A „coming out”-ról
Eredeti szerző: jotunder
Természetesen Schmidt Mária coming out-járól van szó. Róla eddig is sejtettük, hogy gonosz és buta, de valamiért most tartotta szükségesnek a dolgot az egész világ elé tárni.
Én igazán nem vagyok prűd, de azt gondolom, hogy jobb lenne, ha az ilyenek a négy fal között élnék ki a devianciájukat. Lehet, hogy tabudöntögető vagyok (a Heti Válasz nevű pártlap Schmidt Mária kapcsán írt a „döntögetésről”, ezt a gondolatmenetet inkább nem folytatnám, de azért a fejemben belül azt gondolok SM karrierjének bizonyos elemeiről, amit csak akarok), de azt gondolom, hogy egy alapvetően a keresztény értékekre épülő társadalomban nem kívánatos a másság ilyetén megnyilvánulása. Bátran nevezzenek ókonzervatívnak, a butaság/gonoszság kombót a modern világban az érvényesülés elfogadhatatlan eszközének tartom. Ma már szinte elég, ha valaki gonoszbuta, és már is nyitva áll előtte a tudományos és művészi karrier, vannak bizonyos körök, ahová gonoszbutaság nélkül be sem lehet kerülni.
Nem akarom, hogy a gyermekeink egy olyan országban nőjenek fel, ahol a gonoszbutaság nem elfogadott, hanem lassan kötelező lesz. Kérem, ma már szabadon vonulhatnak fel a gonoszbuták, megbotránkoztatva a normális beállítottságúakat.
A gonoszbuták egyre fontosabb pozíciókat foglalnak el a társadalomban és egyre kegyetlenebbül próbálják ránk erőltetni a felfogásuk.
Mert kérem szépen, mi is okozta Róma bukását? Néró csillámfaszláma volt vagy gonoszbuta? Na, ugye. Köszönöm, hogy meghallgattak.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519492-6ae78014a6cfb' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519492&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519492-6ae78014a6cfb&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519492-6ae78014a6cfb' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@smokey_shorthair: „innen-onnan osszeollozza (copy-paste) a hozzaszolasait, es jokat rohog magaban a hozzaszolasain”
az első fele nekem is így tűnik föl, a második viszont nem, sőt inkább úgy látom, a hölgyi-úr véresen komolyan veszi magát.
amit művel, azt manapság széles körben művelik amúy, egymás mellé tett trendi, de legalábbis elfogadottnak, mérvadónak tartott teóriazanzák darabkáit raknak egymás mellé, egészen felületi, a nagy semmiig absztrahált egybecsengésekkel összekötve.
Olyan ez, mint egy „új verset” írni úgy, és innen is, onnan is beemelsz egy-egy sort amennyiben rím stimmel. teoretikus dada.
@Érvsebész: „Spl-t nekem azért nehéz megérteni, mert ha valaki vitatkozni kezd vele, rendre kiderül, hogy másra gondolt, másképp értette, másképp használja a fogalmakat, és a harmadik komment után egyszerűen elfáradok benne, hogy megfejtsem, mit akar mondani (simán lehet az én hibám is).”
Ez telitalálat, pontosan ezt érzem én is gyakran. Mozgó célpont.
És a kuruc.info-s kérdésben is abszolút egyetértek. Nem olvastam sárospataki minden kommentjét, de annak alapján, amit láttam, nem értem a kuruc.info/bayer zsolt hasonlatot. egy kuruc.infos vagy bayer zsolt három perc alatt repülne innen, és ez egyébként így is van rendjén. bár gyakran frusztráló, de sárospatakival régóta normális hangnemben vitatkozunk, és ez a tény önmagáért beszél.
Ha jól értem jotundert, akkor a „csempészés” arra utal, hogy sárospataki valami nívósabb szinten hozza be ide azt, amit nyíltan nem lehetne, de személy szerint ezt sem látom.
@jotunder: A Horkay poszt egyik kommentjében azt írtad, hogy „lesz egy pont, amikor ezt az orszagot ossze kell szedni a porbol, es nem, nem a jelenlegi ellenzeknek egyes egyedul. szukseg lesz arra, hogy a masik oldalon levokkel kommunikalj.”
Bár elméletileg igaz, de ez a gyakorlatban teljesen irreális, mert bárki, aki a jobboldalon a normalitásnak, a független gondolkodásnak a legenyhébb jeleit mutatja (pl. a Heti Válasz alapítója), az rögtön baloldali és ellenzéki lesz. A jobboldalon a droidok maradnak, a gyakorlatban nehéz elképzelni, hogy ezekkel együtt lehet működni. Bár a demokratikus elvekhez való ellentmondásos viszonyát figyelembe véve ez egy picit ijesztő, de sárospataki a fideszes vagy fideszhez közel álló értelmiségen belül ultraliberálisnak tekinthető. Ez nyilván jól jelzi, hogy jelenleg miért irreális a kiegyezés gondolata, de ha véleményed szerint sárospatakival sem tudnánk beszélni (márpedig ha ő a kuruc.info szellemiségét képviseli, akkor nem lehet), akkor kivel lehetne?
@sárospataki lány: nekem csak egy kérdésem lenne. Te nagy vonalakban azt mondod, hogy az volt a fő baj az országgal az elmúlt húsz évben, hogy az embereket nem a munkájuk/tudásuk/erkölicsi kiállásuk/stb minősége, hanem az ideológia igazodásuk foka alapján ítélték meg. Ezzel nehéz lenne vitatkozni. Azt mondd meg, hogyan értékeled az Orbán-kormány és a tágabban vett jobboldal elmúlt négy évét?
a) a korábbinál nagyobb szerepet játszott az emberi és szakmai minőség, és kisebbet az ideológiakövetés, abban, hogy mennyire fogad be és karol fel az éppen hatalmon lévő elit
b) éppen fordítva
c) érdemben nem változott a helyzet
Orbán, Kövér és Áder egyszerűen műveletlenek – ezért erőteljesen (és persze minden érdemi kritika nélkül) nyaloncok hadára támaszkodnak. Orbánnak tetszik Horthy pályafutása – ugye Horthy is harcos volt – szeretne ő is kormányzó lenni, nemzete hétcsillagos tábornoka. Számtalan jele van ennek – készül elfoglalni a várbéli rezidenciát, restaurálni a „kormányzói” pozíciót, stb. Ehhez arra van szükség, hogy legitimálja Horthyt és a korszakát.
Potens segítői ebben: Kövér László és a nyalonc történészek, „politológusok” hada. Ide tartozik Schmitt Mária – akit szakmabéli társai kurzus-történésznek tartanak.
A magyar holocaust azonban nem fér bele a kánonba, mint ahogy a 2. Magyar Hadsereg teljes elpusztulása sem. Ám míg a holocaust elhallgathatatlan, a katonai tragédiáról lehet hallgatni. Pedig ott sem kis veszteségekről beszélünk és a doni tragédia nem éppen Horthy zsenialitását fényezi. De majd kitalálnak valamit Orbán történészei – mondjuk a veszteséget majd a katonai vezetésre lőcsölik.
A „bölcs” Horthyt egyébként fénykorában sem tartották IQ bajnoknak, idős korára azonban befolyásolható, talajtalan emberré vált. Ez zavarja Orbánt, szívesen takargatná Horthy hibáit és bűneit – erről szól Schmidt Mária és a Szabadság téri szobor, többek között.
Meg persze a hatalomról első sorban, az Orbán által áhított totális hatalomról, amit a hűbéresek gátlás nélkül kiszolgálnak.
@Tgr: c.) azzal kiegészítve, hogy vannak dolgok, amelyek nem hasonlíthatóak össze. Továbbá pl. a balliberális kultúracsinálók jóval örgebb és ravaszabb rókák annál, hogy annyira látványosan csinálják, mint a Fidesz.
@sárospataki lány: „A magyar értelemben vett liberalizmus, amely 1990 után szökkent szárba, erőteljesen balos kötődésű, szociálliberális. Akik létrehozták, erőteljes radikális baloldali háttérrel rendelkeztek. Míg az összes nagyobb párt rendelkezett viszonylag hosszú történettel, vagy kötődéssel – amely nyilván megszakadt 45-47 és 89 között, a SzDSz és a korai Fidesz által fémjelzett liberalizmusnak nem nagyon van előzménye.”
Bár én pont annyira (nem) értek hozzá, mint te, azért hadd a két centem. Nem is arról, hogy a kontinuitás az mennyire lényeges (a Kisgazdapártban, a MIÉP-ben, a Jobbikban mi az előzmény? A kisgazdák alapítóit asszem maga Torgyán túrta ki, de amúgy is, mennyire aktuális a „minden parasztnak húsz hold földet!” programja a ’90-es évektől?), hanem ez a ballib-dolog.
Van ugye az a bon mot, hogy a baloldaliak azt szeretnék, ha mindenki egyenlő lenne a célnál, a liberálisok azt, hogy a rajtnál, a konzervatívok meg azt, hogy senki ne nyúlkáljon bele a jelenlegi helyzetbe. És nézzük meg, mi van ma (és már régóta), Magyarországon! A nép egyaránt utálja a fölötte és az alatta levőket, és, elkerülve az elnyomás szót, azért azt sem igazán lehet vitatni, hogy minden erőforrást (főleg államit) a maga számára kisajátítani. És nem is sikertelenül, én legalábbis nem emlékszem olyanra, hogy ahol szegregált oktatást alakítottak ki, a cigánygyerekek (látod, nem tabu ez) kötöttek volna ki a frissen felújított iskolaépületben. Vagy hogy a cigánytelepet nem az utolsó utcák között aszfaltozták volna (ha egyáltalán).
Namost a két utált rétegből (fent és lent) szerinted az elitet meg kell védeni a néptől? Ma (öt éve, tíz éve, tizenöt éve), Magyarországon? Én úgy látom, hogy megvédi az magát, sőt. (Megjegyzem, mintha az SZDSZ is pedzegetett volna egykulcsos adót meg adócsökkentést.) Tehát, aki liberális (bár ugye, gazdasági vagy társadalmi téren?), az ebben a kérdésben Magyarországon teljesen logikusan baloldali. Szerintem. Még csak abban sem vagyok biztos (sőt, kurvára ordít a sanity checkem), hogy ez Európában egyedülálló, ugyanakkor hogy ez a párt prominenseinek előéletén múlt volna? Vannak kételyeim.
Szerintem a „ballib” az MSZP és az SZDSZ összemosására kitalált terminus technicus, azt sugallja, hogy igazából (bármit is jelentsen ez) nincsenek is különbségek. Látod, még az LMP-t is elterjedten címkézték (két éve még tuti, hogy tömegesen) SZDSZ 2.0-nak, és természetesen „mindenki tudja” azt is, hogy a három párt (Együtt-PM, DK, MSZP) között „nincsenek jelentős különbségek” (nyilván a jelentéktelen különbségek miatt csinálták ezt a sok alakulósdit). Ez arra jó, hogy aki nem a Fidesz (és mostanában nem a Jobbik, korábban nem az SZDSZ), az gyakorlatilag Rákosi örököse. Lószar, ha nem haragszol.
@sárospataki lány: „Továbbá pl. a balliberális kultúracsinálók jóval örgebb és ravaszabb rókák annál, hogy annyira látványosan csinálják, mint a Fidesz. „
De most tényleg, figyumá, a Magyar Narancs az ballib?
@sárospataki lány: akkor játsszunk olyat, hogy én mondok valami kirívóan minőségellenes húzást a Fidesz közelmúltjából, és te mondasz valami szerinted hasonló vagy nagyobb mértékűt a balliberálisoktól. (Talán a többi kommentelő is beszáll majd.)
Kezdjük mondjuk a Földrajzinév-bizottság kivégzésével, ami egy szép, szimbolikus húzás volt a második Orbán-kormány pályafutásának elején.
@sárospataki lány: Annál jobban nem tudom leírni, mint a kurvás hsz-emben. Valamiféle sérelem vagy kirekesztettség-érzet vagy ilyesmi dolgozhat a jobboldalban, plusz valamilyen elismerésnek a vágya, te is elég hosszasan fejtegettél valami hasonlót, csak (ha jól értem) szerinted ez normális, szerintem viszont nem teljesen az. Én ezt nem értem pontosan, és nem is vagyok biztos a dolgomban, mert gyárilag nem vagyok semmilyen oldali, csak homályos fogalmaim vannak arról, hogy milyen lehet valamilyen oldalinak lenni, egyébként pedig leereszkedő nyakkendő-igazítás ellen a nyakkendő-nemviselést vagy a humort ajánlom.
@jotunder: Szerintem vannak olyan jobboldali értelmiségiek, akik igenis csinálnak valamit szakmailag, csak ők nem nagyon szólnak hozzá közéleti kérdésekhez. Pl. Granasztói György és Freund Tamás jobbosnak rémlik, és azért nekik van munkásságuk. Vagy itt van a @Wolff: által említett Jakab András, szerintem ő is konzervatív (persze ha úgy konzervatív, ahogy Ungváry, akkor ő egy nemfideszes konzervatív).
Egyébként hazai szinten Lánczinak, MAK-nak és GFG-nek is van munkássága. Tudom, ezen a blogon ők „tehetségtelen senkik”, de valójában a saját területükön nem maradnak el a _hazai_ mezőnytől. Tessék csak utána nézni. GFG esetében egyszer konkrétan megnéztem, és kb. annyi munkássága van, hogy azzal feltűnés nélkül elvegyül a hazai politológiai tanszékek docensei között.
„tehetségesnek is kellene lenni, és elképesztően középszerű embereket karolt fel orbán”
Nem kell tehetségesnek lenni. A matekhoz igen, a természettudományhoz talán szintén. A bölcsészethez és bizonyos társadalomtudományokhoz nem. Ott különösebb tehetség nélkül, kitartó és kemény munkával is össze lehet hozni valami tisztességesen középszerűt. Ne a matekból indulj ki. Ott nincs kecmec, vagy jó a levezetésed, vagy nem, és nyilván elég sok ész kell hozzá. Más területen a sok munka, a jó szervezés, az ügyes pályázás és a kapcsolatépítés akár sokkal többet számíthat, mint hogy mennyi eszed van. Ez nem baj, így működik és kész. Csak nincs értelme matekos szemmel megítélni olyan dolgokat, amik egész mások.
@Wolff: JA jó konzervatív lehetne, de valószínűleg pont ezért nem kell a Fidesznek. Ráadásul fiatal, nincs neki saját intézete, így kegyeket és egyebeket osztogatni sem tud, ez pedig jelentős hendikep lehet az idollá válásban. 🙂 Ja, még eszembe jut az idősebb Abonczy-fivér, az is hogy eltűnt (Párizsban igazgat magyar intézetet, vagyis kapott is valamit, de a hazai közélettől el is távolodott).
@közösperonos átszállás: „Van ugye az a bon mot, hogy a baloldaliak azt szeretnék, ha mindenki egyenlő lenne a célnál, a liberálisok azt, hogy a rajtnál, a konzervatívok meg azt, hogy senki ne nyúlkáljon bele a jelenlegi helyzetbe.”
Ja, azzal a különbséggel, hogy ez akkor igaz a konzervativizmusra, ha nincs mondjuk diktatúra hosszú ideig, ugyanis akkor jön a konzervatív politizálás dilemmája, restauráció vagy erőteljes társadalmi reform, mindkettő idegen a valódi konzervativizmustól, mivel társadalom-mérnökösködében fog kicsúcsosodni. Ilyen alapon egyébként az elmúlt 20 évben egy konzervatív párt volt, a Munkáspárt.
Az előzményt én szellemi előzménynek értem. Hogy aztán ki hogy kufárkodott azzal az előzménnyel, amit sikerült megkaparintania, az más kérdés (jellemzően szarul). A ballib pedig nem mondvacsinált fogalom, politikailag 1994 után került a köztudatba, amikor is megköttetett a politikai házasság a felek között. Az hogy a ballib összemosás, az természetes, hogy jó-e az összemosás, az adott probléma részletessége dönti el, de ez igaz minden általánosításra.
„Még csak abban sem vagyok biztos (sőt, kurvára ordít a sanity checkem), hogy ez Európában egyedülálló, ugyanakkor hogy ez a párt prominenseinek előéletén múlt volna? Vannak kételyeim.”
Vannak szociálliberális jellegű pártok Európában, de ahol ilyen van, és hangsúlyos, ott jellemzően a szocdem párt nem focizik. Természetesen ezt nem tudom konkrét adatokkal alátámasztani, és meg is lehet engem cáfolni, de addig fenntartom. Az meg, hogy ez ne a tagok előéletén múlt volna, elég valószínűtlen. Mégis, min?
@Tgr: hát, ebbe én nem megyek bele, bocs. Lehet eseteket leírni, elemezni, de az ilyen olcsó, ostoba küzdelmet meghagyom másra. Még ha minden esetről tudnánk mindketten, akkor se lenne sok értelme.
@közösperonos átszállás: „De most tényleg, figyumá, a Magyar Narancs az ballib?”
Van az a közepesen általánosító közbeszéd, amely szerint igen. Az én véleményem az, hogy politikailag mondjuk a RAF-hoz áll közel 🙂 Kulturálisan erőteljesen a balliberális értelmiség lapja, viszont ezt igen jó minőségben teszi (mármint nem a ballibkedést, hanem a kultúrát).
@Holger Hartland: természetesen ez benne van, de csak ez önmagában kevés. Hogy milyen valamilyen oldali lenni – nem szimpátia, hanem beágyazódottság tekintetében -, arról fogalmam sincs. Semmit sem gyűlölök jobban, mint a csordát, főleg, ha részt kell vennem benne.
@Holger Hartland:
Csak nincs értelme matekos szemmel megítélni olyan dolgokat, amik egész mások. „
ezt leírhatod végtelenszer, aligha lesz érdemi hatása
@sárospataki lány:
hol vannak erős, liberális, de nem is szoclib és nem is konzlib pártok??
@közösperonos átszállás: „korábban nem az SZDSZ”
MDF, bocs.
@sárospataki lány: lett volna egy fogadásom, hogy ez lesz a válasz, kár hogy nem volt kivel fogadni. Nyilván a politikai metaanalízis éteri magaslataiban lebegve könnyebb az „ezek mind egyformák” vonalat tolni, mintha leereszkedne az ember a konkrétumok piszkos talajára 🙂
@sárospataki lány: „Ja, azzal a különbséggel, hogy ez akkor igaz a konzervativizmusra, ha nincs mondjuk diktatúra hosszú ideig, ugyanis akkor jön a konzervatív politizálás dilemmája, restauráció vagy erőteljes társadalmi reform, mindkettő idegen a valódi konzervativizmustól, mivel társadalom-mérnökösködében fog kicsúcsosodni.”
Ez amúgy nem érinti alapvetően azt, amit írtam (én a háromból a liberálisra koncentráltam, amire aztán te oda se bagóztál), de a saját jogán talán érdekes. Ez, ha jól sejtem, csak „baloldali diktatúra” esetén jön szóba, ugye? De még ott sem értem igazán, valami olyanon alapszik az egész, hogy csak a vezetői réteg elég képzett (a neveltetése alapján alkalmas stb.) ahhoz, hogy tényleg vezessen, namost ez ’89-ben miért nem volt igaz?
„Az előzményt én szellemi előzménynek értem.”
Ezzel már átjutottunk a gumifogalmak csodálatos világába, ráadásul sok dolgot, amit írtam (kisgazdák pl.), ezzel nem válaszoltál meg, főleg ezzel az SZDSZ-t illető „jó, de azt csak mondták” megjegyzéseddel. Meg egyáltalán, azt is jó lenne tudni, hogy most Bibóra gondoltál pl., vagy arra, hogy ’89-ben az emberek mit gondoltak (inkább csak sejtettek) a saját politikai irányultságukról? Szerintem az utóbbi (társadalmi beágyazottság, ha tetszik) sokkal fontosabb, viszont csak igen-igen hevenyészett kapcsolata volt bármivel ’48 előttről.
” A ballib pedig nem mondvacsinált fogalom, politikailag 1994 után került a köztudatba, amikor is megköttetett a politikai házasság a felek között.”
Pont erről a sulykolt semmitmondásról beszéltem. ’94-ben koalíciót kötöttek, nem házasságot, a két párt utána is meglehetősen önálló képződmények benyomását keltette, külön indultak a választásokon, ilyesmik (valamelyik megyei közgyűlésben pl. az SZDSZ a Fidesz-szel lépett koalícióra (bár lehet, hogy az ’98-tól volt), nahát, ugye).
„Az meg, hogy ez ne a tagok előéletén múlt volna, elég valószínűtlen. Mégis, min?”
Volt a hozzászólásomban egy rész, amit nyilván véletlenül olvasatlanul kitöröltél, ott pl. írtam erről is. 🙂
@sárospataki lány: „Van az a közepesen általánosító közbeszéd, amely szerint igen. Az én véleményem az, hogy politikailag mondjuk a RAF-hoz áll közel 🙂 Kulturálisan erőteljesen a balliberális értelmiség lapja, viszont ezt igen jó minőségben teszi (mármint nem a ballibkedést, hanem a kultúrát). „
Hát ezt elég nehéz az igen-nem tengely mentén értékelni. 🙂 A kulturális témákat most hagyjuk, politikailag ballib-e?
És a nyomtatott HVG?
@Tgr: pontosan.
@közösperonos átszállás: politikailag akkor legyen egy igen a mancsra. Nyomtatott HVG-t rég láttam sajnos, de ha ugyanaz, mint régebben, akkor nem.
@közösperonos átszállás: jó, akkor este majd átolvasom, most sajnos dolgoznom kell, és nem tudok egyszerre ennyi fele figyelni.
@közösperonos átszállás:
?
a mancs politikailag liberális, a hvg is inkább, mondjuk ott a baloldaliság nyilván csak mérsékelten jelenhet meg, de mondjuk a figyelőhöz képest egyértelmű, merre áll. ha már itt kategorizálunk
amúgy mszp-szdsz: szdsz liberális volt, többféle értelemben, mszp meg szoclib meg léteztek ott keményebben balosak is.
más kérdés, hogy az mszp jobbára a múlt rendszer kiszolgálóinak túlélőszervezete volt, hogy az szdsz-nek szüksége volt a pártra, miközben a keményebben balos megnyilvánulásokat támadták.
@Deepblue Noir: Most a „ballib” halmazba tartozás az érdekes.
És hát persze azért érdekes mindez, mert a „ballibezés” gyakorlatilag egy kiterjesztett komcsizás, a ‘Narancsot meg elég nehéz akármilyen alapon is Kádár örökségével kapcsolatba hozni.
A HVG amúgy szerintem valami konz.lib., néha megpróbálkozok egy-egy számmal, de sorry, számomra olvashatatlan, mindig elalszom rajta. Persze ha konzervatívon azt értjük, hogy csakafidesz, akkor nem az nyilván.
@közösperonos átszállás:
„mert a „ballibezés” gyakorlatilag egy kiterjesztett komcsizás,
a ‘Narancsot meg elég nehéz akármilyen alapon is Kádár örökségével kapcsolatba hozni.”
értem,de ezzel én nem tudok mit kezdeni.
ballib= mszp+szdsz és utódpártjai, vagy nem-jobboldai liberálisok.
komcsi: szélbalosok, vagy a múlt rendszer kiszolgálói
(vannak akiknek minden komcsi, ami nem gazdaságilag liberális Vagy esetleg jobboldali, attól függően, hogy kik használják)
@Holger Hartland: en a sajat sztenderdjeim szerint NEM vagyok ertelmisegi, es Freund Tamas sem az, mert o egy idegtudos, aki nem foglalkozik hivataszeruen a koz ugyeivel.
az, hogy valaki jobboldali lelkivilagu es mondjuk tudomanyos kutato nem jelenti azt, hogy o egy „jobboldali ertelmisegi”.
GFG, MAK, SM es Lanczi pedig teljesen sulytalan figurak lennenek, ha nem allna mogottuk a hatalom.
index.hu/tudomany/tortenelem/2014/06/29/mit_tudott_a_magyar_hatalmi_elit_a_nepirtasrol/
Küldeném – nyilván nem tudom – a terrorháza vezetőnőnek – milyen az. amikor egy történész ír valamiről.
@jotunder: Vehető ilyen szűken is az értelmiségi definíciója, de akkor igazítsuk ehhez az elvárásainkat is. Hivatásszerűen a köz ügyeivel foglalkozni (hivatásszerűen = megélni belőle?) – manapság és Magyarországon eleve nem hangzik jól.
Tényleg, akkor pl. Puzsér Róbert értelmiségi? Végül is a köz ügyeivel foglalkozik, és úgy tűnik, hogy hivatásszerűen. Vagy Szily László értelmiségi? Vagy Szőnyi Szilárd? Vagy „a magyar Ann Coulter”, Torkos Matild? 😀
Vagy (direkt írom külön bekezdésbe): pl. Sík Endre? Körösényi? Vagy az alaptörvény-bíráló jobboldali alkotmányjogászok? A szakmájuk szerint közügyekkel foglalkoznak, de riták szólalnak meg.
„GFG, MAK, SM es Lanczi pedig teljesen sulytalan figurak lennenek” – Nem, a magyar mezőnyben nem lennének súlytalanok, ilyen a magyar mezőny. Kik akkor a súlyosak? Lengyel László, Kéri László, Kolláth György vagy Braun Róbert? Hogy tapintatból ne is említsünk olyanokat, akiket nemrég kirúgtak (méltatlanul, mert a magyar mezőnyben talán ők is elfértek volna valahol).
@jotunder: @Holger Hartland: Fenébe, nem riták szólalnak meg, hanem ritkán szólalnak meg. Ja, vagy ha már politológia, tegyük oda Török Gábort is. Ő mennyire súlyos? Ez itt a magyar társadalomtudomány és bölcsészet. Magyarországon. Nem nyugaton, és nem matek.
@Holger Hartland: TG egy elemzo, aki nem akar masnak latszani. felkeszult, tisztesseges figuranak tunik.
@Holger Hartland: Ann Coulter nem a hatalom szolgaja. van egy piaci niche, amit o remekul ki tud hasznalni. az az erzesem, hogy ennek resze az is, hogy nagyon nem hasonlit Torkos Matildra. nagyon nem.
en.wikiquote.org/wiki/Ann_Coulter#mediaviewer/File:Ann_Coulter_2007_(Cut_image).jpg Ann Coulter
http://www.patriotaeuropa.hu/?tag=torkos-matild&paged=2 Torkos Matild
szerintem TM fiatalabb AC-nel.
@Holger Hartland: ha egy europai unios allamban ideologiai főmájerek szeretnénk lenni, ahhoz domborítani kell. lengyel lászló nem tudós, hanem hivatásos értelmiségi, akit nem ugyanolyan sztenderdek szerint kell megmérni, mint lánczi andrást, gfg-t, mak-ot. ők nulla közelében vannak.
@jotunder: Tudom, hogy ki Ann Coulter, ott van a polcomon… jobbfajta szórakoztató irodalomként. 🙂 Azt viszont nem értem, hogy „Lengyel Lászlót nem ugyanolyan sztenderdek szerint kell megmérni, mint LA-t, GFG-t, MAK-ot”. Hanem? LL pont úgy az ELTE oktatója, mint GFG vagy MAK, nem? Utóbbiakról mondhatod akármennyit, hogy a nulla közelében vannak, ez ha igaz lenne, akkor sem őket minősítené, hanem a szakmájuk helyzetét Magyarországon. Hagyjuk a dumát, az egyiknek utánanéztem számokkal másfél éve, parancsolj:
hartland.blog.hu/2013/01/24/gfg_a_merlegen
Ugyanezt másra is meg lehet csinálni. MAK-nak pl. 300+ független hivatkozása van és 9-es h-indexe. Tessék, munkásság. Nem oxfordi, hanem hazai, és nem világbajnoki, hanem NBI-es, na és. Az is valami. Egy hazai docens, aki nem akar másnak látszani.
@Holger Hartland: maradjunk annyiban, hogy nekem van egy elképzelésem arról, hogy valaki egy szakmában valaki. nem óhajtom ezen nézeteim rád oktrojálni.
P.S az idézettség egy komplikált dolog. nem mindegy, hogy józsi idéz a taktaharkányi főiskoláról vagy egy nobel díjas. ennek a h-indexnek azért sincs sok értelme.
@Holger Hartland: ezek körül az emberek körül valóságos személyi kultusz alakult ki, LL körül meg nem.
engem nem zavarnak annyira, ezerötszáz kilométer távolságban vagyok tőlük általában, és az nekem nagyon megfelel.
@jotunder: Oktrojálástól nem tartok, csak nem értem a senkiség logikáját. Ha a nevezettek senkik, akkor Magyarországon egész területek, sőt, akár szakmák állnak csupa senkiből. Ezt is mondhatod, akkor viszont az adott szakmában vagy területen senkit sem lehet külön elmarasztalni azért, hogy ő egy senki, hiszen ott mindenki senki.
Nem azt mondom, hogy jók (ezt nehezen is tudnám megítélni, mivel nem nagyon olvastam tőlük semmi komolyat), hanem hogy a magyar mezőnyből tudománymetriailag nem lógnak ki. Lehet, hogy az egész tudománymetria egy baromság, de nincs helyette más. A taktaharkányi Józsi hivatkozása is lehet értékes, na nem annyira, mint egy Nobel-díjasé, de pl. jelentheti hogy a Nobel-díjas munkásságát az idézett egyén közvetítette Taktaharkány felé.
A nevezettek „személyi kultusza” szerintem kb. annyi lehet, hogy jól előadják magukat az egyetemi óráikon, és ezzel imponálnak egy nagy rakás húszéves diáklánynak. Ez nem szakmai valakiség, hanem csak szexepil, ami akár egy jó dumájú középiskolai tanárnak is lehet, és ami LL-nak, hát mit csináljunk, nincsen. A nevezetteknek is csak a közönségük egy részénél, és nyilván ez a rész a feltűnőbb. Ha LA és GFG nem nyalnának fel egy rossz rendszer szolgáiként milliókat a Századvégnél, nem bosszantanának senkit.
@sárospataki lány: Nnagyon. Bocs )))
@Holger Hartland: a gfg és a szexepil szót valószínűleg te írtad le először a világon egy mondatban:))
@Holger Hartland: nem értek hozzá, de erős, nagyon erős kételyeim vannak azzal szemben, hogy ők nőnemű hallgatókra hatnak. szeriintem kifejezetten fiúcskák szokták őket ajnározni.
az viszont tényleg nem az én dolgom, hogy ők milyen docensek.
Nálunk a faluba a Józsi az első tudománymetriailag. Akárhova megyek, mindenki őt idézi, hogy mekkora baromságot mondott má megin a Józsi.
@jotunder: „nem mindegy, hogy józsi idéz a taktaharkányi főiskoláról vagy egy nobel díjas.”
Miért ne lenne mindegy? Józsi és a Nobel-díjas úgysem ugyanúgy számítanak, hiszen egyrészt a hivatkozás _helyét_ már lehet értelme szűrni (ha Józsi a Nature-ben hivatkozik, az már elég, nem? 🙂 ), másrészt ha egy Nobel-díjas hivatkozik, akkor előtte-utána sok-sok nem Nobel-díjas is fog.
A zén kedvenc szakmáim a politológus, az időfizikus meg a közíró. És ha egy politológus közír is, hát annál csudálatosabb nincsen.
Deazér a zelemzés se kutya!
http://www.hirado.hu/2014/07/01/elemzo-gyurcsany-probal-diktalni/
@jotunder: A „szexepil” tűnik a legjobb megfejtésnek arra, hogy mi lehet ez a „személyi kultusz”, már ha van ilyen kultuszuk. Igen, GFG-nek is lehet szexepilje, nem kell szépnek lenni hozzá, de ezt nem mi ítéljük meg, hanem a nők, mi csak találgathatunk. Azonos neműek esetén pedig lehet „karizma”. Jó duma, eredeti(nek tűnő) gondolatok, lokális tekintély (valakiség egy kicsi helyen), ennyi elég lehet hozzá.
Ezt a közönség ítéli meg, és nem kell, hogy a te vagy az én ízlésemmel találkozzon. A Mr. Keating nevű karakternek is volt karizmája a „Holt költők…”-ben – szerintem ugyan közhelyes nyálgép volt a figura, de mások meg szeretik. Amikor MAK-ot kirúgták a Pázmányról, a hallgatói (bölcsészek, tehát sok lány) facebook-csoportot alakítottak mellette – nem bírod, értem, de mások meg szeretik.
Egy normális világban ez beleférne, csak most nem az van.
@vakapad:
„hogy a baloldalon összefogás kényszer van a választások miatt. „
igaz.
Egyrészt beindultak a pártok önállósodási törekvései, de mivel a választáson külön-külön nincs esélyük, ezért a szereplőknek kell megegyezni egymással.”
igaz.
és nyilván az mszp-nek meg az együttnek van egy balosabb vonala, nem biztos hogy ezek tartósan megférnek az adott pártokban, mozgolódás már elindult. persze egyéb törésvonalak is vannak.
„Egyértelmű, hogy Gyurcsány azt a képet akarja kialakítani, hogy ő a meghatározó szereplő, s tulajdonképpen a többiek el is fogadták annak” –
kicsit túlzás, de gyurcsány-interjút ha olvasunk, ez derül ki, számos megnyilvánulásból lehet erre következtetni.
ha gyurcsány a háttérben lenne, akkor nem jutnának ilyen következtetésre.
de mindegy, a liberális összefogás a jobboldalt nem tudja leváltani, ahhoz túl kevés szavazót tud szerezni 18-ban.
@Deepblue Noir:
„A német és a francia csapat játszani fog egymással.”
Igaz.
„Pénteken.”
Igaz.
„A franciák csak akkor győzhetnek, ha csapategységük töretlen.”
Igaz.
„Benzema azon dolgozik, hogy a csapattársak csak neki alakítsanak ki gólhelyzetet.”
Kicsit túlzás, de ha arra a mindenki számára rendkívül meglepő tényre gondolunk, hogy Benzema minél több gólt akar lőni, akkor lehet erre következtetni.
Ha Benzema hazautazott volna, akkor nem jutnánk ilyen következtetésre.
Egyébként meg úgyis a németek nyernek.
Hát nem egy fantasztikus dolog a politológia?
@vakapad:
az egy interjú volt, nem valami komoly dolog, amúgy meg nyilván senki sem várja, hogy a politológia mondjuk fizika legyen.
Az európai parlamenti választás utáni első közvélemény-kutatás
fidesz: 37%
jobbik: 11
mszp: 8
dk: 4
lmp: 4
együtt: 3
eszerint:
48% jobboldal
15% „régi liberális” pártok
4% lmp
hogy lesz így fordulat, ha a nem-közönyös, potenciálisan mozgósítható választók nagyobbik fele tényleg jobboldali, ill. az összes szavazó kevesebb, mint 20 százaléka szavazna liberális-zöldes pártokra???
@Holger Hartland: en biztos nem rugdosnek ki senkit semmilyen egyetemrol. tolem lehet baller, jobber, beszelhet hulyesegeket, legrosszabb esetben visszaszolok neki valamit.
masfelol, itt a minosegrol es a tehetsegrol van szo. latom ezeket a zsenialis huszas-harmincas magyar fiatalokat a kornyekemen, akik egyszeruen nem osszemerhetoek ezekkel a jozsikkal, es nehez magamban tartanom a velemenyem.
@Deepblue Noir:
Aki a politológiától BÁRMIT vár, az … khm …
A kk adatoknak nagyon örülök. Minél többször hangsúlyozzuk, annál inkább beivódik. Talán írni kellene mindenkinek egy levelet, ahogy Orbán is szokta, narancssárgával kiemelve, mint a távhő számlán, hogy a FIDESZ a választásokhoz képest máris 10 %-ot javított. Jobb a győzteshez tartozni, nem?