A menekültprobléma reménytelenségéről
Eredeti szerző: jotunder
1. Magyarország belső állapota gyakorlatilag lehetetlenné teszi azt, hogy bármilyen kérdésről, amelynek politikai vonzata van, értelmes vita alakuljon ki a társadalmon belül. Ennél a helyzet még rosszabb is talán, az értelmes vita klasszikus európai intézményei sem léteznek Magyarországon. A kormányzat a fasiszta gazembereken (nevezzük nevén Bayer Zsoltot, Fricz Tamást, Kocsis Mátét) , vagy a gátlástalan manipulátorokon (G.Fodor Gábor, Mráz Ágoston Sámuel, a Lánczi család és bunfordgerdái) keresztül kommunikál, az ellenzéki hangok akkor hallatszanak ha eléggé lámpavas-intezívek, és a gyermekélelmezésből is egyetlen lépésben jutnak el a Szabadság-téri emlékműhöz, amit e sorok írója sokkal nagyobb megértéssel kezel, mint a szarháziak tevékenységét, de attól még kénytelen észrevételezni. Ez a centrális-erőtér ideológiájának következménye és lesz még rosszabb.
2. Olvassák el Sir Paul Collier oxfordi professzornak, a multikulturalizmus és a migráció avatott szakértőjének, a Social Europe portálon megjelent írását. Egészen biztos, hogy Collier professzor ellenezné a magyar határkerítést? Nyilván meg kellene tőle kérdezni, de abból, amit leírt én azt gondolom, hogy nem ellenezné. Ez nem a Napi Gazdaság, és nem valamilyen névtelen rezsimbérgyilkos, aki harmincezer forintért a Gulagot is megvédené.
3. Nyugat-Európa nem lett „tele”, de a válság után jelentős adósságokat halmoztak fel kormányai, és nagyon nehezen tudják fenntartani generózus szociális rendszerüket. Nagy-Britannia egy többgyermekes migránscsaládnak, amelyik megkapja a menekült státuszt, elvileg akár egy magyar kormánytag évi fizetésének megfelelő összeget juttathat egy évben, ahogyan a túlnyomó részt született brit „underclass” családoknak is ekkora (vagy nagyobb) összeget juttat néha. Erősen a határán vannak a lehetőségeiknek Európa kormányai.
4. Szíriában borzalmas polgárháború tombol, milliók hagyták el az országot, az óriási többségük a térségben maradt, Irakban, Jordániában, Törökországban, Libanonban. Csak becslések vannak arra vonatkozóan, hogy hányan tartanak Európa felé. Néhány tízezer embert, talán évente ötvenezret, mondjuk három éven keresztül, be tudna fogadni Nyugat-Európa (a saját szegényeivel sem törődő, a nyugati per capita GDP töredékén vegetáló Magyarországot hagyjuk). Több százezret szinte bizonyosan nem.
5. A Helsinki-bizottság, az Amnesty International, a migránsokat támogató szervezetek, az emberjogi csoportok tevékenysége elismerésre méltó, de vegyük tudomásul, hogy nekik nem kell államháztartásokkal, szociális feszültségekkel, százezrek iskoláztatásával, normális életmódjának fenntartásával foglalkozniuk. Nem arról van szó, hogy valakinek igaza van, vagy nincs igaza. Itt sokféle méltányolható vélemény ütközik, és valljuk meg néhány kevésbé méltányolható is, de néha ezen kevésbé méltányolható véleményektől sem tekinthetünk el. A nyugati radikális jobboldali, xenofób, a polgárok helyenként jogos, helyenként kevésbé igazolható félelmére bazírozó pártok megerősödése hatással van a mainstream politikusok cselekvési lehetőségeire.
6. Teljesen értelmetlen dolog Budapesten a multikulturalizmusról vitákat folytatni, Magyarország társadalma a szó ma használt értelmében soha nem is volt multikulturális, a nyugati multikulturalizmus problémája meg nem Magyarország ügye. A harmincas évek kék szemű, szőke náci fiúk iránt szexuális vágyat mutató Bayer Zsolt nézetein még csámcsogni sem érdemes, az egy őrület. Nyugat-Európában komoly problémát jelentenek a nem-integrálódó bevándorlócsoportok, amelyek az összes bevándorlók kisebbségét alkotják. Erről lehet beszélni civilizált módon, beszélnek is róla civilizált módon, részben talán érinti is a problémát, részben talán nem.
7. Magyarország átjáróházzá vált, és azért azt talán sokan elfogadják, hogy nem szabad, hogy egy ország átjáróházzá váljék. A magyar kormány, amelynek tevékenységéről az 1. pont miatt reménytelen vitát folytatni, kezelni próbálja a majdnem kezelhetetlent. A teljesen értelmetlen plakátkampány, a rezsimcsürhe működtetése szinte egyáltalán nem érinti a migránskrízist. A határőrizet megerősítése, a kerítés, az influx csökkentésének szándéka a lényeg. Az nem elfogadható, hogy éveken keresztül fennmaradjon a jelenlegi helyzet. Itt nem szavakról van szó, hogyan kell helyesen megnevezni ezeket az embereket, nem a szinte alkalmazhatatlan általános elvekről, hanem arról, hogy elképesztő mennyiségű ember lépi át illegálisan a magyar-szerb határt (nem, nem fogom nem illegálisnak nevezni azt, ami nyilvánvalóan illegális, maximum bizonyos értelemben megértem azt, ami illegális), itt az a kérdés, hogy a rendelkezésre álló forrásokat hogyan lehet optimálisan felhasználni a helyzet kezelésére. Senki sem könnyíti meg a magyar kormányzat helyzetét azzal, hogy akárcsak nagy vonalakban elmondaná, hogy mit vár el tőle. Ez azért van így, mert a nyugati kormányzatok morális kötelességei és fizikai lehetőségei jelentősen elváltak egymástól.
Nem lesz mindenki által elfogadható és tisztességesnek talált megoldás. A kérdés az, hogy olyan megoldást tudnak-e találni, amelyik legalább valamilyen értelemben vállalható. Nem az Örülünkvincent-blog és nem Jótündér fogja elmondani, mit kell tenni. Van dolog a világon, amelyhez nagyjából annyira kell értenem, mint Collier professzornak a saját területén, csak az igen távol van ettől a kérdéskörtől. Én még csak vitatkozni sem mernék a migránskrízisről. Kötelességemnek éreztem megírni ezt a posztot, van, amikor a saját tehetetlenségét kell megírnia az embernek.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519071-6ae656ec0abe8' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519071&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519071-6ae656ec0abe8&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519071-6ae656ec0abe8' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@ATCG:
ha lehet???? Thor Heyerdaal???
@ATCG:
éppen ideje lenne???
íme:
http://www.youtube.com/watch?v=hy0qlBGWBpw
@ATCG: ma már egyszer leírtam ezt másutt, úgy, hogy elegem van a tanult tehetetlenségből, s hogy a senkit se érdeklő puszta véleményemet is ahhoz képest alakítsam vagy fejezzem ki, hogy néhány pitiáner bűnöző szerint mi lehetséges.
Sok pénz, azt mondtam. Vincent első törvényére tekintettel mondom*. Win-win.
*orulunkvincent.blog.hu/2012/10/28/vincent_torvenyei
@Rodeo36: igen Heyerdaal is (végig követtem a Kon-Tiki összes útját), meg Gauguin is legyen köztük, nagy fájdalmam, hogy Rimbaud nem lehet, mert ő egyszer csak, az „Egy évad a pokolban” megírása után úgy döntött, hogy gazember lesz, „Tőkepénzes”, ‘aranyam lesz, aranyam’ valaogy így búcsúzott a költészettől 18 évesen, és le tudott élni ezután még közel húsz évet ‘tőkepénzesként, gazemberként’.
@Rodeo36: Nem a hír a lényeg, hanem, amit a csaj mond.
@balmoral:
bocs, mély és tartalmas igazság
@ATCG:
én gyerekkoromban csak azokat a történetket szerettem, ahol fiatal és fehér volt a főhős, ha pl. indián, vagy idősebb az sohasem érdekelt. ok nincs, csak leírtam.
@WiteNoir:
azt sem szerettem, ha a hősnek gyereke van
@balmoral:
és ehhez mit szólsz, meg kellene csinálni????
http://www.youtube.com/watch?v=W5CyiskU21s
@Rodeo36: Ezt az „éppen ideje”-t elküldtem?, mert valami billentyűre kattintva eltűnt előlem az egész, pedig még folytatni akartam, szóval
éppen ideje volna -ahogy utalsz rá a 08.07.11:41 hozzászólásodban – a volt gyarmatosítók „win-win” stratégiát követő adósságtörlesztésének a „harmadik világ” országai felé, még akár az ilyen kis lépések révén is, mint ez: (http://www.opticnet.hu/cikkek/allithato-dioptrias-egyen-szemuveg-a-harmadik-vilagnak).
Azt is minden fórumon követelni kellene, amit zárójelben felvetsz:
„(hozzáteszem az anyagi és fegyverforrásaik azonnali befagyasztása is nagy lépés lenne, de erről egyelőre kibaszott nagy hallgatás van)”,
legfeljebb az orosz kezdeményezésre létrejövő, és a Biztonsági Tanács által jóváhagyott nemzetközi katonai akcióban fellépő nagy- közép- és kishatalmak vezérkara, a sokcsillagos arany és ezüststráfosok azt felelnék ezen követelésre, hogy ‘tessék mondani’ ‘hány hadosztálya van – no nem a Vatikánnak, mint ahogyan ama Dzsugasvili kérdezte -,
hanem a fenti követelés követelőinek?’
Úgyhogy a katonai beavatkozás ezért sem vezetne jóra.
Az összefogásban valószínűleg az általad láthatóan nem nagyon kedvelt USA hadserege vetné be azt a technikát – még a gyalogságnál is (pl. az olyan egyenruhát, védőfelszereléseket, ami szinte kyborgokká változtatná a harcosokat) – amellyel az összes más nációjú csapattest fölé nőnének, ezáltal még inkább feljogosítva éreznék magukat arra, hogy a világ csendőrének szerepében tetszelegjenek.
Az általad hiányolt nemzetközi összefogás kellene, de a célországokba benyomuló nemzetközi hadtestek nem.
Hiszen a „cél szentesíti az eszközt” katonai logikája – sokszor bebizonyosodott már ez a huszadik században – egyáltalán nem tekinti elsődleges szempontnak a civil lakosság kímélését (Amerikában a történészeket a mai napig megosztja pl. az a kérdés, hogy elkerülhetetlen volt-e az atomba bevetése Hirosimában és Nagaszakiban, a civil népesség többsége az USA-ban ma már elítéli az akkori bombázást).
@Érvsebész: Pontos vagy: „Tanult tehetetlenség”
Neked írtam, de éppen a „tanult tehetetlenség”-ben szenvedőknek,
és a Vincent első törvényében szereplőknek, meg az ő híveiknek szólt, amit írtam. Az érintett régiók népességét az ötleteid megvalósításának folyamata során bekövetkező változások egyre nagyobb számban állítanák az ügy mellé.
Egy nem mai történet: Apámat 56 után az agráregyetemről – büntetésből – falura küldték TSZ-szervezésre. A TSZ-be először csak a volt zsellérek, pár holdas gazdák léptek be. A módosabbak nem álltak kötélnek.
Apám nagyon értett az emberek nyelvén. Abban a faluban nem erőszakkal szerveztek. A belépettek elnökükké választották.
Az első évek nagyon nehezek voltak. Nem volt elég gép, ló, hiszen a belépett szegényeknek nem volt. A munkaegység rendszerben felkopott a tagok álla a kézhez kapott „hatalmas” jövedelmektől.
Az év-végi zárszámadó közgyűlések viharosan zajlottak.
Aztán lassan-lassan elindult valami. Ehhez a szép szón, a meggyőzésen kívül az érdekeltségi viszonyok átalakítása is kellett (háztáji, teljesítmény bérezés, meg a központi tervutasításos rendszer tudatos kijátszása, a falu határának talajadottságai a zöldségféléknek kedveztek, a szomszéd falué inkább a gabonaféléknek, az éves tervet mindkét TSZ ügyesen teljesítette úgy, hogy mindegyikük a náluk jobban termőt termelte, és az elért, betakarított terményeit – papíron, a járás felé elküldött jelentésekben a tervutasításban kijelölt kvóták szerint szerepeltette,
sőt, azt túlteljesítve – hiszen az emitt termett gabonatermés, és az amott betakarított zöldségfélék mennyisége – a hektáronkénti magasabb hozamok miatt – ezt lehetővé tette. Persze ehhez valószínűleg többször
el kellett kövessék a Rákosy Gergely kisregényében (Az óriástök) ábrázolt csalafintaságokat).
A TSZ nem volt nagyon távol Budapesttől, és a városban a megtermelt zöldséget jól el lehetett adni. Ez is közrejátszott abban, hogy az első pár év után a falu módosabb gazdái azt kezdték látni, hogy az általuk lenézett volt szegényparasztoknak több pénze van, mint nekik,
és mert nem akartak szégyenszemre azoktól lemaradni, egymás után léptek be ők is a közösbe.
A másik történet szereplője egy erdélyi – két háromszáz lelkes – falu: Zsobok. A faluban ipar nincs, földjei gyengék. A vasútállomás vagy hat kilométerre van, buszjárat nincs. Tizenvalahány éve a házasságot kötő fiatalok többsége még elvándorolt a faluból. Azután odakerült egy lelkészházaspár. A házaspár tevékenysége, és kapcsolatai révén, a falubeliek munkája nyomán, németországi és magyarországi adományokból létrejött egy gyermekotthon: árva gyerekek és nehéz anyagi körülmények között élő szülők gyerekei tanulnak és élnek itt emberi körülmények között. A gyermekotthon egy malmot és a malom mellet pékséget üzemeltet. Ez látja el a falut is. Az otthon vendégszobái
olcsó szállást kínálnak az ide látogatóknak, a vendégek – jutányos áron -enni is kapnak. Ma már a fiatalok nem vándorolnak el a faluból,
a lelkészházaspár a falu asszonyainak kézimunkáira németországi megrendelőket szerzett, a vasútállomásig vezető betonutat is az így megkeresett pénzből építik. Vasúton onnan Kolozsvár körülbelül nyolcvan kilométerre van.
http://www.ng.hu/Civilizacio/2005/09/Allithato_dioptrias_egyen_szemuveg_a_harmadik_vilagnak
@ATCG:
Ez két olyan történet, amiben a központi hatalom szilárd, és a faluba költözött idegen értelmiségi vállalkozásnak tekintette a falu adottságait , kereskedett a terményeivel, és ezt a falusiak elfogadták.
Mire is jó példák ezek ?
Az idegengyűlölő magyar, vagy az idegengyűlölő közelkeleti kibontakozásra ?
@ATCG:
kedvelni??? usa??? hát ha olyan idióták mint a marco rúbio nevű lapostetü aszongya, hogy semmilyen körülmények között nem ért egyet az abortusszal mert az emberi élet a fogantatás pillanatában (összeházasítanám egy paripával hogy kipróbálhassa) szent és sérthetetlen, de a megölt már növekvő vagy felnőtt milliók már nem osztanak és nem szoroznak az ő szent szorzótábláján, a nyomorékok még sokkal kevésbé az ilyen szent fazekakat addig hagynám a szent tűzön, amíg puhára főnedk és lehet belőlük körömpörköltet csinálni és állati hulladékként hasznosítani…lásd még KDNP
syborgnak álcázott vadállattá képzett tengerészgyalogosok sem a kiskutyakölkök simogatására lettek kiképezve…
szóval én azért megkeresném a fegyver és pénz forrásokat (a rotschild bizonyosan tuggya hová postázzák???) meg a NSA is hogy hol felejtik ott a hadosztálynyi harcieszközt a sivatagban és csak addig őrzik, amíg a pisisek nem láccanak nehogy illetéktelen kezekbe kerüljön (ez le van filmezve többszörösen) szeretem nyugtával napot…és akkor miért baj, ha egy ország fel akar készűlni a szénhidrogén alapú energiaforrásának kiürülésére??? egyáltalán miért kell ezeknek mindenbe belpofázni amikor otthon van nekik csinnbummcirkusz (ők elnökválasztási kampánynak híjják, és 24 hónapig 24/7, nehogy unatkozzon a nemzet, egyetlen szappanopera és a baseball sem vonzott egy este 24 millió nézőt…ez is egy tv program és tök sikeres, sok bohóccal és csinnadrattával)
szóval szép a világ de sokkal szebb is lehetne
@jotekony koc:a példáim értelmezése szerinted: ” a faluba költözött idegen értelmiségi vállalkozásnak tekintette a falu adottságait , kereskedett a terményeivel, és ezt a falusiak elfogadták.”
Én csak azt próbáltam @Érvsebésznek – megváltoztatva a megváltoztatandókat – a példámmal alátámasztani, hogyan állnak az emberek minden propaganda nélkül egy ügy mellé, amikor rájönnek, hogy az az ő javukra is fordítható.
Hogy a faluba „leszállt” apám (aki nem odaköltözött, hanem elvileg ingázó volt kis Berva motorjával, csak elég ritkán láttuk ettől kezdve otthon), vagy az a lelkészházaspár vállalkozásnak tekintette volna a falu adottságait és kereskedett volna a terményeivel?
Erről – mivel apám esetében közvetlenül érintett vagyok sok mindent tudnék ideírni, többek között volt egy Móricz Zsigmond Hét Krajcárjához hasonló napunk is, amikor anyám apránként felkutatva az otthon elbújt tíz húsz filléresekett alig tudta összekaparni két gyerekének és magának a kiló kenyérre valót, annyi különbséggel, hogy ő nem kacagott fel minden megtalált pénzdarabnál, hanem komor volt, haragos, talán sírt is, erre már nem emlékszem. Aztán olyan is volt, jó néhány szombaton, vagy péntek estén, hogy – a heti távollét után – apám ingyenélők hadával (Cottner és kísérete) állított be anyám nagy örömére, hogy otthon etesse itassa őket. Etesse abból, ami nem volt otthon, és annyit sem tett meg, hogy hazaüzenjen: Ica, készíts vacsorát szombat estére és legyen ital is, mert vendégeket hozok. A vacsorára valót és az italt ő maga hozta a vendégekkel együtt, és azok addig ott lebzseltek cigiztek és ittak a nagyszobában, amíg az étel elkészült. Aztán megették a családi békével együtt. Sajátos kereskedelmi tárgyalások voltak , a TSZ érdekében az otthonunkban, repikajának pedig ott volt az asztalon a következő hétre, hetekre szánt étel.
„Kereskedett a falu terményeivel és a falusiak ezt elfogadták.”-írod.
Ez egyik példámban sem így volt: a nép mindkét esetben tevékenyen részt vett sorsa jobbra fordításában. Saját maga jött rá, hogy jobban jár, ha részt vesz benne, és nem kívülállóként tétlenül lesi mire megy „a nadrágos ember”, az ‘idegen’ a hitével, és”úri huncutságnak” tekintve,
vagy az „úgyse lesz ebből semmi” „előre megmondtam”-jával az urakra hagyta volna az egészet, boldoguljanak ahogy tudnak …nélkülük.
@ATCG: Van egy olyan érzésem, hogy a vállalkozásnak nálad pejoratív a hangzása.
@Lavinia Pinkerton: Ha így érzed, akkor rosszul fejeztem ki magam. Az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején a falu népe azt sem tudta mi az a vállalkozás. Ő csak meg akart élni a földből, és rájött, hogy ott – abban a faluban – együtt könnyebben tud.
Ha vállalkozásnak tekintjük a példáimban szereplő eseteket, akkor ezek mindenképpen közös vállalkozások voltak, és nem olyanok, amelyekben a vállalkozó beletett javai révén – a működő, működni kezdő tőkéjével – profitot termel, és emellett munkát, és tisztességes megélhetést biztosít az alkalmazottainak.
@ATCG: Ez inkább olyan vállalkozás volt, ami befektetőket keresett az ötletéhez, és a falusiak betették amijük volt.
Ha nem termelt volna profitot, akkor nem gazdagodott volna a falu, és nem csatlakoznak további befektetők a céghez.
Jó, tekintsük a TSZ-t közös vállalkozásnak, „Tiéd az ország, magadnak építed”, de ha közös vállalkozás is volt, sajátosan kereszteződött a háztájival, az elején a majdnem semmire alapoztak, és kellett hozzá a közös hit, kitartás, bizakodás abban: hogy előbb-utóbb fialni kezd a befektetett jószág. Évszázados tapasztalatuk, józan eszük súgta nekik, hogy a földből meg lehet élni, ha azt termelik benne, amire alkalmas.
A jelen posztban vázolt helyzet megoldása az érintett régiókban nyilván nem történhet meg vállalkozási alapon. De az elhagyott laktanyák (pl. a volt Hunyadi laktanya épülete a Háros sziget közelében, az István-telki főműhely néhány kivert üvegű, lyukas tetejű csarnoka, vagy akár a csepeli szabadkikötő elhagyott épületei és a mellette lévő hatalmas üres térségek alkalmasak lennének hideg időben is emberi életfeltételeket biztosító lakóhelyek kialakítására, a források előteremthetőek akár EU-s pénzekből, a katasztrófavédelmi alapból, az olimpia rendezésére, az újabb és újabb stadionépítésekre, vagy a budavári palota „Orbán-piramisa” -építkezéseire, vagy a múzeumi negyed kialakítására szánt összegekből. A használaton kívüli, az országban szanaszét gazdátlanul heverő konténerek felhasználása pedig nagyságrendekkel kisebb forrásból is megoldható. E jelen (menekült)helyzet megoldását célzó újfajta „lakóparkjaink” létesítése és működtetése pedig jobban, sokkal jobban segíthetné az ország munkanélküli lakosságának munkához jutását, mint a közmunka, a stadion építések, vagy a kerítés építése.
Távlatban pedig szintén hasznosulhatnának, bérlakásokként, bér öregek otthonaiként.
@Érvsebész: olyan jó visszatérni, és látni, hogy a te a helyeden vagy, köszönöm szépen
@WiteNoir: kinek-kinek ‘messzeringó gyermekkora világa’. Nem tekintem sorscsapásnak, hogy én még mindig inkább az „indiánokat” szeretem.
Áldás, vagy átok – egyiknek sincs jelentősége számomra – : nem állhatom, és nem is akarom állni a versenyt Thomas Mann Tonio Krögerének sikeres szőke kékszeműivel.
@ATCG:
Elgondolkodtató a történet, amelyet kíváló egyéniségű édesapád szervező munkájáról és a falu átváltozásáról írtál.
Az ember ilyenkor önkéntelenül próbálja adaptálni a helyzetet a mai viszonyokra, összehasonlítást végez, és szomorú lesz.
Az 56 utáni időkben és az általad leírtak alapján a faluban volt megélhetési lehetőség, hiszen rendelkezésre és tulajdonban állt a föld, mint különleges termelési eszköz, és az ehhez kapcsolódó műszaki felszerelések az akkori technikai színvonalnak megfelelően.
Elég volt egy progresszív egyéniség ahhoz, hogy ezeket a feltételeket korszerű vállalkozási formákként mobilizálja, tudatformálással modern vállalkozást hozzon létre.
Mai szemmel nézve érdekes, hogy ezeket a törekvéseket semmilyen központi akarat nem korlátozta, vállalkozási szabadság rajzolódik ki a történetből.
Ma a vidék, benne a falvak a puszta fennmaradásukért küzdenének, munkaerejüket felkínálva, de sem eszközeik, sem támogatóik nincsenek arra, hogy kilátástalan helyzetük megváltozzon.
Elhagyatott jelenleg a legelszegényedettebb, vidéki réteg, a központi törődés még odáig sem jut el, hogy a szervezésükhöz személyi és dologi feltételeket rendelkezésre bocsássanak.
Van az országban néhány település, ahol megszállott polgármesterek a semmiből próbálnak életet lehelni a településeken, de most már termelési eszközök sem állnak rendelkezésre, segítség nincs kormányzati részről.
Átgondolva a helyzetet, azt kell látni, hogy a helyzet rosszabb, mint közvetlenül 56 után volt. Degresszió!
….
” Morvai szerint a tábor kijelölése törvénysértő, mert a martonfai terület a nemzeti földalap része, így azt csak mezőgazdasági feladatra lehet igénybe venni.
Ezt a hírt nagy tapssal és örömteli sikításokkal fogadták a tüntetők.”
nol.hu/kulfold/eric-menekulttabor-undorito-1556123
Ha ez igaz, akkor a görögöknél sem segítenek a karitatív szervezetek, legfeljebb egy fotózást hoznak össze.
Nem lehet, hogy sehol sem segítenek, és a sok adományt mindenhol csak lenyelik?
Aztán csak most látjuk majd meg, hogy soha az életben nem csináltak mást, mint pénzt csaltak ki jólelkű emberektől az afrikai meg ilyen-olyan nyomorról készült fotóikkal…
Hát, egy illúzióval kevesebb…
@Ez jön OV után? Hánynom kell.: Miért Magyarország szégyene – ráadásul óriási – az, hogy egy blogger, esetleg bloggerek egy csoportja akármilyen körítéssel és stílussal ír egy posztot?
Szerintem Magyarország szégyene az, hogy a Stadionépítő Zártszövetkezet kétszer is megkapta a kétharmadot.
@Ez jön OV után? Hánynom kell.: nincs itt semmilyen ordenáré, mindennél ajabb stílus, akiről te írogatsz, az a magyar hírlap bayerzsótija, de ő nem szokott ide posztolni. Lőrinc szerelő meg egyáltalán nem szokott írogatni, valószínűleg harcban állhat a betűkkel.
@Mariann19:
nem véletlen hogy vidéken sokan utálják a fővárost, a kormányzó vidékelleneseket, arra hajlamosak a „zsidókat”, stb.
a vidék szegény és egyre lejjebb szakad, egyre reménytelenebb
vannak akik szerint ez nem is baj
@WiteNoir:
„Vannak, akik szerint ez nem is baj.”
Bogár László jeles közgazdászunknak volt egy kijelentése, amely szerint akik véglegesen lecsúsztak, azokat ott is kell hagyni.
Gazdasági megfontolásból egy ilyen ultra vélemény elitélendő.
A vidéket korábban a városi ipar felszívta, ez e lehetőség az ismert okokból megszűnt, tehát ab ovo az lett volna a feladat, hogy a soros kormányok helyi tevékenységekben aktivizálják a munkaerőt.
Azonban inkább a közmunka van a fókuszban, mint az értékteremtő munka támogatása.
Vannak a falvakban öngerjesztő folyamatok, de ezek szórványban jelentkeznek, mert nincs anyagi alap a beindításokhoz.
Illúzió azt hinni, ez egy statikus állapot lesz. Tovább növekszik vidéken az eltartottak száma, ebből eredően a nyomor, az államnak értékteremtés helyett egyre nagyobb terheket jelent a helyzet kezelése.
@Mariann19:
nem egészen ezt mondta, bár hogy bogár mit mond az ugye…:)
de igen, a többségük ott lesz hagyva, így lesz, akár lehetne másképp akár nem
és hát igen, tényleg kérdés, négymillióval mit lehetne tenni.
az ugye nem négyezer, nem negyvenezer, nem négyszázezer, szóval…
@Érvsebész: én ezt az első vincent törvényt annyiban már idejétmúltnak tartom, hogy időközben teljességgel kiépült gyönyörű új képességünk, a ner.
tehát már van olyan is, hogy a dolognak az égivlágon semmi értelme, már lopni sem akarnak vele, csak a geci fingott egyet, és máris szalad az apparátus befogni a világszelet, azt intézkedésekben és szabályozásban materializálni. simicska távoztával megszűnt az állam erté jellege (elnökkel és vezérigazgatóval). maradt az elnök, a geci, az meg ötletember és padre, az egész világot akarja térdepeltetni, vannak ugyan vesszőparipái, de a fejében nincsen rendszer (már ami egy pár napnál tovább élne).
„Magyarország társadalma a szó ma használt értelmében soha nem is volt multikulturális, a nyugati multikulturalizmus problémája meg nem Magyarország ügye.”
JT.-nek eme mondata fölött átsiklottunk.
OV. eme megnyilatkozásánál viszont hogy fölhorgadtunk:
index.hu/kulfold/eurologus/2015/05/19/orban_sosem_voltunk_multikulturalis_tarsadalom/
Pedig ez csak alig 11 hete hangzott el Strasbourgban.
Nyilván nagy a meleg, azért.
@ATCG: Magyarország soha nem volt multikulturális ország abban az értelemben, amelyben ezt a szót a világban használják. Kanada igen, Nagy-Britannia igen, az utóbbi időkben Hollandia, Svédország és Németország is (de már nem feltétlenül ugyanabban az értelemben, mint az előzőek) de Magyarország…. Az én családi tradícióim gyakorlatilag teljesen magyarok, nem is lehetnek magyarabbak, annak ellenére, hogy én praktikusan egy etnikai kisebbséghez tartozom (vidéki, aránylag szegregáltan élő, zsidó közösség leszármazottjaként). A magyarországi cigányság kulturális hagyományrendszere alig létezik. Az, hogy tömbökben, eltérő kulturális hagyományokkal, nyelvvel, a többségi társadalom által elfogadott módon él egy nemzeti kisebbség, mint a First Nations, vagy a brit muszlimok, indiaiak, nyugat-indiaiak, egyáltalán nem jellemző Magyarországra. Magyarország kulturális homogén. Még a Habsburg birodalom sem volt multikulturális abban az értelemben, ahogy Kanada vagy Tower Hamlets… Ennek szerintem alig van relevanciája, mert ha idetelepül háromszáz szíriai, akkor attól még semmilyen (pozitív vagy negatív) értelemben nem leszünk multikulturális ország. A Paddington pályaudvar melletti arab-perzsa-török kiülős helyek, ahol az öregek még kardot viselnek, a napszemüveges magassarkúban legújabb divat szerint öltöző, csadort soha nem látott nők is vízipipáznak, az valamiféle multikulturalizmus, nem beszélve konzervatív muszlim irányítás alá kerültő birminghami állami iskolákról, hol van ilyesmi Pesten.
@ATCG: Az beleillik a képbe, hogy Orbán a létezését tagadja annak, amit éppen legyárt. A hazai kultúráink egyikének épp ő szolgáltatja a megerősítést, a kohéziós erőt. A hashajtóval felütött narancslevet a fehérvári huszárok dallamára… Ez elég sokban különbözik az én kultúrámtól ahhoz, hogy azt mondjam, egynél több kultúrának kell itt együtt élnie.
Koc jobb ebben, majd ő elmondja… 🙂
@ATCG:
a multikulturalizmus egy avítt balos értelmiségi jelszó, semmi érdemi jelentése nincs már,ami van az jobbára triviális.
nálunk valóban nincs ilyesmi, van sok cigány, ezen túl semmi releváns kisebbség, a cigányság is inhomogén.
a MO- ról menekülteknek, avittasan, 1919 előttről a multikulti összefoglalása,
okulásképp:
mek.niif.hu/01500/01553/01553.htm
@jotunder: Tordai országgyűlés: 1505, 1557, 1568
A moldvai csángók többszólamú énekei. Bartók népzenei gyűjtése.
A magyar nyelv török eredetű szavai. A szentendrei, pomázi, Szerb utcai rácok, a soroksári, budakeszi svábok, a Cinkota és Őrbottyán környéki szlovákok, a méhkeréki románok, Sebőék, Vujicsics Tihamér, Frangepán, Zrínyi, Petőfi, Damjanich, az anjouk, Zsigmond király, Ozorai Pipo, Olaszliszka, Dobóruszka, Kassa, a Fuggerek, a felvidéki bányavárosok, a brassói szászok, a besenyő támadás elől idemenekült kunok. A jászok, az avarok, a honfoglaláskor itt talált szláv népesség, Máriabesnyő és a besenyők. És igenis cigány kultúra is van.
Az Adria tengerészei. A Dékány András könyvek hajósai, az uszkok rablók ivadékai. Fiume, a város, ahol mindenki beszélt a másik nyelvén. A hajdani Pest német színházai, József nádor és Habsurg Ottó, Erzsébet királyné. És a székelyek, vendek de a hagyjuk az egészet. Orbán szerint mi homogén nemzetállam akarunk maradni. Szerinte. Szerintünk viszont nem is voltunk soha homogén nemzetállam – szerencsére -, s még a honfoglaláskori magyarság sem volt az.
Kassa: a város, Márai Kassája.
Péter Konok
Szóval itt a tegnapi Jézusos poszt miatt többen fatvát hirdettek ellenem… izé, bocs, anatémát mondtak ki rám. Először azon gondolkodtam, hogy leírom, mint jelent nekem, az európai kultúra (benne a görög-római kultúrkör, a kereszténység, a protestáns etika, a humanizmus, a Felvilágosodás, a modern és a posztmodern, a marxizmus stb. stb.) csecsein hízott ateista, közép-európai prekárius humánértelmiséginek a Jézus-metafora, mint a szemforgatás és szentfazékság afféle (persze eléggé elcsépelt, közhelyes) kontrapunktja.
De inkább nem teszem. Újraközlöm egy korábbi posztomat. Ez itt, kérem, az én Jézusom, egy dühös ateista Jézusa: morális, lázadó, fésületlen és plebejus. Nem Pantokrátor, nem a Világ Bírája, nem unalmas, rendpárti zsinórmérték, és nem giccses, kifehérített ókori Coelho. Mondom, az enyém – és semmivel sem kevésbé releváns, mint más, hasonló, vagy éppen szögesen (khmmm… elnézést…) eltérő Jézusok.
– Mit üvöltenek ezek, Centurio?
– Azt üvöltik, Procurator, hogy „feszítsd meg!”
– Miért uszítanak ezek engem?
– Nem uszítanak, Pilátus. Ez náluk afféle népszokás. Ha valaki megsebződik közülük, mint tyúkok a baromfiudvarban: mind nekivadul, s megkergülve vért követel. Nincs a dologban semmi személyes. Szavakkal igyekeznek egymáson sebeket ejteni.
– Ez hát afféle érvelés, vagy egy vita vége? Egyfajta vélemény?
– Ők úgy nevezik, politika: a közösség ügye. Róma valódi támaszai ezek itt mind, rendes adófizetők, gyáva, hájas, megbízható, jó polgárok. Ilyenkor kell, hogy a gőzt kissé kieresszék. Valakit ütniük kell nekik is, hogy Róma sarujának tiprása hátukon annyira ne sajogjon. Mert mi más lenne Róma? Néhány hatalmas saru, és milliónyi hát, amelyen tipornak.
– S mit szólnak ehhez a papok?
– Amit a papok mindig, mindenütt szólni szoktak, Helytartó. Ékesszólásuk hallgatag, hallgatásuk pedig beszédes. Minket támogatnak, de persze nem ingyen teszik. Vérszomjuk pedig, mint a papoké általában, telhetetlen. Azt ott, azt a keszeg, gubancos szakállút is ők adták a hóhéraink kezére, mert ők maguk vért nem ontanak, de mindig lelkesen szállítják nekünk a halálra szánt foglyokat.
– Ha jól tudom, egyet el kell engednem közülük.
– Igen, Procurator, Róma kegye, nekik meg ősi szokásuk, melyet üdvös betartanod. De vigyázz, mert a tömeg könnyen nekivadul…
– Tudom. És én még vízvezetéket akartam ezeknek…! Könyvtárat, kultúrát, cirkuszt, gladiátorokat… utcakövet. Csak felszednék, hogy egymást halálra kövezzék vele… Engedjétek el azt a málé soványat!
– Nem ajánlom, Procurator. Az politikai. Mikor katonáid elhurcolták, az emberei ellenálltak, s a kavarodást valami templomszolga füle bánta… bár utóbb, azt vallotta, visszanőtt neki… s egy kardra valakik állítólag azt írták, „halál a rómaikra!”. Amellett ez és a barátai hajléktalan-aktivisták, amolyan izgága, anarchista hippik, vagy rajongó szektások. Senkit sem tisztelnek. A múltkor a templomban okoztak botrányt, de többnyire a város valamelyik parkjában tanyáznak életvitelszerűen. Nem nyiratkoznak; nótáznak, dobolnak egész nap, bort isznak és kenyeret ropogtatnak hozzá, a járókelőkkel kötekednek. Úgy hírlik, buzik, legalábbis néhányan közülük, talán pont ez a kehes vezérük is; és titokban mind halfejet imádnak.
– És mit akar a nép? Mit akarnak Róma derék adófizetői, akik nem kértek a vízvezetékemből? Mit követel az isteni vox populi?
– A népet itt, Helytartó, ez a cirkusz nemigen érdekli. Akik ide eljöttek, azok nem népben, hanem nemzetben gondolkodnak – ilyenkor mind büszke rómaiak, de fordíts csak hátat nekik, és a véredet akarják. Mert vért akarnak, amíg világ a világ. Barabás az ő emberük, őt követelik zúgva.
– Ki ez a Barabás?
– Valami gazdag rablógyilkos. A közösség megbecsült tagja.
– S Rómának konkurencia.
– Megvásárolható, Pilátus. És tiszteli a Caesart, az isteneket. Téged is tisztelni fog. Az a másik, a girhes, az sosem; annak hiába adnál tömjénárusítási koncessziót. Őt jobb, ha megfeszítteted. A követőivel majd már inkább egyezkedhetsz. Egyszer még, ki tudja, akár Róma támaszai is lehetnek. Egyszer talán ők maguk lesznek Róma.
– Legyen hát. Feszítsétek meg azt a soványt; a kövér rablót meg engedjétek szabadon!
– Bölcs, államférfihoz illő döntés, Pilátus! Évezredeken át dicsőíteni fogják érte a neved!
@ATCG: csak a trianon utáni,
/ meg akiknek ezt tanították az elit gimnáziumokban 1950 után ,a foxi maxi egyetemet végzett töri tanárok…./
@jotunder:
86-ban az alakuló unjó meghívásán élveztem a birminghami csodát!
Szombat este nem lehetett kimenni az utcára,sörös üvegeket dobáltak a fejedhez,gyorsan taxiba ültem s vissza! a csendes kis campus- ra!
@ATCG: abban az időben még nem voltak nemzetállamok, a nemzet fogalma is később keletkezett.
@incze: „…de a fejében nincsen rendszer (már ami egy pár napnál tovább élne)”
Én attól tartok, van. Egyfelől van valamiféle szotyiszagú küldetéstudata (még ha annak túlnyomó része a fodball nevű, rugdosással folytatott közösségi szórakozásra[?] is irányul), másfelől mindig is sündörögtek körülötte olyanok, akik gyengéd ösztökéléssel igyekeztek felnyitni a szemét arra, mi is a stájsz (lásd gyíkemberek, kolbászsütetű magyarság, pógár & semjénkereszténység, illiterátus állam etc.)*.
.
.
.
.
* Lánczi-Tellér, hogy távozna belőletek rektálisan egy szakajtó dühös sün!
@WiteNoir:
„Bár, hogy Bogár mit mond…”
Előző kommentemben tényleg csak kivonatosan és nem pontosan citálva idéztem Bogár Lászlót.
Utána néztem a hitelesség kedvéért, és nyilatkozatának második mondata bármilyen vérfagyasztóan hangzik is, egyezik az orbáni politikával
Mit is mond Bogár László?
„A magyar társadalom legalább harmada végképp elveszett, már semmiféle eszközzel nem lehet visszahozni őket a végső nyomorúságból…Társadalmi szinten gyakorlatilag leírhatjuk őket…nem akarnak dolgozni, de a munkaerőpiac sem kér belőlük.”
„Orbán Viktor látja ezt a csapdát, csak nem beszélhet őszintén a valóságról.Nem derülhet ki, hogy ezeket az embereket ott kell hagyni az út szélén, mert ha nem így teszünk, akkor a többiek soha nem fognak célba érni.”
Csupán egy kérdés.
Nem ezt a filozófiát látjuk megvalósulni az orbáni társadalmi rétegződést kialakító politikájában?
@Mariann19: Ő a mi kis nemzeti szégyenünk, kicsi, buta, aljas, de legalább a mienk.
@Mariann19:
abban, hogy pármillió ember van, akiből a társadalom sikeresebb részének nem csekély hányada nem kér, akiknek max. egy részét lehetne integrálni nem mindannyiukat ill. akik között vannak olyanok, akik nem is akarnának integrálódni, szerintem igaza van.
a következtetés, amit ebből levon meg amit szerinte orbán lát, viszont nyilván részben megideologizálás, meg nem specifikusan orbáni, a sikertelen, szegény stb. emberek támadása, a velük szembeni elégedetlenség eléggé elterjedt, nem csak magyarországon.
még az a „proli” aki csak egy szinttel van feljebb mint ezek, az sem kizárt, hogy a szegényebbeket, a „dologtalanokat”, „élősködőket” stb. mocskolja
@csársz: kösz 🙂
Ami azt illeti, elég riasztónak tűnt ez alatt a poszt alatt, hogy annyi mindenki elhallgatott, akinek amúgy szokott lenni mondanivalója. Volt olyan pont, amikor tartottam tőle, hogy a mandiner fiókblogja leszünk.
@jotunder:
jotunder!
Olyan jóságos, megengedő, elnéző vagy, hogy ellenpéldaként bemutatnálak a Béndek – Mandíner vitában, mely a magyarok gyűlölködő természetéről szól.
Ugye, nem is vagyunk mi olyan rosszak?
@incze: ” simicska távoztával megszűnt az állam erté jellege (elnökkel és vezérigazgatóval)” – szerintem ez csak az eltartottkisujjú fehérgalléros tagozat valamelyes meggyengülését mutatja.
Ami azt illeti, a javaslatom felfűzhető egy olyan mézesmadzagra is (hangsúlyozva, hogy nem ízlésem szerinti a dolog), hogy egy ilyen projektben azért akkor is jelentős lopási potenciál rejlik, ha valamennyit muszáj is rákölteni (lásd kerítés). Gondoltam, ez esetleg motivációs tényező lehetne…
@Mariann19: és mondd csak, kik a „többiek”?
@WiteNoir: a szavazatukra azonban mindenkor számítunk.
@Érvsebész:
a hazai demagóg szélsőjobb természetesen igen.
de egyesek már a szavazati jog korlátozását tervezik, csak adófizetők vagy bizonyos jövedelemszint felettiek, iskolai végzettség vagy iq vagy társadalomismereti teszt alapján, stb.
ne feledjük, már a magyar narancsban is leírta balázs zoltán, hogy a konzervatívok mindig kritikusan tekintettek a demokráciára.
szóval itt is két verzió van:
-szavazatvásárlás, megfélemlítés, agymosás
-kizárási kísérlet