A hazaszeretetről
Eredeti szerző: jotunder
Tegnap megtaláltam egy listán a nagypapám testvérét, Gyurikát. Világbajnoki bronzérmet szerzett asztaliteniszben. Ismerhettem volna. Játszhattam volna vele gyerekkoromban. Megtaníthatott volna pingpongozni.
Meghalt. Ahogy mások is meghaltak, akikkel még játszhattam volna gyerekkoromban. A nénik maradtak, a kávéscsészéjükkel, a túlélők, akik minden héten eljöttek a nagymamámhoz, és a halálról beszélgettek. Éveken át, csak a halálról, a szeretteik haláláról.
Engem nem terelt gettóba a haza, nem vitt ki a pályaudvarra a haza, nem zárt marhavagonokba a haza. Az én veszteségem az, hogy nem tanultam meg pingpongozni.
Nem érdekel, hogy mit építtet a haza a náci megszállás hetvenedik évfordulójára. Azt sem érdekel, hogy Schmidt Máriát, aki ugye (csak viccelek, kedves jogi képviselőnk, csak viccelek, nem képzeli, hogy leírom, amit róla gondolok)… szóval őt már régen kinevezte a haza a Sorsok Háza valamicsodájának, majd túl leszünk az egészen, és építheti a haza a kedves Wass Albert Nemzeti Stadionjait.
Tancsi néni kérem, a németkék voltak a rosszak, mi szépen egyenesen ültünk a padban, és a zsidócskák tízóraiját is csak azért vettük el, mert már nem volt rá szükségük. (a haza)
Nem, nem szeretem a hazát. Azt a Napalm nevű csilis sört szeretem a kis bisztróban a Jókai utcában. A Raj Ráchel-féle flódnit is szeretem. A Mucsit meg a Scherert (és Katona László művész urat, aki kb. két centiről nézett a szemembe a nézésgyakorlaton) szeretem a Nézőművészeti Főiskolában. A Dunapartot is szeretem, meg a Ligetet, meg a kelenföldi lakótelepről felsétálni a Ménesi útra. Szeretek felismerni néhány arcot, hangot és mosolyt, de a hazát, úgy általában, nem szeretem olyan nagyon. Szeretek megérkezni hozzá, de jobban szeretek elmenni tőle. Persze nem messze, csak annyira, hogy már teljesen mindegy legyen, hogy kinek ád éppen a haza és kitől vesz el trafikot, tankönyvkiadót, kaszinót, zöldbabfőzeléket, hogy csak akkor háborodjak fel édes hazám hülyeségein, ha tényleg nincs jobb dolgom.
Az Auld Lang Syne-t hallgattam a sarki koktélbárban, és nem a VI. kerületi tanács volt lakásügyi előadóját. Nem álltam fel, nem tettem a szívemre a kezem, nem énekeltem hamisan azt, hogy Isten, a rohadt életbe, szíveskedjen végre megáldani a magyart, már ha rendes keresztény, heteroszexuális, konzervatív-polgári-nemzeti-polgárinemzeti férfimagyar az a magyar, vagy éppen rendes keresztény, heteroszexuális, konzervatív-polgári-nemzeti-polgárinemzeti nőmagyar és rendesen szül, és/vagy de (inkább és) szorgoskodik a konyhában, és nem esik át gyengénlátó hungarikumon.
Az fáj, hogy nem ismerhettem Gyurikát. Kicsit fáj. Az emlékmű, a schmidtmáriák és a bayerzsoltok nem fájnak. Ha otthon lennék, ha végig kellene néznem, ahogy elveszik tőlem azt a keveset, amit a hazámból még szerethetőnek érzek, az más lenne. Ha otthon lennék, és a bőrömön kellene éreznem, hogy én az „ők” vagyok, másodrangú állampolgár, nem értékalapú vagy mi a f*sz, az más lenne. Ha otthon lennék, és félnem kellene, hogy elveszítem az állásom, az is más lenne. Nem vagyok otthon. Éppen ezért nem vagyok otthon, éppen vagyok máshol otthon. Kvittek vagyunk, édes hazám.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519837-6ae10c7aa9e22' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519837&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519837-6ae10c7aa9e22&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519837-6ae10c7aa9e22' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
„A Szabadság téren vasárnap, az első bécsi döntés 75. évfordulójára időzítve avatták Horthy Miklós mellszobrát. A Hazatérés temploma előtti, a Jobbik által kezdeményezett szoboravatásra ellentüntetők is érkeztek”
Az emlékmű terve nekem azt sugallja, hogy Orbánnak megtetszettek a Jobbik szavazói. A közvélemény-kutatók adatai szerint van még pár százalék, akiket a Kossuth tér visszaalakításával nem sikerült megszerezni.
Szerintem ezek nem értenek a pingponghoz.
épp mostanság lapozgattam ikszedszer Márai Naplóit. Végiglapozgatni már nem megy, ahhoz túl ismerem, de bele, az mindig.
2 dologban talán nehezebb dolga volt:
1) író volt, nyelvvel foglalkozott;
2) nem volt net.
Szép megfogalmazása annak, amit párszázezer legújabbkori magyar emigráns érez. És a legszebb, hogy száz éve is pont ugyanígy álltak a dolgok. „Hunky Blues”. Aki még nem látta, nézze meg youtubeon!
Mo abban kulonbozik a normalis orszagoktol, hogy 1910-1989 kozott minden politikai vezetes a magyar allampolgarok egy reszenek kisemmizeset/kiirtasat tekintette a legfontosabb feladatanak.
Nagy kar, hogy Orbanek ennyire fontosnak tartjak ezen hagyomany feleleveniteset.
„REA
De hát nem kötelességünk-e a hazát minden másnál jobban szeretni?
ROMULUS
Nem. Kevésbé kell szeretnünk, mint egy embert. Mindenekelőtt pedig gyanakvással. Senkiből sem lesz olyan könnyen gyilkos, mint a hazából.
…
Hazának mindig olyankor nevezi magát az állam, amikor tömegmészárlásra készül.”
dürrenmatt valamit nagyon tudott…
@nandras01: Patriotism is the virtue of the vicious. Ezek összebeszéltek az Oscar Wilde-dal.
@legeslegujabbkor: Közben nyomják a suttogó mocskot a Felszabadulási emlékmű esetleges lebontásáról.
A hazával az a legnagyobb baj, hogy nem lehet ellenzékben. És mint minden axióma, ez is megfordítható.
Nem vagyunk/vagytok kvittek. Nem tudsz mindent kivinni magaddal (a családot, a barátokat, amit létrehoztál, befizettél, amíg itthon voltál, a fentről nem látható követ, a parkot, a szigeti padot/rétet…).
Ez a különbség a dolgozni kiment és a kintről bejelentkezett állampolgár között.
De azért jó, hogy nem lett címlapos a poszt. Megérdemelné, de így legalább nem szák szét a trollok.
Szép írás, szomorú 🙁
Még mindig nem mentem el valamivel megdobálni a vitézhorthy szobrot a terráriumában, ettől rossz a lelkiismeretem. Csak megirtam az egyháznak, hogy lóf.szt kapnak,nem adó 1 %-ot ( református vagyok ) és hogy ez ft-ban kb mennyi, de ez csak passziv rezisztencia. Elegem van a sok szalonfasiszta görényből.
na… ez egy újabb gyöngyszem.
köszi! 😉
@Pelso..:
” A Jobbik szerint nem maradhat a szovjet megszállást dicsőítő emlékmű a német megszállást elítélő emlékmű mellett a budapesti Szabadság téren, ezért arra kérik a kormányt, hogy helyezzék át a rákoskeresztúri Új köztemetőbe. Az Együtt-PM mindeközben a Magyarország német megszállásának 70. évfordulójára tervezett emlékmű ellen tiltakozik.”
A szobrokra nyomkövetőt kell szerelni, mert lassan nem lehet követni, ki hova állítja őket. Fényképészeknek ez most az aranykor.
megint a régi nóta
„…Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható…”
(amúgy nem kell gépen fölibe szállni, elég egy volswagen kisbuszból a tek-karéjból kiszemlélődni)
Illatok.
Ki géppel ül ölében, annak háttérkép e táj.
@poszt: Eh, nem akarod érteni:
„A magyar egy futballokos nemzet, jól áll nekünk a futball.”*
Sosem volt szó arról, hogy a magyar egy asztaliteniszokos nemzet.
* mno.hu/belfold/orban_a_magyar_egy_futballokos_nemzet-224712
„A munka kenyeret ad, a jog pedig szabadságot, mert a szabadság lesz a jog, és a jog a szabadság. Hát nem erről van szó, nem ezt szeretnénk mindnyájan? És ha mindannyiunknak egy a célunk, ha mindannyian egyet akarunk, mi gátolja meg, hogy ilyen jó és értelmes közösséget alkossunk? Hazamész, és nem leszel rab sohasem. Se te, se a gyerekeid.
_Felhangzik XX hangos horkolása. AA a fal felé fordul. A horkolásba egy idő múlva másik hang keveredik: előbb csendes, majd mind hangosabb, szívet tépő zokogás_”
(Mrozek: Emigránsok)
E.T.: Haza, haza.
Á.J: Hazaszeretet, hazaszeretet.
E.T.: Haza, haza.
Á.J: Hazaszeretet, hazaszeretet.
E.T.: Haza, haza.
Á.J: Hazaszeretet, hazaszeretet.
….
Á.J: Hát nem elment, bakker!?
azért megnézném, hogy a mostani, a hazáról és a hazaszeretetről, valamint a nagymagyar dicsőségről könnyes szemmel áradozó orbánt/ádert/stb…, milyen nagyon kiröhögte volna a valamikori orbán/áder/stb…
@sajtohuba: vagy hogy a magyar okos nemzet…
Kedves Jótündér, szerintem te igenis nagyon szereted a hazád, különben nem feccölnél ennyi energiát abba, hogy a hazád nyelvén, a hazád népének ezt meg azt megírjad. De a hazaszeretet az olyan, mint a gyereked vagy a szüleid szeretete: ha rosszul öltözik, vagy bunkó a pincérekkel, vagy akár ha valami rettenetest csinált, akkor megvonod szereted tőlük? Dehogyis, akkor is szereted őket. Így van a hazával is, és te is pont azért rugózol ezeken a dolgokon, mert nagyonis szereted a hazád, pont ezért bánt az összes szarság ami itt folyik.
@sajtohuba: Közte mócsing kerítéskolbászból, meg csusza. Mindennapi sertésünket (egészben, félben, jutányosan) add meg nekünk ma. Mert tiéd a satöbbi. Gól.
Nem szabad osszemosni a haza es az adott politikai rendszer fogalmait. Raadasul, az utobbi az negyevente cserelheto reszhalmaza az elobbinek. Ha visszatekintesz a 89-tol csereberelt reszhalmazokra – hat egyik sem volt szeretheto. Ezek is elmennek majd, nekik is lejar az idejuk. A bakterhaz pedig velunk egyutt itt marad.
Számomra a Holocaust személyes vonatkozások nélküli történelem, mint mondjuk a török háborúk. Finoman szólva nem irigylem azokat, akiknek nem.
Azért a Nagy Romulus nekem is nagy kedvencem. Fájdalmasan igaz mű. Viszont inplicit olyat is mond, hogy a Romulusok/Jótündérek végső soron mindig vereségre vannak ítélve.
Szép és szomorú.
hvg.hu/w/20140103_Viszontkoszonto
Köszönöm, Jótündér.
Erről az országról, és erről a népről mindent elmond, hogy a Nemzeti Ellenállás egyelőre egy darab, kelekótya kamuügyvéd majonézes-vörösfestékes akcióiban látszódik kulminálni.
Egészségünkre!
Jó, hogy van még e hazában Vincent és az ő közössége (- trollok). Meg varánusz, meg egy két kihalásra ítélt egyéb állatfaj.
@idelle: E.T.-nek érzem magam, ó Áder!
Késői Normál Új Évet Kívánok mindőtöknek!
Inkább daloltak volna a hazáról
mediagerilla.com/ket-felvideki-szigetkoz-hangjai-kozt-interju/
Igen, igen… Én sem otthon vagyok itthon („Dahoam”), hanem itt – pedig az én felmenőimet a SchM-ek „übernek” sorolják. De éppen attól nem otthon az, mert ott mindig sorolják valahová az embereket.
Jobb itt, dahoam…
“Patriotism is the last refuge of a scoundrel”
Istenem, hogy te mekkora bunkó vagy!
@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа: Köszönjük, hogy emelted kommentek színvonalát. Ha nem tudsz semmi értelmeset írni sehova, akkor minek erőlteted? Muszáj?
@Vombatus Ursinus:
Minek írni. Úgyis törölnek itt minden értelmes kommentet.
Szar lehet. Miért nem költözöl Tel-Avivba? Ott sok zsidó, akik mind a rokonaid szegről végről.
„Nem, nem szeretem a hazát.” Ennyi elég is lett volna, a többi mind remekül, igényesen megírt semmi. Az álláspont egyébként korrekt. A hazát nem kötelező szeretni, annak meg pláne, aki úgy érzi, méltánytalanság érte. Ezen felülemelkedni már nagyvonalúság kérdése, s az nem mindenkinek adatik meg.
Normális nemzetek nem tökölnek, elveszik ami kell nekik. Ha kell erővel, népirtással. Aztán megmagyarázzák, agyonhallgatják, esetleg megbánják bűneiket, tolnak némi üveggyöngyöt és kész.
A kis pöcs nemzetek meg folyamatosan öntökön szúrják magukat, még a létükért is elnézést kérnek a normális nemzetektől.
„Engem nem terelt gettóba a haza, nem vitt ki a pályaudvarra a haza, nem zárt marhavagonokba a haza.”
Senkit nem „a haza” terelt gettóba, vitt ki a pályaudvarra és zárt marhavagonokba.
Más emberek csinálták velük, nem „a haza”.
@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа: nincs jobb dolgod? keress valami fideszes oldalt, ahol lehet kommentelni és osszd ott az észt a cimboráidnak!
@Mária: köszönjük Emese, leülhetsz, egyes.
@smokey_shorthair:
Ezzel én is így vagyok. 45 éve csodálkozom azon, hogy egy ilyen kompakt kis gyönyörbe, amit itt ölelgetnek a Kárpátok, hogyan kerül folyamatosan ennyi elmebeteg.
Én is elmentem kicsit, aztán visszajöttem. Most szégyenszemre ott tartok, hogy nem bírok New Yorkban forgatott filmeket nézni, mert visszavágyok. Pedig nem akarok. 😀
@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа: ha csak az értelmes kommenteket törlik, akkor a te kommentjeid nincsenek veszélyben 😀
@Moin Moin: Drága földim, bin i dahoam!
Nincs mit hozzátennem az íráshoz, csak annyit, hogy magam és felmenőim is megszenvedték azt a hazát. De már jó, itt dahoam!
@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа:
utálom az értelmes kommenteket.
@JohnHenry:
Úgy emlékszem, neked nem osztottam lapot, kiskamasz…
Nem kedvező a demokráciára ha nem ti mondjátok meg a magyaroknak (is) kinek a büne a holopara.
Vmi ilyesmit akartál gondolom.
@Wind Callman tér: @Sir Galahad: Ennyire nem lehettek buták! Biztosan emlékeztek még 1947-48-ra, amikor a nem a zsidókat „utaztatták”. Na az sem volt semmivel jobb. Sok rokonomat ezért nem ismerhettem… Találjátok ki, melyik népcsoporthoz tartozom.
@hacsaturján:
Akkor jó helyen jársz.