A bunkók világuralma?
Eredeti szerző: jotunder
Miután elolvastam Almási Miklós filozófus-akadémikus cikkét a bunkók világuralmának eljöveteléről, elhatároztam, hogy megírom, hogy miben téved, aztán még egyszer elolvastam és rájöttem, hogy sokkal érdekesebb lenne arról írni valamit, hogy mégis miben van igaza.
Almási a francia filozófus-celebritást Bernard-Henri Lévy-t idézve indítja az írását, BHL minap beszélgetett Evan Davis-szel a BBC-n, és azt hiszem érdemes meghallgatni. Nem tudom, hogy mennyire igaz, hogy a Brexit-nek vagy Donald Trump győzelmének mély anti-intellektuális tartalma van, lehet így is rájuk nézni és máshogy is. A valamivel jobb kérdés az lenne, hogy létezik-e egy erős anti-intellektuális trend Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. Erre sem tudok válaszolni. Egyre rémisztőbben alakul a poszt.
Múlt héten Neuchatelben jártam. Ablak a tóra, a távolban az Eiger és a Jungfrau, a megdöbbentő svájci craft-beer kultúra, négy trolibusz járat egy Cegléd nagyságú egydimenziós kisvárosban a vonatsínek két oldalán, Dürrenmatt és Rousseau városa, egy parányi köztársaság fővárosa (a második oldal tetejét érdemes megnézni).
Svájc a direkt demokrácia országa, ahol az elitek döntését elvileg ( a gyakorlatban is) bármikor felülírhatja a népakarat, ugyanakkor a legelitistább ország Európában. Theresa May miniszterelnököt még saját pártjában is támadják, hogy az ingyenes, de szelektív brit „grammar school”-ok szerepének szélesítését támogatja, Svájcban a szelektív gimnáziumi rendszer megkérdőjelezhetetlen. A hihetetlenül jól finanszírozott svájci elitegyetemekre gyakorlatilag csak a gimnáziumi „matura”-val lehet bejutni, a svájci elit utánpótlása nemcsak biztosított, de tökéletesen tervezett. Almási valójában nem Donald Trump, a Brexit, a holland és a dán szélsőjobboldal előretörése miatt van kétségbeesve, hanem az elitkultúra, az elitoktatás, az elitműveltség háttérbe szorulásán. Almási a globális nemsvájcság miatt szomorú.
Minap olvastam TGM Almásiéhoz némileg hasonló cikkét, amelyben a cigányozással rokonítja a sorozatfüggést (a poszt megírása után a Blacklist című amerikai tömegkulturális termék három epizódját fogom megtekinteni, az is lehet, hogy négyet, és, ami ennél is borzasztóbb, szinte valamennyi meccset megnéztem az Európa-bajnokságon, ergo, akkor bunkónak számítok TGM szemében, mint egy dinoszaurusz-tagadó veresnyakú alabamai a konföderációs zászlóval ékesített Harley Davidson-ján, az élet ily kegyetlen). Valószínűleg Almási kétségbeesne a generális műveltségemtől, és teljesen őszintén gondolom, hogy kicsit igaza lenne. Igen, az elitkultúra az elitek műveltsége, az elitek tekintélye visszaszorulóban van a világban, bár erre már Allan Bloom és Thomas Molnar is panaszkodott. Egyre szélesebb rétegek kerülnek be a felsőoktatásba, amely így tömegképzéssé válik, a középiskolákat sztenderdizálják, és a legtöbb országban igyekeznek elkerülni a korai szelekciót. Svájcban nem.
A Brexit esetében Oxbridge-t végzett entellektüelek szövetkeztek észak-angliai munkanélküliekkel, egyszerűbb szabású, de bunkónak semmilyen értelmes definíció szerint nem nevezhető kisvárosi nyugdíjasokkal, és valójában Donald Trump győzelmének sem lényeges faktora a „bunkók” szavazata. Az kétségtelenül igaz, hogy szinte páratlanul rémisztő hazudozástömkeleg előzte meg mindkét döntést. Ezt lehet interpretálni úgy, mint a bunkóság ideológiájának előretörését, de engem ez kevésbé érdekel.
Almási számára Trump és a Brexit csak ürügy, nyilván valóban haragszik azokra, akiket „bunkónak” aposztrofál, de valójában a saját világának eltűnése szomorítja el. Engem az nem érdekel, hogy politikai értelemben produktív-e kimondani azt, amit Almási kimondott, csak az, hogy van-e igazsága a legalapvetőbb kérdésben. Igaz-e az, hogy a tömegdemokrácia és a tömegkultúra (melynek lelkes fogyasztója vagyok) valóban leépíti-e azokat az elitstruktúrákat, amelyekben Almási hisz. Elképzelhetőnek tartom, hogy van igazsága Almási Miklósnak. Nem hiszem, hogy rendkívül okos megoldás választók jelentős rétegeinek lebunkózása a politikusok vagy az általában vett elitek részéről, de egy filozófusnak nem kell politikailag korrektnek lenni. Mert itt aztán klasszikus értelemben vett politikai korrektségről van szó.
Egy olyan világ, ahol elég sokan odafigyelnek Almásira, Bernard-Henri Lévy-re, nem feltétlenül értenek velük egyet, de odafigyelnek rájuk, ahol az egyetemeken pezsgő intellektuális élet folyik, ahol hosszú és szeriőz újságcikkekről beszélgetnek az emberek a kávéházakban, ahol komoly közönsége van azoknak a filmeknek is, amelyek nem sorozatgyilkosokról vagy szuperhősökről szólnak, egy egész jó világ tudna lenni. Lehet, hogy abban a világban is nyerne Trump, és az Egyesült Királyság kilépne az Unióból (ez utóbbit kétlem), de az a világ az, amiért Winston Churchill (aki megrettent az átlagos választótól) vért, verejtéket és könnyeket kért a brit emberektől.
Talán észrevette a kedves Olvasó, hogy ebben a posztban egyáltalán nem volt szó a FIDESZ-ről, Orbán Viktorról, G.Fodor Gáborról és a többiről, mert egyáltalán nem volt hozzájuk kedvem.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518831-6ae0d35dab660' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518831&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518831-6ae0d35dab660&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518831-6ae0d35dab660' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Az a szomorú, hogyha egy kutató értelmes és átfogó cikket ír társadalomkutatási témában, és azt elolvassa és lehivatkozza másik 1500 kutató, netán közgazdasági nobelt kap érte 5 évvel később, akkor még mindig pár ezren fogják csak SEJTENI nálunk, hogy milyen összefüggéseket fedezett fel. PR értéke viszont csak annak van, ha Bayer Zsolt ír egy cikket minősíthetetlen stílusban, vagy Almásinál (vagy bárki másnál) elgurul a gyógyszer, akkor arról egyből százezren értesülnek. Egy kacsát az FB-n pillanatok alatt több százezren osztanak meg, mert olyan, amit el akarnak hinni. Vagy pedig ők sem hiszik, csak unalomból, a buli kedvéért. (Az embernek ez az ún. „gyermek-énje” korántsem egy angyal, hanem nagyon is destruktív tud lenni, zéró felelősség és zéró empátia…)
A kutatók ajánlásait aztán némelyik politikus figyelembe veszi, de általában inkább nem. Ezek nehezen végrehajthatóak, vagy nem népszerűek.
A kutatók vitatkoznak egymással és nehezen jutnak egységre, ritkán van jelzésértékű egységes fellépés. Vagy megalkuszik, eladja magát. Az egész 20. században ez ment, a társadalomtudósok többsége azt mondta, amit a vezér hallani szeretett volna tőle. Aztán volt pár nagy balhé emiatt, és akkor az jött le, hogy ez talán mégse jó így.
Most pedig már a kutató megint súlytalanná vált a közéletben. Ő csak tanulmányozgat dolgokat, a maga szűk elitista körén belül marad és különösebb felelősséget nem vállal azért, ami történik.
Legyen már egy kis balhé, sokan ezt szeretnék. Aztán ha játszunk a gyufával és kigyullad az egész erdő, akkor mindenki csodálkozni fog… Ja és a kutatók, tudósok hogy fogják magukat kimagyarázni? Hogy ők szóltak? Kinek és mikor, hogyan?
@jotunder:
Altalanos tendenciarol van szo, majdnem mindegyik human tanszek (minusz econ.) nagymertekben eltolodott balra az elmult egy-ket evtized soran – ld:
http://www.washingtonpost.com/news/wonk/wp/2016/01/11/the-dramatic-shift-among-college-professors-thats-hurting-students-education/
heterodoxacademy.org/2016/01/09/professors-moved-left-but-country-did-not/
@Tamáspatrik: Nem igy mukodik a tudomany. Ilyen jelensegek lenyegeben veve nincsenek, es nem konnyu(lehetetlen) tarsadalomtudomanyi kutatasok eredmenyeit 1. konnyen interpretalni. 2 implementalni. Termeszettudomanyos eredmenyeket sem konnyu alkalmazni, matematikai eredmenyeket, kozvetlen formaban, szinte lehetetlen.
@snakekiller23: Az amerikai bal- és jobboldal nagyon polarizált. A jobboldaliak többsége olyan mértékben vallásos, hogy még azt is elhiszik, hogy a világot isten 7 nap alatt teremtette. Nyilván az ilyeneket egy Campuson nem veszik komolyan. Egyébként per volt nem is olyan régen az USA-ban, hogy az evolúció tanítása mennyire kötelező vagy pedig a Biblia teremtéstanát is lehessen mellette tanítani ugyanazon az órán, és majd a diák eldönti, hogy ő melyiket választja. (Az evolúciópártiak a legfelsőbb bíróságon K.O.-val nyertek.)
A MAI megoszlásról beszélek egyébként, szó nincs arról, hogy a klasszikus bölcseletnek ne lenne legalább olyan értéke, mint az újabb keletű gondolatoknak. A magyar tudományos életben is a baloldali gondolkodás fölényét látom egyébként, a jobboldal szellemi teljesítménye, ez alatt az ideológiai elkötelezettségűeket értve (nem a mérsékelt felfogásúakat) nem valami fényes.
@jotunder:
Meg egy, a regisztralt D:R aranyrol top egyetemeken:
econjwatch.org/articles/faculty-voter-registration-in-economics-history-journalism-communications-law-and-psychology
Tortenelem 33:1, ujsagiras 20:1 pszichologus 17:1…
@jotunder: Nem így működik: ez azt jelenti, hogy a közéletben törvényszerűen súlytalan? A jelenségek lényegét lehetetlen elmagyarázni vagy legalább demonstrálni? (Egyébként a You-Tube-on matek csatornák elég közérthetően mutatnak be problémákat és érdekességeket. A NatGeo is jó ebben….) Az oktatási rendszer a tanulókat törvényszerűen kínozza és a tudomány ellenségeivé teszi? A kutatók saját elefántcsonttornyukban kell, hogy dolgozzanak?
@TG69: Meg is van az USA Debreczeni Józsefe. Csak aztán vigyázzunk, nehogy a végén igaza legyen. (BTW, itt múlt héten csont nélkül átment a Snooper’s Charter… Go home 2016, you’re drunk.)
@stefan75: Ha megnézed, hogy Debreczeni annyiszor és azóta is folyamatosan kigúnyolt „rettegései” milyen százalékban váltak azóta hétköznapi valósággá, akkor egyre kevésbé van alapja ennek a gúnynak.
444.hu/2016/11/23/trump-beszantja-a-nasa-klimakutato-kozpontjat
A klímaváltozást már sikerült is legyőzni, nem lennék most a libsik helyében.
@velőtanya: Pontosan ettől félek én is.
@snakekiller23: A kerdes az, hogy hatranyban van-e egy konzervativ, vagy egyszeruen nem mennek szociologusnak. A safe space trigger warning miatt aggodok IS liberalisok altalaban. A frontvonal az akademiai ertelmisegen belul a liberalis-baloldali taboron belulre kerult. Mivel az amerikai konzervativok jelentos resze elbol tarsadalomtudomanyellenes, ez nem is csoda. En semmi kulonoset nem latok a brit konzervativokban, az amerikai konzervativokbsn(nem a liberalis konzervativokban, hanem a szocialis konzervativokban) annal inkabb. Nalam az altalaban nehezebben megy at.
@jotunder: nincs konzervatív vagy jobboldali szociológia. a kulturális antropológia, néprajz és hasonló dolgok alkotják (talán) a szociológia konzervatív megfelelőjét, de még ez is sántít.
@jotunder: (egyszer voltam Neuchatelben, megnéztük Valagint, de elég borult idő volt, és hogy teljesen őszinte legyek, nekem nem jött be különösen. A francia vidékről Gruyére meg Fribourg tetszik, a Genfi tó körül kevésbé, bár azt mondják, arrafele nem annyira fatökűek az emberek.)
@sárospataki lány:
Akkor szerencse, hogy véletlenül sem írt ilyesmit. 🙂
Konzervatív tudománynak ott a teológia.
Más nem is kell.
A többi tudományt be is zárhatják, mint a náza klímakutatását.
@jotekony koc:
Miért a vallásosság kizárja a tudományos megközelítés lehetőségét?
@Muad’Dib:
Nem a vallásosság zárja ki, hanem a vallásos emberek zárják ki.
Látod, hogy nem a kutatásokkal akarják bebizonyítani, hogy hülyeség a globális felmelegedés, hanem a kutatás beszüntetésével.
@jotekony koc:
Bizonyos vallásos emberek.
@Muad’Dib: …Vallásos emberek uralma. Hiszen ez az, ami összetartja őket. A hit.
Az érzelmi forraszték….A politikájuk lényege.
Ezért a kapocsért az uralmuk beáldozza az összes tudást.
Mert egyes vallásos emberek egyenként nyilván amúgy épeszűek és akármilyen tudományban megállhatják a helyüket.
@jotekony koc:
Ahogy volt is számos kiváló tudós és kutató vallásos emberek között.
@seol: milyesmit nem írt?
@Muad’Dib: Bizonyára. Én nem látok a szivükbe.
A hazai tapasztalat az, hogy nagyon szivesen fölveszik a politikai kurzus hitét azok, akik bármilyen ambíciójukat fontosnak tartják. Úgyhogy ezt a vallásosságot is úgy venném, mint a kommunistaságot a kommunisták alatt, vagy a fideszességet a rendszerváltás óta. Végülis csak egy hitvallást tudhatunk, egy kifizetődő hitvallást.
@jotekony koc: szerintem a politikai palettán a konzervatív embereket lehet a legkevésbé sztereotipizálni, és ez az (egyik) oka annak, hogy nem jelennek meg ideológusként egy egyetemi rendszerben. olyant sohasem fogunk látni, hogy egyetemi oktatók konzervatív indoktrinációt folytatnak, mint ahogyan most egyes területeken megy a progresszív átnevelés. még az olasz fasizmus (nem a nácizmus!), mint a konzervativizmus legszélsőjobb elhajlása sem tud felmutatni koherens ideológiát.
@sárospataki lány: Te most amerikai egyetemekről beszélsz ? Mert ott van progresszív hangulat, ahogy hallom, vagy nyugat-európában esetleg.
De itt nálunk egyértelmű a katkonzervjobbikos egyetemi légkör.
Ha jól látom, például az új alkotmánybírákat egy egyházi egyetemről toborozták.
Az egész jogászoktatásunk egy fidesz szekta, a történészek is, az üzleti szakokat is Ráhelkék oktatják.
Nem tudom, hol látsz minálunk olyan egyetemet, ahol – nincs konzervatív indoktrináció folytatás – ….
@jotekony koc: háde pont ez a lényeg, hogy amit a fidesz nyom (én nem tudom, hogy folyik-e ilyen indoktrináció, de tfh hogy igen), az nem A konzervatív ideológia, hanem fideszes, amely esetleg mutat konzervatív jegyeket. a progresszív ideológia viszont nagyjából uniform ohioi oberlin college-től a budapesti ceu-ig, ha érted a különbséget.
@jotunder: Szerintem azért evidens az, hogy a mainstreambe kerülés mind az egyetemeknek, mind a kutatóknak kifizetődő, így nem lehet egyszerűen lezárni a kérdést avval, hogy ha nem mennek (szociológusnak, közgazdásznak, pszichológusnak stbstb), akkor nincs mit csináni.
@sárospataki lány: Szóval ami nálunk megy az nem ideológia, hanem kisnyúl, viszont ahol nem ez a műsor megy, az libsibolsi ideológiai agymosoda.
Nagyonis érthető vagy.
@jotekony koc:
Pedig sok igazság van abban, amit mond. A fityesz színtiszta machiavellizmus alapján működik. Átfogó ideológiájuk nincs. Példának ott van mondjuk az „arab” kérdés. Pár éve még ők voltak azok, akik hősként vigyáznak a kultúrájukra meg értékeikre, ma meg Európa veszélyeztetői. Akkor még senkit nem érdekelt a keresztények elnyomása, ma kulcskérdés. Nehéz az ilyesmit konzekvens ideológiának nevezni…
@Muad’Dib: A konzekvens részt Vincent törvényei írják le. Ami azon kívül esik, az dinamikusan változik a Vincent törvényeiben leírtak maradéktalan érvényesülése érdkében.
@jotekony koc: sokadszor merül fel ez a kérdés, sokszor írta le sok ember: a konzervativizmus nem ideológia, sőt, vannak akik egyenesen a politikai anti-ideológiát látják benne. van pár állítás, ami igaz a konzervatív gondolkodásra, de ezek nem ideológiai megalapozottságúak. pl. a konzervativizmus lokális, fontosak számámra a lokális, hosszú idő alatt kiérlelt szabályok, fontosak az un. természeti törvények, az ember organikus társadalmi berendezkedését hierarchikusnak gondolja, forradalom helyett reformál, stb, de ez így még mindig nem ideológia, hanem valamiféle létszemlélet, attitűd. a konzervatív lehet vallásos, lehet ateista (pl. scruton), sőt lehet liberális is, ugyanis mivel a konzervativizmus nem egy ideológia, simán megfér egy ideológiával együtt. az biztos, hogy egy amerikai konzervatívnak semmi köze nincs egy magyarhoz, hiszen a lokalitás miatt ezek a dolgok nagyon kicsit átjárhatóak csak.
@sárospataki lány: Az ideológia sem egy egzakt fogalom. Lehet, hogy neked onnan, ahol te ülsz, ez nem ideológia, mert a fideszesek tényleg ezt mondogatják, hogy nem ideológia. Tehát az ideológia fogalmáról is fidesz-fejjel kell gondolkozni.
Viszont a fideszen kívülről nézve már egy a tábor, egy a zászló – ami nem ideológia – és ideológiai tisztogatásnak tűnik, amit csinálnak az alatt a zászló alatt.
Mondjuk a hosszú idő alatt kiérlelt szabályok tényleg nem jellemzőek a pártunk és kormányunk rendszerére. Másfél nap volt, asszem egy szabály kigondolása és törvényre emelése közt eltelt idő.
De például az egyetemi kánon – amit előbb emlegettél – az egyértelműen fideszes ifjúgárdát nevel már néhány évtizede, sokszor egyenesen a kormányzati pártkomisszár munkára.
@jotekony koc: a fidesz annál jóval óvatosabb szerintem, hogy belemenjen ideológiai harcba, ez egészen egyszerűen nem érdekli a választói 90%át. a fidesz tematizál, és egyszerű üzeneteket kommunikál, ennek pedig semmi köze a konzervativizmushoz.
én értem, hogy szeretnél egyenlőséget tenni a fidesz és a konzervativizmus közé, de ez elég nehéz feladat lesz. a fidesz mutat(ott) ugyan konzervatív jegyeket, de a legerősebb, amit mondani lehet, az az, hogy a konzervativizmus és a fidesz valamennyire átfednek.
az, hogy a fidesz gyorsan reagál és nem kötik a kezét ideológiai béklyók, lehetne a gyors alakalmazkodás és ezért az életrevalóság jele, ha valamiért nem kövült volna bele a magyar lakóság fejébe az, hogy a minőségi élethez kell egy jó autó, ház, feleség, gyerekek, szerető és végül valami fasza ideológia, mert az ideológia hiánya a morális tisztátlanság biztos jele.
@sárospataki lány:
Hogy lenne olyasmi, amilyesmiről „elmagyaráztad”, hogy nincs is.
@sárospataki lány: Konzerveknek inkább magukat szeretik mondani a fideszesek.
De tényleg kötelező, hogy bárki megszólal, először leszögezi, hogy ő régi konzervatív iparos családból való és mélyen jobboldali, valamint polgári és parasztgyerek egyházi neveltetéssel. Utálja Orbánviktort, de abban igaza van, amit épp most mondott.
@sárospataki lány: Az a konzervativizmus, amit Oakeshott konzervativizmusnak nevez egy lelki beallitodas es nem ideologia. Ez az, amit en egyetemi konzervativizmusnak nevezek. A konzervativ politiksi mozgalmak konzervativizmusa azonban erosen ideologikus. A FIDESZ szocialis ertelemben konzervativ, kulturalis ertelemben nem letezik, gazdasagi ertelemben etatista.
@jotunder: Valamilyen értelemben bolsevik is. Lehet, hogy a nem értelemben.
@jotekony koc: ebben most igazad volt 🙂
@jotunder: nagyjából egyetértek, bár a gazdaságot leszámítva ezek inkább minták gyűjteménye, mint ideológiailag megalapozott irányvolnalak. kulturálisan a népi (amely egy balos-konzervatív?) vonal áll talán a legközelebb.
@sárospataki lány: Fordítsd meg Oakeshott konzervatív beállítottságait és lényegében megkapod a szabadelvű/liberális ember tulajdonságait. Ilyen értelemben az sem ideológia. Ha azonban megkísérli a társadalom leírását, útmutatást ad a jövőre nézve, megmondja mi a helyes (jó) és a helytelen (rossz), akkor mi más lenne?
@jotunder: ez az etatizmus nem egészen áll, az államosítással csak két dolgot akarnak elérni, a teljes diszpozíciót és a teljes láthatatlanságot. zsíros profitiot hozó tevékenységeket vígan kiszerveznek az állami cégből, az alaptevékenységet teljes lelki nyugalommal lerohasztják. ezer péda mondható vízügytől, áramtermelés és kereskedelemig, a közmédiától az eximbankig (amely egész egyszerűen fidesz házibankként működik). ellenpéldát meg nemigen, ahová csak nézel, ez folyik.
egy rendes etatista szerintem igyakszik böcsülettel működtetni az államizált céget, köztulajdonnak tekinti, és törekszik arra, hogy ne lopjanak. szóval a fidesz nem etatista, hanem sikkasztó.
168ora.hu/paraszka-boroka-lebunkozott-sokasag/
@Érvsebész: Áldozathibáztatás.