A Nagy Ötvenhatos Hazugság (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
1963-ban mutatták be Várkonyi Zoltán Fotó Háber című filmjét. Négymillióan nézték meg. A film egy magyar kémről szól, aki beépül egy a nyugati hírszerzéssel együttműködő csoportba. A magyar kémet (értsd: KOMMUNISTA BELÜGYEST!!!) a Latinovits Zoltán játszotta. A filmben szerepelt az a Lőte Attila is, aki Schmidt Mária személyes 56-jának az arca.
Még egyszer. 1956 után hét évvel egy kommunista kém és a „gaz, nyugati titkosszolgálatok” küzdelmét bemutató filmet megnézi a fél ország. Később: Stirlitz. Minden kilométerkőnél. Bors Máté. Még később Illyés Gyula és Kádár János a Parlamentben lapogatják egymást.
Orbán Viktor apja és anyja is őszintén hívő kommunisták voltak, Orbán Viktor pedig negyedszázaddal 1956 után alapszervezeti KISZ-titkár. Nekem a Latinovits-csal sincs semmi bajom, az Illyéssel sem, az Orbánnal, mármint a 18 éves Orbánnal, pláne nem. A valóság az, hogy Kádár Jánost ezt az ország elfogadta. És tőlem szónokolhat szegény lelkylola arról, hogy ő hogyan hajigálta mínuszhúsz éves korában a Molotov-koktélt a tankokra, Magyarországon gyakorlatilag nem volt ellenzék, nem voltak ellenzéki falfirkák, ellenzéki gondolatok, nem volt itt semmi. Igen, az emberek egy része hallgatta a Szabad Európát, nagyon sokan kiröhögték a Gáspár Sándor szintű bornírt hülyéket, imádták Hofit amikor Kádárt parodizálta, de ennyi volt, semmi több. Amikor Kádár kezdett meggyengülni, amikor már nem tudott semmit ajánlani cserébe a kussolásért, akkor igen, akkor az emberek elkezdték kicsit (elég kicsit) kinyitogatni a szájukat.
Kádár tudta, hogy jobb az, ha ő nincs állandóan a tévében, ha a fényképét csak május elsejéken mutogatják, tudta, hogy nem kell erőltetni az empiriokriticizmust, és adott ponton még Biszkut is képes volt félreállítani, de azt is tudta, hogy ő a Szovjetunió nevű birodalom magyarországi kormányzója, és ezt azért a magyar emberek nem nagyon hülye része is tudta. Nem tudom, hogy azt tudta-e, hogy ennek nem lehet jó vége. Valószínűleg, nem.
< megjegyzés: volt egyszer egy Venesz József nevű konyhafőnök, aki a Kádár-rezsimben a magyar gasztrokultúra Ancsel Évája lett (tényleg tudja még valaki, hogy ki volt az Ancsel Éva?) . ő meg a Túrós Emil találta ki a jellegzetes magyar szocialista menüsorokat, lehet, hogy kárpáti borzaskát is, nem tudom, sok mindent. ezek a menüsorok a mai napig ott vannak a vendéglők egy nem elhanyagolható részében. időnként, mesterszakácsok, ki szoktak rohanni a Venesz-kötetek ellen (amelyek tényleg úgy néznek ki, mint valamiféle államvédelmi útmutatók, de becsületes kaszinótojásokról és nem igazán túlkomplikált rántott májakról írtak benne) . a mesterszakácsok életükben nem főztek még munkásnak. nem is nagyon láttak munkást, lehet, hogy nem is nagyon van már munkás. viszont 1971-ben pozitív valószínűséggel találtak volna magyar munkást magyar vendéglőben, amely tényről hajlamosak vagyunk elfeledkezni, mert olyan komcsis tény. tényleg az. de tény. >
1956-ot (ami úgy kezdődött, hogy Nagy Imre behívta az orosz csapatokat rendet csinálni [olvasónk kérésére kiegészítés: Nagy Imre statáriumot hirdetett ki október huszonnegyedikén és csapaterősítést kért a szovjetektől, amit meg is ígértek neki, ugyancsak kérte, hogy szovjet csapatok vonuljanak a kormányépületekhez, ekkor persze már orosz csapatok voltak Budapesten, az ún. Különleges Hadtest nem túlságosan jól felszerelt, de azért elég nagy erőt jelentő egységei, ezeket már október huszonharmadikán éjjel tizenegykor elindították a szovjet laktanyákból, miután az SZKP KB elnöksége úgy határozott], aztán Kádár János méltatta a „Rákosi-klikk ellen” fellázadt munkásosztályt), azt a két hetet, arra használja ez az ország, hogy elfelejtse a következő ezerötszázat.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518844-6adecaab44351' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518844&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518844-6adecaab44351&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518844-6adecaab44351' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@ijontichy: „Például, hogy a még élő ’56-osok miért nem rugdalták le a pódiumról már annakidején (’90), az ő hátukon felmászni szándékozó újsütetű politikusokat.”
Azért, mert
1) senki sem gondolta, hogy az általános & örömittas hazaffiaskodással egybekötött szocilizmus-átkonvertálásban épp _ebből_ az ifjú diákvezérből lesz majd fasisztoid Vezénylő Tábornok (= a franc sem ismerte, így 1993. előtt a széles közönség számára nem válhatott egyértelművé elragadó tehetsége & spermai személyiségstruktúrája);
2) mert rendes magyar szokás szerint azok közül a bizonyos élő ’56-osok közül is jó páran utálták egymást, mint a kukoricás gölődint;
3) mert azok között a bizonyos élő ’56-osok között olyan személyek is akadtak, mint például az a rohadt gazember /áthúzva/ orbáni jellemű Pongrátz Gergely.
(Aki már ’56-ban azzal vált hírhedtté, hogy a harcok szünetében megpuccsolta a Corvin-közi ellenállók igazi/első rendes parancsnokát, Iván Kovács Lászlót. Róluk kettejükről annyit érdemes még tudni, hogy Iván Kovács koordinálta a harcok első, győztes szakaszát; hogy ő volt az, aki személyesen védte meg a [hadi]foglyokat attól, hogy egyes „forradalmárok” meglincseljék őket; hogy a többpártrendszerért és hasonlókért küzdött – és persze hogy annak rendje-módja szerint utóbb ki is végezték.
Pongrátz Gergely ellenben arról ismeretes, hogy mindig is egy tipikus gyökér volt, aki hatalmi harcokban & hátbadöfésekben érezte igazán jól magát [a valódi harcok komorra fordultával simán lelécelt pl. a Corvin-közből is] – és persze annak rendje-módja szerint utóbb ő is Nyugatra emigrált*, ahol is csodálatos sertéstelep-vezetői és biztosítási ügynöki karrierje mellett a Magyar Szabadságharcos Szövetségben folytatta hivatásos forradalmári tündöklését egészen a rendszerváltásig, amikor is hazajött**, és affélékkel kezdett foglalkozni, mint például a Jobbik megalapítása.
———-
* migráncs! migráncs!
** de nem a Nagy Imre-féle temetésre, mivel „az öt kommunistát el tudják temetni nélkülem is”
@Mozigépész: Asszem Karinthynek köszönhetjük az ominózus aranyköpést (ti: A házasság szövetség férfi és nő között, olyan problémák megoldására, amik különben nem léteznének. ) Úgy tűnik, hogy a társadalmak is szeretnek kitermelni pár ingyenélni vágyót, akik problémává váló „problémákat” szeretnek generálni (akár meglévő sebek feltépésével). Az már a társadalom fejlettségén múlik, mennyire képes kissé értetlenkedő tekintettel lenézni az ilyen okvetetlenkedőkre és megkérdezni: „Hülye-e vagy?”. Nos a magyar társadalom 1998-ban perecelt egyet és azóta képtelen abszolválni e vizsgát (miközben a pótvizsgadíj egyre magasabb).
@kisa: A gyerekkoromat semmi pénzért nem cserélném el (és nem azért, mert apuhoz-anyuhoz dőlt a lé). Az „agyilag legjobb éveimet” (~18-30) viszont jobb lett volna nyugaton leélni.
@Kuviklacz: Szvsz. Kína a most megkeresett zseton jelentős részét fogja 1-2 évtizeden belül arra költeni, hogy helyreállítsa a „sok kici sárga” rommá szennyezett élőhelyét. Hogy ennek milyen hatása lesz a világgazdaságra, arról fogalmam sincs 😉
a kapcslódó alapkutatás: index.hu/tudomany/2016/10/25/az_agy_hozzaszokik_a_hazudozashoz/
Kádár Jánost nyugodtan hasonlíthatjuk Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez, vagy Bocskaihoz.
Bethlen és Bocskai is életük első felében számos disznóságot csináltak, számos ember vére tapadt a kezükhöz. (Kádáréhoz nem csak Nagy Imréé, hanem valamennyire Rajk Lászlóé is, bár ez nem közismert, de Rákosihoz hasonló nyomást gyakorolt a bírósághoz.)
Ugyanezen emberek Bethlen, Bocskai és Kádár helytartóként virágzó gazdasági és társadalmi életet biztosítottak 90ezer négyzetkilométeren. Persze kérdéses, hogy összemérhetőek-e több száz év távlatában élt emberek, mialatt a társadalom kultúrája is sokat változott.
Kádár ellen a legsúlyosabb érv a szememben, hogy túl sokáig volt hatalmon, a 70-es évek végétől már egyre inkább sodródott az árral. Pangás, mint Brezsnyev elvtárs idejében, nálunk is. Igazából csak a 70-es évek elejéig tart csak az ő sikertörténete, hagyta a reformokat egy ideig működni, ezt le kell ismerni.
@AussieBloke: Ja, a kölcsönös korrupció rendszere volt. A melósok lazsáltak és szétlopták a gyárat, a tanácselnök házát ingyen építették…
Akkor Kádár tehetséges volt mint Orbán? Persze a két rendszer között ennél jóval több a párhuzam…
kanadaihirlap.com/2016/10/21/kertesz-akos-otvenhat-szamtalan-arca/
@jotunder:
szia
csak nekem nincs vége a mondatnak, vagy másnak sem?
„azt a két hetet, arra használja ez az ország, hogy elfelejtse a következő ezerötszázat,”
@Secnir: ?
@jotunder:
nálam az utolsó bekezdés ennyi:
1956-ot (ami úgy kezdődött, hogy Nagy Imre behívta az orosz csapatokat rendet csinálni, aztán Kádár János méltatta a „Rákosi-klikk ellen” fellázadt munkásosztályt), azt a két hetet, arra használja ez az ország, hogy elfelejtse a következő ezerötszázat,
mintha hiányozna valami a végéről…
@Secnir: leesett… lett volna még egy mondat, de nem tetszett és kihagytam. a vesszőt viszont elfelejtettem kicserélni pontra. .
@jotunder:
na jó, ezt még elnézem 😉
@Secnir:
A vessző a pont helyett: na, az tényleg lényegtelen.
Ha már jotunder nem javította ki, (pedig kellett volna), kénytelen vagyok itt is leszögezni: 1956 (a forradalom, az a két hét) nem úgy kezdődött, hogy Nagy Imre behívta az oroszokat.
Nem. Nem hívta be. Amit mindenki tud: a forradalom október 23-án kezdődött, és akkor Nagy Imre nem volt olyan helyzetben, hogy bármilyen kormányzati ügyet is intézzen. Azt Gerő Ernő kérte a szovjetektől, hogy a vidéki csapataikat rendeljék Budapestre, Hruscsov formailag ragaszkodott az írásbeli magyar kezdeményezéshez, amit Nagy Imre megtagadott 27-én, és ezért antedatálva Hegedűs András tette meg.
Nagy Imre soha nem hívta be az oroszokat. (És ellenkezőjét még a Nagy tevékenységével nem szimpatizáló történészek sem állítják). Amikor miniszterelnök lett (24-én reggel, a pontos idő nem ismert, de biztosan hat óra után, a rádió nyolc után még jelölésről beszélt), a szovjetek már órákkal korábban Budapesten voltak, és folyamatosan vonultak be. Nagyról annyi mondható el, hogy a kitört forradalom után, a zűrzavarban, a helyzettel ismerkedve, egyezkedések közepette, miniszterelnöksége első két-három napján nem ellenezte a szovjet csapatok budapesti tartózkodását.
Ami semmilyen logika szerint nem ugyanaz, mint a kezdeményezés.
@barsled: kiegészítésként beírtam a posztba azt, amit tudok. azért az egy nagyon erős understatement, hogy nagy imre nem ellenezte a szovjet csapatok jelenlétét, hiszen csapaterősítést kért ÉS azt is kérte, hogy szovjet csapatok vegyék körbe a kormányépületeket.
@jotunder: az igaz állításom understatement, ezzel szemben a hamis állításod benne maradt…
De – kérésemre 🙂 – a posztot kiegészítetted…
Azzal most nem foglalkoznék bővebben, hogy ki tartotta be, és miként hajtották végre a statáriumot, hogy Nagy miként enyhítette a kijárási tilalmat, amelyet nem ő kezdeményezett, hogy kb. két napig volt héja, vagy fogadta meg a héják tanácsát, követeléseit, egy részüket, vagy addig sem stb.
Hogy az 56 hazugságáról szóló posztod utolsó, leglényegesebb bekezdését formailag is, tartalmilag is hamis állítással kezded, és 56 hazugságáról Nagy Imrével kapcsolatban mindössze ezt az egyet állítod.
Pedig az utolsó félmondat tényleg szép.
Washingtonnak Magyarországgal semmi baja, a gond az Orbán-kormánnyal van – derült ki csütörtök este ismét az amerikai fővárosban, amikor a Magyarországgal foglalkozó legfontosabb amerikai döntéshozók és véleményformálók egy informális ünnepségen emlékeztek meg az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójáról. Az eseményt Charles Gati, a Johns Hopkins egyetem professzora, Thomas Melia, a külügyminisztérium egykori helyettes államtitkára és Simonyi András, hazánk egykori washingtoni nagykövete szervezte.
Az esemény erős diplomáciai jelzés Budapestnek. Az amerikai külügyminisztérium Magyarországgal foglalkozó munkatársai, akiknek hatása van az amerikai-magyar kapcsolatok alakítására, mind távol maradtak a washingtoni magyar nagykövetség által múlt héten megrendezett évfordulós fogadásról. Az amerikai külügyminisztérium még ez utóbbi esemény előtt kiszivárogtatta a Politico egyik külsős szerzőjének: Victoria Nuland külügyi államtitkár és ma már a külügy segélyezési hivatalában, a USAID-ben dolgozó Melia azért nem mennek el a követségi fogadásra, mert nem akarják, hogy ezt a magyar kormány úgy “adja el” később, hogy támogatják politikáját.
Szemerkényi Réka nagykövet meghívását tehát nem fogadta el Victoria Nuland, ám férjével, a neves kozervatív újságíró Robert Kagannal együtt elment a tegnapi eseményre, amelynek az volt a célja: ellensúlyozza a magyar kormány egyoldalú, a történelmet elferdítő 56-os megemlékezéseit. A szervezők szerint a magyar kormány úgy állítja be a forradalmat, mintha az Orbán Viktor populista, büszkén vállaltan illiberális, nyugat-ellenes kormányának előzménye lett volna. Charles Gati az eseményen elmondott beszédében hangsúlyozta: ez nem igaz, hiszen az 56-os forradalmárok a szovjet uralom ellen harcoltak, de egyben a politikai és gazdasági pluralizmusért is, és azért, hogy Magyarország (ismét) Európához tartozzon.
Az eseményen számtalan neves személyiség jelent meg: a legendás külpolitikai elemző Zbigniew Brzezinski, Pal Maleter Jr. (az ’56-os vértanú, Maléter Pál fia), Sushma Palmer (Mark Palmer egykori budapesti amerikai nagykövet özvegye), Hoyt Yee és Rob Berschinski helyettes külügyi államtitkár, Andre Goodfriend, a budapesti követség egykori ügyvivője, Jackson Diehl, a Washigton Post véleményrovatának helyettes szerkesztője és Carl Gershman, a demokráciák fejlődését támogató National Endowment for Democracy elnöke. Az eseményre eljött Povl Bang-Jensen fia és lánya is – ő volt az a dán diplomata, aki az ötvenes évek végén az ENSZ-ben az 56-os forradalom ügyét tárgyaló bizottság másodtitkára volt, és nem volt hajlandó elárulni a bizottság előtt tanúskodó több száz magyar kilétét, hogy otthon maradt családjukat védje. Az ENSZ a „magyar ügy” tárgyalását 1959. november 25-re tűzte ki, ezen a napon Bang-Jensent egy parkban holtan találták; halálát öngyilkosságnak minősítették. A 301-es parcellában fejfát állítottak emlékére.
Fotó: twitter.com/AndrasSimonyi/s...
@Baluvanis: Lehet, de van egy lényeges kulonbség. A Kádár rendszer biztonságot, vagy legalábbis a biztonság érzetét igyekezett megteremteni és fenntartani míg az orbáni manipuláció pont az ellenkezojét, mind intézkedéseivel mind propagandájával. Soha nem volt a KDK ennyire sebezheto az elmúlt 50 évben.
444.hu/2016/10/30/kosa-lajos-szerint-keptelenseg-hogy-a-kilatastalansag-miatt-mennek-a-magyarok-kulfoldre
A nekem (in private) fontos, 60 évnél fiatalabb magyar emberek legalább fele nem él már Magyarországon. A maradék fél legalább fele – reményeim szerint magamat is beleértve – egy év múlva már nem fog Magyarországon élni.
Kósa Lajos, a kurva anyádat.
@velőtanya: Másik poszthoz akartam, de tulajdonképpen bárhova lehetne.
168ora.hu/szemtanuk-hijan-dozsa-laszlo-legendajarol/
168ora.hu/legenda-oda-ki-van-valojaban-az-56-os-foton/
@esernyősEvezős: Ennyi maradt 56-ból mára? Hazug partizánmesék? És negyedszázada hülyít vele mindenkit, meg állami plecsniket kap érte, most meg már hivatalos történelemként vannak tálalva a marhaságai? Ez olyan tragikomikus.
@Tehéntőgy: magyarforradalom1956.hu/v/az-1956-os-emlekev-kormanybiztosanak-nyilatkozata-/
@esernyősEvezős: Ez nagyjából el is dönti a kérdést: ha SM ezt írja, akkor most már biztosan kamu nemcsak a kép, hanem az egész Dózsa-legendárium.
@velőtanya: Így utólag persze már nincs sportértéke, hogy mondom, de nekem is gyanús lett a dolog. A neve ismeretlen volt számomra, így mikor megláttam a Schmidt Maris-féle plakátok között, rákerestem, és pont úgy festett a netes interjúiban meg a wikipédia szócikk alapján, mint egy a történeteit minimum kiszínező, de inkább összevissza hazudozó tróger. Tömegsírba temetik, de túléli, és azért nem kapják el, mert azt hiszi a diktatúra rendőrsége, hogy halott? Ennek ellenére a saját nevén él? Végig a Kádár-korszakban? Hogy kapott okmányokat? Így végzi el a színművészetit, és lesz belőle foglalkoztatott színész? Igazából csak azért nem minősítettem magamban humbugak az egészet, mert hihetetlennek gondoltam, hogy bármennyire is béna történészeket meg lehet szopatni ekkora kamuval. Biztos voltam benne, hogy átul cettig leellenőrizhették a meséit, már a rendszerváltás után. Hát lófaszt 🙂
@Tehéntőgy:
A Schmidt Mária-szintű és -típusú „””történészek””” bármit beszopnak (nincs jobb szó rá valóban). Kíváncsi vagyok, milyen keverés és mutyi lehet a háttérben, hogy ennyire undorítóan beleállt S.M. a — nagyon ordas hazugságnak tűnő — mocskolódásba. Persze lehet, hogy csak hozza rutinból, amit szükségesnek érez.
168ora.hu/legenda-oda-ki-van-valojaban-az-56-os-foton/
@seol:
Ja, látom, volt már. 🙂
http://www.scribd.com/document/329895478/Szabo-Laszlo-Ket-fenykep-nyomaban#from_embed
@esernyősEvezős:
Hát ezért kellett beszántani a lapot, és kiretusálni Pruckot 56-ból:)
1982-es Népszabadság-cikk, és van benne Orbán, meg a lelke. Szerintem valamelyik samesz nem tudta értelmezni a dolgot, és a biztonság kedvéért megindult az átkaroló hadművelet.
@esernyősEvezős:
Szóval Dózsa László egy sátoros artistacsalád sarja, akik 52-ben kaptak házmesterlakást és pozíciót a rákosi féle néphatalomtól.
Az unokatestvére pedig intézetben nőtt föl, mint állami gondozott.
És most az a kérdés, hogy melyik lehetett ellenálló, vagy hogy melyik oldalon ?
@esernyősEvezős: @velőtanya: @seol: @Tehéntőgy: A kérdéses fénykép ott van a LIFE magazine 1956 Nov 12 – I számában, a 36 oldalon, a következő szöveggel :
“On a man’s mission. Paul Pruck, 15, was one of the many teen-agers who fought in the rebellion. He is standing in a rubble-strewn Budapest street.”
Meg lehet nézni, kis google proficiency kell hozzá ( Google.books ).
@nerángass:
iconicphotos.wordpress.com/2010/11/06/hungary-1956-john-sadovy/
A cikk végén kattints a „More photos here” – re
Bejön az 1956 Nov 12 LIFE 40. oldala. Page 40 –nél visszalapozol 36 ra
Ott a fiú képe, kabátja bal hajtókájában nagy biztostű.
444.hu/2016/11/05/gond-van-egy-masik-legendas-56-os-fotoval-is
Schmidt Mária ismét mélyen a szemünkbe nézett. Azzal a szemével amelyiket az 56-os hogyismondjákokon tartja . Egyszerűen nem tud tévedni.
@nerángass: A Terror Háza múzeumát ezzel a hitelességgel okulásul meglátogatta minden iskoláscsoport az utóbbi cirka 20 évben, úgyhogy a fiatalságunk ezen a smittmari féle ál ternatív történelmen nőtt föl.
Ezt olvasom a Wikipédiában:
Nagy Imre október 23-án
„Este 9 óra tájékán a pártvezetés felkérését teljesítve, a Kossuth téren az Országház előtt rövid beszédet mondott, melyben szót emelt a párt irányításával megtalálandó politikai kibontakozás mellett. Beszéde után átment az Akadémia utcai MDP-központba, itt tájékoztatták, hogy fegyveres felkelés robbant ki, és a szovjet csapatokat behívták.”
Nyilvánvalóan a szovjet vezetés döntött a katonai beavatkozásról, és az MDP KB csak formálisan hívta be őket. De ha lehet hinni a Wikipédiának, akkor ebben Nagy Imrének még nem volt szerepe.