A konzervatív Mucsa
Eredeti szerző: jotunder
A magyar köznyelvben Mucsa egy poros, alföldi falucska. Valójában Mucsa az volt Aczél Endre hasonnevű nagypapájának, mint nekem Nyugat-Tádzsikisztán. A poros, alföldi falucskák Deres-Almás és Gyomiszló-Pócsfalu voltak, és azokat is az Aczél Endre nagypapája találta ki a Borsszem Jankóban.
Mucsának volt saját újságja, amit időnként Szélkürtnek hívtak, valóságos személyek jelentek meg mucsai polgárként, mint pl. báró Atzél Béla és Polónyi Géza országgyűlési képviselők, és persze voltak állandó szereplők, mint Tüdő Zsigmond, özv. Kuczoráné vagy Koplalaghy Jaroszláv. Gyomiszló-Pócsfalunak valóban volt egy kis szarszaga, de Mucsára időnként nagyhercegek látogattak vagy gróf Apponyi.
TGM per mucsa és félelem vagy szabaddemokrata faszomtudjami, szerintem nem olvasta id.id. Aczél Endrét, és azt gondolta, hogy Mucsa szignifikánsan elmaradottabb volt a tizenkilencedik század végének Magyarországánál, vad volt és félelmetes, ahol talán még pogromokról is álmodtak, de nem, Szükség Izráel Mucsa elismert polgára volt.
Mucsa valójában egy otthonosan provinciális helyet jelentett, a székesfővárost is jelentette, amelyre persze irigységgel vegyes útálattal nézett a mucsai intelligentsia a Vidéki Trombita kis történeteiben.
Mucsa Magyarországot jelenti, mindig azt ami, és sohasem azt, ami lehetne.
Történelmileg úgy alakult, mondták volna Grósz és Kádár elvtársak, hogy Magyarországot Georgij Oszipovics és Polányi Károly tették fel az intellektuális világtérképre, és ebből kifolyólag persze Heller Ágnes és Márkus György is. Nem Thomas Molnar, akit valójában Amerikában is csak egy nagyon-nagyon szűk réteg ismert. Magyar konzervatívok pedig nincsenek. Period. Lánczi, Hörcher, MAK és Mezei a hibahatáron belül vannak, van közülük aki rendesen, vagy aki kevésbé. Mária asszonyt meg valójában én találtam ki, olyan, mint a jogi képviselőnk (csak vicceltem, kedves jogi képviselőnk, Ön sokkal inkább van, mint a Mária asszony).
Lengyelországban Schmidt Mária, Lánczi András és Molnár Attila Károly egyetlen személyt jelent, Ryszard Legutko-t, egy keményvonalas katolikus filozófust, aki azonban szamizdatot adott ki akkor, amikor Lánczi még a Párt ideológiai lapjában elemezte, hogy miért van Marx Károlynak mindenben igaza (Marx azért nem gondolta, hogy neki mindenben igaza van, de a magyar bicikli túltolva jó).
Legutko oktatásügyi miniszter volt a Kaczinsky-tandem regnálása idején, és sokkal hitelesebben homofób, mint Szilvay Gergőke. Legutko-t valahogy saját jogon fogadják el a lengyel konzervativizmus képviselőjének, miközben persze nem számít lényeges kortárs filozófusnak. Valaki. Namost valaki csak a Heller Ági néni meg a Kis János lehetett Magyarországon, mármint a szó klasszikus értelmében, esetleg a Csoóri Sándor vagy a Csurka, nekik ugyanis történetük volt. Legutkonak volt sztorija, a magyar konzervatívoknak pedig még sztorijuk sincsen.
Egyáltalán nem gondolom azt, hogy nekem kell megítélnem azt, hogy ki mekkora filozófus, és kissé el is határolódom pár évvel ezelőtti önmagamtól (de csak kissé), a filozófia nem Q1-et jelent, hanem gondolatokat. A azonban elég világos, hogy Magyarországon nincs komoly konzervatív filozófus, és a filozófiai értelemben vett konzervativizmust Orbán Viktor száműzte Mucsára. Ha lett volna magyar Legutko, akkor kénytelen lett volna a partvonalon kívülre szorítani, mert Orbánt idegesítik a valódi értelmiségiek, mert esetleg gondolataik támadnak, és nem követik a pártvonalat. Ha lett volna egy magyar konzervatív Georgij Oszipovics, azt száműzte volna az országból ( amúgy John Lukács élete alkonyán egyáltalán nem volt boldog amiatt, ami Pesten történik, ő meg tudta különböztetni a reakcionáriusságot a lókupeckedéstől).
A magyar konzervativizmus nem volt mucsaiságra ítélve. Elfért volna pár egyetemi katedrán, tisztes távolságban a tiborczizmustól. A magyar konzervatívoknak zseton kellett és státusz, kinek kevesebb, kinek több, zsetont még csak tud osztani Terrormari, de státuszt csak Orbán Viktor. Ők maguk is segítettek kitolni a magyar konzervatív gondolatot Mucsára, megalázóan közel Megadja és Békés úrfiak Gyomiszló-Pócsfalujához.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518051-6ae52851b2067' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518051&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518051-6ae52851b2067&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518051-6ae52851b2067' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Még hogy Mucsa nem létezik?! Népművészetéből egy kis ízelítő: http://www.youtube.com/watch?v=kRcDblJCd5I
http://www.youtube.com/watch?v=kRcDblJCd5I
A „filozófia nem Q1-et jelent” — igen, ez szép belátás. Emlékszem, a minap is vérkamunak titulálta egy (feltehetőleg ifjú) tudós a jó öreg Bence teljesítményét, aki pedig simán lehetett volna az itt hiányolt vezető magyar (liberál)konzervatív filozófus, csak mert nem volt elég publija nemzetközi tudományos folyóiratokban, amelyet ugyanaz a pár száz figura olvasgat, h aztán egymásnak írjon. Ezt az egész minősítést a közepes iparosoknak találták ki, nekünk, a többségnek, akik csinálnak valami — jobb esetben — derék iparosmunkát, s az üzemben mégis össze kell mérni őket, h aztán kiből legyen művezető vagy kit helyezzenek a központhoz közelebbi részlegbe. Melyik mai fil. tanszékre eresztenék be Szókratész vagy Kierkegaard-t? Bence persze nem lett volna jó a nernek, ahogy Georgij Oszipovics sem nagyon passzolt az átkosba.
@cruickshank: Na, erre mondjak, hogy „ha a Nagymamamnak kereke lett volna”. Lehet, hogy siman lehetett volna, de nem lett.
@paska: Egyebkent eggyel erdekesebb kerdes, hogy lehetett volna-e. Szerintem, nem lehetett volna. Nem volt alkalmas ra. Marmint Bence. Teljes szereptevesztesben volt. Ezt kozelrol volt alkalmam megtapasztalni. Ennyiben volt kamu. (Hasonlo szereptevesztesben volt szerintem az ertelmiseg komoly resze, pl. Heller is. Ezer okbol, amikrol csak reszben tehettek.)
Ami meg erdekesebb kerdes, hogy miert nem fogja fel meg JT sem (vagy csinal ugy neha mintha nem fognal fel), hogy bizony a filozofia az egy szakma. Ugyanugy mint a vizvezetekszerelo, a hegedus, a penztaros, meg a matematikus. Meg kell tanulni, kurva sokat kell gyakorolni, es folyamatosan muvelni kell. Aztan lehet zsenialisan is csinalni (ennyiben kulonbozik a vizvezetekszerelestol valoszinuleg). Es ha a fentebbieket a jo filozofus megteszi, es nem teljesen tehetsegtelen, akkor jo filozofus lesz, ha meg kulonleges tehetsege van, akkor meg zsenialis. (Lattatok a Michael Jordanrol a filmet, hogy mennyit gyakorolt? Vagy olvastatok, hogy mit nyilatkozott Kaszparov a zsenialitasrol?)
Public intellectual-nak lenni, politikusnak lenni, azok meg mas szakmak. Van, aki mindharomban jo, de ez nagyon, nagyon ritka. (Michael Jordan se volt annyira jo mar baseball-ban.)
Szerintem JT is teljesen rossz vonalat exploral, amikor ezeket a dolgokat folyamatosan osszekeveri. Teljesen folosleges azt varni, hogy filozofusok legyenek public intellectual-ek vagy ok alakitsak a politikat. Az meg megint egy masik kerdes, hogy neha a filozofiai gondolatok onallo eletre kelnek, es politikai hatasuk meg a kozvelemenyt befolyasolo hatasuk lesz.
@paska: nézd, máshogy él emlékeinkben Bence és az ő alkalmassága, nem baj; valszeg nem is tartozunk egy generációhoz. Mindenesetre továbbra is úgy gondolom, h a benne rejlő potenciál messze meghaladta Lánczi-HHF-MAK és tsaiét együttvéve. Azzal együtt is, h a mai minősítési elvek alapján Bence némelyikhez képest sehol sem lenne. Ez azonban számomra a minősítési rendszer súlyos korlátaira utal, nem Bencéire. — De ha a „kamu” nem a tudományos teljesítményre, hanem a politikai szereptévesztésre vonatkozik, akkor 1) talán nem ez a legjobb szó erre, 2) valszeg mindenki abban volt a 90-es években, aki azt hitte, értelmiségiként komoly hatása lehet bármire is. Mára a ner végképp bohócot csinált mindenkiből — lehet blogoln egymásnaki, ez maradt.
@cruickshank: Ez igy rendben, ezzel nehany reszletet kiveve egyetertek. (A reszleteknek meg mar csak biografiai jelentosege van.)
@paska: Azert az egyik reszletet kifejtenem, ha mar igy kalapal a klaviatura a kezem alatt: Bence (es megintcsak Heller es meg sokan masok abbol a generaciobol) azert volt valamennyire kamu, mert elobb-utobb kimenekultek minden komolyabb szakmai kihivasbol. A filozofiaikbol, mert hogy nekik most public intellectual-kent van dolguk, nincs idejuk rendes publikaciokkal szarozni, bocsi. A politikai felelossegbol, hat hogy ok most nem tudjak vegigulni ezt a meeting-et, meg lemenni kampanyolni, meg felkelni 6-kor, meg leulni a sajtoval, stb, ok igazan csak a velemenyuket szerettek volna elmondani, mar az is baj. A public intellectual-bol meg ugy, hogy hat bocsi, ok filozofusok, ok most nem fognak leallni itten vitatkozni akarkivel a public szamara ertheto es hasznalhato modon. Vagy esetleg konkret policy javaslatokat tenni. Tenyleg csak kiszoltak a konyvtarbol, mert mar annyi hulyeseg hangzott el.
Roviden: a sakkozok kozott a legjobb kick-box-osnak lenni, na, az nem sokat er.
@paska: ami meg a filozófiát mint szakmát illeti, hát, kidobunk ezzel pár embert a hagyományból, de sebaj. Nem tisztem „a filozófiát” definiálni vagy bármitől megvédeni, tegyék ezt meg a filozófusok, ha akarják, lehetnek itt a kommentelők között. Csak a professzionalizmusra egy anekdota: sok éve már, h egy szümpózium-féleségen ültem egy elég jó brit egyetemen, ahol a filozófia (mint szakma!) részéről jelen volt a helyi morálfilozófia professzor, jeles Kant-kutató; a tárgyalt szöveg egy ponton tartalmazott egy utalást Hegelre, amikor a jelenlévők kérdőn felé fordultak, szent borzadály ült ki az arcára, mi köze neki Hegelhez, hagyják már békén, ő kosárlabdázó, nem ért a golfhoz.
@paska: naaa… én nem állítom azt, hogy a filozófia nem szakma, azt talán állítom, vagy legalábbis úgy sejtem, hogy a filozófia nem egy szakma, hanem legalább három talán több. fogalmam sincs, hogy működik, mit jelent az, hogy valaki zseniális filozófus, azt elhiszem, hogy ennek van értelme.
azt egyáltalán nem állítottam, hogy egy filozófusnak public intellectualnak kellene lennie, ez bolondos gondolatnak tűnik. fordítva, talán van értelme, az nem árt meg, ha egy public intellectual esetleg filozófus. a két szerepet nyilván nem szabad erősen keverni (BHL keveri, nem is szokták igazi filozófusnak gondolni, Zizeket viszont szokták és kicsit ő is keveri)
@paska: a public intellectual-nek ne legyen konkrét policy javaslata, az a politikai tanácsadó. a public intellectual a köz kérdésein gondolkodik, jó esetben érdekes módon. akár valami filozofálgatástól sem távol állva/ülve.
@jotunder: Tony Blairnek volt egy szellemi guruja, John Macmurray — elképesztő pali volt, évtizedeken keresztül volt nagy presztízsű helyeken filozófiaprofesszor, tkp. egyetlen könyvet sem írt, amelyet a filozófia mint szakma hívei tudományos munkának tartanának. Ő elsősorban public intellectual volt (vagy talán régiesebben: public moralist), de nem a filozófia „mellett”, hanem mert ebben látta a filozófia egyetlen értelmét (szemben a peer-reviewed publikkal).
@jotunder: Ebben nem vagyok biztos – forradalmi policy javaslatok (még ha nem is részletesen kidolgozva), mondjuk valami alapjövedelem bevezetéséről vagy hogy a jogrendszer hogyan kezelje a mesterséges intelligenciát feladatai lehetnek egy public intellectualnak. Ezek mindenesetre nem politikai tanácsadói kérdések.
@cruickshank: Kit dobunk ki ezzel a tradiciobol? Tenyleg erdekelne. Az anedokta szerint Bartok mondta, hogy mi kell az alkotashoz: „dilettansnak inspiracio, zseninek hatarido”. Aki kicsit vagy nagyon jo vagy zsenialis filozofus nev eszembe jut, az mind nagyon kemenyen szakmazott, ugy 24/7.
@cruickshank: Az a Blair (not witch) projekt, na, az tenyleg jol sikerult.
@jotunder: Rendben, igy szerintem nagyjabol igaz. Csak Te irtal arrol, hogy ha Bence es nem Lanczi lett volna, akkor a Fidesz meg a jobboldal, stb…. Nem akarok ezen lovagolni, de szerintem ez a megkozelites egy ad hominem meg egy kategorikus okbol is teves. Ad hominem ok: erre Bence alkalmatlan volt, kategorikus ok: nem helyes, ha filozofusok politikat probalnak csinalni vagy abba filozofuskent belekeverednek.
@cruickshank: A professzionalizmusrol szolo anekdota azt hiszem egy reductio ad absurdum akar lenni, de nem ertem, miert kellene feltetlenul egy Kant-szakertonek ertenie Hegelhez es forditva. Nemhogy egy Kant-szakerto nem tud feltetlen beszelgetni egy Hegel-szakertovel, de egy Kant korai episztemologiajaval foglalkozo szakerto se tud feltetlenul beszelgetni egy masikkal, aki meg Kant kesei episztemologiajaval foglalkozik. Egy-ket „polihisztor” persze kivetel, de csak annyi van, mint a feher hollo. Ez tenyleg sajnalatos, hogy igy alakult, de ez minden tudomanyagban igy van.
@cruickshank:
Nálunk meg nem az ember, és a fejében lévő tudás a fontos, hanem az, hogy mennyi diplomája, és hasonló papírja van. Ez mucsa. Meg krahács.
USA-ból haza tért informatikus modta, ott nem a diplomát, hanem a tudást nézik, amikor az állást osztogatják. Ezért ő nem is diplomázot, de anélkl is tudott dolgozni. Mert az egyetemet végig csinálta, a tudást megszerezte.
Orbán meg is mondta, hogy ő jogvégzett ember. Arról nem beszélt, hogy ő, vagy a diplomája hozza a döntéseket.;D
Persze dr. Deutsch sem lett attól okosabb miniszterként, hogy megszerezte diplomát, hiszen a rozsásodó beléptető rendszert már jogvégzetten követte el.
@paska: Bence nem egyszerűen potenciál volt, hanem művelte ezt a szakmát, igen magas szinten. Az opus magnumot nem írta, a nem annyira magnumokat sem a kétezres években, spec „véletlenül” tudom, hogy mikre készült amúgy, de nem is ez a fontos. A fontos az, hogy miket tanított, milyen ismeretei voltak, hogyan tudott hatni a tanítványaira. Nemhogy egy napon, de egy dimenzióban sem említhető Hellerrel, mint ahogyan Márkus se egy mondatban Hellerrel. Előbbiek (Márkus, Bence) ugyanis a filozófiai szakmát valóban szakmaként művelő filozófusok voltak, Bence egyre inkább a konzervatív közelítésben. Ahogyan egyébként persze a szó szakmai értelmében egyáltalán nem igaz, hogy nincsenek komoly, nemzetközileg is magasra értékelt magyar konzervatív filozófusok (Nyiri, Demeter, Fehér, véleményes, hogy mennyire volt filozófiailag konzervatív Tengelyi stb.), de ők persze nem részesei a politika-média sürgésforgásnak, ennyiben igaz a poszt, nem ideológusok.
@paska: tisztázzunk valamit. én nem hiszek abban, hogy az értelmiségieknek irányt kell szabniuk a politikának. morált kell szabniuk a politikának.
@fortin2: konzervatív alatt nem azt értem, hogy közelebb érzi magát burke ödönhöz-höz, mint engels frici bátyánkhoz… konzervatív alatt azt értem, hogy sansza van arra, hogy bevág egy jó tarhonyát az orbán elvtárssal kötcsén.
sőt talán még a lókupeckedést is meg tudta különböztetni a lótolvajlástól
@fortin2: ezt érdemes lenne egyszer valóban részletesen kitárgyalni. a leghíresebb magyar filozófus egy cambridge-i professzor, és egy most már bécsi hölgy, akinek magyarosíthatták volna a férjét is, ha nincs orbánizmus, aki szintén cambridge-i professzor volt. őket ismerik a világban. most nézd meg azt a matematikai területet, széles értelemben véve, amit a gráflimeszként lehet eladni, sűrűt, ritkát, csoportelméleti vonatkozást, mérhető ekvivalencia relációs témát, az egészet. kiosztottak rá X darab ERC-t, nem kis része magyar, ha van egy konferencia a témában, ott tuti van öt magyar, és mindenki ismeri őket, még a fiatalabbakat is ismerik. a fogalmi rendszer jelentős részét magyarok csinálták meg, és ez tényleg nem marginális terület. nem értek a filozófiához, de valami azt súgja, hogy ez nem egészen ugyanaz a nagyságrend, mint a magyar filozófia.
@jotunder: Igazad lehet. Üdvözítőbb, ha a politikai irányok mindenféle ideológia nélkül bolyonganak a térben, vagy ha mégse, akkor az ideológiai iránytűt kőfaragók vagy balett-táncosok dolgozzák ki. Az értelmiség meg maradjon csak krumplileves.
@balmoral: Én is ezen filózok (pun intended). Milyen más irány érdekes még, mint amit a morál mutat? A többi szempont az nem irány, hanem játéktér, szeszély, esetlegesség.
@paska: hogy kit dobunk ki a hagyományból, ha komolyan vehető filozófusnak csak azt tartjuk, aki kinyomja magából a megfelelő mennyiségű publikációt jegyzett szakfolyóiratokba és felhajtja a megfelelő összegű grantokat (rövid) időközönként stb.? Nekem kellene ilyeneket sorolni? Ha már szegény jó Macmurrayt emlegettem, szerintem ő egész életében nagyon komoly „gondolati teljesítményt” nyújtott, nem a annyira a szakmája, inkább az életmódja volt a filozófia, mégsem alkotott olyasmit, ami látszódna a mai szakmai szűrőkön keresztül. Az, h Blair projektje mennyire volt sikeres, más kérdés, mindenesetre az a public moralist szerep, amelyet utólag kiosztott a derék skótnak (aki már rég nem élt addigra), nem tűnik rossz példának arra a filozófus értelmiségi típusra, akit JT keres (mindhiába).
@cruickshank: tony blair 23 éves volt, amikor macmurray meghalt. kicsit utánanéztem, ki volt ez az ember, érdekes, nagyon érdekes. blair rajongott a filozófiájáért. komolyan, milyen az, hogy egy kissé marginális, de azért mégis csak érdekes filozófiaprofesszorért rajong egy brit miniszterelnök, amikor a magyar miniszterelnök teljesen marginális, és érdektelen vidéki futballistákért rajong.
@mafi mushkila: És szerinted mi a morál? És abból hogyan lesz etika? A kőfaragók, vagy a balett-táncosok faragják? Ha filozófusokra nem volna szükség, nem lennének.
@jotunder: igen, sok szempontból érdekes ez a jelenség. Azért a „marginális”-hoz annyit fűznék hozzá, h a harmincas években és a negyvenesek első felében ő volt „a filozófus” a szigetországban, köszönhetően a BBC-nek… Miközben nem volt médiabohóc (ezzel együtt nem volt egy félreismert Wittgenstein vagy Heidegger sem, természetesen).
@látjátok feleim szümtükkel: a papír fontosságáról, azért ez nem csak kies hazánkban van így, a britek is rém kukacoskodók ebben a tekintetben, kedvenc példám egy itteni magyar ismerős, aki testnevelés szakos tanári diplomával és úszóedzői képesítéssel rendelkezik, ezeket le is fordíttatta stb., s amikor munkára jelentkezett gyerekek úszásoktatására, akkor mindenütt megvakarták a fejüket, h szép-szép, de van itt ez a három hétvégén távoktatásban teljesíthető tanfolyam, lesz szíves ezt elvégezni (úgy értsd, ezt én is, te is elvégezhetnéd bármikor), azzal a papírral menjen vissza.
@jotunder:
Én sem értek a filozófiához, pedig még vizsgázni is kellett belőle, de azt tudom, hogy a szófosás művészete.
Szégyen, nem szégyen TGM-en, s Heller Ágnesen kívül nem is jut eszembe magyar filozófus. Talán Lukács Gyyörgy is mintha az lett volna, de nem biztos, mert deákként sem, és most sem érdekel. Nem a filozófiában, hanem a való létben, a világban élünk. Azt meg nem kell megfilozófálni. Élni kell. A lehetőségek és a körülmények szerint.
@jotunder:
„…nem hiszek abban, hogy az értelmiségieknek irányt kell szabniuk a politikának. morált kell szabniuk a politikának.” Ez ütős, és hetytálló:
@látjátok feleim szümtükkel: a legkiválóbb magyar filozófusok olyan cikkeket írnak, amelyeknek én az első bekezdését sem igazán értem. és ez megnyugtat. az nem OK, hogy én egy másik tudomány komoly eredményeit értem.
@jotunder: Lakatosra, illetve Farkas Katalinra gondolsz?
@Bogomil: Betegh Gabor lehet a legismertebb aktiv magyar filozofus, es Farkas Katalin a masik. Lakatos Imre lehetett a legnagyobb hatasu magyar filozof a huszadik szazadban, mondjuk pont a matematikai filozofia az, ami nem erint meg, milyen fura.
@jotunder: „A futballt a művészet kategóriájába soroljuk, mi a művészet kategóriájába soroljuk, mert a mi fölfogásunk, mi úgy értjük a magyar futballt, hogy az alapvetően zseniális megsejtések és ihletettségek története.”
Oszt’ jónapot.
@jotunder: Betegh talán a legnagyobb presztízsű katedrát foglalja el a ma élők között (szegény Tengelyi vetekedhetne vele, ha még élne), de hogy ő lenne a „legismertebb aktív”? Ha azt kérdezed, ki a legjelentősebb szlovén filozófus, szerte a világban rávágják, h Zizek. Szerinted a kérdés magyar változatában azt mondanák, h Betegh? Lehet, bár engem nagyon meglepne. — Amennyire én tapasztalom, Lukács még mindig mindent visz. Aztán van egy második vonal (az ismertség tekintetében) Márkussal, Hellerrel, aztán van egy harmadik, ahol a jó nevű, de inkább már csak a szűkebb szakma számára láthatók tartoznak, mint Tengelyi, Betegh stb. Lakatos, Zalai, Polányi stb. a második vagy harmadik csoportba pakolhatók. Nyilván, nincs olyan mércénk, ami kielégítően eligazítana ebben a tekintetben.
@cruickshank: ezt most nem bírom kihagyni, ha már felvetődött, ó, azok a csodás 50-es évek! 🙂 „Manchester University has made it possible for me [i.e. M. Polanyi] to accept the invitation of Aberdeen [for Gifford Lectures, 1951-52] and to spend nine years almost exclusively on the preparation of this book [i.e. „Personal Knowledge”]. The generosity of Senate and Council in allowing me to exchange my Chair of Physical Chemistry for a Professorial appointment without lecturing duties, has placed me deeply in their debt.”
@jotunder: Az (ókori) filozófiatörténészek eleve nem jutottak az eszembe. Amúgy van még tudomány, amely történetének kutatását, feldolgozását ugyanabba a tudományba sorolják?
Jót nevettem,hogy Mucsához milyen anomáliát kötnek!Mucsa lett az ország 89 óta!A sok nemzethy bunkó nem győz igazodni az elváráshoz,hogy Az Ország nem akármilyen helyet tölt be a Főld „színpadán”!Sajnos egy vizeldét is könnyebb tisztán tartani,mint ezt a velejéig korrupt társadalmat!
@balmoral: A kérdésekkel mélyen egyetértek!
@Bogomil: Nem a történetét kutatják, hanem a ma is érvényes gondolatok, kérdések és válaszok kerülnek elő újra és újra. Kb. ugyanúgy, mint bármely természettudományban vagy matematikában, csak ezekben valamivel kevesebb marad meg a régmúltból, mert több új gondolat, válasz és kérdés érvénytelenít valamelyest régebbieket. A gravitációs hullámok ügyéhez, ami az elémúlt két év nagy szenzációja, Einsteint kellett „kutatni”, pedig régebben élt…
@látjátok feleim szümtükkel: Megnézném, hogy az USA-ban ki alkalmaz orvosként, könyvelőként vagy teherautósofőrként úgy, hogy tudásod van, de nincs papírod róla.
@látjátok feleim szümtükkel: qubit.hu/2020/07/29/a-filozofia-nem-sulytalan-es-jelentektelen-hanem-sikeresebb-mint-valaha?_ga=2.264064908.1284823099.1596010508-1742816480.1596010508
@fortin2: Nyilván bárminek a történetét azért kutatják, mert van valamiféle relevanciája a mai problémák szempontjából, de azért a fizikatörténet nem fizikai diszciplína, ahogy a matematikatörténet sem matematikai. A filozófiatörténetet viszont a legtöbben filozófiai diszciplínának tekintik.
Amit Betegh kutat, az – legalábbis számomra felületes ismereteim alapján úgy tűnik – valahol a klasszika-filológia és a filozófiatörténet határmezsgyéjén van.
@Bogomil: szerintem ez egy szerencsétlen felvetés így, mert azt feltételezed, h a filozófiát a modern természettudományok mintájára kell elgondolni, amit persze sok filozófus meg is próbált és próbál (Husserl talán a legismertebb példa a múltból), s ugye mit kezdjen a mai csillagászat, teszem azt, Tycho Brahe elgondolásaival? Unalmas, poros kuriózum raktár a tudománytörténet, néhány történész elbíbelődik vele, de nem az ő eredményeik juttatnak el a Marsra (ez nem az én véleményem a tudománytörténetről, félreértés ne essék). A filozófia — legalábbis jelentős hagyományait tekintve — nem ilyen szerkezetű. Hogy úgy mondjam, „nincsenek meghaladva” korábbi korok gondolkodói. A dolog persze bonyolult, a kortárs analitikusok általában nem nagyon érzékenyek a diszciplína történetére, alig van fil.tört oktatás az angolszász egyetemeken (itt-ott, egy-egy műhely). Akiket a múltból olvasnak, kortársként olvassák, ami gyakran nagyon szerencsétlen és elszegényítő olvasást jelent.
@cruickshank: Ezt nyilván nem fogjuk tudni itt megvitatni, de pontosan az az igazi kérdés, hogy mit jelent az, hogy „nincsenek meghaladva” a korábbi korok gondolkodói. Az egész problémakörrel kapcsolatban én érdekesnek találtam Tőzsér János gondolatait, pl. itt: filozofiaiszemle.net/wp-content/uploads/2016/03/T%C5%91zs%C3%A9r-J%C3%A1nos-Filoz%C3%B3fiai-n%C3%A9zetk%C3%BCl%C3%B6nbs%C3%A9g-%C3%A9s-a-filoz%C3%B3fiai-probl%C3%A9m%C3%A1k-term%C3%A9szete.pdf
@Bogomil: Akkor nem voltam elég pontos: a filozófiatörténet (sokunk felfogása szerint) maga a filozófia. Ennyiben félrevezető is ezt a kifejezést használni, mert valóban hasonlít a fizikatörténetre, aminek a nagyobb része valóban „csak” történeti jelentőségű. Amikor Betegh pl. Pláton betegség-fogalmáról ír, akkor nem azt tudjuk meg (csak), hogy Pláton mit mondott a betegségről, hanem jobban megismerjük a saját betegségről való gondolkodásunkat. Nyilván van olyan része a filozófiatörténetnek (ez a szűkebb értelemben vett fogalom), ami klasszika-filológia, az is elég hasznos amúgy (bármit is mondott erről Thatcher asszony). De a filozófiaművelés a korábbi szerzők újraolvasását jelenti (nagyrészt), sokak szerint. Azon valóban lehet vitatkozni, hogy Betegh melyik szegmensbe tartozik, ez egy másik kérdés. Tengelyi (a kifejezetten az előbbi szerepkörben a legismertebb és legnagyobb nemzetközi hatású filozófus az elmúlt huszonöt évben) elsőrangú filozófaitörténész volt, filozófiát csinált. Idősebb Ruzsa Imre, a másik legnagyobb hatású filozófus a korábbi huszonöt évben pedig matematikai logikát, talán JT-nek belefér, hogy filozófusnak tartsuk. (Amúgy ő is Fregevel, Kripkevel Carnappal és a többiekkel „beszélgetett a műveiben). És mondhatni a (többünk szerint) legnagyobb és legnagyobb magyarországi hatású magyar filozófiai elmét az elmúlt hatvan évben, Munkácsy Gyulát, akit nyilván senki sem ismer a szűkebb szakmán kívüll hiszen nem írt le semmit lényegében, ő Descartes, Kant és Cassierer szövegeiben élt. Ezek különféle filozófusi utak.
@fortin2: Szeretném hangsúlyozni, hogy én egyáltalán nem vetettem fel a hasznosság kérdését, már csak azért sem, mert a hasznosság definiálása is egy kutatási feladat lenne, és valószínűleg minden akceptálható definíció (és a józan ész) szerint persze nem csak tudományok minősülhetnének hasznosak.