A Jó Érzések Korszaka
Eredeti szerző: jotunder
1820-ban volt egy választás Amerikában. James Monroe elnököt úgy választották újra, hogy a 231 lehetséges elektori szavazatból 228-at szerzett meg. Gyakorlatilag egypártrendszer volt az országban, Monroe elnökségét The Era of Good Feelings-nek nevezték.
Monroe elnök nacionalista propagandával nyerte meg az 1816-os választást, simán túlélte az 1819-es pénzügyi krízist. Az emberek elhitték, hogy az ország jobban teljesít. Az elnök szembeszállt „Brüsszel”-lel, megmondta, hogy Amerika az amerikaiké, nem lesz itt senki gyarmat, vagy ha igen, akkor az Egyesült Államoké.
Az elnök kiváló kapcsolatokat ápolt az amerikai legfelső bíróság elnökével a harmincöt évig alkotmánybíráskodó John Marshall-lal, aki segített neki megerősíteni a szövetségi kormány hatalmát az államokkal szemben.
Monroe-nak sikerült kompromisszumot kötnie a déli jobbikosokkal és az északi szadeszesekkel. A káposzta megmaradt, de azért a kecske is azt hihette, hogy jól lakott.
Megvásárolta a meggyengült Ukrajnától (Spanyolország) a Kárpátalját (Floridát). Neki nem Putyinnal, hanem a teljesen megbolondult Leonyid Brezsnyev azaz III.György király embereivel kellett megegyeznie.
Monroe volt az utolsó amerikai elnök, aki még Washingtonnal harcolt a britek ellen. Nem Hegedűs Zsuzsa és Kerényi Imre adott neki tanácsot, hanem Jefferson és Madison.
És az ő korszakának is vége lett egyszer.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519607-684b148a4af8b' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519607&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519607-684b148a4af8b&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519607-684b148a4af8b' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Olvasgatok és csak kapkodom a fejem. Ki a hibás?
Nagyon érdekes okfejtéseket (is) találtam erre vonatkozóan, de sehol egy tágabb összefüggés.
Vajon a német nép is hunyó volt, amikor megválasztotta Hitlert? Nem, nem a náci eszmék miatt hozom fel, hanem csak annak felidézéseként, hogy abban mennyi volt a történelmi szükségszerűség, a személyes karizma és mennyi a tényleges szuverén döntés. (Hitler fajgyűlölő volt, ezek meg csak lopnak.)
Ugyanígy, pl. az oroszok nem alkalmasak a demokráciára, nem tudnak meglenni valami autoritás nélkül, vagy a történelmük predesztinálja őket? (Putyin világhatalmi tényező szeret lenni, ezek meg csak lopnak.)
Nálunk? Most, 25 évvel a többpártrendszer és 10 évvel az EU-ba való felvételünk után vajon miféle helyzet az, ami (4 év próbamenet után) az ismert eredményt hozta? Nem gondolom, hogy az egyes szereplők ilyen-olyan tettei önmagukban döntően, alapvetően megváltoztathatták a kimenetelt. (Vannak tippjeim, de nem áll össze egésszé.)
@vakapad: Jó, hogy beidézted, erre már ott is reagálni akartam.
„sőt, a vidékkel szembeni IQ fölényből”
Mint határozottan vidéki, azért arra kérlek, ezt pontosítsd már. 🙂 Nálunk nem második lett az összefogásos, hanem első, és hát van itt egyetem, meg egy pár akadémiai kutatóintézet meg -csoport. Játssz inkább urbánus-népies ellentétet. (A másik városi körzetben amúgy a fideszes nyert, de a körzethatárok valahogy nem passzoltak a városhatárhoz, nohát.)
@közösperonos átszállás:
Sajnálnám, ha bárkit megsértettem volna, ha ilyen szándék olvasható ki a hozzászólásomból, akkor nagyon elnézést kérek. A magyarázkodás mindig kínos ügy, de most rá vagyok szorulva.
1./ Általában nem attól függően ítélem meg az IQ-t, hogy ki nyert, de most ésszerűbb lett volna a kormányváltókra szavazni. A két vidéki körzet közül a tiétekről úgy gondolom, hogy főleg Botkának köszönhető, nem a racionalitásnak.
2./ Nem nézem le a vidéket, csak a vidéknek még a nagyvárosai is túl kicsik ahhoz (Budapesthez képest), hogy megfelelő vonzást gyakorolhassanak a kiemelkedőbb emberekre. És Budapest túl nagy is az országhoz képest, azaz bőven van felvevő képessége. Remélem, ez majd változik.
3./ Átlagról írtam.
4./ A vidék IQ-ja nem attól alacsonyabb, hogy kevesebb okos gyerek születik, hanem attól, hogy az okos gyerekek aránylag nagy része előbb utóbb Budapestre keveredik (egyetem, állás, stb.), azaz ez egy törvényszerű kiválasztódás.
@vakapad: „2./ Nem nézem le a vidéket, csak a vidéknek még a nagyvárosai is túl kicsik ahhoz (Budapesthez képest), hogy megfelelő vonzást gyakorolhassanak a kiemelkedőbb emberekre.”
Aztán meg a fene tudja, Pesten sem csak akadémikusok laknak (mint ahogy itt sem), szerintem nincs lényeges különbség az arányok között. Én se itt kezdtem, és ezer meg egy lehetőségem lett volna már Pestre menni, hidd el. Szóval ezt ne.
És ilyen „kis nagyvárosban” él az országban vagy szűk egymillió ember, ezt azért elhanyagolni, mikor a „vidékről” beszélünk, szóval azért ezt ne. Csak Pest esetében ez látványosabb, mert ott nem tudják egy körzetbe összevonni a nyóckert Pusztavaccsal.
(Az meg, hogy Botkának, hát megint csak tudja a franc, akkor Debrecen meg Kósának, Vásárhely meg Lázárnak? Vagy csak történelmileg így alakult, aztán így ez egy „balos” város, a másik kettő meg „jobbos”? BP se Demszky miatt „balos” (annyira, amennyire), és erősen csodálkoznék, ha azokban a körzetekben, ahol az összefogásos jelölt nyert, szignifikánsan magasabb lenne az átlag IQ, mint a többiben. Amúgy itt négy éve ősszel a Fidesz meg az MSZP fej fej melletti eredményt produkáltak…)