Biztonságban van-e a magyar matematika ? (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Stefka István még az első Orbán-kormány idején közölt portrét a Magyar Nemzetben Dobó Andor matematikusról.
„Dobó Andor alkalmazott matematikus 1979-ben jelezte a Jupiter egyik, addig ismeretlen holdjának létezését, amit 1980-ban igazolt a Voyager űrszonda. A csillagászati probléma matematikai megoldására akkor az egész világ felfigyelt. A tudóst matematikai munkásságáért már előzőleg, 1977-ben tagjává választotta az Amerikai Matematikai Társaság, majd az év embere lett az Egyesült Államokban, és 1991-ben teljesítményéért megkapta az Arany Akadémia Díjat, a tudományos élet Oscar-díj’t. A Cambridge-ben kiadott The First Five Hundred (Az első ötszáz) című bibliográfia, amely az emberiség legújabb kori fejlődésére legnagyobb hatást gyakorolt ötszáz ember munkásságát ismerteti, két teljes oldalt szentel a matematikusnak. Tavaly megjelent Általánosított speciális relativitás című könyvében tette közzé azt az elméletét, hogy létezik az Einstein-féle relativitástól eltérő relativitás is, amelyet nem a Bolyai-Lobacsevszkij-féle hiperbolikus, hanem a Riemann-féle elliptikus geometria jellemez.”
Aki esetleg azt gondolná, hogy Stefkát ezek után beutalták valamilyen érdekesebb ruha viseléséről ismert intézménybe az téved. Az „Álmok álmodói-Világraszóló magyarok „kiállításon Dobót beválogatták a tizenkét leghíresebb magyar matematikus közé, Bolyai és Neumann János mellé. Erről is írt Stefka, és itt még többet tudtunk meg Dobó úttörő gondolatairól.
„Több matematikai eljárással megkaptam azt, hogy a fény olyan geometriában terjed, melyben a ,,k” értéke egy. Ez vákuumban van így, a levegőn a ,,k” értéke egynél nagyobb. Eddig erről semmit sem tudtunk mondani, Lobacsevszkij azt tudta mondani, hogy a ,,k” nagyobb 49 billió kilométernél, Schilling viszont azt találta, hogy a ,,k” értéknek 5800 billió kilométernél is nagyobbnak kell lennie. „
A Gumidominó-díjas megnyilatkozás után Dobó főleg a Százak Tanácsában tevékenykedett Dörner Györggyel és Eperjes Károly kohomológiaelmélészekkel vállt vállnak vetve.
Egy évvel később a Magyar Nemzet rájött arra, hogy egy másik csodamagyar matematikus nagyszerű bizonyítást adott a Nagy Fermat-sejtésre. Nem, az alábbiakat nem Rejtő Jenő írta.
” Bizonyítását a következőkre alapozta: szakmai berkekben ismeretes, hogy az elliptikus egyenletek megoldássorozata, illetve a hiperbolikus tér modulári sorozatai azonosak (Tanijama–Simura-sejtés ezt bizonyította), és felhasználta Évariste Galois elméletét.
– Ön is megcélozta ezt a tételt?
– Én nem akartam bebizonyítani. Sőt. A matematikusokat hosszú ideig óva intették, hogy ezzel a problémával foglalkozzanak, mert sokan becsavarodtak a kihívás nagysága és a látszólagos bebizonyíthatatlanság okozta stressz miatt. Egész más területtel, a hatványösszegekkel foglalkoztam december elején, s február havában ébredtem rá, hogy közel járok a Nagy Fermat-sejtéshez, április 25-én pedig már készen volt a bizonyítás.
– Az öné most egy újabb módszer a bizonyításra?
– Ez újabb módszer, de fogalmazhatnék úgy is, hogy a második. Ugyanis állítólag kettőnknek sikerült a bizonyítás eddig: Andrew Wilesnek és nekem, mert többről nem olvastam a publikációkban. Ugyanakkor elképzelhető, hogy van több is, hiszen számtalan matematikus próbálkozott a megoldással, csak ők nem írták le. Wiles bizonyítása 100-200 oldal között mozog, az enyém belefért hat oldalba. „
Egyáltalán nem biztos, hogy a prostisrácokon keresztül kommunikáló orbáni tudománypolitika nem próbálkozik újra.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518530-6adec53e04c6a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518530&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518530-6adec53e04c6a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518530-6adec53e04c6a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@velőtanya: A történelemben már volt ilyen és annak lettek nem túl vicces következményei is: en.wikipedia.org/wiki/Lysenkoism
@jotunder: Inkább csak nem tűnt föl. 🙂
(Nem véletlenül próbál a legtöbb CS-es műszaki vonalon pályázni, nem a matematikusokkal közösen.)
Természetesen a jelenlévők mindig kivételek, meg csak általában és nem minden egyes, stb., tudod te. Nem rólad van szó, tényleg.
@közösperonos átszállás: tényleg nem tudom, hogy miről beszélsz. én soha ilyet nem hallottam. azt el tudom képzelni, hogy a CS alkalmazottabb és elméletibb ágai között elég nagy távolság van. öt magyar Gödel-díjas van, ami a legnagyobb elismerés az elméleti számítógép-tudományban.
@jotunder: „azt el tudom képzelni, hogy a CS alkalmazottabb és elméletibb ágai között elég nagy távolság van. „
Konkrétan ég és föld, de nem is igazán erről van szó.
Mindegy, konkrétumokat itt inkább nem olyan nagyon (nem IRL-eznék), anélkül meg tényleg értelmetlen folytatni, de azért ha lehetőséged nyílik rá, pár kézműves sör után beszélgess el a témáról honi CS-esekkel.
(Bocs, egyet azért mégiscsak: te is írtál már itt olyat, hogy a CS a matematika egyik ága, ami hát finoman szólva sem igaz.)
index.hu/tudomany/2018/06/15/az_mta_kiall_a_fuggetlensegeert_a_kormany_tervezetevel_szemben/
@TG69:
kiáll? Ez az elnökségi szöveg teljesen elfogadható lesz a kormánynak, sajnos, itt tartanak keménységben:
„1. a 2019. évi költségvetési törvény és az MTAtv. módosításának előkészítése az Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül történt, ezért javasolja, hogy a konzultációra időt engedve a törvényjavaslatok ne kerüljenek az Országgyűlés számára előterjesztésre;” majd konzultálnak, rendben
„2. az intézethálózat fenntartására tervezett állandó, a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségek az Akadémiánál kell, hogy maradjanak;” ott van a költségvetésben, mint tavaly
„3. a felfedező (bottom-up) kutatások támogatása nem csökkenhet, ezeket az Akadémia egyik fő feladatának tekinti;” nulla
„4. az intézetek és kutatóközpontok kutatási témáinak meghatározásáról, ezek támogatási arányairól és formáiról, az intézetigazgatók, vezető kutatók kinevezéséről az Akadémián eddig is alkalmazott eljárás szerint kell, hogy döntés szülessen;” eljárás szerint, vagyis nem kell az Akadémián: pont, mint az OTKA, az is simán átment
„5. elengedhetetlen, hogy a tudományos pályázatok értékelését és a döntéshozatalt a terület legjobb szakértőiből álló akadémiai bizottságok végezzék;
a tudományos pályázatokon belül az alapkutatást segítő pályázatokat el kell különíteni a célzott (alkalmazott, top-down) pályázatoktól;” elkülönítik, persze, és?
„6. az előbbieknél minden tudományterület kutatási témáit engedni kell pályázni, és a támogatás odaítélése során csak a nemzetközi mércével mért kiválóság számíthat.”
Hajrá, és akkor mi van?
Elöbb-utóbb így jár minden migráncssimogató. Persze mi nem tudunk ilyesmiről, de a pártsajtó még nem bontotta ki az igazság minden részletét.