A mesterséges intelligencia avagy a hypekorszak vége
Eredeti szerző: jotunder
Néhány napja a Google Cloud Machine Learning Group leigazolta a Snapchat kutatási részlegének vezetőjét Jia Li-t és a Stanford Egyetem Mesterséges Intelligencia Csoportjának igazgatóját Fei-Fei Li-t. Korábban a torontoi mesterséges intelligenciaguru Geoffrey Hinton is átment (legalábbis félig) a Google-hoz a torontói egyetemről. A Baidu, a Facebook és az Amazon is hozott embereket az akadémiai szférából, a Microsoft saját mesterséges intelligencia kutatóközpontot alapított.
Teljesen véletlenül bukkantam erre a gyöngyszemre a Századvég kiadásában, amelyben főleg bölcsészek mutatják be, hogy mennyire képesek nem megérteni a hálózatelméletet. Személyes kedvencem Szvetelszky Zsuzsanna, aki a kristályrácsokat hozza fel a véletlen gráfokra példának, bár Balázs Géza nyelvvédelmista is szépen teljesít. Nem a hálózatelmélet volt az első hype, a katasztrófaelmélet és a fraktálelmélet is az volt, általában tíz-tizenkét évente tűnik fel valami új, amibe az emberek beleszeretnek, miközben annyi energiát sem hajlandóak belefektetni, hogy legalább az alapvető fogalmak jelentésével tisztában legyenek. Bár, ha belegondol az ember, azzal el is veszne a dolog varázsa.
Az AI hype valódinak tűnik, ezek nem viccelnek, ezek megérezték a vér szagát, a kifejezés talán egyetlen pozitív értelmében, itt nem sikerkönyvekről van szó, vacsora utáni társasági beszélgetésekről, hanem egy technológiai kvantumugrásról, és természetesen végtelen mennyiségű pénzről.
Az AI nem ígér semmit. Az AI eleve azzal nyitott, hogy megverte a világ egyik legjobb go játékosát. A sakkot még elhitte valahogy az ember, a go humán dimenziói áttörhetetlennek tűntek, ötven éves távlatban is lehetetlennek tartották, hogy a mesterséges intelligencia lenyomja az embert. Én, személyesen, abban reménykedem, hogy az elkövetkező húsz-harminc évben az AI nem fogja legyőzni az embert az összes lehetséges intellektuális tevékenységben (és ha szabad választani, akkor rögtön a matematikai tételek bizonyításában látnám szívesen azt, hogy vár még egy kicsit).
Nem is olyan régen magyarázták el nekem, hogy nagyjából hogyan működik a „deep learning”, akit érdekel, és hajlandó valamennyi időt áldozni rá, esetleg olvassa el ezt. A legrémisztőbb ebben az egészben, hogy teljesen kikerüli az emberi gondolkodást, egy lokális evolúciót játszik le, kifejezetten a célfeladatra koncentrálva. Az AI úgy különbözteti meg halálos biztonsággal a kutyát a macskától, hogy közben nem magyarázzák el neki, hogy mit jelent a kutya és a macska, sőt azt sem mondják el neki, hol végződik a kutya és hol kezdődik a padló, amin a kutya áll. A „deep learning” nem akarja utánozni az embert, úgy valószínűleg nem is tudná megverni.
A fraktálhype és a hálózathype mögött a modern ember reménye van, hogy a rettenetes bonyolult világra elég csak ügyesen ránézni, hogy megfejtsünk valamilyen addig nem látott rejtett összefüggést, majd ezt egy oldalon különösebb erőfeszítések nélkül el is lehet olvasni, és holnapra lőn szovjet hatalom és az egész ország villamosítása utána a világ olyan nice and fuzzy lesz, mint egy angóramacska. Valamiért a Google, a Baidu, a Facebook és a Microsoft nem ezekre ugrott, és valahogy a két Li nevű hölgy (kínaiak és még nők is, el nem mondja ezt valaki a Balog Zoltánnak és a Lázár Jánosnak, mert még összezavarodnak a helyes ugocsai pedagógiai elveket illetőleg, melyek szerint a legfontosabb dolog, hogy egészséges, turáni fajtájú fiúgyermekeket egyenes ülő testtartásban kell elhelyezni valamely egyházi iskolában, miközben a lányok lepirítják a hagymát) sem ezekben gyúrta ki magát.
A globális kapitalizmus nem feltétlenül kerti piknik nyári lugasban rebarbarateával és aprósüteménnyel, de kurvára tudja, hogy mit csinál. És most megint elkezdte csinálni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518829-6ae0f25178072' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518829&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518829-6ae0f25178072&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518829-6ae0f25178072' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Geo_: már most képes rá. ez a legfurcsább az egészben.
@jotunder: huhh, ezt nem is tudtam… Erről valami, elérhető? (Holnap egy gépek-emberek konferenciára megyek – mit mondjak, nem előadóként 🙂
Személy szerint nem félek egy magasabb intelligenciától – szerencsém volt mindig olyan környezetben dolgozni, olyan közegben mozogni, ahol voltak ilyen emberek – a gond ott van, hogy biztosítható-e a Csányi-féle emberbarát változat. (Ami azt is jelenti, hogy „jó kezekből” kerül ki.)
@jotunder: Hol látszik, hogy képes rá?
@jotunder: (Csányi Vilmos szerint csak csoportos kreativitás létezik – igaz, ezen azt érti, hogy mások által már kitalált, létrehozott dolgokból születhetnek csak újak.)
@Szindbad: számos helyen. pl. amikor az alpha go elverte lee sedolt a második játszmában.
@incze: A Deepmind jelenlegi fejlesztési iránya a generalizáció és a one-shot learning. Azaz hogy egyetlen input adatból képes legyen tanulni, korábban más területeken szerzett tudás felhasználásával. Az eredményeknek egyelőre csak egy része publikus, pl. hogy sikerült memóriát illeszteni hozzá, és azt képes értelmesen használni (ld. differentiable neural computer).
Az pedig kezdettől fogva elvárás, hogy egyáltalán ne kelljen semmit címkézni, mert ahhoz emberből kéne többet alárakni, az meg drága és megbízhatatlan. Pl. úgy tanuljon nyelvet, hogy megnéz 20000 óra youtube videót, és rájön mindenre magától, fonológiától kezdve absztrakt nyelvészeti koncepciókig. Ennek egy felvizezett és hagyományos NN framework-re adaptált változata már ott fut a Google Translate mögött.
Szóval vannak azért áttörések, még ha nem is világot rengető áttörések.
@stefan75: „A Deepmind jelenlegi fejlesztési iránya a generalizáció és a one-shot learning. ” Ez is elég bullshitnek tűnik, van erről bővebb infó?
1992-ben az internet 0.14 és böngészés (HTML 1.0, ELTE kari tanács szavazott arról, hogy fel lehet-e tenni a Mosaicot a géptermi gépekre, hiszen több tíz kilobájtos képek jöhetnek le egy kattintással)
1996-ban BPR és vállalalatirányítás
1998-ban internetes vásárlás, Java
2004-ben SOA (nem shoah), Service Oriented Architecture (kihagytam 2 évet, a dotkomlufi miatt)
2008-ban mobil (iphone/android)
2012-ben nosql, big data, microservices
2016-ban ai, deep learning
Ez csak így fejből, mindegyik _rendkívül_ fontos volt, aztán szépen elmúlt. Az IT kezd olyan lenni, mint valami kicsit nehezebben változó felsőruha-trend, ha egyszer valaki mikroszervízeket használ, akkor mindenki mikroszervízeket fog használni két évig, ha kell, ha nem kell. Tudom, folyamatosan ilyeneken iszapbirkózok ügyfelekkel, és nem is ezek a legszörnyűbbek, hanem pl. az agilis módszertan és egyéb progresszív, kísérleti és hipszter fejlesztési elvek nem megfelelő helyen való alkalmazása – nyilvánvalóan a mögöttes logika ugyanaz, legyünk trendyk, verjük a habot, cv driven development, stb. Az AI egy kicsit izgalmasabb a széles publikumnak, mert míg a mikroszervízek nem mozgatják meg a halandó fantáziáját, az AI meg annak is ismerős, aki csak a Terminátorból szerzi az informatikai műveltségét. És sohase felejtsük el, hogy az az AI probléma, amire számítógépes program született, már nem AI, hanem „csak” algoritmus (ez az un AI-paradoxon).
@sárospataki lány: en.wikipedia.org/wiki/AI_effect
@sárospataki lány: illetve http://www.gartner.com/newsroom/id/3412017
@sárospataki lány: amiket írtál, mindegyik _rendkívül_ fontos volt és egyik se múlt el. Sokminden volt ami jött, hype volt, eltűnt, de ezek speciel velünk vannak, beépültek az eszköztárba. Voltak olyanok is, amik jöttek és eltűntek, vagy legalábbis teljesen marginalizálódtak. Pl a szakértői rendszerek, logikai programozás, objektum orientált adatbázisok sokkal nagyobbat puffantak a fentieknél, ahogy egy időben úgy tűnt, hogy a neurális hálóknak is annyi. Szép modell volt, jó játék, nagy hype, eltűnt. És most egyszer csak feléled és most épp úgy tűnik, meg is tud kapszkodni és hosszú távon velünk lesz, beszélget velünk a telefonból mint Siri, vagy kielemzi az MRI felvételt meg az EKG-t.
s-media-cache-https://www.cloudave.com/wp-content/uploads/HLIC/f505261657ca1b0dce8057ccd2b629b6.jpg
@ámbátor: vagy inkább http://www.cloudave.com/wp-content/uploads/HLIC/f505261657ca1b0dce8057ccd2b629b6.jpg
@ámbátor: a _rendkívüli_fontosság_ múlt el, bocs, nem fogalmaztam elég pontosan. természetesen volt ami megmaradt, leülepedett, stb, nem ezeket szemlélem cinikusan, hanem a hype-ciklusok elejét.
@ámbátor: 🙂 devops-ost nem adtak el hozzá? 🙂
@sárospataki lány:
Hm. A felsorolasban majdnem csupa olyan dolgot latok ami ugy „mult el”, hogy a mindennapi elet resze lett, meg kell eroltetni a memoriankat, hogy felidezzuk milyen volt nelkuluk az vilag.
@snakekiller23: lásd kettővel feljebb ámbátornak adott választ.
@jotunder: Őszintén nem értem, miért kreativitás az, ha elverek egy go bajnokot. Akkor se, ha go-ban verem el, nem egy sötét utcában. Mi ebben a kreatív?
Mi a különbség eközött, meg a zseniális versenyló között?
Tegyük fel, hogy egy fába belecsap a villám és valami gyönyörű, izgalmas alak rajzolódik ki belőle, ami sok embernek örömet okoz. Akkor a villám kreatív volt? Vagy az a kreatív, aki látja benne a szépet?
Ami azt illeti, hogy a gépek egyre inkább átvesznek minden emberi funkciót, és hogy ennek súlyos következményei lesznek, az persze igaz.
@Strawdog:
Az izgalom oka az, hogy a go-t nem igazan lehet „izombol” vagy memoriabol nyomni – egyszeruen tul sok jatszma lehetseges – igy eddig ugy gondoltak olyan szintu kreativitast es kombinacios keszseget igenyel, amire egy gep csak akkor lehet kepes, ha mar elkezdi kozeliteni az emberi intelligencia szintjet. Ez a legutobbi gyozelem egy nagymester ellen egy-ket evtizeddel elebe ment meg az optimistabb joslatoknak is.
@snakekiller23: Persze, ezt értem, és hogy nagy áttörés, azt is.
Azt is követem, hogy ezt (akár negatívan) rajongó – romanticizáló emberek kreativitásnak nevezik, vagy akár gondolkodásnak. De ettől még nem lesz az.
Helyette az van, hogy: rosszul gondolták. Ahogy a sakkot is régebben. Vagy még régebben azt, hogy ki tud több tizedesjegyet kiszámolni fejben.
Az sem kétséges számomra, hogy az emberi létezés rengeteg más szintjét is lehet helyettesíteni gépi funkciókkal – amitől persze ezek a szintek nagyon megváltoznak. Súlyos következményei vannak, ha a helyettesítést aztán összekeverjük az eredetivel, és emiatt ez messze nem ártatlan dolog.
@sárospataki lány: A kiegészítésekkel együtt is azt látom, hogy ezeket a dolgokat nem lehet összevetni az AI-val. Más a programázás paradigma váltásai, más a technológiai újátások (adattárolás és feldolgozás/ új eszközök/perifériák), más a matematika változó intenzitású (de azért állandónak vehető) és típusú beáramlása a nevezzük úgy számítástechnikába. A 80-as években ez egy klassz hype volt, mára már olyan mélységei vannak, amikre fel kell készülni (etikai) és mielőtt tovább lépne a tudomány meg kell találni ezeket a fogodzókat. Nyilván Hawkingot nem zavarta a SOA vagy a big data túlburjánzása, mint amivel most kell szembesülnünk…
@Strawdog: Ezzel a gondolatmenettel vigyázni kell, mert úgy jársz, mint egyszeri kreacionista a résben lakó istennel ( en.wikipedia.org/wiki/God_of_the_gaps ) Mindig pont ott lakik majd a kreativitás vagy a „magasabb emberi minöség” amit a gépek épp nem tudnak. Elöbb utóbb jön, hogy no de tud-e szimfóniát írni, de sajnos az az érzésem, hogy elöbb fog azt is irni, mint mondjuk én. Az nem ér, hogy az addig kreatívnak minösitett tevékenység hirtelen megszünik kreatívnak lenni, csak mert a gépnek is megy. Ha már nem megkülönböztethetö, hogy a gép tényleg szomorú, vagy empatikus, akkor az van olyan jó, mint az igazi.
Amúgy meg
index.hu/tech/2016/11/28/dr._skynetet_varjak_az_otos_rendeloben/
@Strawdog:
Az teny, hogy az emberi „kreativitas” sem annyira vegtelen mint azt szeretnenk hinni. Igy az internet es globalizacio altal biztositott teljesen szabad informacioaramlas es alkotas koraban szembeotlik mennyire kozel jarhatott az igazsaghoz Jung a kollektiv tudattalannal, meg a tobbivel. Ott van pl. a tvtropes, aminek olvasasa kozben szabalyos iszonyat kene, hogy elfogja az embert, ha vegiggondolja a kovetkezmenyeit a letezesenek (mar varom mikor derul ki valameyik friss kozonsegsiker regenyrol vagy forgatokonyvrol, hogy gep generalta).
@TG69: én szívesen fogadok, hogy két év múlva mekkora hype lesz az ai – semekkora. már most is léteznek ai-k, elég rég, pl az fx trading gyakorlatilag botok társalgása, a deep learning alapja az intelligens ágensek, és még sorolhatnám. a legfőbb érvem továbbra is az, hogy az ai csupán egy absztrakció, mert minden leimplementált ai már „csak” egy mezei algoritmus és így „csak” programozási kérdés, nem mesterséges intelligencia. és nem véletlenül keverem a technológiákat, trendeket és bullshitgenerátor-írta fogalmakat, ugyanis a hypeolás ezeket válogatás nélkül emeli be a köztudatba. de természetesen az is lehet, hogy tévedek az ai-val, pl. a javascript halálára is simán fogadtam volna, aztán még is él, és virul.
@sárospataki lány: szerinted miert kezd komoly penzeket kolteni a microsoft es a google az AI-ra, miert happoljak el a legjobb agyakat az amerikai egyetemekrol?
@jotunder: a google és a microsoft folyamatosan agyelszív. ne hagyjuk ki az amazont sem, az ugyanis az utóbbi fél évben minden cégnél agresszívabb braindraint folytat, mind kelet-európában, mind máshol (neki is van ai-részlege). nyilvánvalóan van fantázia és potenciál a különböző ai-megoldásokban, és ha nem lépnek időben, elviszik a koponyákat, ezért eggyel, de akár kettővel is előre gondolkodnak a nagyobb cégek. felvesznek mindenkit, hogy aztán kiszórják az egészet, mint mondjuk a google glasst, vagy a különböző szociális platformokat, ha nem jön be. értem én, hogy ez másnak tűnik, mert matematikusok hangsúlyosabban szerepelnek benne és végre nem unalmas adatbaszkurálásról van szó, de az iparági logika itt is érvényesül: pl. ha megvásárolom a legnagyobb agyakat, és az apple-nek nem jut már belőlük, akkor az apple-nél erről a körről lemaradnak, ami önmagában is elég sokat ér a google számára, függetlenül attól, hogy lesz-e ténylegesen termék, stb.
@sárospataki lány: en azt gondolom vagy talan remelem, hogy a szuperintelligencia nem szuletik meg az elkovetkezo harminc-negyven evben. abban lenyegeben biztos vagyok, hogy tiz even belul lesz egy brutalis ugras az AI-ben, es egesz iparagakat fog felforgatni a valtozas. ami ebbol ma lathato az meg csokkeno gradienssel is ezt jelenti. ha csak a hinton nevu foszer dolgait nezi az ember, az latszik, hogy szamolgattak, jatszogattak husz-harminc evig es egyszer csak beert az egesz, es most exponencialisan jobbak, mint par eve.
@jotunder: Merthogy odaért alá a hardver és nagyon besegít az AI-nek a big data nevü másik hype, ami irgalmatlan tömegü adatot gyüjt, visszajelzéssel együtt. Ha csak azt nézem, hogy az amazon nem csak gyüjti de még ki is írja, hogy aki ezt a terméket nézegette az végül mit vett, meg hogy tudom, hogy nem csak azt gyüjti, hogy konkrétan mire kerestél és mit vettél, hanem a teljes click-streamet, teljes user journey-t, ha szerencséjük van és siekerül letenni a sütit akkor nem is csak az adott sessionre hanem hónapokon át, hát azt kell mondjam, olyan mennyiségü adatuk van, hogy innen egy jó AI chatbot bármikor el tud nekem adni, mert pontosan tudja, hogy mivel lehet megfogni, mi triggereli nálam a vásárlást. Ha hozzáférek egy nagyváros tömegközlekedésének adataihoz (már ahol nem papírcetliket lyukasztanak, hanem elektronikus jegy van) ráadásul adott esetben perszonalizálva, abból is nagy dolgokra lehet rájönni.
De hogy „kreatívat” is mondjak, szerintem pár év és ha akarják, simán generálják a szinkronizált verziót bármelyik filmhez. Be kell adni a stáblistát, ki a „fordító”, kinek ki legyen a magyar hangja, az AI az adott fordító stílusában lefordítja a szövegkönyvet, leveszi a hangmintákat a korábbi szinkronokról, manírral együtt, és szájmozgásra optimalizálva generálja a hangot. Igazából ennek talán már ma is szinte minden eleme megvan, szóval lehet, hogy Kern visszamenöleg is szinkronizálhatja Allen összes filmjét, akár a halála után is. (Mármint Kern halála után).
@jotunder: Úgy hívják, hogy hype 🙂
Magas Praesidium, Legmagasabb Praeses (JT). Vocem preco. (megelőlegezve magamnak :): „Habeas”). ” A globális kapitalizmus nem feltétlenül kerti piknik nyári lugasban rebarbarateával és aprósüteménnyel, de kurvára tudja, hogy mit csinál.” Vagy nem: phys.org/news/2016-11-theory-einstein-physics.html
Úgy tűnik a világ minden fontos fronton összeomlóban van. Nem vitatok semmit, mert szeretnék egyetérteni. Lehet, hogy a felvilágosdás után most jön a felsötétedés? De legalább is mindennek a megkérdőjelezése? Végül is ez volt a felvilágosdás alapja is. Szerintem hamarosan nagyon nem ismerünk majd rá erre a világra…
@Rhonin: De hát ez nem összeomlás, hanem az ellenkezője.
@Szindbad: lmgtfy.com/?q=deepmind+one+shot+learning 🙂
Nyilván van körülötte hype, nem is kevés, csak azt próbáltam jelezni, hogy van azért fejlődés is.
@Szindbad: Nézőpont kérdése. Csak arra szerettem volna utalni, hogy valahogy ma nem tudsz olyan területre evezni, ami ne arról szólna, hogy valaki ne kérdőjelezze meg. Amúgy azért ha ez a fénysebesség állandóságának bukása dolog beigazolódik, akkor az elég nagy összeomlás ami a moder fizikát illeti. Az más kérdés, hogy ebből -és igen, itt igazad lehet- valami még izgalmasabb dolog jöhet ki. Ilyen értelemben újabb fejlődés. Akárhogy is: elképesztő időket élünk, na 🙂
@Rhonin: „Amúgy azért ha ez a fénysebesség állandóságának bukása dolog beigazolódik, akkor az elég nagy összeomlás ami a moder fizikát illeti.”
Dehogy is, ha ez beigazolódik, attól még Einstein munkája nem megy a kukába, hiszen ma is rengeteg működő alkalmazása van, és ezek nem kezdenek el hirtelen nem működni a felfedezés után. Sokkal inkább pontosabbá, bővebbé válik, Einstein eredményei kiegészülnek az tudással.
Valaki sokat néz mostanában Westworldöt :). Btw. számomra teljesen hiteles AI-k vannak benne.
De hogy alkossak maradandót is: Az Ember a 19. században megölte Istent. A 21-ben megteremti.
@sárospataki lány: a példáid valójában – robotok, egy algoritmus szerint működnek.
Az AI egészen más – a szuper-intelligencia pedig annál is másabb.
@Rhonin: a világ mindig ettől haladt előre.
1. megkérdőjelezés: jó az nekünk, hogy fákon élünk?
🙂
@Szindbad: OK, de remélem ebben benne van az is, hogy akár gyorsabban is mehetünk a fénynél. Mert akkor ugye lehetséges lenne elküldeni egy doboz óvszert Székesfehérvárra 1962 őszére. 🙂 Vagy erőltessük tovább a delayed choice quantum erasure-t, ha már nincs ellenzék 🙂
@Geo_: Nincs ellentmondás, magam is ezt írom: „Végül is ez volt a felvilágosdás alapja is” :-). Csak ezt ne felejtsük el az egyéb unortodox megközelítéseknél sem 😉
@Rhonin: Bocs, csak egy poént akartam elsütni….
http://www.facebook.com/21.szazad/photos/a.1580943225566605.1073741828.1569426733384921/1580944715566456/?type=3&theater
@Szindbad: Ahogy egész jól elvagyunk a „technikai” áramiránnyal is 😉
@Rhonin: Könyörgöm küldjünk! :-DDDDD
@Geo_: OK :). Amúgy a 33 és 34 slide-hoz: http://www.hvgkonyvek.hu/image/data/beleolvasok/Pages%20from%20A_MASODIK_GORBE_PRINT_2.pdf
@jotunder: a számítástechnika az 50es évektől kezdve folyamatosan évi majdnem 200%-nyi teljesítménynövekedést prezentált, és ez nem látszik csökkenni, szóval bármely jóslat, amely erre alapul, nem tévedhet nagyot 🙂
@Geo_: minden ai, amely implementálva lett, már nem ai.
Douglas Hofstadter expresses the AI effect concisely by quoting Tesler’s Theorem: „AI is whatever hasn’t been done yet.”[6]
( en.wikipedia.org/wiki/AI_effect )
@ámbátor: amazonon shoppingoltam most, XXL-es dzsekiket nézegettem, erre mit ajánl? zsírégető tablettákat. does humor belong in ai?
@jotunder:
1) ööö, az, hogy az alpha go olyat lépett, ami még a profi gojátékosoknak nem jutott az elmúlt mondjuk ezer évben eszébe, az milyen értelemben kreatív? Ha éppen brute force alapján jutna erre a lépésre, az mitől kreatív? Azt hiszem el kéne gondolkodnunk a „kreatív” szó [új] definícióján.
2) A legrémisztőbb ebben az egészben, hogy teljesen kikerüli az emberi gondolkodást, egy lokális evolúciót játszik le, kifejezetten a célfeladatra koncentrálva. … A „deep learning” nem akarja utánozni az embert…
Biztos? Tudjuk ennyire pontosan, mi is történik az agyunkban (vagy legalább annyira, hogy tudjuk, hogy *nem* így, vagy ehhez hasonlóan történik az agyunkban a folyamat)?
@Szindbad: van egy Lem-regény, magyarul szerintem nem jelent meg, angolul a perfect vacuum a címe, és fiktív könyek ismertetéséről szól. ebben az egyik fiktív könyv/cikk (non serviam) arról szól, hogy egy prof egy szimulált számítógépes világot és abban un. personoidokat hoz létre, akik élnek, fejlődnek, és az egyik ilyen personoid filozófus felveti a láthatatlan istenség létét, aki megteremtette ezt a világot.
azt hiszem, számomra az egyik legmélyebbre ütő Lem-írás volt, amit olvastam. főleg azután, hogy később egyszer olvastam egy cikket, amelyben egy klasszikus sejtautomata-problémát (ragadozók/áldozatok végtelenített táblán) megfejeltek két csetablakkal, amelyben az áldozatok illetve a ragadozók tudtak kommunikálni a veszélyről és az áldozatok elhelyezkedéséről, úgy, hogy az ágensek tudták fejleszteni a nyelvüket bizonyos mechanizmusok mellett. tesztfázisban lefuttatva pármillió iterációt loggolás nélkül olyan nyelvet eredményezett, amelyet nem tudtak megfejteni a fejlesztők 🙁 🙁 🙁
ja, és Lemnél a végén a tudós lekapcsolja a szimulált világot …
@sárospataki lány: Az a kiberiada mese, amit korábban linkeltem ( braz13.akarki.hu/keret.cgi?/Stanislaw/24.html ) ugyanezt boncolgatja.
@ámbátor: Lem a legjobb 🙂
@sárospataki lány: Humoros, szellemes vitz – komolynak nagy badarság lenne.
@Izomor Lánya: Van egy elmelet persze arra, hogy valami hasonlo tortenik, de ez a dolog roppant egyszeru. Legalabbis a klasszikus cimkezett esetben. Elkepesztoen egyszeru, ez a legidegesitobb benne.