A Professzorok Batthyány Köre esete az ERC-vel(megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
( MOST ÉRKEZETT (a Nature szerkesztőségi cikke az MTA vegzálásról: Aggasztó változások Magyarországon))
A Professzorok Batthyány Körének elnöke lendületes cikkben támadta hátba a Magyar Tudományos Akadémiát az újfasiszta Magyar Időkben. Náray-Szabó Gábor akadémikus a következőt bírta leírni:
Nálunk a bizalmatlan szabadságharcosok utcára mennek szabadon választott témáik védelmében, mégis előszeretettel csüngenének a megvetett állam csecsein.
Elfeledkezve, hogy egész életében ezt tette. Ennél is félelmetesebb a következő érve:
„Ezért ragaszkodik vehemensen a legtöbb kutató az évtizede művelt témájához és az ezt támogató állami forrásokhoz. Eszébe se jut, hogy másokat keressen, bár ma már megnyílt a világ, komoly pályázati pénzeket lehet szerezni például az Európai Tudományos Alaptól.”
Szinte bizonyosan az Európai Tudományos Tanácsra gondol, amelytől valóban komoly pályázatai pénzeket lehet szerezni.
Náray-Szabó kémikus. Náray-Szabó kutatási területéről az elmúlt tizenkét évben egyetlen magyar szerzett ERC-t, egy starting grant-et.
Úgynevezett „advanced grant”-et, tehát a senior kutatók által pályázható grant-et Magyarország összesen húszat kapott a történelemben. Ezek között nem volt egy sem, aki Náray-Szabó területén volt. Lengyelország egyébként ezidő alatt négy, Csehország hét advance grant-et kapott, Észtország kettőt, Litvánia egyet, Bulgária kettőt, Szlovénia négyet, Horvátország egyet. Tehát Magyarország nagyjából annyit szerzett összesen, mint az összes volt szocialista ország együttvéve, de így is csak húszat.
Izrael viszont több mint százat. Svájc pedig minden egyes évben több mint húsz grant-et kapott. Tegyük hozzá, hogy az európai grant-ek szerzésében sikeres CEU-t üldözik el éppen Náray-Szabó és barátai sunyi vigyorgása közepette.
Magyarország relatíve azért szerepel jól az ERC pályázatokon mert vannak bizonyos hagyományai és az MTA intézeti rendszerét békénhagyták. Az alapkutatást nyíltan megbélyegző rezsim (a prostisrácok azt írja meg, amit reggel az eligazításon elmondanak neki) reménytelen helyzetbe fogja hozni az országot, és még kevesebb európai nagygrant jut majd Magyarországnak.
P.S Akit érdekel Náray-Szabó akadémikus ideológiai munkássága, olvassa el az Evolúció és konzervativizmus című fontos művét.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518521-6ae15001b8652' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518521&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518521-6ae15001b8652&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518521-6ae15001b8652' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
semmi extra, kéremszépen, a kormány ha el akarja venni, akkor elveszi, és vele egyidőben a pártsajtó nemes vagy nemtelen támadások közepette megideologizálja. mindegyik olyan színvonalon, ami van neki.
ma reggel linkeltem be a 8 egyik „névtelen olvasóját”, aki az MTA-ra volt ráuszítva. idéznék belőle, ha esetleg valakinek ismerős volna a „gondolat”, az nem véletlen…
„A házukat égni érző, az egzisztenciájukat féltő humán értelmiségi életművészek persze azonnal (f)éktelen offenzív teátrális hangoskodásba kezdtek […] statisztálni járnak be, mások meg csak életjáradéknak tekintett fizetésükért, háborítatlanul éltek tovább […] Kisszámú halandzsőr, handabandőr városlakó entellektüel hasonló látványos, impozáns, demonstratív külsőségek között próbálja politikai-szellemi biomasszáját feltálalni, és velünk megetetni. […] Ezzel szemben a „társadalomtudományi” irományok előállításához mindössze papír és golyóstoll szükséges, vagy egy laptop, és ezért végezhető akár az árokparton, meg az erdőszélen is. Joggal merül fel a kérdés, hogy szükséges, logikus és gazdaságos-e ilyen profilokkal kőépületeket, intézményeket drága pénzeken fenntartani? […] Nem tűrhető tovább, hogy a „kutatás szabadsága” hamis ürügyével leplezve amolyan bőségszaruként, és Csáki szalmájaként kezelve két kézzel szórják, herdálják az adófizetők pénzét. […] Az állami szerveknek nemcsak joguk, hanem kötelességük is ellenőrizni az általuk fenntartott szerveknek juttatott anyagi források útját”
összefoglalom az üzenetet: a dolgozó nép szerint nincs szükség okostojásokra! mi az, mit nem tudnak traktorosaink?
Azért az az EU-s kutatásfinanszírozás is megérne egy misét, amely mélyen alulfinanszírozza a szegényebb országok kutatásait. (Akármilyen arányszámot nézel, lakosságarányosat, GDP-arányosat, az adott ország ráfordításait (PPP-re normalizálva vagy anélkül), akármilyet.)
@közösperonos átszállás: A magyar matematika és idegtudomány egészen szépen „termelt” az ERC-ken. Lovásznak magának is volt ERC-je, Szemerédinek is, és ugye most négy futó ERC van az intézetben. Plusz egy számítástudományi ERC a Sztakiban. Ezek a hagyományaink. Szlovákiának van mondjuk egy darab híres matematikusa, aki évek óta business-szel foglalkozik (magyar nemzetiségű, de nem beszél magyarul).
belinkeltem a psozt elejére a Nature friss szerkesztőségi cikkét.
Szerencse, hogy mindig elolvasom, amit JT ajánl, így ma megtudhattam, hogy a „relativitáselmélet lényege az, hogy a fizikai világban nincs fix pont, bármely test mozgásának keretét kijelölő koordinátarendszer megfelelő matematikai művelettel átvihető egy másikba”.
@jotunder: „aki évek óta business-szel foglalkozik”
Van egy egykori tehetséges matematikusnak indult magyarországi magyar is (talán még olimpikon is volt), aki ráadásul ha jól emlékszem, valami pornóhoz kapcsolódó üzlettel lett milliárdos – sajnos nem jut eszembe a neve*, de talán T-vel kezdődik – de itt azért egy ilyenre jut ötven, aki az elméleti számolgatást választotta, és nem a pénzét:)
*sajnos akárhogy próbálom keresőszavakkal megtalálni, mindig Gattyánt dobja fel a gép, és nyilván nem róla van szó
@velőtanya: Törőcsik Jenő? (nem pornó, hanem tv-s ezotéria.)
@jotunder: Ki az? Szelepcsenyi Robert azert eleg hires.
@dr Brcskzf Gröőő: Igen, ő az, köszi szépen. Szóval egy fokkal rosszabb a pornónál is:) És alighanem szimplán összekeveredett bennem ez a két magyar sikertörténet.
(aztán hogy mennyire volt tehetséges matematikus, azt nem tudom, lehet hogy kicsit felfújták a róla szóló bulvárcikkekben, de KöMal-megoldásokat és Kürschák-versenyt azért látok a neve mellett)
@dr Brcskzf Gröőő: Jenő ezotériában utazik és amennyire tudom többszörös milliárdos. Olyan nagyon régen, hogy az szinte hihetetlen, kint volt nálunk (a Vujity Trvtkoval!)Amerikában, akkor kezdte a tévés üzletét szervezni. Valóban nagyon-nagyon okos srác volt.
@velőtanya: (szerintem sok fokkal rosszabb, és) a hírét én is csak diákkorából ismerem; @jotunder: te tudsz tényleges matematikusi tevékenységéről vagy igazából egyből a bizniszre ment?
@megunom: Rola van szo.
@dr Brcskzf Gröőő: Lenyegeben egybol. Elment a Princetonra Ph.D-zni, ott voltak bizonyos problemai, es azonnal elinditotta az uzletet. Egyszer megkerdezte tolem, csak ugy, de tenyleg, hogy lenne-e kedvem elmenni Norvegiaba, es akkor meg egyetemista volt. Fogalmam sincs, hogyan csinalta, de elmentunk Norvegiaba.
@jotunder:
megint kicsit OFF (sorry, hogy ilyenekkel baxtatlak)
trócsányi műve: http://www.parlament.hu/irom41/00707/00707.pdf
2. §, (1)
E törvény alkalmazása során gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.
október 1-től nem október 23 után, október 1-től…
Lesz ez még így se…
„A Tudományos Tanács munkájának eredményeképpen következett be tudományos életünknek az a nagy eseménye, hogy újjászerveződött a Magyar Tudományos Akadémia… A Magyar Tudományos Akadémia folytatja azt a munkát, melyet a Tudományos Tanács elkezdett. Feladata, hogy ezt a munkát még magasabb színvonalra emelje és ezt lehetővé teszi kormányzatunk bőkezűsége a tudományos kutatást illetőleg, az újjászervezett Tudományos Akadémia rendkívüli tekintélye és a tisztelet és szeretet, amely ezt a legfőbb irányító, tudományos szervezetünket a magyar nép széles rétegei részéről körülveszi.”
@Secnir: Már várom a módosítót kettőről egyre.
@jotunder: Az azért igaz, hogy az ERC-t nyerni sokkal nehezebb egy csóringer országból, és még nehezebb kecskebaszó országból. Ugyanis a sok szempont között van mindenféle, az intézményi háttérre vonatkozó szempont, amit a kevesebb pénz miatt eleve, a kecskebaszás miatt szándékosan alulfinanszírozott egyetemek nem tudnak megadni.
Félre ne érts, ezzel nem akarom az ERC-t kritizálni, az a pénz nem kohéziós alap, annak a célja nem a szegény országok, hanem a tudomány hatékony támogatása, és ez így van jól. Ahol nem teszi bele a tudományfinanszírozásba a kormány a saját részét, onnan legfeljebb elmennek az okosok, a maradék meg megpróbál majd a stadionromok között szotyolát ültetni.
A magyar matematika tényleg jól szerepel, de ehhez azért olyan matematikusok kellenek, akiknek fizikusként is tudom a nevét. És azért nem minden ERC ilyen, ezekben az esetekben a témavezető renoméja kompenzálja az intézményét és az országét.
@poszt: „Izrael viszont több mint százat. Svájc pedig minden egyes évben több mint húsz grant-et kapott.” és még sok ország sokkal többet, de ez mit mond a magyar tudományról? Biztosan jóval kevesebbet, mint az európai tudományosságban kialakult, pegyebek közt a Nature nevezetes cikke szerint is indokolatlan félodalasságról http://www.nature.com/news/after-the-berlin-wall-central-europe-up-close-1.16272#/europe.
A magyar ERC sikeresség pedig alapvetően MTA+CEU sikeresség, itt egy tavalyi grafikon hozzá: egyetemipolgar.net/2017/04/12/europa-tudomanyos-szetszakitottsaga-nem-csokkent-a-posztszocialista-keleti-regioban-a-magyar-dominancia-szinten-megmaradt-koszonhetoen-az-mta-nak-es-a-ceu-nak/
„A Magyar Tudományos Akadémia sorsa mindenkit érdekel, akinek szívügye demokráciánk művelődési politikája. E nagynevű és tisztes eredetű intézménytől várta a Magyar Köztársaság, hogy a tudományos munka megszervezésének hatalmas munkáját el fogja végezni. Kis hazánk határain kívül világszerte már régen szervezett tudományos kutatás folyik, — nálunk hasonlíthatatlanul gazdagabb országok is rátértek a tudományszervezés útjára, mert belátták, hogy ez nem a kutatási szabadság korlátozására vezet, hanem annak nyit éppen végtelen lehetőséget. A tiszta tudományosság híveit pedig éppen a Szovjetúnió hatalmas eredményei győzték meg,, hogy a tudományos munka tárgyilagos jellegének mit sem árt, ha a társadalom életszükségleteire is ráirányítják a kutató tudós figyelmét: ez nem teszi opportunistává a tudóst, ellenkezőleg —a kutató munkának erkölcsi alapot fundál.
Akadémiánk nem sok ügyet vetett arra a várakozásra, amivel szellemi életünk legjobbjai fordultak felé. Csak létét igyekezett biztosítani azáltal, hogy néhány új taggal fölfrissítette tagnévsorát, de arról maiglan sem tudunk semmit, hogy mivégre óhajtott fennmaradni.”
Írhatta volna akár az újfasiszta Magyar Idők is, a diktatúrák és tollnokaik észjárása időtlen idők óta nem változik.
@netukki:
kizárásos alapon az LMP lesz.
@fortin2: Azt mutatja pl, hogy a magyar matematikai iskola (idegtudomanyi iskola es meg par iskola) azert bitang jo. Nem, nem Izrael, Izrael azert kemeny lenne matematikaban, de legalabb Ausztria (bar az IST nagyon eros, es az allam nem nagyon szol bele miniszterialis szinten az IST-be).
A tarsadalomtudomanyi teruleteken lesz ez az egesz rohadtul igazsagtalan, ott johet be a CEU, mint megmento.
„Gulyás Gergelyhez kerülhet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
A Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerülne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem irányítása egy, az Országgyűlésnek benyújtott javaslat alapján.”
🙂
@jotunder: amúgy neked mi a véleményed az akadémiai kutatóintézetekről mint rendszerről? ugye nyugat európában meg usában más rendszer működik.
@netukki:
Jól emléxem, hogy az idézet kelte 1950 (plusz-minusz 1 év)?
.
@Secnir: gyülekezni akartam a feleségemmel, de ő meg nem akart. Ez a gyülekezés megakadályozása, az új törvény szerint 3 év börtön jár neki ezért.
Ezek ugye mind teológusok? Nem akarom elhinni, hogy ekkora állatok egyetemi tanárok lehessenek egyházi iskolán kívül…
@graphite:
közterületen akartál vele gyülekezni?
@zsírPubli: A rendszervaltas idejen nagyon fiatal voltam es nem eltem Magyarorszagon, en mar a letezo strukturaba jottem vissza. Nem nagyon talaltam anyagokat az akademiai intezeti rendszervaltasrol, azt tudom, hogy az intezeti rendszer sokkal nagyobb volt a rendszervaltas elott, oriasi kapacitasokat epitettek le a szocialista rendszer bukasa utan, de Antall es Kosary megegyezett abban, hogy az MTA marad, es meg tagreviziot sem tartanak, es 1994-ben szuletett meg az akademiai torveny.
A magyarhoz nagyon hasonlo rendszer szerintem sehol sincs a vilagon, bar ahol vannak allami kutatointezeti halozatok (Franciaorszag-CNRS, Hollandia-NWO, Olaszorszag-CNR, Nemetorszag-Max Planck is kulonboznek egymastol. A magyar akademiai intezeti rendszer sulya nagyon nagy, ami pl. az elnyert ERC grantek aranya is mutat. Ez egy nagyon ertek, kulonos ertek, amihez csak nagyon ovatosan szabad hozzanyulni. Es most nem ez tortenik.
azért nem ártana megnézni a svájci és izraeli ERC grantee-k nemzetiségét.
Mivel az ERC „portable” grant, amikor kihirdetik a győzteseket, a svájci és egyéb intézmények azonnal megkeresik ezeket a kutatókat, és rendkívül kedvező feltételeket kínálva próbálják odacsábítani őket. Mert az egyetemnek/kutatóintézetnek a hírnevét növelli hogy hány ERC-s kkutatója van.
@szazharminchet: @fortin2: @jotunder: Köszi a linkeket, a helyzet nem igazságtalan, hanem szinte reménytelen. Társadalomtudományi témában magyar kutatóintézettel nem az hogy nehéz, hanem lehetetlen ERC-t nyerni. Ez egyébként minden regionális konferencián megfogalmazódik, ti: a CEE intézmények hihetetlen alulreprezentáltsága. Mi következik ebből?
A CEE-ből érkező kutatók, akik nem voltak olyan szerencsések, hogy már MA/PhD korukban kint maradtak, és ERC-t akarnak kapni, azok próbálnak valami nyugati elit egyetemet keresni. Azt gondolom el tudjátok képzelni, hogy néz ki, amikor te a LSE-n megkeresed a tanszékvezető profot, hogy szeretnél PI lenni egy ERC pályázaton, és lenne –e a háttérintézményed? A kinti egyetemekkel úgy lehet előszerződni, ha 1) az ottani research director rábólint ÉS 2) van a department staffban olyan senior researcher., aki vállalja hogy ingyen és bérmentve a mentorod lesz 5 évig. Ez azért remélem így a távolból is látszik, hogy mennyire abszurd, hiszen az ilyen kollegák kb 99 százaléka 1) eleve maga is principal investigator 2) most pályázik rá 3) vagy 5-8 olyan postdocja, aki pályázik rá és ő a mentora. Ezek után gondolom látszik, mekkora hihetetlen meló befűzni valakit még akkor is ha kurva jó a research outputod és tudod neki mutogatni a research plant-t (ez a minimum, ellenkező esetben az emailre sem válaszolnak). És akkor jön az, hogy elkezdesz saját zsebből kijárni barátkozni. És ki tudja, lesz –e belőle valami, és ha igen, akkor mikor. Ez a verzió éppen csak egy hangyafasznyival esélyesebb, mint magyar egyetemről beadni, de kurvára és elképzelhetetlen mértékben munkás. Könyvek tucatjai szólnak arról, hogy ez az egész hogyan okozza a rendszerszintű igazságtalanság tartós fennmaradását, hiszen a perifériáról csak a nagyon extrém módon zseniálisak fognak még csak próbálkozni is, miközben a centrumból az „elég jók” is próbálkoznak. Így önbeteljesítő jóslatként már a proposalok szintjén is látszani fog a centrum/periféria inequality, lám-lám, még csak alig pályáznak is.
Ehhez képest ha te már eleve az LSE-n szerzed a PhD-t akkor már közben készülsz az ERC-re, az intézet és a mentor is adva van alád, az egész egy teljesen lineáris folyamat. Itt rendszerszinten vannak kurva nagy különbségek, nem azt mondom hogy áthidalhatatlanok, de ember legyen a talpán aki beleáll és azt mondja, hogy ok, dolgozni fogunk azon, hogy ez a helyzet megváltozzon vagy legalább kicsit mérséklődjék a hihetetlen inequality.
@jotunder: Csak hát az előzményben még véletlenül sem beszéltem semmi hasonlóról sem.
@szazharminchet: „Ahol nem teszi bele a tudományfinanszírozásba a kormány a saját részét, onnan legfeljebb elmennek az okosok, a maradék meg megpróbál majd a stadionromok között szotyolát ültetni.”
Csakhogy az EU még annyit sem ad, mint amennyit a kecskebaszó ország belerak. Arányban sem. Semmilyen arányban sem. ERC starting grantet nyertek a németek 69-et, a komplett kelet-EU régió 7-et összesen (most ezt volt a legegyszerűbb előásni, és nincs okom feltételezni, hogy a többi máshogy alakul); hogy bármilyen kutatás állami támogatására a németek tízszer annyit költenének, mint kelet-EU kompletten, az meg azért durván nem igaz (PPP-re normálva meg főleg, ami szerintem egy reális korrekciós tényező lenne, de a nyers számokat nézve sem). És hát persze, nem muszáj ennek a kiegyenlítésnek pont az ERC-n belül történnie, hívják akárminek, de azért az, hogy „lengyel pénzből kutatnak a németek”, elég abszurd, és politikailag igen-igen nehezen védhető.
Ugyanígy a CEU is könnyen tud idecsábítani kutatókat, mert nincs megkötve a keze a közalkalmazotti bértáblával.
Egy akadémiai kutatóintézetben a jellemző fizetést lehet adni az ERC-ra is, pontosabban most már elérték, hogy kb a Lendületes bért (btto 870e, ha jól emlékszem…) elfogadja a Commission.
Szóval könnyű úgy svájcnak évente 20 ERC-t begyűjteni, hogy lehalássza a más országok kutatóit.
@közösperonos átszállás: ez azert van, mert az ERC-ben valosagos verseny van es nincs pozitiv diszkriminacio az ex-szoci orszagokkal. Ergo, ha egy orszag kepes finanszirozni jo kutatohelyeket, akkor van eselye, ha nem tud, akkor nincs. Jo ez igy? Nem, nem hiszem, hogy ez teljesen OK, de ez van. Orban megtehetne, hogy beszall kutatohelyek finanszirozasaba, es az osztrakok szintje kozelebe hozza fel a magyar ERC eselyeket, nem teszi meg.
@jotunder: „Ergo, ha egy orszag kepes finanszirozni jo kutatohelyeket, akkor van eselye, ha nem tud, akkor nincs.”
Kérlek, olvasd már el figyelmesebben, amiket írunk, mert ez így elég fárasztó.
Az, hogy az EU rendszerszinten, EU-szinten nagyságrendekkel jobban finanszírozza a gazdag országok kutatásait, mint a szegényekét, kurva nagy gáz. Szlovákia az utóbbi tíz évben egy starting grantet nyert mindösszesen, miközben azért az nem nagyon valószínű, hogy az általad példaként hozott Ausztria felsőoktatási-kutatási támogatásának egy százalékát költené el otthon. Ez sem nem igazságos, sem nem hatékony (ld. amiket harmadikszem írt). Ennek a megváltoztatását kellene legalább megpróbálni EU-szinten. Nem, nem arról van szó, hogy Orbán nem ad elég pénzt, meg nem is az volt a téma, hogy milyen jók a magyar matematikusok (vagy hogy mennyire nemzetközi terület a matematika).
@Secnir: súlyosabb, egy magánház udvarán. Ilyenkor arányosan súlyosabb lesz az ítélet?
@közösperonos átszállás: az europai grantek az europai elitstruktrukat erositesere vannak, es Szlovakianak egyaltalan nincs elitstrukturaja. nem az a cel, hogy felhozzak a lemarado orszagokat, hanem egy europai elitrendszert akarnak megteremteni. formalisan nincsenek kvotak, de informalisan vannak, es a nyugati orszagok ragaszkodnak hozza. egy ERC-nel megkerdezik, hogy miert jo neked ha X. vagy Y. helyre viszed a grant-et. nagyon keves olyan magyar kutatohely van, ahol erre lehet valamit mondani. egy orszag donthet ugy, hogy erosit, Magyarorszag is donthetne igy, es donthet ugy, hogy nem erdekli a dolog, mint Romaniat vagy Szlovakiat. az EU nem fogja megvaltoztatni a szabalyait a ket szep szemunkert.
erc.europa.eu/sites/default/files/document/file/erc_2017_stg_statistics.pdf
Itt megnézhetitek a különbséget a nyertesek nemzetisége, ill. a befogadó intézmények (országok) szerint sorolva. (3-4. oldal)
1 magyar nyertes jön haza, de 4 magyar nyertes van (nyilván más országokba mentek).
Ez csak a StG, de biztosan megvan az AdG és a Consolidator statisztikája is valahol…
@graphite: belátnak a szomszédok? ha készül hiteles felvétel, az súlyosbító lehet – bizonyos pontokon. de ha a szomszéd is átmegy, és már hárman gyülekeztek, akkor már feltétlenül elvárt a videófelvétel alapú feljelentés.
@jotunder: Az európai tudománypolitika nagy ellentmondása ez. Azt ugyanis (az ERC ennek már csak a legfontosabb kifutása volt) arra hozták létre, hogy a blobális versenyben visszakapaszkodhasosn a (kontinentális) Európa, mert a kétezres évek közepén lénytelenek voltak belátni, hogy azutolsó nayg mítosz is csak mítosz: addig folyvást azt mantrázruk, hogy persze az amcsik jobbak az innovációban és hasznosításban, de a felfedező (froniter. alap- bluesky stb.) kutatásban Európa mágiscsak Európa. Aztán jöttel a számok, hogy mégsem, erre kellett dobni vmit. Igenám, csak közben jött a bővítés és a reménytelen leszakadást nem merték bevallani, pontosabban a tudományos világban a lefölözés rövidebb távon kellemesebb stratégia lett. Így ma az ERC és a hozzá hasonló programok ugyan nagyon kompetitívek, de az uniós egyenszilárdságot nem erősítik. Ez nem vmi elvont társadalmi gazságosság miatt érdekes, hanem amiért minden integráció a szegregációval szemben: a tdusábázis alapjait bővíti középtávon. De középtávon ma senki sem gondolkodik.
@Ráérek: „a CEU is könnyen tud idecsábítani kutatókat”
Hát ide már nem olyan könnyen, inkább Bécsbe lesz most már a csábítás.
@velőtanya: OK, a múltra vonatkozott. 🙂
Az egy tévedés, hogy a kelet-európaiakat vagy a magyarokat diszkriminálnák az ERC grantokban. A pályázatokat nem „Brüsszel” értékeli, hanem tudós panelek, amelyeknek kelet-európai tagjai és nemegyszer elnökei is akadnak. Soha nem hallottam volna, hogy hely vagy nemzetiség alapján döntenének – csak a beadott pályázat számít. Némi szerencse persze kell, mert a kutatási terveket nem lehet mérlegen mérni, és ezért a lektorok személye néha döntő lehet. Az adott területen szerzett ismertség is segít, de nem elég. Ismerek több igen neves nyugat-európai kollegát, akik évek óta sikertelenül pályáznak. Szóval ne kábítsuk magunkat azzal, hogy nyomják krahácsot; valószínűleg az innen beadott pályázatok átlagos színvonala nem éri el a Svájcból érkezőkét. Tapasztalatom szerint Magyarországról azok nyernek, akik hosszabb időt töltöttek nyugaton kutatóként és megtanulták, hogyan kell egy jól érvelt kutatási tervet megalkotni. És persze nem lehet egy ilyet két hét alatt összedobni, hanem hónapok munkája kell hozzá, amihez kellhet az intézményi háttér és a kollegák támogatása. Akik meg innen máshová pályáznak ERC-re, azok nem azért teszik, mert itt kisebb eséllyel kapnák meg, hanem azért, mert itt nem tudnának kompetitív fizetést ajánlani a munkatársaiknak (és ezért aztán nem is kapnának olyan jó emberanyagot, mint nyugatabbra).
@dreg1: ez egy szép elképzelés de a gyakorlatban egészen biztosan nem igaz. A panelek értékelői ugyanolyan emberek, mint mások, tele előítéletekkel (vö: behavioral economics, ami az academic Capital esetében is működik). Ezek többsége bizony épp azt tartalmazza amit írtál, hogy a CEE-ből (vagy a global South más régióiból) beadott pályázatok „biztos” eleve rosszabbak is. A selection committee.k, editorial boardok stb. nemzeti diverzitása azért elég gyakran korrelál a nyertes pályázatok (publikációk) nemzeti diverzitásával, ez tudománymetriai közhely. Soc Sci-ben (meg humanitiesben) azért nem nagyon lehet olyat mondani, hogy „csak a beadott pályázat számít”. Bizonyos értelemben igen, de abban benne van a teljes academic Capital (képzettségek helye, fogadó intézmények helye, publikációk helye stb. Ezek meg mind eleve torzított, inequality szempontból inkorrekt felhalmozások).
@harmadikszem: En sokszor voltam NSF biralobizottsagban. Mielott osszeult volna a panel, csak a nekem kiosztott palyazatokat lattam, a tobbinek csak a cimet, meg a jelentkezo nevet es egyetemet. GYakran jatekbol megprobaltam elore megtippelni, csak a nevek alapjan, ki lesz az elso tiz, mondjuk 50-bol. Nem voltam tul jo tippelo, a tiz tippembol ot rossz volt. Tehat a nagy nev, a hires egyetem, onmagaban keves.
@tudomvagynem: nem azt mondtam, hogy önmagában elég a jó befogadó intézmény és az általam hivatkozott elméletek sem ezt mondják. Mindenki aki megkapja, az EMELLETT valószínűleg tehetséges és sokat dolgozik. Az elmélet (és a gyakorlat) csak azt mondja, hogy a rossz indítású kutatók (kecskeméti főiskola mint befogadó intézmény) akkor sem kapják meg, ha olyan tehetségesek és szorgalmasak, mint az UCL-ról vagy az ICL -ról pályázók, vagy akár csak egy kicsivel tehetségesebbek. Tényleg érdemes egyszer beleolvasni, Piketty, Stiglitz és Robert Frank is ír ezekről rendszeresen. Nem csak az akadémiai életben működik hanem gyakorlatilag minden szoc rendszerben.
@tudomvagynem: BTW ha átnézed a fent linkelt statisztikát, oly’ nagy meglepetések azért nem érhettek tekintve hogy a CEE 1-2 százalék környékén kapott granteket, szóval 10 pályázatból egészen jó eséllyel egy sem volt a régióból. Az biztos jó játék, hogy hmm vajon a King’s College-es vagy az UCL-os, netán az Uni of Amsterdam-os jelölt kapja -e, de itt most szerintem nem erről volt szó 😉
@jotunder:
„_ Orban megtehetne, hogy beszall kutatohelyek finanszirozasaba, es az osztrakok szintje kozelebe hozza fel a magyar ERC eselyeket, nem teszi meg._”
Még mit nem? Hogy képzeled!?
A magyar embereknek futball tudósokra van szüksége.
Az Akadémia nem támogatta kellőképpen a futball tudomány tudományos kutatását, ráadásul nem átallották a futballadót is elmismásolni. Be kell látnia minden magyar embernek, hogy ezt a tarthatatlan állapotot meg kell szüntetni, és a kutatásokat a helyes mederbe muszáj terelni. Ezt kívánja a magyar emberek magyar érdeke. Az MTA tunya hozzáállása miatt kellett a magyar adófizetők pénzéből a futball akadémiát létrehozni, s amelyhez, mint az köztudomású, személyes áldozatot is hoztam -zárta mondanivalóját Mihály, aki tulajdonrésze okán, maga is használja a sportlétesítmény egyes helyiségeit s a pályát- térítés nélkül, mintegy grátisz. Az pedig, hogy az akadémiának még saját -legalább- amatőr futballcsapata sincsen, egyenesen skandalum. Mégis mit képzelnek?! Nem engedjük elherdálni a magyar adófizetők pénzét, rosszul értelmezett kutatási szabadságra hivatkozó ingyenélők önkényes passzióira. Csak úgy kutatgatni? Hova lenne akkor az igazság? -fűzte hozzá Mihály, majd eliszkolt valami meccsre, de még zsebébe gyömködött egy csomag szotyit, amit GFG volt szíves a kezébe adni kilencrét görnyedve, valamint boldog mosollyal az orcáján.
@harmadikszem: Lehet, hogy igazad van, de mi bizonyítja ezt? Egyébként egyetértenék azzal, hogy az ERC pályázatok teljesen névtelenek (és országtalanok) legyenek a bírálók és a panelek számára. Így lehetne látni, valóban igazad van-e.
@jaegtoer: Hát, valahogy így van ez… Jól összefoglaltad a lényeget. „Ceterum censeo Academinem esse delendam”.
@dreg1: „Lehet, hogy igazad van, de mi bizonyítja ezt?”
Mármint a gyakorlati tapasztalaton, a statisztikákon és a fönt felsorolt műveken, tehát kb. minden elméleti és empirikus érven kívül? Felteszem, semmi.