Érdemes-e külföldi egyetemen tanulni?
Eredeti szerző: jotunder
Mostanában meglehetősen sokat írnak a címben feltett kérdésről. Pl. itt.
Magyarországon nagyjából 220000 egyetemi hallgató van. A fenti cikk becslése szerint kb. tízezren tanulnak külföldi egyetemeken. Ez a szám kompatibilis a korábbi mérésekkel.
Semmi okom sincs feltételezni azt, hogy ezek a fiatalok nem tudják, hogy mit csinálnak.
Egy két felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező, budapesti elitgimnáziumot végzett, kilencven pont feletti emelt szintű érettségit produkáló humán érdeklődésű fiatal számára előnyösebbnek tűnik egy európai Top 100 egyetem, mint a magyar képzés. Nem általában a külföldi képzés, hanem egy Top 100 vagy, annál is jobb képzés. Ugyanez már koránt sem ilyen egyértelmű egy hasonlóan képességekkel bíró mérnök vagy természettudományos hallgató számára, akik az ELTE-n vagy a BME-n nagyon komoly színvonalú tanulmányokat folytathatnak és a M.Sc képzésre mehetnek ki Top 50 egyetemre. A magyar természettudományos felsőoktatásnak a mai napig vannak olyan kellemes elitista tendenciái, amelyekből egy ilyen gyerek profitálhat. Szinte ismeretlen lengyel egyetemekről könnyedén jutnak be nyugat-európai doktori képzésekre undergraduate hallgatók, olyan jelentős különbség van az egészen jó (de mondjuk nem Oxbridge, nem ETZH, nem Grand Écoles) nyugat-európai képzés és a posztszocialista elitképzés színvonala között (meglepő módon az utóbbi javára).
A „cream of the top” számára, amelyik pár száz fiatalt jelent évente, elérhetőeknek tűnnek a Top 20 egyetemek, az ő esetüket külön kell kezelni.
A doktori iskolák esetében már olyan jelentős a különbség a nyugat-európai vagy az amerikai egyetemek javára, hogy nem kérdés, az esetek többségében érdemes a külföldi képzést választani.
Nem tudom, hogy ennek a tízezer hallgatónak hány százaléka tekinthető felsőoktatási menekültnek, azaz olyan diáknak, akinek gyakorlatilag nincs esélye Magyarországon és a képzés puszta lehetősége miatt megy ki külföldre. Azt sem tudom, hogy hány olyan diák van, aki egyszerűen rosszul érzi magát a jelenlegi magyar társadalmi-politikai-kulturális klímában.
Abban elég biztos vagyok, hogy a magyar műszaki-természettudományos elit felsőoktatás, legalábbis az alapképzés szintjén, elég jó ugródeszka lehet egy nagyon jó képességű fiatal számára (a fentiek figyelembe vételével).
A magyar felsőoktatás szempontjából ezek az adatok félelmetesek. Egy egyetem undergraduate képzésének színvonala valójában nagyon nagy mértékben a diákok színvonalát jelenti. Egy egyetem általános helyezése mindenféle rangsorokban nem ettől függ, de az alapképzés szintje igen. Ha ezek a tendenciák folytatódnak Magyarország nagyon komoly veszteségeket fog szenvedni. Részben azért, mert fenntarthatatlanná válik az elit felsőoktatás, részben pedig azért, mert az ország elveszíti a legjobb képességű fiataljait. Ezt az ország nem engedheti meg magának.
A felsőoktatást és az oktatást általában sokkal vonzóbbá kell tenni a magyar fiatalok számára, különben a felzárkózás reményét veszíti el az ország. A krém krémjének eltűnése is meghatározó veszteség, de ha a „simán” nagyon nagyon jó diákok is elmennek, akkor a jövő elitje semmisül meg.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519143-6ae662650f186' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519143&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519143-6ae662650f186&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519143-6ae662650f186' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@laborpatkany90: Ezek csak az év végi vizsgák. Ezen kívül vannak projektek (vannak kurzusok, ahol csak projektek vannak). Szóbeli vizsga viszont nincs.
Első kézből vannak tapasztalataim külföldi mérnök képzéssel kapcsolatban, méghozzá alapképzés szintjén. A magyar Kandó Kálmán műszaki főiskolai képzés sehol sincs a németországi nevenincs főiskola képzéséhez. Egész egyszerűen olyan dolgokat és úgy tanítanak itthon, aminek a hallgató jövőjének szempontjából semmi köze nincs az élethez. Ellenben Nyugat-Európában érdekes módon az életre készítik fel a hallgatókat, sokkal gyakorlatorientáltabb az oktatás. Arról nem is beszélve, hogy a magyar mérnöki diplomát nem vagy csak nagyon nehezen ismerik el nemzetközi viszonylatban, nem úgy egy németet…
Az, hogy külföldön tanulnak a magyarok még nem ok az aggodalomra, a gond ott kezdődik, ha nem is tervezi, hogy hazajöjjön. Lásd Japán a II. vh. után. A japán fiatalok az USA-ba mentek tanulni, majd miután hazamentek, versenyképes termékek tömegét tudták megtermelni, és piacra dobni. Ráadásul nemzetközi piacra.
@jotunder: a KOKInak nincs doktori iskolája, de kétségtelen, hogy nagyon sokan oktatnak onnan a SOTE Szentágothai János Doktori Iskoláján.
most én sem látom azt a hihetetlen alapképzési előnyt, amit említesz. valaha talán volt, de az elmúlt. Talán annyira nem vészes a helyzet, mint amiről laborpatkány90 beszél, de nem irigylem a mostani biológus hallgatókat.
@_ef_: én is csak a matematikához aránylag közel levő területeket látom. a dolog elég egyszerű. a magyar felső tíz százalékra azért nem lehet méretezni nyugaton képzést, mert bármelyik nem top egyetemen a felső két százalékban lennének. konkrétan látom a kurzuslistákat, és megállapíthatom, hogy Oxbridge, Imperial College, Warwick, Bristol után már nem éri meg nekik kimenni. mármint ha tisztán a képzés minőségét, a szerezhető közvetlen előnyt nézzük. nyilván vannak szekunder előnyök is (a közeg, a kapcsolati lehetőségek, az, hogy effektíve jobban érzik magukat Angliában, mint Pesten).