A politikatudomány professzorai
Eredeti szerző: jotunder
A Heti Válasz a „politikatudomány professzorai” főcímmel hirdette meg Prof.Dr.Lánczi András és Prof.Dr. Körösényi András vitáját.
Nemrég Kéri László beszélt arról, hogy őt Körösényi rúgatta ki az állásából röviddel a FIDESZ 2010-es hatalomra jutása után. Török Gábor tette fel azt a képet Körösényiről, amint éppen tarhonyáért áll sorban Kötcsén egy Orbán Viktor nevű ember mellett. Az ilyesmiből hajlamosak vagyunk arra következtetni, hogy Körösényi valamiféle igen durván fideszes figura, és ezen következtetés tévutakra vinne bennünket.
Körösényi András ugyanis megfelel azoknak a sztenderdeknek, amelyet egy magyar politikatudós professzorral kapcsolatban ma felállíthatunk. Publikációs szokásai, idézettsége (figyelembe véve azt, hogy jellegzetesen magyar témában dolgozik) abszolút nyugatias, az, hogy kire szavaz a választásokon, szinte pontosan annyira fontos, mint az, hogy valóban szereti-e a tarhonyát, vagy egyszerűen csak nem volt más. Igen, tudom, hogy roppant idegesítő az, hogy erről beszélek, de most el is fogom magyarázni, hogy miért teszem.
Ezeknek a dolgoknak, a publikációs izéknek, kizárólag a tudományban van relevanciája és nem minden tudományban egyformán van relevanciája. Egyáltalán nem igaz az, hogy tökéletesen objektív mérőszámokról van szó, hogy pár számra lehet redukálni egy tudományos kutató értékét, tudni kell, hogy kiről, milyen szakmáról beszélünk, és általában nem kerülhető el az sem, hogy a számok mögé nézzünk. Amikor azonban egy ország tudományos életéről van szó, különösen egy olyan országról, amely országban a politika különös súlyt kapott és Nyugaton ismeretlen kontraszelekciós mechanizmusok működnek, ezek a számok különös, önálló életet kezdenek élni. Annak, hogy nem állt fel a teljes alkotmánytudós szakma, és nem küldte el egységesen a fenébe Rogán Antalt, van szerepe annak, hogy nemzetközileg értékelhetetlen munkásságok állnak szemben egy celebnő befolyásos férjével. Amikor egy szakmában szinte kizárólag a politikusokhoz fűződő viszony határozza meg a pecking ordert, abban a szakmában szinte bármi meg is történhet.
A magyar politikatudomány katasztrofális állapotban van, de a katasztrofális állapotoknak is vannak szintjei, vannak katasztrofálisabb és kevésbé katasztrofálisabb állapotban lévő területek az országban. Körösényi professzor személye a katasztrofális állapotokból kifelé mutat. Például azért, mert nyugatos mintákat követ, mert nyugatos módon mérhető és helyezhető el. Azok az unalmas számocskák itt jelennek meg a történetben.
A Heti Válasz egy másik egyetemi professzort is megszólított, akinek a tudományos tevékenysége teljes mértékben értékelhetetlen, akinek életműve sem éri el egy jobb Ph.D diák első cikkének szintjét. Lánczi kártékonysága felmérhetetlen, egy tehetségtelen akarnokról van szó, aki képtelen volt a szakmai alapok megszerzésére, és ennek ellenére élet-halál uraként funkcionál a jobboldali értelmiségi elitben. Az, hogy a rezsim bármit megtehet, bármilyen őrült beszéd elhangozhat, nem kis mértékben a láncziknak, maróthoknak, schmidtmáriáknak , a kizárólag a politikára támaszkodó karriereknek köszönhető.
Én nem hiszem azt, hogy sokkal beljebb lennénk, ha a fent említett Kéri László lenne Lánczi András helyében. Ennek az országnak arra lenne szüksége, ha politika által kitartott, a tekintélyét kizárólag a politikából nyerő elit megsemmisülne. Akkor a jobboldali és baloldali rogánok légüres térbe kerülnének, határokat szabna nekik a józan ész. Egy normálisan működő országban egy Kovács Ákos szintű hülyét is helyre lehet rakni. Ez az ország elvileg lehetne elviselhető ország, ehhez nagyon sok minden együttállása kellene, ezek közül az egyik, nyilván nem a legfontosabb dolog az lenne, hogy a körösényi-féle karriervonalak többségbe kerülnek a lánczi-féle karriervonalakkal szemben. Persze, azt sem tudom eldönteni, hogy ez ok vagy okozat lenne.
Hóman Bálint mögött legalább volt egy életmű, sok más szörnyűség is volt mögötte, de legalább volt egy komoly életmű is. A mai hómanok mögött csak Habony Árpád áll. Amíg ez így marad, addig ezt az országot szégyelleni fogjuk, már azok, akikben még maradt némi szégyenérzet.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518968-6ae60402854cb' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518968&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518968-6ae60402854cb&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518968-6ae60402854cb' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
nagyon kulturáltan, egyben utoljára, megkérdezem The Game nevű kommentelőnket, hogy
1. milyen követelmények vonatkoztathatóak egy emberre, aki nem az MTA doktora, semmiféle intézetben sem munkatárs.
2. hány darab legalább B-kategóriás cikket produkált az egész életében Lánczi András?
@balmoral:
Off (vagy nem?): Dub hadnagyról mindig az a gyakori mondása jut eszembe, hogyaszongya: „Maguk még nem ismernek engem. De majd megismernek engem!”
MAK alias tölgy (így, kis t-vel) és mások, mint pl. Gabrilo vagy Shenpen néhány éven át tisztes, ámde másként gondolkodó vitapartnerem volt az egykor virágzó Konzin (2010 előtt). Jótündér régebben ismeri őket, tudna mesélni, ha akarna.
Amikor azonban a 2010 után kiterjedt Mandin (talán 2-3 éve) tölgy nem átallotta azt mondani, hogy Petschauer Attila vízzel halálra fagyasztása a Don-kanyarban (vö. Szabó István: A napfény íze) csak olyan ugratás volt, amilyet a katonaságnál korábban is, később is megengedtek maguknak a vitézek (nem szó szerint idéztem, de ez volt a lényege) – nos akkor a mandi nyilvánossága előtt megfogadtam, hogy többé nem állok szóba vele. Btw. akkoriban voltak némely botrányok is körülötte, amelyek egyikére te is utalsz.
A három név a legkisebb baj.
@The Game: ezek értékelhetetlen tudományos publikációk, de léteznek, és további tökéletesen értéktelen publikációkban hivatkoznak is rájuk. kit érdekel? mindennek van alja, és ez speciel ennek a szakmának az alja. a tudományos folyóiratoknak vannak rangsorai, de ezek a folyóiratok nem szerepelnek azokon a rangsorokon, holott azokon a gyengébb folyóiratok is szerepelnek.
@jotunder:
jah, hát ha innen nézzük
ez olyan komcsi mentalitás, nem?
mint amikor bucigyuri – marosán györgy – azt mondta a tárgyaláson a bírónak, h „nekem politikai érveim vannak, amik ütik az ön jogi érveit”
gondold át a hülyeségeidet
aztán tegyél le vmit az asztalra, legalább annyit mint lánczi – de ha nem megy, akkor mint kéri, az csak nem lehet olyan nehéz – aztán kritizálhatsz és talán súlya is lesz
@jotunder:
szállj vitába lánczival, de ne itt, névtelenül, hanem egy szerkesztett, tudományos folyóiratban – fogtál már olyat a kezedben? – és akkor esetleg a véleményed mérvadó is lehet
@The Game: a kérdéseimre válaszolj. OK?
@jotunder:
váááá
cenzúráztad?? 😀
tökjópofa vagy 😀
nem bírod a kritikát? 😀
@HaKohen: és nem akar :)))
olyan türelmes vagyok The Game, de van két kérdés, és kérem arra válaszolj. nagyon egyszerű kérdések.
nem értem az embereket, egyszerűen nem értem. mit nem lehet két ilyen egyszerű kérdésen megválaszolni….
@jotunder: Ha Lánczi bármikor olyan helyzetbe kerülne, hogy az MTA-nak értékelnie kellene a munkásságát, akkor elővennék a IX. osztály poltudbiz folyóiratlistáját mta.hu/data/cikk/12/14/51/cikk_121451/folyoiratok_2015/PLT-folyoiratlista_2015.xls és megnéznék mije van rajta.
Ezen pl. a Poltud. Szemle A, a Századvég B, a Kommentár D, a Nemzeti érdek „egyéb” kategória, vagyis a bennük megjelent cikkekért 10, 8, 4 és 3 pontot kapna.
Egy A kategóriás jegyzett SSCI-s cikkért 18-at. Most hadd ne mondjam, hogy pl. egy Lánczinak pl. egy Századvégbe nem fele olyan nehéz elhelyeznie egy cikket, mint az American Political Science Review-ba.
Nem azt mondom, hogy ez jó rendszer, de jelenleg ez az értékelési rendszer motiválja azokat, akik akadémiai doktorok akarnak lenni és hiába van minimumkövetelmény a nemzetközi publikációkban, az jelenleg min. 2 A vagy B cikk. A hazai értékelési rendszerekben magukat megméretőknek erre kell készülniük.
@TothJanJ: erről már írtam posztot. sajnos ha leírnám azt, hogy mit gondolok azokról, akik a politikatudományi szemle nevű házifüzetet A kategóriás nemzetközi folyóiratnak nevezik, elvinne az erkölcsrendészet, abban lenne minden, jujj, minden.
@jotunder: ez melyik poszt?
@jotunder: A kolega a zsákra meg a foltjára célzott…
@TothJanJ: belenéztem és összehasonlítottam az ausztrál rangsorral. gyakorlatilag megegyezik a nemzetközi folyóiratok rangsora. ezek az emberek, egyszerűen beletördelték a komoly lapok közé a saját kis lapjaikat. fésüljük össze a Premier League-t az NB II-vel, itt egy A ott egy A.
@TothJanJ: orulunkvincent.blog.hu/2014/11/29/kozgazdaszok_846
@TothJanJ:mta.hu/data/cikk/12/14/51/cikk_121451/DT_kiadvany_IX_osztaly_2015_aug.pdf
ehhez azért kell egyfajta arc….
@jotunder: erre lenne megoldás, ha csak a jegyzett (WoS, Scopus) magyar lapokat raknák bele a listába -azok teljesen külső, az elérhető legmutyimentesebb minősítések amikbe nem fogják a haver lapját köszire belerakni, és mégis figyelembe lehetne venni a magyar cikkeket. Mert az meg az én nünükém, hogy nonszensz dolog lenne egy ország tudományosságában, ha a saját nemzeti nyelvén írt tudományos eredményeket nem venné még kisebb súllyal sem figyelembe az előmenetel vagy az ösztöndíjak, állások stb. kiosztása során.
@jotunder: na de aki itthonról akar boldogulni, mármint tudományosan, az folyamatosan ezekre az arcokra kell bámulnia és azok is fognak visszanézni rá.
@TothJanJ: mi az, hogy saját nemzeti nyelvén… az jelenik meg magyar újságban, ami magyar téma, ami nem számíthat külföldi érdeklődésre, de attól még valamilyen értelemben fontos. a tudományok jelentős részében ilyen téma nincs. a politikatudományban vannak ilyen témák, speciel a Lánczié nem ilyen. ha egy cikk fontos, akkor azt tessék angolul megírni és olyan folyóiratban közölni, amelyet esetleg néznek azok, akik az adott területen számítanak.
@TothJanJ: ha jól látom egyetlen politikatudományi tagajánlás sem lesz a következő akadémikus választáson (egy eszmetörténész -szociológust ajánlottak, aki 75 éves lesz jövőre). tovább nulla darab politikatudós lett idén nagydoktor.
@jotunder: ok. Akkor szerinted a Thomson Reuters és az Elsevier miért tartja fontosnak nem-angol nyelvű publikációk indexálását (előbbiben kb. 5%, utóbbiban 20%.nyi nemangol cikk van emlékeim szerint)? Egyáltalán miért vannak ott, ha nem azért, mert nemzetközi szinten is elismerik a minőségüket; talán valami képmutató diverzifikálási kényszerből; hogy jajj nem dehogy van nálunk western meg language bias?
Egyébként meg nem. Az jelenik meg magyar újságban, amit magyarul írnak meg, és ezek között elég sok olyan van, ami ha angolul lenne, akkor szvsz elmenne nemzetköziben is. Azért írsz magyarul, mert pl. nem feltétlen vagy perfekt academic ELF-ből, nincs is ilyen társszerződ és még pénzed sem arra (pláne az intézményednek), hogy valami normál editing szolgáltatást igénybe vegyél. Ha leadsz egy nem profi angollal írt cikket, még ha egyébként érthető is amit írsz, a szerkesztőben és a bírálóban is előhívhatsz ezzel egy csomó elfogultságot, általában nem a pozitívabb fajtából. Ezzel hátrányba kerülsz, és sokszor ez a hátrány nem vállalható, ha itthon akarsz boldogulni, mert a befektetett idő+munka és az elért publikációk értékének itthoni észleletének aránya nagyon nem jön ki kedvezőre.
Kis adalék: azt beszélik, hogy Lánczi lesz a Corvinus új rektora
@TothJanJ: a magyarul írt cikket senki sem fogja elolvasni, ugyanis a világban nem beszélnek magyarul. ha angolul írod meg a cikket, és van valamilyen sokak által olvasott preprint szerver, akkor esetleg jobb a helyzet, akkor is ha magyar folyóiratban közlöd.
@yil: a marxista-keresztény párbeszédről szóló nyolcvanas évekbeli tanulmányaival fogjuk köszönteni, amelyik a rendszerváltás után csurkaistván munkásságának elemzésére változott.
@TothJanJ: Azt tudod, hogy az MTA-nak vannak olyan osztályai, ahol az elfogadott hazai folyóiratok listája még a saját maguk felállította szabályoknak sem felelnek meg és a két független bírálós tudományos szaklapok között magazinok is megbújnak, méghozzá azonos súllyal?
@The Game: Az mtmt-be mindenki magának tölti fel az adatokat és nem az MTA ellenőrzi, hanem több száz adminisztrátori jogosultságú ember van, tipikusan tanszéki adminisztrátorok… Ilyen körülmények között természetesen nem ritka, hogy valaki „lefelejti” a társszerzőt vagy fejezet helyett teljes könyvet ír az mtmt-ben, de kamu könyvet is láttam már…
@jotunder: A tudományos teljesítmény nehezen mérhető, ha valaki nem alkot olyan forradalmi újdonságot, amivel a nem szakmai lapokban is címlapra kerül. Például egyes tudományágakban elterjedt, hogy sose publikálnak egyedül, inkább 8-10 fős csoportokban, aztán mindenki hivatkozik a szerzőtársak publikációjára… Mindez addig tökéletesen működik, amíg egyes pályázatoknál kilóra mérik a publikációk és hivatkozások számát…
@Online Távmunkás:
pontosan tudom, miután ezt (is) csinálom
ettől még ez az egyetlen ilyen adatbázis ami vmilyen módon „hitelesítve” van
@jotunder:
válaszoltam pöcsfej, csak kiszedted mert nem tetszett
nem vagy te telekomos véletlenül? 😀
@Online Távmunkás: komolyabb helyeken meg tudják nézni, hogy mit csináltál.
@The Game: nem válaszoltál a kérdésekre. két darab kérdésre.
@jotunder:
de, csak kitörölted mert nem tetszett
@jotunder:
amúgy tényleg, libis körökben divat a cenzúra???
nem okoz ez olyan fura érzést?
bocsi, hogy is okozhatna, ahhoz kellene lelkiismeret 😀
@The Game: ezek Dörmögő Dömötör szintű lapok, amelyeket a haverok szerkesztenek Ugocsában… én is be tudom tenni őket adatbázisba, de akár a sifonérba is. iszonyú korrupt egy banda, amelyik arra képes, hogy a Politikatudományi Szemle mellé az A betűt írja oda. itt minden E.
@jotunder: jó, kicsit máshogy kérdezem: Szerinted miben kellene, ha kellene különböznie egy 0.2-es IF-ú lapban magyarul 2010-ben megjelent, WoS szerint 1 hivatkozást kapott magyar nyelvű cikk kvantitatív értékelésének egy 0.2-es IF-ú lapban angolul 2010-ben megjelent, WoS szerint 1 hivatkozást kapott angol nyelvű cikk kvantitatív értékelésétől?
(nyilván látod a kategóriát, hogy mire célzok -nem a kiemelkedően ismert, nagyhatású cikkekre, a nyelvi akadály miatt ilyet tényleg nem lehet írni, ezt én nem vitatom)
@jotunder:
na, pl, az üdvöskéteknek, a sci-fik politikatudorának, tothcsabának még ennyi ill ilyen sincs
szal, ha hazánkban ezek a lehetőségek, akkor mi is a gond?
ha pl. egy töris a századokban publikál akkor azt is kritizálni fogod ha nem libsi?
@The Game: lánczi andrás témája abszolúte nemzetközi. világosság, kommentár, jézusmária szentjózsef, Blikk miért nem?????
@TothJanJ: fogalmam sincs. tényleg.
@The Game: posztban védtem meg anno körösényit a liberálisoktól. ez van. és ha lánczi komoly ember lenne, szarember, de komoly tudós, akkor én lennék az első, aki elismerné (először azt, hogy komoly tudós, aztán azért azt is, hogy szarember). abszolúte nem érdekel a tudományos kutatók pártpreferenciája. pl. egyetlen kollégám pártpreferenciáját sem ismerem. egyetlen egyét sem.
@jotunder:
politikával foglalkozó embereknél elég nehéz pártatlanokat találni (ill olyat akinél a második mondat után nem derülne ki)
lánczinak vannak publikációi, törzstagja a corvinus doktori iskolájának (nem ez a pontos neve, tudom, de nem szarakodom vele)
otka pályázatokon vett részt sikeresen
szal, akkor mitől is nem komoly tudós a politika filozófia területén?
@The Game: nem tudom ki az a tóthcsaba. megnéztem, a republikon intézet vezetője, az nem tudományos jellegű pozíció. nem is ismerek olyan ismerten liberális politikatudóst, aki komoly tudományos életművel rendelkezne.
@jotunder:
na de most komolyan
tényleg fingod sincs a politikatudomány területéről?????
@The Game: azért mert 59 éves korára, egy teljesen nemzetközi területen, egyetlen egy értékelhető tudományos publikációra nem volt képes.
@jotunder:
ok, igazad van, lánczi egy kókler
@The Game: megnéztem a saját egyetemem politikatudós professzorainak teljesítményét. van olyan részterület, amelyikben az első között vannak az országban. nem mondom, hogy azt várom el lánczitól, csak a semminél valamivel többet.
@The Game: nem, kókler az a nógrádi. a lánczi csak nagyon gyenge. a nagyon gyenge és a kókler között van azért különbség.
na én elmentem sörözni.
@Online Távmunkás: igen, a történet- és az irodalomtudományoknál láttam már ilyet; pl. Rubicon, Élet és Irodalom meg ilyesmik. Lelkük rajta.
@jotunder: Komolyabb országokban nem pártfőiskolás oktatók vezetnek doktori iskolát és nem fordulhat elő, hogy semmilyen nyelven nem tud a doktori témavezető, akinek a törvény alapján nemzetközileg elismert szaktekintélynek kellene lennie és a doktori iskola szabályzata szerint külföldi publikációkban segíteni a doktoranduszokat…
@Online Távmunkás: ez így van.
@jotunder: Ez sajnálatos, de nem változtat azon, hogy óriásit javult a minőség az elmúlt néhány évben és a politológusok helyét döntő részben politikatudósok foglalták el.