A Claude megkarcolni sem tudta a Riemann-hipotézist, de…
Itt van a friss közlemény az Anthropic-tól. Ráeresztették Claude-ot (egy belső modell verziót) a Riemann-hipotézisre, a matematika Holy Grail-jére. A jó hír, hogy a közelében sem volt a megoldásnak és remény sem látszik erre. A rosszabb hír, hogy a kritikus sávban a középegyenesen fekvő pontok arányának alsó becslését (az a Riemann-hipotézis, hogy a zéta függvény gyökei a kritikus sávban minde a középegyenesen fekszenek) 41.6 százalékról 67.2 százalékra növelte. Hat éve nem tudták ezt a korlátot javítani: Hatvan alágens és 31 millió token….
A kedves Olvasó talán neheztel rám, hogy nem a köztársasági elnök megválasztásáról vagy a Mi Hazánkról írok valami fontosat, amit amúgy ezren írtak meg már… Szerintem, ami ezekben a hetekben, hónapokban történik az emberiség sorsát befolyásolhatja (én nem vagyok egészen optimista atekintetben, hogy milyen irányban is befolyásolhatja). Ezt senkinek sem kell elfogadnia, én így érzem. Pillanatnyilag nem vagyok mély depresszióban, kiborg üzemmódban matematizálok egy olyan AI-val, ami bármely tudományterületen egy jó posztdok szintjét tudja hozni (egy kicsit stréber, kicsit nyalizós, de okos és fáradhatatlan posztdok szintjét). A matematikusok jelentős része azonban gyászolja a szakmáját, elfeledkezve arról, hogy a filozófia, a bölcsészet- és társadalomtudományok mennyivel, de mennyivel nagyobb bajban vannak. A teljes nyugati felsőoktatást, és a tudomány működését újra kell gondolni, lehetőleg már ősszel….
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532976-6a9accf27e7c1' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532976&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532976-6a9accf27e7c1&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532976-6a9accf27e7c1' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Eközben még azon tépelődünk, hogyan tanítsuk meg a kicsiket írni, olvasni, számolni, jó esetben ezek mellett még arra is, hogy kíváncsiak legyenek (Knausz Imre, nagyon helyesen tegnap az ATV-ben). Hogy a logikai és az intuitív készségek (következtetés, igazolás, sejtés és cáfolat, stb.) is nagyon-nagyon fontosak lennének, arról még nála sem esik szó…
Remélem elnézed, ha azt mondom, hogy ez már bőségesen a jó postdoc szintje felett van. Szerintem az kb. a 2024 nyári verzió volt, ha csak a computational területeket nézzük, a többiről nem tudok nyilatkozni, lehet a mateknál más a mérce, statisztikában agyonvert az akkori fizetős GPT modell már kb. mindenkit.
Meg vagyok győződve arról, hogy a tudománynak idén, de legkésőbb jövőre, a jelenlegi formájában vége van. Az egész tudományos rendszer, minden amit ismerünk, a publikálástól, az otthoni feladat feladásig, a vizsgákon át, a felvételiig mindent gyökerestül át kell gondolnunk. Nekem rémisztő tapasztalataim vannak azzal kapcsolatban, hogy mennyire alulbecsülik a kollégák az AI-t (QS top 150 egyetemen dolgozom, szóval nem full elite, de azért bőven átlag felett), jelenleg promptokat hajkurászunk hallgatóktól és a remek vezetés a disclosure statementeken agonizál. Csak tudnám, hogy mi marad nekünk. Tartok tőle, hogy nem sok. Vagy semmi.
Nem tudom mennyivel vannak rosszabb helyzetben a bölcsészek. Olyan hírt már olvastam, hogy (tíz)ezerszám rúgnak épp ki programozókat. Olyat még nem hogy hasonló számban rúgnának ki bölcsészeket. Az AI körül sertepertélő hozzáértők számomra nem teljesen érthető, önsorsrontó módon, azzal a területtel foglalkoztatják az AI-t leginkább, amihez értenek, így a matematika, illetve a programozás és vidéke az, amit elsőként lökdösnek a busz alá. Kezdhették volna a szabadalmi joggal vagy a quantum fizikával is, de valamiért az volt a legsürgősebb, hogy a matematikusok és az IT szívjanak legelőször és leginkább.
@nyulambator:
Mert nincs annyi bölcsész.
Az egy dolog, hogy mit „tud” az AI, a másik, hogy mit tud rólad, és azt mire használja (valaki).
https://www.portfolio.hu/uzlet/20260811/rendkivul-kenyes-dolgokat-tudhat-rolad-a-mesterseges-intelligencia-mutatjuk-a-promptot-ami-leleplezi-elotted-az-ai-t-854482
@AI szagerto: ez az LLM azert nem az Astra vagy a Fable szintje.
@nyulambator: a matematikusok megijedtek, hogy hamarosan átalakul a szakmájuk. nem megszűnik, átalakul.
Marvin: “I am at a rough estimate thirty billion times more intelligent than you. Let me give you an example. Think of a number, any number.”
Zem: “Er, five.”
Marvin: “Wrong. You see?”
Lassan mindenki Zem lesz. A „szingularitás” mindenkinek (programozó, bölcsész, matematikus) eljön a maga idejében. Még egy darabig szükség lesz azokra akik problémákat tudnak megoldani. Aztán még azokra akik problémákat találnak ki, aztán már nem lesz több probléma. Ha az AI jó fej lesz akkor lesz egy rezervátum ahol az emberek időnként kapnak gondolkodtató feladatokat…
Hiv.: @AI szagerto:
„Meg vagyok győződve arról, hogy a tudománynak idén, de legkésőbb jövőre, a jelenlegi formájában vége van.”
Tehát egy éven belül… Ezt mégis, hogy kell elképzelni? Lesz tudomány továbbra is, csak azt már nem az emberek csinálják, hanem a beszélgetőgép? És minden tudománnyal így lesz?
Jó, oké, ne komolytalankodjunk. A jó válasz most az, hogy „nem tudjuk”. Mit nem tudunk? Fontos dolgokat nem tudunk: Mikor lesz Ági? Mi kell ahhoz, hogy a beszélgetőgép utódjából Ági legyen? Hogyan lehet azt megcsinálni? Amikor lesz Ági, akkor az mit fog csinálni? Hogyan viszonyul hozzánk? Satöbbi.
Amit meg mégis lehet „tudni”, de valójában itt a tudni szó filozófiailag indokolatlan, ezért a „sejteni” szó a helyes, az az, hogy egyszer majd valószínűleg lesz Ági, és az okos lesz, és érdekes, izgalmas, sosem látott dolgokat tud majd csinálni. De semmi mást nem tudunk erről, minden egyéb csak fantáziálgatás.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kellene szárazon tartani a puskaport. De azt is gondolom, hogy az emberiség még sajnos eléggé butuska, ezért nem nagyon tudja szárazon tartani azt a puskaport.
@nyulambator: igen, a programozók kiváltása LLM-mel valószínűleg több haszonnal kecsegtet, mint a bölcsészek kiváltása, szóval a marketing célcsoport egyértelműen a szoftveresek menedzserei és ügyfelei. A hype mögött viszont tényleg rettenetesen fenyegető ez az egész technológia, ha nem is szűnik meg a szoftveres munkám, de átalakul, és én nem biztos, hogy azt szeretném csinálni, amivé alakul, ahogy a matematikusk sem tudom, hogy szeretnék-e azt csinálni, amivé az ő munkájuk alakul. Nekem a nagy kérdés az, hogy nagyon úgy néz ki, hogy akármennyire nagy a bizalom, hogy egyszer ez rengeteg pénzt fog hozni, jelenleg inkább rengeteg pénzt költöttek rá, és nem látszik a megtérülés. Ha előbb fogy el a befektetők bizalma, minthogy fel tudnák futtatni a bevételeket, akkor lehet, hogy ezek a cégek becsődölnek, és a cégek, akik most ráépítik az infrastrukturájukat valamelyik AI cég szolgáltatására, egyszer csak ott maradnak az okos modellek nélkül, és maradnak a lokális modellek, amik meg még messze elmaradnak a nagyoktól. És ott marad a rengeteg AI kód, amihez senki nem fog érteni. Mindenesetre félelmetes ez az egész, ha nem félnék a klímaválság hatásaitól jobban, akkor ettől félnék a legjobban 🙂
Hiv.: @krk:
Eléggé nyilvánvaló hogy ennek az AI-hype-nak az a része, hogy jézusmária elveszi az emberek munkáját, az egy lufi, amit most fújnak gőzerővel. Nem fognak tudni a fújással megállni, ki fog pukkanni valamikor. De ez a dolognak csak az egyik része. A MI az emberek munkáját csak nagyon lassan fogja elvenni. Lesz foglalkozás, amit valóban „át fog csoportosítani”, sok munkában inkább korszerűsítés, paradigmaváltás lesz, egy kicsit más szerepekkel az emberi munkaerőnek, és a legtöbb munkához meg még jó ideig hozzá sem fog szagolni. Ami ebben a témában megy, az rémhírterjesztés.
A másik része viszont az a dolognak, hogy a lufi kipukkanása után folytatódik-e a fejlesztés. Biztos, hogy folytatódni fog.
A távolabbi probléma meg persze ott lesz, hogy egy idő után a MI produktumait, találmányait senki nem fogja érteni. A kérdés csak az, hogy kellene-e azokat értenünk. Mert nem biztos, hogy kellene. Ha az MI egy szerszám, szolga, vagy esetleg társ lesz, akkor nem kell értenünk, elég, ha ő érti.
Ha meg nem akar társ lenni, akkor úgyis megette a fene az egészet.
De ez még sokára lesz.
@ipartelep:: a gyakorlati részre gondolok, amikkel példálóztam. Ez a beszélgetőgépezés szerintem továbbra sem jó irány, de legyen. Szerintem annak „van vége” hamarosan (úgy sejtem, csak, hogy ebből ne legyen vita), hogy a jelenlegi tudományos rendszernek, infrastruktúrának jelenlegi formában semmiféle jövője, de még csak jelene sincs, leginkább azért mert nincs értelme tovább csinálni, ha a beszélgetőgép szinte mindenben helyettesíteni tudja a jelenlegi folyamatokat. Hosszú leszek, sorry.
//
Egy példán keresztül: mi értelme van az AI korában bármit is publikálni? Oké, eddig sem volt sok. Jelenleg még annyi sincs. Data-based területen konkrétan odaadsz egy adatbázist egy beszélgetőgépnek 3 kérdéssel és kihoz neked egy valid eredményt, ami simán átmegy egy jobb Q1-es journal-en. És akkor még nem is beszélünk arról, hogy az elmúlt 2 évben lényegében már örül az ember, ha nem AI-generált peer review-t kap. A literature search teljesen AI-alapúvá kezd válni, a módszertanban kiváló, az eredményeket szinte tökéletesen értelmezi, ha adsz neki kontextust. Mi akkor a kutató szerepe? Jó kérdéseket feltenni és várni míg elfogy a weekly user limit és átnézegetni az eredményeket? Na, hát, ennek nem látom sok értelmét, legalábbis ehhez nem kell ennyi kutató. Ennél sokkal súlyosabb a hallgatók kérdése, mert tulajdonképpen senkit nem érdekel a tudósokon kívül, hogy ki, hova és mit publikálgat. 2023 óta hallgatók ezrei, ha nem tízezrei tudnak elvégezni úgy képzéseket, hogy egy jegyzettömböt nem nyitottak ki, egy könyvbe nem lapoztak bele. Hogy lehet, vagy egyáltalán érdemes-e kiszűrni azokat, akik tökéletes eredményeket szolgáltatnak, de igazából nem értik miről van szó? Kiszerveződik magyarán az intellektuális munka egy hatalmas hányada, és én értem, hogy nem tudja még az AI vagy az Ági kivenni a föld alól az évszázadok óta ott heverő kardot és arról cikket írni, de ezen kívül, amihez nem kell helyszíni szemle, kémcső vagy egy elefánt nagyságú labor benne milliónyi géppel (bár már ezekben is jó az AI) és szigorúan adatalapú vagy elméleti ott véget ér(het) a tudományos munka igen jelentős része. Másik példa: gyakran bírálok grant proposalokat. 2025 vége óta szinte mind magas minőségben, kiváló angolsággal megírt szöveg, a CV vegyes, de ugye a jelenlegi rendszer szerint a projekt bír nagyobb jelentőséggel. Vakarom a fejem sokszor, hogy ki fogja majd megcsinálni a projektet több ezer fontért, Dr Józsika a Southamptoni egyetemről vagy a Fable 5, amire Dr Józsika előfizet a tenure fizetéséből. Nekem nincs bajom a második eshetőséggel, csak akkor meg minek pályázunk. Minek vegyen fel egy labor egy posztdokot, ha a munkát ki tudja szervezni egy gépnek? Mi értelme marad akkor a PhD-képzéseknek? A személyes tapasztalatom, hogy a tudományos szereplők (pl. egyetemek, kutatóintézetek, pályázati programok) úgy viselkednek, mintha minden ugyanaz lenne, mint eddig, csak hát van itt ez az izé, ez az AI, majd ráteszünk egy vízjelet és egy disclosure-t és akkor meg is vagyunk. Közben ürülnek ki a lecture hall-ok, a hallgatók 6 perc alatt nyújtanak be 10 oldalas, teljesen jó szövegeket beadandókra. Lehet azzal érvelni, hogy eddig rosszak voltak a képzések és még egyszer, semmi baj ezzel, csak akkor beszélgessünk arról, hogy van-e így értelme metrikázni, hallgatókat és kutatókat képezni, pályázatokat kiírni úgy en bloc. Ha igen, akkor „csapassuk”, csak akkor ne lepődjünk meg, ha pár éven belül a faculty staff felének nem hosszabbítják meg a szerződését, és lesz több ezer frissen végzett postdoc jelölt, akik nem tudnak majd évekig munkát találni.
//
Persze, hogy nem tudjuk mi lesz. De van egy fejlődési ív, ami hihetetlenül gyors és forradalmi eredményeket mutat. És nekem oké az Ágizás is, meg az is, hogy ez egy lufi, de a lufi kipukkadása (ha egyáltalán lesz ilyen) után ott lesz egy hatalmas tömeg, akinek a teljes élete, karrierje, mindene ettől a technológiától függ. És itt a tudomány még a legkisebb része a problémának. 2023-ban az volt a mondás, hogy az AI egy nagyon okos chatbot, de azért nem nagyon fog munkákat kiváltani. Utána kiderült, hogy okosabb, mint hittük, elkezdték egyre inkább tudományos és más munkafolyamatokra használni, és az is nyilvánvalóvá vált, hogy nagyon pontos és extrém gyors. Most ott tartunk, hogy nagyon okos, zseniális, sok munkát kivált, és szinte biztosan megváltozik az intellektuális munka, de az ember továbbra is marad. Itt vagyunk 2026 nyarán és évtizedes matematika eredményeket szállít le egy ma fejlett, holnap már gagyi modell pár nap alatt. Tisztelettel kérdezem, hogy mi marad a többi területnek? És meddig tartjuk magunkat ahhoz, hogy az ember nélkülözhetetlen része minden képletnek?
Hiv.: @AI szagerto:
Értelmezési különbség van köztünk. Én tudományon valóban tudományt értettem, tehát azt, amikor tudósok új dolgokat találnak ki, vagy fel. Te meg tudományon itt – a 2. bekezdésed szerint – ilyen előmenetel-ipart értettél, amikor sok-sok jó ember küzd a tudományos cím eléréséért, de úgy, hogy közben az egész életművét félig-meddig plagizálja, össze-ollózgatja. Ez biztosan nem tudomány, és nagy szükség nincs is rá. (Zárójelben jegyzem meg, hogy azért „kis szükség” még erre is van, hiszen a „hab” csak úgy tud felemelkedni, ha alul lesz jó sok nem túl tiszta folyadék – ha tetszik érteni, amit próbálok sejtetni.) De ez nem tudomány, és arra meg pláne semmi szükség nincs, hogy a beszélgetőgép átvegye a helyüket, és gyártsa az értelmetlen kvázi-tudományos szövegeket.
De az egyelőre semmiből nem látszik, hogy a beszélgetőgép megszünteti a tudományt (a valódi tudományt) úgy ahogy az van, pláne egy éven belül – amit mondtál. Az látszik, hogy bizonyos területeken „okos”, (jó szerszám), és jól összekombinál olyasmiket, amikre az ember így, ilyen formában már kevésbé képes. És egyelőre ennyike.
A lufi itt annak a vélekedésnek a fújása, hogy most már aztán jön az okos MI, és az emberi munkát hamar kiváltja, és akkor mi lesz velünk. De szerintem nemsokára majd kiderül, hogy ez a folyamat sokkal lassabb lesz, emiatt nem kell még beszarni. Én erről beszélek.
Hogy mennyire okos a beszélgetőgép, az egy értelmezési/filozófiai/definíciós kérdés. Szerintem ez még nem „okosság” (persze mások szerint már igen). És nem is azért nem okos, mert nem tud bizonyos dolgokat, akár olyasmiket is, amiket az ember nem tud (a zsebszámológép is tud olyanokat), hanem azért nem, mert az „okosság” fogalmát szerintem sokkal több, komplex kognitív tulajdonság és képesség határozza meg, olyanok, amikkel ez az „együgyű” (ezt a szó szoros értelmében értve) beszélgetőgép még nem rendelkezik. Majd az Ági, az majd okos lesz…
@ipartelep:: szerintem a kettő nem különül ennyire élesen egymástól. A tudomány maga is ipar, az egyik legnagyobb a világon és fontos és jó azon gondolkodni, hogy mi a „valódi” tudomány és mi nem az (én ezzel mindig igyekeztem nagyon óvatos lenni, de lehetünk radikálisak), csak a tudomány maga meg nem ezen az alapon szerveződik. Szerény saccolásom szerint a kutatók 99%-a, természetesen a vincent közönségét leszámítva, simán besuvasztható lenne a Te értelmezésed szerint a kamu/kvázi-tudomány kategóriába, adott esetben joggal, bár lehet az első lépés az lenne, hogy definiáljuk(-od) mi a „valódi tudomány”. Az „új dolgokat találnak ki, vagy fel” azért picit sovány, de megkérdezhetjük Kuhnt, hogy mit gondol a kérdésről. Vagy Ágit. Mindenesetre az elméleti kérdések mellett (amelyekhez én speciel nem értek nagyon, bár örömmel olvasok mindenféle bölcseleti okfejtést az AI-ról) szerintem a posztban szereplő „A teljes nyugati felsőoktatást, és a tudomány működését újra kell gondolni, lehetőleg már ősszel….” tétel a gyakorlati, „ipari” problémákra (is) utalt, ezekre reflektáltam végig.
A legdurvább, hogy a fiatalok szívják meg a legjobban. Belenőnek egy társadalmoba, ahol nincs számukra jövőkép.
@Geza: ez így van, és ennek rendkívül szomorú és veszélyes következményei lehetnek.
@ipartelep: amikor kimondod, leírod azt a szót, hogy „valódi”, mindig gondolj egy pillanatra a valódi skótokra, aki szeretik a haggist.
Most is úgy használod a valódi tudomány kifejezést, hogy ezzel a valódi szóval lényegében megpróbálod arra az értelmezési tartományra szűkíteni az állításodat, ahol az igaz.
Amit az AI tud csinálni az nem valódi tudomány, valódi tudomány mindig épp az, amit az AI (még) nem tud. Szerinted. Kicsit mint Isten a résekben, az általad elismert valódi tudomány úgy szorul össze egyre kisebb területekre, ahogy az AI egyre többet tud és minősít át nem valódi tudománnyá. A múlt heti posztot olvasva már ezek a nem szofikus csoportok se minősülnek valódi tudománynak.
Az általad elismert „valódi tudomány” nem létezik a kismesterek ezreinek évtizedes munkája nélkül. Arról nem is beszélve, hogy ha az összes tudós elmegy inkább műkörmösnek vagy tetoválónak, sose derül ki, kiből lett volna az igazi tudós. Póriasabban, ha az összes junior programozó helyett AI faragja a kódot, kiből lesz mesterprogramozó, aki a következő nagy ugrást kitalálja. Az AI most épp azt a lehetőséget veszi el a fiataloktól, hogy a szerinted nem valódi tudomány gyakorlása közben megszerezzék a lehetőséget és a képességet, hogy valódi tudományt műveljenek.
Hiv.: @nyulambator:
Van nálad egy kalapács, és azzal mindent be akarsz verni a falba, ha szög, ha nem szög.
Hallottál az „igazi skót”- nevű érvelési hibáról, és mindenre azt húzod rá. A múltkor már volt egy ilyen esetünk, amikor is elmagyaráztam, hogy miért nem volt szó igazi skót-ról. De most megint a kezedbe került a kalapács.
Egy érvelés nem attól lesz, és attól nem lesz automatikusan „igazi skót”-típusú, hogy szerepel benne a „valódi”, az „ez az igazi”, és hasonló kifejezések. Ennél több, és más kell az igazi skóthoz. Először is kell bele egy általánosító állítás (ami ugye minden alanyra vonatkozik), majd ha ezt cáfolja egy egyedi példa, akkor módosítanak úgy, hogy arra az alanyra nem vonatkozik az általánosító állítás.
Csakhogy itt nem hogy ilyen történt volna, hanem nem is erről beszéltünk, nem ez volt a téma.
Hanem arról volt szó, arra az állításra reagáltam, hogy itt egy éven belül a jelenlegi formájában vége van a tudománynak. Ez egy merész jóslat, ami kevéssé valószínű, hogy így lesz. Megpróbáltam kifejteni (ezexerint teljesen hiábavalóan), hogy bár a beszélgetőgép tud bizonyos dolgokat, de még nem annyira okos, és messze nem tart ott (1 év múlva sem fog ott tartani), hogy kiváltsa a tudósokat, és még ott sem tart, hogy elvegye az emberektől a munkákat. Erről volt itt nagybaszó, nem másról.
kedves ipartelep, a kerdes az, hogy a nemszofikus csoport konstrukcioja, a erdos simonovits kompaktsagi sejtes vagy a connes rigiditasi sejtes bizonyitasa igazi tudomany vagy sem. erre a kerdesre valaszolj, kerlek.
Hiv.: @jotunder:
Kedves Jótündér, a kérdés nem csak ez. A kérdés bármi lehet, ami az eredeti téma kapcsán felmerül, amerre a beszélgetés ténfereg tovább. Persze az nem túl jó, ha az eredeti téma a nyulak szaporodása, és néhány hozzászólással később meg már a fekete lyukak fizikáján vitatkoznak a versenyzők, de ugye itt semmi ilyesmi nem történt. Eléggé közel maradtunk az eredeti témához, és ez így a netes fórumszokások szerint megengedhető.
A te kérdésedre egyébként az a válasz, hogy ha ilyen bizonyítás történt, az nyilván a tudomány illetékességébe tartozik. Azonban esetleg lehet itt egy kis bibi is. Ha jól emléxem korábban már az egyik kommenttársunk felvetette, hogy az itt említett egyik felfedezés esetleg nem is lehetett olyan nagy felfedezés, hanem inkább valami plágiumgyanú vetült rá. Én nem tudom konkrétan, de mintha lenne olyan matematikus, aki azt mondta. Ha az igaz, akkor viszont az már nem is felfedezés, így nem is tudomány.
No de komolyabbra: én azt biztosan nem vitatttam, hogy a beszélgetőgépnek vannak bizonyos képességei, főleg az analitikus természetű stúdiumokban vannak ilyenjei (matematika, programozás), mégpedig olyan mértékűek, amely mértékkel sok profit is lepipál. Hogy ez jó dolog, vagy rossz, annak változó a megítélése… szerintem egyrészt jó, hiszen mi haszna lenne egy olyan szerszámnak (mondjuk kalapécsnak), amivel nem lehet szöget beverni? Másrészt pedig ugye lehet rossz oldala is.
Tehát okafogyott, és haszontalan, és megválaszolt a kérdésed. A beszélgetőgép egyre „okosabb” lesz, és egyre több problémát tud megoldani. A területi hozzáértése egyelőre eléggé szűknek látszik, de majd ez is bővülni fog. És ugye ez a cél is, igaz?
Az más kérdés, hogy ez mindenféle társadalmi problémákat fog okozni. Ez nagy gond lesz, és az embereknek nagyon fel kell kötnie a gatyeszt, hogy ezeket a problémákat meg tudják majd oldani.
AI szagértő tett egy erős de átfogó állítást a tudományról amit te teljesen komolytalannak nyilvánítottál. Majd később pontosítottad, hogy ez a komolytalanság nem minden tudományra érvényes, csak a valódi tudományra, amelyik ugye szereti a haggist.
Igazad van, amennyiben nyilván vannak tudományos szintek, amik az AI számára egyelőre elérhetetlenek (meg gyakran az embernek is, pl ez a fura sejtés a 0 gyökökről) míg más szintek meg nagyon is elérhetőek. Másrészről meg nincs igazad, egyfelől azért, mert a határvonalat ott meghúzni, hogy amit az AI tud az nem igazi tudomány részben nevetséges, részben meg hetente változik, másfelől meg azért mert a „valódi tudomány” nincs meg a másik nélkül és viszont. Kepler sose találta volna ki a maga okosságait, ha véletlenül nem Tycho Brahe aszissztenseként kezdi, aki évtizedeken át gyűjtögette a csillagászati adatokat (és vont le belőlük téves következtetéseket). Tycho Brahe az az elkötelezett tudós volt, aki nem tudta megugrani azt a lépcsőt, amivel az egész tudományterület aztán új alapokra került, de akinek a munkája nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy utána Kepler azt megtegye. És Kepler után megint nemzedéknyi kismester volt, aki további megfigyelésekkel és számításokkal újra és újra igazolta, hogy Kepler elméletei helyesek. Nincs, vagy legalábbis igen ritka kivétel az olyan tudós, aki nagyot dob a „valódi tudomány” területén és közben nem korábbi más tudósok munkájából összehordott piramis tetejéről ugrik el.
A nagy tudósokon és a kóklereken kívül van még egy csoport, mégpedig talán a legnépesebb: A tudomány kubikusai, kismesterek, akiknek a nevét esetleg csak a szűk szakma, vagy az sem ismeri, de akiknek az apró felfedezései, apró előrlépései, adott esetben összegző monográfiái nélkül a nagy tudós mehetne műkörömépítőnek, mert nem lenne hol dobbantson. Arról nem is beszélve, hogy jobbára sosem lenne belőle „nagy tudós”, ha nem kezdene dolgozni kis tudományon, amin megtanulhatná a tudóskodást.
Ha a kis-tudományt bekebelezi az AI, épp ez várható. A most még élő okosabb tudósok elérnek pár nagy eredményt az AI segítségével, aztán nem lesz többet humán tudomány, mert senki nem úgy jön ki az iskolából, hogy máris nagy tudós. Kicsikre meg ebben a rendszerben nem lesz igény, mert azt az AI olcsóbban, gyorsabban megoldja. Így szünteti meg a tudományt az AI.
Már a múltkori „Miben nem jó a mesterséges intelligencia” bejegyzéshez is írni akartam, de akkor legyen most itt (bár itt legalább egy kommentben olvastam hasonlót) abban nem jó az AI és nagyonnagyon nem hogy profitot termeljen. És ez nem egy vicc, hanem simán van arra esély (és nem elhanyagolható mértékben) hogy ebből hamarabb lesznek világgazdasági méretű bajok mint hogy elveszik mindenki munkáját.
Tavaly ahogy akkor írtam is valamelyik posztnál, még „csak” a körkörös finanszírozás volt aggasztó (azazhogy pl. kiemelten az nvidia ahol akkor a hatalmas profitok lecsapódtak) elkezdte ebből visszahitelezni a beruházókat hogy fenntartsa a beruházási ciklust) De akkor még az igazán tőkeerős szereplők (mondjuk Google/Alphabet) nemcsakhogy komoly (persze AI-tól független) bevétel és profittermelő képességgel bírtak, hanem ráadásul ott ültek egy csomó szabad pénzzen. Azóta pedig még egy év sincs, de több negatív dolog is történt, már nem csak a GPU árak szálltak el a hiány miatt hanem HDD, SSD, RAM (meg mindenféle memória), vezetéke, energia, stb, stb, stb még sokkal drágábbá téve egy-egy adatközpont beruházást. És bőven azon a szinten hogy már a legnagyobb szereplők is, nemhogy az addig virágzó cash flowjuk nem elég már erre, hanem szépen felélték a korábban hatalmas nagynak tűnő készpénztartalékaikat is. Ugye ebből jön, hogy megbolydult a vállalati hitelezési piac, hiszen innentől lassan már a legnagyobbak is hitelből kel hogy tolják a beruházásokat, vagy részvénykibocsájtással vonnak be friss tőkét. Itt elértünk egy újabb problémához, nyáron Musk megcsinálta a történelmi léptékű SpaceX IPO-t, (ami raádásul már rövid távon is eléggé beszívatta a vevőket, az elején baromi nagyot ugrott, aztán viszont alacsonyabbra esett le mint az eredeti kibocsájtás), plusz ugyanígy nyáron az Alphabet is csinált részvénykibocsájással egy nagyon komoly tőkebevonást. Azaz mire majd jönne az OpenAI (akinél nem mellesleg tavaly ősz óta egy piaci forgatókönvy hogy már akkor benne volt hogy a tőzsdére lépése az olyan lehet mint anno a dotcom lufi kipuukadása előtti utolsó nagy dobás), szóval ott is az a terv hogy ezzel vonjanak be tőkét (amiből majd lehet tovább pörgetni a beruházásokat), csak éppen a korábbiak következtében most már sokkal kevesebb a szabad pénz a piacon.
És akkor azt is vegyük hozzá hogy épp valakitől (természetesen beruházásban érdekelt nagyszereplőtől) olvastam ahogy az adatközpont beruházásokat az olyan infrastruktúrához hasonlította mint mondjuk a vasút – csak éppen baromira nem, ugyanis ott az amortizáció (elemtől függően) több évtizedes. Ezeknél meg az avulási ciklus mindössze néhány év!! Tehát ha most azonnal meglenne (de nincs! nagyon nincs!) a tuti üzleti recept hogy legalább valami kicsike üzemi nyereséget lehessen elérni, akkor is rég késő, mert már eddig is eszetlen profitok kellettek volna hiszen mindössze ez a néhány év van ameddig az üzemi nyereségből vissza kell termelni ezeket a brutális (és ez alatt a néhány év alatt nullára leíródó) beruházásokat és még ezen felül az elvárt hasznot elérni. Na ez ugye már múlt idő, tehát itt sokszáz milliárd értékben tudható hogy beruházások amortizálódtak nullára, és mindezt úgy hogy a nyereséges működés továbbra_sincs (és nem is látszik!) hogy meg lenne oldva. Azaz innentől úgy kellene az új beruházásokat megtenni, hogy a költségek szinte minden aspektusban elszálltak, minden a bevonható tőke egyre drágább (és erősen fogy), és profit meg nincs. Lényeg a lényeg, itt akár ősszel eljöhet az igazság pillanata, amikor elvileg jön az OpenAI tőzsdére lépés.
@ipartelep: nem vetült fel semmiféle plágiumgyanú. Kun Gáborék eredményeit (Theorem 2, Theorem 3) pont úgy idézte az OpenAI, ahogy azt egy hagyományos publikációban kell. még a mi cikkünk is idézték, pedig mi nem is próbáltunk nemszofikus csoportot konstruálni. a közleményben, amit kiadtak, kellett volna hangsúlyosabban írni Gáborékról.
@bvr: Igen, én is valami ilyesmit olvastam, de köszönöm, ez jó összefoglaló a helyzetről. Én azon gondolkodom, hogy miért szabadult ez ennyire el? Miért nem maradt meg tovább kutatási tárgynak, többnyire közfinanszírozásból, mint például a kvantumszámítógépek. Miért kell ezt a hihetetlen technológiát arra pazarolni, hogy az emberek millárdjai mindennapos hülyeségeket kérdezzenek tőle, vagy hogy elvegye a kezdő tudósok és más értelmiségiek jövőképét, és indítson el ezzel jó eséllyel hatalmas társadalmi válságot. Miért nem tényleg csak arra használjuk, hogy mondjuk megoldjon olyan problémákat, amiket mi nem tudunk, de segítenének enyhíteni a klímaválságot? Lehet bízni abban, hogy a politika egyszer csak észbekap, és leszabályozza az AI használatot (ja, hát ha mondjuk holnaptól nem a Trump&Co lenne)?
Én meg azt mondom, hogy Jason Arday, Cambridge university…
@krk: Azért szabadult el, mert olyan mértékben növeli a produktivitást, amit egy cég sem hagyhat figyelmen kívül. Infrastrutúra oldalon biztos lesznek buborék kipukkadások, de felhasználói oldalon a hozzáadott értéke felfoghatalanul magas.
„de felhasználói oldalon a hozzáadott értéke felfoghatalanul magas.”
ez nem igy van. Ha igy lenne, akkor meglenne a garantaltan profitabilis uzleti modell (hiszen felfoghatatlanul magas hozzadaott ertekert cserebe ehhez merheto dijakat lehetne beszedni a felhasznaloi piac egeszetol) Csakhogy ez az uzleti modell olyannyira nincs meg hogy nemhogy a profit hianyzik hanem a csillagaszati meretu (raadasul nagyon gyorsan aortizalodo) beruhazasokat koltsegkent szamolva brutalis vesztesegek vannak.
@bvr: Ezt szerintem ott b###ták el, hogy elkezdték a népet beetetni az ingyenes modellekkel. Ha nekem egy válasz legenerálása 0 forintomba kerül, az OpenAI-nak, meg 500-ba, akkor ezt a szakadékot nehéz lesz átugrani. Ha az első pillanattól kezdve előfizetéssel lehetett volna hozzáférni, azt könnyebben tudták volna apránként emelgetni.
Az értéke egyébként szerintem annyi, amennyi egy mindig rendelkezésre álló, végtelen türelmű szakértőé, aki kb. a világ összes tankönyvét olvasta az általános iskolától a szakmonográfiákig (legalábbis az én területemen így tűnik). Ez talán felfoghatóan magas, de nagyon-nagyon magas 🙂
Hiv.: @aerduloensamtonight:
Klasszikus imposztor-szélhámos, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Nem is kell hozzá nagyon nagyfokú naivitás, hogy áldozatul essenek neki (mert az ilyen szélhámosok rendkívül dörzsöltek), de persze egy egyetem esetében hanyagság azért kell hozzá. Hát miért nem néztetek jobban utána, Dadus! (Tudjuk, miért nem.)
A mogyoró közéletben, tudományban, politikában is számos ilyen, vagy hasonló van. Skicc Pali bácsit ismerjük, és mint az már 2012-ben kiderült, Zsóti bácsi is plagizálta szakdolgozatát is, és a doktori dolgozatát is. Szerintem, ha egy szuperintelligencia (hallod, Ági!) végigvizsgálná ilyen szempontból a mindenféle diploma- és doktori dolgozatokat, lenne nagy meglepetés, és nem csak Mogyoróországon. Komoly, tekintélyes, magas rangú, magas pozíciójú, szépen dekorált zemberekről derülne ki, hogy olyan meztelenek, mint egy meztelencsiga. Lásd pl. Zsóti bácsit.
Hiv.: @jack_of_all_trades: „Az értéke egyébként szerintem annyi, amennyi egy mindig rendelkezésre álló, végtelen türelmű szakértőé, aki kb. a világ összes tankönyvét olvasta az általános iskolától a szakmonográfiákig (legalábbis az én területemen így tűnik). Ez talán felfoghatóan magas, de nagyon-nagyon magas”
ja, én most kizárólag pénzpiaci szempontból írtam 🙂 Márpedig hiába érzi úgy akár a felhasználói piac döntően nagy része is hogy ez ilyen meg olyan magas, ha fizetni viszont nem tud/akar érte megközelítően sem annyit hogy ezek a csillagászati méretű beruházások akár csak nullára kijöjjenek, nemhogy még az elvárt nem kevés profitot is megtermeljék. És ez komoly baj, mert ahogy írtam ezek a beruházások gyorsan amortizálódnak, márcsak ezért is folyamatosan új csillagászati pénzeket kell/kellene költeni (kb lehet is tudni hogy a hyperscalerek mennyivel számolnak jövőre meg azután), csakhogy ez ebben a formában már rövid távon sem lesz tartható.
@jack_of_all_trades: „Az értéke egyébként szerintem annyi, amennyi egy mindig rendelkezésre álló, végtelen türelmű szakértőé, aki kb. a világ összes tankönyvét olvasta az általános iskolától a szakmonográfiákig (legalábbis az én területemen így tűnik).”
Attól a pici különbségtől eltekintve, hogy nem szakértő, hanem savant. Nincs különösebb fogalma arról, amit kérdezel, de (rengeteget) olvasott már róla, és az esetek egy számottevő részében olyat mond, ami elsőre jól hangzik, ugyanúgy mondja, mint egy szaktekintély tenné, de tartalmilag baromság. És ha fenntartasz egy embert arra, hogy a baromságokat kiszűrje, már nincs az elképesztő költségcsökkentés, mert még mindig egy ember lesz a szűk keresztmetszet, nem pedig a modell, amelyik tényleg nagyon gyorsan le tud gyártani nagyon sok anyagot, aminek csak egy relatíve kis része totál faeces, de az a rész nem kereshető meg hatékonyan, és egy csomó (potenciális) alkalmazásnál ez messze nem ugyanakkora mértékben csökkenti a hasznosságot, amekkora a problematikus output aránya.
@GHermann: A benyomásom az, hogy ez a probléma egyre kevésbé van jelen, amíg a tankönyvekből és szakkönyvekből kiolvasható dolgokról van szó, ahol kevés terepe van a konfabulációnak. Még pár hete is belefutottam teljes hallucinációba, amikor egy témakörrel kapcsolatban keresett cikkeket, de amikor egy konkrét cikk összefoglalásáról van szó, akkor ilyesmit hosszú ideje nem láttam már – persze lehet, hogy csak szerencsém volt, vagy akár az is, hogy nem vettem észre. Azt bizton merem állítani, hogy jóval kevesebbet hibázik mostanság, mint némely oktatóm az egyetemen anno…
@bvr: Nekem is úgy tűnik, kérdés, hogy ez hogyan fog manifesztálódni a felhasználók számára (0-ról 1000 dollárra emelkedik a havi előfizetés, vagy simán leállnak a szerverek, vagy valami más), és persze, hogy még mit fog magával rántani egy ilyen pénzügyi beomlás.
@bvr: Az ugrásszerű produktivitásnövekedés azt eredményezi, hogy amit eddig kiszámláztál (funkciók, idő, oldalszám, stb.) már nem számlázhatod, hiszen pl. az LLM kb. ugyanannyi idő alatt generál le egy 5 oldalas doksit, mint egy 100 oldalasat. Így már az is kérdés, hogy valójában miért is kérhetsz el pénzt, nem hogy stabil üzleti modelled legyen, a „garantáltan profitábilis üzleti modell” meg aztán végképp beláthatatlan.
Hiv.: @jack_of_all_trades: „Nekem is úgy tűnik, kérdés, hogy ez hogyan fog manifesztálódni a felhasználók számára (0-ról 1000 dollárra emelkedik a havi előfizetés”
velhetoleg ez meg azert nem lesz (mármint nem a 0 mert azt max megszuntetni lehet, hanem mondjuk az 50-100 dolaros elofizuk eseteben) mert akkor meg annyira visszaesne az elofizetoszam hogy akkor meg ugyanugy nem lesz eleg bevetel. Egyelore meg a mashonnan szarmazo jovedelmek, a tartalekok, a reszvenykibocsajtasos tokebevonas meg a konkret vallalati hitelek finanszirozzak ezeket a vesztesegeket es uj beruhazasokat, de mivel a sajat cashflow boven nem eleg, a tartalek fogy es ehhez a leptekhez amugy sem eleg (meg hat itt nem egyszeri beruhazas van hanem evrol evre), akkor marad hogy a penzpiacrol reszvenykibocsajtas meg vallalati hitel, de az sem mehet a vegtelensegig (erre irtam hogy mar az oszi OpenAI kibocsajtas egy fontos teszt lehet) A friss befektetseken sem latszik ogy terulnenek meg, nemhogy ami brutal osszegek mar eddig el lettek koltve.
Ebben nagyon nem elhanyagolhato esellyel benne van egy akkora a penzugyi valsag lehetosege amit az egesz vilaggazdasag megerez.
Hiv.: @Geza: „Az ugrásszerű produktivitásnövekedés azt eredményezi, hogy amit eddig kiszámláztál (funkciók, idő, oldalszám, stb.) már nem számlázhatod, hiszen pl. az LLM kb. ugyanannyi idő alatt generál le egy 5 oldalas doksit, mint egy 100 oldalasat”
na de pont az ebben a nagyon káros, közbeszedet is befolyasolo illuzio a „produktivitasnovekesrol” (most ebben az esetben raadasul tenyleg csak azt veve, amikor tenyleges, jol hasznalhato, valos output termelodik) hogy nincs mogeteve a valos koltseg!
Az utóbbi hozzászólások elmentek az AI profitalibitás irányába.
Visszakanyarodnék a poszt alaptémájához, bár nem értek sem a matematikához, sem az AI-hoz, meg egyébként is Portfolio.
Cím: Nem várt áttörés: évtizedes tudományos rejtélyeket oldott meg önállóan a mesterséges intelligencia
Részlet: Az OpenAI kísérleti Astra modellje önállóan tíz előrelépést ért el a matematika és az elméleti informatika terén.
Többek között ellenpéldát talált Alain Connes francia Fields-díjas matematikus egy 1980-as évekbeli sejtésére. Az Anthropic Claude modellje pedig az algebrai geometria híres Jacobi-sejtésére szolgáltatott meglepő ellenpéldát.
Forrás: https://www.portfolio.hu/uzlet/20260813/nem-vart-attores-evtizedes-tudomanyos-rejtelyeket-oldott-meg-onalloan-a-mesterseges-intelligencia-855960
@aerduloensamtonight: és ez hogy jön ide? cambridge-ben beijedtek arday-tól, mert a zeitgeist olyan volt, hogy egy ilyen fazontól be kell ijedni. és lassan fordult át az egész úgy, hogy a király meztelensége letagadhatatlan legyen. ez egy végtelenül kínos történet, nagyon ritka, és kell hozzá ez a teljesen elborult kultúrharc, aminek reményeim szerint vége (nem teljesen, de lényegében).
@jotunder:
Úgy jön ide, hogy hasonló tekintélyek, akik a Cambridge university-n egekbe emelték Arday-t, az egekbe emelik az AI-t. A fordulópont itt is el fog következni, a dotcom válsághoz hasonló letisztulással (lásd ocsú és búza) és egy csomó befektető elveszíti a pénzét. Azt persze én is látom, hogy az én területemen az AI eljutott a bukott egyetemista szinttől a PhD-ig és nem hiszem, hogy leállna a fejlődés.
A kultúrharc és a woke végének a bejelentése (nem utolsósorban Nagy-Britanniában) némiképp elhamarkodottnak tűnik…
@aerduloensamtonight: ez hülyeség. ezeknek az ügyeknek semmi közük nincs egymáshoz. Arday egy PR stunt volt, egy brutálisan elcseszett PR stunt és most nagyon sok egyetemi vezető hívta fel a terapeutáját és az ügyvédjét, talán nem ebben a sorrendben….
@jotunder: merthogy az AI az nem PR stunt (is) és nem lesznek miatta börtönben, meg nem lesz dolguk miatta az ügyvédeknek… Tényleg semmi közük egymáshoz
Bár az is lehet, hogy nekem nehéz imponálni
@aerduloensamtonight: A frontier modellek hatásbemutatója PR-stunt, de az én életem centrális matematikai problémáját oldotta meg . Van fogalmam arról, hogy ez mennyit ér. Elég sokat. Ezt nem lehet összehasonlítani egy teljesen immorális kókler felemelkedésével és bukásával.
@jotunder: Jason Arday valoszinuleg ongyilkos lett.
https://www.nytimes.com/2026/08/14/world/europe/jason-arday-dead.html
@kiazmármegint: most vettem észre én is. iszonyú.
A végső ok: az intézmények. (A hierarchia és a tekintély tisztelete.) A végén mindig ott kötünk ki…
Nekem az a benyomásom, hogy ez nagyon területfüggő. Az ismerőseimmel beszélgetve úgy látom, hogy a matematika és a programozás az a két terület, amit leginkább megzabál az AI. És ez valahol logikus is, minél erősebben formalizált nyelvvel dolgozik egy terület, a nagy nyelvi modellek annál könnyebben megbírkóznak vele. Éppen emiatt szerintem a társadalom és bölcsésztudományok immunisabbak lehetnek az AI-forradalomra, mint a strukturált nyelv(ezet)tel dolgozó matematika és informatika, vagy egyes könnyen algoritmizálható empirikus természettudományos területek (adatok > hipotézisek > statisztikai próbák > diszkusszió stb.)
@steinerzsiga: nem gondolnám hogy ez így történt volna. Rögtön a széles nyilvánosság számára legelején (2022 ősz) a grafikusokat, designereket érte sokk – ráadásul mert egyáltalán nem csak a kulimunkát „vette el”, hanem ezen szakmák legizgalmasabb részét, a koncepcióalkotást. (ehhez képest jotunder kb most, negy evvel kesobb ir arrol hogy az o szakteruletet mennyire forgatja fel) Pl újságírók is az elejétől érezték a nyomást. Zeneszerzők, zenészek dettó.
Az pedig hogy a pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeit mennyire beszűkíti (mert rengeteg teruleten az adatgyujtestol az osszefoglalokon at akar a prezentaciokeszitesig viszont tenyleg azt a kulimunkat veszi at amit a palyakezdokre szoktak bizni. Ez kozep-hosszu tavon viszont komoly problema), pl az USA-ban már évek óta komoly téma és a legkevésbé sem a programozókra és matematikusokra korlátozva.
Csak ahogy írtam is, ezt az tette lehetővé hogy a szolgáltatók a felhasználók felé nagyon olcsón biztosították ezeket a dolgokat, így azok egyáltalán nem érezték meg hogy az úgymond „produktivitásnövekedés” valójában milyen csillagászati összegekbe került, és ha azt tőlük ténylegesen beszedték volna akkor vajon kik tudták volna mindezt ténylegesen kigazdálkodni (mert aki nem, és a nagy többség nem, akkor ott bizony nem beszélhetünk produktivitásnövekedésről. Az előállítási költséget mindig le kell vonni, tökmindegy hogy ember vagy AI)
A matematikusok, stb számára persze az a rossz hír, hogy minimum úgy mint a klasszik szuperszámítógépek, ezek már nem mennek sehová. Szóval ha össze is roskadna maga ez a nagy piac (amit persze mint gazdasági válságot amúgy is mindenki megérez), de akik alapkutatással foglalkoznak ott majd az lehet a jövőben különbség hogy ki az aki hozzáférhet, milyen minőségben, mennyi időre.
@steinerzsiga: én azt gondolom, hogy az amerikai matematikának van esélye, az európai viszont halálos veszélyben van, mert mi nem tudunk hozzáférni a frontier modellekhez. a programozásnak nincs esélye. az OpenAI hatásbemutatót tartott, mert ennek a PR-értéke a legnagyobb. a filozófiai, bölcsészettudományi, társadalomtudományi, közgazdaságtudományi doktorik és publikációk értéke hónapok belül fog a nulla zuhanhat, de ehhez nem kell PR-stunt, ez organikusan történhet meg. pont az történhet, hogy a matematika megfogyva bár de törve nem új pályára áll.
@bvr: Miért gondolod, hogy csillagászati összegekbe kerül? Számolgattam egy kicsit, és ma már egy, a kognitív munkák 80+%-át automazitálni képes Opus 4.8 szintű, helyben futtatott (open weight) modell havi üzemeltetési költsége kb. 5 millió forint, amivel kapsz 60+ párhuzamos folyamatos kiszolgálást. És ez csak olcsóbb lesz a jövőben, ahogy jönnek a sokkal jobb hardwarek, jobb modellek, és jobb modell optimalizációk.
@Geza: „Miért gondolod, hogy csillagászati összegekbe kerül? ”
Mert én ahogy eddig is, a világgazdaság szempontjából írtam amit írta. Csak idén a hyperscalerek 6-700+ milliárd USD-t költöttek AI infrastruktúrára (egzakt számok persze nincsenek, eleve hogy mi számít ebbe bele, és akkor még majd a járulékos, mondjuk az energiarendszer – pl. egy saját atomerőmű átvétele és újraindítása, stb (nem vicc)
Jövőre még többet fognak. Meg majd azután is (ha meg nem, az amúgy már attól megrengeti majd a teljes pénzpiacot) Ahogy szintén írtam, ezekez a beruházásokat (legalábbis a legdrágább részüket) olyan 4-5 év alatt kell leírni, de amúgy mivel ezek a beruházási költségek évről évre lépnek fel (és ugye nem most év elején kezdődtek), valójában (levonva a működési költségeket!) ennyit + az elvárt nem kevés profitot minden évben be kellene tudni szedni… És ez az amiben nagyon rossz nemcsakhogy a helyzet, hanem a kilátások.
szerk: itt félreérthetően fogalmaztam ” valójában (levonva a működési költségeket!) ” arra utaltam és azért a felkiáltójel, hogy a bevételekből (amúgy AI hoz kapcsolhatóan eleve már úgy sincs a közelében sem) kell levonni a nem kis üzemeltetési költséget, és annak kellene fedeznie tudni az amortizációt és még adnia az elvárt profitot.