„Az egyetemi oktatói munka pedig nem nyugdíjas állás” (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
„A bérkommunizmus helyett meg kell jutalmazni a húzóembereket, az egyetemi oktatói munka pedig nem nyugdíjas állás.” (Maruzsa Zoltán, felsőoktatásért felelős helyettes-államtitkár, az ELTE egykori adjunktusa, az egykori Tisza István Baráti Társaság elnöke)
A magam részéről azt szorgalmazom, hogy minden felelős pozíciót betöltő ember, ha van ideje és ereje, vállaljon szerepet a magyar futballban képességei és lehetőségei szerint. (Orbán Viktor)
Arról, hogy Maruzsa Klinghammer után Palkovicsot is ki fogja fúrni már írtak mások is, a duális képzésről mondottak alapján valóban elképzelhető, hogy Palkovics távozik.
Mennyire lehetnek elfáradva a magyar felsőoktatásban, hogy már erre sem reagálnak? Akármilyen különösen is hangzik, az egyetemi oktatói munka a nagyvilágban általában nyugdíjas állásnak számít. Magyarországon szokatlanul nagy a felsőoktatásban dolgozó tanárok megterhelése, és feltűnően alacsony a jövedelme. Többen észrevették, hogy a Hende Csaba szeretőjének juttatott szinekúra is sokkal jobban jövedelmezett, mint egy egyetemi tanári állás, nem beszélve az egészen mocskosul alulfizetett adjunktusokéról. Miről beszél Maruzsa?
A magyar felsőoktatás a központi költségvetésből körülbelül félmilliárd dollárt kap, de a teljes felsőoktatási költségvetés valamivel több mint másfél milliárd dollár (ebben benne vannak a klinikai költségvetések). Már többször írtam róla, rengeteg amerikai egyetem van, amelyiknek egymagában magasabb ennél a költségvetése. Most azonban a fayetteville-i University of Arkansas-ról lesz szó, költségvetése egyből félmilliárd dollár, és kevesebb oktatójuk van, mint az ELTE-nek. Pedig Arkansas az egyik legszegényebb állam Amerikában, és csak hárommillió lakosa van.
Az arkansasi törvények miatt az egyetemi tanárok fizetése nyilvános, érdemes megnézni, tanulságos, ahogy a háromszázezer dolláros évi fizetések csak úgy sorjáznak az orvosi karon, és minden tanszéken jóval százezer dollár kellett keresnek a professzorok. Ezzel szemben itt van az arkansasi politikusok fizetési listája. Bizony, az államminiszter kevesebbet keres, mint egy docens. Maruzsa pedig több mint négyszer annyit keres, helyettes-államtitkárként, mint adjunktus korában.
A futballcsapat edzője Bret Bielema keresi persze a legtöbb pénzt az egyetemen, ő a Wisconsin Badgers csapatától került Arkansasba. A Wisconsinnal óriási sikereket ért el, a Razorbacks-szel ilyesmire nem számíthat. Az arkansas-i Vaddisznók csapata egymás után 17-szer kapott ki a Dél-Keleti Ligában, de Bielemával végre győztek (még pedig a sztárcsapatnak számító louisianai Tigriseket verték meg), sőt megnyerték a Texas Kupát az örök rivális Longhorns ellen. Arkansasban az embereket valóban érdekli a futball és majd hetvenezer ember szokott szombatonként kimenni a Reynolds Stadionba. Felcsúton van uszkve ezer néző.
Orbán miniszterelnök az arányokkal nincs tisztában. A futball és a felsőoktatás arányával. A futball és a felsőoktatás fontosságának arányával. Teljesen természetes számára, hogy mindenkinek a futballban kell szerepet vállalnia, mármint minden fontos és befolyásos embernek (főleg, ha fontosak és befolyásosak akarnak maradni). A felsőoktatásnak a Maruzsa is jó lesz, és nyugodtan mondhat vérlázító hülyeséget, ugyan kit érdekel, senki sem fog az utcára vonulni. Próbált volna arról beszélni baromságot Maruzsa, hogyan kell a tizenhatoson belülre lágyan beívelt labdát levenni, akkor azonnal repült volna.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519176-685640f9b2063' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519176&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519176-685640f9b2063&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519176-685640f9b2063' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Desiderio2: Maruzsa Zoltán egy senki. Az, hogy esetleg Palkovics helyére raknak egy senkit, egyetemi főreformerként, aki még nem látott komoly nyugati egyetemet közelről, egy vicc. Tipikus HÖK-ös karrier, Tisza István Baráti Körrel, enyhe jobbikos elhajlással.
Azért megnézném, amikor egy brit politikus (Vince Cable-nek hívják a hasonlókért és még mindenféle másért felelős államtitkárt) úgy beszél Oxfordról, Cambridge-ről, vagy bármilyen komoly egyetemről, mint ez a senkiházi.
@fortin2: A Te szakodon mennyi a keretszám, ami nincs is? 🙂
@Desiderio2: jártál egy előadására, hogy oda ne rohanjak… nemzetközi téma, harmincnyolc évesen egyetlen értékelhető publikáció nélkül, ez a maruzsabubu.
@jotunder: Mivel haragított magára, jótündér, hogy így nekizúztál?
@jotunder: Az mtmt.h szerint van 65 publikációja, most direkt megnéztem, és állítólag már habilitált is. Akkor most mindenki hülye, aki átengedte? Ne vakítson el a NER-elleni gyűlöleted, jótündér.
@Desiderio2: amikor egy ilyen nullajuli nagy arccal elmagyarázza, hogy az egyetemi oktatói munka nem nyugdíjas állás, akkor az ember bemutatja a középső ujját. ez ilyen nagyon egyszerű. palkovics legalább valaki.
@Desiderio2: ezek nem minősülnek publikációknak egy komolyabb egyetemen. ahhoz ugyanis minősített tudományos folyóiratban (nem a legjobbak egyikében, de azért minősítettben) kellene publikálnia. ilyen folyóiratban pedig sohasem publikált. nem most jöttem le a falvédőről, ne nagyon próbálkozz.
@Desiderio2: 1990 előtt a régészet B szak volt, nem lehetett közvetlenül felvételezni a szakra. Már a bölcsészkar hallgatójaként két szemesztert, alapozó képzést kellett elvégezni, az adott szak gazdája döntötte el, kik folytathatták régészeti tanulmányaikat. 1990 és 2000 között évente talán 15-20 régész végzett a budapesti bölcsészkaron, a szegedi egyetemen talán 10-15 régész hallgató fejezte be tanulmányait évfolyamonként. Pécsett van még régész képzés, meglehet, valóban 95 régész végez most már egy évben. Régészet szakon külön intézeti tanszéken tanítják a különböző történeti korszakokat, így az őskort, a népvándorláskort, a középkort, a római provinciák régészetét és a klasszika archaeológiát, szóval a régészet szak speciális szakembereket képez.
A múzeumi raktárakban felhalmozódott évtizedes leletanyag, az autópálya építések megelőző régészeti feltárásain előkerült óriási mennyiségű leletanyag tradicionális módon való feldolgozását a múzeumokban dolgozó régészek nem bírják, az örökségvédelem teljes körű átalakítására lenne szükség. Itt most együtt áll a néprajz, a történettudomány, a művészettörténet és a régészet tárgyi és szellemi örökségének megőrzése, kutatása. Ennek a komplex kérdésnek a megválaszolásához neves, elismert kutatókat kell megkérdezni, az örökségvédelemben, a múzeumi szakmában járatos szakembereket kell bevonni az irányelvek, rendeletek, törvények megalkotásakor, értő és érző módon kellene ehhez is hozzászólni. Akárhány régész is végez évente ma Magyarországon, évtizedek óta alig van múzeumi állás, a KÖH, a KÖSZ, később a NÖK, majd a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ nem bír ennyi szakembert foglalkoztatni. Az lehet egy álláspont, hogy hagyjuk a tehetséges, több nyelven beszélő diplomás fiatalokat azonmód elmenni az országból, mert mostantól csak az kutathat, aki piros-fehér-zöld, de a kulturális örökségvédelemben (még) itthon dolgozó igazi szakemberek közül egyet sem ismerek, aki felülne ennek az L. Simon – Balog – Lázár-féle nemzeti hisztériának, és egy egyetemi tanárt sem, aki Maruzsa úr álláspontját ne tekintené tarthatatlannak.
@Desiderio2: „hiába NER-eztek itt össze-vissza olyanok, akik nem is jártatok hozzá.”
Honnan tudjam, milyen tanárnak? Én csak azt tudom, hogy buli után milyen szépen énekelte, ” Hogy ha nékem sok tankom lesz …”
Ezért kérdeztem, mert kíváncsi voltam, hogyan adja elő a történelmi dolgokat. Hidegháborúba rengeteg aktuálpolitikát bele lehet vinni, lsd. Kövér doktor. 🙂
@Ahava: Van egy ismerősöm, az leletmosó volt egy ideig közmunkában (nem régész).
Szerintem kis túlzással mindenbe bele lehet vinni a mélymagyarkodást. Ez az autópálya feltárás is oylan kiállításokat szült, hogy lám-lám micsoda gazdagság volt itt Mohács előtt.
Más. Tavaly az első világháborús katonákról egy oylan túllelkizett kiállítást csináltak itt, hogy elment a kedvem a megtekintésétől, pedig az én dédapám is volt hadifogoly. Az volt a címe, hogy Hazatérnek … . B+ (gondoltam magamban), ha meghaltak, hogyan térnek haza?? Amúgy meg a szórólapból ítélve, Doberdóról szólt a nagy része, és bár őket is nagyon sajnálom, de szerintem sokakat érintene az országban az oroszországi hadifoglyok sorsa is. Alig lehet róluk valamit találni a neten, bár vannak könyvek.
@jotunder: Bölcsészettudományban nincs impakt faktor, ezért akár mikor jöttél le a falvédőről, ott nehéz megítélni, hogy milyen jó egy cikk, mert nem a megjelenés helye számít elsősorban. Bízzuk ezt a cikkek olvasóira.
@jotunder: „akkor az ember bemutatja a középső ujját. ez ilyen nagyon egyszerű.”
És mire mész vele? Ha a Rákosi-korszakban lehetett szövőnőből miniszter, most meg Maruzsa-félékből felsőoktatási halljakend.
@Ahava:
létezik olyan oktató régészeti tanszéken, aki egyetért ezzel a kijelentéssel
tizenévvel ezelőtt panaszkodott vidéki régészhallgató, hogy (ha jól emlékszem) évi 80 régészt képeznek, ebből állást talál 5-10 legjobb esetben évente.
szóval ez a legkisebb gond, mondjuk nekem semmi, de tényleg semmi közöm az egészhez, a felsőoktatás jövőjét meg meghozza a jövő hogy tautologizáljunk kicsit, de azt azért észre lehet venni, hogy oktatók/kutatók _kivétel nélkül_ mindenféle teljesítménymérés, külső, gazdasági racionalitást is figyelembevevő korlátozás említésétől roppant idegesek lesznek, ahogy az egész közszféra.
ha a sarki vagy a tanyasi proli hőbörög, akkor meg lehülyézik-tudatlanozzák, esetleg ugyanazok.
@jotunder: És még valami. Szerinted nincs az egyetemen olyan, aki már rég nem teljesít annyit, hogy ott tanítson? Hogyne lenne.
Nem baj az, ha teljesítés kell. Nyugaton sok helyen 3 éves egy professzori megbízás, nem egy élethosszig tartó közalkalmazotti állás, mint nálunk, és ha jó valaki, hosszabbítanak, ha nem, akkor mehet máshová (általában egyébként felsőoktatásban maradva). Nem mondom, hogy ez kéne nálunk is, de ha már a nyugati egyetemekkel jöttél, ott pont ez van, nem mondott ebben hülyeséget: nem nyugdíjas állás; vagy csak akkor az, ha valaki tényleg jó.
@Ahava: Köszönöm a számokat a régészképzésről, szépen igazoltad, hogy nem volt mindig ennyi régész. Képezzenek, amennyit kell! Nyilván nem lehet pontosan megmondani, de azért lehet befolyásolni.
@vigyüktúlzásbaadolgokat: Kérdezted, válaszoltam. Jó előadása volt, korrekt a hallgatókkal is, ezért veszem most már zokon, hogy itt politikai okokból ekézik olyanok, akik nem ismerik. (Még ha páran ismerik is, és érdekes módon, aki ezt írta, nem is fröcsög – ez azért jelent valamit.)
@WiteNoir: Igy van!
@Desiderio2: Kövér szerint meg még nem ért véget a harmadik világháború. 🙂 Én olyan szinten érzem elfogultnak a mai kormányzati történelemszemléletet, hogy csodálkozom, ha Maruzsa pártatlanul adja le az anyagot. De te voltál az óráján, te tudod.
@vigyüktúlzásbaadolgokat: Akkor még nem volt pozícióban, gondolom, ismerte magát és odafigyelt. A bölcsészkar nem egy nagy jobboldali hely, nyilván tudta, hogy észen kell lennie.
Ha van még valaki az olvasók között, aki járt hozzá, nyilatkozzon meg !
@vigyüktúlzásbaadolgokat: A múzeumot gyakran azonosítják a kiállításokkal, ez azonban tévedés. A múzeum gyűjt, megőriz, feldolgoz és bemutat. A kiállítás csak bemutat. A kiállítás üzletté vált, a múzeumokban őrzött javaknak töredéke van kiállítva. A múzeumok többnyire közpénzen fenntartott intézmények, produkálniuk kell valamit a közönségnek, a kiállításokhoz koncepciót kell kidolgozni, és manapság a kiállítás egyre inkább pótlékká válik, kényelmes felmentés a tudományos munka alól. Számtalan formája van, a leggyakoribb a figyelemfelkeltő kiállítás (szinte mindegy, mi van kiállítva, fő cél a fenntartó nemzeti érzületének propagálása), de ilyen még az anti-kiállítás (azért kell megrendezni, mert évforduló van/mert köteleztek a minisztériumból/a kiállítás tárgya ugyan vizuálisan bemutathatatlan, de muszáj tablókat szerkeszteni).
A kiállítások elborították Magyarországot.
@Ahava: Ebben nagyon egyetértek.
@Ahava: „(szinte mindegy, mi van kiállítva, fő cél a fenntartó nemzeti érzületének propagálása), de ilyen még az anti-kiállítás”
Hát akkor az ittenieknek nagyon jól megy a nyalás, mondjuk igazi fidesz-fészek a város is.
@Desiderio2: Aki meg jobboldali, az nagyot koppant, mikor a fidesz meghirdette a Nagy Szakmunkásképző programot. 🙂 De lehet, hogy van, aki örül ennek, nem tudom.
@WiteNoir: Történettudomány, régészet, történeti muzeológia, néprajz, kulturális antropológia, művészettörténet, klasszika filológia. A kulturális örökség fogalmának tudományos értelmezése nem lehetséges a fenti tudományágak legalább egyikében való jártasság nélkül.
A kulturális örökség, a közvagyon normatív fogalmak, sorsuk azoknak az intézményeknek, apparátusoknak a kezében van, ahol manapság nem kérdeznek tudósokat.
Hogyan lehetséges az európai kultúrát megérteni műveltség nélkül?
Külső hatástól mentes kultúra nem létezik, az egyes kultúrák szellemi és tárgyi produktumainak minél szélesebb körű, a jelenlegi országhatároktól független terjedése nemcsak az illető kultúrának a megértését támogatja, hanem fontos tényezője annak is, hogy a ma létező kultúrákat ápoló népek közti elzárkózások feloldódjanak.
Nincs egyetlen európai kultúra. Annyi van, ahány érzékenység létezik.
Magyarországon sok kutatónak lenne dolga. Lehetne dolga.
@Ahava: Ki az, aki most nyilvánosságra hozta a lengyelek EU-s pénz programját? 30 éves korosztály ötven százaléka diplomás lesz Lengyelországban, ha minden igaz …
@Desiderio2: Mondanál példát ilyen nyugati egyetemre? Assistant prof = adjunktusi állásnál ilyen van, afölött nincs. Hogy ez tuti jó-e, és miért alakult így történetileg, ezeket majd JT elmagyarázza, mert én nem tudom sajnos. De így van, és ez ott nem okoz nagy gondot, ugyanis 90%-ban olyan emberek kapják meg ezeket az állásokat, akik maguk miatt dolgoznak, nem azért, mert kötelező. Hja, ezt teszi a szabad verseny.
Ha nálunk máshogy lesz, akkor végkép senki nem fog ittmaradni vagy visszajönni, mert az már kicsit durva, hogy nyugathoz képest a fizetés ötödést kapod, hozzá kétszer annyi tanítási terhelést, plusz még írsz egy vicces blogbejegyzést és már se neked se a házastársadnak nincs állása.
@Mister Gumpy: A német egyetemeken sok helyen 3 évesek a professzori munkakörök, szerződéssel, előírt publikációs kötelezettséggel. Nézd meg magad a kiírásokat, van 350 aktuális:
jobs.zeit.de/stellenmarkt/professor_39826.html
Nálunk ez nyilván így nem menne, nem vitatja senki.
Ami az utolsó félmondatodat illeti: ott a sok Oktatói Hálózatos tanár, kint van a nevük az oldalukon, és szépen tanítanak. Egyébként nagyon helyesen! Csak ne tegyünk úgy, mintha üldözné őket bárki.
@Desiderio2: nincs olyan, hogy három éves professzori megbízatás. ez egy baromság. vannak fixed term lecturershipek,gyakorlatilag posztdok, esetleg tenure-track. amikor valakinek állása van az végleges. mondtam, hogy ne próbálkozz.
és próbálkozik, ez fáj a legjobban. minek néznek ezek a fidesznyikek bennünket :((((
@Desiderio2: Juniorprofessort látok 3 évre, ami a elit posztdok helyek német neve. Ami meg az utolsó félmondatomat illeti: egyelőre nem üldözik őket, mert nem tudják hogyan. De igény lenne rá, szóval ha Maruzsa félmondata megvalósulna, akkor üldöznék őket, ennyit jósoltam. Persze ez csak jóslás, de mondjuk én is kaptam már idősebb hatalmasabb kollégától baráti jótanácsot, JT meg viccesebbet is mesélhetne.
Attól, hogy jó tanár még lehet rossz tudós vagy elfogadhatatlan hivatalnok. Csak egy példa R. Merle: Mesterségem a halál …
@Mister Gumpy:” Rugalmasabbá kell tenni a foglalkoztatás rendjét, felül kell vizsgálni a nem oktatók, kutatók,
tanárok közalkalmazotti státuszát” – ez van a felsőoktatási stratégiában. Az, hogy ez mit jelent majd a gyakorlatban, az nem világos, de a kancellári rendszer kiváló lehetőség a nyomásgyakorlásra kinevezési és felvételi ügyekben. Formálisan nem szólhat bele a kancellár, de a zsarolási potenciálja szinte végtelen.
@jotunder: Azért nézzétek csak a végig a 350 kiírást, van ott határozott idejű, nem csak juniorban!
No de látom, ezen a blogon tényleg csak egy vélemény lehet. 🙂 Tényleg kár próbálkozni, éljen az egyoldalú, radikálisan kormányellenes, elfogult véleményvezérlés. Én elhúzok aludni, de jótündér, Te azért továbbra is légy résen, nehogy beleköpjön valaki a koncepciódba!!! Csak semmi lazulás, őrizd a kis szerzeményed!
@Desiderio2: Nézi a halál, küldd el a pontos linket. Ha van, akkor vendégprofesszori lesz, vagy ilyesmi. De ha esetleg mégis létezik a 350 között egy, akik képesek professzori állásnak hívni egy ilyet, a túlnyomó szokás ellenében, megcsúfolva a német nyelvet is, az mitől bizonyítaná azt, hogy ez a nyugati szokás?
@jotunder: Ha formálisan nem szólhat bele, akkor az hogy lehet, hogy nekünk még a HF javító demonstátoraink nevét is le kellett adni neki előzetes ellenőrzésre, arról meg mindenki feledkezzen el, hogy állandó fizetéskiegészítést adjon a saját pályázati pénzéből fiatal aktívan kutató kollégáknak az adjunktusi éhbér mellé?
@jotunder: Hadd ne idézzem fel, mikor én hasonlókat írtam, milyen jelzőkkel illetted szerény személyemet. 🙂 Most is tartom, amit akkor írtam, hogy te megtéveszted az olvasóid, valójában fideszes blogot működtetsz (ez most vicc, de nem).
@jotunder: kisebb pályázatot kellene kiírni a blogon, hogy ki hajlandó a tenuer, Professoritat stb. fogalmak elmagyarázására az ostobaságokat védő NERtársak számára elmagyarázni.
Ami fontosabb: a nyugati egyetemi rendszerekben épp most zajlik a vita, hogy a túlságosan elszaporodtt meghívásos, részidős stb. oktatói állások elburjánzása miképpen rontja az oktatás-kutatás színvonalát. Természetesen nem a határozott időre szóló, jellemzően beosztott oktatói kategóriákról van szó, hanem a vezető oktatói, professzori állásokról. A magyar rendszer rugalmatlansága egyre inkább mitosz: a tanársegédi-adjunktusi státuszokban van HRmozgástér.
A magyaros kancellári rendszer, ami nemzetközi összevetésben is példátlan, éppen a maruzsák számára ideális: a puhagerincű egyetemi vezetők asszisztálásával lehet nagyon jelentősen belenyúlni a személyzeti politikákba. Ahogy látom, Szegedet és a Semmelweiset leszámítva ez indult el a komolyabb egyetemeken is. De kicsit sem sajnálom őket, mert nem a kormányzati nyomuláson, hanem saját gyengeségükön múlik.
@fortin2:
„De kicsit sem sajnálom őket, mert nem a kormányzati nyomuláson, hanem saját gyengeségükön múlik.”
köszönjük, ez a kulcsgondolat
@Desiderio2: mondtam, hgy nem próbálkozz. ha valahol valaki kap egy ERC-t, akkor ott keletkezik egy-két temporary lecturership, visiting scholarship, de még egy komolyabb hazai granthez is felvesz valaki egy posztdokot, és esetleg az is lecturer.
de amikor valaki valódi szerződést kap, az határozatlan idejű és a legnyugdíjasabb állás a világon.
nagyon rossz helyen próbálkozol. ide aránylag gyakran írnak nyugati egyetemi professzorok, még az is előfordul, hogy a posztot is egy nyugat-európába szakadt egyetemi professzor írja.
@fortin2: a magyar kancellári rendszer valóban példátlan, és az, ahogyan elmagyarázták, hogy ez tulajdonképpen a board of trustees sem akármi. a maruzsák az igazán példátlanok. szélsőjobboldali egyetemi diákvezér, aki beissza magát valamilyen pozícióba. remek. tényleg remek.
@Desiderio2: „Csak ne tegyünk úgy, mintha üldözné őket bárki.” Igen, ahhoz képest,hogy akár le is lövethetnének, igazán minden rendben. De azért ha felsorolnám, hányan kaptunk már személyes fenyegetést, hogy arra is volt már példa, hogy az egyik kari főmufti a hallgatói előtt ugatta le az egyik tagunkat (mellesleg a felsőoktatási törvénybe ütköző módon), ha valaki emléxik még azza, hogy a Garbai nevű HÖK-elnök milyen ügyes kis nyilasházmester-színvonalú feljelentőlevelet írt – no azt se ő fogalmazta, konkrétan tudjuk, hogy ki, bár bizonyítani nyilván nem tudnánk …
@WiteNoir:
„mindenféle teljesítménymérés, külső, gazdasági racionalitást is figyelembevevő korlátozás említésétől roppant idegesek lesznek, ahogy az egész közszféra.
ha a sarki vagy a tanyasi proli hőbörög, akkor meg lehülyézik-tudatlanozzák, esetleg ugyanazok.”
Ez mekkora már…!
Vegyük észre, hogy Desiderio2 jól elcsavarta itt a vitát. A német akadémiai szférában korlátozott ismereteim szerint az alapértelmezetten határozatlan idejű professzori kinvezések mellett tényleg léteznek határozott idejűek is. (Én azért hetente több ilyennek a felhívását kapom meg levlistán.) Ezeket úgy kell tekinteni, mint kutatási ösztöndíjakat. Általában ott is van mellettük, hogy milyen projektpénzből finanszírozzák, stb. De aki ilyet megpályáz, az tudja, hogy ilyet pályázott meg és le fog járni. Amit meg Maruzsa mondott, az akkor működne, ha a jelenlegi tenure-ket (docenstől fölfelé) most utólagosan alakítanák át határozott idejűvé. Amihez mellesleg a magyar jogot és bírói gyakorlatot is át kellene alakítani, jóval keményebben, mint eddig tették.
@mandras: ilyen visiting professorshipek, meg lecturershipek sok helyen vannak. mondjuk magyarországon elég komplikált lenne, ahol esetleg egy nobel-díjas amerikai professzor sem taníthat, ha nincs honosított magyar doktorátusa. :)))
@jotunder: Plánesőt, ha neadjaisten betöltötte a nyugdíjkorhatárt, mert akkor már belépőt se nagyon kaphat, nem hogy fizetést.
@mandras: Ez a szamárság nem joggyakorlati, hanem felsőoktatási és tudománypolitikai kérdés. Aki szét akarja zilálni a magyar tudományos és felsőoktatási életet, kisszerű politikai-személyi célokkal, az csak támogassa ezt a kreténséget. Felsőoktatási rendszer véglegesített, alapesetben kimozdíthatatlan oktatói státuszok kellő száma nélkül sehol nincs, nem is lehet. Azt, hogy a kelleténél jóval többen vannak ma a magyar egyetemeken alkalmatlan professzorok, nem oldja meg, hogy a kelleténél jóval több alkalmatlan PhDsok köréből a politikai vagy vagy alkoholos haverokkal lecserélik őket, a mobilitás teljesen hamis jelszavára hivatkozva.
@fortin2:
kimozdíthatatlan”
ilyen NINCS. pont.
@WiteNoir: de van. nyilvan, ha valaki valami elkepeszto disznosagot csinal, akkor kirughato, de a klasszikus pelda egy kanadai egyetemen az a kivalo professzor, aki egy kovel szetverte a felesege fejet (szerencsere a no tulelte valahogy). az egyetem nem rugta ki, az itelet utan sem. teljesen nyiltan rasszista professzorokat sem bantanak, ami rondan hangzik, de ha ez az ara annak, hogy senki sem bantanak, ezt az arat meg lehet fizetni.
ha valaki masszivan nem teljesiti a kovetelmenyeket, akkor elvileg kirughatjak, de az elmult otven evben nagy-britanniaban nagyon keves ilyen eset tortent. van olyan szerzodes, hogy effektive nem is lehet kidobni, csak valami elkepeszto dolog utan (nemetorszagban is ilyen szerzodesek vannak, nagy-britanniaban az ujabb szerzodesek nem egeszen ilyenek, de azert gyakorlatilag megis).
ne nevezzek ki veglegesen ha felmerul az alkalmatlansaga. ennyi.
@fortin2: Nem egészen értem, hogy mivel húztam ki nálad a gyufát, amikor nagyon közel van egymáshoz az,amit mondunk. Támogatja a nyavalya – én csak azt mondtam, hogy hiába a meglevő rosszakarat, nem fog nekik sikerülni (szerencsére).
Nem a meglevő vén szamarak nyugdíj előtt két évvel való lecserélésével kell feljavítani a színvonalat, hanem pl. azzal, hogy a nyugdíjazásuk után egyáltalán lehessen felvenni jobb fiatalokat. Kínálat van, annyi, amennyit akarunk – „szerencsére” jobb helyeken sincs nagy állásbőség. De abban az intézetben, ahol én dolgozom, öt év alatt 40%-kal csökkent a státuszok száma, főleg azzal, hogy a távozók státuszát elvették, nem jöhettek a fiatalok. Most végre felvehettünk egy nyugdíjba ment (egyébként nagyszerű) prof helyett egy adjunktust. Legalább három olyan, egészen kiváló jelentkező volt, akit a magyar normák szerint is docensnek kellene felvenni, egy normális előmeneteli rendszerben már profok lennének.
@jotunder:
én természetesen normatív értelemben használtam, nem kell mindent szó szerint érteni.
a gyakorlatban tudom hogy van, kártékony beteg dolognak tartom és remélem véget ér.
kanadai egyetemen az a kivalo professzor, aki egy kovel szetverte a felesege fejet (szerencsere a no tulelte valahogy). az egyetem nem rugta ki, az itelet utan sem. „
az a kérdés, oktatott-e. ha igen, az az egyetem szégyene.
de mindegy, a világ előbb-utóbb úgyis arra mozdul, hogy egy mondjuk humán területen egyetemi docens nem lesz elmozdíthatatlan szent, lehet hogy most 2015-ben még így van, hogy mondjuk a század második felében is így marad-e, meghozza az idő:)