eladók nem rendelkeznének felsőfokú végzettséggel.
@snakekiller23:
a szimpla alapképzés is egyre inkább túlhaladottá válik bizonyos területeken.
szerintem beteg elme az, aki örül annak, hogy minősíthetetlenül alacsony színvonalú diplomásokat ontanak bizonyos helyeken
@WiteNoir:
Azzal van bajom, ha valaki szerint a „diplomás” a fő gond, nem pusztán a „minősíthetetlenül alacsony színvonalú”. A színvonalon akkor lehet emelni, többek között, ha pénzt öntünk a rendszerbe (kontrolláltan persze – nem hagyjuk, hogy lenyúlják, elpazarolják, stb.) annak meg elsősorban politikai akadályai voltak/vannak – az objektíve meglévő, jelen lehetőségeink között átugorhatatlan, pénzügyi „fal” sokkal távolabb van, mint azt egyesek el akarják hitetni, szvsz.
@snakekiller23:
azért van annyi diplomás, mert számos területen komolyabb képességbeli kívánalmak nélkül is meg lehet szerezni és ez nem feltétlenül jelent gondot, mert úgyis olyan állást töltenek be amihez nem szükségeltetnek igazán komoly képességek és ismeretek.
@ámbátor: ijesztő…
@ámbátor: És mennyi az annyi? És miért? Fizikafaktos voltam, mindent elfelejtettem, shame on me, de ezt most megkérdezem, ha már…
„Nálunk nem nagyon vannak olyan viták, amelyeket Zakaria kezdeményezett, pedig ezekre szükség lenne.”
Hogyne lettek volna, csak néhény írás, amit a felsőoktatás-kutatási szakfolyóiratból és kedvenc szakpolitikai blogomról ismerek:
http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/FeMu/2008_04/oldal15_24_fabri.pdf
egyetemipolgar.net/ropirat/
egyetemipolgar.net/2014/11/28/megis-van-ertelme-a-bolcseszetnek/
egyetemipolgar.net/2013/06/21/bolcseszeti-ujraeledes-az-inga-visszalenduloben-avagy-ki-teremti-az-erteket/
stb.
Az, hogy az elmőlt években néhány ostoba alak elkezdte a bölcsészellenes uténlövéseket, senkit sem érdekelt, csak az önbizalmukban (joggal) megroggyant bölcsészvezetőket. A továbbtanulási adatok világosan mutatják, hoigy mindettől a hallgatók kedve nem ment el, a legjobbak jelentős résez továbbra is liberal artsra megy.
És még:
felonline.hu/2013/03/26/minek-a-bolcseszettudomanyok/
index.hu/tudomany/2015/01/21/az_akademia_bevedi_a_bolcseszeket/
(utóbbiaban nem HiorkaiHörcher a megjegyzendő persze, hanem Lovász, Hémori, Pléh, akik azért valakik, erősen.)
@rainy day woman: Ha nyitva van a kapcsoló, akkor 5V, ha zárva, akkor meg 0. Mint az közismert.
@ámbátor: …mint azt mától (pontosabban ma este, talán még holnap is) eggyel többen ismerik a közből, köszi 🙂
@rainy day woman: @ámbátor: Ahol a „nyitva van a kapcsoló” azt jelenti, azt hiszem, hogy nyitva van az áramkör, azaz el van zárva az égő. Hiszen ilyenkor a kapcsoló egyik oldala csak a 0V-os világgal kommunikál, így ott 0V a potenciál, a másik oldala meg csak az 5V-os világgal, így ott 5V, szóval a potenciálkülönbség 5V. Amikor meg be van kapcsolva a kapcsoló, akkor mindkét oldalán vagy 0V vagy 5V a potenciál, attól függően, hogy hol van az égő, így a potenciálkülönbség 0V. A feszültség a vezetékhez képest iszonyú nagy ellenállást jelentő égőben egyenlítődik ki 0V és 5V között. Így van, ámbátor?
@Mister Gumpy: Benne lennél abban a majdnem 18%-ban, akiknek sikerül ezt a rém bonyolult áramkört legyőzni.
addig érdekes volt a cikk, hogy mi a vita az usákoknál. Nálunk ugyanis a kormánynak semmilyen stratégiája nijncs felsöoktatásban, az egészet le akarja építeni. Csak lakatosok kellenek.
Amúgy már 20 évvel ezelött azt figyeltem meg (nem tudományos igényü felmérés), hogy a TTK-sok sokkal müveltebbek, mint a BTKsok. Az utóbbiak büszkék voltak arra, hogy még a legalapvetöbb matematikai, fizikai, biológiai tényekkel sincsenek tisztában.
A jogászok meg külön állatfaj.
@ámbátor: a 82% védelmében hadd tegyem hozzá, hogy a középiskolai fizikaoktatásban ehhez még hozzáveszik, hogy van kapcsolfeszültség, üresjárási feszültség, a telepnek van belső ellenállása és még néhány apróság. Plusz a számonkérés a „na lássuk, mit nem tudsz már megint, édesfiam” kekeckedés jegyében zajlik. Szerintem a 82% jelentős része is sejti, hogy mi a helyes válasz, de tapasztalatai alapján csapdát sejt és a nyilvánvaló helyes helyett valamelyik téves választ jelöli meg, merthogy olyan egyszerű nem lehet.
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi: Megnézted, hogy hogy alakultak a felmérő eredmények? Hogy a pontszám átlag 30% és a teszteltek 83%-a nem érte el az 50%-os eredményt?
Olyan feladatokon, mint ez. Minden feladatot azért szúrtak el, mert „ennyire egyszerű nem lehet?” Szerintem túl jóindulatú vagy. Ez tényleg ilyen tragikus.
Jótündér, az a döbbenet, hogy amit te világosan kimondasz („Nyilván vannak legitim érvek a humán/reál képzések arányainak megváltoztatásával kapcsolatban, de azt senki sem várhatja el, hogy bölcsész/társadalomtudományi érdeklődésű fiatalok tömegei jelentkeznek inkább mégis fizikusnak. A műszaki/természettudományos elitképzés színvonalához egyáltalán semmi köze sincs annak, hogy hányan mennek antropológusnak.”) azt mennyire kevesen fogják fel és ismerik el. Hányan nem gondolják végig, hogy humán szakok beszántásával nem lehet elérni, hogy ezek a tömegek mind átmenjenek STEM-re, ráadásul úgy, hogy a tudásuk, teljesítményük és kompetenciáik oda megfelelőek legyenek, sőt,még valamennyire szeressék is a dolgot (érdektelen, motiválatlan, a területet utáló ember teljesíteni se fog). Ha a STEM iránt érdeklődők tudásszintje és kritikai gondolkodása sem megfelelő, milyen lesz a STEM iránt NEM érdeklődőké? A Guardian kiváló cikke egyébként a most már brit területen is elharapózó liberal arts-ellenességet ostorozta (meg is lepődtem hogy ott is van ilyesmi), kiemelve, hogy ezek szükségesek innovációhoz és kreativitáshoz – ezért küldenek most már oda tömegesen pl kínai diákokat, mert ez a fajta tudás és szemlélet ott erős hiánycikk.
Döbbenet amikor nem értik tömegesen (vagy nem akarják érteni) hogy a) az egyetem nem egy háromhetes gyorstalpaló szaktanfolyam b) az emberek képességeit és hajlamait lehet fejleszteni, de szabályozással teljesen más irányba fordítani képtelenség, ami az egyéni életpályákat illeti.
@ámbátor: „Minden feladatot azért szúrtak el, mert „ennyire egyszerű nem lehet?”
Nem, azért ennyire jóindulatú és naiv még én sem vagyok 🙂 Azt viszont tartom, hogy — nagyjából tantárgytól függetlenül — a diákok azért IS nincsenek tisztában az alapvető dolgokkal, mert egy csomó specifikus szósz még rá van öntve az „igényesség és teljesség” jegyében*. És persze, hogy a kivételekre történik a rákérdezés — többnyire. Mire fog emlékezni a diák később? Az egyszerű esetekre biztosan nem, legfeljebb arra, hogy az egyszerűnek tűnő esetekben átverés van. Néhai Kalmár prof. Integrállevelek c. könyvében is ír róla a német nyelvtanítás példájával (fejből és pontatlanul idézek): „Milyen neműek az …e-re végződő főnevek? Nőneműek, kivéve azt a 32-t, amelyet holnapra mindenki köteles megtanulni, mert dolgozatot írunk belőle.”
*Pl. hetedikes porontyom történelemből emelt szintű érettségi anyagokat tanul (illetve természetesen cseszik megtanulni), merthogy egy u.n. elitgimnázium-ba jár. Annyi eredménye már van a dolognak, hogy gyűlöli egyrészt a történelmet, másrészt magát a tanulást. Szép kilátások 🙁
Túl sokat bölcselkedtek…
A KLIK névbitorlásból következik, hogy az oktatást és a tudás színvonalát az elemi iskolák szintjére óhajtja fejleszteni a kurzus. Olyan ez, mint Matolcsy ‘felcsökkenése’.
Ezeknek a kiművelt fő – ellenség.
Tegnap a közgazdász, a filozófus, az esztéta, a korrupció kockázatelemző…
Ma még csak a bölcsész, a tanár, a művészettörténész, a színész, az orvos, a történész, a gyógyszerész…
Holnap a tájépítész, a ‘környezetvédő’ mérnök, geológus, hidrológus, antropológus, régész, matematikus…
Holnapután jön sorra a gépész, az építész, a fizikus, elektromérnök…
Aztán nem marad semmi, csak a turul, a Szíriusz, meg a végzet és a herderi jóslat.
És meg lesznek lepve, de leginkább sértődve.
@ámbátor: Ja, kiegészítés: rainy day woman kommentársunk fizikás múltja dacára se merte bevállalni a nyilvánvaló választ. Vajon miért?
@WiteNoir: A felsőfokú végzettség egy bizonyos alapkészséget, rugalmasságot kell(ene) jelentsen, és jelent is relatíve még Magyarországon is.
A könyvesbolti eladó jó, ha tudja, hogy mit ad el, nemcsak darabra, hanem tartalmilag is.
@Kuviklacz: „és azt is, hogy a bölcsészek egy része „pályaelhagyó””
Helyesek az idézőjelek. ByeAlex vajon énekesként pályaelhagyó filozófus, a képzésére költött pénz ablakon kidobott, ha nem iskolában oktat/egyetemen kutat?
@mattüveg:
Szerintem is ez a ‘strategia’. az orszag kozep- es felsooktatasa egyebkent is a mai kisgyerekeken múlik. Epp most vesznek el a jovo kiemelkedo tudósai éppúgy, mint a komform szakemberek akik mukodtetik a rendszert. A szerencsesek versenyelonye senkinek nem fog a javara valni. Persze a tehetseg mindig utat torhet maganak, csak behúzott kezifekkel nehezebb versenyezni.
szerintem pályaelhagyó biológusok száma hasonló mértékű lehet, mint a bölcsészeknél. Ebben az országban nincs annyi állás, mint amennyi biológus és biológiával kapcsolatba hozható szakokon képeznek. Ma pont annyira 20 biológus tud elhelyzkedni az eltéről, mint amennyien 1987ben.
csak most 300at vesznek fel. akkoriban komoly gondot jelentett, hogy az oktató-hallgató arány közel 1 volt. ma lényegesen rentábilisebb biológus hallgatókat képezni, igaz, azt a fajta exkluzivitást, amit mi élveztünk a maiak már nem kapnak. és ez meg is látszik a kimenők teljesítményén.
Poszler György esztéta professzor nyilatkozta valahol: „eltűntek az éjjel-nappal olvasó bölcsészek”, meg: „megjelentek a műveletlen bölcsészek”
minden cikk, amiben volna egy grafikon (amelyben nem sikerül a százalékszámok összegének százat kiadnia) azt írja: „nem untatom számokkal az olvasót”, jesszusom!, még a végén beleőrülne, ha három számot kellene tanulmányoznia!
@csársz: Ha a kutató életforma többlete nyitottságában van, akkor az igazi tudós soha semmiféle tudással nem éri be, mert alapvető sajátja az odafigyelés egy még finomabb, még teljesebb tudás lehetőségére. Bölcsész és természettudós között ebben semmiféle különbség nincs.
Anya matematikát tanított, én bölcsész lettem, mindent, de mindent, amit kigondoltam, eleinte vele osztottam meg először. Hihetetlen kérdéseket szegezett nekem, nem mondom. Ég és föld volt, amit tudtunk, ő soha nem mondta, hogy az én tudományom fabatkát sem ér.
Ebből is láthatod, nem tűntek el az éjjel-nappal olvasó bölcsészek.
Csak tele vagyunk kérdésekkel és kétségekkel.
@Mister Gumpy: már ha eltekintünk attól, hogy a kapcsoló ellenállása sem zéró, tehát valamennyi feszültség azon is esik. Ezt persze már csak a villanyszerelőknek kell tudniuk.
Az egyik vidéki egyetemen gyakorlatilag egy épületben van a jogi és a közgazdasági kar. Elterjedt szokás az egyik diploma után megszerezni a másikat, hogy ezzel növeljék versenyképességüket a munkaerőpiacon.
Igaz, hogy a közgázon csak alkalmazott matematikát oktatnak, de a Harvard közgáz tanszékén a közismert és népszerű közgazdaságtan tankönyvet tiltott olvasmányként kezelik s a közgazdaságtant matematikai közgazdaságtannak oktatják. Viszont ha már a közgazdaságtannál tartunk joggal érvelnek sokan, hogy a közgazdaságtan története szerves része a közgazdaságtan tudományának s ez részben történeti tudomány, azaz bölcsészet.
Nem lehet büntetlenül szétdarabolni a tudományt.
A tudományt oktató intézményeknek ez viszont mintha érdekében állna. A felsőoktatásban dolgozó, részterületekre specializálódott oktató időnként saját területéhez sem ért, pontosan azért mert annyira specializálódott, hogy hiányzik a szükséges rálátása a kutatandó probléma meglátásához. Ha ehhez hozzávesszük a publikálási kényszert, a szakmai testületek szakmaiságot romboló kollegialitását, ha már láttunk olyan akadémiai doktori értekezést, amelyik szakdolgozatnak is csak jóindulattal fogadható el, akkor – nos akkor adjunk hálát a Teremtőnek, hogy a felkészületlenségben elmarasztalt hallgatók mégis tanulnak valamit. Legalább egy próbát megérne egy olyan univerzitást létesíteni ahol a hallgatói univerzitásnak fizetett alkalmazottjai az oktatók, ahol a hallgatók válogatják ki az oktatókat és nem fordítva.Ez nem ördögtől való, ilyen már volt valamikor régebben.
A történészképzésbe jobban belelátok, tehát a példákat innen hozom. Ha egy főiskolán egyetemi tanárok lehet gimnáziumi tanároknak sem igazán való történészek, ha egy egyetem történelmi doktori alprogramját vezetheti egy olyan történész akinek nincs, ismétlem nincs a tudomány szempontjából értékelhető publikációja, noha több könyve is megjelent már, akkor mire számíthatunk? Jóra aligha. Ezek a jobb sorsra érdemes tanszékek úgy működnek mint az ipari forradalom előtti megmerevedett céhrendszer. Nem a magyarországi történészekkel van a baj, hanem az őket kiválogató kontraszelekciós rendszerrel. Régebben rá lehetett fogni a történelemtudomány az uralkodó ideológiának való kitettségére. Ma már nem lehet. Az ókortudomány egyébként Heidelbergben és Magyarországon feltehetően ugyanaz. Akkor a különbséget eme tudomány művelőiben kell keresnünk. Ha a magyar történészek beágyazottsága a nemzetközi tudományba gyér és esetleges gondoljunk arra, hogy ez a matematika terén másképp van. Nagyon nehezen lehet védhetően amellett érvelni, hogy valahol az oktatási rendszer kiválogatja a leendő hallgatókat. A tehetséges megy matematikusnak az ütődött meg szovjet exportra, bocsánat itt nem az almákról van szó.)
@zenonküp: mélyen egyetértek, csak az ilyesmivel „Ha egy főiskolán egyetemi tanárok lehetnek gimnáziumi tanároknak sem igazán való történészek” nehéz mit kezdeni
ha holnap kijelentem, hogy csak jotunder-faktorúak taníthatnak, akkor mondjuk, holnaputántól úgy lesz?
még a versenyszféra vállalatainál sem működik így
de kívánalomnak persze jó volna (a legjobb példa maga Palkovics: mint tudományos-egyetemi emberrel nem lehet vele szemben kifogás, de ami a felsőoktatás-fejlesztési elképzeléseit illeti…)
@csársz:
Konkrétan meg tudom neked privátban írni, hogy kikről van szó.
@mattüveg:
Amikor – jó régen volt – először olvastam Herder jóslatáról kicsiny kis népünk jövőjével kapcsolatban, rettenetesen fölháborodtam. Azután fölényesen kiröhögtem.
Most már nem nevetek. Hanem megfontolom, hogy hátha igaza lesz.
Persze, azt már mi nem érjük meg.
@zenonküp:
Kívülállóként már akkor elborzadtam, amikor a klasszikus közgazdaságtan helyébe – mikor is volt? évtizedekkel ezelőtt? – a matematikai közgazdaságtan lépett. Azt hittem, hogy napjainkra már ez a divathullám elmúlt. És nem? A Harvardon? Jajiistenem.
Most meg azt látom, hogy az új divathullám a pszichológiai (vagy milyen) közgazdaságtudomány, ami még a Nobeldíj-bizottságot is megérinette. Pszichológusként hörögni tudok némely ilyes szerző tudálékos és közhelyes kinyilatkoztatásain.
Szóval, hogy én is egy közhelyet mondjak: minden tudományban vannak zsenik, okosak, tisztességesek, no meg szélhámosok és kutyaütők is. Sic transit gloria mundi. (Most hirtelenjében nem tudtam semmi mást mondani.)
Asszem most már tényleg ideje lenne beszállni ebbe az internetbe’
444.hu/2015/04/18/kell-egy-nagylemez-egy-16-szinu-monitor-es-egy-jo-isdn-vonal-sikerult-egy-1999-es-informatika-konyvet-is-felkuzdeni-az-idei-tankonyvlistara/
@velőtanya: http://www.nyest.hu/hirek/ilyen-digitalis-tananyagot-meg-nem-latott
@Érvsebész: Tegnap tanár barátném közölte, az alsós kollégái arról számoltak be, hogy az ábécéskönyben nem jött össze helyesen a kísérleti könyvben az ábécé….