A „coming out”-ról
Eredeti szerző: jotunder
Természetesen Schmidt Mária coming out-járól van szó. Róla eddig is sejtettük, hogy gonosz és buta, de valamiért most tartotta szükségesnek a dolgot az egész világ elé tárni.
Én igazán nem vagyok prűd, de azt gondolom, hogy jobb lenne, ha az ilyenek a négy fal között élnék ki a devianciájukat. Lehet, hogy tabudöntögető vagyok (a Heti Válasz nevű pártlap Schmidt Mária kapcsán írt a „döntögetésről”, ezt a gondolatmenetet inkább nem folytatnám, de azért a fejemben belül azt gondolok SM karrierjének bizonyos elemeiről, amit csak akarok), de azt gondolom, hogy egy alapvetően a keresztény értékekre épülő társadalomban nem kívánatos a másság ilyetén megnyilvánulása. Bátran nevezzenek ókonzervatívnak, a butaság/gonoszság kombót a modern világban az érvényesülés elfogadhatatlan eszközének tartom. Ma már szinte elég, ha valaki gonoszbuta, és már is nyitva áll előtte a tudományos és művészi karrier, vannak bizonyos körök, ahová gonoszbutaság nélkül be sem lehet kerülni.
Nem akarom, hogy a gyermekeink egy olyan országban nőjenek fel, ahol a gonoszbutaság nem elfogadott, hanem lassan kötelező lesz. Kérem, ma már szabadon vonulhatnak fel a gonoszbuták, megbotránkoztatva a normális beállítottságúakat.
A gonoszbuták egyre fontosabb pozíciókat foglalnak el a társadalomban és egyre kegyetlenebbül próbálják ránk erőltetni a felfogásuk.
Mert kérem szépen, mi is okozta Róma bukását? Néró csillámfaszláma volt vagy gonoszbuta? Na, ugye. Köszönöm, hogy meghallgattak.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519492-6ae775bb18c47' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519492&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519492-6ae775bb18c47&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519492-6ae775bb18c47' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@jotunder:
ezek a fiatalok társadalomtudósok?
@vakapad:
nem hinném, hogy ha én ide bemásolom az adatokat, akkor az sok embert befolyásol, pláne hogy itt jobbára vagy fixen jobbos trollok, vagy legalább kényszerből, de fixen liberális szavazók vannak.
akiket meg kellene nyerni, azok korábban jobbára az mszp-re szavazhattak, most meg otthon maradtak vagy esetleg átszavaztak jobbra.
@jotunder: Jotundernek termeszetesen igaza van abban, hogy nem mindegy kik ideznek valakit. Van ennel is furcsabb dolog. Pokol Bela Nepszabadsag cikke nyoman
nol.hu/velemeny/20100320-az_akademikus_kerdes-591061
beneztem mtmt oldalara es azt az erdekesseget vettem eszre, hogy o buszken idezetei kozott sorolja fel az allitasait vitato, cafolo cikkeket is.
Tehat (legalabbis a szeptudomanyokban) erdemes minel tobb vitathato, cafolhato cikket publikalni! Ez lesz elobb-utobb az eredmenye az idezettseg-szamolasnak, azutan meg a kietlen pusztasag.
@jotunder: De mondom, hogy ez nem matek, és nem a nyugat. A bölcsészet, a történelem, a politológia és a hasonlók nem így működnek, pláne Magyarországon. Csak szólok, hogy közvetve komplett szakmákat és területeket józsizol és taktaharkányizol.
Ha tudatában vagy és szándékosan teszed, az más, akkor nem szólok. Mondhatod, hogy itt józsiszakmák józsitanszékein csupa józsi dolgozik egy józsiországban, ez egy sarkos, de legitim vélemény, és talán még igaz is.
Amúgy meg persze, hogy értelmiségi vagy – már több, mint ötszáz posztot írtál egy olyan blogon, amit a facebookon jelenleg 8870-en lájkolnak, az író- és olvasótábor összetételét pedig aki figyelt, rég összerakta.
@Holger Hartland: nem, en nem gondolok ilyesmit. tenyleg nem.
@Deepblue Noir: én nem látom a további erősödést, sőt a „szokásos” erősödés (talán érdeklődés hiányában) elmaradt. Ugyan a cikk (index.hu/belfold/2014/07/02/nezopont_fidesz_kdnp_47_jobbik_19_mszp_14/
) az összes megkérdezettek körében az alábbi számokat adja:
fidesz: 37% jobbik: 11 mszp: 8 dk: 4 lmp: 4 együtt: 3
azonban a fidesz 37% teljesen nyilvánvalóan sajtóhiba, a helyes szám ~27% lehet (59% részvételi hajlandóság mellett 47% a választani tudók közt). Ez pedig nagyjából megegyezik az ogy. választási eredménnyel.
@incze: avagy (alternatíve) a 47% a választani tudók közt a sajtóhiba.
ha valóban 37%-an a fideszre esküsznek az össznépességben 59% részvételi hajlandóság mellett, az bőven több mint 60% a szavazók közt.
@incze: ehhez a bő 60%-hoz, persze, a többi párt %-át is vissza kéne vágni, hogy ne fussunk nagyon túl a 100%-on, szóval marad az, hogy a inkább 37% az össznépen belül a kakukktojás.
egész jól elszámolgatok itt magamban.
@jotunder: Én is arra tippeltem, hogy nem gondolsz ilyet, viszont a levezetés, nevezzük modus pöllencsnek, így néz ki:
1. Aki akkora munkássággal rendelkezik, mint GFG, az egy józsi.
2. A hazai politológusok és politikafilozófusok (tisztelet a kivételnek) munkássága nagyjából annyi, mint GFG-nek.
3. Tehát a hazai politológusok és politikafilozófusok (t. a. k.) józsik.
Van ebben is valami egyébként, lehet ez az igazság egyik arca.
A taktaharkányozással ugyanakkor az is baj, hogy bár matekban iszonyatos különbség van a harvardi zseni és a taktaharkányi főiskola matekos docense közt, bölcsészet- és társadalomtudományokban viszont jóval kevesebb, és azt sem a tehetség vagy a képesség határozza meg elsősorban, szemben a matekkal. Ráadásul jó esetben a taktaharkányi docens a maga szintjén korrekt és hasznos munkát végezhet, például amikor felkészíti a leendő ált. isk. tanítónéniket a szorzótábla oktatására. Ahogy a kisvárosi zeneiskola karnagyát sem nézed le csak azért, mert a Barenboim persze, hogy jobban vezényel.
Na persze, ha a karnagy úr a fideszes polgármester spanjaként milliókat kap „zenei események szervezéséért”, a helyi újságban pedig világhírűként emlegetik, az már kínos, de akkor sem szakmai a probléma, hanem erkölcsi.
Amúgy tudsz mondani bal/lib oldalról olyan politológust vagy politikafilzófust, aki lepipálja GFG-t és Lánczit?
@Holger Hartland: „Amúgy tudsz mondani bal/lib oldalról olyan politológust vagy politikafilzófust, aki lepipálja GFG-t és Lánczit?”
Mármint seggnyalásban? Egyik se.
@Holger Hartland: gfg és lánczi nem józsi-tudósok, hanem politikai lagzilajcsik. már nem értékelhető a munkásságuk a politikatudományban (jóllehet a valahavolt esetleg megüti a józsi-szintet), mert nem politikatudomány, hanem szexuális tartalommal átitatott lakodalmas rock.
@Holger Hartland: Tóka Gábor. A fiatalok közül Szűcs Zoltán Gábornak már most megszavazom, hogy jobb, mint Lánczi valaha lesz. Igaz, küzözülük csak Szűcs Zoltán Gábornak van public intellectual késztetése. Dénes Iván Zoltán diszciplinárisan határeset.
@Holger Hartland: Hehe, és persze ilyenkor eszembe sem jut Trencsényi Balázs, igaz ő szintén határeset, eszmetörténet.
@Wolff: Tóka és Trencsényi publikációs jegyzéke impresszív, de ők CEU-sok, tehát olyanok, mintha nem itthon lennének. Más lehetőségek, más fizetés. (Jó fizetés = nem kell másodállásban gürizni, komoly előny.) Szűcs Zoltán Gábor tudtommal nem ballib, egy időben a Századvég folyóiratnál volt. D.I.Z. a mutatói alapján nem feltűnően jobb, mint GFG, persze lehet, hogy ennyit érnek a mutatók, de akkor mi mást nézzünk helyettük?
Azt megértem, ha valaki megveti GFG-t, a fizetett rezsimapologétát. Ebben osztozom is. Azt is megértem, ha valaki megveti GFG-t, a politológust. Megértem, de ebben már nem osztozom, hanem azt mondom, menjünk be magyar politológiai tanszékek weboldalaira, és ott rábökök huszon-akárhány docensre, akikről jótündér még soha nem is hallott, hogy akkor vessük meg őket is.
@Holger Hartland: én egyáltalán nem mondom azt, hogy vessük meg azokat a magyar társadalomtudósokat, akiknek nincsenek nyugati publikációi. azt mondom, hogy aki a nagyember pályán óhajt játszani, és nagyember attitűddel forog körbe Magyarországon, arra nézzünk rá komolyabban.
@Holger Hartland: „Szűcs Zoltán Gábor tudtommal nem ballib, egy időben a Századvég folyóiratnál volt.”
Ez végül is teljesen adekvát következtetés Magyarszágon. 🙂 Még csak nem is logikátlan, csak egyébként nem igaz, nem tudom elég-e ha kezeskedem érte, bizonyítani csak úgy tudnám, ha leleplezném egy nickjét. Amit nem fogok megtenni.
Ami a fizetést illeti, G. Fodor a Századvégnél vélhetően nem keres rosszabbul, mint Tóka vagy Trencsényi, és nem lehetetlen, hogy Lánczi kamu megbízásokból jóval többet lopott életében, mint amennyit én eddig OTKÁ-ra kaptam, pedig már az is jelentős költségvetési csalásnak minősülne. De ha az lenne is a helyzet, nekem sikamlós talajnak tűnik utólag magyarázni, hogy nem is egészen arra gondoltam, amikor „tudsz mondani ballib oldalról” kérdést tettem fel, mert igazából úgy értettem, hogy ballib oldalról, de ha lehet a szegény egyetemi-akadémiai szférából, lehetőleg nyomorgót, akinek nincs ideje kutatni. 🙂 (Egyébként én pl. nem élek másodállásokból, egyetlen, akadémiai viszonyok közt a pozícióhoz képest inkább rosszul fizetett állásom van, Lánczinál úgy húsz évvel fiatalabb vagyok, G Fodorral egyidős és ha csak az mtmt-t/tudománymetriát nézem mindkettőt verem, mondjuk nem politikatudományban tevékenykedem.)
@jotunder: Értem, hogy mit _gondolsz_. Olyasmiről beszéltem, amit _leírsz_. Azt pedig sok taktaharkányi docens és komplexusos, de amúgy ártalmatlan jobbos is nagyon sértőnek érezheti, pedig nem is őket akarod megsérteni. Ráadásul az a benyomásom, hogy nem érted, hogy mennek a dolgok a számolgatós helyett inkább szövegelős tudományokban, és egy matekra való szemléletet alkalmaznál ott is. Szerintem mondjál csak annyit, hogy GFG egy rezsimszolga, ennyi bőven elég, a docensek meg egy másik téma. Állítom, hogy ha GFG csak egy docens volna és semmi más, nem lenne vele baj, vagy nem nagyobb, mint a hasonló docensek zömével.
@Wolff: Bocs, de Magyarországon vagyunk, és ennek megfelelően következtetek. 🙂 Csak felületesen ismerem Sz.Z.G.-t és úgy tudom, hogy már nincs a Századvégnél, ezek alapján a „konzervatív, és _ezért_ nem fideszes” kategóriába sorolnám, de ha te jobban ismered és azt mondod, hogy ballib, elhiszem.
GFG meg éppen hogy a Századvégnél keres jól, tehát az egyetemhez képest másodállásban. Bár lehet, hogy neki már inkább az egyetem a másodállás. CEU-sokat ne hasonlítsunk a magyar mezőnyhöz, ott nemcsak a fizetés magasabb, hanem a körülmények is jobbak, pl. gondolom, könyvek és folyóiratok is vannak, és nem olyan helyekről próbálják az emberek beszerezni a szakirodalmat, amelyeknek a neve úgy kezdődik, hogy „Librar” és úgy végződik, hogy „enesis”. 🙂 A CEU csak földrajzilag van Magyarországon, egyébként egy nyugati egyetem. Jó neked, hogy nincs szükséged másodállásra, másnak meg van.
Egyébként akiket említettél, azok nem nagyon szólalnak meg nyilvánosan közügyekben, vagyis ők inkább az a kategória, amit jótündér a másik oldalra vonatkoztatva itt úgy nevezett, hogy „jobboldali lelkivilágú tudományos kutató”. Lánczi és GFG ellenoldali megfelelőinek nagyjából olyanokat látok, mint Lengyel László, Braun Róbert, esetleg a nevezetes választási szakértő vagy a csokornyakkendős alkotmányjogász.
@Holger Hartland: a nevezetes valasztasi szakerto, illetve a csokornyakkendos alkotmanyjogasz nyilvan GFG alatt van szakmailag es nem felett. en csak azt allitom, hogy GFG semmit nem tett le az asztalra, amiert tisztelni kellene, es mivel, ahogy helyesen megjegyezted o egy rezsimszolga, erdesebben fogalmaztam vele szemben. azt sem gondolom, hogy a tarsadalomtudomanyokat ugy kell megitelni mint a matematikat (es azt sem allitom, hogy egeszen pontos mercek vannak a matematikaban). csak arrol van szo, hogy itt olyan embereket sztarolnak, akikben nincs semmi kulonos (semmi kulonosen rossz sincs amugy).
es igen, abban neked igazad van, hogy a magyar felsooktatasban sokkal nehezebb teljesiteni, mint a CEU-n, egy akademiai intezetben, vagy egy nyugati egyetemen.
@Holger Hartland: Schmidt Maria mar Szechenyi-dijat kapott, Lanczi meg nem. Szoval ez az egesz akkor lesz igazan aktualis, amikor Orbanek elkezdik kituntetgeni az ertelmiseguket. Kerdezhetned persze, hogy en ezt miert nem szarom le, es persze erre nem tudnek mit valaszolni.
@Holger Hartland: Nyilván nem azt akartam sugallni, hogy milyen zseniális vagyok és általában sejtem mennyivel könnyebb egy kis kutatóintézetből teljesíteni, mint ma egy magyar egyetemről. (De Lánczi professzor, az azért nem ugyanaz, mint a beosztott oktató.) Ahogy azzal is tisztában vagyok, hogy egy sor költség miatt nem kevesen rákényszerülnek a második munkákra stb. Ezzel együtt ismerek nem is kevés embert, akik komolyan dolgoznak (még a CEU könyvtárba is bejutnak 🙂 ), annak ellenére, hogy még egy Veritasos alapfizetésre sem számíthatnak. Másfelől pedig ha nem is sokszor, de volt alkalmam szembesülni a kamu megbízásokkal, amik olykor milliókat hoztak a Lánczihoz hasonló alakoknak és nem kellett hozzá más, csak jól helyezkedni. Dolgozni már nem és ezek a pénzek azért elég szépen javították az életszinvonalukat.
Az egyetemi szféra ma tényleg rettenetes ebből a szempontból (mondjuk az én munkahelyem viszont a tényleges megszűnés határán volt még két hónapja is), de egy kutatóintézetben tudományos munkatársként, egy Bolyaival kiegészítve már nem is olyan rettenetes dolgozni. Nyilván van amiről le kell mondani, különösen ha van gyerek, diákhitel, autó (de az utóbbi azért nem létszükséglet, legalábbis Budapesten), de belefér az akár külföldi nyaralás, néhány palack középkategóriás bor, kultúra. És még dolgozni is lehet…
Amúgy lehet, hogy Ágh Attila jó megfelelője lenne Lánczinak, és talán még tudománymetriában is jobb egy kicsit, ha feltételezzük, hog az idézetséget egyikük esetében sem vezették be rendesen. Ami elég valószínű. 🙂
@jotunder: Ez így pontos. Így a taktaharkányi józsikat és a közismeretlen corvinusos docenseket nem éri járulékos kár a GFG elleni verbális bombázásból. Nekem mondjuk mindegy, de a közönség érzékenyebb részének sokat számíthat.
@Wolff: Legyél zseni, nem zavar. 🙂 Dolgozni mindenhol lehet, csak az összehasonlításnál nem mindegy, milyen feltételekkel. A magyar egyetemhez képest a CEU egy másik világ, ne is hasonlítsunk. Egy MTA intézet már kb. olyan, mint a magyar egyetem, mínusz oktatási feladatok, ennyivel könnyebb. 🙂 Hogy kell-e másodállás, az egyéni dolog is, de a magyar tud.smts/tanseg havi nettója 110-120, a tud.mts/adj.-é kb. havi 150, azért ott nehéz megúszni. A tud.főmts/doc. már nettó 220 körül van, az már valami. Oké, egy docens talán már lazíthat, akarom mondani, koncentrálhat az igazi munkájára. „Havi 200 fixszel…” – ahogy régen.
Ágh Attila jó találat, ilyen emberekre gondoltam. Nem tudom, hol van Lánczihoz képest, de nem hinném, hogy alatta. Persze ha szociológusok is játszanának, akkor lehetne sorolni: Sík, Örkény, Kovács András. A politizáló szociológusok nagy része ugyanakkor eleve ballib, vagyis a jobboldalon inkább jogászok és bölcsészek jelentkezhetnek be a public intellectual szerepre. Már ha egyébként van ennek a szerepnek még bármilyen, valóban intellektuális jelentősége.
@Holger Hartland: Hogy is mondta a kolto: ‘ a mindenseggel merd magad”.
S ebbol a szemszogbol mindegy, ha a delikvens kutatointezetben, egyetemen vagy a Ceu-n tanit, vagy kulfoldon dolgozik. Sok penzt vagy keveset keres, esetleg masodallastl vallal. A merce mindenki szamara adott.
Szigoru (es nem olyan szigoru) ertelemben veve, a politikatudomany nem tekintheto tudomanynak. Meg ha a nevhez hozzabiggyesztik is a tudomanyt.
Mikent a pszichologia sem. Ti. a tudomany interperszonalis es eredmenyei reprodukalhatok; vagyis barki – nemi technikai ismeret elsajatitasa utan – ugyanarra a kovetkeztetesre jut adott kiserlet vagy jelenseg vizsgalatakor.
Igy aztan el kell vetni mindenfajta osszehasonlitast a szociologusokkal es a filozofusokkal. (vo. Agh Attila, marxista filozofus)
@jotunder: Nem vagyok bizonyos a gonosz jelzoben, de az biztos, hogy SM nem tortenesz, barmennyire szeretne is az lenni. Leginkabb a zenekarok korul forgolodo rajongohoz, a groupie-hoz hasonlitanam, a zenet a tortenelemmel helyettesitve. Raadasul, fiatalon szemrevalo (sic!) menyecske volt. Ennek ketsegkivul voltak elonyei, de ertekelheto tudomanyos teljesitmenye soha nem volt. Ungar Andras szociologushoz ment ferjhez, aki
Hankiss tanitvany volt, s a kilencvenes evekben felhagyott a tudomannyal, hogy belevesse magat a tanacsi lakasok privatizalasaba. Ebbol szerezte vagyonat. (Bar egy masik tortenet, de gyalazatos modon.). Majd varatlanul meghalt. A ferje reven SM rokonsagba keveredett az Ungar Klaraval, akit nagyban tamogatott, amikor csapatot valtott, s a leszbikusokhoz igazolt.
@Holger Hartland:
Csak lécci, ne keressél megfelelőket ezekre a baloldalon.
Kapjon Schmidt Mária Széchenyi díjat a metélt farkincákra,
vagy GFG valami más díjat a lápinádra,
csak ne kend őket másokra, akiknek ezekhez semmi közük.
@smokey_shorthair: érdemes foglalkozni a politika mibenlétével, az emberi pszichével, a társadalmi kapcsolatok szabályaival? igen. ezek fontos dolgok. hát nem lehet ugyanúgy vizsgálni őket, mint a homológiacsoportokat, a vírusokat vagy a kisbolygókat, ez tény. akkor valahogy máshogy kell…
@én már a fény gyermeke vagyok: szerintem kereshet megfelelőket, és attól tartok találhat is….
@Holger Hartland: Hát engem viszont eléggé zavarna. 😉
Amúgy már a tanársegédi állás is majdnem 200 ezer egy Bolyaival kiegészítve, elsősorban a tanítás ami nehezen kezelhető teher.
És akkor még mindig ott vannak a kamu megbízások, TÁMOP projektek, Pl. ilyen kamu megbízásokra gondoltam, amiből simán ki lehet venni 1-2 milliót is. Nyiován ez a professzor úr része lesz, a tanársegéd urak a töredékét kapják.
atlatszo.hu/2014/07/04/22-millio-forintert-rendelt-tanulmanyt-az-mnv-a-rubik-kockarol/
@Wolff: hány előadást kell tartania egy héten egy adjunktusnak?
@jotunder: Nem tudom, én már fent coming out-oltam, hogy egy kicsi kutatóintézetben dolgozom. 🙂 Az egyetemi szférából a tanársegéd és adjunktus ismerőseim többsége menekül(ne), a vezető oktatók jobban bírják. Az indokok közt az egyik a tanítási teher, és valahányszor egy német/amerikai/angol egyetemen dolgozó kollégát hallok erről beszélgetni egy magyarral döbbenet ül ki az arcukra. De nyilván ez intézményenként is változik.
@Wolff: nálunk három vagy négy előadást kell tartani egy héten, de nem az egész term-ben, csak annak egy részében. egy adjunktus fizetése kb. nettó kétezer font. a brit egyetemeken augusztus elsejétől van fizetés emelés, magyarországon nem tudom mikor volt utoljára bérrendezés, vagy mi.
@Wolff:
tanársegéd lényegében egy predok,
kell doktorira készülni
fizetés bruttó 161 esetleg kicsit több, nettót nem számolom ki
oktatási kötelezettség 12 óra van afelett van ahol 16 kötelező hetente, hát egyáltalán nem biztos, hogy fanatikusok kivételével ez bárkinek is vonzó
adjunktusoknak jobb valamivel, hát mit mondjak
@Wolff: „Amúgy lehet, hogy Ágh Attila jó megfelelője lenne Lánczinak”
Nehezen jöhet valaki jól ki abból, hogy jó szereplőnek kell lennie egy olyan műfajban, ami eleve nevetséges: a nyíltan politizáló politológus, aki a tudományos munkáját egy konkrét párt szolgálatába állítja.
A politológus nyílt politikai hitvallása nem feltétlenül akadálya annak, hogy jó politológus legyen, de ha „tudományos” munkássága arról szól, hogy egy konkrét, aktuálisan hatalmon lévő politikai erőt ideológiailag igazoljon, akkor nehéz elképzelni, hogy tudományosan tud bármit is alkotni. GFG nem is tagadja, hogy ő kormánypropagandát folytat, részben a jelenlegi hatalom igazolásában látja a feladatát. GFG tévéadásról tévéadásra megy és oly intenzitással magyarázza, hogy a kormány csodálatos, hogy mindenféle szerkesztés nélkül egy az egyben mondhatná ezt Giró-Szász is. Aztán ugyanezt néhány homályos metaforával megspékelve megírja egy tudományos anyagban, és ezzel tudós lesz.
Most azt a feladatot kaptuk, hogy keressünk jó baloldali politológust, aki rezsimszolga felfogással közelít a „tudományos” munkájához. Ilyen nincs. Vannak rezsimszolga politológusok a baloldalon és vannak jó politológusok, akik baloldaliak (nincs sok, szociológusból tényleg több van), de közös halmaz nincs, kár ilyeneket keresni. Az előző kategóriára Ágh Attila nem egy rossz példa, de mondjuk egy fokkal kevésbé rezsimszolga, mint GFG. Az utóbbiról nem is feltétlenül tudjuk, hogy melyik oldalon áll.
Elvileg elképzelhető, hogy valakinek van komoly tudományos háttere és beáll egy párt mögé ideologizálni, de ez a műfaj Magyarországon még nincs. Aki nálunk szakmailag komoly társadalomtudós, az nem politizál, vagy minimálisan sokkal visszafogottabban teszi, mint GFG. Bozoki egy picit kivétel, mert miniszter lett, de érdemes összevetni a „politikai propaganda” tevékenységét a minisztersége előtt és után (vagy akár alatt) azzal, amit GFG folytat.
@Deepblue Noir: Nem csak predok, egy sor egyetem doktori után is az utolsó lehetséges pillanatig tanársegédként tartja az alkalmazottakat. Ahogy az adjunktuspkat is adjunktusként.
@Deepblue Noir: nálunk a doktoranduszoknak nem kell előadást tartaniuk.
@ulloiut: „Az utóbbiról nem is feltétlenül tudjuk, hogy melyik oldalon áll.” Akarom mondani az utóbbi kategóriáról, az a jó politológusról, nem GFG-ről, róla tudjuk, ez teszi ki identitásának döntő részét.
@ulloiut: Én Ághot Lánczi megfelelőjélnek szántam, GFG-re sokkal nehezebben tudnák mondani párt, így szerintem GFG működését értékelni vele kapcsolatban kicsit talán okafogyott. (Nem mintha nem értenék egyet sok mindennel.) Lánczi szerintem sokkal nehezebben megfogható, mint GFG, mivel GFG esetében elég messzire került egymástól a két szerep – az egykori eszmetörténész, akinek egészen jó munkái is voltak a századelő polgári radikálisairól, és a propagandista elemzőnek álcázva. (Mondjuk a metaforikus beszédmódott egyikben sem tudja levetkezni, valamiért az az érzésem, hogy irodalmi ambíciói is lehettek. De lehet, hogy csak talált egy hagyományt.)
Ezzel szemben Lánczi a politikai filozófia kicsit képlékeny mezébe öltöztetve az ideloógiatermelésnek szánt szövegeit is tudományosnak állíthatja be, így viszont nála a szerepek nem válnak látványosan ketté és furcsa módon a kóklerkedés és propaganda sem látszik azonnal annak, ami. Igaz, így Ágh Attila már messze nem olyan jó megfeleltetés, mivel Ágh – bár valóban van politikai filozófiának tekinthető előélete – évtizedek óta egy sokkal megfoghatóbb, és kevésbé kreatív műfajt űz és emellett van (volt?) public intellectual szerepe is, ami valóban inkább GFG-re hajazna, ha GFG-nek lenne még tudományos munkássága és nem csak múlt időben beszélhetnénk erről.
Bonyolult dolgok ezek… 🙂
@ulloiut: Pedig volt valami mély meglátás ebben a mondatban. 🙂
@Wolff: Igazad van, Lánczi sokkal színvonalasabban csinálja ezt.
Mindennel egyetértek, amit írtál, tulajdonképpen csak GFG által megihletve túl komplikáltan annyit akartam mondani, hogy a vitát indító kérdésre – „Amúgy tudsz mondani bal/lib oldalról olyan politológust vagy politikafilzófust, aki lepipálja GFG-t és Lánczit?” -nincs jó válasz, mert akik simán lehagyják ezeket a figurákat, azok általában nem politizálnak, nem is feltétlenül tudjuk a politikai véleményüket.
Én pl. nem tudtam, hogy Tóka Gábor ballib, nem is gondolom, hogy a munkájában ez bármilyen relevanciával bírna. GFG és Lánczi munkássága nem értelmezhető az ideológiái hitvallásuktól függetlenül (és minimálisan GFG esetében a pártpropagandista szerepétől sem), ha tehát abban az értelemben keresünk „bal/lib” tudóst, mint ők, akkor azok elkerülhetetlenül lúzerek lesznek tudományos értelemben. Azok, akik nem lúzerek tudományos értelemben, azok viszont nem úgy „bal/lib”-ek, ahogy GFG jobboldali. Nincs értelme tudományosan igényes baloldali GFG-t keresni.
@smokey_shorthair: Bizonyos szempontból mindegy, hogy ki hol van és milyenek a körülményei, más szempontból meg nem. Ilyen a világ, nem egyszerű. Amiket felsorolsz, azok pedig mind tudományok. A pszichológusok még kísérleteznek is (a minap éppen a facebookon sokezer emberrel), a kísérlet pedig megismételhető műfaj.
@Wolff: Biztos jó dolog ez a Bolyai, de azért annyira mégsem. Először is, gondolom, kevesen kapják, tehát rendszerszintű problémákat nem old meg. Másodszor, pályázni kell rá, tehát vagy kapsz, vagy nem, azaz kiszolgáltatott leszel – nem lehet a családi költségvetésbe betervezni, hogy „és akkor még megnyerem a Bolyait, az már elég is rezsire meg benzinre”. Harmadszor, ha mellette kiszállsz a különpénz-keresésből, utána újra vissza kell küzdened magad azért, amiért egyszer már megküzdöttél, csak amíg bolyaiztál, más betöltötte a helyed.
Kamu megbízással még nem találkoztam, csak olyannal, ahol dolgozni is kellett, illetve olyannal, ahol az a jutalom, hogy olyan dologban vehetsz részt és pl. olyan adatbázishoz juthatsz hozzá, mint máskülönben sohasem.
@jotunder: Intézményenként változik, a szerencsésebb helyeken a kötelező minimum heti 12 óra, máshol állítólag több is lehet. Erre jöhet egy-egy másik helyen vállalt másodállás, vagy ha a főállású helyeden van fizetős képzés (pl. angolul külföldieknek), akkor, ha elég jó vagy hozzá, részt vehetsz az önfenntartó felsőoktatás felé mozduló intézmény szép extra bevételének megtermelésében, természetesen úgy, hogy neked is jut belőle. Valahol 14-20 kontaktóra között van a vége.
@ulloiut: Pedig az „ideológusi” vagy „véleményformáló értelmiségi” szerepet szerintem lehetne akár tisztességesen is játszani, más kérdés, hogy Magyarországon ez hogyan és mennyire lehetséges. Balról említhető pl. TGM, aki sok furcsaságot ír, de teljesen tisztességesnek tűnik – nem is gazdagodott meg és nem lett belőle stratégiai igazgató sem.
hvg.hu/itthon/20140313_Akademiai_kozeposztaly
@Holger Hartland: „Kamu megbízással még nem találkoztam, csak olyannal, ahol dolgozni is kellett…”
Hát arról is én tehetek, hogy rosszul helyezkedsz. Láthatod, van állami szerv, ami 22 milliót költ egy 3 íves tanulmányra. 🙂
Jelenleg már nem csak a Bolyai van, hanem pl. a Magyary, egy sor TÁMOP-ból fizetett egyéb ösztöndíj, az OTKA poszdoktori ösztöndíjak száma is nőtt, az MTA külön is indított posztdoktori programot (ez mondjuk az akadémiai intézményekbe való átzsilipelésre jó, csakúgy, mint a fiatal kutatói állások). Összességében ma már évente több százat osztanak ki ilyen vagy olyan alapon és egyszerre akár ezres nagyságrendű ember lehet a rendszerben. Igen, egyik sem tartós, de ez már nem magyar jelenség, a posztdoktorosodás terjed egész Európában. Igazad van, nem rendszerszintű orvoslása a jövedelmi problémáknak, de emlékeim szerint nem is ez volt a kérdés, hanem az, mennyire indokolható a jotunder által felvetett teljesítményprobléma a túlterheltséggel és alacsony keresettel. Én amellett érveltem, hogy van lehetőség rá, hogy aki elszánt és hajlandó megelégedni egy magyar középosztályi életmóddal (és nem akar azonnal nyugat-eruópai középosztályivá válni) az képes lehet rá. Vagyis a kérdés akár az is lehetne, hogy vajon azok, akik végül megkapják a Bolyait vagy más több éves juttatást, és elvileg a legjobbak lennének, azok végül teljesítenek-e, jobban teljesítenek-e, mérhetővé válnak-e stb.?
@Wolff:
engem ez nem érint, de egy biztos: ilyen feltételek mellett ennyiért én nem csinálnám és azt gondolom örüljenek, hogy egyáltalán vannak emberek. pláne, a legalábbis társadalomtudományi területen tapasztalható egyéb, itt most nem részletezett lehetséges visszaélések, igencsak „érdekes” munkásságú docensek és egyebek jelenléte mellett.
színvonalas felsőoktatást így nem lehet csinálni.
Pedig az „ideológusi” vagy „véleményformáló értelmiségi” szerepet szerintem lehetne akár tisztességesen is játszani,”
ezt egy tudományos kutatónak csak másodállásban lehet csinálni, értelemszerűen.
Hopp, egy elveszett komment…
@Holger Hartland: remiszto :((((
@jotunder:
De mire jó ez, hogy egyes emberek tetteit rálőcsölitek másokra ?
Ezek itt naponta akárhányszor bemondatnak bármi mocskot a száz tévéjükben, amit csak akarnak, akiről csak akarnak, amíg kívülről fújják még az óvodások is.
Te meg ehhez hasonlítod, hogy más is mondott már egyszer valamit, amire már nem emlékszel, de nem tetszett ?
@jotunder: uhh, az nem túl sok. Mármint a fizu.
@sárospataki lány: 32000-45000 font van megadva fizetésnek bruttó. az nem rossz Nyugat-Európában. http://www.eui.eu/ProgrammesAndFellowships/AcademicCareersObservatory/CareerComparisons/SalaryComparisons.aspx
Svájcban mondjuk 8000 frank az adjunktusi fizetés (bruttó/hó). Tekintve, hogy Svájc kb. másfélszer drágább, mint Nagy Britannia, ez az idősebb brit adjunktusi fizetésnek felel meg. Svájcban valamivel alacsonyabb az adó.
@ulloiut: nekem már az egész kérdésfölvetés teljesen nevetséges. az a megfogalmazás, hogy „nyíltan politizáló politológus, aki a tudományos munkáját egy konkrét párt szolgálatába állítja” mérhetetlen eufémizmus.
az „egy konkrét párt” helyébe a konkrét szót kihúzva és a maradékot egybeírva be lehet írni az „egypárt”-ot (ami kellemesen rímel az egyház szóra).
a „tudományos munkáját … szolgálatába állít” helyett pedig javaslom a „tudományos munkával fölhagyva, annak minimális praktikus elvárásait sem teljesítve, ám az ott szerzett névvel (címmel, tekintéllyel) visszaélve fost dekorál” fordulatot.
@jotunder: jó, az összehasonlítás az oké, de ez alig valamivel magasabb, mint egy középiskolai tanáré (Svájcban ez kb 7000 chf), de egyáltalán nem magasabb, mint pár éves gyakorlattal bármelyik műszaki szakmában a piaci fizetés. Ez viszont méltatlan, szerintem, az én képzetem az volt, hogy a kutatósdit azért jobban megfizetik … Mondjuk én egy kivételből indultam ki, van egy igen fiatal és tehetséges barátom, aki mindenféle grantekből és díjakból azért összedobja a 5-600k nettót Magyarországon, úgy, hogy alapvetően az ELTÉn kutat, biológus.
@sárospataki lány: szerinted hány adjunktus keres magyarországon 5-600k nettót? három? 200k-t sem keresnek nagyon sokan. 220 000 bruttóról van szó, ehhez kell egy Bolyai-ösztöndíjat szerezni. persze szerezhetsz komolyabbat is, de kevesen szereznek. nagyon kevesen.
egy svájci adjunktusi állásra iszonyúan sok jelentkező van általában, nem hiszem, hogy véletlen 🙂