Kis magyar ábécé
Eredeti szerző: jotunder
A: Sohasem volt párttag. Ez persze nem igaz, de olyan határozottan mondja magáról, hogy még el is hiszi. 1988-ban lépett be az MDF-be. Ez sem igaz. 1989 novemberében egy barátja, későbbi miniszter, Antall József egykori óvodatársa vitte el valahová, teljesen lényegtelen, hogy hová. 1994-ben képviselőjelölt is volt, de körzetében csak a negyedik helyen végzett, ez volt az a körzet, ahol a szocialisták egy foxterriert indítottak, aki amúgy ma is tagja a frakciónak. Eszmetörténész, egyetemi tanár, igazolt labdarúgó, ez utóbbi élethazugsága volt a legszánalmasabb. A rendszerváltás előtt a szocialista szájhigiénéről írt tanulmányokat, a rendszerváltás után az átmenet jogelméleti kérdéseiről és a kommunisták szájszagáról. 2003-ban a John Whitecombról (ne kérdezzék meg, hogy kicsoda, állítólag egy jelentős antikommunista skót filozófus a Jakab-korból) írt monográfiáját a máriahuszárnoki népfőiskola adta ki. Részt vett a kötcsei, a székelykomárnoki és a Híd utcai értelmiségi találkozón. A felsőoktatási tandíjról írt publicisztikáit sikerült az utolsó pillanatokban (hétfőn, illetve szerdán) visszavonatnia a Magyar Nemzettel.
B: 1971-tól 1989-ig volt az MSZMP tagja. 1988 végén egy budapesti egyetemen reformkört alapított. Majdnem kizárták a Pártból. Ez egyáltalán nem igaz, nem is mondja olyan nagyon határozottan magáról, és nem is hiszi el. Egy volt egyetemi kollégája, későbbi miniszter, mutatta be Horn Gyulának, Medgyessy Péternek, majd Gyurcsány Ferencnek. 2002 és 2010 között a Forráselosztási Tanács titkára, majd elnöke. Ezzel egy időben, számos más testület titkára és elnöke volt, de egy fillér nem tapadt a kezéhez. Ezt viszont, tényleg hiszi. Komoly. Véleményformáló értelmiségiként számos, gyakorlatilag mondatról mondatra megegyező tanulmányt publikált a Népszabadságban, a 168 órában és a Világosságban. A „jókedvű kapitalizmus” kifejezés megalkotója. A rendszerváltás előtt sem igazán csinált semmit, majd közvetlenül utána sem, senki sem tudja pontosan, hogy mihez ért. Volt egyetemi kollégája, későbbi miniszter, nemrég bemutatta Bajnai Gordonnak. A Milla tüntetések állandó résztvevője, barátainak azt szokta mondani, hogy „ezeket el fogják söpörni”.
C: Valószínűleg valóban nem volt párttag, sem ügynök. 1989 előtti életéről még ő sem tud semmit, nemhogy más. Tiltakozott a dunai vízlépcső ellen, ő volt az a férfi (ebben a posztban mindenki férfi, a mellékszereplők is, és azok is, akik a mellékszereplőket bemutatták a miniszterelnöknek, aki persze szintén férfi, még szép) a televízióban, aki emlékezetes módon összekeverte Gabcsikovót Nagymarossal. Később egész kontinenseket kevert össze egymással, de a megawatt és a megawattóra összekeverésére volt a legbüszkébb. Egyetemi tanárnak szokták gondolni. A dolgok összekeverésének szükségességéről írt tanulmányokat, kisebb majd egyre hosszabb könyveket, monográfiákat, szobrokat, hidakat, repülőtereket. Ellenzi a kapitalizmust. Egy nitrogénre épülő (valójában összekeverte a hidrogénnel) világgazdaságot vázolt fel nemrég az ATV-n. Négy napig volt egy kisebb párt (igen, az) képviselője, amíg rá nem jött, hogy tényleg be kell járni az ülésekre, és a büfé sem olyan, mint amilyennek barátja, aki üdítő kivételként nem volt sohasem miniszter, de szakértőként bejárása volt a Parlamentbe, leírta.
D: Ő nem is titkolja, hogy párttag volt. Persze nem úgy volt párttag. Hanem, nyilvánvalóan másként. Ügynök viszont nem volt. De. A rendszerváltás idején, ugyanaz a későbbi ex-miniszter nem mutatta be Antall Józsefnek, aki később azért mégis bemutatta valaki másnak, én nem tudom, hogy kinek. A szocialista pénzügytan és takarékpénztárelmélet docense volt a Pártfőiskolán. De az nem az a párt volt, szokta mondogatni az Echo TV-n Kerényi Imrének, aki ezt láthatóan el is hiszi. Forradalmárként az ötvenhatos események résztvevője. Akkor négy éves volt. 1997-ben a Mi mindent látunk, te meg nem! című radikális konzervatív lap főszerkesztője. — Én nem vagyok antiszemita — szokta mondogatni, nem világos, hogy miért, az ismerősei, ugyanis kivétel nélkül azok. A palesztin Solymosi Eszter, avagy a metéltek bosszúja című verses drámáját, barátja, Csurka István is nagyra értékelte. Később (órákkal később) összevesztek. Ekkor írta meg róla a Magyar Fórum, hogy zsidó. Nem, nem az, ne tessék hülyeségeket kérdezni, éppen posztot írok. A harácsgazdaságról szóló rovata igen népszerű a Magyar Hírlapban. D-nek mindig igaza van — szokták írni a kommentekben.
E: Ellenzéki szociológus volt. Nem volt ügynök. Ennek talán az is az oka volt, hogy Hederkényi százados, akit megbíztak a beszervezésével, öngyilkossággal kezdett fenyegetőzni, miután E. el akarta magyarázni neki Gramsci korai marxizmusát. Közvetlenül a rendszerváltás előtt teljesen érthetetlen dolgokról beszélt, a rendszerváltás után a helyzet lényegesen rosszabbodott. A kilencvenes években számos amerikai és nyugat-európai egyetemen adott elő érthetetlen dolgokról, könyveit svédre és mongolra is lefordították (egy nagy frászt fordították le). 2002 és 2010 között ő is tagja volt a Forráselosztási Tanácsnak, és számos más hasonló tanácsnak, de ezen testületek munkájában tüntetőleg nem vett részt, és a tiszteletdíjat sem vette fel. Ez utóbbi állítás nem egészen igaz. Mélyen ellenezte (főleg utólag) a Horn Gyulával (párizsi nagykövetségi állás), Medgyessy Péterrel (hegyvidéki négyszobás), Gyurcsány Ferenccel (egyetemi tanári cím, balatonsurányi villa) kötött koalíciót. Bajnai Gordonról sem jó a véleménye (brazíliai kultúrattasé?). Jelenleg a Facebookon publikál, ellenzi a dolgokat, az összes lehetséges dolgot.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520434-6ab39c7e64da2' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520434&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520434-6ab39c7e64da2&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520434-6ab39c7e64da2' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@tollaszerge: mert jótündér az egyik legjobb tollforgató (szememben mindenképp), s szilveszter kapcsán zavart meg a fertő, s fölvetettem, esetleg írhatna majd a magyar himnusz vallászabadság-komfortosabb gondolatáról is, ha ő osztana olyan elveket, amik antropomorf módon már a valóban 21-edik századi értékrend mentén alakulnak. (köszönnöm kell mindenki megértését és gondolatait is!)
@jotunder:
*mute*
…és…
Fanni yes, Áder no
Egyszerű ez.
@Kis ember: Google images. 1 Áder sincs 😛
@téridő: Értem én miért feszegeted ezt a Himnusz dolgot. A Himnuszt a Nemzeti Erőforrás Főnöknek túlzottan komplikáltnak találta (a Szózattal egyetemben – index.hu/kultur/2011/06/08/rethelyi_a_himnusz_uj_verziojat_ajanlja_az_ezvarokra./). Aztán ez a dolog azóta elhalt, az Emberi Erőforrás Főnök simán lekopott a témáról. Benned viszont valamiért (tán mert a téma itt most most múlt és jelen kesze-kusza kapcsolata körül forog) fölágaskodott az izé újra, és most szenvedélyesen elkzdtél érdeklődni, vajon másnak is túl bonyolult-e a Himnusz.
Melyik az igaz? A Nemzeti, vagy az Emberi? Nagy kérdések ezek.
@FIDES AGITÁTOR: „a Life.hu azonban megtudta, az illető hölgy Lazsányi Erika, aki az MTK ritmikus gimnasztika szakosztályának vezetője” (hvg.hu/panorama/20130102_Deutsch_Tamas_uj_felesege ). Szóval – főállásban legalábbis – nem rúdtáncos.
A sokforintos (a szó szoros értelmében is) és témába is illő kérdés az, mikor lett a hölgy az MTK ritmikus gimnasztika szakosztályának vezetője.
Mint a cikkből amúgy kiderül a „A Magyar Torna Szövetség (MATSZ) Fegyelmi Bizottsága pár éve fegyelmi eljárást indított sportfegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja ügyében, majd sportfegyelmi vétség elkövetése miatt 2010. december 31-ig eltiltotta a MATSZ által delegált nemzetközi eseményekről”. Itt az embernek az a benyomása, nem
Persze, ha egy csinos, jól mozgó hölgy ilyenkor kenyérkereset után néz, akkor – persze csak átmenetileg – voltaképp adja magát az a rúdtáncoltatás. Az sem baj, ha egy ugyan elvtrási méretűvé nehezült, de még mindig sokféleképp pótens nagyember, nem mellesleg sportvezető otthonos az ilyen rudas helyeken.
Mindenesetre az mtkinfo.hu mai kapcsolati lapján (http://www.mtkinfo.hu/index.php?ugras=statikus&statoldal=921&nyelv=0 ) ott látható a ritmikus etc. szakosztály Lazsányival, mint szakosztályvezetővel. Ugyanennek a lapnak egy régebbi verzióján (a legfrissebb hír a szájt archíválásakor 2010. márc. 15-ről szól – web.archive.org/web/20100317152812/http://www.mtkinfo.hu/index.php?ugras=statikus&statoldal=921&nyelv=0 ) még nincsen is ilyen szakosztály, sem a kapcsolati lapon, sem az oldalmenüben.
Egy szónak is száz a vége: érdekelne mióta vezeti a hölgy azt a szakosztályt, no meg az is, voltak-e a fizujával olyan gondok, mint amilyenekkel Fábiánné kajakos edző szembesült (nehány negyedévnyi elmaradás). Az mindenesetre előfordult már a múltban is, hogy a Deutsch által vezetett intézmény mutatós beosztott vezetője az úr ágyában kötött ki (vagy, ami valószínűbb, az ágyból kötött ki egy beosztott vezetői székben).
Az sem lepne meg, ha most a kapcsolat törvényesítését éppúgy a nagyfőnök nyomása erőltette szelíden ki, ahogy annak idején az akkor még ifjú és zabolátlan csődör diplomája szerzését.
@incze: http://www.mtkcsalad.hu/level-deutsch-tamasnak/
@incze: Köszönöm a reagálást és a gondolatokat.
Elvi alapon a nemzet a fontosabb (mert az már az emberek egy közösségét, ha úgy tetszik adott kihívásokkal szemben koherensen kommunikáló és együttesen föllépő csoportját jelenti – jó esetben,
s nem csupán formálisan és malasztok, képmutatások, hamis, álszent értékek mentén jelölhető csoportot). Ha nagy a hamisság, hazugság, tisztességtelen adminisztrációs hatalom, miképp az a jelent jellemzi, akkor viszont óhatatlanul az ember válik fontosabbá, de facto. Csupán azért is, mert a nemzet kohéziója megszűnt, de legalábbis elalélt.
(Az idejétmúlt, erőltetett, „kádárista korszakot” idéző szilveszteri ceremónia piszkált föl.)
@tollaszerge: Nekem új volt, hogy a DunaWorldőn 23,00-kor teljes éjféli liturgiával, (ünnepélyes vigyázzállás, együtt-éneklés, stb) eljátszották a Székely himnuszt.
@sortelen: Érdekes ez a DunaTV-kérdéskör amúgy. Jómúltkor láttam az esti híradójukat, voltak ott takarítatlan székelyföldi utak, felvidéki pártok tanácskozása meg beregszászi (munkácsi?) magyar tanárok ülése, a hírek több, mint fele volt ilyen jellegű. Aztán megnéztem valamelyik fújfúj-bulváradó híradóját is, és onnan kellett megtudnom a pesti motoros táskarabló esetét, akit aztán elgázolt az áldozata. Na ja, gondolom, kárpát-medencei távlatokból az nem hír.
@sortelen: Pár éve Mo-n szilvesztereztem egy baráti társasággal, éjfélkor lement a himnusz, mindenki feláll/énekel, velem volt egy svéd barátom, ő szóvátette hogy nem kapott kottát/szöveget, pedig szívesen együtt énekelt volna velünk. Ezen mi értetlenkedtünk egy sort, ő meg elmagyarázta hogy ha olyan helyen van akkor elénekli az Auld Lang Syne-t. Csak a magyar himnuszt nem tudta. Lehet azt se tudta hogy ez himnusz, de ezt akkor nem kérdeztem meg, de látta hogy a többiek éjfélkor ezt csinálják és ez nekik fontos, be akart kapcsolódni.
Azért meséltem el mert engem régebben zavart a székelyhimnuszozás, azóta nem zavar. Ha vki ettől lesz boldog, felőlem elénekelheti éjfélkor azt is, teljesen ártalmatlan izéről van szó, abszolút nem kapcsolok hozzá semmi ideológiai poggyászt. Az meg nagyon nem zavar hogy egy tévéadón mit adnak le, átkapcsolok másra (ha néznék tévét). Nem hiszek a slippery slope-ban, nem tudok elképzelni egy olyan világállapotot amikor nekem Mo-n tényleg kötelező székelyhimnuszt énekelni. Más meg nem zavar. Székelyként mondjuk lehet hogy zavarna hogy a jelképeimet Mo-n belpol célokra akarja vki használni, de nem vagyok székely, szóval illetékesség hiányában.
@ATCG: „Biztosan az elfojtás miatt hagyjuk le az idézetből az előtte lévő szavakat. „
Nem, hanem mert úgy milyen jó, milyen frappáns idézet. Persze más kicsengése van, dehát no, nem lehet minden tökéletes. (Aztán már önálló mémként kering régóta, ez ilyen.) Ha már, hasonló volt, mikor még réges-régen a HIX VITÁ-n idézte valaki szintén József Attilát, hogy ő is azt mondta, „Miért legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis.”, lám, a vallástalanok miféle erkölcstelenségekre hajlamosak, mert nincs vesztenivalójuk. (Elnézést minden érintettől, ha pontatlanul emlékeznék.)
@FIDES AGITÁTOR: De most tényleg, nem marhára mindegy, hogy rúdtáncos vagy kiugrott apáca? Kiről gondolnál mást, ha kiderülne, hogy a hölgy az utóbbi?
@közösperonos átszállás: Ha ráguglizok arra hogy dunatv, akkor az első link alatt kiderül hogy „A határon túli magyarok televíziója.”, szóval ezen én annyira nem döbbenek meg.
@tollaszerge:
Eredeti változat:
Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!
Közszájon forgó változat:
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
12.30 -én énekelt változat verssorai:
Jussunk el honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Földed dús kincsét népek élik s dúlják
Fiaidnak sokszor még kenyérre sincs.
A mai Magyarország hivatalos revizionista aktusa a felállva Himnuszként énekelt „éjféli” imádság.
Ez _nem belpolitikai_ célból énekelt – amúgy gyönyörű – dal.
@sortelen: Ne vicceskedjünk már, 2012ben Magyarországnak nincs és nem is lehet „hivatalos revizionista aktusa”, ilyen fel sem merül.
12.31
@tollaszerge:
A hivatalosságnak nem egyetlen formája a diplomáciai jegyzék. Ezt a énekesek összetétele jól mutatta.
@sortelen: Számomra ilyen ügyekben inkább az releváns hogy az érintett országok hogyan reagálnak. Ha nem reagálnak semmit, akkor ez bizony a mi kis privát verbális játékunk volt, kuruckodás light, belső fogyasztásra.
Ha jól emlékszem volt már egy ilyenünk valami hamvakkal, na abból is mekkora revízió lett. Sikerágazatról van szó, kár hogy exportképtelen.
@jotunder: Ez még érdekesebb:”nem vagyok liberális, hiszek például abban, hogy egy európai országban a kereszténységnek állami szinten is kitüntetett szerepet kell kapnia más vallásokhoz képest.”
@tollaszerge: Hidd el, reagálnak. Hogy’ melyik hivatali szobában, milyen román ilyen-olyan hivatalban, hatóságban, azt nem tudjuk. De ha a magyarok kivételes időpontben (Szilveszter éjfélje ilyen, „szakrális” nemzeti imapont, ezt én nem vitatnám), arról panaszkodnak Istennek, hogy ősi jussukat más népek élik fel, miközben a tulajdonosnak kenyérre sem futja – az a „nem, nem, soha” _célú _, és hatású aktus.
„Sikerágazatról van szó, kár hogy exportképtelen”
Ezt sajnos nem értem.
@Yorg: ezt olvastam. ez Ungváry Krisztián. a skandináv országoknál kevés liberálisabb van, és ott állami szinten kitüntetett szerepe van a lutheránus vallásnak más vallásokhoz képest. :)))
@jotunder: A liberalizmus ok nélkül nem teremt új status quo-t, van ereje meghagyni a régit, de én sem tartom valószínűnek, hogy világi (túl)hatalmat adna egy antiliberális klérusnak. (Amikor a „kereszténységről” beszélnek egyesek, akkor kizárólag a hierarchikus változatokra (rom. kat., orthodox) gondolnak.)
@acs63: Dániában államegyház van. Az egyházi ügyeket egy hindu származású ateista liberális irányítja. :)))
@jotunder: Egy_liberális_vallású (lutheránus), a (vallási) közösséget szem előtt tartó emberek ügyeit egy_liberális_vallási kultúrából érkezett (hindu),_liberális_ember koordinálja…Így könnyű! 😛
(Biztos, hogy ateista? Nem csak materialista?)
@Malachi:”””””””””””””””és szeretem jótündér írásait, akkor is, ha matekozik, meg akkor is, ha a múltjáról ír, vagy ha a jelenünkről. (meg kettesét is, meg a focisorozatot is nagyon szerettem, meg maroz mindenféléjét, satöbbi, nem fontos) én, a közönség, biztosan nem innen fogom megváltani a világot, vagy harcba indulni, ez nem az a terep, ez játék. szerintem. jó játék, épülünk tőle, de szelíden.”””””””””””””””””””
Tökéletes összefoglalása a hsz-ed annak, miért vagyok magam is vincentfüggő!
De. Ipartelepnek van abban igaza, hogy amennyiben valaki értelmesen és főleg közérthetően tud egy egyébként nem szokványos helyzetben összefoglalni problémákat, politikát, gazdaságot, világnézete, és ezekre mások kíváncsiak, akkor ő (a Vincent) véleményformáló erővé válik. Ez pedig felelősséggel jár.
Ezt a felelősséget lehet vitatni, – ahogy ezt Jótündér teszi -, de attól még létezik. Mintegy mellékhatása a tudásnak, szellemiségnek és gyakran művészi értéknek, amit a blog hordoz. Ezt a felelősséget pedig nem lehet elhárítani csak azért, mert valaki köszöni szépen, de nem kéri.
Én nem vagyok már ifjú rajongója senkinek, talán csak az 5 éves leányomnak, de bizony mély tisztelettel viseltetek vincentes szerzőink többsége irányába, ezt talán olykor el is mondom, nem azért, mert azt hiszem fontos, hanem mert nekem ez jó.
De pont ez adja rá a felelősséget Jótündér, Kettes, Puska,vagy éppen Maroz (bocs, akiket kihagytam)))) blogolására.
Aztán persze azon, hogy ezt a felelősséget ők hogyan fogadják, vagy mire használják, az már nem a mi dolgunk.
Nekem is gyakran fordulnak meg olyasféle gondolatok a fejemben, mint Ipartelepnek. Legfeljebb nem tudtam olyan jól megfogalmazni, mint ő, vagy nem voltam biztos abban, jogom van- e hozzá….
@christvhu:
Igazán mindenki csak a saját személyes döntéseiért, tetteiért, írásaiért felelős.
A többi smafu, tohuvabohu, akármi…
@HaKohen: Különös tekintettel arra, hogy ha alaposabban megnézzük, akkor itt nekünk fogalmilag sincs szinte semmi esélyünk sem arra, hogy véleményt formáljunk. Valójában még arra is minimális a sansz, hogy az álláspontunkat egy vagy több kérdésben legalább egymásnak kifejthetnénk úgy, hogy egy ilyen pertraktáció után elégedetten dőlhessünk hátra: igen, a visszajelzések alapján tényleg megértették az álláspontomat.
Milyen jó TDK-téma lenne amúgy ez: alkalmas-e ma Magyarországon a blog, mint műfaj arra, hogy szignifikáns attitűdváltozást idézzen elő?
@maroz: gyorsan elolvastam az elte anyagát az attitűdváltozásról. (google/atttitűdváltozás) és…hát a blog szerintem alkalmatlan erre. csak kiragadva mondom, hogy a küldő oldaláról kell olyan pl. hogy hitelesség, a befogadó oldaláról meg motiváció arra hogy figyeljen, aztán figyelem.
esélytelen.
jó TDK téma az lenne, (szerintem) hogy hogyan változtathatja az önértékelést a blogolás. mármint hogy a sok google doktor hogyan viszi be a mindennapjaiba a blogszférában tapasztalt omnipotencia érzést……
@tyto: Milyen kár, hogy ez ezek a mai, motiválatlan, lusta, tudatlan ésatöbbi diákok már nem tédékáznak… 😉
@christvhu: az írásnak, ami nyilvánosságra kerül, felelőssége van
ezt már Máté is tudta meg a többiek, pedig nem volt annyi esélyük a terjedésre, mint jotundernek*
szépen is írtak
*de lehet, hogy csak utólag gondolom (ami furcsa annak fényében, hogy viszonylag jól elterjedtek)
@ATCG: és szőke és másfél mázsa
@Kuviklacz:
Kicsoda? Jótündér vagy maroz, vagy tán József Attila?
@maroz:
„…alkalmas-e ma Magyarországon a blog, mint műfaj arra, hogy szignifikáns attitűdváltozást idézzen elő?”
Hm. Azt még értem, hogy mi a blog (bár hol van már az eredeti ősmegjelenésétől?). De hogy szignifikáns? Mármint hogy az attitűdváltozás, amit a blog előidéz?
Most elég fáradt vagyok (ez magánügy) ahhoz, hogy egész estét betöltő vitákba bonyolódjam (herótom van, és ez már némileg közügy is). Ezért csak néhány zavaros mondat reflexióként:
Az attitűdváltozás (általam fölöslegesnek tekintett) leszűkített fogalma (lásd pl. @tyto: idevetett szösszenetét) marhára nem érdekel. Erről könyvtárakat kutattak és írtak össze, és itt és most is foglalkoznak vele, de minek? (Lásd propaganda, piackutatás stb.)
Szignifikancia: lásd fent, és innen nézvést szintén érdektelen (nem általában, persze!).
Hogy ne csak absztrakciókban beszéljek. Vegyük pl. a szervilizmust mint ismert attitűdöt, amely az egyének tulajdonsága, de mégis társadalmi (legalábbis csoportos) jelenség. Ennek van érzelmi, értelmi és viselkedési oldala, megjelenése – ami nélkül nekem nem attitűd az attitűd.
Na most abba tényleg nem szeretnék belemenni, hogy vajon hány nemzedék termelte ki és örökítette tovább és hány év(tized, -század) alatt a szervilizmust, mint kicsiny népünk elhagyhatatlan tulajdonságát, ha jobban tetszik: epiteton ornanszát. Mindenféle praktikusan megvalósuló etatizmus, paternalizmus nélkülözhetetlen alapját.
Ehhez a jelenlegi álláspontom szerint itt és most kiirthatatlan sajátossághoz, más szóval kulturális tényezőhöz képest pedig a te kérdésedben foglalt dilemma olyan érdektelen, mint a jótündér-féle sejtés felől nézve az én laptopom billentyűzetén elhelyezkedő . (pont) – amelynek, szegénynek, ráadásul még csak kiterjedése (dimenziója) sincsen, amint azt anno a gimiben tanultam.
Úgyhogy ha éppen nem vincent-törzsgárdistához méltóan kommentelsz, posztolsz avagy nem aktuális krimi-, romantikus, kaland-, kertművelő, gyermeknevelő, szépészeti stb. stb. olvasmányokkal, filmekkel, dokukkal stb. stb. foglalkozol (nem kívánt törlendő!) – nos akkor két dolgot ajánlhatok a tág értelemben (szerintem csak a tág értelme érdekes) vett attitűd ügyeinek tisztázása érdekében:
Olvass klasszikus etnológusokat, kultúrantropológusokat, mondjuk, a Trobriand-szigetek népeinek attitűdjeiről. Szórakoztatóak és tanulságosak. Még akkor is, ha már talán nincsenek is Trobriand-szigetek, mert eltűntek az óceán mélyén.
És olvass múlt századi, vagy ha még van, e századi szociográfiákat – szvsz ezek is szórakoztatóak és tanulságosak.
Amelyeket kiegészítve némi történelmi tudásokkal, eljuthatunk a közismert bölcsességhez: „Wasser caveat lapidem” – ahogy a latinosan művelt német (vagy osztrák, svájci) szokja mondani. Erről pedig a fent említett forrásművek többet mondanak, mint azok a tíz- vagy százezer oldalnyi posztok és kommentek, amelyeket az elmúlt években együttesen összeírogattunk.
A mi kis földhöz ragadt attitűdjeinket pedig hagyd a fenébe, ha javasolhatnám.
Persze, ez itt most csak az én személyes tébolyom volt, nincs is jelentősége.
@HaKohen: 🙂