A mesterséges intelligencia avagy a hypekorszak vége
Eredeti szerző: jotunder
Néhány napja a Google Cloud Machine Learning Group leigazolta a Snapchat kutatási részlegének vezetőjét Jia Li-t és a Stanford Egyetem Mesterséges Intelligencia Csoportjának igazgatóját Fei-Fei Li-t. Korábban a torontoi mesterséges intelligenciaguru Geoffrey Hinton is átment (legalábbis félig) a Google-hoz a torontói egyetemről. A Baidu, a Facebook és az Amazon is hozott embereket az akadémiai szférából, a Microsoft saját mesterséges intelligencia kutatóközpontot alapított.
Teljesen véletlenül bukkantam erre a gyöngyszemre a Századvég kiadásában, amelyben főleg bölcsészek mutatják be, hogy mennyire képesek nem megérteni a hálózatelméletet. Személyes kedvencem Szvetelszky Zsuzsanna, aki a kristályrácsokat hozza fel a véletlen gráfokra példának, bár Balázs Géza nyelvvédelmista is szépen teljesít. Nem a hálózatelmélet volt az első hype, a katasztrófaelmélet és a fraktálelmélet is az volt, általában tíz-tizenkét évente tűnik fel valami új, amibe az emberek beleszeretnek, miközben annyi energiát sem hajlandóak belefektetni, hogy legalább az alapvető fogalmak jelentésével tisztában legyenek. Bár, ha belegondol az ember, azzal el is veszne a dolog varázsa.
Az AI hype valódinak tűnik, ezek nem viccelnek, ezek megérezték a vér szagát, a kifejezés talán egyetlen pozitív értelmében, itt nem sikerkönyvekről van szó, vacsora utáni társasági beszélgetésekről, hanem egy technológiai kvantumugrásról, és természetesen végtelen mennyiségű pénzről.
Az AI nem ígér semmit. Az AI eleve azzal nyitott, hogy megverte a világ egyik legjobb go játékosát. A sakkot még elhitte valahogy az ember, a go humán dimenziói áttörhetetlennek tűntek, ötven éves távlatban is lehetetlennek tartották, hogy a mesterséges intelligencia lenyomja az embert. Én, személyesen, abban reménykedem, hogy az elkövetkező húsz-harminc évben az AI nem fogja legyőzni az embert az összes lehetséges intellektuális tevékenységben (és ha szabad választani, akkor rögtön a matematikai tételek bizonyításában látnám szívesen azt, hogy vár még egy kicsit).
Nem is olyan régen magyarázták el nekem, hogy nagyjából hogyan működik a „deep learning”, akit érdekel, és hajlandó valamennyi időt áldozni rá, esetleg olvassa el ezt. A legrémisztőbb ebben az egészben, hogy teljesen kikerüli az emberi gondolkodást, egy lokális evolúciót játszik le, kifejezetten a célfeladatra koncentrálva. Az AI úgy különbözteti meg halálos biztonsággal a kutyát a macskától, hogy közben nem magyarázzák el neki, hogy mit jelent a kutya és a macska, sőt azt sem mondják el neki, hol végződik a kutya és hol kezdődik a padló, amin a kutya áll. A „deep learning” nem akarja utánozni az embert, úgy valószínűleg nem is tudná megverni.
A fraktálhype és a hálózathype mögött a modern ember reménye van, hogy a rettenetes bonyolult világra elég csak ügyesen ránézni, hogy megfejtsünk valamilyen addig nem látott rejtett összefüggést, majd ezt egy oldalon különösebb erőfeszítések nélkül el is lehet olvasni, és holnapra lőn szovjet hatalom és az egész ország villamosítása utána a világ olyan nice and fuzzy lesz, mint egy angóramacska. Valamiért a Google, a Baidu, a Facebook és a Microsoft nem ezekre ugrott, és valahogy a két Li nevű hölgy (kínaiak és még nők is, el nem mondja ezt valaki a Balog Zoltánnak és a Lázár Jánosnak, mert még összezavarodnak a helyes ugocsai pedagógiai elveket illetőleg, melyek szerint a legfontosabb dolog, hogy egészséges, turáni fajtájú fiúgyermekeket egyenes ülő testtartásban kell elhelyezni valamely egyházi iskolában, miközben a lányok lepirítják a hagymát) sem ezekben gyúrta ki magát.
A globális kapitalizmus nem feltétlenül kerti piknik nyári lugasban rebarbarateával és aprósüteménnyel, de kurvára tudja, hogy mit csinál. És most megint elkezdte csinálni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518829-6ae0fdee6836c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518829&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518829-6ae0fdee6836c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518829-6ae0fdee6836c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
egyik kedvenc halandzsa előadásom:
http://www.youtube.com/watch?v=BCae_zGoZpY
@OoOoOo: valami ilyesmi…
Mesterséges intelligenciában sem ez az első hype. Ha megnézi az ember, hogy a 60-as években miket ígértek az AI-osok, akkor azért ez is gyanús lesz. Nem véletlenül vágták vissza az AI és a „machine translation”, meg más hasonló projektek finanszírozását a hidegháború vége után.
A deep learning valamivel hihetőbb, a másik meg, hogy ezek a cégek, mint a google, megengedhetik maguknak, hogy olyan befektetést is csináljanak, ami ugyan nem tuti, hogy bejön, de ha igen, akkor nagyon.
Aki minden AI-breakthrough hiret olvasva mini-panikrohamot szeretne kapni, annak ajanlom Nick Bostrom „Superintelligence” c. konyvet. Ha ez az egesz Deep Learning nem egy lufi, vagy az alkalmazhatosaga nem bizonyul erosen behataroltnak, akkor komolyabb veszelyeket rejthet, mint anno nuklearis energia, vagy a biologiai fegyverek, csak ezesetben meg az sem egyertelmu, hogy egyaltalan elvben lehetseges-e a dolgot kontrol alatt tartani (filozofiai terepre teved nagyon gyorsan, aki megprobalja kibogozni).
Januárban várható egy cikk, amiben a Deepmind egy fizikai kutatási problémával foglalkozott. Mondjuk az nem a Századvégben fog megjelenni.
Szemelyes kedvencem a tanulo algoritmus segitsegevel tervezett tanulo algoritmus:
arxiv.org/abs/1606.04474
Ezen a ponton a kutatok is elkezdtek kicsit izzadni, gondolom…
@szazharminchet: A „deep learning” alapjai borzasztóan régen megvoltak, Hinton talán leghíresebb cikke több mint harminc éves. Ha jól értem mostanában tudták csak kipróbálni azokat a látszólag jelentéktelen technológiai trükköket, ami begyorsította az AI-t.
@@snakekiller23: Az ember azért a bolygó ura, mert mindenféle intellektuális tevékenységben lenyomja az összes lehetséges majmot, delfint, kabócát. Ha egy kabóca valamiért minden lehetséges intellektuális tevékenységben lenyomná az embert, akkor valószínűleg másnap rájönne, hogy mégis csak neki kellene lenni a bolygó urának.
„Az AI úgy különbözteti meg halálos biztonsággal a kutyát a macskától, hogy közben nem magyarázzák el neki, hogy mit jelent a kutya és a macska, sőt azt sem mondják el neki, hol végződik a kutya és hol kezdődik a padló, amin a kutya áll.”
Pont ettől AI. Egy kisgyereknek sem kell megtanítanod, hol kezdődik a padló és hol ér véget a kutya.
@jotunder: Sosem értettem, miért gondolják emberek, hogy az intelligenciával (bármit is jelentsen az) az uralkodás vágya is együttjár. Semmilyen vágy és szándék nem jár vele.
@jotunder: „Az ember […] a bolygó ura”. Émile Zola szerint: Nana! 😉
@dreg3: mert az uralkodás mellékterméke bármilyen egyéb cél hatékony megvalósításának. Lásd en.wikipedia.org/wiki/Instrumental_convergence
ha ezek a hálózatkutatási és fraktálos többé-kevésbé kóklerkedések a helyükre kerülnek vmi miatt (legyen az az AI akár), az csak jó, segíti a tudomány éppen esedékes tisztulását is. A magamfajta fél-bölcsésznek pedig kifejezetten felszabadító volna, ha nem kellene szemlesütve hallgatni a szaktársakat a nyilváénvaló süketelésükkel, amiket én nem tudok nyakon ragadni, mert nem értek hozzá, de hát világos, hogy süketelés. Ez azért volna fontos, mert spec éppen a mesterséges intelligencia vagy a robotika, vagy a molekuláris biológia vagy az idegtudomány kapcsán kognitív, filozófiai stb. kérdéseket tömege sorjázik, amikkel nem lehet tisztességgel foglalkozni, ha közben bölcsészirányból a Bif Data és egyebekhez ilyen módon közelítenek a filoszok.
@dreg3: Nem vágy, hanem eszköz lehet egy feladat megoldásához. A megoldás gyorsítása/egyszerűsítése már lehet vágy…
@jotunder: Kognitív képesség?
@jotunder:
A legremisztobb nem is a Skynet-jellegu „ontudatra ebredes” szcenario, hanem, hogy a gep lehet, hogy rendesen, engedelmes modon vegrahajtja amit kerunk tole, csak milyen aron… hogyan szoritasz biztos keretek koze valamit ami per def. sokkal okosabb barmelyik embernel? Mi akadalyozza meg, hogy emberi szempontbol rettetenetes karokat okozzon, amugy mellekhataskent, a feladata vegrahajtasa erdekeben? Az „emberi szempontok” nem igazan paszirozhatok bele valamilyen formallogikai keretbe (ezt mar Asimov alaposan korbejarta, hogy csak a legismertebb peldat hozzam).
Jáj. neuralnetworksanddeeplearning.com/chap1.html Középiskolában csináltam először. Ez kisikolásoknak való.
@snakekiller23: S. Lem: A Legyőzhetetlen; Béke a Földön (azóta is baj van az orientációmmal, hiába rakták sínbe a Corpus Callosum-om :-D); Summa Technologiae; A XXI. sz. fegyverrendszerei; csak hogy a Kiberiáda humorzsáiba rejtett tartalmakról szó se essék.
@snakekiller23: Én leginkább attól tartok, hogy van-e valaki az ethics board-ban, aki Eric Schmidt kezére csap, amikor az a CIA-vel meg a többi hárombetűssel próbálja korrumpáltatni magát. (Megfelelő mennyiségű adattal ellátva a legjobb AI a legjobb hírszerzőket 4-5 nagyságrenddel veri tudásban és sebességben is, kb. ez a status quo.)
Aztán majd lehet, hogy idővel lesznek nehezebb problémák is, de az talán még odébb van.
Emlékszem, pár éve milyen lesajnáló módon álltak hozzá a hard matekosok a soft computinghoz, igen, jótündér is. Változnak az idők.
@ijontichy: Konkrétan itt: braz13.akarki.hu/keret.cgi?/Stanislaw/24.html
@OoOoOo: Úrjézusszűzmária borogass. Egy poligráfon se menne át, annyira hallatszik, hogy ő se érti, amit mond. Már amennyire van mit érteni rajta… Pedig 25 éve olvastam tőle valamit, amiből akkor azt szűrtem le, 15 évesen, hogy ez egy okos ember.
Amit eddig én tapasztaltam az elmúlt évek fejlődéséből, az a Google képkeresője. Elképesztően hatékonnyá vált az elmúlt években.
Itt van egy 2012-es cikk arról, hogy egy neurális háló megalkotja a macska koncepcióját unsipervised leraning módon.
http://www.nytimes.com/2012/06/26/technology/in-a-big-network-of-computers-evidence-of-machine-learning.html
Ebben nincsen semmi újdonság, annyi történt, hogy sokkal nagyobb neurális hálókat lehet futtatni manapság. Nekem anno egy 16×16+10+10 neuronból álló hálózatom megtanulta a karaktereket felismerni. Ez volt a házim.
A második bekezdés századvéges mondata ugye nem azt akarja jelenteni, hogy „a bölcsészek” hülyék ehhöz amúgy gyárilag? Ugye nem??? (Mert nagyon nem azok.)
@Sasvári Péter: Mindenki gyárilag hülye hozzá, és a bölcsészek alap képzésében semmi nincs, ami ezen segítene. Attól persze személyesen utána járhatnának mielőtt beszélnének a témáról, de az sok idő és nem divat (ami megint csak nem bölcsész sajátosság, de a „posztmodern” filozófus osztja az az észt a modern tudományról egy típuspélda).
„A legtöbb amit a magyar iskolarendszer a magyar gyerekeknek adhat, hogy jó keresztyénekké és jó magyarokká nevelje őket. Ami ezen túl van az megkérdőjelezhető.” (Lázár János)
@OoOoOo: @Mister Gumpy: Feladom. A sokadik nekifutás után sem vagyok képes ennyi mellébeszélést elviselni fél perc után. Bele-belehallgattam, de az „alákérdezői hozzászólás” (ott ezt „kritikainak” hívták) is felmérhetetlen kincs.
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: Intelligenciáról – pláne mesterségesről – szólt a bekezdés és kapcsolódott a megjegyzések zöme. Mi köze ehhez Lázárnak???
@acs63:
mármint, hogy a mesterséges intelligenciának mi köze az oktatáshoz? nálunk tényleg nem sok.
igénytelen kommentem arra a szituációra próbált rámutatni, mily ellentét feszül a között, amerre a világ megy, és aközött, ahogy vezetőink az oktatás céljáról és feladatairól gondolkodnak.
pusztán érdekesnek tartottam, hogy jelenleg, amikor máshol AI-t kutatnak, génsebészkednek vagy a Marsra szállnak, nálunk a Miniszterelnök személye körüli miniszter mit gondol, merre haladjon a magyar oktatás.
azért is gondoltam ezt ide vágónak, mivel a Vincenten hosszú-hosszú posztok óta majd minden téma kapcsán végül is a körül forog a diskurzus, hogy mi a Magyar Minőség ma.
mindazonáltal elnézést, ha bármiben is feltartottalak volna.
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: Off
Egy egyházi iskolában próbált nyalizni. Vagy nem úgy gondolta (és akkor hazudik), vagy úgy gondolta, ahogy’, de egyik esetben sem látok benne sok intelligenciát.
Nem tartottál fel, csak nem értettem Lázár szerepét…
On
@acs63: Lázár nyilváncalóan van annyira vallásos mint Dawkins. Ha egy másodpercig is hinne bármilyen felőbb igazságosságban, abban a másodpercben megszaggatná ruháit, hamut szórna a fejére és a továbbiakban egy faoduban lakna bogyókon és gyökereken, miközben minden nap rituális önkorbácsolást végezne. Mivel ezt nem teszi, azt kell hinem, hogy egy cinikus geci, aki minden pillanatban azt teszi és mondja, ami a mocskos érdekeit leginkább szolgálja. Most épp jó ötletnek tűnt ezt a baromságot kibüffenteni, hát nem tartotta vissza. A saját gyerekeit nyilván nem eszerint taníttatja, hanem olyan iskolába járatja, ahol más is ragad rájuk azon kívül, hogy jó magyarok és jó keresztények, bármit is jelentsen ez.
@ijontichy:
Lewis Padgett: A Twonky
🙂
@acs63:
pedig Lázár még név szerint meg is lett idézve a posztban. 🙂
@ámbátor:
csak Dawkins nem ÚGY ateista mint Lázár.
@Szindbad: Azért van még ott a mindennapokban is tapasztalt eredmény. Ott van pl a shazam, ami hihetetlen minségű mintákból képes zenét felismerni, vagy a youtube automatikus feliratozója, ami meglehetős hatékonysággal találja ki mit mondanak a filmen. És peresze ami mögött ugyanaz fut, ami megérti, ha azt mondod, ok google vagy azt, hogy hey siri.
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: Nem úgy, de ugyanakkora a hitüka kaporszakállúban. Csak mondjuk Dawkins nem tetteti hogy a keresztény értékek vezérelnék napi tetteit, mint ez a parazita.
@Szindbad: Ez nem „computing”, ez egy teljesen konkrét elv, amihez hosszú évek alatt fejlődött ki a technológia, gyakorlatilag nem is tudomány, hanem művészet (mármint a MNIST alapú felismerés tökéletesítése, mert a nagy egész az tele van klasszikus számítástudományi, adott esetben matematikai problémákkal).
@Sasvári Péter: Nincsenek „bölcsészek”. Konkrét személyek vannak, pl. Szvetelszky Zsuzsanna, akinek sikerült utánanéznem, többször is eladta ezt a halandzsát. Fogalma sincs arról, hogy miről beszél. Csepeli sem akármi. Vicces. Ez egyébként inkább morális, mint intellektuális probléma. Ugyan, miért kellene értenie komplikált matematikai ügyekhez bárkinek, akinek nem ez a szakmája. Az az érdekes, ahogy lazán, levegővétel nélkül beszélnek valamiről, amiről lövésük sincs. És nem „bölcsészek”, hanem igen konkrét módon A, B és C.
@jotunder: Mondjuk az általad linkelt cikk is azzal zár, hogy ” Comparing a deep network to a shallow network is a bit like comparing a programming language with the ability to make function calls to a stripped down language with no ability to make such calls. ” ami analógiának elég vad. Az, hogy egy nyelvben van, vagy nincs function call, csak az olvashatóságot befolyásolja, a turing gép function call nélkül is turing gép.
@jotunder:
Most lehet, hogy le vagyok maradva, de ez meg mindig kemenyen supervised learning, nem? Nagy mennyisegu, cimkezett adatra van szuksege, ami elegge kulonbozik attol, ahogy az emberi agy tanulni szokott (durvasok optimalizalt parameter, relative keves adat).
@snakekiller23: igen, ez így supervised, de a clusterezést meg lehet csinálni unsupervised módon is, csak ahhoz fokozatosan meg kell tanulni a megkülönböztetés fogalmát. a fei-fei li foglalkozott valami ilyesmivel, és ez az, amiből egy árva szót sem értek.
@snakekiller23: ha csepeli lennék azt mondanám, hogy valamilyen entrópia távolságot akarnak optimalizálni, de nem vagyok csepeli :))
@jotunder: csepeli fel akar szállni a bigdata vonatra, mentségére legyen mondva, hogy az ún. szakmabeliek is ezerrel fújják a ködöt a szerelvény körül. kicsit olyan ez, mint a dotkom lufi volt kb 25 éve.
@jotunder: Te használtad a „bölcsészek” kifejezést a szövegben. Semmi baj, meg még bizonyos kontextusban szabad „bölcsészeszni” is, csak ne fortyanj úgy fel mintha én találtam volna ki:) Én amúgy becsülettel bevallom, hogy totál hülye vagyok ehhez a témához (is). Ami nem baj, mert nem írok róla tanulmányokat. Viszont érdekelne. Maga az elmélet is (hálózatelmélet), meg, hogy mi köze az IT-hez. Valahol találok én erről olyan szintű leírást magyarul, vagy angolul mintha egy busmannak akarnák elmagyarázni, hogy mi az az űrrepülő, vagy Matolcsynak, hogy mi a matek?
@Sasvári Péter: én kicsit kritikusabb vagyok a hálózatelmélettel kapcsolatban, mint az átlag…
amit ma a a hálózatelmélet „alapjainak” neveznek, az nem más, mint egy darab gráfelméleti konstrukció pontos megértése és az a hit, hogy ezen konstrukció komoly szerepet játszhat a természetben megfigyelhető (bár általában csak absztrakt értelemben létező) hálózatok megértésében.
a hype lényege az, hogy megpróbálják úgy beállítani a dolgot, hogy itt valami egészen látványos jelenségről van szó.
a gráfelméleti konstrukció érdekes (de nem új), a rigorózus matematikai eredmények komolyak (de nem hálózatelmélészek találták ki), és a metaforák szintjén talán igaz az, hogy valami tényleg van (de nem annyi, és nem úgy).
a barabasinak van egy tankönyve, barabasi.com/networksciencebook/ ami jóval kevésbé hype, mint a szokásos szövegei. az 5. pontban definiált PA-modell az, amit skála-független hálózatnak neveznek (azaz, minél inkább hasonlít valami erre a konstrukcióra, annál inkább szokták skála-függetlennek nevezni).
@snakekiller23: +1
Amúgy ebben az egész orbániában talán ez az egyetlen, csöppnyi vigasz: hogy nekünk, emberi fajnak – ahogy magunkat ma ismerjük –, úgyis rövidesen végünk 🙂
[És ez a ‘rövidesen’ bizony pár évtizedet jelent, max. – Ennyit a NER-ről, a szotyializmusról, Lázárról, meg Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök jövőképének megalapozottságáról.]
@RontoPal: „Moore-törvény”, „A Címtár”, „Net Computing”, „DotCom”, „VM”, „Big Data”… egykutya. Ha egy „üst” körül megjelenik pár Walaki (így, nagy kezdőbetűvel) és elkezdi fényezni, akkor mindig lesz ott egy kis nyüzsi.
@jotunder: „én kicsit kritikusabb vagyok a hálózatelmélettel kapcsolatban, mint az átlag…” – igen, ezt tudom 🙂
Szerintem a társadalomra használható, alkalmazható – de ha beleolvasod, az első mondat után valószínűleg – és jogosan – káromkodva törlöd, mivel én is fals példát hoztam fel, amivel úgy gondoltam, hogy sokkal egyszerűbben lehet szemléltetni egy amúgy meglehetősen komplex témát. Lehet, ez nagyon súlyos hiba a részemről – de sokat gondolkodtam, s nem találtam jobb megoldást.
geo1.blog.hu/2016/11/01/halo_vagy_galozat
A gond ott van – szerintem – hogy amit hálózatelméletnek nevezünk, az csak a skálafüggetlenségig „matek”, ami ezen túl van, az inkább szemléltetés, értelmezés – de azt nem lehet megmondani, hogy mikortól veszti el egy adott rendszer a rugalmasságát, meddig képes növekedni, mikor esik szét, stb.
Az MI-ről: nem tudom, mit jelent, ha valakiről azt írják, hogy Oxfordi Egyetem professzora – az könyvének az ismertetője, ezt neked és másoknak is ajánlom:
szazad21.blog.hu/2016/08/01/szuperintelligencia
Ennek a könyvnek a hatására írta meg Csányi Vilmos a saját könyvét – amiben lényegében az előbbinek egy pozitív szcenárióját írja le:
szazad21.blog.hu/2016/11/07/olvass_csanyi_vilmost
Egy dologról nem esett szó. Tegyük fel, hogy az AI lelassul, nem válik szuperintelligenciává (ennek azért elég komoly esélye van, legalábbis középtávon).
Tíz éven belül, talán kevesebb, a szemi-intellektuális tevékenységekben mindenképpen hülyére fogja verni az embert. Minden, ami nem igényel aránylag komplex gondolkodást kiváltható lesz egy filléres AI programmal. Nem ötven év múlva, hanem maximum tíz éven belül.
@Szindbad: szerintem ezen nem nagyon érdemes változtatni, én ugyan nem vagyok hard matekos, de az informatikából, big data és ai környékéről annyi baromság zúdul – megkülönböztethetetlenül a valamire tán jó, de még nem tudni mire ötletektől, hogy az egészséges szkepszis elengedhetetlen, a lenézés tán nem szép dolog, de egyáltalán nem alaptalan azokkal szemben, akik épp a világot akarják átvenni, de láthatólag fogalmuk sincsen, mirt beszélnek.
amúgy nekem a nagy áttörések és eredmények épp azt muttják, hogy milyen irgalmatlanul pazarló ez a tehcnológia (neurális háló, deep learning), és hogy nagyon egészen jelentékeny konceptuális előrelépés nélkül az marad, aminek most látszik, egy rendkívül elaborált, és tetszés szerint hegyezhető mintafelsimerő célgép (a go-nál is).
ez nagyon messzi van az intelligenciától (bármi is legyen az), noha ilyesmi kell hozzá – de nem így. az emberi (élőlényi) intelligencia modellezése szemponjából ez elég nyilvánvalóan vakvágány. (magyarul, kurvára nem így működik.)
@Sasvári Péter: egy magyar leírás:
linkgroup.semmelweis.hu/weaklinks_HU.php
@incze: az intelligencia valójában felismerési képesség. A kérdés az, hogy a MI (vagy a szuper intelligencia) képes lesz-e arra, amit kreativitásnak nevezünk.