A melegházasság elismeréséről
Eredeti szerző: jotunder
Az Amerikai Egyesült Államok Legfelső Bírósága (SCOTUS) Obergefell kontra Hodges ügyben hozott döntésében kimondta, az Egyesült Államok alkotmányának tizennegyedik kiegészítése értelmében az egyes államoknak lehetővé kell tennie meleg párok házasodását, illetve kötelessége elismerni a más államokban kötött melegházasságokat.
Tegnap jöttem haza a világ végéről (kisváros a kanadai Sziklás-hegységben, matematikai konferenciák rendszeres színhelye), van egy kis (?) jetlag-em, ideális a szituáció egy ilyen poszt megírására. Megpróbálok arról írni, ami történt, nem az otthoni hőbörgésekről, házi baromságainkról, lokális hülyéinkről. Csak és kizárólag érdekességekről lesz szó, nem vagyok alkotmányjogász (sem). Azt gondolom, hogy nem árt, ha ilyesmiről is ír az ember.
…………………………………….
1. Mi az a SCOTUS?
Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya rendelkezik a hatalmi ágak szétválasztásáról. Harmadik cikkelyében kimondja, hogy a SCOTUS áll az igazságszolgáltatási hatalmi ág (judicial power) élén. Aránylag pontosan le van írva az, hogy mire terjed ki a SCOTUS hatásköre, de nincs szabályozva annak működése, és az sincs explicit módon leírva, hogy a SCOTUS alkotmányellenesnek nyilváníthat törvényeket. Egy 1803-as ügy, a Marbury kontra Madison vizsgálatában mondta ki az Igazságszolgáltatási Törvény egy paragrafusának alkotmányellenességét a SCOTUS, különös módon éppen azért, mert a szövetségi törvényhozás növelni akarta a SCOTUS jogait. A főbírák (justice-nak illik szólítani őket, szemben a hagyományos judge megszólítással, a chief justice a főfőbíró, ő John Roberts) úgy gondolták, hogy az elnök nem tolerálná azt, ha a SCOTUS túlságosan aktív lenne, és igyekeztek klasszikus bírósági funkciókra redukálni működésüket. Ezek után hosszú ideig nem mondták ki törvények alkotmányellenességét és különös módon ügyeltek arra, hogy egyes tagállamok törvényeiről ne alkossanak véleményt. A SCOTUS befolyása sokkal kisebb volt, mint ma, és tekintélyének nem használt az 1857-es Dred Scott kontra Sanford (gyakorlatilag visszaadtak egy szökött rabszolgát a „tulajdonosának”) döntésük, amivel, legalábbis sokak szerint, hozzájárultak a polgárháború kitöréséhez.
2. Mi a Tizennegyedik Kiegészítés?
Az amerikai alkotmány meglehetősen szűkszavú és gyakorlatilag a procedúrák leírására illetve a hatalmi ágak szétválasztására koncentrál. Az 1787-ben elfogadott és egy évvel később ratifikált alkotmányt többször kiegészítették. A kiegészítéshez a Kongresszus mindkét házának kétharmados többsége majd a tagállami törvényhozások háromnegyedének támogatására van szükség. Röviddel az alkotmány elfogadása után tíz kiegészítést fogadtak el, ez az ún. Bill of Rights, amely gyakorlatilag a polgárok jogait rögzíti az állammal szemben. Az Első Kiegészítés szól a szólásszabadságról, a Második Kiegészítés a fegyvertartás jogáról. A Tizennegyedik Kiegészítést 1868-ban fogadták el a polgárháború lezárásaként (a Tizenharmadik Kiegészítés szüntette meg a rabszolgaság intézményét, a Tizenötödik Kiegészítés adta meg a fekete férfiak (!) szavazati jogának formális érvényesíthetőségét). A melegházasság szempontjából leginkább a kiegészítés Due Process illetve Equal Protection klauzulája releváns.
3. Mi a Due Process klauzula?
Az amerikai alkotmány Ötödik Kiegészítése gyakorlatilag a jogállamiságot írja körül. Ebben mondják ki, hogy csak esküdtszék mondhatja ki valakinek a bűnösségét súlyos bűnügyekben, hogy senkit sem lehet kétszer bíróság elé állítani ugyanazért a cselekményért, hogy senki sem kényszeríthető arra, hogy maga ellen valljon, hogy önkényesen nem vehető el senki szabadsága, és, hogy nem sajátítható ki illő kompenzáció nélkül senki tulajdona. Az Ötödik Kiegészítés a polgárok és a szövetségi állam viszonyát szabályozza. A Tizennegyedik Kiegészítés Due Process klauzulája először is megtiltja az államoknak azt, hogy azok elvehessék a polgárok szövetségi alkotmányban megfogalmazott jogait, majd gyakorlatilag szó szerint ismétli meg az Ötödik Kiegészítést a tagállamokra vonatkoztatva. Ez a záradék a kiegészítés híres első cikkelyében található, amelyben történelmi módon rögzítik, hogy mindenki (tehát a feketék is), akik Amerikában születtek az ország állampolgárainak tekintendők.
4. Mi az Equal Protection klauzula?
A déli államok nagy részében még a szabad feketék állampolgári legalapvetőbb jogait is korlátozták. Megvonták tőlük a szólásszabadsági, fegyvertartási jogukat, nem tüntethettek, nem tanúskodhattak fehérek ellen. Ezt az állapotot próbálta megszüntetni a klauzula. Az Equal Protection záradék közvetlenül a Due Process záradék után következik, és egy John Bingham nevű ohioi képviselő javaslatára került a kiegészítésbe. Szó szerint csak annyit mond ki, hogy minden személyre egyformán vonatkoznak a törvények, ebben az értelemben, minden polgár egyenjogú.
5. A Nagy Párhuzam.
Az Obergefell kontra Hodges a melegek egyenjogúságáról szól. Ahhoz, hogy megértsük az amerikai egyenjogúság történetét, érdemes áttekinteni az afrikai-amerikaiak alkotmányos helyzetének változását a SCOTUS döntéseinek tükrében. A Tizennegyedik Kiegészítés ugyan formálisan kimondta az amerikai állampolgárok törvény előtti egyenlőségét, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az amerikai feketék egyenlővé váltak a fehérekkel. 1875-ben az amerikai kongresszus törvényt hozott arról, hogy minden egyes amerikai állampolgárt hasonló módon élvezheti az életet, lakhat, közlekedhet, járhat színházba, függetlenül attól, hogy milyen a bőrszíne (az iskoláztatásról nem volt szó a törvényben). 1883-ban a SCOTUS kimondta, hogy ez a törvény alkotmányellenes, jelentősen korlátozva a Tizennegyedik Kiegészítés alkalmazhatóságát.
1896-ban a Plessy kontra Ferguson döntésében a SCOTUS elfogadta a faji szegregáció intézményét, kimondva a Separate but Equal doktrínát. Tizennegyedik Kiegészítés ide vagy oda, az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak lehetősége volt arra, hogy kitiltsák a feketéket az iskolákból, egyetemekről, tömegközlekedési eszközökről, feltéve, hogy (legalábbis formális értelemben) lehetővé teszik számukra, hogy saját intézményekben tanuljanak, és legyen valamiféle lehetőségük arra, hogy buszon vagy vasúton közlekedjenek. Csak 1954-ben mondták ki a doktrína alkotmányellenességét. Ez a döntés, a Brown kontra Board of Education jelentette azt, hogy a Tizennegyedik Kiegészítés Equal Protection formuláját a mai szélesebb értelemben kezdjék használni.
6. A főbírák.
A melegházasságról szóló döntést 5:4 arányban hozta meg a SCOTUS. A támogatók (és az őket kinevező elnökök): Kennedy (Reagan) mérsékelt konzervatív (férfi), Breyer (Clinton) liberális (férfi), Sotomayor (Obama) az emberi jogi ügyekre különösen érzékeny liberális (nő), Kagan (Obama) egyetemi szférából érkezett, liberális (nő), Ginsburg (Clinton) nőjogi aktivizmusáról híres, liberális (de magát a zsidóság konzervatív vonalához tartozónak valló nő). Az ellenzők pedig Scalia (Reagan), textualista (tehát az alkotmány szövegéhez leginkább ragaszkodó) erősen konzervatív (férfi), Thomas (idősb Bush) erősen konzervatív (férfi), fekete, Alito (ifjabb Bush) konzervatív-libertariánus (férfi), Roberts (ifjabb Bush) konzervatív (férfi). Látható, hogy az ideológiai megosztottság erősen látszik a döntésen. A textualista-originalista és a progresszív-pragmatista megközelítés eleve óriási különbséget jelent egy olyan eset kapcsán, amikor az eredeti alkotmányos kontextus gyakorlatilag értelmezhetetlen.
7. Előzmények.
Thomas Jeffersont tekintik az első reformernek a homoszexuálisok jogainak ügyében, aki addig példátlan módon, mindössze kasztrációra akarta redukálni a melegek büntetését, az addig szokásos halálbüntetéssel szemben. Az amerikai államok a homoszexuális kapcsolatot igen súlyosan büntették. 1962-ben, Illinois állam volt az első, amelyik eltörölte a homoszexuális aktus büntethetőségét. Az Egyesült Államokban a feketék és a fehérek szexuális kapcsolata is büntethető volt 1967-ig, nemcsak az interracial marriage, egyes államokban azért nem tudták rendesen betiltani az ún. szodómiát, mert annyira prűdek voltak, hogy nem bírták beleírni a törvényeikbe, hogy mit merre és hogyan istentelen dolog belerakni. Amerika sohasem volt egyszerű ország, ma sem az, és az Obergefell kontra Hodges után sem lesz az, a világ tudományos nagyhatalmáról van szó, ahol a lakosság azt gondolja, hogy a Föld kevesebb, mint tízezer éves. A homoszexuális aktus büntetésének alkotmányellenességét 2003-ban, a Lawrence kontra Texas ügyben mondta ki a SCOTUS, tizenhét évvel azután, hogy a Bowers kontra Hardwick ügyben ezt nem tette meg. 2003-ban 6:3 volt az alkotmányellenességet kimondók aránya. Öten a Due Processre, a mérsékelt konzervatív Sandra O’Connor az Equal Protection-re hivatkozott, Scalia, Rehnquist és Thomas szavazott nemmel. Thomas annak ellenére szavazott nemmel a törvény alkotmányellenességének kimondására, hogy elismerte, egészen különösen ostoba törvényről van szó. Tudni kell, hogy az Amerikai Egyesült Államokban nehezen mondható ki egy törvény alkotmányellenessége, ha azt a törvényt sohasem alkalmazzák, ezért van az, hogy a mai napig idiótábbnál idiótább szabályok és törvények vannak látszólag érvényben a különböző államokban. Valójában ezek a törvények halott törvények. A Lawrence kontra Texas ügyre azért kerülhetett sor, mert egy féltékeny meleg férfi ráhívta a rendőrséget a volt szeretőjére, azzal, hogy az fegyverrel fenyegetőzik, és a helyszínre érkező rendőröknek ki kellett találnia valami indokot, hogy a letartóztatást törvényesen eszközölhessék. Érdekes módon egy rendőr anális, egy rendőr orális közösülést vélt látni, két rendőr nem látott közösülést. Külön felhívtak egy ügyészt, hogy most akkor mi az ábra.
8. A döntés alkotmányos alapjai
A SCOTUS tagjai nem pokolbélák vagy szívósmáriák, hanem, tisztelet a kivételnek, komoly intellektussal rendelkező bírák, akik nem viccelnek, a teljes szöveg ellenvéleményekkel együtt több mint száz oldal. A többségi döntés lényegét a következőkben lehetne összefoglalni. A Due Process klauzula kiterjesztett értelmezése szerint a személyes autonómia is védhető az államokkal szemben, mint a Griswold kontra Connecticut ügyben, amelyben alkotmányos jognak deklarálták a házasságban élő párok között a fogamzás gátlást illetve az Eisenstadt kontra Baird ügyben, ami az előző döntést kiterjesztették a házasságon kívüli kapcsolatra. Korábbi döntések, mint a különböző bőrszínű emberek házasságát legalizáló Loving kontra Virginia döntés a Tizennegyedik Kiegészítés alkalmazhatóságát jelentették a házassági ügyekben.
9. A négy alapelv
I. A házasság intézménye elválaszthatatlan a személyi integritástól és autonómiától. Lásd Loving kontra Virginia.
II. Két személy intim kapcsolatát már korábban védendőnek tartotta a SCOTUS és ez elválaszthatatlan a házasság intézményétől.
III. A házassághoz való jog valójában a kapcsolatból született, vagy a kapcsolatban élők által nevelt gyermekek érdekeit is védi, az ő társadalmi elfogadottságuk záloga és érinti az oktatáshoz és a gyermekneveléshez való alkotmányosan különösen védett (lásd Pierce kontra Society of Sisters) jogokat.
IV. A házasság intézménye az amerikai nemzet társadalmi rendjének talpköve, és ha ebből kirekesztik a melegeket, akkor ezzel az alapintézményhez kapcsolódó jogaikat sem tudják használni.
10. Az Equal Protection klauzula jelentősége.
A Zablocki kontra Redhail döntésben a SCOTUS kimondta, hogy egy férfinak akkor is joga van újraházasodni, ha egy korábbi házasságból származó gyermekének tartásdíját nem fizette és emiatt elmarasztalták. Elfogadják azt, hogy korábban nem vagy nehezen értelmezhető kapcsolatokra, viszonyulásokra derülhet fény a Tizennegyedik Kiegészítés alkalmazása kapcsán, amelyeket korábban nem vettek figyelembe. Ez a jelentős progresszív-pragmatikus jellegű érv, ami jelentősen eltér a textualista-originalista megközelítéstől. Itt idézik a Kirchberg kontra Feenstra döntést, amelyben a bíróság beleavatkozott a hagyományos házassági felfogást tükröző déli törvényrendszerbe. Hasonlóan a klasszikus polgárjogi döntési érvhez elmondják, hogy milyen konkrét hátrányokat jelent a homoszexuálisok kizárása a házasság intézményéből (a „separate but equal” doktrína is keresett valamiféle egyenlőségi lehetőségeket, és külön ki kellett mondani, hogy ezek nem elégségesek az Equal Protection klauzula alapján). Ez az a pont, ahol a SCOTUS kimondta, hogy megváltoztatja a korábbi döntését (Baker kontra Nelson, 1972), ami addig precedens jellegű (és persze elutasító) volt a melegházasságok ügyében.
A SCOTUS többségének fontos megállapítása az, hogy azok az ismeretek és tapasztalatok, amelyeket a nemzet a melegek kapcsolatáról megszerzett az elmúlt évtizedekben, elégségesek ahhoz, hogy egy ilyen döntés alapját képezzék. Ez egy nagyon fontos momentum, ugyanis hűen tükrözi a bírák gondolkodás módját (és nem áll távol ezen írás szerzőjének álláspontjától). Vannak ügyek, amelyekről sem így, sem úgy nem lehet dönteni doktrínák és axiomatikus érvek alapján. Az Alapító Atyáknak fogalmuk nem lehetett az atomenergiáról, az űrhajózásról, az internetről, és teljesen természetes, hogy nem próbálunk a végsőkig ragaszkodni tizennyolcadik századi elvekhez a huszadik, huszonegyedik századi technológia egyes kérdései kapcsán. Megpróbálhatjuk az alapgondolatokat alkalmazni, de kizárólag azon tudással felvértezve, amely a tizennyolcadik századi ember számára, még a legbölcsebb tizennyolcadik századi ember számára sem, elérhetetlen volt. Ez az érvelés társadalmi jelenségekre is alkalmazható. Az emberiség (well, egy része) tanul. Vagy legalábbis törekszik a tanulásra, tapasztalatok megszerzésére, akár úgy is, hogy közben megpróbál ragaszkodni korábbi tudásához, igyekszik egyensúlyba hozni a tradíciót és a tudást. Egyiket sem veti el, és igyekszik nem kijátszani egyiket a másikat ellen. Ebben a különös esetben egyetlen személy, a Mérleg Hivatásos Nyelvét számos alkalommal eljátszó Anthony Kennedy testesítette meg ezt a beállítódást, ő volt az, aki a konzervatív és liberális, tradícionalista és progresszív megközelítések közötti egyensúlyt jelentette.
…………………………………………………..
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519096-6ae650e714cde' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519096&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519096-6ae650e714cde&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519096-6ae650e714cde' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@orangeman:
no de álljunk meg egy pillanatra.
a fundamentalista keresztényeket nem tekintjük a mai társadalomban tolerálandó de potenciálisan igen veszélyes elmebetegeknek??
én úgy tudom, igen.
@WiteNoir: hogy te minek tekintesz minket azt nem tudom, de a posztban nem rólad van szó, hanem az USA jogrendszeréről, ahol viszont elég széles gyakorlata van a szabad vallásgyakorlással összefüggő ítélkezésnek.
amit történt botrány.
kilenc személy, 5:4 arány.
a józan ész egyetlen dolgot követel: lázadást, intézményrombolást!!!!
@orangeman:
engem nem érdekel az usa jogrendszere, sőt semmilyen jogrendszer. annyi történt, hogy egy nem nép által választott, nevetségesen kevés létszámú, a kérdésben mélyen megosztott testület nem kétharmados többséggel hozott meg egy ilyen jellegű döntést, a kérdésben nem ügydöntő, hanem vélnyilvánító népszavazás sem volt.
én ezt nem tartom elfogadhatónak, ebből a szempontból irreleváns mi a hagyomány, vagy melyik országról van szó
(a csak heterók házasodhatnak is hagyomány, mégis semmibe vették)
@WiteNoir: A véleménnyilvánító népszavazás nyilván zseniális ötlet lett volna, a sok redneck meg iskolázatlan tahó valószínűleg megalapozottan állást tudott volna foglalni bonyolult alkotmányjogi kérdésekben.
@orangeman:
a melegházasság mióta alkotmányjogi kérdés?
@WiteNoir:
és mióta jogi kérdés?
az filozófia, ill hardcore társadalomtudomány, ideértve a létező hagyomány történeti leírását is.
csak valami szarból felhorgadt jogász kishülye gondolhatja, hogy ez jogi, szakmai kérdés.
a kurva anyjukat az ilyen barmoknak
semmi baj a melegházassággal, csak ne támogassuk meg nyakatekert hülye jogi mocsokkal, mert az már röhejes.
@orangeman: Magam részéről semmi rosszat nem látok a poligámiában, kommunában bármilyen felállásban, amíg az belátóképességgel rendelkező nagykorú polgárok szabad akaratából történik.
Másrészről minden egyház maga határozhatja meg a saját játékszabályait. Akinek azok a szabályok tetszenek, nosza legyen az adott egyház tagja, híve, akinek meg nem tetszik, keressn magának másikat. Csak aki meg nem híve annak az egyháznak annak az életébe ne szóljon bele, adójára ne tartson számot, törvényeit ne diktálja.
Nyugalom pls
@WiteNoir: szerintem mára hagyd abba az ivást, mert szószátyár lettél tőle, ráadásul rohadtul unalmas és hülye szószátyár.
@aritus:
inkább magyarázd el, miért dönthetett 5:4 arányban erről a kérdésről 9 jogász.
a jelzőid nem zavarnak, lévén rád fokozottan állnak:)
@WiteNoir:
Arról, hogy az alkotmány (vagy más jogszabály) mit ír elő, mit enged meg és mit tilt, általában bírák szoktak dönteni. Ők meg – nem mindig és mindenhol, de – leggyakrabban jogászok. Vagy te mit csináltál volna a helyükben, nem döntesz? Az volt a kérdés, hogy alkotmányellenesen jár-e el az állam, amelyik megtagadja azonos neműektől a házasságkötést. Erre mondhatod, hogy alkotmányellenesen jár el, mondhatod, hogy nem jár el alkotmányellenesen, de azt nem mondhatod, hogy ez nem jogi kérdés, ezzel nem foglalkozol.
Egy bírói döntésnél meg nem lehet kétharmadot előírni, mert akkor ha nincs kétharmad, nincs döntés, a jogvitát viszont erre vagy arra el kell dönteni.
@grundigg:
alkotmányellenesen jár-e el az állam, amelyik megtagadja azonos neműektől a házasságkötést.”
erre egyértelmű a válasz: nem jár el alkotmányellenesen.
persze meg lehet magyarázni, bele lehet venni számos filozófiai, társadalmi, (jog) történeti szempontot, és úgy érvelni hogy igen, de az már csak látszólag szól az alkotmányról, valójában az aktuális erőpozícióról szól, semmi másról—érts: ún látszattudomány
személyi integritás, egyéni autonómia intim kapcsolat, érdek, társadalmi rend stb. ezek már nem kizárólag jogi fogalmak
nálunk a melegházasság alkotmányellenes, jön egy kormányváltás, átírják, megszűnik annak lenni, majd kimondják hogy alkotmányellenes a heterókra korlátozni, innentől kezdve engedélyezett
ez sem kizárólag jogi folyamat. csak van jogi aspektusa is.
alkotmányellenes-e helyesen: engedélyezzük-e?
jogi köntösbe bújtatva
alkotmányellenes megtagadni a melegházasságot—győzött a meleglobbi.
semmi baj nincs ezzel, csak mondjuk ki, ne legyünk hazugok, képmutatóak.
@grundigg: kár belé, nem érdemes.
elolvasván a kommenteket, a melegházasságon egyáltalán nem vagyok fennakadva, mindenkinek szive joga, kit szeret, és ha ezzel pecsételi meg hűségét szerelme iránt, ám tegye,s ha még egy kis elhagyatott árva intézeti gyermeket is fel tudnak becsülettel nevelni, hát elismerésem nekik, mondom én ezt úgy, mint egy vidéki otthonban eltöltött 20 év ped. szolgálati tapasztalat birtokosa.
Amin, így az életem delén jóval túl gondolkodom, alvás helyett éjszakába nyúlóan, az az, hogy én pl. római katolikusként lettem keresztelve, nevelve, Jézus feltétlen szerete és megbocsátása volt a központban, egész felnőtt hitéletemet a világon valahol a vallási háborúk sározták be, nem is szólva a történelmi tanulmányaimbani keresztes háborúkról, stb……most akkor? az ember hozta létre azért a vallásokat, hogy legyen oka a szeretet nevében egy jó nagyot öldökölni, vagy hogy van ez? lehet hogy már meghülyültem…..:)
@WiteNoir: Az amerikai sem kizárólag jogi folyamat volt, hanem történetesen az államok többségében már korábban bevonták a házasság intézményének hatálya alá az egynemű párokat, választott képviselők által meghozott törvény, vagy közvetlen szavazás útján. Az egész ügy arról szól, hogy az egyik államban nem voltak hajlandóak elismerni a másikban megkötött házasságot – a szövetségi állam jogrendjének egységesítése meg mi az ördög, ha nem jogi kérdés?
Ha Texasban meg Ohioban nem szeretnék, hogy a part menti liberálisok rájuk erőltessék az aberrált jogrendjüket, akkor teccettek volna nyerni Gettysburgnél.
@aritus:
mondja az ide író legostobább ember, aritus.
akitől még eddig egyetlen értelmes sort sem olvashattunk, csak ostoba agresszív benyögéseket:))
@Yorik:
melyik államban döntött a nép a melegházasságról? ha egyikben sem, semmi újat nem mondtál.
de kár úgy tenni, mintha az átlagembernek bármi köze lenne ehhez, semmi befolyása rá, akkor meg kit érdekel?
Wite noir, nyugalom senki sem támadt rad civilizáltan fogalmaztak meg a véleményük.
@WiteNoir: Ezt a döntést az USA-ban a melegházasság és általában az LGBT lakossági elfogadottságának folyamatos emelkedése előzte és alapozta meg az elmúlt évtizedekben. (Amihez kellett a szisztematikus kampány is, amit ennek érdekében folytattak, leginkább maguk az érintettek.) Egy népszavazás most szinte biztosan ugyanígy döntött volna.
Ugyanez (a lakosság többségének támogatása) elmondható számos más nyugati országról.
Lehet azon vitatkozni, hogy mennyire helyes, ha egy bíróság túlterjeszkedik a szorosan vett jogalkalmazáson (mert szerintem is azt teszi a SCOTUS), de nem igaz, hogy ezt a többség akarata ellenére nyomták volna le az emberek torkán. Ellenkezőleg, a társadalmi nyomás hatott rájuk ebben az irányban.
Az USA persze rendkívül polarizált az európai fejjel szinte felfoghatatlan szintű keresztény fundamentalizmus párhuzamos jelenléte miatt, és ezek most sírnak is (bár még ők se mind). Egy mai civilizált társadalom azonban nem építheti az erkölcseit és jogrendszerét ókori babonákra.
@Achmed the dead jewish terrorist:
Nem tudhatod hányan vallásosak olyan országokban, ahol a nem hívoket – vagy akar a ketkedoket is – halalra ítélik. Lehet kozvéleményt kutatni de minek. Olyan ez mint Kimdzsongun népszeruségi indexe.
A vallásos erkolcs (bigott, hipokrita, onsorsrontó) átoroklodésérol nekem a banana experiment jut eszembe, neked más.
A kereszténység is és az iszlám is tiltja, hogy az egyén saját jogán rendelkezzen a saját sorsáról és testérol, kivéve ha kogazdag. Mit is kellene nekem gondolni errol? Megjegyzem, a kozepkori Európában az egyház 12 éves kortól tartotta eladhatónak a lányokat, a muszlimoknál ez ma is 9 év (mas hadith 10-et mond). Nade hogy 2 felnott ember onszantaból osszebútorozzon, az sérti a teremtés eredeti célján, ugye?
Azért innen kicsit árnyaltabbnak tűnik…
444.hu/2015/06/29/tiz-erv-a-meleghazassag-ellen/
@nerángass: Tényleg árnyalja: eleddig azt hittem volna, hogy a melegházasság ellenzőinek (is) vannak értelmes, plauzibilis, helyes, és elfogadható érveik a saját álláspontjuk mellett. Ebből a 10 pontból kiderül, hogy nincsenek ilyenek. Mint a 10 pont ostobaság, egyik nagyobb mint a másik. Meglepően buták ezek az ellenző emberek – és ez tényleg újdonság.
@WiteNoir: Hát a főbíró Robertsnek csak hiszel, ha nekem nem: „…over the past six years, voters and legislators in eleven States and the District of Columbia have revised their laws to allow marriage between two people of the same sex.”
@ipartelep: Milyen ellenzők? Szinte kizárólag hatáskörhiányról beszélnek, és nem arról, hogy ellenzik.
@WiteNoir:
„engem nem érdekel az usa jogrendszere, sőt semmilyen jogrendszer”
Ezzel azért óvatosan bánnék. Mert lehet hogy majd valakit nem érdekel semmilyen jogrendszer és nem tetszel neki, akkor a maga szája íze szerint cselekszik…
@ipartelep: Antonin Scalia egy egészen radikálisan konzervatív ember, akit számos liberális értelmiségi sorol a legmagasabb intellektusú amerikaiak közé. Az alkotmányban nincs leírva az, hogy valójában mi is a Legfelső Bíróság szerepe, érintőlegesen sincs meghatározva, hogyan kell az alkotmányt olvasni, iskolái vannak az alkotmány olvasásának. Scalia ezer döntést fog neked fejből idézni, mindegyikről elmondja, hogy melyik sorával nem ért egyet és miért. Annyira magyar, ahogy ipartelep von Bivalybasznad Scaliát osztja, annyira cukimagyar. :))
@ipartelep:
ezek jobbára nem a melegházasság ellen szóló érvek és bizony, többségük megfontolandó.
1, 3, 5, 6, 7, 9, 10, teljesen rendben vannak, még ha valaki nem is ért egyet velük.
„
-Ez a bíróság nem törvényhozó testület. Nem kellene azzal foglalkoznunk, hogy jó ötlet-e az azonos neműek házassága.
-Ugyanakkor kiemelkedő jelentősége van annak, hogy ki az, aki fölöttem uralkodik. A mai döntés szerint az én Uralkodóm, és 320 millió amerikai Uralkodója az egyik parttól a másikig, a Legfelső Bíróság kilenc jogászának többsége.
-A mai döntés elbitorolja az emberek alkotmányos jogát ahhoz, hogy eldöntsék: megtartják vagy megváltoztatják a házasság hagyományos jelentését. A döntést arra fogják használni, hogy gyalázzák azokat az amerikaiakat, akik nem hajlandók jóváhagyni az új ortodoxiát.
-Öt jogász lezárta a vitát, és alkotmányban rögzített törvénnyé változtatta saját, házasságról alkotott elképzeléseit. Az, hogy ezt a témát ellopták az emberektől, hosszú ideig árnyat vet majd az azonos neműek közötti házasságra, ami még inkább megnehezíti a drámai mértékű társadalmi változás elfogadását.”
-A bíróság érvényteleníti az ország államai több mint felének házasságra vonatkozó törvényeit, és olyan társadalmi intézmény megváltoztatását rendeli el, ami évezredek óta az emberi társadalom alapját képezi,
-De ne ünnepelje az Alkotmányt. Az Alkotmánynak ehhez semmi köze.”
-Egy olyan kormányzati rendszer, ami a Népet egy kilenc, nem választott jogászból álló bizottság alárendeltjévé teszi, nem érdemli meg, hogy demokráciának nevezzék”
@jotunder: Azért egyik kedvenc sorozatomban, a Boston Legalben Scalia (és Thomas is, ha jól emlékszem) minden, csak nem okos. Legalábbis a forgkönyvíró-producer véka alá cseppet sem rejtett véleménye szerint.
Egyszer azt olvastam valahol, hogy egy kutyának is meg lehetne tanítani a logaritmus jelentését, de ehhez harmincötezer évre lenne szükség, és a kutyák rendszerint ennél rövidebb életűek. Mindez valahogy WiteNoir kommentjeiről jutott eszembe. Vajon ő él-e még harmincötezer évig, hogy megértsen valamit a történtekből?
@balmoral:
kutya, melegség??
Reef ha jól emlékszem meleg, de ez csak a vége felé derül ki
biblioklept.org/2013/07/21/a-dirty-lapdog-joke-from-thomas-pynchons-against-the-day/
„Here, Mouffie, nice big dog bone for you right here, lookit this, yeah, seen many of these lately? come on, smells good don’t it, mmm, yum!” and so forth, Mouffette meantime angling her head, edging closer, sniffing with curiosity. “That’s right, now, ooopen up . . . good girl, good Mouffette now let’s just put this—yaahhgghh!”
Reader, she bit him.”
@WiteNoir: Ha az alkotmányban benne van mindaz, amire a Bíróság hivatkozott (benne van), akkor alkotmányellenes, feltéve, hogy elfogadjuk, hogy az alkotmányban általános elvek vannak, és nem konkrét (és a világ átalakulása folytán részben alkalmazhatatlan előírások, míg hiányoznak belőle azon előírások, amelyek konkrétan az új jelenségekre illenének).
@jotunder:
„érdekes” dolgok ezek, mármint a fékek és ellensúlyok (nevezhetem e ballasztnak?)
ugye a TGV nem megy sehová behúzott fékekkel, de kényelmes és talán jól el is lehet lakni benne ott a pályaudvaron, a célállomáson meg hiába várnak bármilyen TGV-t, mert az most éppen be van fékezve…
a konzervativizmus egyáltalán az a perverz jelenség, hogy mindent be kell hordani a spájzba és rázárni az ajtót, úgy, hogy az is benne marad a „holmi”-val és kidobja a kulcsot az ablakon aki oda becipelte AZ NEM EGÉSZSSÉGES
hogyne, most fogod mondani, de vannak örök értékek azokat is konzerválni kell, „sajnos” a liberális felfogás aszongya, hogy hadd döncse már el az akinek oda akarjuk hagyományozni az akármit, hogy kell e ez neki vagy nem? bármilyen fájdalmas is halálunk után nem rendelkezünk lés meghalni többféleképpen lehet még úgy is hogy továbbélünk de minek
a világtörténelem során végigvonul a múlt nyomainak eltüntetése ugyanúgy mint azok megőrzése lásd Ekhn Aton Amenhotep esetét
annak köbe vésett nyomai -talán- ma is láthatóak?
és ez nem az egyetlen
Nagy Sándor Gordion-nál a „csomó” kibogozzuk vagy kettévágjuk, az utóbbi a csomó lényegét: csomóságát is mexüntette, de a probléma feltétlenűl mexünt…
számomra örök dilemma marad az, hogy épeszű művelt emberek miért maradnak fenn a fán és eszik a banánt héjastól (aszt már a majom is meg tuggya hámozni) amikor van más is
és ebben hatalmas és retrográd szerepe van bármilyen vallásnak, mert (IDESOROLOM A PÁRTHÍVŐKET IS AZ OGV HÍVŐI NINCSENEK EGYEDŰL A VILÁGBAN SOK MÁS ILYEN AGYMENTES VAN) ELEVE IDIOTIKUS AGYMENÉSEKET KONZERVÁL ÉS KIJELENTI RÓLA HOGY SACROSANTO
a tudomány meg hüledezik, aki állíttya hogy 2×2 = 17 az vidám embör már nincsenek gongyai az életben de az a gond hogy nem marad egyedűl mert aljas anyagi haszonszerzés céljából azaz az ingyenélés alapjaként elaggya eme bölcselmeket
és akkor tudománytörténet címén sem taníttyák egyetemen a logarléc kialakulását és hasznosságát sőt mikor mutatom mai egyetemistának akkor forgattya mint cerkófmajom a Rubik kockát, hogy mi is ez? megenni nem lehet és mozgatható és kurvasok rovás van rajta mégsem rovásírás (errefelé az sem ismert)
szóval AZT ÁLLÍTOM, HOGY EZEK A RETROGRÁD „ESZMÉCSKÉK” MEXÜNNÉNEK SEPERC ALATT, HA NEM TUDNÁNAK ANYAGI HASZNOT TERMELNI A KITALÁLÓINAK
@RontoPal:
Persze, hogy verik! Nagyon sok pénzért!
http://www.profiboksz.hu/images/pic_logok/Tippjatek.logo9.jpg
@WiteNoir:
Miért is?
@WiteNoir:
Nem annyira mint a gyűlöletegyház.
@WiteNoir:
Mert szerinted inkább lesz értékes, jó ember a gyermekotthonban szocializálódott dedből mint pl két, szerető és évek óta boldog házasságban élő diplomás nő örökbefogadott gyermekéből?
@ingyenebed:
Igen.
Manapság az emberek egyre nagyobb része menekül a legkisebb felelősségvállalás elől is.
@bölcsészmérnök:
Csaxólok, hoogy a pszichiátriai orvosegyetmi tankönyv 1965 (vagy 66) évi kiadásában a szexuális aberrációk között előkelő helyen szerepelt a cunniligus és a fellatio.
Cca. 1600.ig pedig a katolikus területeken máglyahalál járt a hátulról „állatias módon” végrehajtott vaginális közösülésért is.
@Nicktolvaj:
A házasság egyes kultúrákban jelentheti egy férfi és négy nő illetve egy nő és több férfi egyházilag szentesített együttélését is.
@Nicktolvaj:
Spárta.
@Nicktolvaj:
A „refik” kereszTYÉNEK.
(én meg magasról szarom le a hülye bigott katkók /katolikasok/ véleményét)
@Achmed the dead jewish terrorist:
A sintoizus, a buddhizus több ága, több természeti vallás _NEM_ tiltja a homoszexet.
(most toporzkolni is fogsz? Vagy berohansz egy zsidó bölcsődébe 20 kilós semtex mellényben?)
@Achmed the dead jewish terrorist:
Józsué megállította a napot. Egy kíváncsi asszony sótömbbé változott. Egy vonakodó prófétajelöltet egyben lenyelt egy cethal (a legnagyobb cet garatja se tágabb 10 cm-esnél) és napokkal később élve visszaöklendezte. Bizonyos teherhordó állatok beszélni kezdenek.
Folytassam?