„A magyar felsőoktatás vesszőfutása”
Eredeti szerző: jotunder
Pár napja az Eduline írt arról, hogy a US News 500-as egyetemi rangsorában az ELTE a 448.-ik helyet szerezte meg (egyedüli magyar egyetemként). Az európai egyetemek között a 196.-ik helyen végzett.
Az ötszáz egyetemben van 38 brit, 42 német, 22 francia és 134 amerikai, továbbá 13 holland, 7 svájci, 5 izraeli, 6 osztrák és 9 brazil egyetem.
A poszt apropója azonban nem ez, hanem Kenesei István professzor előadása: A magyar felsőoktatás vesszőfutása. Tavaly novemberben a Felsőoktatási Stratégiáról jelent meg egy cikke, abba is érdemes belenézni.
A Vincentnek van egyfajta személyes jellege. Az elmúlt öt évben több tucat posztot írtam a felsőoktatásról. Eleinte akadémiai intézeti tudományos tanácsadóként, aztán egy svájci egyetem vendégkutatójaként, és az elmúlt másfél évben egy brit egyetem professzoraként. Az elmúlt években néhány dologról megváltoztak a nézeteim, pár kérdésben elbizonytalanodtam, és bizonyos problémákról határozottabb lett a véleményem.
Mindig is tiszteltem azokat, akik fenntartják a magyar felsőoktatást, akik az életüket erre rakták fel, mostanában azonban jobban meg is értem őket.
A magyar felsőoktatás vesszőfutása nem 2010-ben kezdődött, de igaza lehet Kenesei professzornak, 2010 a fordulópont. Az Orbán-kormányzatot a legcsekélyebb mértékben sem érdekli az egyetemi polgárok véleménye, és minden jel arra mutat, hogy a felsőoktatást inkább tartják kellemetlen költségvetési kiadási tételnek, mint kitörési pontnak.
A 448.-ik hely mögött a magyar egyetemi szféra brutális alulfinanszírozottsága áll. A magyar egyetemi oktatók jövedelme hosszú évek óta nem változott. Az egy dolog, hogy a nyugat-európai bérek töredékét kapják, de már a cseh és a lengyel kollégáiktól is lemaradnak. Mindeközben szignifikánsan többet kell tanítaniuk, mint a svájci vagy brit oktatóknak.
Kenesei professzorék tartják a vállukon a magyar felsőoktatást és mivel esetében bölcsészről van szó, mindezt kormányzati, és tegyük hozzá össztársadalmi, köpködés közepette teszik. Ráadásul olyan emberekről beszélünk, akik igen gyakran gond nélkül kapnának sokszoros fizetést Nyugat-Európában vagy Amerikában, sokkal kevesebb munkáért. Ők persze nem tartoznak a „keményen dolgozó emberek” célcsoportba, mert „nem végeznek termelő tevékenységet”, és ráadásul megkapják, hogy az „állam csöcsén élnek”.
A magyar felsőoktatás tetején meglehetősen jó képzések vannak. A követelményrendszerek inkább hasonlítanak az oxfordira, mint bármi másra. Ez persze nem igazán meglepő, hiszen a magyar populáció felső tíz százaléka sokkal de sokkal közelebb van a brit, német vagy svájci populáció felső tíz százalékához, mint a magyar alsó hatvan százalék a nyugati alsó hatvan százalékokhoz. Magyarország nem egyenletes mértékben fejletlen ország.
A magyar oktatási rendszernek hatalmas felelőssége van a fiatalok alsó hatvan százalékával szemben, más jellegű, de nem kisebb felelőssége a következő harminccal, és igen azzal a bizonyos Top 10 százalékkal szemben is. Ezeket a felelősségeket nem lenne szabad kijátszani egymás ellen, sem a közoktatásban, sem a felsőoktatásban.
A magyar egyetemeknek (szemben Svájccal, Nagy-Britanniával, Németországgal vagy az Egyesült Államokkal) nincs kizárólagos szerepe a tudományos kutatásban, aminek bizony van hatása arra, hogy milyen helyezéseket érhetnek el a különböző listákon. A magyar egyetemek szinte minden szempontból hátrányos helyzetben vannak, és ez a hátrány egyre inkább növekszik.
Semmi sem fog történni. Semmi. Minden marad a régiben. A vesszőfutás folytatódik. A magyar társadalom cserben hagyta az egyetemeit, ahogy sok mást is cserben hagyott, ahogy tulajdonképpen cserben hagyta saját magát. Méltatlan embereket emeltünk fel, akik magukhoz hasonló méltatlan embereket emeltek maguk mellé, itt egy méltatlan ország fog felépülni, nincsenek kétségeim. Magyarország nem fog tönkremenni, el fog vegetálni az idők végezetéig, de a lehetőségeinek a töredékét sem fogja elérni. Ezért pedig már nem lehet sem a nácikra, sem a kommunistákra, sem a Sors kezére kenni a felelősséget.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519170-6abdd86b0c90f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519170&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519170-6abdd86b0c90f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519170-6abdd86b0c90f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@jotunder: Újra megkérdem, hátha a sárga kiemelés segít. 🙂 Mennyi oktatást szokás elvárni Nagy-Britanniában? (Hát itthon? Erre vannak tippjeim, de.)
@ingyenebed: sajnos balmoral azt is megindokolta,h miért is számít a sorrend. Így már nem olyan hiteles ez a kötözködés. 😛
@snakekiller23:
ez egy iparág, mint bármi más. és itt is érvényesül a hiearchia alsó szintjein lévők brutális kihasználása, mi ezen a meglepő? (az más kérdés, hogy itt is éppoly rettenetes, mint bárhol máshol)
@WiteNoir: Nem meglepő, csak a következmények lehetnek katasztrófálisak. A tudomány fejlődéséhez szükség van a kiemelkedő képességű emberekre, de egyre gyakoribb, hogy inkább piacon pénzre váltja a tehetségét egy-egy évfolyam legjobbja, mert nem akarja bejárni a PhD-postdoc-postdoc-….-talán-egy-határozatlan-idejű-szerződés-valahol gályát.
@szazharminchet:
majdnem minden területen ahol ilyesmi van lehetnek súlyos következmények. ezt előre lehet(ett) tudni. miért kellett ilyenné válnia?
költői kérdés
@flort: Ó, végre, kaphatok róla információkat?
Addig is: a szakok ritkítása (népszerű nevén racionalizálása) zajlik, ennek során olyasmik, mint a média-kommunikáció, andragógia, szociológia, nemzetközi tanulmányok stb. nem kap állami támogatású BA helyeket. Erről egyeztettek az elmúlt két hétben a dékánokkal.
Az NKE-t nyilván nem ezekkel hozzák helyzetbe, azt már előkészítették pl. a jogászképzéssel és mesterszinten a nemzetközi tanulmányok kilövésével másutt.
De ezek olyan rendszerbeavatkozások, amelyekkel szemben nem lehet hallgatói megmozdulást szervezni, az oktatók pedig a nemtörődömségükkel asszisztáltak eddig mindenhez, nincs semmi erejük, hitelük. Lényegében szó nélkül nyelték le a kancellári rendszert, a kutatási pénzek államosítását – ez a meccs elment. Jó messzire.
@fortin2: „tényszerűen nincs igaza, mármint abban, hogy az Orbán-kormány abban különbözne a korábbiaktól, hogy fütyül az egyetemi körök véleményére” erre gondoltam.
Én úgy látom, a felsőoktatás szisztematikus leépítése és egyetemnek látszó gittegyletek (Pázmány, Közszolgálati Egye… izé, szóval tudod) felfuttatása zajlik. A vélemények, ésszerűség, esetleg az e téren előttünk járó országok tanulságai nem számítanak.
Ha jól látom, ez nem a professzori klikkek egymás közti átrendeződéséről szól (az nem lenne különösebb baj), hanem rendesen végig nem gondolt, csak szűk gazdasági szempontok alapján született improvizációról.
Egyébként nem tudom, hogy valakinek feltűnt-e, de a tudás alapú kulturákban, az élethosszig tartó tanulás, stb. kapcsán a felnőttképzést (a szitokszóként használt andragógiát) speciel inkább fejleszteni kellene, vagy ha alapjaiban elcseszett a képzés, újra felépíteni, nem elsorvasztani.
Tudod, változó világ kihívásai, piacképes tudás, ilyesmi.
@WiteNoir:
Egyrészt amit @szazharminchet mond. Másrészt ennek is az lesz a vége, mint más területeken a hasonló szituációknak: azon felül, hogy reál kutató pályára egyre kevesebben fognak menni mert lényegében egy tipikus bölcsészszak kilátásaival fog bírni, miközben a beléfektetendő munkát és tehetséget fordíthatná valaki egy anyagi szempontból nagységrendekkel értékesebb pl. mérnökdiploma megszerzésére is; másrészt előbb-utóbb szakszervezeteskedés, állami szintről való belepofázás lesz a dolog vége annak minden előnyével-hátrányával együtt.
Tetszik tudni, volt egy olyan, kb. évszázadokig meglévő hallgatólagos megegyezés a doktoranduszok és az egyetemek között miszerint az egyszeri diák pár évig kenyéren és vízen élve tanul, kutat és besegít az oktatásba; cserébe ha ledoktorál és megvan az ambíciója, tehetsége az akadémia (netán a magánszféra) tárt karokkal (biztos, jól fizető állással, intellektuális szabadsággal, stb.) várja a fokozatával. Ezt az intézmények a saját oldalukról az elmúlt pár évtízedben elkezdték suttyomban felrúgni – nem azért mert gonosz gecik, hanem mert a mai viszonyok között ez a gazdaságilag racionális döntés és az elitintézményeknél pláne egyszerűen brutális sok pénz forog kockán – a rövidtávú profit biztos és kézzelfogható, a hosszútávú következményeket meg senki nem látja pontosan előre nomeg in the long run we’re all dead anyways.
Egy lehetséges kiút (azon kívül, hogy néhány nevesebb intézmény vezetősége önméréskletet mutat és elkezdi lassan, vért izzadva megfordítani a szekeret és pár hasonló fantasy-regénybe illő szcenárió) pont a független kutatóintézeti rendszer lehet szerintem.
Én még arra leszek kíváncsi, hogy ha 2016-ban _tényleg_ indul duális képzés (elsősorban a mérnöki szakokon), az mennyire válik be.
Mert egyelőre pusholják kőkeményen, csak épp’ a jogszabályi / pénzügyi / process háttér hiányzik, főleg állami szintről.
Ha erről vannak valakinek gondolatai, azt még meg is köszönöm, én még az információ lepárlásánál tartok magamban.
@ingyenebed: O.K. Várom a helyes megfejtést.
@flort: a tanárképzés átalakításában semmiféle gazdasági racionalitás (sem )volt, az új rendszer drágább is, ott kifejezetten professzori klikkharc dúlt, és azért ez a felsőoktatás jelentős szelete.
De másról beszélünk: jelentős felsőoktatás-szerkezeti ügyekben nagyon is egyes egyetemi körök voltak képesek komolyan befolyásolni a döntéseket. Ezért is történt, hogy négy éven át nem történt semmi a pénzkivonáson túl. Ez tartott egészen idén őszig, amikor a rektorok gyáván behúzták fülüket-farkukat és odadobták az egyetemeket a kancellári rendszernek.
Most majd leállítják a pénzkivonást, uniós forrásokból többlet is lesz, megédesítik az istrángot.
A „piacképes tudás” szöveg viszont a felsőoktatás legártalmasabb rosszakarója, Parragh mantrája, Orbán kedvenc frázisa (amúgy Bokrostól vették át). Annyit is ér.
@közösperonos átszállás: itt module-ok vannak. ami tíz hét vagy öt hét. idén nekem egy tíz hetes és egy öt hetes module-om van, a hosszabb module heti három ötven perces óra, a rövidebb négy, plusz bemegyek a gyakorlatra, ami nem egészen az, mint magyarországon (lényegében egy office hourhez van közelebb). ezt csinálom most ( a két module összeér).
a diákok mindent megkapnak a moodle-on, sztenderdizálva van az egész, a vizsgákat külső biztos is átnézi, nagyon nagyon komolyan van véve a minőségbiztosítás. nyilván nem olcsó dolog ezt így megcsinálni. én teljesen el vagyok képedve attól a profizmustól, ami itt van.
@Sunder: Duális képzés már elindult, nagyjából olyan lesz, mint amennyit a gazdasági szereplők elbírnak: a hallgatók minimális arányát érinti, akárcsak a minta Németo-ban. Nagy a füst körülötte, ilyen szűk körben nem tud sokat ártani.
@fortin2: pedig reménykedtem benne, hogy valamiféle előremutató dolog sül ki belőle, mert koncepció-szinten nem volt antipatikus. De a válaszodból nem az jön le, mintha nagyon preferálandó út lenne.
@jotunder: Sokkal olcsóbb dolog ez, mint iszonyú mennyiségű kontaktórát finanszírozni.
@Sunder: Megvan a helye, de mivel kiveszi a felsőoktatási képzés jelentős részéből a diákokat, csak korlátosan célszerű hazsnálni, és a céges oldala nem egyszerű, nagyon komoly, hosszú távra tervező cégek kellenek hozzá. Ezért német, és nem magyar, ezért működik nálunk is német szerkezetben (pl. Kecskemét-Mercedes).
@fortin2: úgy látom, jobban rálátsz a dolgokra nálam, de azt azért megvárnám, hogy
„Most majd leállítják a pénzkivonást, uniós forrásokból többlet is lesz, megédesítik az istrángot. „
Irigylem az optimizmusodat
[Amúgy gazdasági racionalitásról szerintem én sem beszéltem, hogy is lehetne egy olyan országban, ahol Matolcsy lehetett a pénzügyminiszter… csak gazdasági szempontok alapján történt ötletelést láttam.]
@fortin2:
Azért az tény, hogy az nem egészséges amilyen mértékben elszakadtak pl. a hazai mérnökképzés bizonyos területei az ipari igényektől és szemlélettől. Egy dolog, hogy az egyetem elsősorban szemléletet és alapokat ad, de hogy a gyakorlat szempontjából releváns legalapvetőbb kompetenciákat és ismerteket se kapja meg az egyszeri (nem pl. jobb szakközépből érkezett) diák ha az intézményen múlik az azért kínos. Ez is az oka annak, hogy sok klasszikus mérnöki szakma brutálisan kiöregedett idehaza, mind az egyetemeken (sok helyen a 40-es átlagéletkor a fokozatszerzésig hátralévő napjait számolgató doktoranduszok és 2-3 70+-os professzor átlagából jön össze…), mind az iparban (az igazán profik jó része úgyszintén nyugdíj-közeli, a fiatalok meg kevesen vannak és a kretén képzés miatt sokkal nagyobb hátrányból indulnak, mint anno az elődeik). Volna fantázia ebben a duális képzésben, de az úristen irgalmazzon attól, hogy OV-ék kísérletzzenek vele, olyan dumák kíséretében mint amiket nyomnak.
A posztból kimaradt, hogy a viszony kölcsönös. A magyar egyetemek szintén cserbenhagyták a társadalmat.
Mert kétség kívül vannak szívvel lélekkel tanító oktatók, akik előtt maximálisan le a kalappal, de ne feledkezzünk meg a következőkről sem:
– Az oktatók egy része messze elmarad az oktatott szakmája aktuális elvárásaitól.
– Az oktatók egy része remekül elvan úgy, hogy egymás ilyen-olyan „tudományos” műveiben publikálnak teljesen haszontalan dolgokat, ezzel letudva az ilyesmit.
– A mai napig megtalálható az oktatók között az a fura álláspont, hogy a magyar „mértéktartó” munkákat kötelező ismerni, és hivatkozni rájuk bármely kutatásban, diplomában, stb. Szomorú tény, hogy ezen munkák egy része legfeljebb az ő fejükben ér valamit. De hasznos, ha sok helyen hivatkoznak rá, hszem ez viszi tovább az előzőleg említett folymatot (lásd: mindenki hivatkozik az én publikációimra).
Szóval – egyetértve a poszttal – ez a szomorú helyzet és bizony valóban nem látható fog e bármi is történni. Mellékesen addig, amíg a középiskolai oktatás is a béka feneke alatt van, semmi nem fog változni. Mert az értéktelen érettségivel rendelkezők fognak bekerülni az értéktelen felsőoktatási intézményekbe.
@ingyenebed: Na jó, akkor elmondom közérthetőbben: Ha az első gyerek fiú, akkor a második lehet fiú és lehet lány (méghozzá azonos valószínűséggel, ez a vicc!), azaz párokban elmesélve: van fiú-fiú és fiú-lány. Ha az első gyerek lány, akkor pedig van lány-lány és lány-fiú. Ebből a siket is láthatja, hogy van egy-egy egynemű párunk, de két darab kétnemű párunk. A poén tehát az, hogy vegyes párok kétszeres valószínűséggel jönnek létre, mint egyneműek. A mi családunkban egy helyen született kilenc gyerek (öt lány és négy fiú), ebből öt helyen lett két-két gyerek és mindegyik egy fiú egy lány. A további négy helyen lett egy-egy gyerek, ebből kettő fiú és kettő lány. Az élet tehát igazolja az elméletet. (Azt a példát direkt nem hozom fel, ahol 11 fiúgyerek született zsinórban.)
@fortin2: az elte koltsegvetese 24 milliard forint. a mi egyetemunk sokkal kisebb, mint az elte, es 93 milliard forint az eves koltsegvetesunk. (ebben persze benne van az is, hogy most valamivel nagyobb lett a bevetelunk es elszallt a font a forinthoz kepest). per diak ez nyolcszoros szorzot jelent.
@flort: idénre leállították, enyhe emelkedés van. persze, egy kisebb zárolás már elviszi, de legalább a többlet visz el, nem mint a korábbi években, a mínuszból. Ráadásul GOP pénzeket is idecsatornáznak, az igazi többlet lehet.
Ja, és semmi optimizmus nincs: ennél rosszabb és szomorúbb kilátású helyzetben nem volt az elmúlt harminc évben a magyar felsőoktatás. Értékelhető intézményvezetők híján (egy-két kivételtől eltekintve, pl. Szeged) ideoda csapodó egyetemek lesznek csupán.
@jotunder: 30, de ez sokat nem változtat a helyzeten.
A szisztéma olcsóbb. Fele-harmadannyi annyi kontaktóra komolyabb oktatást/kutatást jelent, több bevételt, rugalmasabb személyzeti politikát, az e-tananyagok így munkaköri kötelezettségek az oktatóknak, marad kapacitás a vizsgáztatásra. Egy jól működő digitális tanulmányi rendszer megvan százmillióból, és akkor már zenél is.
A recept ezen túl az oktatói bérek megduplázása lenne, az már korrekt volna. És ez bekerülne a költségvetésnek az elte esetében plusz 12 Mrd forintjába (a többit külsős pénzekből be lehet hozni, mint minden normális egyetemnél.)
@ingyenebed: +1
„Ezért pedig már nem lehet sem a nácikra, sem a kommunistákra, sem a Sors kezére kenni a felelősséget.”
Nem fair, nem old meg semmit, de lehet.
Másrészt minek itt felelősséget keresni, amikor egy Patyomkin-faluval, 2 stadionnal, és egy negyedórás chemtrail szkeccsel feloldható a mindenkori zavar a mindenkori erőben?
Meg különben is: „nekünk van a lektöbb nóbel dijjasunk, nnna”.
@flort:
gyébként nem tudom, hogy valakinek feltűnt-e, de a tudás alapú kulturákban, az élethosszig tartó tanulás, stb. kapcsán a felnőttképzést (a szitokszóként használt andragógiát) speciel inkább fejleszteni kellene, vagy ha alapjaiban elcseszett a képzés, újra felépíteni, nem elsorvasztani.”
és ennek elmaradása ugyanakkora bűn, mint a felsőoktatás lezüllesztése
@snakekiller23:
ez így van, nem tudom miért nekem írod, de mint mondtam, ma ilyen a világ
@flort:
„Én úgy látom, a felsőoktatás szisztematikus leépítése és egyetemnek látszó gittegyletek (Pázmány, Közszolgálati Egye… izé, szóval tudod) felfuttatása zajlik”
Ilyenkor mindig elmondom, hogy ez a folyamat a felsőfokú oktatási intézmények kreálásának a dömpingjével („minden vasúti megállóba egy egyetemet”) és a hallgatói létszám kb duplájára duzzasztásával az ezredforduló táján kezdődött. Most csak befejezik a művüket… A szomorú az, hogy az általános és a középfokú oktatás is hasonló sorsra fog jutni… mert nincs olyan egységfront, ami megállíthatná őket.
@Boli – Ch.T. is, meg hát!:
Nem azonosak a játékszabályok. Aki egyetemen tanít, annak az óráit is meg kell tartania, diákokkal kell foglalkoznia, részt kell vennie adminisztratív feladatokban a kutatás mellett. Ezen „mellékkörülmények” mellett valóban azonosak a játékszabályok, vagyis ugyanazok az elvárások.
@fortin2: volt 30… én most néztem meg a papírokat, ami fent van az ELTE honlapján. 24.
eduline.hu/felsooktatas/2015/3/11/szakok_megszunese_felsooktatas_kommunikacio_MIQ1K6
lesz itt móka kacagás
@jotunder:
Megelőztél …
Külön undorító, hogy az andragógiát (ami a life long learning egyik alaptényezője) csak önköltségesen lehet majd tanulni.
Ja, és itt egy újabb csemege:
http://www.facebook.com/groups/oktpolcafe/permalink/931007040265328/
(Egy összehasonlítás arról, hogy a fidesz hány százalékát valósította meg a jobbik „oktatási programjának”. 97% – át ….)
@jotunder: Köszönöm a választ:)
Érdekes hogy nekem ezek tök egyértelműnek látszanak, miközben a legnagyobb sikerem a matematika világában annak idején egy megyei Arany Dániel első hely volt, és az is csak azért, mert a helyi nagyágyú először rossz helyszínre ment, és lekéste a versenyt;)
(Aztán lehet, hogy itt pont az mutatja a korlátokat, ha valakinek túl egyértelmű a dolog, ezen még el fogok gondolkozni.)
@jotunder: Nem te dicséred mindig ezt a Palkovicsot?
„Palkovics László tavaly azt nyilatkozta, „megszűnhetnek azok az egyetemi-főiskolai alapszakok, amelyek gazdasági szempontból nem jelentenek megtérülő befektetést”. A felsőoktatásért felelős államtitkár szerint nincs szükség ennyi képzésre, az intézmények vezetőinek pedig szintén nem érdeke, hogy olyan szakokat működtessenek, amelyek nem tudják kiszolgálni a munkaerő-piaci igényeket.”
Mintha Orbánt hallanám…
@aritus: mit jelent a „dicserni” ?? a sajat teruleten o egy komoly embernek szamit. amit mostanaban fut a felsooktatasban, az inkabb a’mok, mint kurtoskalacs.
@jotunder: Ez mindenesetre minősíti azt a területet…
@balmoral: ez nem minősít semmit. http://www.jstor.org/discover/10.2307/1994796?sid=21106088097713&uid=4&uid=2
ez a Ph.D disszertációja volt a szerzőnek, amúgy a Harvardon végzett és a University of Michigan-en doktorált. NSF fellowshipet kapott felvették a Berkeleyre, óriási tehetségnek tartották.
aztán eltűnt, ő lett Amerika egyik leghíresebb terroristája és most a nyolcszoros életfogytiglani büntetését tölti.
Palkovicsot azért ne hasonlítsuk hozzá.
@jotunder: Oké, de amit Palkovics végrehajt a felsőoktatásnál az miben és mennyiben különbözik Lánczi Tamás ténykedésétől?
Komolyan kérdem. Jó, az egyik mást sem csinált eddig, csak segget nyalt, Palkovics meg valamikor ember volt, de mára már nem az, mivel nevét adja ehhez az ámokfutáshoz.
Sőt, számomra Palkovics súlyosabb féreg, mint Lánczi, mivel neki lehetett volna választása, mivel valamikor ember volt, Lánczinak meg sohasem volt választása, mert ő mindig is egy tehetségtelen senki volt/van.
T. Egyetemi vezetők!
Egyetemi tanárok, vizsgáztatók, stb…
Kérem, közöljék a tanuló ifjúsággal, hogy ez e Béla, Fruzsina és a többiek, akik itt fenyegetnek,
valóban döntési jogkörrel rendelkező egyetemi kulcsemberek?
Mennyiben várható, hogy fiatalokat fognak kitiltani a felvételkor az ország minden egyeteméről?
Talán Önök is tagjai ezeknek a fenyegető szervezeteknek?
Vagy kapnak feketelistát a felvételihez bárkitől?
index.hu/belfold/2015/03/12/cof_aktivistak_fenyegettek_meg_a_madach_gimnazium_diakjait/
@jotekony koc: ez az egesz fake-nek tunik.
@jotunder: „Lószart, mama!” Valódi ez a javából.
@jotunder: Mint minden már 5 éve.
@zsazsu4: Amivel fenyegetőznek, és az, ahogy fenyegetőznek, már magában bűncselekmény, de hogy nem viszik el őket, azzal a rendszer elismeri, hogy feketelistával bünteti az iskolásokat.
…amiért a mindenki számára rendelt munkaszüneti napon a tervezett családi programot felrúgva nem menetelnek az Orbánék szine előtt a mesterlövészek által pásztázott lecsempézett Kossuth téren.
@jotunder: Tényleg ne hasonlítsuk! Neki elég lesz hatszoros.
hvg.hu/instant_tudomany/20150413_Ettol_a_feladvanytol_nem_tudtunk_tovabb_d
Kíváncsi lennék, hogy a magyar országgyűlési képviselők hány százaléka tudná – mondjuk legyünk nagyvonalúak – 10 perc alatt megoldani ezt a feladványt:)