A bunkók világuralma?
Eredeti szerző: jotunder
Miután elolvastam Almási Miklós filozófus-akadémikus cikkét a bunkók világuralmának eljöveteléről, elhatároztam, hogy megírom, hogy miben téved, aztán még egyszer elolvastam és rájöttem, hogy sokkal érdekesebb lenne arról írni valamit, hogy mégis miben van igaza.
Almási a francia filozófus-celebritást Bernard-Henri Lévy-t idézve indítja az írását, BHL minap beszélgetett Evan Davis-szel a BBC-n, és azt hiszem érdemes meghallgatni. Nem tudom, hogy mennyire igaz, hogy a Brexit-nek vagy Donald Trump győzelmének mély anti-intellektuális tartalma van, lehet így is rájuk nézni és máshogy is. A valamivel jobb kérdés az lenne, hogy létezik-e egy erős anti-intellektuális trend Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. Erre sem tudok válaszolni. Egyre rémisztőbben alakul a poszt.
Múlt héten Neuchatelben jártam. Ablak a tóra, a távolban az Eiger és a Jungfrau, a megdöbbentő svájci craft-beer kultúra, négy trolibusz járat egy Cegléd nagyságú egydimenziós kisvárosban a vonatsínek két oldalán, Dürrenmatt és Rousseau városa, egy parányi köztársaság fővárosa (a második oldal tetejét érdemes megnézni).
Svájc a direkt demokrácia országa, ahol az elitek döntését elvileg ( a gyakorlatban is) bármikor felülírhatja a népakarat, ugyanakkor a legelitistább ország Európában. Theresa May miniszterelnököt még saját pártjában is támadják, hogy az ingyenes, de szelektív brit „grammar school”-ok szerepének szélesítését támogatja, Svájcban a szelektív gimnáziumi rendszer megkérdőjelezhetetlen. A hihetetlenül jól finanszírozott svájci elitegyetemekre gyakorlatilag csak a gimnáziumi „matura”-val lehet bejutni, a svájci elit utánpótlása nemcsak biztosított, de tökéletesen tervezett. Almási valójában nem Donald Trump, a Brexit, a holland és a dán szélsőjobboldal előretörése miatt van kétségbeesve, hanem az elitkultúra, az elitoktatás, az elitműveltség háttérbe szorulásán. Almási a globális nemsvájcság miatt szomorú.
Minap olvastam TGM Almásiéhoz némileg hasonló cikkét, amelyben a cigányozással rokonítja a sorozatfüggést (a poszt megírása után a Blacklist című amerikai tömegkulturális termék három epizódját fogom megtekinteni, az is lehet, hogy négyet, és, ami ennél is borzasztóbb, szinte valamennyi meccset megnéztem az Európa-bajnokságon, ergo, akkor bunkónak számítok TGM szemében, mint egy dinoszaurusz-tagadó veresnyakú alabamai a konföderációs zászlóval ékesített Harley Davidson-ján, az élet ily kegyetlen). Valószínűleg Almási kétségbeesne a generális műveltségemtől, és teljesen őszintén gondolom, hogy kicsit igaza lenne. Igen, az elitkultúra az elitek műveltsége, az elitek tekintélye visszaszorulóban van a világban, bár erre már Allan Bloom és Thomas Molnar is panaszkodott. Egyre szélesebb rétegek kerülnek be a felsőoktatásba, amely így tömegképzéssé válik, a középiskolákat sztenderdizálják, és a legtöbb országban igyekeznek elkerülni a korai szelekciót. Svájcban nem.
A Brexit esetében Oxbridge-t végzett entellektüelek szövetkeztek észak-angliai munkanélküliekkel, egyszerűbb szabású, de bunkónak semmilyen értelmes definíció szerint nem nevezhető kisvárosi nyugdíjasokkal, és valójában Donald Trump győzelmének sem lényeges faktora a „bunkók” szavazata. Az kétségtelenül igaz, hogy szinte páratlanul rémisztő hazudozástömkeleg előzte meg mindkét döntést. Ezt lehet interpretálni úgy, mint a bunkóság ideológiájának előretörését, de engem ez kevésbé érdekel.
Almási számára Trump és a Brexit csak ürügy, nyilván valóban haragszik azokra, akiket „bunkónak” aposztrofál, de valójában a saját világának eltűnése szomorítja el. Engem az nem érdekel, hogy politikai értelemben produktív-e kimondani azt, amit Almási kimondott, csak az, hogy van-e igazsága a legalapvetőbb kérdésben. Igaz-e az, hogy a tömegdemokrácia és a tömegkultúra (melynek lelkes fogyasztója vagyok) valóban leépíti-e azokat az elitstruktúrákat, amelyekben Almási hisz. Elképzelhetőnek tartom, hogy van igazsága Almási Miklósnak. Nem hiszem, hogy rendkívül okos megoldás választók jelentős rétegeinek lebunkózása a politikusok vagy az általában vett elitek részéről, de egy filozófusnak nem kell politikailag korrektnek lenni. Mert itt aztán klasszikus értelemben vett politikai korrektségről van szó.
Egy olyan világ, ahol elég sokan odafigyelnek Almásira, Bernard-Henri Lévy-re, nem feltétlenül értenek velük egyet, de odafigyelnek rájuk, ahol az egyetemeken pezsgő intellektuális élet folyik, ahol hosszú és szeriőz újságcikkekről beszélgetnek az emberek a kávéházakban, ahol komoly közönsége van azoknak a filmeknek is, amelyek nem sorozatgyilkosokról vagy szuperhősökről szólnak, egy egész jó világ tudna lenni. Lehet, hogy abban a világban is nyerne Trump, és az Egyesült Királyság kilépne az Unióból (ez utóbbit kétlem), de az a világ az, amiért Winston Churchill (aki megrettent az átlagos választótól) vért, verejtéket és könnyeket kért a brit emberektől.
Talán észrevette a kedves Olvasó, hogy ebben a posztban egyáltalán nem volt szó a FIDESZ-ről, Orbán Viktorról, G.Fodor Gáborról és a többiről, mert egyáltalán nem volt hozzájuk kedvem.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518831-6ae0e1badf786' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518831&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518831-6ae0e1badf786&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518831-6ae0e1badf786' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
.
Ad Neuchatel:
Felületesen néhány más kantont ismerek. És nyáron láttam egy brosúrát, amelyet a Svájcban letelepedni kívánóknak adnak, tele statisztikai ábrával és elvekkel és jótanácsokkal. Talán kevésbé ideologikus, mint a neuchateli szöveg, talán kissé propagandisztikusabb. Az azért kijön mindkettőből, (no meg bizonyos, szintén felületes, ámde személyes tapasztalatokból), hogy senkinek sem kell ottan nagyon és élethossziglan szenvedni. A lebunkózottaknak sem.
(Bunkók – OMG!)
Ad Almási-cikk:
Ezzel a fél mondatával értek leginkább egyet: „Lehet, hogy itt csapom a hisztit…”
Igen. tényleg csapja. Más, szintén önmagukat elitként megfogalmazókkal együtt. (Most itt ne nyissunk vitát arról, hogy mi az hogy elit.)
És némileg hátralépve térben és időben két alapvető kifogást emelnék az egyébként általam nagyra tartott Almási Miklós írásával szemben:
1.) Ha eltekintünk a konkrét megnyilvánulásoktól és tartalmaktól és személyektől és geopolitikai képződményektől – akkor ugyan mikor nem volt valami hasonló helyzet, hasonló szájakból hasonló sirámok tömege? Nagyon leegyszerűsítve és megengedem, súlyosan szimplifikálva: „Bezzeg az én időmben” – és „Ezek a mai fiatalok”. (Mutatis mutandis.)
2.) Leginkább valami elrémisztő életidegenséget tükröz. Beszorulást a szerzője saját kis fészkébe, noch dazu gettójába, elefántcsonttornyába. És még hány ezer vagy százezer hasonló tutimegmondó van? (Én még láttam a magyar városok utcáin a lóvontatta kocsikat, ahol a lovak fejére kötelezően szemellenzőt helyeztek, hogy csak egy keskeny sávot lássanak a világból. És ellenpéldaként: még olvastam a magyar szociográfusok nagyon nyitott és kíváncsi írásait.)
Szóval: tényleg abba kellene hagyni a hisztériázást. Mindenki jobban járna vele.
.
@jótündér:
Off és pitiánerkedés:
a.) Churchill 1940-es mondása, ha jól tudom: „Nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket!” De állítólag ilyesmit már Byron is mondott a XIX. században.
b.) A poszt utolsó bekezdését kár volt ideírni. Úgy kerül ide, mint tehénlepény a háztetőre.
.
@HaKohen: „I have nothing to offer but blood, toil, tears, and sweat,”
A másodikat szinte mindig kihagyják az idézésnél, az utolsó kettőt pedig szokás felcserélni – bár ennek az is oka lehet, hogy korábban Theodor Roosevelt is mondott egy hasonlót: „…the nation has triumphed, because of the blood and sweat and tears, the labor and the anguish…”
a bunkók világuralmát vízionálni nyilván pánik, talán indokolatlan, de nem alaptalan. pl. az „internet” már kinyírta a sajtót (elveszítette elsődleges forrás jellegét), és a helyére egy olyan közeget lépett, melynek alap hatásmechanizmusát a microsoft ai masinája mutatja leginkább, mely tinédzserlányként egy nap alatt hitler-imádó szexrobot lett.
Tán fel kéne venni a kesztyűt, nem eltartott kisujjal bunkózni meg hisztiznii. A populizmus nem a bunkók kiváltsága, le kell menni kutyába és rövid, a célközönség számára is érthető és élvezhető formában megfogalmazni az üzenetet.
Az elitkultúra köszöni jól van, nincs visszaesőben. Az egész téma efféle megközelítése felszínes. Soha, de soha a történelem során nem jelent meg ennyi tudományos munka, szépirodalom és soha nem is vásároltak belőle olyan sokat mint manapság, és soha nem volt még ennyire könnyen hozzáférhető mint jelenleg. Ez az egész csak sírás, mindenféle valódi kutatás nélkül. Gagyi,
„Orbán szerint az egész nyugati világ egy szellemi átalakulás fontos lépéseit tette meg az elmúlt időszakban, és „ettől nem félnünk kell, hanem meg kell látnunk a benne rejlő lehetőségeket”.”
Hadd vigyem el politikai síkra. Itten van az igazi veszély leírása magyarul: http://www.holmi.org/2014/04/alexis-de-tocqueville-milyen-despotizmustol-kell-tartaniuk-a-demokratikus-nemzeteknek, itten a leírás és a megoldási javaslat angolul: xroads.virginia.edu/~HYPER/DETOC/ch4_06.htm, xroads.virginia.edu/~HYPER/DETOC/ch4_07.htm. A tömegdemokrácia önmagában egy lágy zsarnookságot szül, ha nincsenek meg melllette bizonyos elemek (amelyek talán nem ugyanazok, mint amelyeket Tocqueville javasolt, s amelyeket „jogállam” kifejezéssel szokás összefoglalni). Ezért nem bunkósodik el Svájc annyira, annek ellenére, hogy az elitek talán jobban el vannak szigetelve a „tömegektől”, mint Amerikában. És így kerül az utolsó bekezdés a helyére. (@HaKohen: b) pontjára…)
@/tmp: ez a politikusok dolga, Almási egy 84 éves filozófus, Lukács tanítványa volt, de ő nem lett ellenzéki a Kádár-rendszerben. ő ezt gondolja. van egyébként egy blogja, mostanában ritkábban ír.
@joungen: 1) A mennyiség nem jelent minőséget. 2) A klasszikus értelemben vett humán elitkultúra eltűnése tény, amióta megszűnt az ógörög és latin oktatás: a hallgatók döntő többségének fogalma sincs a görög-római kultúráról vagy a bibliai történetekről (pl. simán összekeverik Jézust, Jónást, Júdást). 3) Nem mindegy, mit olvas az ember.
@joungen: ezeket nem lehet számszerűsíteni. allan bloom már évtizedekkel ezelőtt leírta azt, amit almási gondol, egy egészen más kontextusban. ez egy nézőpont. jelenségekről lehet írni. a jelenségek egy része pedig valóban aggasztó. nem mindegyik az. meg kell barátkoznunk az ambivalenciával.
@/tmp: AZ elitkultúra célközönsége érti az üzenetet (és többnyire élvezi is megfogalmazásának módját).
Elit filozofálgatás helyett egy egyszerű példa a post-truth címke alá:
444.hu/2016/11/21/40-koveto-eleg-volt-a-twitteren-hogy-egy-felreertesbol-orszagos-alhir-legyen
(+ Soros, háttérhatalom, tudjukkik)
Így működik a dolog, és ez jut el az orvoshoz, mérnökhöz, stb. is, aki lehet hogy okosabb a VV átlagos célközönségénél, de ugyanúgy nem néz utána semminek, és ugyanezen a menün él. Csak a facebook álhírdömpingjében 17-3 volt az utolsó héten az arány a Trump számára kedvező álhírek javára – a FB pedig, amelyik egy körbe rajzolt pontot is kicenzúráz szexuális tartalom miatt, nem mert „beleszólni a választásba”. Amit akár csak ez az egyetlen tényező eldönthetett.
@HaKohen:
Ez a – hisztizés – az új – rettegőzés – .
Nem csoda, hogy rákaptál, mint gyöngytyúk, ugye.
@jotunder: Almási írása amúgy érthető, a tartalmi felvetések – messze nem újak, de – megvitatandók. Pl: bunkósodik-e a világ.
A gond azzal van, hogy egyaránt bunkónak tartja a nem alacsony intellektusú és iskolázottságú demagóg vezéreket – Trump, Orbán, Farange – és az önző, műveletlen, tájékozatlan, stb „kisembert” is.
@jotunder: Van abban azért igazság, amit /tmp ír, ha nem is Almásira vonatkozóan, hanem az „elitre”. (Elit alatt most azokat értem, akik az eszükből akarnak megélni, nem közvetlenül a buták átverésével. A nem elit ezt általában nem szereti, mert nem érzi munkának azt, amit asztalnál ülve csinálnak, az elit meg munkának érzi, sőt, a helyettesíthetőség alapján megindokolja, hogy értékes munka.)
Az elit (ebben az értelemben) elképzel egy jobb világot, arra törekszik, de hogy az miért jobb, csak valami kicsit lenéző módon mondja el a nem elitnek. Nagyon kis energiát fektetünk abba, hogy az iskola élvezhető és érdekes módon magyarázza el a matekot, fizikát, közgazdaságtant, biológiát annak is, akinek nem mondta el a papája, hogy ezek érdekesek. Utána pedig némi lenézéssel kezeli azokat, akik álorvosoknak, álközgazdászoknak, egelyknek, matolcsyknak hisznek. Ha ez így marad, akkor nem biztos, hogy a jövőben is meg lehet majd élni észből, ha azt nem demagógiára használjuk. Ez lehet, hogy egy 84 éves filozófust már nem fog érinteni, de Téged meg engem még igen.
@jotunder: Azért kicsit pontosítsunk: Bloom az amerikai szellem bezáródását elsősorban nem a tömegfelsőoktatásra vezette vissza (az USa felsőoktatásának tömegesedése a hatvanas évek második hullámával már valóság lett, a nyolcvanas években nem kellett már ezen borongani), hanem annak az ideológiának a térnyerésére az egyetemi világban, amely a „nyitottság” jelszavával felrúgta a klasszikus kánont/szabadságelveket, és a posztmodern zagyvalékkal relativizálta az értékeket. Ennek a torz burjánzását látni napjainkban, s ennek az idegesítő mivolta nem kis szerepet játszik a PC ellenes hisztériában (mármint a bunkóság és az erőszakosság terjedése mellett).
Almási cikke nagy üresség amúgy, különösen, amikor Trump elsöprő győzelméről beszél és a többi balos értelmiségi közhelyet ismételgeti. A bunkóság uralma a demokratikus eszméből következik, ha nem csupán a szavazás, hanem a média és a kultúra is demokratizálódik. Azt nehéz ellensúlyozni a liberális jogállam biztosítékaival. Az USA kivétel ebben, mert ott annyira erős a kormánytól független társadalom, hogy egy ennyire csekély többségű győzelmet (a battleground államokban néhány tízezres nyerés) simán ki tudnak heverni. Mármint, ha lesz olyan demokrata jelölt, aki nem az egyik legrosszabb nyolcéves kormányzás bukóágazatatának (külpolitika) a híresen korrupt intézményét felépítő képviselője.
A világ mindig bunkó volt. A csőcselékesedés folyamatos a világtörténelemben…..de korábban volt egy elit, amely a bunkókat irányítani tudta. Ez az elit lassan kihalt…..mert kiirtották őket (nem fizikálisan), az egyenlőség meg igazságosság és hasonló magasztos elvek nevében. A csőcselék uralma következik.
@velőtanya:
így müxik a politika a spektákulum társadalmában.
„A fogyasztói társadalom ezért a „megveszem, mert szükségem van rá” ideológiáját a „megveszem, hogy létrehozzam önmagam általa” ideológiájára cseréli, vagyis a végső kielégülés helyett a permanens fogyasztás társadalmi imperatívuszát hozza létre. „
(http://www.kissviktor.hu/2016/01/20/politika-a-spektakulum-koraban/)
rágyöttek az okosok, hogy csakúgy mint a gazdaságban, nem abban van a nagy haszon, ha pusztán kielégítem a vevők igényeit, hanem abban, ha magam teremtek igényeket, melyeket aztán kielégíthetek.
milyen remek ötlet a vevőket az agyuk helyett az érzelmeiken keresztül megfogni, ami ellen védtelenek. valaminek a megvásárlása legyen egyben identitás teremtő aktus.
a liberális demokrácia eredeti felfogása szerint a szavazók racionális lények, a politikai „piac” „vevői”, akik önérdeküket követve, információkat mérlegelve, racionálisan döntenek szavazatukkal, így adva ki milliónyi akarat eredőjeként a közjót.
most viszont már erről szó nincs. a politikai piacon nem racionálisan értékelhető áruk vannak, melyek nem racionális szükségleteket elégítenek ki, hanem politikai „profitot” (=szavazatokat=hatalmat) termelő áruk.
nem azért migráncsozok, mert racionálisan átgondolva nekem konkrétan bajt/kárt/veszélyt okoznak a migráncsok, hanem mert ezen keresztül határozom meg a politikai identitásomat/otthonomat (amire mindenkinek szüksége van). (Levis farmert sem azért veszek, mert elemezve a szabásmintát, anyagösszetételt, összevetve az árával, stb nekem konkrétan arra a típusra van szükségem, hanem mert a helllyespassiik Levist hordanak, és én helllyespassiii akarok lenni nyilván. ki akar lúzer lenni?)
hogy ez a logika melyik társadalomban mennyire érvényesül, az nyilván függ attól, hogy az adott társadalom egyébként milyen kulturális mintákat követ (mennyire racionálisan viselkedik), van-e olyan része ott a politikai elitnek, amely hajlamos fentieket kihasználni. meg sok mástól is függ gondolom, de könnyen lehet, hogy a pl a középosztály konkrét anyagi helyzetétől kevésbé, hiszen nem racionális döntésről beszélünk. Tehát nem fogja a texasi sudrit érdekelni, hogy neki drágább lesz-e a csipsz, ha összevesznek kínával, nem mérlegeli a brexites, hogy akkor hova teszi le a gyártó a következő Mazda vagy akármi gyártását. mert ezeknek semmi közük az adott sudri identitásához.
ezért nem értik a liberálisok a sudrikat. NEM UGYANAZT A VILÁGOT ÉPÍTIK.
namost a röhej az az, hogy ezt már Arisztotelész is pont tudta, csak nem ilyen bonyolultan rakta össze.
arra kéne már rájönni, hogy a politika és az állam célja NEM a közjó, nem az, hogy nektek jó legyen. a politika célja a hatalom maga, nem más. az állam célja önmaga fenntartása, nem más. a többi csak kamu, amivel fentieket legitimálják, hogy befogjátok a szátokat és fizessétek az adót.
a társadalmi döntéshozatal újfajta rendszerét kell felépíteni, ami merőben más, mint ahogy a liberális parlamentarizmus is merőben más volt a korábbi feudális rendszertől.
szerintem.
@/tmp: Egy filozofiaprofesszornak?
“ Egy olyan világ, ahol elég sokan odafigyelnek Almásira, Bernard-Henri Lévy-re, nem feltétlenül értenek velük egyet, de odafigyelnek rájuk, ahol az egyetemeken pezsgő intellektuális élet folyik, ahol hosszú és szeriőz újságcikkekről beszélgetnek az emberek a kávéházakban, ahol komoly közönsége van azoknak a filmeknek is, amelyek nem sorozatgyilkosokról vagy szuperhősökről szólnak, egy egész jó világ tudna lenni. “
És persze egyben kivételes is, nem mindennapi, a dolgok helyezetéből kifolyólag, sajnos. Amit TGM a tőle megszokott (és érthető) szociális empátiával helytelenitl – „Nagy művészet, nagy filozófia, tiszta tudomány, emancipáló politika: ez mind „elitizmus”, mintha nem az lenne a baj, hogy a nép mindmáig el van zárva mindettől, pedig ez a nép jussa.”
Pedig :
„The real community of man, in the midst of all the self-contradictory simulacra of community, is the community of those who seek the truth, of the potential knowers, that is, in principle, of all men to the extent they desire to know. But in fact this includes only a few, the true friends, as Plato was to Aristotle at the very moment they were disagreeing about the nature of the good. Their common concern for the good linked them; their disagreement about it proved they needed one another to understand it. They were absolutely one soul as they looked at the problem. This, according to Plato, is the only real friendship, the only real common good. It is here that the contact people so desperately seek is to be found. ……………………………………….This is the meaning of the riddle of the improbable philosopher-kings. They have a true community that is exemplary for all other communities.” (Allan Bloom The Closing of the American Mind – Conclusion)
@fortin2:
Igy. Raadasul a helyzet azota meg millioszor rosszabb lett, mint Bloom idejeben volt. A 90-es evek ota (mikor elkezdett visszavonulni a Greatest Generation) egeszen remiszto mertekben homogenizalodtak ideologia szempontjabol az angolszasz (de kulonosen az amerikai) egyetemek – human- es tarsadalomtudomanyokban (a kozgadasagtan kivetelevel) a nem-baloldali emberek aranya meresi hiba kornyeken van (mindig kisebbseget alkottak – de 20-30 evvel ezelott meg legalabb voltak). Ja es a baloldali egyre inkabb valami szelsoseges, csontveloig ideologizalt dolgot takar, aminek az ilyen merteku dominanciaja egyertelmuen karos (es a hatasa bizony nehezen letagadhato annak, aki kovette az elult 1-2 ev(!) egyetemi balheit). Nem veletlen, hogy meg vitathatatlanul liberalis/baloldali emberek is csak valami tenured pozicio biztonsagabol, suttogva mernek akar csak kicsit is szembemenni az arral, ha atpolitizalt kerdesekrol van szo.
@snakekiller23: A hard left postmodern ideologia is szokott remisztoen anti-intellektualis kovetkezmenyekkel jarni.
@jotunder: „ez a politikusok dolga”, persze, elnézést, félreérthető voltam, nem Almásit bántom én hanem a liberális meg baloldali elitet akik még mindig azt hiszik hogy észérvekkel meg nácizással valahova jutni lehet.
Bunkokrácia
(védőbeszéd a bunkók nevében)
1. Az „elit” definíció szerint kisebbség, mégpedig a legképzettebb, legkulturáltabb, magát legbölcsebbnek tartott kisebbsége a társadalomnak.
2. A demokrácia a többség (nem korlátlan!) uralma.
3. Minek nevezzük a nem elithez tartozókat? Nevezhetjük akár bunkóknak is.
A fenti három állítás alapján semmi meglepő nincs abban, hogy a világon a bunkók uralkodnak. Mi lenne, ha az „elit” uralkodna? Bizony ez egy kisebbségi diktatúra lenne. Az elit egyetlen, magát demokratának valló tagja sem kívánhat ilyesmit.
Hiába sipákolnak entellektüel filoszok, hogy itt a bunkók uralma, és hiába ábrándoznak arról, hogy az elitet illetné a hatalom, ha már annyira műveltek, igazán tudhatnák, hogy Platón óta nem újdonság az az ötlet, hogy a társadalmat a legbölcsebbeknek kellene irányítani, de mivel Platón óta ez soha sehol nem működött, arra is rájöhetnének, hogy ma már nyugodtan nevezhetjük Platón ideális államát téves eszmének.
Csak mellékesen megjegyezve nem elég, hogy a történelem során egyetlen uralkodót, néptribunt sem találunk, akire a „legbölcsebb” jelzőt ráaggathatnánk, ugyanakkor bőven vannak egyenesen elmebeteg uralkodók, Caligulától, Nérón át kezdve Rettentő Ivánon át Sztálinig, Hitlerig és Kim Dzsongun-ig. Hiába neveztette magát Ceaușescu a Kárpátok géniuszának valójában igencsak primitív, képzetlen és ostoba diktátorocska volt. Gondolkodjunk hát el, hogy vajon mi kell az uralkodáshoz? Bölcsesség vagy netán a gátlástalanság, erkölcstelenség és agresszivitás?
E kis kitérő után nem árt azt sem megvizsgálnunk, hogy vajon mi szükséges egy helyes döntéshez? Bölcsesség vagy hiteles információ? A többséghez tartozó bunkó és ostoba szavazóban is szorul azért annyi ész, hogy választáskor a számára jobb alternatívára voksoljon. Na de ki mondja meg, hogy melyik a jobb alternatíva? Honnan származik az információ, amely alapján eldönthető a jobbik út?
Például mi alapján dönt egy vállalatvezető? A szakértői előterjesztések, hatástanulmányok alapján. Márpedig ezek szerint, ha a cég átáll a gumikacsa gyártásra, akkor csődbe megy, ha viszont a gumikutyák gyártásra áll át, akkor megduplázódik a nyeresége. Nem kérdés hogy a vezető melyik utat választja és ez totál független attól, hogy hány diplomája van, hány nyelvet beszél, és olvasta-e Hegelt vagy Kantot. Ha csak a neve leírására képes, akkor is a gumikutyát fogja választani.
Sosem a döntés az igazi kérdés, hanem a döntés előkészítése. Ott a probléma, hogy mennyire hitelesek a hatástanulmányok, mennyire lehet hinni azoknak a szakértőknek, akik ezeket elkészítik?
No és a nagy népi döntéseket vajon kik készítik elő? Az elithez tartozó szakértők, amit az elithez tartozó újságírók, elemzők kommunikálnak, és amellyel azután a szintén elithez tartozó politikai marketing guruk kampányolnak.
Mindezek után, ha a bunkó többség megkajálja a sok hazugságot, amit az elit eléjük rak, és ez alapján dönt, akkor ugyanez az elit, amely ezt előidézte elkezd fanyalogni, sajnálkozni, és rémüldözni , hogy itt bizony a bunkók uralkodnak. Hát nem groteszk?!
A bunkók uralmának van egy ugyanis egy bájos paradoxonja. Mivel a többséget alkotó ostoba bunkók nem képesek átlátni, hogy számukra mi a kedvező, (ettől ostobák) ezért mindig is a saját érdekük ellen fognak szavazni. Vajon kinek kedvez az, ami nem a bunkó többségnek érdeke? Természetesen a kisebbségnek, az elitnek. Annak az elitnek, amely előkészíti a bunkók döntését, amely bemagyarázza a bunkó többségnek, hogy a számára kedvezőtlen döntéstől lesz majd jobb az élete.
Persze az elit sem egységes, ezért a gyakorlatban az elit egyik része verseng az elit másik részével abban, hogy melyikük tudja jobban meghülyíteni az ostoba bunkó többséget. A szerencsétlen és ostoba bunkó többség pedig csak abban választhat, hogy az elit melyik része járjon jól. Olyan alternatíva, amely a bunkó többségnek lenne jó legtöbbször már nem is kerül a választható lehetőségek közé.
Könyörgöm, ne tegyünk úgy, mintha a Brexit csupán az ostoba brit szavazók hibája lenne elfelejtve az brit elit azon részét, amely gőzerővel kampányolt a Brexit mellett.
Könyörgöm ne tegyünk úgy, mintha Trump győzelme csupán az ostoba amerikai szavazók hibája lenne, elfelejtve az amerikai elit azon részét, amely Trump mellett kampányolt. No és azon sem árt elgondolkodni, hogy az amerikai elit miképpen járult hozzá ahhoz a tragédiához, hogy az ostoba amerikai szavazók csak egy Trump és egy Clinton között választhattak.
No és végezetül ne képzeljük, hogy az elit, az ő bölcsességében csak és kizárólag helyes és bölcs dolgokat mondhat, javasolhat, propagálhat. Az elittől is származhatnak ostobaságok (ha statisztiusan kevesebb is, mint a bunkóktól) erre, hogy ne menjünk messzire, élő példa Almási néhány gondolata. Ha pedig hozzávesszük hogy az elit nem egyenlő az erkölcsösséggel akkor bizony az elit bölcsességét is felülírhatja időnként az ÉRDEK…
Szóval miért is, és KINEK JOBB, ha az elit uralkodik a bunkók helyett?
ami most zajlik, az a suttyóság emancipációja, a Gyökérpride. szerencséjükre a politikailag korrekt nyelvhasználat őket is megilleti.
A világ népességének IQ-ja állandó. A létszáma nő.
444.hu/2016/11/21/ket-eve-letartoztattak-budapesten-mert-fajvedo-konferenciat-szervezett-ma-a-trump-vilag-egyik-foembere
…fura, hogy két éve még fajvédő konferenciázott, ma meg a Trump kormányban van.
Két év alatt a fajvédelem lett az igazi demokrácia. Gyors.
Kicsit, mintha azt sugallná az iromány, hogy Svájc az azért néz ki úgy, ahogy kinéz, mert durván elitista szemléletmód szerint működnek. Nem tudom, hogy így van-e, – hogy ezért ilyen gazdag-e Svájc – de attól nem kell félni, hogy ez a világ eltűnik, akkor vége mindennek és Magyarországgá változik az egész világ.
Hogy a másik bezzeg országot említsem, Svédország tökéletesen az ellentéte ennek, az elitizmusnak nyoma sincs, a középiskolákban inkább a tehetséges diákokat húzzák vissza a többiek védelme érdekében, és mégis az egyik leggazdagabb, legjobban elketyegő ország a világon.
(hovatovább, ott is egy szélsőjobboldali-populista párt a legnépszerűbb jelenleg, igaz, ehhez 25 % kell csak)
Mintha kódolva lenne ez az egész az emberiségben, kell már egy nagy balhé a többségnek, a múltkori túl régen volt, már apáink is csak filmen látták.
.
@Kuviklacz:
Igen, igen, az én b) pontom @jotunder: utolsó bekezdése) valóban a helyére kerül.
Tocqueville által világosan.
De a mai USA-ra – Trump ide vagy oda – nem tudom érvényesnek tekinteni. Talán túlzottan is befolyásol benne a történelem. És ahogy a történelem tegnap sem ért véget, ma vagy holnap sem fog. Szerintem.
Kis hazánk pedig marad egy pici légypiszok az Univerzum síkján.
.
Először is mi az, hogy elit ? A gazdasági élet krémje ? Csúcspolitikusok ? Többdiplomás, de munkanélküli értelmiségiek ?
Egyébként meg, Angliában pl. az alapozta meg a nagy ipari forradalmat megelőző polgárosodást, hogy az akkor elitnek tartott földbirtokos osztály lefejezte magát a belháborúkban.
Vagy vegyük pl. az USA-t . Nem Európa elitje vándorolt ki először, és alapozta meg az ország jövőjét. Az USA a kisemberek (akiket most lebunkóz Almási) hátán emelkedett a magasba. Jött persze ott is a Harward, meg Princeton stb. de a fejlődést, az Almási által bunkónak tartott tömegek alapozták meg. Na, meg éppen az a mentalitás, hogy nem kell az elithez tartoznod ahhoz, hogy elfogadjanak a teljesítményed okán.
Az, hogy egyre nagyobb teret hódít a jobboldali, vagy szélsőjobbos politikai kommunikáció, és orientáltság, annak köszönhető, hogy az emberek, már nem csak a nyomtatott, sajtóból, TV-ből, Rádióból tájékozódnak, hanem az informatika korában az internetről is. Így hiába a liberális dominanciájú sajtó, az emberek már az informatikai eszközökkel is tájékozódnak, nemegyszer direktben.
Ha mondjuk a sajtóban megjelenik egy cikk arról, hogy lelőttek egy négert a rendőrök, az internetre rögtön felkerül az is, hogy ezt mi előzte meg.
Másfelől, a szegregációt sem sikerült megszüntetni, bármennyire is erőltetik.
Gondoljunk az amerikai nagyvárosok gettóira.Ennek nyilván meg van az oka, konkrétan az, hogy mindenki a saját közösségében érzi jól magát.
Amerika a kultúrák olvasztótégelye, igen. De ebben a tégelyben komoly zárványok maradtak, elkülönült közösségekkel.
Azonkívül Amerikában egyre inkább eltolódik a lakosság összetétele a feketék javára. Könnyen lehet, hogy ez a legutóbbi eredmény egy utolsó kétségbeesett kísérlet a fehér lakosság részéről.
.
@jotunder:
Igen. Horribile dictu egy filozófiaprofesszornak. Is.
.
Egyébként a bunkók uralma, nekem 2006-ban jutott eszembe, és komolyan felvetettem, hogy a szavazati jogot IQ teszthez kötném.
Szerintem nem a szocik meg a libsik jártak volna jobban.
Ennyit a „Bunkókról”
jotündér !
Ha nem olvastad Almási Anti-esztétikáját (5 x) akkor semmit sem érthetsz meg Almási aggodalmaiból.
Ha nem emlékszel a Bádog dobra, semmit sem érthetsz Svájcból.
Ha nem láttad a Bergmann filmek felét, semmit sem érthetsz meg Svédországból.
Tehát megcsinált bunkó vagy, ez kell a rendszernek, szép dagadtra hizlalt barmok serege, a nyáj fel ismeri a jelet, hogy kik között van a helye, de azt már nem miért van jelen.
Bezzeg TGM, a Kárpátok géniuszától kapott filozófusi diplomájával, mindenkor megmondja a tutit, ti barmok (magyarok) még mindig nem viselkedtek úgy, hogy mi a jól körülhatárolható érteliségi ellezékeskedők, jól érezzük magunkat, pedig nagyon sok jó tanácsunk van, a szabad gondolkodásról, a demokráciáról és persze a toleranciáról.
Egyszerű ez mint az egyszer egy.
Az eszmecseréből az jön le, hogy az itellektuálisnak sokkal nagyobb a személyes felelőssége mint ami napjainkban szokásos.
.
@jotekony koc:
Namostakkor:
1.) Tényleg te-e voltál, aki 2010 előtt rettegőnek (sőt: bérrettegőnek) hívtad a más állásponton levőket? Mert akkor értem az asszociációdat.
2.) Nem szeretnélek fölvilágosítani a szuperhatalom Magyarország és a körömpiszoknyi jelentőségű USA közötti történelmi, gazdasági, népesedési, jogrendszerbéli, oktatási stb., stb. különbségekről. Feltételezem, hogy ezt nélkülem is tudod – bár most mintha nem vennéd észere.
3.) Végül, de nem utolsósorban:
Nem szeretnék itt fogalmi, szemantikai és szaktudományi vitába bonyolódni a „hisztéria”, „hiszteroid”, „hisztis”, „hisztizés” és hasonló kategóriák pszichiátriai, individuál- és szociálpszichológiai használatáról.
Nem szeretném az észt sem osztani, ezért csupán egy szvsz megbízható lexikon megfelelő szócikkéből idéznék néhány tanulságos bekezdést. (Hasonló fejtegetéseket egyéb kézikönyvekben is találhatsz.) Ez talán alátámasztja azon – másutt is kolportált – nézetemet, amely szerint a Trump-jelenség, az amerikai elnökválasztás eredménye (összefoglalóan: a trumpológia) itt és más helyeken számos olyan megnyilvánulást produkált, amelyre – a megváltoztatandók megváltoztatásával – az alábbiakat is lehet alkalmazni.
„A hisztérikus személyeknél az érzelmi-indulati élet rendszerint túltengő, a gondolkodást a hangulatok befolyásolják, a konkrét valósággal szembeni magatartáskontroll hiányos, ezért hajlamosak a primitív reakciókra.”
Szondi Lipót és követői az epileptoid-indulati és a hiszteroid-érzelmi ösztöntényezők megnyilvánulásának két közös vonását emelik ki: a paroxizmalitást és a meglepetés-okozást.
A paroxizmus a dagályszerűen csúcspontig fokozódó, majd hirtelen kioldódó és megnyugvó ösztönenergiák, ill. tünetek dinamizmusa. Ez az ösztönkisülés váratlanságával meglepi a környezetet, sőt magát az egyént is. Az epilepsziás roham a beteget jobban meglepi, mint környezetét, míg a hisztériás rosszullét elsősorban a környezetnek szól.
A meglepés előidézésére irányuló ösztönszükséglet a fajfejlődés későbbi szakaszában már inkább az önmegmutatás és a szereplési vágy kielégítését látszik szolgálni: ahhoz ugyanis, hogy fölfigyeljenek valakire, a leghatásosabb eszköz a környezet meghökkentése valami szokatlannal.”
(Némileg rövidítve és szerkesztve.)
Üdvözöl:
Gyöngytyúk
.
@no successful: Most viszont tök jó lehet neked, hiszen immár olyan országban élhetsz, ahol sokoldalúan és árnyaltan tájékozódó tömegek választottak maguknak méltó vezetőket, és ennek következtében végre a teljesítménytől függ az emberek boldogulása.
@no successful: A tájékozódás „informatikai eszközökkel, direktben” meg jól hangzik tényleg, de a gyakorlatban leginkább ezt jelenti sajnos: orulunkvincent.blog.hu/2016/11/20/a_bunkok_vilaguralma/full_commentlist/1#c31774876
Akkor most várjunk egy ideig. Most épp az akasztott ember lasszózik a kötelével, ittend ))).
Bár szerintem is igaz ( kéne legyen ), hogy „az itellektuálisnak sokkal nagyobb a személyes felelőssége mint ami napjainkban szokásos.”
Érzésem szerint már lassan kezdünk teljesen lemondani a felelősségről, az intellektuális skálán elfoglalt igazi, vagy vélt helyünktől teljesen függetlenül..
@incze: @velőtanya:
img.buzzfeed.com/buzzfeed-static/static/2016-11/16/16/asset/buzzfeed-prod-fastlane03/sub-buzz-441-1479332078-1.png
@Hölderlin ist ihnen unbekannt?:
Egy kicsit aggaszt ez alhirek feletti latvanyos aggodalom – en nagy hive vagyok a szerkesztett, minosegkontroll alatt ugykodo sajtonak, de azert komoly legitimacios, hatalmi, stb. kerdeseket merulnek fel. Kire harul majd annak megitelese mi az alhir es mi a valodi? Maganvallalatokra, mint a Facebook, Twitter, stb.? Lesz blacklist, vagy netan whitelist? A visszaelesre, manipulaciora valo lehetosegek szama lassan vegtelen, a bizonyithato lebukas eselye (a transzparencia teljes hianya es a szelsosegesen egyenre szabott tartalmak okan) szinte zero.
@HaKohen: Gyöngytyúk…?
@ingyenebed: +1
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: +1
@Nép Szabolcs:
néhány megjegyzés a kommentedhez, nem feltétlen függenek össze:
A)
nem az elit uralmáról van szó.
hanem hogy mi alapján hoz döntést a nem elit.
vannak játékszabályok.
egy példa: ha mérnök akarsz lenni, végig kell járnod az egyetemet, amit a tudományos elit működtet, és le kell tenned a vizsgákat, pl egy mechanika szigorlatot, végső soron azért, mert a tudományos elit és mögötte az állam erre kényszerít téged. nem mondhatod azt, hogy te nem hiszel a tudományos hókusz-pókuszban, csak ne szóljanak bele, hogyan kell azt a hidat megtervezni, tudod te azt magadtól. azért nem, mert ezzel emberek életét tennéd kockára, és ezt nem engedik neked. kötelességed megszerezni és alkalmazni az előtted élők által felhalmozott tudást. ez akkor a tudományos elit diktatúrája? nem egészen. jogod van vitatni ezt a tudást, de ezt csak a tudomány intézményrendszerén belül és szabályai szerint teheted meg, miután előzőleg bizonyítottad, hogy szert tettél a megfelelő tudásra–>része lettél az elitnek.
B)
egy vállalat esetén egyszerű eldönteni, hogy melyik a jobbik út, mert a tevékenységének az eredménye mérhető és a mérés logikája nyilvánvaló (a nagyobb profit jobb, mint a kisebb).
ezért rá lehet bízni a döntést vagy annak előkészítését szakértőkre. és a döntés alapvetően a vállalatra van hatással, egy vállalat nem hoz mindenkire nézve kötelező döntéseket.
a politikai döntéshozatal lényegileg más, a politikában érték alapú döntéseket hozunk, melyek mindenkire kötelezőek. van fölös 50 md forintunk. mit építsünk? templomokat vagy autópályát? vagy részecskegyorsítót? ezt milyen szakértők, milyen tanulmányok alapján döntenék el? (ezért hülyeség a „szakértői kormány” – ilyen nincs, ez olyan mint az ateista pápa)
Tehát nem arról van szó, hogy a szakértők milyen információk alapján szakértenek, ez a legkevesebb.
C)
mi kell a jó döntéshez? a racionális mérlegelés képessége. ez mit jelent? tudnod kell mi a döntés eredménye, és ezért milyen áldozatot kell vállalni.
azt eldöntheted, hogy 2+2 szerinted sok vagy kevés. de azt nem vitathatod, 2+2=4.
„A többséghez tartozó bunkó és ostoba szavazóban is szorul azért annyi ész, hogy választáskor a számára jobb alternatívára voksoljon. ” – na ez pont nem így vagy, olvasd el a kommentemet, néhánnyal a tiéd fölött, erről szól.
ahhoz hogy alávethessük magunkat a többség akaratának, biztosnak kell lennünk benne, hogy racionálisan dönt. nem vitatja, hogy 2+2=4.
a brexit és Trump azt mutatja, hogy ez nem így van, pont hogy vitatják. szó sem volt mérlegelésről, költség-haszon elemzésről, hasonlókról. sőt! konkrétan cinikus hazudozásról volt szó.
az nem megy, hogy a brexit vezér másnap kiáll, hogy bi-bi-bí nem ér a nevem, káposzta a fejem.
milyen alapon várod el, hogy mondjuk én alávessem magam egy ilyen módon meghozott döntésnek? mivel tudsz emellett érvelni? ez a magatartás teljesen aláássa a társadalmi együttélés logikáját.
pont ez Almási problémája.
D)
igen, az uralkodáshoz agresszivitás és gátlástalanság kell. de a demokráciában senki nem „uralkodik”. pontosabban személyek nem uralkodnak.
@stefan75:
Igen. @jotekony koc: írta fennebb hogyaszongya:
„Ez a – hisztizés – az új – rettegőzés – .
Nem csoda, hogy rákaptál, mint gyöngytyúk, ugye.”
Bunkó népfelség és a jól képzett elit duális felosztása mint megközelítés ostobaság ellentmond az emberiség kollektív erkölcsi tudatának.
Ugyanis ez idáig a legjobb tudomásunk szerint minden kultúrát és civilizációt a társadalmak elitje tett tönkre nem pedig a bunkó képzetlen tömegek.
Tehát valamit még a mai napig sem tudunk, sem a nép sem pedig az elit.
Azt viszont alaposan megtanulmányozta a modern fogyasztói társadalom elitje, hogyan manipulálja a népet, ha különböző termékeket kíván a számára értékesíteni, ez a manipuláció amely elsősorban a behaviorista filozófia tovább fejlesztett változata most megrepedt.
A népfelségnek nem tetszik a multi-kulti, globalizációs politikai termék, le teszteltük nem vált be. Az ellentmondás viszont abban rejlik, hogy a termék eladhatóságát fiktív értékekhez amelyek egyenként is (paradoxonok) csomagba kötötték, a nép egyik fele még nem tudja, hogy az árú gagyi, a másik fele pedig csak sejti, ezért adódót az a helyzet, hogy a választások rendre kicsiny 49.5 – 50.5 % -os aránynál billegtek.
Ugyanis a paradoxonok ilyen a demokrácia, a liberalizmus, és a tolerancia fogalma, külön külön is de egymásba csomagolva is valódi (matematikai alakban létező) szörnyetegek, amelyek döntés képtelenséghez vezetnek. Ezek leküzdése pedig nem lehetséges, de mivel elménknek kedvesek, megszabadulni sem tudunk tőlük.
Tehát egy más politika és tudomány filozófiát kell feltalálnunk, azaz egy új kultúra filozófiát kell felmutatni.
Ez persze nem lehetetlen, csak egy kicsit hosszú elmagyarázni, hol ott egyszerű mint egy faék.
egy elnökaspiráns hozzászólása a témához
—
It’s a new world, Hillary Clinton, it’s a new world. Feelings matter. Because guess what? Everybody in middle America felt a way and they showed you how they felt. Feelings matter, bro. It’s a new world. It’s a new world, Barack. It’s a new world
—
http://www.thefader.com/2016/11/20/kanye-west-transcript-sacramento
@ingyenebed:
A)
Ha csak az elit van annak a tudásnak birtokában, ami alapján jó döntést lehet hozni, és rábeszéli a nem-elitet (bunkókat) hogyan döntsenek, akkor igenis az elit uralkodik.
Vannak játékszabályok, de a legfőbb játékszabály, hogy nincsenek játékszabályok, illetve hogy az erősebb kutya…. kormányoz
Egy példa: ha elég pénzem van, akkor mérnöki diploma nélkül is olyan hidat tervezek, amilyet csak akarok, legfeljebb lefizetek egy valódi mérnököt, hogy adja a tervekhez a nevét. Ha a híd összedől, ő megy börtönbe, ez igaz, no de van az a pénz, amiért ezt is vállalja valaki.
B)
Egy vállalat esetén is előfordul, hogy csak akkor derül ki melyik lett volna a jobbik út, amikor már tönkrement, vagy legalábbis már nem lehet a döntést megmásítani, mint a Brexit esetében.
No, abban tökéletesen egyetértünk, hogy a szakértői kormány hülyeség, és nem létezik. Abban a pillanatban, hogy egy szakértő miniszterelnök lesz, vagy csak belép a kormányba államtitkár helyettestől felfelé, elveszti szakértő jellegét és politikussá válik. Csak annyit tennék hozzá, hogy azért mert a kormány az adott ország tulajdonosaként működik, és tulajdonosi döntéseket hoz, és nem szakértői döntéseket. Tulajdonosként dönti el, hogy az 50 md forintjából mit építsen, autópályát vagy templomot. Egyetlen szakértő sem döntheti el a tulajdonos helyett, hogy a tulajdonos számára mi a fontosabb, a gyors közlekedés, vagy a minden vasárnapi jézusmárja. A kormány akkor működik jól, ha eltalálja, hogy a nép – akinek nevében a tulajdonosi jogokat gyakorolja – mit szeretne. Nyilván egy bigott vallásos országban a templom a nyerő, egy liberálisabb országban az autópálya vagy a részecskegyorsító.
C) A politikai döntés nem racionális döntés, hanem tulajdonosi döntés. A tulajdonos emocionális döntése. Jó esetben a kormány, amely a nép nevében a tulajdonosi jogokat gyakorolja, eltalálja a nép vágyait és így nagy lesz az öröm az országban. Rossz esetben nem találja el és megbukik, vagy ha nem, hát kitör a forradalom.
Amikor racionális döntést vársz a politikától, pontosan abba a hibába esel bele, amit a szakértői kormány hívei elkövetnek.
Ahhoz, hogy alávessük magunkat a többség akaratának, csupán egyetlen egy dolog kell, hogy a többség legyen az erősebb. Amennyiben mi vagyunk az erősebbek és a többség a mi akaratunknak veti alá magát – nos, akkor mi vagyunk a diktatúra.
D)
Mindig mindenütt személyek uralkodnak. A demokráciában a többség által megbízott személy, aki (elvileg!) a többség nevében a többség vágyainak megfelelően uralkodik. Ha meg nem hát a többség leváltja.
“Csak két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi butaság, bár az elsőben nem vagyok egészen biztos.” (Albert Einstein).
A világ tele van ostobasággal. Az emberi társadalmak nem racionálisan működnek. A legelterjedtebb és legirracionálisabb és számomra legdühítőbb a VALLÁS. (Nem is az istenhit, hanem a vallás!) És még hosszan sorolhatnám, de felesleges. Shakespeare óta (LXVI. szonett) semmit sem változott a világ.
epa.oszk.hu/00000/00022/00288/08724.htm
Mivel az emberi társadalom nem racionálisan működik, az elemzők akkor követik el a legnagyobb hibát, ha evidenciának veszik, hogy az emberek, embercsoportok majd racionálisan, sajánt érdeküknek megfelelően fognak dönteni, cselekedni. Egy frászt! Az emberek könnyen elhiszik a hazugságot, és az istennek sem győzhetők meg az igazságról. Az emberek ostobák, ostobán cselekednek, ostobán döntenek.
..
Én csak azt nem értem, hogy ezek a bunkópásztorok mostanában miért mindig oroszbarát politikát akarnak…?
vilagterkep.atlatszo.hu/2016/11/21/uj-vezetot-valasztanak-a-francia-konzervativok-agyo-sarko-hello-fillon/
WTF ?????
444.hu/2016/11/21/baromi-budos-lett-a-belvarosban-undorito-szokasokat-kenyszeritenek-rank-a-budapesten-no-go-zonat-letrehozo-idegenek