A fizetésképtelen adósok problémája 1.
Eredeti szerző: tollaszerge (törölt)
Miközben készül a sokadik n-pontos megoldástervezet a bankok megregulázására, szeretném egy távolibb perspektívából körbejárni a fizetési késedelembe esett (gyakran fizetésképtelen) adósok és a lakáshitelek problémáját. Egyben túl hosszú lenne, ezért több kis részben írom meg.
Bár a nyilatkozatok és megoldástervezetek szeretik kiemelni a devizahiteleseket, a kérdést nem szűkíthetjük rájuk: helyesebb lenne fizetési késedelembe esett, jelzáloghitellel terhelt lakásban élő adósokról beszélni, függetlenül a hitel devizanemétől. A probléma az átmeneti vagy tartós fizetésképtelenség, ami azért alakul ki, mert a törlesztésre fordítható jövedelem kevesebb, mint a törlesztő részlet. Ez előállhat úgy, hogy a törlesztő részlet nő (pl. a devizaárfolyam vagy a kamat változása miatt), de úgy is, hogy a jövedelem csökken.
Utóbbinak leggyakoribb oka a munkanélküliség, amely a recesszió velejárója (majdnem definíció szerint, mivel a munkanélküliségi ráta az egyik fő indikátora az üzleti ciklusoknak). Az emberek többségének fő jövedelmi forrása a fizetése. Ha egy család egyik keresője munkanélkülivé válik, az gyakran a jövedelem több mint felét veszítik el. Ha belegondolunk, hogy a megélhetésre is költeni kell, a törlesztésre rendelkezésre álló jövedelem ennél drasztikusabb arányban is csökkenhet (leverage).
Magyarországon ezt súlyosbítja a munkaerőpiac rugalmatlansága. Az elmúlt másfél-két évtized adatai alapján egy átlagos évben (azaz az üzleti ciklusoktól függetlenítve) az állásukat elvesztők majdnem 70%-a 6 hónapnál, 45%-a pedig egy évnél is tovább volt folyamatosan munkanélküli. Többségüknek nincs annyi tartaléka, hogy ezt át tudja vészelni egy hiteltörlesztéssel a nyakában (összehasonlításul: az USA fentieknek megfelelő adatai kb. 15-20% és 5-10%).
Az első fontos tény, amivel szembe kell néznünk: a recesszió elkerülhetetlen velejárója, hogy adósok tömegesen fizetési késedelembe esnek, és esetleg hosszú ideig nem tudják hiteleiket törleszteni. Ennek mértékét befolyásolhatja az előző kormányok gazdaságpolitikája, súlyosbíthatja a devizában felvett hitel, de el kell fogadnunk, hogy recessziók idején ez egy szisztematikusan jelentkező esemény, nem pedig valami egyszeri csapás. A bűnbakok és ad hoc megoldások keresése helyett a következőkön érdemes elgondolkozni:
- hogyan kezelhető ez a probléma szisztematikusan,
- alkalmas-e a jelenlegi intézményrendszer arra, hogy ezzel megbirkózzon,
- ha nem, akkor milyen intézményekkel készülhetünk fel legjobban a következő recesszióra, és
- mit kezdjünk a jelenlegi helyzettel?
<
p style=”text-align: justify”>Innen folytatom legközelebb.
Hogyan gondolod: „csak” szigorúan a mai magyar valóság lehetőségeinek, korlátainak figyelembe vételéből kiindulva, vagy inkább a téma érdekel általánosságban, és második lépésben „ráhúzni” a konkrét hazai helyzetre?
@sajtohuba: Magyar helyzet, de inkább általánosan, nem a közelmúltból kiindulva, mert az könnyen érzelmi-mutogatós-aktuálpolitizálós játékká tud degenerálódni, az meg annyira nem érdekel. Nyilván lesz aktuális vetülete is, de nem onnan akarok indulni.
@tollaszerge: Az aktuális vetülethez:
http://www.vg.hu/kozelet/politika/orban-vilagszabadalom-lesz-a-magyar-adorendszer-329237
„Számunkra minden gyermek és minden család fontos, de a társadalmi cél világosan megfogalmazható: Magyarországon hiányzik egymillió munkahely és egymillió gyermek – jelentette ki.”
Ez örvendetes, főleg az orwelli technikájú kiegészítés, ui. eddig csak az 1 millió munkahelyről volt szó, most jött hozzá az 1 millió gyerek is.
Ha viszont az 1 millió munkahelyet betöltik a munkaképesek, évi százezrével (http://www.lanchidradio.hu/belfold/orban_oktober_kozepen_foglalkozik_az_adotorvenyekkel_a_kormany_20100920), akkor hova tud elmenni dolgozni 18-25 év múlva az 1 millió gyerek.**
Milyen magas munkaerő intenzitású munka tud felszívni egy 10 (na jó 11) milliós közegben egy-két év alatt plusz 1 millió munkaerőt?
Lesz megint egy új Ratkó-korszak abortusztilalommal és gyermektelenségi adóval (utóbbiról már konkrétan volt most is szó)?
—
** De addig is, van-e hozzá megfelelő bölcsi-ovi-iskola hely- és pedagógus kapacitás? A családoknak pedig számukra is megfelelően finanszírozható és megfelelő minőségű lakásuk a biztos munkahelyük mellett?
A társadalmi cél tényleg világosan megfogalmazható: merjünk bármilyen nagyot álmodni az önk. választási tarolás érdekében.
@sajtohuba: Egymillió gyerek fog születni az elkövetkező tíz évben. Kicsit többen fognak meghalni, de kb. ennyien meg fognak születni.
@jotunder: Én nem így értem, hanem a természetes szüléseken kívül – amit Te mondasz – még egyszer ennyi. Ui. a „természetes” 1 millió nem „hiányzik”, arról tudjuk, feltételezzük, hogy ígyis-úgyis megszületnek. NEMSZ szerintem inkrementális 1 millióról beszél.
@sajtohuba: Magyarországon a születések száma a Ratkó korszakban volt a legmagasabb, utána meredeken zuhant. Amikor elérte a mélypontját akkoris kb. harminc százalékkal volt magasabb ezer főre vetítve mint most. Amikor a Ratkó gyerekek szülőkké váltak, lett egy újabb peak, ez a hetvenes évek közepén volt, és utána folyamatosan csökken. Ilyen tendenciákon Orbán nem fog változtatni és ezt ő nagyon jól tudja.
per pillanat a reprodukciós ráta 1.3 körül hintázik, nem szigorúan de monoton esik a 20. század eleje óta
A fenntarthatósághoz 2.1 kell, ennek az oka egyfelől az hogy nem minden gyerek lesz termékeny, illetve hogy 100 gyerekből kb 52 fiú és 48 lány, tehát kevsebb aki majd tényleg szülni fog
a következmények meg súlyosak: erodálódó versenyképesség, bedőlő nyugdíjrendszer,az egész ország eladósodása, a nyugdíjas szavazók politikai súlyának a megnövekedése etc
ezt a problémát valamilyen formában kezelni kell, és ebben még egyet is lehetne érteni akár Orbánnal is, hogy kíméletlen módszerek kellenek. Pl. kíméletlenül betiltani az abortuszt
Persze úgy ahogy akarják csinálni, vezényszavakkal, meg gyerektelenségi adóval ez nem fog menni, ahoz az kellene hogy beintsenek az inaktív szavazótárbornak, és gyerekfüggővé tenni a nyugdíjat
@padisah: „Persze úgy ” helyett „Persze nem úgy”, mindig csak a tagadó szócskát felejtem le…
a kiinduló téma a fizetésképtelen adósok esete volt, amit eredendően a mukanélküliség, meg a devizás piramis/szerencsejáték okoz
a munkanélküliség problémáját szerintem úgy kellene kezelni, hogy csökkenteni a heti munkaidőt, és ezzel arányosan a fizetéseket is, tehát az órabér marad amennyi volt, de kevesebbet szabad dolgozni
erre reagálva a vállalatok felvesznek embereket, így a munkanélküliség nem 10% lúzeren összpontosul, hanem eloszlik egyenletesen a munkavállalók között, innen egy konjuktúrában könnyen lehet visszalépni a heti 40 órára, egy már magasabb foglakoztatottsággal
ehez nem kell többlet gdp, tehát az exportpiacokat sem kell bővíteni, és eladósodni se kell jobban
a devizások problémáját, illetve általánosságban a jelzáloghitelezés problémáját úgy kellett volna megoldani, hogy nem vezetik be a bankadót, ezzel elvették a pénzt a bankoktól, hanem ehelyett bevezetik a magáncsőd intézményét, tehát ha valakinek a tartozása több mint az ingatlan értéke, akkor elveszti az ingatlant is meg a hitelt is és agyő, a bank kezdhet valamit az ingatlannal, az adós meg új életet kezdhet albérletben
ez nyilván jelentős veszteségeket okoz a bankoknak, és rengeteg adós fog sírni, mert elbukja az ingatlanát, miközben arra várna hogy az ostobaságáért cserébe megmentsék a hátsóját, de ebbe nem kéne belemenni, a bankoknak a magáncsőd bevezetése nagy pofon lenne, amiből okulva eztán nem osztogatnak devizahiteleket, meg semmi kockázatos dolgot
végre visszatérnének a bankok oda, hogy nem fogyasztási/lakás hiteleket osztogatnak a lakosságnak, hanem betéte gyűjtenek, és abból vállalkozásokat finanszíroznak, ahol a hitelnek fedezetet teremt a beruházást többlet jövedelme, ez az ami a lakossági hitelezésnél nem valósulhat meg, az adós nem fog több pénzt keresni azáltal hogy nagyobb lakásba költözik, hanem nagyobb lesz a rezsije, tehát még kevesebb pénze marad kamatot fizetni
ha megvan a magáncsőd intézménye, akkor lehet még lejjebb nyomni a forint árfolyamát, és azzal exportpiacot bővíteni, sajátot visszavenni, így még több magánadós bukik be, még többet buknak a bankok, de a többinek lesz többlet munkahely – alacsonyabb bér mellett
1 millió gyerek hiányzik és 1 millió munkahely hiányzik.
Az 1 millió gyerek problémája megoldható lenne célirányos dugással.
A munkahelyeket a vezetők b.szták el / vállalatok privatizációival,multiknak való átjátszásával/ dugjanak ők össze egy pár fejet a megoldásért.
Előbbi probléma nagyrészt utóbbi problémájának a következménye !!!
Orbán még azt is mondta, a nyugdíjak éveken keresztül hatalmas reálérték csökkenést szenvedtek el.
Nem gond ! Amit vesztettek , azt kiosztották a minisztériumokba 850 ezer per koponya cafeteriaként ! Tehát ez megoldva !
Ja, és még 1 %-os emelést fognak kapni decemberig PLÁNE !
Úgyhogy gyerekcsináló évek kell, hogy jöjjenek, másképpen nem lesz kilábalás !
Valamint feltűnt még, hogy Orbán a „számonkéréseken” igen felszabadult jóízű nevetésbe kezdett….., majd hirtelen abbahagyta, mintegy körülnézve, rajtakapták-e ? 🙂
Ezen kívül, a legfontosabb a saját fizikai állóképessége szinten tartása !!!
26 országba fog utazgatni, begyűjteni a meglátogatott országok elvárásait, kívánalmait a jövőre esedékes soros EU-s elnökségi tevékenységhez.
Hogy miért kellett erre csóró Magyarországra, ennek csóró 73.000 Ft-os minimálbérből élő lakosságára rászabadítani a frankhiteleket és egyéb hiteleket, hogy miért kell 73.000 Ft-os minimálbérből fizetni az UNIÓS energia-számlákat, hogy miért virul ebben a csóró országban az ingatlan-maffia, a drog-maffia, az autó-maffia, a póker-maffia, az álbróker-maffia…stb……az nem került terítékre a magvas Orbán-interjúban…
Sok sikert kívánok neki !
Állóképessége megőrzéséhez !!! :O)
@jotunder: Magának korszaknak a demográfiai következménye viszont jelenleg és a következő években, hogy nyugdíjasokká válnak a Ratkó-gyerekek. Ez erőteljes fejvakarást jelent a TB finanszírozási lehetőségeinek meghatározásánál.
Fő tendenciaként a generáció nyugdíjba vonulása csökkenti a munkavállalási korúak számát és így elvileg a munkanélküliségi rátát is, viszont növeli a betöltetlen állások számát.
Az lehet persze egy izgalmas munkaszociológiai kérdés, hogy pont annyi és pont olyan munkakörökre van-e, lesz-e igény, mint ahányan és amilyen munkakörből nyugdíjba mentek, mennek.
Visszatérnék a cikkhez.
A magáncsőd intézménye (tehát egy csődbiztos felügyelné a háztartás bevételeit és a kiadásait, előzetesen egyeztetett terv alapján) szerintem megfelelő lenne a helyzet kezelésére. A csődbiztos választható lenne (pl. egy másik bank; állami szerv; stb.).
Ám legyen szigorúság is: akiről kiderül, hogy a hitelképesség megállapításakor nem valódi adatokat közölt, azt jelenthesse fel csalásért a hitelintézet vagy a csődbiztos. Gondolok itt arra az esetre pl., hogy bizonyos típusú hitelekhez kell jövedelemigazolás, de a hitelminősítéskor hozzáveszik a háztartás „bemondott”, tehát nem igazolt egyéb jövedelmét is – ha itt valaki túlságosan szépített, az – már bocsánat, de – csalt, saját magát is becsapva. Az ilyen hitelkárosultakat ne kelljen adópénzből támogatnunk.
@facile dictu: A magáncsődről lesz külön poszt is, amint időm engedi. Elég összetett kérdés.
Felszállt a köd a Nemzeti Eszközkezelő fölül. Az történt, amire számítottunk: semmi. 🙂
index.hu/gazdasag/magyar/2011/02/04/kikotyogta_a_kormany_az_imf-nek_a_nemzeti_eszkozkezelo_tervet/
A terv ugyanaz, mint amit Bajnaiék megcsináltak és a Fidesz lefikázott.
@Kettes: Hát már dehogynem történt! Bele van írva szövegbe:
„A rendszer három pillér köré épül. …. a második pillérben állami garanciáért folyamodhat a bank az újobb átstrukturálási költségek fedezésére. „
Vagyis: kijön mondjuk március 1-jén a vonatkozó tv, majd április 1-jén a módosítása a fenti második pillér eltörléséről. Így maradna továbbiakban a széles paletta nyújtása és a helyi önkormányzatok portfoliójának kistafírungozása lakott bérleményekkel.
Farkas András, a Brokernet vezérigazgató-helyettese egy újszerű megoldást javasolt a fizetésképtelenné vált adósok problémájára. A modellt a Napi írja le, elég sommásan, itt:
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/nyugdij_es_devizahitel-mentes_itt_vannak_az_uj_otletek.484057.html
A lényeg: „Ez (mármint a CERS-szolgáltató biztosító) a tulajdonos helyett fizeti a törlesztő részleteket a bank felé, a tulajdonos pedig az általa továbbra is lakott ingatlanának egy bizonyos hányadát a CERS-szolgáltatóra engedményezni. Mégpedig akkora tulajdoni hányadát, hogy az megegyezzen a törlesztő részlet és az ingatlan aktuális piaci értékének az arányával.”
Hevenyészett számolgatással is látszik, hogy a bajba került adósoknál jellemzően a biztosító tulajdonrésze előbb éri el a 100%-ot, mint hogy kifutna a hitel. Még ennél is hamarabb következik be, hogy a fennálló tartozás értéke nagyobb lesz, mint az ingatlannak az adós tulajdonában lévő hányada. Ha ezen a ponton kiszáll a bank (és ki kell, mert láthatóan elfogy a fedezet a hitel mögül), akkor a bank és a biztosító viszik az ingatlant és ott marad az adós az adóssággal, lakás nélkül.
A modell csak olyan hiteleknél működhet, ahol a törlesztés eleve annyira alacsony, hogy az adós valószínűleg nem is került bajba, illetve amúgy is működnek más megoldások.
Azon csodálkoznék, ha ezek után a CIG kimaradna a buliból.
@Kettes: Szép modell. Az ilyesmitől szoktak repülni az utcakövek, lángolni az autók)