A függő értelmiségi
Eredeti szerző: jotunder
Az Örülünk, Vincent? blog pedig „igazi kurzusértelmiséginek” nevezte, aki „tudja, mit várnak el tőle a zsetonért, és kifogástalan minőségben nyújtja a szolgáltatást”. (Seres László interjúja Lánczi Andrással)
Minap Schmidt Mária mesélte el, hogy a „teljesítmény” igazi konzervatív érték, és hogy a magyar munkavállaló „ellustult”. Most pedig Lánczi András magyarázza el a „független értelmiségit”. Jogi képviselőnk egy hosszú listát mellékelt azokról a kifejezésekről, különösen jelzőkről, amelyek használatát kerülendőnek látja a fenti két (hopp, főnevek is vannak a listán, drága ügyvéd úr, miért nem írja rögtön, hogy csak a cseresznyefa virágzásáról írjak posztot?) közszereplőről szólva.
Schmidt Mária és Lánczi András elsősorban tudósember. Nagy piros betűkkel van rájuk írva, hogy tudósemberek. Akiknek valamilyen oknál fogva nincs mérhető, komolyan vehető tudományos munkásságuk. Schmidt Mária egy tudományos munkának egyáltalán nem nevezhető könyvből védte meg 46 éves korában a Ph.D-disszertációját. Lánczi középiskolai tanárból képződött át filozófiatörténésszé vagy politikatudóssá vagy jóégtudjamivé. Jó időben voltak jó helyen, megfelelő kapcsolatot ápoltak a megfelelő emberekkel, és ezt ma Magyarországon, bizonyos területeken tudományos karriernek szokták nevezni.
A „független értelmiségi” kifejezést az Egyesült Államokban eredetileg azokra az írókra, újságírókra használták, akik kizárólag írásból éltek, tehát nem vállaltak munkát pl. egyetemeken. Az ötvenes évektől a kifejezés leginkább azt jelentette, hogy függetlenek a „think-tank”-októl. A „public intellectual” szélesebb olvasóközönséghez szólt, magas színvonalon terjesztette az ismereteket, színvonalasan, de érthetően írt művészeti, tudományos és politikai témákról. Ez az értelmiségi szerep valóban mutatott rokon vonásokat az aufklerizmussal, de a politikai befolyásolás nem volt feltétlenül része. Ezeknek az értelmiségieknek, pl. Edmund Wilsonnak vagy Walter Lippmannak a munkásságát mindmáig tisztelik. Maga a szerep talán megszűnt vagy a felismerhetetlenségig átalakult, de az amerikai kulturális emlékezet része.
Itt most jöjjön egy félbekezdésnyi kitérő. A múlt héten Princetonban voltam. A vonat egy Princeton Junction nevű állomásnál teszi le az embert, ahonnan egy „Dinky”-nek becézett kisvasút visz be a városba. Fiatalok álltak a peronon, princetoni diákok. És nagyon jól látszott rajtuk, hogy tisztában vannak vele, hogy kicsodák és mit keresnek Princetonban. Van rajtuk valamiféle magabiztosság, valamiféle büszkeség, amit úgy fordíthatunk le, hogy „megdolgoztam azért, hogy itt lehetek, tehetséges vagyok, és nem szégyellem”.
Láncziról ordít a bizonytalanság. Az agresszivitása, a vicces nagyképűsködése egy kontraszelektált ember félelmét leplezi. Ezekkel van most tele az ország. Oké, ezekkel egy ideje tele van az ország.
Nem az a baj Lánczi Andrással, hogy feladta a függetlenségét. A függetlenség egy állapot, és nem érdem. Egy politikailag rendkívül elkötelezett agykutató vagy fizikus nyilván nem nevezhető függetlennek, de a legfontosabb szerepét, a tudományos kutató szerepet ez még akkor sem feltétlenül érinti, ha esetleg a saját szakmáján belül is használja a politikai kapcsolatait. Van egy pálya, ahol érdektelen, hogy az illető melyik politikus mögött volt biodíszlet. Nagypálya. A nagypályás ember függősége gyakorlatilag irreleváns. Nem elegáns, nem szimpatikus, de a lényeget általában nem érinti. A kispályás ember függősége az igazi függőség. A Sors által a kispályára ítélt ember, az ambiciózus senki felméri magának azt a terepet, amit nagypályának hazudhat az egész életében, persze leginkább a Lajtán innen. Nem az a legnagyobb baj, hogy a Századvég (ügyvéd úr, figyelmem lankadatlan) sponácás jellegű (ez mindig bevált) tranzakciókat bonyolít a kormánnyal, hanem az, hogy a magyar politikatudományban egy Lánczi valaki lehet, és oda is helyeződik a magyar politikatudomány, ahová Lánczi, és nem mondom meg, hogy melyik kétéltű melyik részére gondolok. És ehhez elég egy Kiáltvány. Jó időben, jó helyen. Mindenki tudja, hogy Gyurcsány Ferenc is tartott értelmiségieket. Egy részük hűséges maradt hozzá, egy részük a bukás pillanatában úgy gondolta, hogy a társadalom nemcsak hülye, de amnéziás is. Én pontosan tudom, hogy Schmidt és Vásárhelyi Máriák gyakorlatilag bármiért beperelhetnek, talán azért mégse, ha egymáshoz hasonlítom őket.
Egy ilyen posztot nehéz befejezni. Szeretném elkerülni a tanulságot, a vörös farkincát, az összekacsintást azokkal, akikkel egyetlen közös témánk lenne, hogy mennyire utáljuk az orbánviktort. Szóval, amikor leszálltam a vonatról, megittam fél liter diétás Mountain Dew-t. Még mindig nagyon rossz.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521071-6ae4fcea02fac' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521071&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521071-6ae4fcea02fac&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521071-6ae4fcea02fac' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Drága Jótündérem, szokásom úgy nagyjából egyetérteni veled, de a két Máriát miért is kéne egymáshoz hasonlítani?
@misimisi: konkrétan miben is különböznek ők egymástól, mármint függőségi és értelmiségi jellegüket tekintve ?
Elolvastam az egész Lánczi-interjút. Régen kurvaanyáztam ennyit.
@El Topo (Sgt. Elias):
én is elolvastam. ez egy hótsötét ember, komolyan mondom, mandiner-szint. (én legalábbis csak ott szoktam ilyen színvonalú beszélgetéseket tapasztalni, amikor épp mazochista kedvemben ott kommentelgetek.)
@emhem:
Hehehe, nem véletlen, hogy egy ideje hanyagolom azt a fostaliga portált.
@jotunder: Lanczirol szolo elozo posztodban megprobaltal meggyozni minket arrol, hogy o „fuggo”. Peldaul azzal, hogy az egykulcsos ado elonyeirol nem akkor jutott eszebe irni, amikor OV ellene volt, hanem amikor bevezette, es irasaban arra sem ter ki, hogy a mas flat taxektol valo eltereseket elemezze. Es massal is, csak ez jutott eszembe.
Szerintem Vasarhelyi Mariarol is megerdemelnenk ennyit. En nem tudom, hogy fuggo-e, de egy visszakerdezes errol biztos nem gyoz meg.
A diétás Mountain Dew azt gondolom, hogy nagyon rossz. A nem diétás sem jó. Hol ittad? Taco Bell?
arcom: 25.media.tumblr.com/tumblr_m5hv5bHO2v1qzfv8po1_500.gif
Nem szeretik itt Lánczit. Pedig olyan aranyosan néz, biztosan nem akar rosszat. Egyébként kezdtek bekerülni mainstream printmédiába utalás szintjén, valamit jól csináltok 🙂
@subtotal: WaWa.
Lánczi talán megtanulja, hogy bármilyen szuperkirály, kétharmados háttérrel támogatott konzervatív ideológiával kitörölheti a seggét, ha a gazdasági miniszter egy komplett idióta.
@Counter: Azért a hvg.hu talán még nem printmédia. Ha meg valaki nem szereti a Lánczit, olvasgasson mandis kommenteket, ott gyorsan megtudja, hogy hibbant ballibbantként egészen 1xűen nem érti (pláne nem tiszteli) a konzervatív gondolkodást és életformát. Annyit mindenesetre megtanultam az interjúból, hogy amikor egy vita során egy ún. konzervatív vitapartnerem érvelés helyett vagdalkozni/üvöltözni kezd, az nem az érvei hiányának, hanem annak tud6= be, hogy „tele van érzelmekkel, múltba nézéssel, szeretettel, gyűlölettel, és sokkal inkább morális fogalmakkal értelmezi a politikát”
@Dub hadnagy: nol.hu/belfold/20120609-blogoszferak_zeneje
ez tudtommal ki volt nyomtatva
@Dub hadnagy: És miközben Lánczi „sokkal inkább morális fogalmakkal értelmezi a politikát”, pár mondattal odébb szemrebbenés nélkül kábé azt mondja, hogy ugyane politika egyszerűen érdekek harca, és aki ezt nem látja be, az hülye idealista értelmiségi. Siralmas.
@Dub hadnagy:
Csak tág értelemben média, de print. És a Vincent két helyen is vastagon benne van:
http://www.facebook.com/pages/Rudas-J%C3%A1nos-Orb%C3%A1n-Viktor-%C3%A9s-Te/228643960583189
Lánczinak meg az van a homlokára írva, hogy BUTA. Így, nagybetűkkel. És, bár ez még todományosan nembizonyított, a fiacskája is örökölte a feliratot. 🙂
@jotunder:
Szokásos dühöngésedben nem tudlak (akarlak?) követni. De:
Kb. 3-4 éve, amikor elkezdtem blogokat látogatni, akkoriban a Konzin, ahol emlékeim szerint te is kommenteltél még, valaki helybéli ajánlotta nekem elolvasásra (hogy tudjam meg: mi is az a konzervativizmus) LA egyik cikkét (már nem emléxem, melyiket). Addig – mea culpa – a nevét sem ismertem, nem tudtam ki ő, egy sort sem olvastam tőle.
Na és akkor elolvastam a konzisok által ajánlott cikkét. És meg is írtam üstöllést ugyanott a véleményemet. Nincs kedvem most előbogarászni, de valami olyasmi volt, hogy LA ajánlott és ragyogónak mondott cikke nem egy nagy vasziszdasz.
Hát a Seres készítette interjú olvastán nem kellett módosítanom a véleményemen. Nagyon régen olvastam ilyen harmatgyenge szöveget. (És ez nem az interjuer hibája.)
Még @El Topo (Sgt. Elias)-t is megértem, hogy kurvaanyázott – bár én csak csodálkoztam és csendesen mosolyogtam magamban.
Értetlenkedhetnék, de nem teszem. Az elmúlt hetekben-hónapokban néhány hasonlóan jelentéktelen vagy éppen üres szövegeket kibocsátó fazonoktól olvastam ezt-azt – olyanoktól, akiket hasonló módon emeltek piedesztálra rajongóik. (És nem éppen politikailag érzékeny tudományágakban.) Ugyancsak méltatlanul.
Na de ki olvas ma Andersent?
@HaKohen: nem állítom, hogy sohase írtam még ide dühből, na de most ??? hol van ebben düh ? :))) kicsit kritikus, na de dühös…
elolvastam a riportot.
ami eszembe jutott róla, azt leginkjább azt „basszameg” tudná kifejezni.
jól van ez így, így kerek a világ. seggnyalókra mindig szükség és igény van- és ez az igény ki is elégítődik…
Gusztustalan, alamuszi fráter, a fotók mindent elmondanak róla, a szöveg tulajdonképpen csak illusztráció. De vajh miért kellett Schmitt Mária ürügyén bal külsővel mindjárt Vásárhelyi M.-ba is belerúgni? A két ember fényévekre van egymástól, szakértelem és emberi minőség tekintetében is.
A magam részéről nem olvasok el több Lánczi-riportot, és a faszi minőségéről sem vitatkoznék tovább (ez így félreérthető, a véleményem vegyes). Ugyanakkor: annyi bizonyos, hogy rosszul kezeli a bizonytalanságát, ugyanakkor – és ezt olvasom ki a posztból – bizti, hogy politikatudósoktól rendíthetetlen magabiztosságot kell várni?
Tudom én bazzeg, hogy itt szocializálódtam a posványban, és nem is váltottam meg a világot nyugatramenekülő társadalomtudóssá válás útján, de az biztos, hogy nekem a beszűkült világnézetemnmel, írtó gyanús lenne egy egy akárhanyadéves (akár posztgrad) princetonos politológus, aki marha magabiztos.
@Vitéz Kőbányai Világos: Lánczi a Schmitt-balhé fináléja előtt valami olyasmit bírt mondani, hogy azok a közvéleménykutatások, amelyek arra az eredményre jutottak, hogy Schmittnek le kéne mondania szakmailag (bold, aláhúzva) hibásak, mert nem lehet a köz véleményét addig megkérdezni, amíg – és itt leírt valami olyasmit, amit csak lefordítani lehet, mert eredetileg nem volt semmi értelme – szóval amíg az nincs a megfelelő értékre megbefolyásolva.
Ugyanez a Lánczi szinte pillanatokkal az után, hogy a Gyurcsány-szakdolgozat nevű bohózat a színre lépett már szállította is és interpretálta is a Százalék témába vágó közvéleménykutatását. Addigra, az alatt a hónap alatt ekkorát változott a szakma.
Na, engem inkább az ilyesmik érdekelnének. Mondjuk egy írás Lánczi politikatudóstól, amelyikben kifejti ezt a szakmai szempontot és érvel amellett, hogy Schmittet nem lehetett szakmai szempontból kutatni, Gyurcsányt meg lehetett. Egy publikációt szeretnék erről látni, egy legalább közepesen jegyzett lapban. Ebben kéne ő magabiztos legyen, mert ez egy alapvető szakmai kérdés. Felőlem egy princetoni matematikus bátran lehet bizonytalan a sokdimenziós terek leképezését illetően, de ha azt látom, hogy az egyszeregyet illetően bizonytalan, akkor csóválnám a fejem.
@jotunder: Például az egyik szemétségeket ír, a másik legfeljebb elfogultakat. Az egyik korábbi önmagára is igen ferde szemmel nézhetne, ha nem lenne amnéziás, a másiknak erre nincs szüksége. Az egyik szekérnyi apró és kevésbé apró pénzre váltotta a lojalitást, a másik meg nem. Hol itt a hasonlóság?
@maroz: Félreértettél, biztos az én hibám.
Nem Láncziról van szó, nem érdekel most Lánczi, továbbá az sem, hogy a fideszesek párhuzamos univerzuma milyen logika mentén működik. (Máskor majd érdekel, de azok alatt a posztok alatt általában pont trollokat gyűjtenek a Vincentek 🙂 )
Amit állítottam, az pusztán annyi, hogy az a társadalom/politikatudós, aki biztos abban, hogy ő tudja az Igazságot, az nagyon gyanús.
„… sponácás jellegű tranzakciókat.. ” Mi az, hogy sponácás?
@Vitéz Kőbányai Világos: Ritka szép a gyűjteményünk, szerintem annyira brizáns, hogy azzal már becsajozni is jobban lehet, mint teszem azt egy bélyeggyűjteménnyel! 😉
Lánczival kapcsolatban csak annyi az érdekes, hogy mi lehet az oka annak, hogy még írni-olvasni tudó embereknek sem lehet azt elmagyarázni, hogy Lánczi miért nem érdekes. Ugye Lánczi azért lett váteszi rangra emelve, mert el lett hitetve a közönséggel, hogy az, amit ő mond értékesebb megmondás, mint bübül43 nick megmondása a lökömafrankót.blog.hu helyről. Mert Lánczi egy tudósember.
És ez így működik. Vásárhelyi Mária is elvileg azért lett úgyszintén valami Szent Megmondóemberszerűség, mert ő is tudósember. Ettől értékes a megmondása.
De ha az ember megkérdezné, hogy mitől is és mennyire is tudósemberek ezek, akkor vége a beszélgetésnek. Kiderül, hogy az értő közönség számára az a tudósember, aki azt mondja, amit ő hallani szeretne. Tehát a nő az, aki minden további nélkül odaadja magát valakinek, és ha történetesen olyannal hál össze, akit mi kedvelünk, akkor ünnepelt hölgy, de ha nem, akkor büdös kurva. Pláne, ha a mi kedvencünkkel egyenesen kevesebb pénzért feküdt össze, mint az a másik a nem-kedvencünkkel. Hol a hasonlóság a dabasi kamionoskurva és belvárosi luxuskurva között, kérdi az egyszeri kommentelő.
Most mondd meg, hát nem jobb dolog trollokat gyűjteni, mint ilyen faszságokon rágódni? 😉
@sörtelen: gondolom ugyanonnan ered, mint a pöllencs. mert ezek ott nagy pöllencsek a fidesz környékén.
@jotunder: @HaKohen: Bocs a tájékozatlanságomért, úgy láccik, az utóbbi időben keveset olvasok.
@maroz: Megmondom: nem! Most már akkor megmondóember lettem? 🙂
Egyébiránt: engem nem zavar, hogy ha a Vincentek trollokkal akarnak csajozni, ám még a gugliból is csak nehezen derült ki, hogy mi az, hogy brizáns, ugyanakkor..
Ugyanakkor most a trollkodási szint és megmondóemberségi kvóciens fentartása végett íme még néhány pont: …
Ennek kb. tényleg pont annyi értelme van, mint egy Lánczi-Vásárhelyi deathmatch szimulálásának, ebben igazad van.
Ami nekem az utóbbi napokban, hetekben (, évtizedekben) hiányzik, az az, hogy azokról a problémákról, amikról az említett deathmatch résztvevői általában baromságokat szoktak beszélni (úgy kb. a cigányságtól a bankadóig), legalább a hozzáértő nép bölcs gyülekezetében hányjunk valamit. (Diszklémer: a társadalomtudóst elsősorban nem a dilpoma meg a publikáció teszi szvsz, hanem az odafigyelés, és a széles látókör. Ez nem részecskefizika!)
Komolyan gondolom, hogy ennek még laikusként is több értelme van, mint trollokat gyüjteni (mondjuk, ha azzal valaki tényleg be tud csajozni, akkor lehet, hogy revideálom álláspontomat 🙂 ).
@sörtelen: Az egész mondatban értelmezd, külön hangsúlyozva, hogy egy ügyvéd jelenlétében magyarázod a tisztelt Bíróság színe előtt! 😛
(Amúgy igen, van némi érthető (át)hallás/hangzás egy bizonyos tengeri élőlény és egy oktató eszköz közötti tevékenységre.)
@jotunder: Igen idegesítő az amikor a jobboldal közszereplő azt állítja magáról, hogy nem értelmiségi, holott teljes mértékben ezt a szerepet játsza ezt ismeri ez az ő pályája, vagy amikor a jobboldal „gondolkodó” kijelenti, hogy a konzervativizmus az nem ideológia. Vannak még jó cuccok, pl baloldali nácizmus, liberális, akinek kisközösségei politika mentesek (sőt ellenesek), liberálisok, akik eszméik teljesítését várják a politikától, jobboldaliak, akik tetteket várnak, de ha e tettek rosszak, akkor megvédik azt az erkölcs és egyéb eszmék által. Az a lényeg, hogy ebben a mátrixban bármit lehet állítani, minden megmagyarázható és mindenki okosnak látszik. Ez nem a tudomány/szakértő területe, hanem a közéleti paranormalitásé :).
nagyon hozzá akarok szólni, mert személy szerint a gerinctelen politikusoknál csak azokat az ál, vagy akármilyen értelmiségieket vetem meg jobban, akik eladják magukat, de, de nem tudok. nem megy ez. már. mármint, hogy építően.
szóval jótündér, ne igyál diétás cukros vizet, szerintem. talán ennyi.
@sörtelen: a sponácás az egy olyan jelző, aminek az a legjobb tulajdonsága, hogy jogilag támadhatatlan. most képzeld el azt a bírót, aki röhögés nélkül végighallgatja az ügyvédet, aki ilyeneket mond, : „Ügyfelemet többször is a sponácás és pöllencs jelzőkkel illette…”
@sörtelen: na, közben látom, hogy előttem már többen leírták kb. ugyanazt, amit én. így már biztos lehetsz benne, hogy mi se pöllencsek, se sponácások/sak nem vagyunk.
@acs63: Köszi, de túlértékelsz: egyszerűen nem ismerem ezt a szót. És pont azért akadtam belé, mert maga a mondat a poszt egyik lényege. Valami „megrendelésre, pénzért előállított tudományosan értékítélő, apologeta szolgáltatást” olvasok ki belőle. „Alányalás”? Ez „vált be mindig?”
Maga az interjú ijesztő, Lánczi középszerű elme, bár nem menthetetlen – de a Seres-produkció dettó ijesztő.
@sörtelen: „…egyszerűen nem ismerem ezt a szót.”
Más se és ez benne a jó! 🙂
@szerénységem: Én inkább @HaKohen: bejegyzését tartom valószínűbbnek. Nem „BUTA”, de…
A gyerek sem éppen mintakép. (Nálam.)
@maroz: Olvasgatom a „Mi a jobb?” sorozatot és elgondolkodtam: Az igényhez megy le a minőség, vagy a minőségtől van az igénytelenség?
(Lánczi illeszkedik a sorba.)
@aronsatie:
annyira kiszámítható vagy.
ha egy liberális hülyegyerek (pl. a buta, uszító vásárhelyi, aki képes volt módszertanilag is nevetséges módon „kimutatni”, hogy a történelem szakos egyetemisták 80%-a rasszista és egyebek) akkor rögtön meg kell jegyezni, hogy nem azonosak
egyébként mi az a szemétség, amit schmitt írt, kíváncsi vagyok? kettő példa, mert többet említettél.
„Schmidt Mária egy tudományos munkának egyáltalán nem nevezhető könyvből védte meg 46 éves korában a Ph.D-disszertációját.’
A könyv-részhez nem szólnék hozzá, de eszerint ’99-ben volt 46 éves. Az előtt pár évvel kezdtek a népek itthon PhD-t szerezni, mert előtte nem volt (oké, a kisdoktorit át lehetett minősíttetni, ha elég erős volt), utána meg asszem egy ideig még irreálisan nehéz.
(A nehézség azóta is nagyon tudományág- és egyetemfüggő, amilyen körökre én rálátok, ott fizikai képtelenség 3 év alatt megcsinálni, a lokális zseniknek 5-6 év, az átlag inkább 7-8. Ez amúgy nagyon nem jó, csak a reális helyzetértékelés érdekében nem árt tisztában lenni vele.)
@sörtelen:
na de seres nem tanszékvezető egyetemi tanár…
@közösperonos átszállás:
ez rendben, de:
SM 1996-ban lett főállású egyetemi oktató. Akkor jött ki azt hiszem az első végzett évfolyam a szervezett doktori képzésből, lehet hogy ebben tévedek. mindenesetre 1990-től kezdve elég sok nem hülye fiatal szerezhetett történelem szakos diplomát, biztos jópáran szerettek volna oktatók lenni.
SM ugyebár az is lett, adjunktus, holott már negyven felett volt nagyon komoly munkásság nélkül. miért lehetett ez?
valszeg kapcsolatai, politikai nézetei révén, tipikusan a pázmányra is való. ez bizonyos értelemben nem kontraszelekció? pláne, hogy azóta is ugyanazt nyomja, a mai liberális konzervatívok antikommunista hülyeségét, stb. ráadásul ma már professzor.
nol.hu/velemeny/20120613-schmidt_maria_valasza
viszont :
Schmidt Mária válasza nyomán újra elolvastuk az írását, de annak most sem láttuk nyomát, hogy az idézett részben általában az európai munkaerőről írt volna. Előtte és azt követően is a magyar helyzetet elemezte. Azt nem vitatjuk, mivel ő mondja, hogy az európairól akart írni, de e szándék felismerésében sokat segített volna az Európa szó vagy bármilyen erre utaló kifejezés használata.
@jotunder: Nem akarok ismételgetni. Lásd: „aronsatie 2012.06.13. 08:01:54” Kábé így vagyok vele.
És még valami. Off és személyes, de hátha érdekesnek találod. Engem annak idején két ponton is keményen talált a H1N1 járvány. Vásárhelyi volt az egyetlen, aki összeszedte és megírta, hogy egyesek hogyan viselkedtek a balhé idején. (Jó, tán mások is, de mindent elolvasni nem lehet, ugyebár.) És én ezért mérhetetlenül tisztelem.
Üdv.
Misimisi
@Vortumnus: Majd ha lesz hozzá kedvem, elmagyarázom, hogy nem tartozik a jólneveltséghez társalgást rögtön a másik minősítésével kezdeni, meg azt is, mi az uszítás és mi nem, ki a buta meg a hülyegyerek és ki nem, továbbá esetleg felhívom figyelmedet Schmidt M. életművének néhány darabjára is. De most nincs.
@aronsatie:
basszus, azzal kezded hogy szemétségeket ír és még te állsz neki papolni. megdöbbentő. a jövőben felejtsük el egymást, ez nem az én blogom, nem nálam van a delgomb, így sokminden megtörténhet:)))
@aronsatie: azt hiszem van köztünk egy félreértés. amikor azt állítom, hogy
a máriák hasonlóak egymáshoz, azzal csak és kizárólag arra célzok, hogy 1. tudományos szempontból nem léteznek. 2. tudományosnak álcázott tevékenységüket előszeretettel állították politikai célok szolgálatára. igen, mindketten beperelték azokat akik ezen élcelődtek, de ez egy mellékszál.
nézd, bence györgy is orbán viktor tanácsadója volt, és mondjuk úgy finoman, hogy nem volt egy könnyű ember. de senki sem hasonlíthatja ép ésszel a fentiekhez, ugyanis ő nagypályás volt. nem minden kispályás függő, de per definitionem minden függő kispályás.
@Vortumnus: Bár ez a Ti asszótok, de annyit megjegyeznék, hogy munkavállalóként tényleg szemétségnek érzem, hogy „lustának” és „túlfizetnek” minősít ismeretlenül valaki, aki eddig csak improduktív munkát végzett.
Bár ez még nem is akkora gond (nekem), ha utána nem kezd mosakodni, hanem vállalja később is! A gerincesség ott kezdődik egy közszereplőnél, ha szavait nem módosítja utólag. (pl. többre értékelem bbj-t, mint tölgyet ebből a szempontból – mert következetes, kiszámíthatóbb -, ha nem is tartom okosabbnak.)
@acs63:
igazából ha elolvasod, láthatod hogy kétértelmű a szöveg, mert ” Az újonnan kialakulófélben lévő rendszer nálunk is felülírja mindazt, amit a 20. század második felében megszoktunk” ez a globális helyzetre vonatkozik. tehát tényleg valószínűsíthető, hogy arra gondolt amit utólag írt, csak eléggé félreérthetően fogalmazta meg. (az más kérdés, hogy amit mond, lényegében azt _is_ jelenti, amit nem csak tőle hallunk, hogy a munkavállalók elég jelentős része akár elképesztően alacsony fizetésért dolgozzon elképesztően sokat, amolyan kvázi-rabszolgaként. de ezt tényleg sokan mondják, a versenyképességnek ez _is_ egyik eleme. és ennek elkerülése az egyik, de tényleg csak az egyik ok ami miatt a szélbalosok mint tgm vagy szalai a kapitalizmust támadják, de ez már itt megint off lenne)
@jotunder: Tudományos szempontból oly sokan mások sem léteznek. Ez szerintem nem elégséges ok arra, hogy kettejüket egymás mellé állítsd. A – vélhetően – áruba bocsájtott lojalitásuk sem ok erre, mert akkor az áru ellenértékének legalább nagyságrendileg azonos mértékben kellene látszani. De erről szó sincs, megtagadott korábbi elvekről sincs, és a pereskedésre sem úgy emlékszem, hogy mindkettőnél a megsértett szakmai önérzet miatt került volna rá sor.
@Vortumnus: Kicsit kiröhöglek ugyan, hogy még te vagy megsértve, de azért ha véletlenül blogot nyitnál, csak szólj. Ígérem, direkt beleírok, hogy jól kitilthass.
@Vortumnus: Vegyük már észre, hogy minderről én semmit nem írtam! Nem is akartam. Annyit mondtam, hogy jóhogy nem 26 (vagy 36) évesen szerzett PhD-t, jellemzően a kortársai sem akkor szereztek, szóval ezt ne rójuk már fel neki.
És látod, pont ez a gond azzal, ha tíz dolgot felrovunk valakinek, és egyet alaptalanul: a kilenc gyorsan egybemosódik azzal az eggyel, vagy így, vagy úgy. Pont ezért, legyünk korrektek, és ne is hozzuk fel azt az egyet.