A boldogságtól ordítani
Eredeti szerző: Kettes
Lánczi Tamás miniszteri kabinetfőnök szíves közlése szerint „egy végletesen legyengített és szétzilált apparátust örökölt meg a kormányzat”. Egész eddig azt hittem, hogy az államigazgatás legtúlfizetettebb tisztviselője Lánczi kollégája, Megadja Gábor, de most úgy tűnik, a Subba elhozta nekünk a Nemzeti Együttműködés Rendszerének leglinkebb, legkutyaütőbb fideszes koloncait, a Nemzetgazdasági Minisztérium Tervezéskoordinációs Államtitkárságán tenyésző Boldogságkutató Műhely csapatát.
A kormányzás elmúlt két éve sikeres volt, nyilatkozta Orbán Viktor, mert mindkét fő célunkat elértük: mindent elloptunk, amit csak akartunk, és senki nem vett észre semmit. Bár lehet, hogy nem pont ezt mondta (nem mindig tudom követni az élőbeszédében az elbeszélő én és a kollektív én folyamatos váltogatását), de a megfejtés egyértelmű: a kormányzás csak ürügy, egy hevenyészve összetákolt díszlet, ami mögött szorgos munkások hordják ki a közpénzt a nemoligarcháknak és a tutiba belecsöppent mázlistáknak.
Vitézy Dávid kinevezését megértettem. A Szájer Fanni-Orbán Ráhel projekt is elég kézenfekvő volt, hiszen miért ne kapjanak milliókat a pártállami vezetők gyerekei játszadozásra. Az Oroján-mém először megijesztett, de végül meggyőzött arról, hogy ennek így kell lennie. A tehetségesek elhúznak mosogatni Londonba, a hülyékből meg pályázati pénzosztók lesznek. Ha nem egyenesen miniszteri kabinetfőnökök.
Globális befektetői konszenzus van abban, hogy ha a magyaroknak jó úgy, hogy az állam adóügyeit egy begombázott félhülye vezeti a Heti Válasz könyvismertetőiben kiadott iránymutatásokon keresztül, és ezért hajlandóak megfizetni a csődkockázati prémiumot, akkor hagyni kell őket. A Tervezéskoordinációs Államtitkárság feladat- és hatásköreit az Országos Anyag- és Árhivatal 1981-es deregulációs rendelete szüntette meg, mint utólag kiderült, nem elég alaposan. A 2010-ben államtitkárságként feltámadott tudományos köldökszöszfejtő részleget vezető Csizmadia Norbert utolsó előtti generációs fideszkáder: bámulatos karriert futott be a fideszes gazdasági szubkultúrában kizárólag gazdaságfejlesztési halandzsázással. Ebben a szintetikus szerek által kiváltott hallucinációk, mindenhatósági tévképzetek és ingyen single malt whisky-k által stimulált közegben merült fel az igény a boldogságkutatásra.
Mert a pénz nem boldogít, kedves barátaim, gondolták az NGM-ben. Ezért inkább elvesszük tőletek, és a boldogság egyéb formáit próbáljuk felkutatni nektek. A Boldogságkutató műhely csapata, Horváth Dóra és Vadkerti Virág (és ez még csak az indián nevük) a „Több jó nőt a közigazgatásba, mindegy minek” című kezdeményezés részeként került a minisztériumba, mert a vezetés belátta, hogy jobban megy az Angry Birds is, ha jó nők dobálják a tagjaikat a közös helyiségekben. A Műhely hős dolgozói éjt nappallá téve (bizony) kutatják a boldogságot — Nektek. A hónap végén megkapják az értesítő SMS-t a pár százezer forintos fizetésük jóváírásáról, elszomorodnak, mert a pénz nem boldogít, gyerünk bulizni. Másnap délután általában feldobva érkeznek munkába (régies, vulg.), és a munkájuk velejárójaként szinte csak viháncolva látják őket a minisztérium folyosóin. Vajon megtalálták-e a boldogságot?
Mert ha nem, én elárulhatom a titkát. Amint megbukik Orbán, lehetőséget adnék a lányoknak, hogy követ fejtsenek közmunkában, és megismerkedjenek egy új fajta boldogsággal: a műszak végét jelző sziréna okozta euforikus örömmel.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521102-6ae4a9c4ec63f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521102&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521102-6ae4a9c4ec63f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521102-6ae4a9c4ec63f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@huttinger: Semmire.
@dtk74: legyél büszke magadra és vasárnaponként mosasd le a Rolls Roycodat…
@Yatumux: Nem te vagy az egyetlen, engem is kitiltottak anno egy, azaz egyetlen, nem is trágár hozzászólás miatt. Szerintem szalonképtelen sem voltam, nem írtam le egy „tilos” szót sem, a zs betűvel kezdődőt sem. De ha valaki nem illik az ex-SZDSZ holdudvar és a hörögve orbánozó lumpenprolik egységfrontjának irányvonalába, az elég itt ilyesmihez úgy látszik. Bár, ha meggondolom, abban a bizonyos hozzászólásban a kormány vagy orbán, fidesz szavak sem szerepeltek. Sem más pártokéi, de mondom néha szűk a tolerancia. Lehet, hogy lekáderezett a bloggazda az „ellenségeiről” fenntartott adatbázisa alapján (régi motros a fúrumos észosztásban-véleményvezérkedésben-gyalázkodásban), és azért tiltott ki, tehát pofára ment a dolog 🙂
Na de amíg nem tér vissza a vincent az előzetes moderációhoz (vagy regisztrációhoz, amihez be kell mutatni a hiányzó előbőrt, vagy a nagypapa ávós igazolványát:D), nem fogják tudni ilyen egyszerűen szűrni a hozzászólókat.
@pucros: Teljesen igazad van. A boldogságot már rég kutatják, a több ezer éves védikus írások pontos leírásokat, és hozzá kapcsolodó hétköznapi és nem hétköznapi tudatállapotokat és hozzájuk tartozó boldogság állapotokat írnak le.
Ez valóban alaposan megkutatott téma. És a boldogság valóban egy állandó és folyamatos a a külvilág bármely káprázatától mentes létezés abszolút öröme. Fantasztikus érzés és soha el nem múló 🙂
Jó ötlet a hatalom képviselőitől, az irányítóktól, hogy figyelmet fordítanak erre is. És ha a uviverzum érző lényei közül (magyarok is azok) minnél több és több éri el az abszolút önvaló lét örömteli boldogságát és teljesít be életét 200%-on mind anyagi (gazdagság, bőség egészésg) mind spirituális lelki síkon, annál hasznosabb egy ilyen intézmény. Ha jól működik a Boldogság kutató és a hatalom, akkor a bolygó endorfin (boldogság hormon) termelésének maximalizálása felé haladunk 🙂
Inkább ilyen intézmény, mint a Terrorháza, egy templom egy mementó egy bálvány a terrornak… Nem a terror minőségeit kellene erősíteni korunkban, hanem a Boldogság és öröm intézményeit.
@ágica1: sajnos nem futja ilyen autóra, és sok írogatásra sem, mert most is dolgozok (vasárnap van). Ahogy főiskola alatt is. Nem vagyok koldus, aki kéregetésből tartja fenn magát. Jó ha adnak, örülök, de ha nem, akkor is talpon maradok. Ezt kellene megtanulni sok embernek.
@ágica1: Ja, és nem Rolls Roycot, hanem Rolls Royce-ot.
@dtk74: bocsáss meg, nem megbántani akartalak, csak jelezni,hogy ebben az országban munkából csak tengődni lehet (még több munkából még inkább tengődni), mialatt a herék felfuttatják magukat.
A dolog nem új: ld még „Tiborc panasza” de akkoriban még volt józan belátás is…
@dtk74: öreg vagyok -kihagy a klaviaturám :-))
Nehéz a boldogságtól búcsút venni,
én mégis könnyen megteszem…
@ágica1: El van nézve, és aláírom a munkából hazánkban csak tengődni lehet gondolatodat. Úgy tűnik nem csak „el lehet innen menni”, hanem lassan el kell. Most már mi is külföldön keressük a boldogságot, csak hogy kapcsolódjak a cikkhez.
@No_Fidesz_No_Problem:
„A keresztény-nemzeti kurzus…”
Így nevezi magát a fasizmus? (Végül is a Szovjetúnió is demokráciának nevezte magát…)
Üdv a sok frusztrált hozzászólónak. Hadd legyek a kis Virág fogadatlan prókátora. Egy kis himalájai államban, Bután-ban már évtizedek óta a nemzeti boldogság elérése a legfőbb stratégiai cél:
en.wikipedia.org/wiki/Gross_national_happiness
Persze csak halkan teszem hozzá, hogy ott lehet, hogy nem lopják ki a szemüket és viszik el a földjüket a földművelőknek. Lehet, hogy ott még Ángyán is boldog lenne…
Kettes, kicsit elszaladt veled a ló — pedig olyan jó mondatok vannak benne, hogy legszívesebben egész nap megosztanám!
Szerintem Vitézy Dávid kompetens (a lányok — na, az kínos, de az az Este című műsor volt). Boldogságkutatás létezik, hogy ezzel kell-e egy minisztériumban foglalkozni, nem tudom, szerintem nem. De a well-being egyáltalán nem értelmetlen irányzat, baszki, Amartya Sent csak nem Habony Árpád instruálja!
Ami meg a nőket illeti — ezek még csak nem is jó nőkkel adják el a maszlagot. Az a Jobbik. Szalai Annamária és Selmeczi Gabi?
@babarczyeszter:
mindenesetre másképp kellett volna fordítani, nem boldogságnak
. ill. az is csak része egy nagyobb témakörnek, annak hogy well-being researcher, semmi értelme, legfeljebb olyan társadalomkutatóról lehet beszélni, akinek kutatása középpontjában az emberi jóllét áll. amartya sen sem boldogságkutató hanem az adott kérdéssel is foglalkozó társadalomtudós.
azt, hogy „boldogságkutató központ” ebben a formában simán ki kell nevetni.
@babarczyeszter: Én nem láttam Amartya Sen nevét az ajtón, az pedig, hogy a kommentelők egy 18 éves lányt is hírbe hoztak azzal, hogy ő dolgozna az NGM-ben jól mutatja, hogy a boldogságkutatók mögött mintha nem állna olyan teljesítmény, ami miatt jó helyen lévőknek tekinthetnénk őket. Viszont kettes kétségtelenül beleszaladt néhány szexista kijelentésbe és ez nem tesz jót a posztnak.
Ez a boldoságkutatás is kb. egy ugyanakkora hiábavaló faszság, mint a cigányintegráció.
@dtk74: oriblog.blog.hu/2012/06/02/emigraljunk_klaszterben?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2012_06_03&utm_campaign=index
hát még ezt is olvastam ma…
@ágica1: Szintén, volt is reakcióm rá. Van egy vicc, amit mostanában sokat idézek.
– Tudod mi a különbség a halál és a hasmenés között?
– ?
– Semmi! Ha menni, kell, akkor menni kell.
:-)(
@Wolff: És ez már a második, szalonképesített verziója a posztnak. Az első verzióban inkább horganyzott lófasz volt, mint burkolt szexizmus. Tényleg elszaladt velem a ló, de ez semmi ahhoz képest, amennyire a kommentelőkkel elszaladt. :))
@poszt: Varga Mityenkát lecserélni erre a két stüncire! Ha ezt diszciplínának el tudták adni, vissza nem térítendő dohányt is tudnak szerezni 🙂
@babarczyeszter: akkor mondhatnád, hogy vitézy dávid kompetens, ha ismernéd a teljes mezőnyt. az hogy ő nem teljesen kutyaütő, nem jelenti, hogy nem lenne nála jobb.
@Wolff: „az pedig, hogy a kommentelők egy 18 éves lányt is hírbe hoztak azzal, hogy ő dolgozna az NGM-ben jól mutatja, hogy a boldogságkutatók mögött mintha nem állna olyan teljesítmény, ami miatt jó helyen lévőknek tekinthetnénk őket.”
Nem, ez azt mutatja, hogy a kommentelők szerint nem áll olyan teljesítmény mögöttük. De a kommentelők nyilván nem lehetnek képben minden kis tudományterületben, ez ilyen egyrészt; másrészt meg, franc tuggya, ha ez ilyen tudományos izé, akkor annak nem feltétlenül kell közvetlen hasznának lennie. TGM mondta egyszer, hogy a tudomány állami támogatása egyszerű mecenatúra, ami valóban nem tűnik túl elvadult ötletnek.
@közösperonos átszállás: Tudományos teljesítményre gondolt. Igaz, nem mondta ki, és nem írta körül, talán azért, mert azt gondolta a naívja, hogy az értő olvasás még nem pusztult ki teljesen az emberekből. Mekkorát tévedett!
@maroz: „Tudományos teljesítményre gondolt.”
Mert a kommentelők aztán képben vannak az összes piszlicsáré tudományterületen, és pontosan tudják, ott mi számít komolyan vehető teljesítménynek, ugye? Na menj már.
@közösperonos átszállás: Ha Google Scholar, az EPA, a Matarka, az MTMT (és nem a nagy tudományos adatbázisokról beszélek!) nem ismer Vadkerti Virágot az mutat valamit. (Pl. azt, hogy Vadkerti Virágnak és Horváth Dórának még egy nyamvadt Polgári Szemle vagy Nezeti Érdek közölte recenzió sem jutott.) Sőt, még az is jelzés, ha a google is csak a különböző Vadkerti Virágok facebook profiljait dobja ki.
@Wolff: Ezzel eszembe sem jutna vitatkozni. Sőt!
Csak ezeket a forrásokat ne keverjük össze a kommentekkel. Márpedig te nem azt mondtad, hogy „az pedig, hogy a Google Scholar egy darab találatot sem ad az illető hölgyek nevére keresve, jól mutatja, hogy a boldogságkutatók satöbbi”; én pedig arra reagáltam, amit mondtál.
SZVSZ amúgy a kommentelők reakciója úgy általában is csak arra alkalmas, hogy azokból a kommentelőkről szűrjünk le dolgokat.
@közösperonos átszállás: A kommentelők jól láthatóan beütötték a google-be a hölgyek nevét. Csak ezután jutottak el a twitterig, ahol a ma 18 éves Vadkerti Virág két éve twitterezgetett. Mást viszont – néhány facebook profilon kívül – nem találtak, pedig a google is ki szokott dobni olyan találatokat, melyek egy témában legalább egy konferencia-előadást mutatnak. Hogy ezek után nem túrták fel a google scholart (bár ezt legfeljebb sejthetjük) talán nem meglepő.
@Wolff: „A kommentelők jól láthatóan beütötték a google-be a hölgyek nevét.”
Egyetértünk, de fenntartásaim vannak, mennyire lehet valakinek (főleg, ha nem évtizedes pályafutás van a háta mögött) a tudományos pályáját az első max. 20 Gugli-találatból megítélni. (Mert ki lapoz annál tovább egy ilyen, nem túl komolyan vett témánál?) A saját nevemre is, ööö, elég vegyes találatokat kaptam (mondjuk legalább névrokont nem dobott ki a keresés). A kedves kommentelők meg, ne kerteljünk, magát a tudományterületet se vették egyáltalán létezőszámba, lásd a számtalan kreatív blowjob-asszociációt, pedig a „boldogságkutatás” szóra keresve azért rádőlnek az emberre a valóban informatív oldalak.
(Mondom, azt az egy kijelentést vitatom, hogy _az_, hogy a(z átlag)kommentelők semmibe nézték a hölgyeket, jól jelzi, milyen kutyaütő tudósokról is van szó. Ettől még vígan lehetnek kutyaütők.)
@közösperonos átszállás: „(Mert ki lapoz annál tovább egy ilyen, nem túl komolyan vett témánál?)”
Pl. én.
Nem az a felvetés, hogy egy tudományos pályát meg lehet-e ítélni a sima google keresés alapján, hanem az, hogy lehet-e erre utaló jeleket találni. Lehet. Nekem legalább is sikerülni szokott.
@Wolff: „Nem az a felvetés, hogy egy tudományos pályát meg lehet-e ítélni a sima google keresés alapján, hanem az, hogy lehet-e erre utaló jeleket találni.”
Persze, hogy lehet. Sőt, meg is lehet ítélni, szerintem is. Ámde a kérdés az, hogy az átlagkommentelő (akár az itteni átlagkommentelők) is képes-e.
Sőt, még csak nem is ez. Hanem hogy szokott-e.
@Wolff: Amúgy ha valami jobban érdekel, akkor ja, van, hogy a 15-20. oldalig is elmegyek (bár ott általában már tényleg csak szemét van).
De ha egy blogon olvasok valami érdekeset, és rákeresek, akkor 20-30 találat körül megállok.
@közösperonos átszállás:
van egy csodálatos módszer.
pár év elteltével saját oldal, ahol az eddigi munkásság áttekinthető