A hülyeség kis körei
Eredeti szerző: jotunder
Holnap este hat órakor a Corvinus Egyetemen Bogár László tart előadást . Jogi képviselőnk kérésére nem írom azt, hogy Bogár László a Nemzet Hülyéje. Lehet, hogy gondolom, lehet, hogy nem, sohasem fog kiderülni. A kontraszelektált kommunista senkiházi kifejezést sem írom le, bár én speciel nehezen tudnék az ellen érvelni, hogy Bogár László kontraszelektált kommunista senkiházi. Mindazonáltal ilyen határozott fellépésű és agilis jogi képviselőnk van.
A KDSZ nevű szervezet által híres közgazdászprofesszornak aposztrofált Bogár Európa egyik leggyengébb felsőoktatási intézményének docense. Tudományos munkásságának legfontosabb eredménye a globaloböllér fogalom bevezetése.
Bogárt a kormányoldalon is szégyellik, sőt, főleg ott szégyellik. Ez a szégyenérzet természetesen soha nem akadályozta meg a kormányoldalt abban, hogy Bogárt rendszeresen kitüntessék pár stefka társaságában.
Bogár Lászlót tulajdonképpen az egész országnak szégyellenie kellene, nekem is, de én inkább csak vihorászok rajta. Bogár László egy bevezető makroökonómiai kurzuson is megbukna, vélhetően a marxista közgazdaságtant sem értette, és az sem kétséges, hogy a hetvenes évek óta nem tanult semmit.
Bogár tökéletesen reprezentál mindent, amit édes hazámban utálok. A debilitás felé hajló kóklerséget, az emberi ésszel szinte fel sem fogható tehetségtelenséget, a mindenféle rusnya rezsimek seggébe omlást. Édes hazámban persze jelen van a tündöklő tehetség, az elmélyült tudás, az integritás és a tisztesség is. Csak gyakorlatilag illegalitásban.
Ahhoz a részhez értem, ahol el szoktunk kezdeni orbánozni.
Magyarországon a mindenkori hatalomnak van szüksége a bogarakra, és nem kizárólagosan Orbán Viktornak. A rendszerváltás óta minden kormányzatnak megvoltak a maga bogarai, az elmúltnyócévnek nevezett történelmi időszak gyakorlatilag egy entomológiai tanulmány volt. Rendben van, azok talán nem gumidominó szintű hülyék voltak, de az ilyesmit lehet pl. nagyfokú pénzéhséggel kompenzálni.
Miért van szüksége a Bokrétának a hülyeség kis köreire? Vajon mit kompenzál azzal, hogy ennyire súlyos hülyéket állít ki a wartburgsárga piedesztáljaira?
Bogár olyan, mint az ország maga sötétebb napokon. A sötétebb napok sötétebb lelkeinek nyelvét beszéli. Ez az ország sötétebb napokon az egész világot gyűlöli azért, mert ideragadt a Balkán szélére, mert elmúlt a régi dicsőség, mert Ausztria és Románia közé szorult az összes lehetséges értelemben. Ha az egész világ áll velünk szemben, akkor meg kell mutatni, hogy az egész világ rossz úton jár, csak mi értjük a Mindenséget. A Mindenséget tökéletesen leíró bogarak pedig előmásznak a sparhelt alól, és pillanatok alatt lesz belőlük „híres közgazdászprofesszor”. Rosszul bekamerázott stúdiókban ülnek az asztal mellett kitérdelt nadrágjaikban, általában csak azért zsidóznak, mert úgy gondolják, hogy azért még kapnak egy kis bónuszt, hosszú, érthetetlen, OPNI-pozitív monológokba bonyolódnak, egymást dicsérgetik, aztán termékismertető és rovásírásos horgászműsor. És ennek az egész szörnyűségnek is megvan a maga kétharmada valahol.
Bogár persze csak a Fővám tér egy részén lesz világhírű, vasárnap hat és nyolc között. Kap pár díjat azoktól, akik egymás között lehülyézik. Őt és a csodálóit, meg az ellenzőit, engem meg téged. Ők ott pontosan tudják, hogy Bogár mekkora hülye, pontosan tudják, hogy nem volt bulvárkacsa, de volt taggyűlés, és akik a magánvéleményüket hangoztatják, azok nem csak derék jogászemberek. Ők nem hülyék. Ők csak a hülyeség kis köreiből élnek.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521174-6ae1081ea35e4' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521174&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521174-6ae1081ea35e4&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521174-6ae1081ea35e4' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Dr. simonmondja.:
Lépésről lépésre. Innen vannak kiollózva az utóbbi 2 év nyilatkozatai. Úgy tűnik.
@maroz: persze jogos kérdés… a fizikusoknak annyival könnyebb, hogy a természettudományok jórészt egyszerű rendszerekkel foglalkoznak, viszont a társadalomtudományok rendszereinek összetettsége miatt sokkal nehezebb egy-egy feltevés igazságát objektíve eldönteni (mintha Gödel bácsi is rámutatott volna ilyesmire).
És mivel a „klasszikus” alkalmazott közgáztan döntései korántsem mindig jöttek be, ezért előtérbe került „Dirk Gently holisztikus közgazdaságtana” 🙂 amely relatíve könnyű helyzetben volt már bizonyos társadalmi alaptézisek lendületes megkérdőjelezésével.
Szerintem az akadémikusságban való bizalom visszaszerzésének alapfeltétele lenne, hogy a különféle közgazd. iskolák, elméletek (amelyeket magas katedrákról művelnek) először is képesek legyenek egymással konszenzusra jutni, közös nevezőt találni.
@Martian: Szerinted akik itt rázták a lándzsájukat mert rosszat mertünk gondolni Bogárról azok körülbelül mekkora fogalommal bírnak az iskolákról, elméletekről és az azok közötti konszenzusról, vagy annak a hiányáról? :)))
Meg úgy egyáltalán, honnan vesszük mi azt, hogy nem képesek konszenzusra jutni és nincs közös nevező? Mert a globaloböllér kiesik ebből a keretből, és kéne létezzen egy olyan is, amelyikbe ez is belefér? És még mi? A Pinarágó Hal is? :))))
@Sadist: mai cikk az Átlátszón:
atlatszo.hu/2012/04/16/atbujtak-a-lec-alatt-egy-nagydoktor-az-elnoki-plagiumugyrol/
@Martian:
off lesz.
bár én papíron közgazdász volnék (költözéskor elvesztettem mindkét szakdolgozatomat :P), érdekességképpen egy kis hangosan gondolkodás, hogy ne irigykedjünk a fizikusokra:
valóban minél összetettebb egy rendszer annál bonyolultabb, megjósolhatatlanabb vagy sztochasztikusabb. a társadalomtudományoktól (sok ember), a pszichológián (egy ember egyben), az orvostudományon (egy ember belül), a biológián (hogy működik az ember), a kémián (ahogy a biosz működik) át a fizikáig (ahogy a kémia működik) egyre egzaktabbak lesznek a dolgok, míg egyszer csak rá nem zúdul az ember gyerekének a fejére a legkisebb dolgok anatómiája: a kvantummechanika.
itt szépen bezárul a kör, visszajutunk az emberhez.
ebben a csudálatos világban már ugyanúgy benne vannak a szubjektív tényezők meg korlátok, lévén gyarló emberek vagyunk korlátos emberi percepcióval.
egyrészt, mivel ezen a szinten már csak absztrakcióval van dolgunk, a megfigyelt dolog függ a megfigyelő észlelésétől és értelmezésétől, másrészt még a valóság maga is sok helyen megkérdőjeleződik, sokféleképpen neki lehet futni, sokféle értelmezés van. ha lebontunk minden héjat, és egyre beljebb zoomolunk, észrevesszük, hogy az egész univerzum lényegében a semmiből épül fel. absztrakciókból.
ha te azt mondod tőzsdeindex, én azt mondom hullámfüggvény-összeomlás. 🙂 esélytelen bármi egzakt, okos dolgot jósolni. már a kérdésfeltevéstől a mérésen át az interpretációig ott van a szubjektivitás. pedig embertől független (vagy nem: vö. Koppenhágai interpretáció) valós (vagy nem) dolgok ezek.
és ezeken nem bogarak, hanem Neumannok, Bohrok, Heisenbergek és Penrose-ok törték a fejüket. mégis előbb kitalálhatja Matolcsy, hogy pl. adott mértékű alapkamat-emelés hány százalékos munkanélküliséget okoz.
a különbség annyi, hogy a fizikusok belátták, hogy vannak megjósolhatatlan dolgok, míg a közgazdászok nem.
ergo okosabb vagy, ha tudod, mit nem tud(hat)sz, mintha tudni véled, amit nem tudsz.
vagy ilyesmi…
kicsit elragadtattam magam. 🙂
@Lasombra: (8-I)))E
@Martian: Gödel. Rámutatott. Társadalomtudományokra. OMFG.
„az akadémikusságban való bizalom visszaszerzésének alapfeltétele lenne, hogy a különféle közgazd. iskolák, elméletek (amelyeket magas katedrákról művelnek) először is képesek legyenek egymással konszenzusra jutni, közös nevezőt találni”
Erre majdnem mondtam vmi indeterminisztikusan determinisztikusat… Elmondod (konkrétan, szerzők-folyóirat-évszám) hogy melyik volt az cikk ami megrendítette a bizalmadat a közgazdaságtanban? Szeretnék magas katedrát látni, meg iskolákat; azokból a cikkekből amiket én olvasok ez mindig vhogy kimarad.
@Lasombra: „a különbség annyi, hogy a fizikusok belátták, hogy vannak megjósolhatatlan dolgok, míg a közgazdászok nem”
Közgazdászként úgy örülnék ha emberek valami másról kamuznának összevissza. Pl írhattad volna hogy a gyógyszerészek belátták hogy a parittyával beadott orvosság hatékonyabb, vagy ilyesmi.
@tollaszerge: ???
ööö… átaludtam volna valami áttörést, és determinisztikus, egzaktul jósolható tudomány lett a makroökonómia?
csak egy pár dolog:
1. átfutási idő.
hozol egy intézkedést, és vársz. jövőre rámérsz egyet a rendszeredre. a változás vajon a te intézkedésed révén született? vagy még egy előző intézkedés ért be most? (esetleg vmi globális hatás zavart be?)
2. túl sok komponens.
mint mindent, ezt is lehet modellezni, meg egyszerűsíteni, de olyan hatások is felerősödhetnek, amikről nem is álmodtál.
3. externáliák.
ami nincs a kezedben, azt nem tudod irányítani. „le- írhatsz” folyamatokat. „elő-” már nem biztos.
4. korlátos információ.
nem tudsz teljes körűen informált lenni már egy diagnózishoz sem, nemhogy egy akciótervhez.
5. tanuló rendszer
lévén emberek szerepelnek benne, akik – elvileg – okosak, akár át is láthatják az irányító szándékát, alkalmazkodhatnak a saját egyéni előnyeik érdekében, így akár a kívánttal épp ellenkező döntéseket is hozhatnak.
ez nem egy mai dolog:
en.wikipedia.org/wiki/Lucas_critique
miről kamuzzak még?
@Lasombra: Egy kis önszövegértési segítség: konkrétan azt írtad, hogy a közgazdászok nem látták be hogy vannak megjósolhatatlan dolgok. Ez orbitális kamu, és egészen biztosan nem igaz. Nézd meg kik kaptak tavaly Nobelt és miért.
E konkrét kérdés kapcsán (közgazdászok nem látták be stb) 1-5 mellébeszélés, mert nem az eredeti állításodról szól. Ezek amúgy fontos kérdések, csak nem tudom miért gondolod hogy a közgazdászok ne foglalkoznának ezekkel a dolgokkal vagy ne látták volna be ezek fontosságát. Ismétlem, ez simán kamu. Ne kamuzzunk. Légyszi. Vagy kamuzzunk másról, ami engem nem zavar. Kamuzz pl matekról, vagy geológiáról 🙂
@jotunder: „Egyre alkalmatlanabb értelmezési keretek, és fogalom-készletek kusza káosza kavarog egyre veszélyesebb örvényeket keltve.” (Bogár László)
Mire gondolhatott??? :)))))))))))))))))
@tollaszerge: oké, my bad.
amikor azt írtam, hogy a „közgazdászok”, akkor én a Bogár-Matolcsy-féle unortodox (majd mi megmutatjuk, okosabbak vagyunk a világnál stb.) vonalról beszéltem.
nem írtam oda. nem tettem szmájlit, félreérthető lett.
igazad van.
nyilván tudják, hisz a saját linkemmel cáfoltam magam.
„kamuzz pl matekról, vagy geológiáról „
szóval Pásztört vagy Jotundert akarod rám uszítani? 🙂
@Lasombra: igen, aztán hátradőlök és nézem 🙂
@maroz:
Tudom, hogy költői kérdés volt, de szerintem ez azt jelenti: a szabad véleménynyilvánítás és az önálló gondolatok egy információval bőven ellátott rendszerben irányíthatatlanná teszik a pógárt.
A sok dolog csak bezavar a fejben.
@Martian: Egyszerű rendszerekkel foglalkoznak? 😀
@dr Brcskzf Gröőő: Jééé, akkor lehet, hogy ez a tündérbogárka csaló?
@tollaszerge: „Gödel. Rámutatott. Társadalomtudományokra. OMFG.”
Most mondjam azt, hogy kontextust ennyire csak közgazdász tud félreértelmezni? 🙂
Gödel: Minden ellentmondásmentes, a természetes számok elméletét tartalmazó, formális-axiomatikus elméletben megfogalmazható olyan mondat, mely se nem bizonyítható, se nem cáfolható.
Hogy ez mit jelent a komplex rendszerek elméletében (ld. társadalomtudományok vagy akár pszichológia), népszerű szinten ajánlom pl. Mérő László könyveit.
Majd megkeresem a nyilatkozatot, amelyben különféle szemléletű valódi katedrás közgazdászok egymásra tüzet okádtak (az egyik Nobel-díjas).
szegény jotündér 🙂
@Martian: Semmit sem jelent a komplex rendszerek elméletében. Mérő László pedig nem tudja, hogy miről beszél. Legalábbis nem tudja annyira, hogy könyvek sorozatát írja a dologról.
Gödel egyébként valóban alkalmazható a bogártudományban.
” A folytatást Gödel inkább az jelenthetné, hogy igen Gödel munkába kezdünk a “belső párt” potenciálisan ugyan Gödel, de a hamis tematizáció foglyaként Gödel tagjait illetően annak érdekében, hogy a Gödel nemzetstratégiáját egységes világértelmezési logikával hatékonyan támogatni Gödel uralomszerkezetté alakíthassuk át és Gödel és elég. „
@Lasombra: Nem akarok belefolyni abba a kérdésbe, hogy milyenek a közgazdászok. Még abba se, hogy milyenek a nem ortodox közgazdászok (nem hiszem, hogy ebben bármi újat tudnék mondani Nektek). Azt azonban nagyon határozottan le kell szögezzem, hogy a nem ortodox fizikusok pontosan olyanok, mint a nem ortodox közgazdászok:
http://www.libri.hu/konyv/az-ido-nem-mulik-albert-einstein-specialis.html
Valaki meg tudná mondani, hol tudnék egy jó (nem kínai !) globálszivattyút vásárolni? :)))
@jotunder:
dr. univot szerzett közgazdaságtanból.
ugyanakkor a parlamenti önéletrajzában nem szerepel, ami másutt igen, hogy a politikatudomány kandidátusa, 1991.
nem tudom miért.
@Martian: Adj egy hivatkozást, kérlek, a pszichológia elsőrendű nyelvben felírt rekurzívan felsorolható axiómarendszerére; majd akkor alkalmazom a Gödel-tételt.
@jotunder: Szerintem Mérő tudja, csak azt hiszi, ennyit lehet ,,elmagyarázni” azoknak, akik nem matektagozaton érettségiztek.
Bogár László – Drábik János – Varga István: Válság és valóság
(Éghajlat Könyvkiadó 2009)
„Előszó helyett csupán csak néhány sort szabad írni, mert nincs ideje a fölös beszédnek, hiszen Magyarország, mint annyiszor történelme során, ismét létéért küzd. Külső és belső hatalmak egyaránt fenyegetik. Nem csupán területét, testét és lelkét egyaránt akarják. A nemzet romlásában azonban az önsorsrontás éppúgy szerepet játszik, mint a világ végletessé válása és hitének megroppanása. Ugyanakkor senki előtt nem lehet kétséges: a nehezülő korban több és másféle erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a nemzet, a magyarság újra magára találjon, és éltetővé váljék. Hosszú estéken át a szavakkal és gyakorta önmagunkkal vívódva, azért született e könyv, hogy a valóságot mutassa a válságban.”
remek könyv lehet, három kitűnő szerző tollából…
@maroz: Tán erre:
„Ősz húrja zsong,
Jajong, busong
A tájon,
S ont monoton
Bút konokon
És fájón. „
Közgazd. és irodalmi Nobelre tör a pali, a „merjünk nagyot álmodni” jegyében.
Bogár Globálszivattyú László professzor legidegesítőbb tévedése számomra, hogy folyamatosan a a „birodalomról” beszél, miközben a világon több nagy „birodalom” is létezik. Például USA, Oroszország, Kína, Európai Unió, stb. És egyáltalán nem mindegy, hogy melyikre gondolunk. :)))
@saravad: @ijontichy: A dolog szépsége az, hogy ezt a kusza káoszos mondatát a közbeszéd válsága című alfejezetében mondta, rögtön az után, hogy pár mondattal korábban leírta ezt az indeterminisztikus detereminisztikust. Válságban a közbeszéd, mert valami idióták indetermi-izéségekről vartyognak, csak tudnánk, hogy kik azok… :)))))
@bankvezér: hát az Illuminati! :))
@Martian:
Az Illuminati az birodalom? Akkor tényleg hülye. 🙂
@jotunder: „Mérő László pedig nem tudja, hogy miről beszél.”
Bogár kiosztja a közgazdákat, jotunder meg a matematikust.
🙂
@Martian:
Mérő László matematikus diplomát szerzett, de sohasem kutatott.
kutató informatikus majd pszichológus volt.
@Vortumnus: azért a Gödel-tétel gyakorlati alkalmazásáról lehet némi fogalma, ha MI területen kutatott.
@bankvezér: lehet, hogy olvasta ?
Michael Hardt and Antonio Negri. Empire. Harvard University Press, 2000.
@Pásztörperc: ez minden bizonnyal így van. ugyanabból a fajból merítenek a fizikusok is meg a közgazdászok is. legfeljebb naiv emberként azt gondolnám, hogy talán-talán más a szűrő a két pályán. (de lehet, hogy nem.)
a könyv ígéretes darabnak tűnik. 🙂 már a beharangozó alapján is. így látatlanban talán az a rész lehet igaz, hogy „több szempontból is rendhagyó”. 🙂
erről a témáról amúgy ezt a könyvet néztem ki magamnak: prce.hu/w/TAAP.html
érdekesnek hangzik. bár ez a Price bácsi inkább filozófus, mint fizikus (metafizika és logika prof is volt), de nekem szerintem így is kellően „sűrű” lesz. 😀
azt ezen a szinten már meg nem tudom megítélni, hogy ki kókler, és ki nem, de ha Cambridge-ben fellow (nem tudom, mi ennek a magyar megfelelője), akkor talán érdemes belefeccölni az időt.
@Lasombra: pasztörperc arra utalhat finoman, h bogar is van annyira közgazda, mint murguly fizikus… amugy ha érdekel a popfizika, akkor ajanlom landau-kitajgorodszkij: fizika mindenkinek, gondolat, 1975
kevés könyvből tudhatsz meg többet (jobban és életszagubban) a fizikarol mint ebből. és közérthető, de nagyon komoly szellemi erőfeszítést igényel. (amugy landau a 20.szazad egyik legokosabb embere volt, olyan von neumann-terry tao kaliber, csak épp elmfizben; pl ő a föszerzője a 10 kötetes elméleti fizika sorozatnak, ami a mai napig referencia-kézikönyv a fizikában. na azt nem ajánlom:))
@ppp2: igen, így értettem én is.
kösz, az ajánlót.
ilyen átfogó műként Penrose-tól olvastam a Road to Reality-t, ami egy szörnyeteg könyv. méretre is (1000+ old) meg tartalomra is.
ahogy rusztikusan mondani szokás, ez a Penrose nem szarral pikádózik. tehát itt az „olvastam” != „értettem”.
mondjuk nyomatékosan figyelmeztetett a bevezetőben, hogy direkt úgy írta a könyvet, hogy a lelkes érdeklődők mellett a szakmának is értékelhető legyen, és senki ne szontyolodjon el, ha elveszett. csak lapozza át a „kínai” részeket, és kapcsolódjon be egy új témánál.
én dafke nem lapoztam át semmit, gondoltam, ha nem is értem, szorgosan elolvasom a betűket, hátha tudat alatt leülepszik valami. 🙂
tematikáját tekintve szépen fel van építve, lépésről-lépésre a tudománytörténet mérföldkövein haladva.
pl matek oldalon Pitagorasztól, Euklidésztől (itt fogynak az oldalak), deriváláson, integráláson át (még képben vagyok) egészen a Fourier dekompozíción és hiperfüggvényeken át (itt már nagyon nyűgös voltam), hiperkomplex számokig meg n-dimenziós „manifold”-okig – talán kontinuum ezeknek a magyar elnevezése? – meg tenzorokig és szimmetriacsoportokig (itt már a karaktereket sem véltem felismerni a könyvben). Az utolsó matekos fejezet valami fibre bundle-ökről szólt, különösen a Hopf-bundle-ről, aminek a magyar nevére már tippem sincs. (itt már konkrétan a durva alkoholizmust fontolgattam.)
fizikából dettó. az a másik fele a műnek.
szóval esténként remek kis olvasmány. leszámítva, hogy nagyon nem tesz jót az ember egójának. egy szellemi-őslénynek éreztem magam, és direkt plázákba jártam szocializálódni, hogy visszaszerezzem a önértékelésem. 😀
de teher alatt nő a pálma, vagy hogy mondják…
@Lasombra: manifold-sokaság, bundle-nyaláb, (a fiber-bundle az talán fibrált nyaláb, de van itt a blogon egy házi diffgeométer, majd ő megmondja:), én is angolul olvastam ezeket) a hiperfvényekről nem hallottam még. a csoportelmélet és a diffgeo az sajna kell a fizikához:)
de az általam ajánlott mű nem feltételez többet középiskolás ismereteknél (matekból. fizikából messze többet ad), de azokat rendesen átrágja. és tényleg kapcsolodik a valosághoz. egy hasonló mai könyvben valószinüleg a példák dvd-kről, nanofizikáról, ccd-ről szólnának, ebben ónpestis van meg a téli útsózás termodinamikája:) de erről a road to realityről még nem hallottam. majd megnézem mit ad az ügyben google úr, biztos h érdekes. köszönöm, h felhivtad ra a figyelmemet.
@Pásztörperc: Máris föltaláltuk a fluxuskondenzátort ?
És csak most mondod ?
@Lasombra: könyv letöltve. máris volt értelme jotundernek kifakadnia erre a koklerre. valoszinüleg szerzett nekem néhányszáz kellemes órát ezzel a könyvvel. mégegyszer köszönöm neked.
@ppp2: Eloszlási hiperfvények (pl. Weibull) nekem úgy fogalmi szinten kellenek; a többi fajtához lövésem sincs.
@Dr. simonmondja.: (8-I)E
@Martian: a Gödel tételnek nincs gyakorlati alkalmazása.
@Martian: Mérő abban az értelemben matematikus, hogy van egy matematikus diplomája. Az pedig leginkább a kezdete a matematikussá levésnek, nem a vége. Sohasem felejtem el, amikor megpróbálta elmagyarázni a Poincaré sejtést a Magyar Narancsban. Valahogy kijött az online oldalon, és azonnal írtam egy kétségbeesett olvasói levelet, mert fizikailag fájt. Amennyire tudom az ötödik voltam :))))
@jotunder: a „gyakorlati alkalmazás” ez esetben azt jelenti, hogy bizonyos esetekben nem várható determinisztikus eredmény, illetve a véges időben nem megoldható feladatok speciális megközelítést igényelnek… ld. „transparent proof”.
@Martian:
a gond ott van, hogy mivel az olvasó feltehően nem matematikus, egyáltalán nem tudja megítélni, hogy Mérő értelmes vagy értelmetlen dolgokat beszél erről. ha tisztán ismeretterjesztést folytatna, nem lenne gond, de ő nem csak ezt teszi.
olyan helyeken, ahol más, jobban megközelíthető témáról beszél, hát, néha ír „érdekes” dolgokat is… de ettől függetlenül nekem semmi bajom vele, inkább kedvelem mint nem.
@jotunder: attól, hogy valaki nem igazán tud valamit precízen elmagyarázni vagy levezetni, még lehet jó alkalmazó vagy népszerűsítő.
@Tihanyi Zsófia: @Dr.Bio74: http://www.whymap.org/whymap/EN/Downloads/Continental_maps/gwrm_europe_g.html?nn=1577154
Magyarország talajvízkészlete nem kiemelkedő európai viszonylatban sem. Közkeletű tévedés, hogy valami hű de különlegesen izé volna.
A „víz mennyisége állandó marad” az az én csekélyke vegytani ismereteimmel is hajmeresztően hangzik. Meg tudja mondani, hogy a kémiai reakcióba lépett H2O-ból mikor lesz valaha újra víz néven ismeretes folyadék? Mert ha egyszer az a két hidrogén meg az egy oxigén faképnél hagyja egymást (vagy betagozódnak valami másba, esetleg e kettő keveréke történik), ahhoz elég komoly erőfeszítések kellenek, hogy újra H2O-t lássunk belőle.
@Pásztörperc: Az nem úgy van, hogy a hegygerinc mögötti terület csontszáraz, mert az emelkedő levegőből „kiesik az eső”? Lásd az Andokbéli magashegyi sivatagok és Ausztrália óriássivatagja.
@Member: Mert Bogár egyre inkább mászik befelé a mainstream és hivatalos véleményformálásba, futóbolond szubkulturális jelenségből.
@Névtelen betelefonáló: Bogárnak nem csak a nemzetközi, a belföldi, illetve a bármilyen szakmai/tudományos elismertsége is hiányzik. Egy docens egy egyetemről, akinek _nincs_ tudományos tevékenysége, olyat nem folytat, ellenben politikailag be van kötve.
@Szindbad: Aristo mindig is hülye volt, bár újabban nem értekezik kritikája tárgyainak cseléd- és disznópásztori sorból való származásáról.
Arról miért feledkeztetek meg, hogy Bogár szerepelt a Mécs-bizottság jelentésében? Életpályájában a tökéletes népi baloldali karriert adja, kis hecc az MSZMP-vel, némi kóválygás a posványos 80-as évektől a 90-es évek közepéig, aztán be az új Nagy Nemzeti Összeborulásba, mint oly sokan mások, ÁVH-s hadnagy-professzorokból lett szentkoronás szuverenitás-fetisiszták, népfrontos káderek, Gubcsik, Mikolák, Biharik és Pozsgayk.
Publikációk a Leleplező c. folyóiratban, tartalmatlan, de bazári módra villogó, szakzsargonnak tűnő fogalmakkal való következetlen dobálózás, homály, káosz és erőszakkultusz.
@Martian: amúgy itt a precíz kimondásról van szó, nem a levezetésről.
a ‘jó alkalmazó’-t nem értem. a ‘jó alkalmazott’-at igen:))
igen, Mérő, amikor pontosan mond ki dolgokat, akkor valóban egy nagy népszerűsítő (hogy a te szavadat használjam). vannak nagyon jó könyvei. talán mivel a népszerűsítés együtt jár óhatatlanul valami slendriánsággal és nem csak ‘érthető elmondással’, ebből adódóan akkor jobb, amikor kevésbé pontos dolgokról mesél.
amikor meg ‘gödeltétel’ és gazdaság kapcsolatáról mantrázik magának, nos, azt meg nem kéne.
@remiz: mellesleg mivel Mérő neve felmerült a Bogár-posztban, azért azt fontos tisztázni, hogy Mérő és Bogár azért nem egymás mellett vannak. nagyon nem.
@remiz: poszt kommentjei között. bocs.