A keményvonalas nacionalizmusról
Eredeti szerző: jotunder
Magyarországon gyakorlatilag nincsenek nacionalisták. A keleties hülyeségekről fantáziáló miniszterelnök, a szoftfasiszta Jobbik-vezér egy vesztes Magyarországról delirál, tehát nem nacionalista. A nacionalizmus a győztes Magyarországról szól. A győztes Magyarország pedig Ausztriára vagy Hollandiára hasonlít, nem Tádzsikisztánra vagy Azerbajdzsánra
A nacionalizmus lényege a gloire. Nem a retardált rasszizmus, antiszemitizmus, a sovén majomparádé, hanem a gloire. Keleten pedig nincs gloire. Gloire csak nyugaton van.
Én nem vagyok nacionalista, elveszítettem a hitemet, a poszt nem is rólam szól, hanem az igazi, keményvonalas nacionalistákról, akik még hisznek ebben az országban.
A keményvonalas nacionalista, szemben e sorok írójával, hisz a nyugatos Magyarországban. A keményvonalas nacionalista egy komolyan vehető Magyarországban hisz, egy versenyképes Magyarországban, Tettmagyarországban, nem Szájmagyarországban.
A keményvonalas nacionalista először is finlandizálná a magyar közoktatást. Nem gyengítené meg az államot, nem feltétlenül a szlovák redisztribúciós rátát célozná meg. Képes lenne egyszerre hinni a magyar középosztály és a magyar underclass felemelésében. Talán konzervatívabb lenne, mint liberális, talán jobboldalibb, mint baloldali, mondom, ez a poszt nem rólam szól.
A frusztrált, versenyképtelen vesztesek szerencsétlen és gyáva gyűlölködése nem nacionalizmus. A nacionalizmus elegáns, nagyvonalú és bátor. Valamivel nagyobbnak mer lenni, mint a kicsi.
A nacionalista nem valamiféle sportban szeretné elsőnek látni Magyarországot, hanem egy színes kis kütyü gyártásában. Nem stadionokat építene, hanem egyetemeket. Angolul jól beszélő, izgalmasan gondolkodó, sikerorientált magyar fiatalokat akar látni, nem cigányozó, hisztérikus hülyéket.
Egy igazi nacionalista rács mögé dugná a rogánokat, habonyokat, andyvajnákat, és közben talán megmosolyogná a Demokratikus Kerekasztalt. Egy igazi nacionalista a tehetséget preferálná a lojalitással szemben. Egy igazi nacionalista valóban nyerni akarna, nem szánalmas kis döntetleneket győzelemnek hazudni.
Magyarországon nincsenek nacionalisták, mert egy nacionalista nem lehet cinikus senki. Orbán Viktor egyáltalán nem hisz Magyarország felemelkedésében. A környezete pedig talán még Orbán Viktorban sem hisz, csak abban, hogy lesz pár jó évük, amíg megszedhetik magukat, utána meg kit érdekel, mi jön.
Félreértés ne essék, lehet, hogy Orbán Viktornak igaza van, lehet, hogy Magyarország azt érdemli, ami felé halad. Lehet, hogy ez az ország pangásra van ítélve, szomorú kis alibilétre, egy pirosfehérzöld Szlovákiára, Montenegróra, Macedóniára.
Lehet, hogy ebben a partiban már egyszerűen nincsen több. Lehet, hogy így van, csakhogy ebben egy igazi nacionalista nem hihet.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519191-67b395d77e324' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519191&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519191-67b395d77e324&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519191-67b395d77e324' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@balmoral
Ó, ez pl. nem szóvicc és nem is rossz vicc: „A magyar Gloire utolsó sugara alighanem a bűvös kocka, ha eltekintünk Kovács Ákostól.”
Ez képzavar, amit mint műfajt imádok. (És ha telik tőlem, művelek is.)
@aronsatie:
Túl komoly vagy. Én meg fáradt, úgy hogy megnézek valami méretes krimit, azután ágynak dőlök.
Na jóccakát nektek.
@Rhonin: A svájci oldalt nagyon kevéssé ismerem, Németország déli részét annál jobban. Annak alapján, amit hallottam a Svájcról, egy nagyon ellentmondásos hely: egyfelől elég elterjedt a másfajta emberek lenézése (vicces, de ideértve a németeket is), másfelől viszont elképesztően magas a külföldiek aránya, tehát ha nem is súrlódásmentesen, de azért képesek együtt élni a különböző kulturális hátterű emberekkel. Amellett, hogy a svájci bevándorló mix teljesen más, mint ami más országokra jellemző (azaz sokkal magasabb a nyelvileg könnyen integrálódó, magasan képzett bevándorlók aránya), így is nehezen felfogható számomra egy olyan társadalom, ahol egyes régiókban 30%-os a külföldiek aránya, és a legalacsonyabb, keményen vidéki régiókban „csak” 10%-os – az utóbbi ugye a német átlag, a kozmopolita Berlinnel és Hamburggal együtt. Ezek teljesen más arányok, mint amivel a németek (vagy a legtöbb társadalom) együtt tudnának élni. Ilyen arányok mellett elképzelhetetlen, hogy ne legyen társadalmi reakció, azaz ellenérzés a külföldiekkel szemben, de imponáló, hogy viszonylag korlátozott. Még a szélsőjobb jelentős része is elfogadja, hogy a bevándorlást korlátozni ugyan lehet, de teljesen felszámolni öngól lenne. Amerika hasonló, és a bevándorlás mértéke tekintetében még durvább – és szinten erősen „nacionalista” – Kanada dettó. Valószínűleg nem véletlen, hogy ezek az országok minden nacionalizmus ellenére általában képesek integrálni számos idegent, más esetben pedig legalább együtt élni velük.
Egyébként mind a pláza, mind a honi cuccok vásárlását máshogy látom, nem nacionalista keretben értelmezném. Nem vagyok plázaellenes, Tesco-ellenes sem, de a bevásárlás hangulata teljesen más ilyen helyeken. Készséggel elismerem, hogy praktikus, és lehet, hogy a vásárlásnál ennyi pont elég, de kellemesnek nem mondanám. Ha egy ország ennyire gazdag, akkor megengedheti magának azt a luxust, hogy ne plázában, hanem hangulatos bevásárlóutcákban vásároljanak.
” környékbeli kistermelők termékeit „nyomják”
Itt kijön belőlem a baller, de hát ez természetes. Nem fetisizálom a helyi termékek vásárlását, egy tényező több közül, de ha nem lenne itt egy ultranacionalista soviniszta keretbe beágyazva, ami nagyon ellenszenvessé teszi, akkor teljesen logikusnak tartanám, hogy nekem (ceteris paribus) érdekem, hogy a kiadásaimmal a helyi ipart, stb. támogassam, mert jó, ha pörög a gazdaság, ha itt folyik be az adó, stb. Ez nem (okvetlenül) nacionalizmus, hanem az, hogy figyelembe veszem, hogy a gazdasági tevékenységem milyen hatással van arra a közösségre, amelyben élek, és amelynek jóléte az én érdekem is, mind anyagilag, mind erkölcsileg. Ez nem jelentheti azt, hogy rám lehet sózni silány de drága terméket, azért mert mittudomén hol gyártották, mert az rossz ösztönző lenne, de egy bizonyos ár-minőség sávon belül egyértelműen pozitívan esik latba, hogy helyben gyártották. Ebben a nacionalizmusra jellemző ellenérzés az idegennel szemben nem jelenik meg.
@Rhonin:
Általában gondoltam, nem a te valamelyik hozzászólásodra vonatkozott.
A válaszod viszont nagyon érdekes.
@muci: A félreértés elkerülése végett fontos megjegyeznem, hogy én vezetési probléma környezetében találkoztam ezzel, konkrétan sales-es csapat felépítésénél. Ott akkor az volt a javaslat, hogy külsőleg vezérelt típusokat kell kiválasztani, mert arra a feladatra pl. az az előnyös (pl. ilyen környezetben lehet értelmezni az „előnyt”). Más környezetben lehet, hogy éppen hátrány. Hogy egy kicsit JT posztjához is visszakanyarodjunk, itt egy értelmezés, ahol meg inkább hátrányos a megkülönböztetés a belsőleg vezéreltekkel szemben: „…Társadalmunkban az elidegenedés veszélye egyre nagyobb, egyre kevesebb a riesmani „belülről vezérelt” és egyre több a „kívülről vezérelt”, könnyen manipulálható, identitásában bizonytalan ember.”
Tovább a cikkhez:http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=46619
@ulloiut: Így van. Nekem sincs semmi kifogásom sem az apenzeller környéki helyi sajtokkal szemben, sem a bajor helyi sörökkel szemben, még akkor sem, ha csak azt kapnék ott. A CBA kínálatára és a minőségre viszont nagyon kíváncsi leszek, amikor már csak ők lesznek…
@Rhonin: @HaKohen: tényleg másik bolygón élünk, de állítom, az enyém mókásabb
már csak annyit: a matematika természettudomány?
@ulloiut: svájci nép, svájci nemzet?
nahát, ez kicsit más megvilágításba helyezi a dolgokat
tkp. az osztrák* nép, osztrák nemzet is egy érdekes probléma
Ahogy az államszövetségi jubileumon mondta az egykori osztrák elnök:
„elértük, hogy a világ azt hiszi, Hitler német volt, Beethoven meg osztrák…”
*meg sem merem említeni, hogy a magyar is érdekes képlet (de legalább van egy saját nyelve)
@csársz:
Jó, leköphetsz, de nem hiszem, hogy másik bolygón élnénk.
Szvsz a matematika _nem_ természettudomány. Ahogy a filozófia sem – de társadalomtudomány sem.
A matek absztrakciókkal foglalkozik, nem természeti és nem társadalmi alakulatokkal, tényekkel, folyamatokkal.
Viszont alkalmazzák az egzakt természettudományokban (pl. szilárdtest-fizika vagy az eleve alkalmazott műszaki tudományok), a nem egzakt természettudományokban (pl. biológia, orvostudomány) és a szintén nem egzakt (sztohasztikus, vagyis valószínűségi törvényeknek alávetett társadalomtudományokban (pl. szociológia). És egy csavar: a pszichológiában is, amely szerintem termtud is meg társtud is.
Na, erre varrj gombot.
@HaKohen: altalaban nem szoktak a matematikat a termeszettudomanyok koze sorolni. mondjuk, hihetetlenul mindegy nekem, hogy hova sorolnak.
@jotunder:
Oké, akkor nagy szellemek találkoztak.
Csak @csársz: kérdésére válaszoltam a magam téveszméivel.
@HaKohen: de ez a kérdés nem neked szólt, hanem @Rhonin: -nak, aki mintha természettudományként kezelte volna
ami meg a bolygónkat illeti: én sem hiszem, hogy ne volna közös (hiszen a természet- és társadalomtudományok mai állása szerint nem ismerünk másik bolygót, amelyen emberek élnének),
vagyis dehogyisnem (mert nem értjük egymást, illetve én nem értelek nyilván /igazából azt akartam írni, hogy te nem értesz, de most ezt külön ide kellett írnom, mert mégiscsak más bolygón élünk, ami teljesen lehetetlen a fentiek miatt/)
hogy mégis megpróbáljam a közös bolygót: kedves HaKohen, szerintem teljesen rendben van az a lehetőség, hogy elfogadjam: a vezetéselmélet tudományként is felfogható, közben meg ironizáljak, gúnyolódjak rajta, sőt a művelőinek is beszóljak (esetleg beleértve magamat, bár az lehetetlen, hogy önmagát kiröhögje, ráadásul tele szájjal egy önérzetes lény, tudom)
@csársz: Nem, természettudomány alatt alapvetően a fizikát értettem (ha már annyit emlegetem a relativitás elméletet és kvantummechanikát), de asszem’ a mondanivalóm lényegét illetően teljesen mindegy…Főleg most, hogy ezekben a percekben szentesítjük újra a szovjetunióhoz való csatlakozásunkat. Minden jel szerint vannak nálunk jobb „nyelvészek” is…
@csársz:
Oké, oké, csak ne kívánd, hogy jobban komolyan vegyelek, mint enmagamat.
Eszem ágában sincs azt állítani, hogy a vezetéselmélet tudományként is felfogható lenne, legfeljebb tudományos elvek, módszerek, modellek alkalmazásaként.
Nem én találtam ki azt a kifejezést, hogy „management science”, de mit csináljak, ha valamikor így hívták. Nem véletlen, hogy néhány évtizede a „human resource development” (HRD) jött divatba, amelyből már kimaradt a „tudomány”. De mindegy is, nem az elnevezésben van a lényeg.
Na itt abbahagyom, és nevezz huncut gazembernek, ha tovább folytatom e témában a kommentelést.
@HaKohen: Amikor az ember a közgázt tanul egy csomó szakterületen átvezetik. Tanulsz számvitelt, menedzsmentet, marketinget, gazdaságpolitikát, gazdaság statisztikát, etc, etc. és az egyik leglenézettebb (leglájtosabb, majdnem, hogy „csajos”) terület a HR. Aztán kikerülsz a gyakorlatba és eltöltesz 10-15 évet. Ha hátranézek és összegzem az eddigi szerény tapasztalatimat a szervezeti sikerek és bukták területén, akkor azt mondanám, hogy a HR (nagyon szélesebb értelemben a gazdaságpszichológia) az egyik legfontosabb terület. Érdemes Garai Lászlót olvasgatni.
Más: a számos nemzetközi tréning közül a vezetésről a legnagyobb nyomot az hagyta bennem, amit egy volt katona tartott, aki megjárta a közel-keleti háborús poklokat, majd leszerelt és vezetési tréner lett. Ő tudta, mi a vezetés a gyakorlatban. Amikor arról van szó, hogy embereket vigyél háborúba és onnan hozd is ki őket élve, az tudomány. Kicsit más, mint a könyvtár biztonsága…
@HaKohen: állítsunk magunkat példának a trollok legújabb nemzedéke, népünk és kormányunk elé:
KONSZENZUSRA JUTOTTUNK!
Éljen az erős és megbonthatatlan kontársi együttműködés!
@balmoral: @jotunder: Elvtársak, a metaforák elfedik a munkásosztály valódi problémáit. Gloire meg nacionalizmus, ezek csak szavak, amiket máshogy értünk, pláne, hogy az enyhe iróniát minden képernyő máshogy töri.
Én arra gondoltam, hogy JT posztja összekötötte a nemzetben való hitet a patriotizmussal. Mintha a magyar nacionalizmus azért lenne negatív, mert nem mer nagyot gondolni. De azt látjuk, hogy K-Európában a nagyot gondoló nacionalizmus még negatívabb, mint a kicsit gondoló. Én reménykedem, hogy a magyarok lustábbak és emiatt kevésbé hajlanak kegyetlenkedésre, mint a szerb nacionalisták, és szerintem érdekes kérdés, hogy az egyre töketlenebbé váló Fideszből kiábránduló tömegek vajon Jobbik hívők lesznek-e, vagy sem, és, hogy ezt hogy fogja használni a Jobbik. Szóval, hogy milyen is a magyar nacionalizmus, ami ahhoz is lusta, hogy negatív, és ahhoz is lusta, hogy pozitív legyen, merre fog menni, amikor nő az elégedetlenség, és így csökken a lustaság.