A magyar felsőoktatás helyzetéről (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Több lap is foglalkozott az ún. ARWU listával. Ez a lista a világ felsőoktatási intézményeit rangsorolja és idén nem volt magyar egyetem az első ötszázban. Az alábbi táblázat az ARWU metodológiáját mutatja. Látható, hogy itt leginkább a csúcsteljesítményeket mérik.
| Criteria | Indicator | Code | Weight |
|---|---|---|---|
| Quality of Education | Alumni of an institution winning Nobel Prizes and Fields Medals | Alumni | 10% |
| Quality of Faculty | Staff of an institution winning Nobel Prizes and Fields Medals | Award | 20% |
| Highly cited researchers in 21 broad subject categories | HiCi | 20% | |
| Research Output | Papers published in Nature and Science* | N&S | 20% |
| Papers indexed in Science Citation Index-expanded and Social Science Citation Index | PUB | 20% | |
| Per Capita Performance | Per capita academic performance of an institution | PCP | 10% |
| Total | 100% |
Egy magyar egyetem leginkább egy nagyon régen végzett diákja Nobel-díjával tud pontot szerezni, illetve a PUB-bal jelölt általános Research Outputtal. A CEU-t erősen sújtja, hogy a Per Capita Performance csak tíz százalékot jelent. Barabási-Albert László egyedül több pontot hozna a HiCi és N & S rovatban, mint a legtöbb magyar egyetem összes professzora, és bizony e sorok szerzőjének voltak már kritikusabb megjegyzései Barabási egyes brutálisan HiCi eredményeivel kapcsolatban. Ez egy nehéz ügy.
Az MTA intézeti rendszerében azért van HiCi és N & S potenciál, de az MTA-t nem számolják be a magyar felsőoktatásba. Ha formálisan egy University of Budapest címke jelenne meg az akadémiai kutatók cikkein, a SOTE, ELTE, BME professzoraival együtt, akkor még mindig kisebb lenne az a bizonyos virtuális egyetem, mint a bécsi tudományegyetem, de a U. of B. vélhetően már benne lenne a legjobb háromszázban.
Maximális kormányzati jóindulat, akarat és elszántság mellett is nehéz lenne a helyzet, sportcentrikus állami vezetéssel viszont teljesen reménytelen ügyről van szó. A magyar felsőoktatás annyira azért nem rossz, mint amilyennek látszik, de rettenetesen alul van finanszírozva és a fentiek miatt is jelentős hátrányban van a listákon.
P.S CETERUM CENSEO: Egy magyar egyetemi adjunktus nettó fizetése kb. 500 font, egy brit adjunktusé pedig kétezer font felett van, a kvázi magánnyugdíj-befizetés után is. És a magyar adjunktus terhelése a nagyobb.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518700-6ae572eec5c93' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518700&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518700-6ae572eec5c93&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518700-6ae572eec5c93' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Az én kedvenc cikkem a témában Lior Pachter analízise, hogy hányféle különböző sorrendet lehet kihozni (geometriai probléma): arxiv.org/abs/0805.1026. ARWU/Shanghai nyilván a legkérdésesebb rangsor, pl. pont azért, mert lehetne egy megaegyetemet létrehozni az MTAval meg a többivel, és minden összeadódik. Vagy egy kis pénzzel rá lehet venni embereket, hogy adjunct-ként publikáljanak [ld. Lior analízisét a King Abdullah egyetemről, ami a világ egyik legjobbja matekból ha valaki nem tudná: https://liorpachter.wordpress.com/2014/10/31/to-some-a-citation-is-worth-3-per-year/%5D, aztán dőlnek az idézések.
Viszont a magyar állam az egymás utáni kormányokkal még sose akart több pénzt adni a kutatásba, és így minden rangsorban mindig csak lefelé csúszunk, akármilyen mutatókat néz az ember. Pedig illiberális demokráciákban is lehetnek jó egyetemek. Richard Levin [Yale ex-rektor] írt egy érdekes elemzést az ázsiai egyetemek felemelkedéséről a Foreign Affairs-ben 2010-ben. Néhány elitegyetemnek kell nagyon sok pénzt, és több szabadságot adni. Csak sajnos a magyarok (nemcsak az állam, az istenadta nép is) nem veszik ezt túl nagy prioritásnak. A magyar ember eleve zseni (az a híres szürkeállomány!), és hazaszeretetből világszínvonalú kutató lesz havi 300e bruttóért, Windows NT gépeken omladozó falak közt dolgozva.
Az MTA meg egyszerre minden és semmi: kutatóintézeteket irányít de van mellette a Pálinkás hivatala, és fizetést ad a tagoknak, amiért a testület cserébe tartózkodik a véleménynyilvánítástól „a hazai tudomány és a társadalom alapvető fontosságú kérdéseiről”, ami pedig pont a feladata lenne.
@Miki Telepi: ez milyen… a Lior Pachter blogjat egyszer linkeltem egy posztban.
(network nonsense)
@jotunder: Azért az akadémiai világnak még van valamekkora ereje…
http://www.theguardian.com/education/2017/aug/21/cambridge-university-press-to-back-down-over-china-censorship?CMP=Share_iOSApp_Other
@mafi mushkila:
Persze, ezek fontosak is lennének ésatöbbi (nyugaton talán alakul is a dolog), én csak az olimpiácskával kapcsolatban bátorkodtam értetlenkedni egy darabig. 🙂
@seol: Persze, én is csak úgy fantáziáltam, hogy mi van, ha van értelme 🙂
Lehet, hogy a Bolyai szabályzatát módosították, de nem tartják be. Tavaly és tavalyelőtt is lényegesen kevesebb pontot kaptam az „összbenyomásra”, mint a többi pont átlaga. Semmiféle indoklást nem kaptam, hiába írja elő a szabályzat. Belső emberek elmesélték, hogy a bizottság ülése előtt (azaz a két bíráló pontszáma alapján) még bőven rajta voltam a nyertesek listáján, az ülés végére már nem. Mindenki belobbizta a saját emberét, én lecsúsztam. Erről ennyit.
@Lajszlo: kizárt, ilyesmi Magyarországon nem történhet! Biztos volt valaki akinek jobb volt a „megvalósíthatóság” vagy az „aktualitás” értéke, netán a társadalmi hasznosulás 😀 😀 😀
Bolyaihoz külön kell kérvényezni az indoklás szöveges megküldését, de nem akarod te azt hallani. Én egyszer kikértem, utána egy hétig nem tudtam aludni az idegtől, oly mértékben látszott hogy az illetőnek halvány gőze nincs a témához de még ahhoz is lusta volt hogy valakit megkérdezzen.
@harmadikszem: Nem kell kérvényezni, a netes felületen fönt van. Eddig nem néztem meg, most klikkentettem rá, hátha ott van a szabályzat által előírt indoklás. Hát nincs. Viszont sajnos elolvastam a bírálatokat, most én sem fogok tudni aludni az idegtől. Az egyik bíráló jóindulatú volt, de láthatólag gőze sincs a témáról: „Nagyon izgalmasnak találom a munkaterv fő célját, […] amely témában rövid kereséssel nem találtam igazán erős publikácót még.” Szóval annyira nem ért hozzá, hogy még azt sem tudja, hogy a gugliba mit írjon be, hogy releváns találatokat kapjon.
A másik bíráló legkedvesebb mondata: „Lehet, hogy ez egy erős pályázat, de mintha egy más univerzumhoz tartozna. Esetleg valamelyik másik osztály sokkal objektívebben tudná értékelni.” Tudtommal joguk van átpasszolni másik osztályhoz, miért nem tették?
@Lajszlo: Mindig ezt csinálják, ha valakit nem akarnak felvenni: másik osztályra tartozik (szerintük), de nem passzolják át. Vagy olyan bírálókat kérnek fel, akiknek tényleg halvány fogalma sincs a javasolt témáról. Én csak 2000 óta figyelem, de azóta ez bevett eljárásnak tűnik. És nem csak a Bolyainál.
@harmadikszem: „kizárt, ilyesmi Magyarországon nem történhet! Biztos volt valaki akinek jobb volt a „megvalósíthatóság” vagy az „aktualitás” értéke, netán a társadalmi hasznosulás 😀 😀 😀 „
Vagy csak matematikus volt egy matematikus-informatikus „vegyes” bizottság előtt. 🙂