A halandzsázó államtitkár esete a Corvinus-szal (szomorúposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Lelkendező írást közölt a Corvinus Egyetem átalakításával kapcsolatban Orbán Balázs miniszterhelyettes, stratégiai és parlamenti államtitkár. OB csúcskategóriás megadja, közel a tűzhöz.
OB írásának lényege az alábbi bekezdésben található:
S ezáltal elérhető válik az a cél, hogy a magyar egyetemi világ egy képviselője Európa 100 és a világ 200 legjobb egyeteme közé kerüljön.
Az államtitkár nem tud róla, hogy ilyen cél nincs. A Corvinusnak nagyjából annyi az esélye arra, hogy a világ 200 legjobb egyeteme közé kerüljön, mint az, hogy a Mezőkövesd bejusson a BL negyeddöntőbe. Palkovics teljesen világosan arról beszélt, hogy a cél az, hogy a Corvinus a világ 200 legjobb közgazdaságtudományi képzése közé kerüljön. Ez egészen mást jelent.
OB megemlíti, hogy az üzleti szféra támogatja az átalakítást. Arról azonban egy szót sem szól, hogy ők leginkább erősebb gyakorlati képzést akarnak látni. Amivel nincs semmi baj, csak nem igazán van köze ahhoz, hogy a Corvinus a világ élvonalába kerüljön.
Az államtitkár rácsodálkozott a világra, észrevette, hogy a zürichi ETHZ és a Koppenhágai Egyetem rengeteg pénzből gazdálkodik. Miközben a magyar felsőoktatásra költött GDP arányos összeg 2010 óta inkább csökkent, mint nőtt, és már akkor is nevetségesen alacsony volt. De majd most….
Amit nem akar észrevenni az államtitkár, hogy az ETZH és a Koppenhágai Egyetem professzorainak jelentős része eleve csúcskategóriás egyetemen végzett. A Corvinuson hány professzor végzett Top100 egyetemen? A rendszerváltás óta aránylag sok magyar közgazdász doktorált Top100 egyetemen, de a töredékük jött haza, és alig ment egy-kettő a Corvinusra. OB főnöke éppen öt olyan közgazdász elüldözésén ügyködik, akik speciel Top100 egyetemen végeztek. Észtország kormányzata közelében számos olyan fiatal dolgozik, akik Top100-ban doktoráltak, szerintem az Orbán-közeli jobber fiatalok között kevesebb van ilyen, mint a Vincent kommentelői között. (az államtitkár által citált ARWU listán az almamaterem elég rendesen bent van a legjobb 100-ban, de annál azért lényegesen jobb helyen végzettek is szoktak néha kommentálni nálunk). Igen államtitkár úr, sok pénz kell az elitfelsőoktatáshoz, de a pénzből leginkább tehetséget kell venni. Nem ELTE-s meg piliscsabai jótanulókat, mint Ön kedves uram, akinek azért a doktori nem jött össze Budapesten, hanem olyan embereket, akik majd hozzák azokat a pontokat a kibaszott rangsorokban. Ebben a pillanatban a RECEP toplistáján (ami a legjobb tíz kutató utóbbi tízéves teljesítményével számol) a CEU éppen bent van a legjobb kétszázban, a Corvinus nincs a listán.
A QS listán 0 (nulla) international staff és 429 domestic staff szerepel a Corvinus-nál. Legalább harminc olyan külföldit kell felvenni a Corvinusra a „legjobb kétszázhoz”, akik jobbak, mint bárki ma az aktív professzorok között. Nem tudom, hogy ezt hogyan képzelik el.
Nem lehetetlen a Corvinus felhozása száz-százötven hellyel a „kis” ARWU listán (az már a legjobb kétszáz közelében lenne), de a NER filozófiája és értékrendje ennek némileg ellentmondani látszik. Ebben a pillanatban sokkal nagyobb esélyt látok arra, hogy a Tombor-féle janicsárképzőnek veszik meg a Corvinust, hagy bomoljanak egy kicsit a fiúcskák. Ha OV-nek pont ez lenne a célja, akkor valószínűleg íratna egy lelkendező cikket a slapajával arról, hogy milyen jó lenne ha a Corvinus bekerülne a legjobb kétszázba.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518453-6ae4aa8097f86' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518453&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518453-6ae4aa8097f86&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518453-6ae4aa8097f86' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
A belinkelt OB poszt aranybánya 🙂 Különösebb válogatás nélkül pár példa:
„Csak most olyan rendszerben történne mindez, ahogyan azt a legjobb nyugati egyetemeken megszokhattuk.”
Vajon hol szokhatTUK meg? Az önéletréjzában a leghalványabb utalás sincs arra, hogy bárhol szokhatta volna a nyugati egyetemeken történő dolgokat. Persze ez így sokkalta jobban hangzik mint az „ahogyan a legjobb nyugati egyetemeken szokásos” szófordulat.
http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/parlamenti-allamtitkar/az-allamtitkar
„Ha nem sikerül, akkor pedig marad minden úgy, ahogy volt.”
Úgy látszik, hogy az „opportunity cost” fogalmával érdemes lenne megismerkednie a miniszterhelyettes úrnak. Sok pénz eltoszása eredmény nélkül nem neutrális, hanem negatív esemény.
„A tervek mindezt úgy valósítanák meg, hogy a BCE működését 2019 nyarától egy közhasznú alapítvány biztosítaná, amelybe az állam és a magángazdasági szereplői – tehát tulajdonképpen az egész nemzet – rendkívül komoly forrásokat tennének bele.”
A mesterterv további lépéseiről sajnos több nem derül ki. A lényeg, hogy ha lesz sok pénz, akkor majd jönnek az eredmények. Mint a magyar fociban 😉
@Bolygó Hollandi: És Palkovics miniszter úr azt mondja, hogy ezt az igen nagyon átgondolt „Corvinus-modellt” a kormány szeretné kiterjeszteni a teljes felsőoktatásra…
Hát igen, megváltoztak az egyetemfogyasztó szokások, mostanában leginkább lefele-elfele fogynak.
Bocsi, hogy belevaú, de a „hagy” ebben a cikkben hadd akart lenni.
@beavereater: Ezt mar lejatszottuk párszor. A hagy es a hadd is elfogadott. OFF OFF
@jotunder:
Lehet, hogy van, ahol mindkettő elfogadott*, viszont a ‘hagy’ helytelen*. 😉 Írásban legalábbis, szóban — elvileg — belefér.
* mármint ilyen értelemben
(UFF UFF OFF)
@seol:
Kimondva [hagy] vagy [had], sosem [hadd], leírva viszont hadd.
(A szótárban persze benne van a hagy is, csak nem ebben az értelemben, hanem a hagy ige egyes szám harmadik személyű, határozatlan tárggyal egyező alakja.)
Nyelv és Tudomány
@HANO: Most komolyan, ilyen nyelvvédő dumákat nyomtok itt a Vincenten? Te jó ég… Tessék már egy kis Nádasdyt olvasni.
@seol: Ebbeja mondatba: „janicsárképzőnek veszik meg a Corvinust, hagy bomoljanak egy kicsit a fiúcskák.” tökéletesen megfelel 🙂 Vagy ha itt a „hagy” az, aminek az elfogadottsága problémás, akkor szhatjuk.
Viszont ha a nyelvi alvilágból felkerül ténylegesen, semleges stílusértékkel elfogadottá azon a folyamaton keresztül, hogy addig játszunk vele, amíg már összekeveredik a helyes formával, akkor elvesztünk egy játékot. De majd találunk újat.
…Illetve most kinézem a nyelvből és az országból, hogy a semlegesség nem semleges – mert ha a szotyihéjak a napimigráns.hu kezdőoldaláról pattannak vissza, az a további magyarázatra nem szolgáló stíl -, hanem egy határozott (nohdacu: libsi, bibsi, szemüveges) értékválasztás, és akkor megint minden máshogy van.
@jan: Kultúrharc, ember!
@jan:
Hja, az „alternatív tények” világában az „alternatív nyelvhelyesség” kicsit még támogatandó is, nemde? 🙂
Mondjuk szeirntem nem veszélytelen ez Tomboréknaj, legalábbis hallottam olyan pletykát, hogy szegény Mezei Barnát utasította Orbán, hogy a világ legjobb 200 egyeteme közé kell vinnie az ELTÉ-t. Szóval van elvárás is és ha nem teljesül, az veszély. Már pedig nem fog, mivel kontraszelekcióval nem is teljesülhet, és Tombor elitképzése pont erről szólt eddig. A tehetségesek közül kiváló érzékkel hagyták elmenni az igazán jókat és kiválogatták kádernek a korlátolt szikvaygergelyeket meg megadjákat.
@jan: „Tessék már egy kis Nádasdyt olvasni. „
Hiszen ő azt mondja, hogy úgy írjunk, ahogy épp kedvünk szottyan.
Ja nem.
sajnos nem ő az egyetlen aki „4 általánossal” és hosszú nyelvvel jut fel valahová és rögtön professzornak képzeli magát!
@Wolff: Az ELTE költségvetési kiadása 36 milliárd forint http://www.elte.hu/file/ELTE_2018_koltsegvetes.pdf
Az 100 millió font.
Az ARWU listán 201-300 a Durham University 361 millió font, Newcastle University 470 millió font, University of Reading 275 millió font.
15 brit egyetem van félmilliárd font felett.
Az ELTE jelenlegi helyezése ALUMNI scorenak köszönhető, ami historikus adatokra épül. Anélkül nem lenne benne a legjobb hatszázban sem.
@Wolff: Szerintem György László felkészül. Most még a Matolcsy egyetemen butítja a hallgatókat, közben államtitkár Palkovicsnál. Az a gyanúm, hogy ezt komolyan gondolják.
A közgazdász képzés az ördögtől való. Pont elég, ha valaki egyszer végighallgatja Matolcsyt és abban a pillanatban mindent fog tudni a közgazdaságtanról. Ezért a tudásért felesleges évekig járni iskolába és pénzt adni érte.
@jotunder: index.hu/techtud/2018/10/19/reszleges_sztrajkba_lepett_tobb_oktato_is_az_elte-n/
kétszáz…. jézusmária
@roli101: Ne feledkezz meg O.R. tanszékvezetö asszonyrol.
@jan:
„Tessék már egy kis Nádasdyt olvasni. „
Miért, Nádasdy elfogadja bírálóként az olyan szakdolgozatokat, amelyek ilyesféle hibákkal vannak tele??
Ja nem.
OFF megnéztem a keresővel, hogy szoktam írni a Vincenten a „hagy” vs.”hadd”-ot. mindig „hadd”-nak. megesküdtem volna, hogy én nem írok olyat, hogy „hadd”, de eszerint tévedtem. totálterror a hadd, semmi értelme.
@jotunder: annyi az értelme, hogy könnyebb olvasni.
@jotunder: ld. Saussure langue / parole 🙂 Ha egyszer minden magyar ember mondja és érti azt hogy „hagy”, akkor hagy ne legyen már baj, ha leírja az ember. Ez már egy szó lett így. (akárcsak mondjuk a vazeg)
De legyen ON is: nem csak pénz kérdése Magyarországra hozni külföldi kutatókat és diákokat. Én nem mertem a burkina faso-i vagy iráni diákomat Mo.ra hozni, mert féltettem őket. Teljesen igaza van Szőllössy Gergőnek 444.hu/2017/04/05/az-145-millio-euros-palyazatot-elnyero-mta-lendulet-es-kutatonak-naponta-at-kell-gondolnia-milyen-racionalis-erkolcsi-es-praktikus-indoka-van-hogy-budapesten-maradjon
Idegengyűlölő ország rosszabbul teljesít. Persze lehetne a King Abdullah egyetem (KAUST) mintájára mondjuk Zebegényben egy Corvinus kampusz, ahol nem baj nemeurópainak vagy nemkereszténynek lenni.
@Miki Telepi: „Ha egyszer minden magyar ember mondja és érti azt hogy „hagy”, akkor hagy ne legyen már baj, ha leírja az ember. Ez már egy szó lett így. (akárcsak mondjuk a vazeg) „
Ha eccer minden magyar ember mongya és érti, akkor perszehogy, mijér is ne.
@jotunder: „totálterror a hadd, semmi értelme. „
Ez egy ún. hagyomány. Az ly-nak sincs semmi értelme, és az ő betűről (aka. Hungarian acute) is tarthatnánk vitafórumot, az autópályán pl. azt írják ki a táblára, hogy Györ, és mégis mindenki tudja, mi van.
@Miki Telepi: „…mondjuk Zebegényben egy Corvinus kampusz, ahol nem baj nemeurópainak vagy nemkereszténynek lenni” Lehet, hogy nem a legjobb választás egy olyan falu, ahol még a legótvarabb kocsmában is Nagymagyarország (na, ezt vajon hogy kell írni?) térkép van a falon, valamint egy Trianon emlékmű a Kálvária-dombon.
@közösperonos átszállás: Hát szerintem egyáltalán nem ugyanaz a kategória. „Hadd mondjam el” azt d-vel mondom ki. Hagyd/hagyj ott meg van azonosítható alany. Az egyszer meg az eccer ugyanaz a fonéma sorozat. A hagy-on meg sokat kell gondolkodni, hogy miért is kellene máshogyan írni, mint ahogy mondjuk, mert egyáltalán nem felszólító módú igeként használja az ember. A „hadd bomoljanak”ban ki hagyja a bomlást és ugyan ki mondaná a dd-t gy-nek?
Ez persze nem OFF, mert ahogy az üres halmazra minden igaz, úgy körülbelül ennyiről lehet beszélgetni a MKKE világszínvonala témájában 🙂
@flort: úgy gondoltam valahol az erdő közepén, nem a faluban. Piliscsabát mondtam volna, de már oda építettek egy egyetemet fából.
@Miki Telepi: javaslom a Maksa Híradó által megénekelt Suttyomot.
Azt, ahol aláírták a Bős-nagymarosi vízlépcső szerződési okmányát is
@közösperonos átszállás: Az ekezetes betukre egyaltalan nincs szukseg, az angolok is megvannak nelkule. Olykor meg Jotunder is. Gyere Gyuri Gyorbe gyufat gyujtogatni. Na ugye.
@netukki: „Az ekezetes betukre egyaltalan nincs szukseg”
Sőt, betűkre se, mióta vannak egyesek és nullák.
” ELTE-s meg piliscsabai jótanulókat”
azért ne említsük az eltét meg piliscsabát egy lapon 🙁
A kulfoldi top egyetemen vegzettek nem feltetlenul adnak nagyobb research outputot mint a periferian vegzettek ilyen szigoru implikacio nincs csak nagyon elitista diskurzusban. Egyszeruen itt is be kene vezetni a research excellence frameworkot ea be is tartatni. Ha nincs aki teljesiteni tudja akkoe termeszezesen importalni kell a human eroforrast mint az emlegetett king aziz peldaul de vannak emergens kutatohelyek akik enelkul is megoldjak igaz nem keves allokacioval.
@jotunder:
Bocsásd meg a tudatlanságomat kedves JT, de mi a kétszáz?
@Külsős: A „ketszaz” szamomra a vilag legjobb ketszaz kozgazdasagtudomanyi kepzese.
@Külsős:
Egyetemi rangsori helyezés, mely a magyar oktatáspolitika eredményességét bizonyítja. Elérve még nincs, de megcélozva már igen… jó, hát pénzt azt éppen nem szánnak rá, annyira azért nem olyan komoly cél ez, mint mondjuk fociban VB-re kijutni…
Semmilyen listán nem vagyk benn a legjobb kétszázban, de ez akkor is egy jó cikk.
@jotunder: @Watchdog:
Kösz, nem kapcsoltam :(((
@harmadikszem:
„A kulfoldi top egyetemen vegzettek nem feltetlenul adnak nagyobb research outputot mint a periferian vegzettek ilyen szigoru implikacio nincs csak nagyon elitista diskurzusban. Egyszeruen itt is be kene vezetni a research excellence frameworkot ea be is tartatni. Ha nincs aki teljesiteni tudja akkoe termeszezesen importalni kell a human eroforrast mint az emlegetett king aziz peldaul de vannak emergens kutatohelyek akik enelkul is megoldjak igaz nem keves allokacioval.”
Te biztos külföldön élsz kevés magyar kapcsolattal, mert ilyen szöveget csak idegenbe szakadt hazánkfia tud produkálni
@legeslegujabbkor: ezt mire mondod? Siman be lehetne vezetni ezt csinaltak tobb helyen a mainland chinaban izlandon vagy legujabban kazakhsztanban is. Ha a cel tenyleg a top200 lenne kozeptavon es nem az a kaotikus hagymazas szar amit ezek eloadnak. Meg nyilvan olyannak kenw menedzselnie aki ert is hozza es az nem igazan a lanczi meg a maroth.
@harmadikszem: A listák egy része úgy van megcsinálva, hogy oda ugyan magyar egyetem nem ér be a legjobb kétszázba, ha a feje tetejére áll, akkor sem. Az ELTE alig szerez pontot az ARWU-n, amit mégis azt régi Nobel-díjakért kapja.
Vannak barátságosabb listák. És persze vannak a szakmai listák.
A szakmai listákon szempont az, hogy hány professzor publikált az elmúlt években csúcskategóriás lapokban. A közgáz listákat néztem meg. Ez jelenleg gyakorlatilag nulla, és pl. azért nulla, mert eleve nem is indulhat el hazai háttérrel valaki a csúcskategóriás pályákon (kozgazdaság-tudományból, vannak szerencsésebb területek). Portfoliót kellene építenie a Corvinusnak, olyan portfoliót, amivel meg lehet közelíteni egy ilyen listán a legjobb kétszázat (szigorúan szakmai listán). Igen, ahhoz egy lokális REF kellene, mármint úgy alakulna a portfolio egy része, de az tuti, hogy be kell vásárolniuk. A nagy probléma az, hogy az üzleti szféra elvárása valami egészen más, a gyakorlatiasabb tudás. (de pl. Hernádi „MOL” Zsolt a higher mathematics-ot hiányolta)
@jotunder: „(de pl. Hernádi „MOL” Zsolt a higher mathematics-ot hiányolta) „
vajon mire gondolhatott hernádi? 😀
@zsírPubli: bizonyos szakokon nagyon kevés matematika is elég a corvinuson, és HZS ezt észrevételezte. nem tudom, hogy igaza van-e vagy sem.
@jotunder: „eleve nem is indulhat el hazai háttérrel valaki a csúcskategóriás pályákon (kozgazdaság-tudományból, vannak szerencsésebb területek)”
én ezt egy nagyon ártalmas gondolatnak tartom ami ráadásul (a kutatások szerint) nem is nagyon igaz. Elit egyetemről több esély lesz nyilván jobb helyeken megjelenni (ez minden listában, nagyon helyesen, szempont) de ez csak implikáció azaz 1) kurva sok olyan van aki bár elit egyetemen végzett nincs közepesnél jobb outputja vagy esetleg rosszabb 2) szép számmal vannak nem elit egyetemen végzett kutatók élvonalbeli outputtal.
Az már a tudományszociológiai része, hogy miért él úgy a köztudatban, hogy elit diploma=legtehetségesebb hallgató. Nem. Az elit egyetemekre úgy kerül valaki, az esetek nagy részében, hogy eleve az elit tagja, olyan középiskolába járt, elit családi háttérből jön vagy pl a milestone institutionba járatták a szülei budapesten, ami nem tipikusan adatik meg a marótpusztai és a somogyszentpáli diákoknak ha mégoly tehetségesek is, mert a szüleik (és senki a faluban, ide értve a tanár nénit is) nem hallott még arról hogy milestone vagy sat teszt.
Ha az elit egyetemeken tényleg olyan dolgokat lehet megtanulni, amit 2018-ban nem tud megtanulni egy átlag IQ feletti nem elit-egyetemen végzett muki vagy muka (én ezt szimplán nem hiszem no meg ékes bizonyítékok szólnak az ellenkezője mellett) akkor bizony annak a szimbolikus tőketöbbletnek meg kell mutatkozni az outputban. És ha megmutatkozik, akkor elég az outputot számolni, felesleges kutyabőrként lebegtetni hogy ki hol végzett ami, még egyszer, sokkal inkább a szerencsének mint a kiemelkedő képességeknek az egyenes következménye. Ami hangsúlyosan nem azt jelenti, hogy a harvard face-ek túlnyomó többsége nem ragyogóan tehetséges és szorgalmas; de, valószínűleg azok. De mindegyikre jut 4-5ezer olyan, aki legalább annyira tehetséges és szorgalmas, csak épp a szülei kazánfűtők voltak és nem egyetemi emberek színházigazgatók IT kis(nagy)főnökök vagy bankárok.
Röviden: egy ide kalibrált REF-et simán be kéne vezetni és igen, adott esetben kellene szervezni rá embereket, hogy tanítsák meg hogyan lehet neki eleget tenni. Én simán kivárnék vele egy generációt is, de ha kurva sürgős akkor igen, lehetne venni embereket. Én ezt az ötletet egyébként pár éve előadtam egy bizonyos tanszéken Magyarországon, részletekbe menően. Mindenki bőszen bólogatott és…a következő félévben már valahogy nem jutott nekem óra 😀
@harmadikszem: milestone institute, of course
@harmadikszem: „Ha nincs aki teljesiteni tudja akkoe termeszezesen importalni kell a human eroforrast”
Mondjuk azt is tegyük még hozzá, hogy ez nem kimondottan költséghatékony.
Az egész top-akárhányszázazás nem az, mondjuk.
@közösperonos átszállás: egyetértek
@Wolff: Mezey Barnát lehet, hogy utasította, ám az ELTE rektora jelenleg Borhy László.
@jotunder: A költségvetést össze kellene vetni az egyetem méretével, pl. a hallgatók számával. Az ELTE-n van kb. 30000 diák, Newcastle-ben 25000, Durhamben 18000, így az ELTE helyzete még rosszabb. Az nemzetközi csúcsmezőnyben levő Imperial College-ban kb. 18000 diák van, és a költségvetés 1 milliárd font körül van.
@M. Péter: Ez így van.
@M. Péter: és mindezekhez képest hogyan néznek ki vajon a tandíjak (költségtérítés), ill. esetleges állami támogatás? azt is érdemes lenne figyelembe venni ezekhez a számokhoz.
@a_balazs: svájcban gyakorlatilag nincs tandíj. angliában egységesen 9250 font.
az európai egyetemeket tipikusan az állam támogatja, kivéve angliát (skóciában 1800 font a tandíj ?) ennek nincs igazán jelentősége. a lényeg az, hogy az egyetem méretéhez képest mekkora a kiadás. van olyan rangsor, ahol ez sem számít, csak és kizárólag az output. így pl. a belgrádi egyetem megelőzheti az ELTE-t. a bécsi egyetem is brutálisan nagy. az „overall” listákon elől van, az átlagolósokon hátrébb.