A leszentelt színház
Eredeti szerző: jotunder
Tegnap Nikita Erdman szovjet drámaíró (a Szovjetunióban betiltott darabjának) az Öngyilkosnak angol átdolgozását láttam egy kisvárosi színházban. Ezt a színházat nem szentelték fel, mint a Nemzetit. Ezt a színházat le kellett szentelni, mert eredetileg templomnak épült a tizennyolcadik század végén. A színészek közül páran kisebb szerepeket játszottak a Kisvárosi gyilkosságokban, a Foyle háborújában, vagy valamelyik brit szappanoperában. Járják az országot a darabbal, Winchesterben, Cheltenhamben, Scarboroughban mutatják be, nem egy kétmilliós nagyváros nagyszínházában. A lapok az előadásról írnak, a rendezésről, a színészek játékáról, nem másról, nem olyasmiről, aminek semmi köze a színházhoz, nem olyan emberekről, akik a rossz futballt sokkal jobban szeretik a jó színháznál.
Angliában a színház a színházról szól, a futball a futballról, a Russian Imperial Stout pedig a Russian Imperial Stoutról.
A szünetben nem állnak sorba a nézők sörért, az előadás előtt kifizetik, és amikor vége van az első felvonásnak, az előtérben várja őket kikészítve egy asztalon. Ezt a színházat annyira nem szentelték fel, hogy a sört a nézők bevihetik (csinos egy pintes műanyag pohárban) a nézőtérre. Igen, ez nem felszentelt színház, ide emberek járnak, nem pártválasztók, nem biztos szavazók, nem konzervatívok és liberálisok, hanem a levesbüfé tulajdonosnője, aki kedvesen rám köszön a színházban. Igen, itt én csak én vagyok, aki szereti a lencselevest és ő csak ő, aki a jó lencselevest megfőzi, és nincs felettünk egyetlen politikus árnyéka sem. Énnek lenni jó. Az én az csak megnéz egy előadást, tetszik neki vagy sem, megissza a sörét, sétál az utcán, az énnek énrólam szól az élete és nem Róluk. Róluk, akik miatt fel kell szentelni a kurva színházakat, akikről az előadások szólnak, így vagy úgy, de Róluk. A Róluk nagy úr, a Róluk mellett nem lehetsz én.
Szeretem a leszentelt kicsi színházat, mellette a fogadót, ahol néha kísértetek járnak, fenn az utca végét, ahol az öreg sorházak között lelátni a tengerig. Ott én én lehetek, ott az életem nem bonyolult, de legalább rólam szól, meg a színházról, a kis algebráimról a füzetemben, Mikkelerről és de Molenről, a halról és a sült krumpliról, a reggeli eszpresszóról, a szitáló esőről, amit megszerettem. Egy leszentelt életről.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519957-6ab231e307d15' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519957&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519957-6ab231e307d15&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519957-6ab231e307d15' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi: Elfogultak voltak )))
@poszt: Mi lenne, ha az EU-t úgy tekintenénk, mint egy kulturális és ideológiai választékot, és a benne lévő országokat, mint a kínálatot, amiből mindenki ízlése szerint válogathat? Szóval ha nem egy plátói ideánk lenne arról, hogy milyennek kell lennie a magyar színházaknak vagy a magyar politikai rendszernek, hanem a színházról és a rendszerről lenne preferenciánk, és hozzá választanánk országot, vagy provinciát, vagy várost, vagy ahol az adott dolog jellemzően megtalálható.
Aztán lehetne vegyíteni, fél évet itt, három hónapot ott – amikor egy repülőjegy húsz euró és pár hétre is lehet lakást bérelni bárhol, meg munkavállalási engedély se kell, akkor ez logisztikailag nem egy nagy dolog.
Gyakorlatilag már most is ez van, csak most itt mindenféle szomorú érzetek kísérik, de ezek a szomorú érzetek talán a nemzetállami gondolkodás öröksége, és megszűnnének az európai uniós gondolkodásra való váltással.
Vagy ez így túl praktikus?
@Késes Szent Alia:
Nem. Csak megvalósíthatatlan. Feltéve, hogy nincs minimum 1000 €/fő havi jövedelme a családnak tartózkodási helytől függetlenül.
@Késes Szent Alia: Nem könnyű ilyen munkát találni. Azt hiszem, gyakorlatilag, lehetetlen (nyugdíj??). Másfelől, nincs olyan borzalmas nagy különbség a nyugat-európai (nem dél, nyugat) országok között, ebből a szempontból. A különbség Magyarország és Nyugat-Európa között van. Szerintem az igazi hatalmas különbséget egy egyetemi adjunktus érzékeli, aki Magyarországon lényegében nyomorog, Angliában pedig kifejezetten jó élete van.
@Késes Szent Alia:
Ha létrejönne az Egyesült Európai Államok, vagy legalább nem lenne bizonytalan még a jelenlegi EU jövője is, akkor maga a tudat is, hogy ilyen feltételek közepette létezünk, komolyan enyhítene a nyomorúságos érzeteken, amik a számunkra nem megfelelő régióban élve nyomasztanak. De amíg például a saját kisebb régiónkban reálisnak tűnik a fenyegetés, hogy a helyi politikai bűnözőcsoport, ami megszerezte az állam fölötti uralmat, kilépteti az országot Európából, és ezzel bennünket személy szerint foszt meg EU-polgárságunktól és a hozzá tartozó jogok érvényesíthetőségétől, addig ez inkább álom csak.
@Zero Dark Thirty: @jotunder: Amit írtam, az egy fogyasztói szemlélet, ahol különböző helyzetű emberek különböző mértékben tudnak válogatni, ahogy például egy boltban sem tud bármelyik vásárló bármit megvenni. Mondjuk egy informatikus vagy egy szakács nagyon könnyen talál munkát bárhol Európában, egy jogász meg kénytelen maradni, ha csak a magyar jogot ismeri. (A nyugdíj számításáról nem tudok semmit.)
Itt a szemléletváltást akartam kiemelni: attól a felfogástól, hogy egy adott országot akarok a magam képére formálni mások elképzelései ellenében, oda jutni, hogy van egy 28 országból álló terített asztalom, amiből a lehetőségeim függvényében azt választok a tányéromra, amit akarok. Szerintem ez egy nagyobb elégedettséget és nyugalmat adó felfogás.
„kilépteti az országot Európából”
Reálisan erre nem adok pár százaléknál több esélyt. Az is több, mint ami jó lenne, de az életutak tervezésénél nem számottevő.
@Késes Szent Alia:
Mondjuk egy informatikus vagy egy szakács nagyon könnyen talál munkát bárhol Európában”
nem túlzás ez kicsit?
@Wintermoots: Guglit kérdezted már?
„Pillanatnyilag az EU-ban mintegy 2 millió szabad munkahely van a magasnak számító munkanélküliség ellenére. … A legkeresettebb foglalkozások listáján a legbiztatóbb kilátások előtt a programozók (softver developer) állnak. Az ő éves átlagkeresetük minden esetben meghaladja az öt számjegyűt, 2010-től kezdődően pedig a szabad munkahelyek száma mintegy 7 százalékkal nőtt.”
http://www.vajma.info/cikk/tukor/5341/
Szakács: „Hiányszakma Nyugat-Európában … Aki pedig tehetséges és mobil, azt várja a nyugat-európai álláspiac. „Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban – a magyar bér három-négyszerese könnyedén megkereshető – így a nyelveket beszélő fiatal szakemberek rendre élnek is a lehetőséggel.”
http://www.origo.hu/allas/tipp/20120327-mennyit-keres-egy-szakacs.html
@Késes Szent Alia: Arra gondolj, hogy Spanyolorszagban a fiatalok kozott egeszen brutalis a munkanelkuliseg, es persze probalkoznak mindenutt Europaban. Egyszeruen fogalmam sincs arrol, hogy mi az, amiert mar erdemes kijonni, es mi az ami nem, nagyon komolyan fugghet az adott szemely helyzetetol. A szakacs kezdoje szerintem ezer font netto, ami nem tul sok penz. Anglia-Nemlondon szerintem kb. ketszer dragabb, mint Budapest, de persze ez is fugg attol, hogy milyen termekrol van szo, van ami kb. ugyanannyiba kerul, mint Pesten, es van (lakas), ami sokkal dragabb.
@Késes Szent Alia:
ez számomra is ismert, de önmagában kevés. az esetek egy részében egyszerűen arról van szó, hogy az adott állásra nem találnak _számukra megfelelő_ embert, miközben jelentkező van bőven.
pl. X cég. 15 pozíció, 320 jelölt, 40 jutott túl az első körön, végül 5-öt vettek fel, 10 pozi üresen maradt.
vagy másik hely, 140 jelölt 1 pozira, egyetlenegy sem felelt meg.
tehát az igaz lehet, hogy egy valóban jól képzett informatikus könnyen talál állást, de ez a magyar Bsc-vel rendelkezők hány százaléka?:(
a szakácsképzés is legendás hazánkban, legendásan katasztrofális.
így én csak arra gondoltam, hogy attól, hogy valaki mondjuk közepes eredménnyel informatikai diplomát vagy szakács okj-t szerez, még nagyon kérdéses, hogy könnyen talál állást, pláne külföldön.
@jotunder: Akinek nem felel meg az, amit találni tud, az ne menjen oda, ez mindegy, a „modell” csak annyiról szól, hogy mi van, ha a nekem tetsző életutat leválasztom a nemzetállamokban való gondolkodásról. Ha nem onnan indítom a gondolatmenetet, hogy a magyarországi életem legyen olyan, amilyennek elképzelem, hanem a másik irányból: hogy amit elképzelek, annak milyen környezet felel meg leginkább.
@Wintermoots: Az idézett cikk mást mond a magyar szakácsképzés legendás értékéről, lehet, hogy téved vagy hazudik, ezt már nem tudom.
@Késes Szent Alia: en igazat adok neked a lenyeget tekintve, itt csak bizonyos technikai reszletekrol volt szo. en is azt gondolom, hogy egy fiatal embernek vegig kellene gondolnia, hogy el tudja-e ezt viselni negyven evig vagy sem.
@Késes Szent Alia:
Világos, vonzó is, csak az a baj, hogy éppen mivel meglehetősen szűk kör számára fordítható át valóban a gyakorlatba, ez pillanatnyilag inkább illúzió. Pedig pont ennek a szemléletváltásnak kellene kritikus tömegűvé válnia a perifériákon is ahhoz, hogy létrejöhessenek azok a viszonyok – optimálisan a föderatív Európa -, amiben már természetes lehetne ez a szemléletmód. Vannak persze arra utaló tendenciák, hogy ez folyamatban van.
De az említett gyakorlati akadályok – és még számos ok – miatt az életüket jelentős százalékban a meglévő élőhelyükre tervezik a halandók, még a jelentősebb mobiitású, ilyen szempontból is más kultúrájú helyeken is, így mégis mérlegelhető opció kellene hogy legyen az adott hely élhetőre alakítása is.
Lehet az is, hogy hosszabb távon, ha az integráció mégis létrejön, kigyógyítja a perifériák betegségeit is, amilyen például Magyarországon a nacionalizmussal bódító helyi maffia uralma.
http://www.youtube.com/watch?v=fI0PdH7Tki0
index.hu/kultur/media/2013/10/18/allan_boyko/
@jotunder:
Tíz évig újságíróként élni Magyarországon, és azután komolyan ezt mondani nem vall valami pallérozott elmére:
„Először is, az előzmények: Gyurcsánynak semmiképp nem lett volna szabad pozícióban maradnia az után a gyalázatos őszödi beszéd után. Nagy tanulság volt, hogy nem tudták kipaterolni azután, hogy nyíltan bevallotta, hogy hazudott a kampányban.”
Pedig nem volt rossz a búcsúlevele, bár a „Lady Hungary” ott is szebb, vagy legalábbis nagyvilágibb volt a valóságnál.
@Zero Dark Thirty:
mindenesetre annak hogy maradt, sok pozitív hozadéka nem lett
Libsiknek nem szent semmi. Mért nem mentek el innen máshová hogy ott rontsátok a levegőt?
@nemzetikulturat: te nagyonmajom, ebbol az jott le neked, hogy en meg NEM mentem el :)))))
@Wintermoots:
A Mi Egyetlen Bölcs Vezetőnknek ezexerint 2008. szeptember elsejétől kellett volna remetének állnia.
Biztosan szebb lenne a világ.
(…bizonyítékaink vannak a vezető Fidesz-politikusokkal és családtagjaikkal (összesen 27 személlyel) szemben az előző kormány idején elrendelt titkos, törvénysértő, közpénzen finanszírozott megfigyelésekről…)
@jotunder:
Számára _EZ_ az egyetlen értelmezhető. A nemzeti cool turha.
@nemzetikulturat:
Magyargyűlölő nemzetikulturátnicknevűeknek nem szent semmi. Mért nem mentek el innen az óhazákba az Ural vidékére vagy Turánföldre, hogy ott rontsátok a levegőt?