A hülyeség kis körei
Eredeti szerző: jotunder
Holnap este hat órakor a Corvinus Egyetemen Bogár László tart előadást . Jogi képviselőnk kérésére nem írom azt, hogy Bogár László a Nemzet Hülyéje. Lehet, hogy gondolom, lehet, hogy nem, sohasem fog kiderülni. A kontraszelektált kommunista senkiházi kifejezést sem írom le, bár én speciel nehezen tudnék az ellen érvelni, hogy Bogár László kontraszelektált kommunista senkiházi. Mindazonáltal ilyen határozott fellépésű és agilis jogi képviselőnk van.
A KDSZ nevű szervezet által híres közgazdászprofesszornak aposztrofált Bogár Európa egyik leggyengébb felsőoktatási intézményének docense. Tudományos munkásságának legfontosabb eredménye a globaloböllér fogalom bevezetése.
Bogárt a kormányoldalon is szégyellik, sőt, főleg ott szégyellik. Ez a szégyenérzet természetesen soha nem akadályozta meg a kormányoldalt abban, hogy Bogárt rendszeresen kitüntessék pár stefka társaságában.
Bogár Lászlót tulajdonképpen az egész országnak szégyellenie kellene, nekem is, de én inkább csak vihorászok rajta. Bogár László egy bevezető makroökonómiai kurzuson is megbukna, vélhetően a marxista közgazdaságtant sem értette, és az sem kétséges, hogy a hetvenes évek óta nem tanult semmit.
Bogár tökéletesen reprezentál mindent, amit édes hazámban utálok. A debilitás felé hajló kóklerséget, az emberi ésszel szinte fel sem fogható tehetségtelenséget, a mindenféle rusnya rezsimek seggébe omlást. Édes hazámban persze jelen van a tündöklő tehetség, az elmélyült tudás, az integritás és a tisztesség is. Csak gyakorlatilag illegalitásban.
Ahhoz a részhez értem, ahol el szoktunk kezdeni orbánozni.
Magyarországon a mindenkori hatalomnak van szüksége a bogarakra, és nem kizárólagosan Orbán Viktornak. A rendszerváltás óta minden kormányzatnak megvoltak a maga bogarai, az elmúltnyócévnek nevezett történelmi időszak gyakorlatilag egy entomológiai tanulmány volt. Rendben van, azok talán nem gumidominó szintű hülyék voltak, de az ilyesmit lehet pl. nagyfokú pénzéhséggel kompenzálni.
Miért van szüksége a Bokrétának a hülyeség kis köreire? Vajon mit kompenzál azzal, hogy ennyire súlyos hülyéket állít ki a wartburgsárga piedesztáljaira?
Bogár olyan, mint az ország maga sötétebb napokon. A sötétebb napok sötétebb lelkeinek nyelvét beszéli. Ez az ország sötétebb napokon az egész világot gyűlöli azért, mert ideragadt a Balkán szélére, mert elmúlt a régi dicsőség, mert Ausztria és Románia közé szorult az összes lehetséges értelemben. Ha az egész világ áll velünk szemben, akkor meg kell mutatni, hogy az egész világ rossz úton jár, csak mi értjük a Mindenséget. A Mindenséget tökéletesen leíró bogarak pedig előmásznak a sparhelt alól, és pillanatok alatt lesz belőlük „híres közgazdászprofesszor”. Rosszul bekamerázott stúdiókban ülnek az asztal mellett kitérdelt nadrágjaikban, általában csak azért zsidóznak, mert úgy gondolják, hogy azért még kapnak egy kis bónuszt, hosszú, érthetetlen, OPNI-pozitív monológokba bonyolódnak, egymást dicsérgetik, aztán termékismertető és rovásírásos horgászműsor. És ennek az egész szörnyűségnek is megvan a maga kétharmada valahol.
Bogár persze csak a Fővám tér egy részén lesz világhírű, vasárnap hat és nyolc között. Kap pár díjat azoktól, akik egymás között lehülyézik. Őt és a csodálóit, meg az ellenzőit, engem meg téged. Ők ott pontosan tudják, hogy Bogár mekkora hülye, pontosan tudják, hogy nem volt bulvárkacsa, de volt taggyűlés, és akik a magánvéleményüket hangoztatják, azok nem csak derék jogászemberek. Ők nem hülyék. Ők csak a hülyeség kis köreiből élnek.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521174-6ae0fa4a808b2' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521174&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521174-6ae0fa4a808b2&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521174-6ae0fa4a808b2' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@ideologia: komolyan gondoltad hogy egy TANSZÉKNEK benne kéne lenni a rangsorban? Ott egyetemi KAROK vannak. A kommunikáció tanszék a BTK-n van, továbbá te a GAZDASÁGI KÉPZÉS rangsorát linkelted. Ez rögtön három tárgyi tévedés ami alapján lehúzni valakit azt kell mondjam, hiteltelen.
@remiz: abban talán egyetértünk, hogy a gazdaság társadalmi szinten egy meglehetősen összetett rendszer, amelyben a kimeneteleket nem mindig egyszerű pontosan megjósolni.
@Sadist: bevallom sehogy. Mert nem értek hozzá, és ha én nem hallottam róla egyetemi éveim alatt, más lehet hogy még kevesebbet ért meg belőle. És itt a baj, ha az átlagember nem érti, akkor 1 nem jut el hozzá az információ, 2. rögtön elkezdi idiótázni azt, akit nem ért hogy miről beszél.
@Martian: nézd, mivel az indeterminisztikusan determinisztikus komplex rendszerben zajló örvénylések egy bizonyos kritikus ponton túljutnak, akkor a rendszer jövőbeli állapotára vonatkozó minden prognózis valószínűsége rohamosan romlik, így tényleg nem mindig egyszerű a jóslás.
@Pásztörperc: nehéz volt visszakeresnem, de megtaláltam:
válaszolva: ahhoz hogy egy publikáció BÁRHOL megjelenhessen, függ a szerző kapcsolataitól, a kapcsolatok kapcsolataitól, a politikai beállítottságtól, az aktuális kormány színétől, a műben felhasznált forrásoktól, azok politikai „rangsorolásától” stb. Ha itt minden a tudományos megalapozottságtól függene, jó lenne. De a gyakorlat mégsem ez.
ahhoz helyett: az
@Névtelen betelefonáló: Akkor segítek. Valami vagy determinisztikus, vagy nemdeterminisztikus. A determinisztikus azt jelenti, hogy kiszámítható, a nemdeterminisztikus ennek az ellentéte, a kettőnek egyszerre semmi értelme, egy hülyeség, ami csak ennek a bogarasnak az elméjében létezik.
@Névtelen betelefonáló: Te már csak tudod, hogy mi a gyakorlat publikálás terén…
Azt hogy mi a gond Bogárral, azt a poszt és a kommentelők elég jól megfogalmazták, a belinkelt cikk főleg. Az életútja és „tudományos pályafutása” hogymondjam, jellemző… Annyit tennék még hozzá, hogy a „létező jobboldalon” azért is kedvelik, mert őt olvasni, olyan érzést ad, hogy most „részesülhetsz az elhallgatott igazságban”. Így az is belefér, hogy nem publikált sehol, sőt magyarázat is van rá. Pláne olyan közegben, amely hajlik az irracionalizmusra és az összeesküvés-elméletek hajhászására. Az ő elméleteiben van,”akit” lehet okolni, utálni, és nem mi vagyunk azok 🙂
@Martian:
bevallom, kicsit szórakozom rajtad. mérő – jotunderrel ellentétben – nem matematikus. nem tudom, hogy tanulta-e gödel tételeit az egyetemen, továbbá nem ismerem a gödel-tétel gyakorlati alkalmazásairól szóló esszéit, de ha azok tényleg ilyen állapotban léteznek, akkor mérő nem igazán érti a gödel-tételeket.
ahogy azt jotunder is mondta, a gödel-tételeknek nincs gyakorlati alkalmazása.
azok pusztán elméleti jelentősségűek, a matematika berkein belül fontosak, és a nemteljességi tételek elmondják, hogy bizonyos értelemben axiómákkal sem tudunk mindent megoldani. a matematikán kívül viszont axiómák sincsenek, így gödel tételei értelmetlenek.
ilyen a matematika, ami belül fontos eredmény, az kívül gyakran egyáltalán nem alkalmazható. ilyen például az a tény is, hogy valós számból több van, mint egészből. ez azon túl, hogy „ne is próbálkozzunk a valós számok felsorolásával”, kevéssé hasznos a valóságban, ahol a végtelenek lényegében egyformán kezelhetetlenek.
ahol a gödel-tételek „szellemisége” van gyakorlati alkalmazásként feltüntetve, ott valójában pont elvesztettük a gödel-tételeket. az már filozófia.
@Sadist: na ja. Én speciel nem vagyok közgazdász, de egyik legjobb barátom szakmájaként műveli, illetve valamilyen szinten érdekel, így némileg rálátok. Szerintem nem komoly az az érv, hogy ő azért nem publikálhat, mert nem mainstream. Eléggé újszerű, egyenesen meghökkentő dolgokat is le szoktak közölni, ha az megfelel a tudományos publikálás kritériumainak.
@Névtelen betelefonáló: Ha még egy kicsit visszább keresnél, nem próbálnál soha el nem hangzott állításokkal vitatkozni. Valahányszor erről szó esik, időt és fáradságot nem kímélve hangsúlyozom, hogy a különböző tudománymetriai módszerek nem mérnek pontosan. Ha valaha foglalkoztál volna méréstannal, tudnád, hogy pontos mérés nemcsak hogy nincs, de nem is lehet.
Mint ahogy hasraütés sincs pontos, és nem is lehet. A tudománymetriai módszerek egyetlen, ám vitathatatlan előnye a hasraütéssel szemben, hogy azok valóban a tudományos teljesítményt mérik, míg a hasraütés csak a hasraütő egóját.
Magától értetődik, hogy a mérés pontosságát általános esetben rengeteg körülmény befolyásolja — Bogár azonban egy roppant ritka, speciális esetet jelenít meg. Annyira speciálisat, hogy a mérés hibája meredeken konvergál a zérushoz: Bogárnak ugyanis semminemű értékelt, illetve értékelhető tudományos teljesítménye nincsen. Ettől persze még lehet, hogy kitalált valahol, valami értékeset (a mérésnek mindig van hibája) — ám ha igen, ezt mindeddig gondosan eltitkolta mindenki, legfőképpen a közgazdász szakma elől.
@Martian: ja, és hogy az általad említett „gyakorlati alkalmazásra” is reagáljak: ilyen általánosságban ez az állítás teljesen semmitmondó, hiszen én is tudok mondani nemdeterminisztikus, vagy véges időben nem megoldható feladatokat.
itt kellenek feltételek. a gödel-tételeknek szigorúan meghatározott jellegű axiómarendszer a feltétele, olyan a valós életben nincsen. de ha meg más feltételt adok, akkor az egy tökmás feladat.
itt van mindjárt a híres P vs NP probléma, pont olyasmiről szól, hogy minden determinisztikussá tehető-e. megoldatlan.
és nem úgy működik, hogy alkalmazom a gödel-tételeket, és hoppá, kész.
mért működne akkor a matematikán kívül, ahol szinte szabályok sincsenek?
@Névtelen betelefonáló:
Bogárnak 1991-től számítva (állítólag ekkor lett kandidátus) semmilyen publikációja nincs. sem közgazdasági, sem politikatudományi, sem filozófiai folyóiratban. sem magyarban, sem külföldiben. az azért elég fura, hogy egyetlenegyet sem tudott összehozni.
még valamilyen jelentősebb „nem-mainstream” folyóiratban sem publikált, vannak ugyebár marxista folyóiratok is, ha nem is magyar nyelvűek stb.stb.
sehol, egyetlenegyet sem.
@emhem: Bevallom, nekem elsőre az jutott eszembe, hogy még régebben Tóta W blogján volt egy kommentelő, aki mindent Mérő Lászlóból meg különféle tudománynépszerűsítő művekből próbált megmagyarázni. Az is szórakoztató volt a maga módján 🙂 Matematikát nem tanultam különösebben mélyen, de annyira igen, hogy tiszteljem a kutató matematikusokat. Piszok kemény szakmának tűnik nekem. Sőt a fontos eredményeket el sem lehet magyarázni szélesebb közönségnek. Hasonlóan a modern fizikához. Engem ezért is zavar, amikor filozofálgatást csinálnak belőle (mittomén a Gödel-tételből meg a határozatlansági összefüggésből következik a világ megismerhetetlensége meg efféle).
@ppp2: Így van , segít az élenjáró szovjet tudomány 🙂 Szerintem a Feynman: Mai fizika sorozat kötetei is jók, nem beszélve a többi munkájáról.
Ha már hülyeség és az ő körei:
hvg.hu/Tudomany/20120416_kvantum_szamitogep_komputer
„E tulajdonságuk miatt ezek az eszközök rendkívül jól alkalmazhatók kriptográfiai feladatokra, kódok írására és akár feltörésére, mert rendkívül gyorsan faktorizálják a nagy számokat (Például 3 faktoriális = 1x2x3 = 6). Ha valaki megpróbálja kiszámolni akár csak a 20 faktoriálisát, hamar rájön, hogy ez iszonyatosan időigényes munka (a hatalmasra emelkedő faktoriális értékekről nem is beszélve), bizonyos számnagyság felett már annyira, hogy az a hagyományos számítógépeknek is gondot okoz. De a kvantumszámítógép az úgynevezett lineáris egyenletek megoldására is rendkívül alkalmas, ami igen hasznos fehérjék tervezésénél vagy a meteorológiai számításoknál.”
@jotunder: Most nem akarok a Mero-vitaba belemenni, de a „Lovasz nem geniusz” irasa kulonosen izlestelen volt.
Bolyai Jánosnak, ha jól tudom, életében egyetlen publikációja volt, 30 oldal, 29 éves korában, mégis az egyik legnagyobb magyar matematikusnak számít, úgyhogy nem igazán értem ezt a publikáció-mániát. (Ezzel egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy akkor Bogár nagy közgazdász, viszont pl. Polányi az, és mégsem tanítják.)
A „Birodalom”-ról: lehet, a magyar gazdaság nem a „Birodalom” miatt van ilyen ramaty állapotban, de felmerül a kérdés, hogy ha a Bilderberg-csoport (elnézést, hogy leírom a nevét, ez biztosan nagyon tudománytalan, már önmagában összeesküvés-elmélet), aminek pl. az Európai Unió jelenlegi elnöke is tagja, ha az ülései csak ártalmatlan megbeszélések, akkor miért nem lehet nyilvánosságra hozni, mi zajlik rajtuk? És miért ne lehetne beszélni arról, hogy a mai gazdaság, és elsősorban a pénzügyi szektor úgy működik, hogy nagyon kevés ember tőzsdei machinációkkal akár nemzeteket tehet tönkre, valutákat dönthet be azért, hogy ők húzzanak hasznot belőle?
@Illinois: én csak egy hang vagyok a sok közül, ráadásul a közepesnél gyengébben informált. de véleményem, mint mindenkinek, nekem is van.
ha ez megnyugtat, lehet.
mármint összeesküvés meg koordinált támadás meg titkos érdekcsoportok. hogy kik volnának azok, azon kár merengeni, hisz a titkos csoportoknak természetükből adódóan nem ismert a kilétük.
tehát ezen a vonalon legfeljebb ködöt hegeszthetünk. persze erre is van kereslet, hegesztik is sokan.
érdekesebb és relevánsabb kérdéskör, ami azokhoz a szereplőkhöz és intézkedésekhez kapcsolódik, amiket ismerünk.
érdemes volna néha erről is írnia. esetleg. ha ideje engedi. már csak azért is, mert ezek az írások valamennyire verifikálhatók lennének. nagyjából meg tudná ítélni a nagyérdemű vagy a szakma, hogy annak van-e füle vagy farka.
egy teljes életművet nem kimondottan célszerű jetikre és kis szürke emberekre alapozni, mert úgy sosem tudjuk meg, hogy egy meg nem értett zsenivel vagy egy kóklerrel állunk szemben.
szóval beszélni bármiről lehet.
a fogadtatás azonban fentiek függvénye. (ld pl eme poszt)
szerintem.
@Illinois: Te teljesen hülye vagy ?? Nem tudom miért írok kérdőjelet.
Bolyai János 1820-as évek végén írta meg az Appendixet, amelyet persze publikált. Ma egyébként 2012-t írunk. Bolyai idejében ugyan léteztek tudományos folyóiratok, de általában nem úgy működtek mint most (bár a franciák elég közel voltak a maihoz).
Miért van az, hogy az illinoistipusú debilekből mindig kijön valami hasonló ?? Miért igazolják mindig a saját hülyeségüket büszkén valami marhasággal és még körbe is néznek, hogy mindenki látja-e őket. Csak a Bokréta termeli ki ezeket, vagy máshol is vannak ??
Ma a matematikusok 99+ százaléka teljesen hagyományos módon publikál, noha bizonyára egy százalék felett vannak közöttük az egészen különös figurák.
@dvhr: magyarnarancs.hu/egotripp/maga_itt_a_tanctanar_a_zseni_langjegye-66663
Erről van szó. Szerintem ez nem igazán izléstelen, inkább egy hatalmas baromság, de tényleg akkora, hogy éppen, hogy csak nem forog a tengelye körül, de tulajdonképpen izléstelen is valamilyen értelemben. Mérő az összes frusztrációját beleírta.
@jotunder: Nem csak a Bokréta termeli őket, de máshol mintha jobban tudnának velük bánni.
Amerikában pl. szabadon létrehozzák az ilyenek maguknak az árjarezervátumot, szigorún magánterületen persze, aztán amikor az árjarezervátum kvázi-magyargárdás fegyveres őrei sérülést okoznak egy arra járó niggernek (előbb-utóbb biztosan), akkor a szenyó állami szervek direkt akkora kártérítést rónak ki az árjarezervátum tulajdonosára, hogy az kénytelen legyen eladni a propertyt.
Nálunk ilyen finom megoldásokig nem képesek eljutni az állami szervek, bíróilag betiltani, aztán a csíkos helyett pettyes kendő láttán kart széttárni és hülyén nézni, nyáladzó idiótát adni, az megy.
@jotunder:
Ez miért számít akkora gigantikus nagy baromságnak? Nem túl szubjektív ahhoz?
Az egyetlen objektív állítás, amit ki tudtam belőle hámozni, az az, hogy úgy gazdaságos, ha olyan munkát végzek, ami a határaimat feszegeti, és nem olyat, amit olyanok is el tudnának végezni, akik viszont az én munkámat nem tudnák. Ez így önmagában logikusan hangzik.
A többi csak amolyan szubjektív „így látom én a világot” elmélkedés, ráadásul olyan dolgokról, amiknek nincsen túl nagy jelentősége – legfeljebb az írója számára.
@jotunder:
?
mondjuk a „kirobbanó tehetség” és a zseni közötti határvonal túl homályos, ezt felesleges volt beleírni, ugyanígy kár volt konkrét neveket használni, lovász vs. gauss, stb. ez tényleg frusztrációnak tűnik.
de ezen túl ez egy teljesen normális írás, bár azt nem tudom, miért írta, mihez kapcsolódott esetleg
@Vortumnus: csak ezekről van szó, dvhr említette, ezért megkerestem.
azért persze elég súlyos az amit ír. Ha ugye valaki véletlenül komolyan venné azt amit Mérő ír, akkor olyan területre, amin Lovász, Tao vagy Gromov vagy én nem tudom még ki dolgozik, oda sem mozdul. Hiszen az érvei szerint, teljesen értelmetlen. És nem az.
@jotunder:
szerintem ő inkább konkrét problémákra gondol, nem területekre.
bár alig hiszem, hogy olyan egyértelmű lenne ez mint ahogy ő írja.
@jotunder: Én nem igazán értem, mit akar ez a cikk mondani. Azt meg pláne nem, hogy a Mancs minek közölte le…
@hóhérsegéd:
arról beszél, hogy a tehetség egy rendkívül nehezen megfogható dolog a pszichológiában, és bár a pszichológia mintázatok szinte minden tehetségnél ugyanazok (?), mégis óriási különbségek vannak a tehetséges emberek által nyújtott teljesítményben. utána meg behozza a komparatív előny fogalmát, mindenki foglalkozzon azzal, amiben komparatív előnye van, mittudomén egy Mérő ne akarjon olyan problémákkal kínlódni, ami Lovász tehetségét kívánja és persze egy Mérő se pazarolja olyasmire az idejét,amit egy nála gyengébb is simán megcsinál, legfeljebb hosszabb idő alatt.
szvsz azért írta, mert „íni márpedig kell”
@hóhérsegéd: ez évekkel ezelőtt volt, és Mérő azért nem ír rosszul.
@jotunder: Szóval csak arra utaltam, hogy egy tudós érdemeit nem a publikációk mennyiségével vagy gyakoriságával kéne mérni.
A személyeskedésre már nem reagálok, de.. mindegy.
@Vortumnus: no jól van, ilyesmi nekem is lejött, csak nekem olyan homályosnak tűnt az egész, amit úgy hiszem felfogtam belőle, az meg laposnak. A komparatív előnyös eszmefuttatás nem volt világos . Most a „top kategóriás” csak pl.a Riemann-sejtéssel vagy valami ezzel összemérhetővel foglalkozzon?
@Illinois: Mennyiségével ? Ki beszélt itt mennyiségről ? Minőségről van szó. Bogár Lászlóról volt konkrétan szó, egy marháról, akinek nem volt semmiféle tudományos munkássága, meghamisította az életrajzát, stb stb stb. De ő egy vicc könyörgöm.
Ha nekem valakiről azt mondják, hogy nemzetközi hírű kutató a területén, akkor megnézem, hogy hol publikált. Ha matematikus, akkor gyakorlatilag száz százalékos biztonsággal fogom elkülöníteni egy kóklertől. Itt a kókler (esetleg nagyon gyenge nem teljesen kókler) és a valóban kiemelkedő közötti különbség kimutatásáról van szó, nem arról, hogy valaki Fields érmes kaliber vagy „csak” arra jó, hogy professzor legyen a világ egyik legjobb egyetemén. Azt sokkal nehezebb megkülönböztetni, esetleg nem is nagyon lehet.
@Vortumnus: et al.
érdekes elképzelés.
jól is hangzik… elsőre.
pl vállalatirányításban (meg máshol is) van ez a szubszidiaritás nevű dolog, ami szerint minden problémát, ügyet a lehető legalacsonyabb szinten oldjunk meg, ne eszkaláljunk feleslegesen az égbe mindent, mert… (és ide nyóc-tíz érvet fel lehet sorolni, ami most tökmindegy). ergo, a nagyok foglalkozzanak a nagy dolgokkal.
de ezt a tudományos világban elég bajos kivitelezni.
a teljesítmény az nálam képesség * hajlandóság/lehetőség.
ebből ha csak a képesség van meg, az kevés.
ha én egy zseni matematikus vagyok, de beleszarok a fiber bundle-ökbe (ha már feljebb előhoztam ezt a remek kifejezést, bármi is legyen, nehogy már ne használjam :D), akkor várhatja a tudományos világ, hogy majd villantok valamit is a témában.
vagy ha én vagyok legjobb építészmérnök a világon, de Magyarországra dobott le a gólya, és még Makoveczhez sincs semmi közöm (vagy akihez kell manapság), meg amúgy sincs se pénz, se szándék, se lehetőség errefelé, soha nem fogok kilométernél magasabb kacsalábon forgó toronyházat tervezni.
szóval valóban egy idealizált rendszerben, ahol valami felsőbb hatalom leosztaná a feladatokat az embereknek a lehető legideálisabb konfigban, akár még működhetne is.
akár.
persze vannak még apróságok.
pl nem ártana, ha redundáns lenne a rendszer, mégis többen agyalnának ugyanazon, ha esetleg az egyiket elütné a villamos.
vagy valahogy földrajzilag is át kellene mozgatni az embereket, egyetemeket, kutatásokat, hogy a közös munkákat, szinergiákat ki lehessen használni. mert ha két kapcsolódó szakterület top szakija Wellingtonban és New Yorkban dolgozik, akkor nehezen lesz abból teammunka. költözni kell. (vagy sokat skype-olni.) az eddigi „műhelyek” szétfolynának.
és akkor még nem is beszéltünk a tudományos „serendipity”-ről, amikor valaki csak a puszta szerencsének köszönhetően ér el áttörést ér vmilyen területen. ha bele sem fogna, ez lehetetlen lenne.
ezek ugrottak be elsőre. 🙂
@jotunder: Ez a cikk teljesen rendben van. Először is elmagyarázza, hogy a tehteségek közt is vannak szintek stb. Ebből sok minden következik és ezzel együtt kell élni, azt mindenkinek fel kell tudnia dolgozni. Ő ezt így dolgozta fel és nekem eléggé autentikus álláspontnak tűnik. Azt szerintem nem állítja, hogy egyes területek a zsenik által le lennének zárva.
@TG69: Szerintem amit ír, az leginkább a feldolgozatlanságról szól. Nem mondott semmi értékelhetőt arról, hogy mit is jelentenek ezek a szintek. Ezek valójában közhelyek. Nem tudsz meg semmi újat abból amit ír.
@jotunder:
igazából szerintem a komparatív előny általa gyakran használt fogalmát akarta ismét bemutatni egy példán, meg beszélni egy kicsit a tehetségről. csak hát elég gyenge írás lett.
Akkor eszerint a cikk szerint Bogárnak mivel kéne foglalkoznia?Hol az ő szintje?
@V mint…:
azért egy dolgot látni kell: Bogárra van igény.
az más kérdés, hogy kinek miért, de van rá igény, olvassák, hallgatják, pozíciókat adnak neki, védelmezik, stb. stb.
egyébként gyorsan eltűnne
@Lasombra:
ezekbe már itt nem igazán célszerű belemenni, túl bonyolult téma:)
@V mint…: jogi képviselőnk igen határozott kérésére, ezt a kérdéskört nem érintettük…
@jotunder: azt mondta, hogy általa ismert tudományos eszközökkel vizsgálva ez említett szintek között nincs minőségi különbség; én ezt értékelhetőnek találom (nem értékelem annyira, mint mondjuk az Észjárásokat, dehát ez fel se merült). Továbbá attól, hogy valami a matematikai tehetségről neked közhely, az átlag MaNcs-olvasónak még nem feltétlenül az.
@jotunder: Ez a cikk alapvetően róla szól, egy önvallomás, amiben saját megnyugvásáról ad számot (ezek a „megnyugvások” jól leírható típusokba sorolhatóak, így természetesen közhelyes maga a magyarázat). Ez persze számodra lehet menekülés, vagy befejezetlenség is, mert te teljesen más utat választottál. Én tiszteletben tartom, amit magáról közöl.
Pl szerinted ő letett-e valamit az asztalra?
@Vortumnus: igaz.
de legalább láttuk, hogy Bogár egy szellemi katalizátor. ilyeneket kihoz az emberből. 🙂
@Vortumnus: „a komparatív előny általa gyakran használt fogalmát”
Pontosan. Jó kis fogalom a komparatív előny, köszönet érte Ricardonak, és tényleg sok mindenre jó, de Mérőnél van egy olyan benyomásom hogy ő a világ kb 70%át ezzel akarja magyarázni, annyira gyakran előjön nála. Ez az ő kalapácsa, keresi a szögeket.
@jotunder: Főleg előadásokat láttam tőle, azok valóban érdekesek voltak.
@Illinois: Azért a nagyok többnyire sok ,,erős’’ cikket írnak. Persze, publikációs kényszer is van meg minden (itthon nem látni mindig :P), de mégiscsak az a tudományos teljesítmény egyik legfontosabb mérőszáma, hogy hova tudsz írni és mennyit és milyet, a szakma tagjai hogyan ítélik meg a munkádat, mit használnak fel belőle. Nála viszont nem találni semmi ilyet, sem itthon vagy legalább valami dél-kelet-közép-belső-mongol marxista folyóiratban, ahová egy kis ,,komprádorszivattyúzás’’ beférne. Elhiszem, hogy a nemzetért folytatott harcban hátráltatná, de ennyi idő alatt lehetett volna valamit produkálni, még ha nem is fontos neki. Jotunder (időközben beazonosítottam, elnézést :)) szerintem pontosan tudja, mit jelent a tudományban a világszínvonal, joggal háborodik fel a Bogár-jelenségen.
@tollaszerge: Valahogy én is ilyesmit érzek. A másik kedvenc ,,kalapács’’ sokszor az evolúció.
@Vortumnus: Tény. A tenyérjóslásra is van igény. Sőt tenyérjóslásról is írnak könyveket. És nem, a tenyérjósok sem tűnnek el.
A kérdés, amit ez a cikk (egy atombombányi érzelmi töltettel, de mégis) felvet, hogy ezt a tenyérjóst
1. miért hívják meg az ország egyik első egytemére észt osztani, őt „professzor úrnak” illetve közgazdásznak titulálva (mikor nem az)?
2. miért tüntetik ki a Főváros „pro Urbe” díjával?
Fájó kérdések ezek. Ez valahol talán az Alkotmánybíróság kiherélésénél is rosszabb. És ezen aztán semmilyen IMF hitel (vagy, ízlés szerint, annak hiánya) sem fog segíteni.
Hűűű it valaki nagyon kiborult 🙂
johnnysplayground.freeblog.hu/archives/2012/04/15/Vinceeeent/
@szempontpuska: Igen gyenge Bayer-epigon. Bár, ha a másolópapírt is beköttette a szerző, az epigonság még eufemizmusnak is mondható.
@szempontpuska: :)) komoly.
amúgy jó filmekről ír.
„Remek film a Tétova lelkek, de nagyon undorító és szorongást keltő is egyben. Soha többé nem nézem meg.”
ezzel nem értek egyet, nekem a kedvencem. mindenesetre filmekről jobban lehetne vele beszélni, mint bogárról.