A Professzorok Batthyány Köre esete az ERC-vel(megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
( MOST ÉRKEZETT (a Nature szerkesztőségi cikke az MTA vegzálásról: Aggasztó változások Magyarországon))
A Professzorok Batthyány Körének elnöke lendületes cikkben támadta hátba a Magyar Tudományos Akadémiát az újfasiszta Magyar Időkben. Náray-Szabó Gábor akadémikus a következőt bírta leírni:
Nálunk a bizalmatlan szabadságharcosok utcára mennek szabadon választott témáik védelmében, mégis előszeretettel csüngenének a megvetett állam csecsein.
Elfeledkezve, hogy egész életében ezt tette. Ennél is félelmetesebb a következő érve:
„Ezért ragaszkodik vehemensen a legtöbb kutató az évtizede művelt témájához és az ezt támogató állami forrásokhoz. Eszébe se jut, hogy másokat keressen, bár ma már megnyílt a világ, komoly pályázati pénzeket lehet szerezni például az Európai Tudományos Alaptól.”
Szinte bizonyosan az Európai Tudományos Tanácsra gondol, amelytől valóban komoly pályázatai pénzeket lehet szerezni.
Náray-Szabó kémikus. Náray-Szabó kutatási területéről az elmúlt tizenkét évben egyetlen magyar szerzett ERC-t, egy starting grant-et.
Úgynevezett „advanced grant”-et, tehát a senior kutatók által pályázható grant-et Magyarország összesen húszat kapott a történelemben. Ezek között nem volt egy sem, aki Náray-Szabó területén volt. Lengyelország egyébként ezidő alatt négy, Csehország hét advance grant-et kapott, Észtország kettőt, Litvánia egyet, Bulgária kettőt, Szlovénia négyet, Horvátország egyet. Tehát Magyarország nagyjából annyit szerzett összesen, mint az összes volt szocialista ország együttvéve, de így is csak húszat.
Izrael viszont több mint százat. Svájc pedig minden egyes évben több mint húsz grant-et kapott. Tegyük hozzá, hogy az európai grant-ek szerzésében sikeres CEU-t üldözik el éppen Náray-Szabó és barátai sunyi vigyorgása közepette.
Magyarország relatíve azért szerepel jól az ERC pályázatokon mert vannak bizonyos hagyományai és az MTA intézeti rendszerét békénhagyták. Az alapkutatást nyíltan megbélyegző rezsim (a prostisrácok azt írja meg, amit reggel az eligazításon elmondanak neki) reménytelen helyzetbe fogja hozni az országot, és még kevesebb európai nagygrant jut majd Magyarországnak.
P.S Akit érdekel Náray-Szabó akadémikus ideológiai munkássága, olvassa el az Evolúció és konzervativizmus című fontos művét.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518521-6ae143129865a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518521&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518521-6ae143129865a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518521-6ae143129865a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@dreg1: azt kéne. És a folyóirat cikkeknél is.
az Úr adta, az Úr elvette.
ennyi.
lehet hogy nem államban meg a hatalom kegyében kéne gondolkodni?
Orbánt nem érdekli a tudomány. Ahogy a kultúra sem. Ellenben utálja, ha lenézik emiatt. Még jobban utálja, ha valakinek más véleménye van. Vagy ha van véleménye. Neki olyan szervezetek kellenek, mint a MMA, meg a békemenetes civilek. A részletek nem érdeklik. „Palkovics, verd szét az akadémiát és a felsőoktatást! Jelentsd, ha kész vagy!” Ennyi…
És ne tévesszük szem elől Vincent törvényét a lopásról. Orbán annyit észlel, hogy itt súlyos milliárdok mennek keresztül az államkasszán, melyből ő nem kapja meg a részét. Ezen segíteni kell. Ezentúl az kap pénzt, aki tejel.
@balmoral: Adva van egy fejér-megyei parasztgyerek, aki kiskorában fizikai adottságai ellenére dacosan viselkedett a sarki ivó előtt a nagyobb parasztgyerekekkel. Ütötték verték, de ő még dacosabban állta. Olyan sokat verték, hogy kialakult benne egy kép arról, hogy majd egyszer nagy és erős lesz, és akkor…
Mára egyre erősebbnek hiszi magát és a sarki ivó előtti tér pontosan 93.000 négyzetkilométer lett. Érzi, hogy lassan ez is kicsi lesz számára.
Az arcokra ma már pontosan nem emlékszik, de ez úgyis mindegy.
dr. prof. habil. Jeszenszky megmondja a tutit :
magyaridok.hu/velemeny/krokodilkonnyek-az-akademiaert-3220837/
@tudomvagynem: Gyors szamolas utan azt kaptam (de siman elronthattam), hogy erre az eredmenyre (50-bol az elso 10-et ugy megtippelni, hogy legalabb 5 helyes) kevesebb, mint 2% eselyed volt (ekkora esellyel ertel volna el ilyen eredmenyt, ha valoban veletlenszeruen tippelgettel volna), tehat statisztikailag szignifkansan jol tippeltel. Gratulalok. Persze ez, a te logikadat kovetve, eppen, hogy nem jo hir a rendszer fair-seget illetoen…
@ Egy kicsit off, de igazából meg nem. Ma kaptam egy e-mailt, idemásolom a lényeget:
Kedves Kollégák! Mellékelten küldöm a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoka által meghirdetett pályázati felhívást felsőoktatásban tanuló roma fiatalok számára a büntetésvégrehajtási pálya választásának érdekében.
A pályázat beadási határideje: 2018. július 31.
További részletek a csatolt dokumentumban.
Kérem, hogy az információt tegyék elérhetővé hallgatóik számára.
Üdvözlettel,
Az üzenetet egy pályázati referens küldte egy magyar egyetem bölcsészettudományi karáról. A bölcsészkart keresték meg … épp …
mit lehet várni atalpnyalóktól,- hiába professzorok -kiveszett a civil kurázsi
@Jean Claude: ámen…..
@harmadikszem: „csak a nagyon extrém módon zseniálisak fognak még csak próbálkozni is” nem ehhez a zsenialitásnak nincs köze, ahhoz van köze, hogy mennyit lát a nyugati akadémiai gazdaság működéséből és ha eleget lát, akkor -miután eleget lát- hogyan reagál a teljesen nyilvánvaló hátrányára. Én azt mondanám, hogy a zsenialitásnál fontosabb, hogy nagyon-nagyon motivált legyen, és legalább nagyjából tudja, hogy hogyan kell nekikezdeni (a részletek őtközben kiderülnek), hiszen az elvégzendő munkának csak egy része az, hogy magas színvonalú kutatási eredményeket tudjon produkálni.
Itt alapvetően mégiscsak arról van szó, hogy elhatározod-e, hogy kívülről, marginális poziból be akarsz-e törni egy lényegében diszkrét rendszerbe, és hogy mi motivál ebben. És akkor lehet belőle sima gazdasági bevándorlás academics módra, a következő Oldboy film, vitéz szabólegényes mese, több de véges lehetőség van itt.
@TG69: Te, hogy te miket olvasol?! (Most én is kénytelen voltam elolvasni. Ezt nem bocsátom meg néked.)
@jotunder: „az europai grantek az europai elitstruktrukat erositesere vannak”
Ez programszinten teljesen rendben van, csakhogy az EU-nak kábé ennyi az egész tudománypolitikája is, és az viszont már nincs rendben. Ha itt lakóépületek hőszigeteléséről lenne szó, és ha százezerért szigetelsz, akkor kapsz ötszáz forint támogatást, ha meg tízmillióért, akkor kapsz négymilliót, azt senki nem találná rendben levőnek, és senki meg nem próbálkozna azzal az érvvel sem, hogy nosza, te is dönthetsz úgy, hogy tízmillióért szigetelsz.
És hát persze, ha Szlovákia nem akar elitegyetemeket, akkor kik vagyunk mi (vagy kik a brüsszeliek), hogy rákényszerítsék, hogy márpedig a nagyszombati tanítóképzőből Top 100-as oktatási intézményt csinálunk, ha a fene fenét is. Csakhogy Szlovákia (vagy Magyarország, mert azért a honi egyetemek elitsége is igen esetleges, átsétálsz a szomszéd folyosóra és lehet, hogy az ott dolgozók már Brassóból sem láthatóak) ránézésre azért legalább egy középszintű felsőoktatást és -kutatást szeretne, költögetget rá, oszt a központi forrásokból morzsákat ha kap. Ez amellett, hogy így kimondva politikailag vállalhatatlan (és ez tudomány_politikai_ kérdés azért), nem is költséghatékony, hosszú távon meg az utánpótlásnak is keményen alávág, kábé mintha Békés megyében felszámolnánk a középiskolákat, hiszen akinek fontos, az majd járatja a gyerekét Hajdú-Biharba meg Csongrádba, lám, ilyen életúttal is lehet egyetemet végezni.
„formalisan nincsenek kvotak, de informalisan vannak, es a nyugati orszagok ragaszkodnak hozza.”
Ja jó, hát ha a nyugati országok képviselik a saját érdekeiket, akkor kik vagyunk mi, hogy megpróbáljuk velük szemben képviselni a sajátjainkat egy olyan fórumon (valami EU vagy mifene), amit eleve erre találtak ki.
@közösperonos átszállás: 1) Nem kutatnak a német kutatók lengyel pénzből. Mindenki a nettó befizetők pénzéből kutat.
2) Van az EU-ban egy csomó kohéziós pénz, lehetne lobbizni azért, hogy abból is menjen a kutatásba/felsőoktatásba.
3) De az bizony jól van így, hogy az ERC a minőséget értékeli, és csak azt. Mert így, ha egy kis keleteurópai minierdogán két kecske között úgy dönt, hogy bezúzza az Akadémiát, és mostantól csak a rezsimegyetemen lesz a SKI (Seggnyalászati Kutatóintézet), akkor nem megy oda a kvóta. Hanem egy igazi egyetem, igazi kutatására megy, máshol.
mta.hu/mta_hirei/erc-nyertes-kutatok-nyilatkozata-a-magyar-tudomanyos-akademia-vedelmeben-108853
@jotunder: a „Némely igekötő helytelen használata Sztálin prózájában” bátor szerzői? Ismét? 🙂
Nem lennék most a NER helyében.
@labrys: ok a legjobb magyar tudomanyos kutatok. mit csinaljanak, menjenek ki a barikadra?
@jaegtoer:
Pedig próbált az MTA megfelelni, csak úgy látszik, nem eléggé:
akademiai.hu/264/tudomany/focis_konyvek/
(Ez már elnézést, de tényleg a „nem hiszem el, bazmeg” kategória.)
@labrys: Szerintem az MTA nem forradalmi szervezet, a tudományos kutatók nem forradalmárok. Nagyjából ennyit tehetnek, kifejezhetik a véleményüket. Mindenesetre még mindig jobb ez, mint dögkeselyűként „rárepülni” a megsebzett áldozatra; magyaridok.hu/belfold/a-kutatointezetek-allatorvosi-lova-3238775/
És még azt sem vitatom, hogy lehet tudományszervezési jogosultsága a cikkben kifejtett véleménynek, csak azt tartom undorítónak, hogy így és most fejtik ki.
@tonhalkonzerv reloaded: azért ajánlottam q behavioral economicsot mert le van rendesen vezetve – a labor inequality kapcsán is – hogy ez egy komplex folyamat. A zsenialitás (itt most extrém eredményeket értek alatta nem valamiféle misztikus és/vagy mérhetetlen kváliát, amit kézrátétellel vagy pofára állapítunk meg) és a hatalmas munkabírás a belépő feltételek. Olyan nem lesz a global south régióból, aki nem extrém módon tehetséges és szorgalmas is egyben, és figyelembe veszik nyugaton. Arról van szó, hogy ezek közül is csak azoknak sikerült, akiknek emellett még van valami plusz (jókor jó helyen, szerencse, kapcsolatok).
Abban teljesen igazad van hogy extrém motiváció is szükséges pluszban, ennek általában van pszichológiai alapja is. Le van vezetve pl hogy bizonyos kényszerek (külső és/vagy belső) is kimutathatók, illetve meghatározó a szerepe a környezetnek is. Az, aki ebből a szempontból jó családba születik – tipikusan: van olyan a családban vagy környezetben, aki akadémiai karriert futott – az szintén egy hatalmas előny, a tőke része.
Mivel ennyi minden feltétel van, ami egyenlőtlenségekhez vezet a rendszerben, ezért kell az edukációra visszaforgatni hiszen ez az egyetlen terep ahol azok is gyűjthetnek tőkét, akiknek nem adatott meg beleszületni a tutiba (jó család, jó környék, jó iskola).
Ez egy nagyon nehéz dolog. Nekem 7 doktoranduszom van én ha nagyon jó fej vagyok akkor egy olyan van köztük akinek adok minimális esélyt egy nemzetközi karrierre (tehetség, szorgalom + motiváció alapján). De ha ugyanők ugyanezzel a tehetséggel, szorgalommal és motivációval a Warwick University-n lennének, akkor legalább 4-nek adnék esélyt. Én csak erről beszélek.
@jotunder: nem tudom, még sosem voltam tudományos tótumfaktum.
…Esetleg tartsanak sajttájakat (meghívva az összes BBC-t, CNN-t, Euronews-t, Der Spiegelt, Huffpostot, Al Dzsazirát, Times-t, WP-ot, Nature-t, Sience-t, Ceglédberceli Híreket stb., stb.), ahol kijelentik, hogy az Orbán-rezsim antidemokratikus, illegitim féldiktatúra, amely utolsókként épp a bíróságokat/törvénykezést és a hazai tudományos életet készül bedarálni? Esetleg mutassanak rá közben arra is, hogy a putyinizmus hazai applikációja nem pusztán (par excellence) hazaárulás, de az egész EU szétbaszásának erős jobb keze? Esetleg fogjanak saját tudomány-/MTA-népszerűsítő kezdeményezésekbe (lásd még tudománykommunikáció)? Esetleg a szakmájuk/területük művelése mellett tartsák fontosnak az ún. mindennapi/közemberi politika művelését is? Esetleg legyenek citoyenek?*
Persze ez a hazai egzisztenciájuk azonnali elvesztésével járna, de annak hosszú távon így is, úgy is vége, nem? Már a gerinccel rendelkezők esetében.
.
.
.
* Ha lehet, azért mindeközben hagyják békén a barikámat.
@Bogomil: nem tudtam, hogy léteznek hivatásos forradalmárok.
.
[Cserélünk kitüntetést? Két ilyet:
ibb.co/gxiPjo
adok egy ilyenért:
ibb.co/iMnvqT
:)]
@harmadikszem: Én csak a szűkebb témámról (elméleti természettudományok) tudok nyilatkozni. Nálunk az ERC grantok odaítélésénél a fogadó intézménynek semmilyen szerepe nincs, kvóta sincs, fel sem merül. Inkább az történik, hogy a tehetséges kutatókat elszipkázzák a gazdagabb nyugati országok jobb munkafeltételekkel.
Ha ez egy nagyobb program lenne, évi ezer granttal, akkor könnyen előfordulhatna, hogy a panelek nem tudják ki kicsoda, és Oxfordnak inkább odaítélik, mint a Pécsi Egyetemnek, hiába dolgozik ott Einstein. De mikor matematikában pl. az ERCt évi 10-12 fiatal kutató kapja meg, akkor ez nem valószerű.
Ha jól tudom, egyébként, a grantot át lehet vinni egy új EUs intézménybe, tehát a külföldön élő magyar kutatók, elvben hazahozhatnák az ERCiket.
@labrys: ez egy magyar belugy es nem erdekli a kulfoldi sajtot, maximum a nature-t, akik viszont mar irtak rola. van egy masik problema is. elvileg persze joga van egy kormanyzatnak megvaltoztatni bizonyos intezmenyek mukodeset. az akademia eseteben trukkos a dolog, mert az akademia nincs allami tulajdonban, de azert torveny szabalyozza a mukodeset. szoval, ,onmagaban a teny, hogy valtoztatni akar orban nem jelenti az alkotmanyos rendbol valo kilepest. mindannyian tudjuk, hogy itt egy autorianus rezsim brutalis beavatkozasarol van szo, de ezt a jelenlegi helyzetben nagyon nehez prezentalni kivulallok szamara. a ceu-ugy sokkal egyszerubb.
Elképesztő és szánalmas a profok belesimulása ebbe a rendszarba. (pedig ők „csak jobboldali gondolkodásúak”. (és gyártják egyre az igazoló/önigazoló „elméleteiket”) Gusztustalan értelmiségiek.
@brunn: szamos jobboldali ertelmisegit tamadtak meg orban kutyai. mostmar olyanokat is, akik nem is tamadtak nyiltan a rezsimet. azokat, akik a legcsekelyebb mertekben is tamadtak a rendszert mar fenyegetik. szinte felelmetesebb jobboldali elhajlonak lenni, mint vallaltan balliberalisnak.
@jotunder: Talan epp ez lehetne az a pont, hogy kialljanak magukert es masokert. Hogy ez a rendszer igy nem elheto, hogy ok megiscsak a szellemi elit es talan ez jelent egyfajta erkolcsi tartast is. Hogy itt nem megengedheto a kisebb veszteseggel meguszhatjuk mentalitas, mert ha ma a gender akkor holnap a mainstream kozgazdasagtan, pszichologia stbstb lesz az aldozat.
@közösperonos átszállás: A Kuzsel Éva féle munkacsoport épp ezen dolgozik az ERC-n belül.
Megerositenem masok hozzaszolasat, miszerint az ERC-ben a fogado intezmenynek semmilyen direkt negativ hatasa nincsen — matematikaban biztosan igy van, s az gyanum, hogy mas elmeleti tudomanyban is hasonlo a helyzet (ahol komoly muszeres/laboratoriumi hatterre van szukseg, az persze mas ugy). Eveken at voltam ERC panel tag, s ha valamit, akkor inkabb egy csoppnyi joindulatu pozitiv diszkriminaciot erzek a hatranyosabb orszagokbol erkezett palyazatok iranyaba. A panelben (12-13 fo) mindig van legalabb egy, de inkabb ket CEE orszagbeli — itt a jelenlegi munkahely es nem a szuletesi hely mervado. Amugy volt mar hogy a panelunk tobbsege a volt KGST-bol szarmazott, ha a szuletesi hely szamitana. Szoval empatiabol nincs hiany.
Ugyanakkor a „nyugatiakkal” szemben a periferiakrol (CEE es Del-Europa) erkezo palyazatok gyenge szereplesenek termeszetesen vannak komoly strukturalis okai. Ezek a kovetkezok (talan fontossagi sorrendben)
1) Ezen orszagokbol a tehetseges tudomanyos elit jelentos resze „nyugatra” ment.
Nem mindenki, de sokan. Valoban, minden ambiciozus „nyugati” egyetem megprobalja levadaszni nemcsak az ERC nyerteseket, de a potencialis nyerteseket is. Az utobbi informalisan tortenik, az elobbi neha teljesen nyiltan, pld az LMU Munchenben rogton tenure track allast ad:
http://www.en.uni-muenchen.de/about_lmu/research/excellence_initiative/institutional_strategy/junior_academics/academic_career/tenure_track/erc/index.html
2) A nemzetkozi beagyazottsag fontos, elsosorban azert mert 6-8 kulso biralot is felker a panel (a masodik lepcsoben); itt igyekeznek a temakor vilagszinten
legjobb embereit megkerdezni. Segit, ha a PI-rol (es nem az intezmenyerol!) mar hallottak. Ez pedig ugy erheto el, ha a tehetseges fiatalok mar PhD koruktol kezdve, az elso eredmenyukkel eljutnak kulfoldi konferenciakra, nyari iskolakra, cserediaknak allnak stb. Ez manapsag, nyilt hatarokkal, olcso repulojegyekkel es szamos celtamogatassal nem lehet nehez. Tovabba persze el kell menni legalabb posztdoknak nehany evre kulfoldre (ez is viszonylag konnyu, rengeteg postdoc allas van, tobbek kozt eppen az ERC-k miatt).
3) A Starting Grant-nel kevesbe, de a CoG es az AdG-nel elvart, hogy a jeloltnek sikeres diakjai es posztdokjai legyenek. Ez sokkal nehezebb egy olyan orszagbol ahol a struktura nem tamogat fiatal csoportvezetoket. Ilyen szempontbol a magyar Lendulet peldamutato.
4) A palyazatot nagyon jol kell megirni, sokkal jobban mint egy Bolyai, OTKA vagy Lendulet palyazatot. Nemcsak tudomanyos tartalmanak, de formajanak, nyelvezetenek, strukturajanak is professzionalisnak kell lennie. Azt kell sugallnia, hogy a palyazo a szukebb temakoreben nemzetkozi szinten tokeletesen „otthon van”.
Itt elonyben vannak azok az orszagok, amelyek sajat nemzeti palyazati rendszere is magas szinvonalu (ennek peldaul egyik feltetele, hogy a nemzeti palyazatok altalaban angolul irodjanak, es orszaghataron tuli biralokat is bevonjanak az ertekelesbe — ez elegge termeszetes a legtobb „nyugati” — GB, DE, AT, IL, Benelux, skandinav palyazatnal), s igy otthon lehet a tanulopenzt megfizetni.
5) A 4)-es ponthoz tartozo fontos tenyezo, hogy a sajat intezmeny grant office-a mennyire hathatosan tamogat. Az (lenne) a minimum, hogy az osszes formai vacakolast a grant office megbizhatoan atvallalja (nalunk pld. a PI-knak halvany gozuk sincs arrol hogy mi tortenik az ERC weblapjan — sem a palyazat megirasa idejen, sem a futo palyazatok soran; mindezzel a grant office szakemberei foglalkoznak, ok toltenek fel, ugyelnek a formasagokra stb). De az is hozzatartozik (kellene), hogy a grant office szakembere atolvassa a palyazatot beadas elott; ez reszint nyelvi lektoralast jelent (bizony, minden helyesirasi hiba ront az osszbenyomason), reszint „erthetosegi” lektoralast. Ez utobbi roppant hasznos, tanulsagos: sokszor egy nem szakmabeli de figyelmes olvaso mutat ra, hogy egy mondatnak se fule se farka, hogy ismetles van, hogy elbonyolodott a mondando, hogy nem teljesen vilagos, mit akart a PI mondani. Az en palyazatom elso verzioja bizony hemzsegett a pirostol, s ez a grant office-unk angol szakos scientific writing-ra specializalodott munkatarsanak tollabol jott. Tudni kell, hogy a palyazatok legfontosabb tipikus hibaja az, hogy elalszik rajtuk a biralo. Ezt lehet jellemhibanak tartani, de attol meg „hard fact”, ami ellen a PI-nak tudatosan kell harcolnia azzal, hogy valtozatosan, pontosan, takarekosan, frappansan fogalmaz.
6) Egy tamogato szakmai kozegre is szukseg van: nalunk a tapasztaltabb profok atolvassak a fiatalok palyazatait, az interjukra felkeszitjuk a palyazot (probaelodast tartanak, a slide-jaikat megvitatjuk stb.). Meg osztonzo lelki tamogatast is nyujtunk: igen, sokszor nem kapja meg az ember elsore. De aki belevag masodszorra is, annak jobbak az eselyei. De csak ha belevag!
Lathato, hogy a fenti pontok kozul 1) az egyetlen ami ellen a periferia nem tud igazan hatekonyan harcolni. Az osszes tobbin lehetne segiteni.
@lemniszkata: „Tudni kell, hogy a palyazatok legfontosabb tipikus hibaja az, hogy elalszik rajtuk a biralo.”
Telitalalat!
@lemniszkata: Tengermély tisztelettel köszönöm a sok hasznos információt, őszintén. Mindazonáltal: itt most kifejezetten a társadalomtudományokról és a humanities-ről van szó egy ideje és ott az alábbiak nehezen értelmezhetők:
„Ez pedig ugy erheto el, ha a tehetseges fiatalok mar PhD koruktol kezdve, az elso eredmenyukkel eljutnak kulfoldi konferenciakra, nyari iskolakra, cserediaknak allnak stb. Ez manapsag, nyilt hatarokkal, olcso repulojegyekkel es szamos celtamogatassal nem lehet nehez. Tovabba persze el kell menni legalabb posztdoknak nehany evre kulfoldre (ez is viszonylag konnyu, rengeteg postdoc allas van, tobbek kozt eppen az ERC-k miatt).
A soc sci-ben (ez USA adat) csak minden 7. PhD fokozatot szerzett talál egyáltalán postdoc vagy tenure track állást _valaha_. A többi pályaelhagyó vagy 99-es (ezek a 2008 utáni adatok). A térségben (nyugat-EU) – ebben van némi tapasztalatom – jelenleg egy postdoc állásra – nem elit helyre, de egy erős középmezőnybe – több százan jelentkeznek, ami azt jelenti, hogy mondjuk 200 fő jelentkező esetében 199 nem kapja meg, 700 jelentkező esetén 699 nem kapja meg. Az első körben kiszórják azokat, akik nem ismert egyetemről pályáznak, és még mindig van kikből válogatni. Én igazán nem akarok így a távolból vájkálni senkinek az életpályájában, de egy nem kifejezetten szerencsés környezetből érkező kutató számára egyáltalán nem _viszonylag könnyű_ se posztdok sem más nyugati helyet találni, mert ezeket a trajectory-kat fel kell építeni intézményesen és/vagy az elsődleges szociális hálóból. Nem tudom az információid mikor keletkeztek, de azt gondolom ma a nyílt kommunikáció – minden hely meg van hirdetve minden listán, 5-6 helyről is megkapjuk mindnyájan – azt eredményezi, hogy a verseny sokkal keményebb. A postdococra soc sciben pár százan, tenure track poziciókra van hogy több ezren jelentkeznek, mármint darabjára. A szoftveres előszűrő át sem engedi az uni of dunaújváros fantázianevű helyről küldött cv-ket, el sem jut a selection committee asztalára. Az ERC-es posztdok helyek pedig annyira specifikusak, amennyire csak elképzelhető, szóval ahhoz egy ilyen differenciált terület esetében mint a soc sci (pl: a szovjet meleg grúz kisebbség mozgalmi hímzései 1945 és 47 között) valami hihetetlen szerencse kell, hogy pont a te területeden keressen a PI posztdoktort.
@lemniszkata: „a fenti pontok kozul 1) az egyetlen ami ellen a periferia nem tud igazan hatekonyan harcolni. Az osszes tobbin lehetne segiteni.”
Nem könnyen.
Ad 2): erősen pénzkérdés is, az olcsó repülőjegy és Airban szállás még csakcsak megvan, de a rlézvételi díj, aztán a konferenciakiadványba bekerülés költésge már nehezebb.
ad 3) Itt a Lendülettel Pálinkás igazi nagy tettet hajtott végre, de ez kiterjedésében minimális, kb 150 volt eddig tíz év alatt, ez az ERC pályázati esélyeket nem sokaknak javítja
ad 4.-5.: az angol nyelvi kifigéstalanság a reálteröületeken is szempontként jelenik meg, ezt biztosítani elég sok pénzbe kerül, főként, ha tudjuk, hogy itt nem csak nyelvi kérdfésről, hanem beágyazódottságról stb. is szü van. Megrendezett konferneciák, közös kiadványok, közös projektek stb. Sokan vesznek részt ilyenekbe, de olyxna alacsony a magyar kutatói létszám eleve, hogy az ezekből oda bejutók megintcsak túl kcisi mennyiséget képeznek.
ad 6: a kelet-európai intézényi kultúra (méga cseh is, ha jól láttam), egyszereűn nem alakult át eléggé, az egészet két tényező mozgatja: egyfelől az agyrém módon túlbürökratizált és túltengő TÁMOp-EFOP-VEKOP stb. pályázatok, amelyekben nem professzionális kutatásmenedzserek, hanem ügyes pályázatírok és -elszámolók kellenek, keleties kultúrával, a stikliket megcsinálni (elsősorban: intézményfinanszírozásba átforgatni a kutatási céltámogatásokat). Egyszerűen nincs meg a támogató környezet, mert (másfelől) a kádárista alkumechanizmusok egyáltalán enm vesztek ki az egyetemi világból, ső, a kancellári rendszerrel csak újraterősödtek.
Összegezve: nyilván nem arról van szó, hogy jól el akarnak bánni az ERC révén a keleti tudománnyal. Egy tisztán kiválósűgio versenyben ezek miatt a gyengeségeink maradunk alól. A kérdés inkább az, helyes-e ez a kiválósági verseny, vagy a konvergencia volna középtávon helyesebb stratégia (az összes hátrányával, persze)?
@harmadikszem: Koszonom a helyzetjelentest a tars.tud. oldalarol, ezek a szamok valoban sokkal kedvezotlenebbek az altalam ismert teruletekhez (foleg matematika, valamennyi fizika es CS) kepest. Az informacioim teljesen naprakeszek.
Nalunk egy posztdok allasra talan 10 ember jelentkezik, kozuluk 3-4 teljesitmenye eleg komoly ahhoz hogy igazan szoba jojjon. Egy tipikus nemet W1-W2-es tenure track allasra kb 50-80 ember jelentkezik, ebbol kabe 20-25 rug labdaba, ami azt jelenti, hogy jobban megnezzuk oket, mert a publikacios listajuk alapjan elso korben mennyisegileg elfogadhatonak latszanak. Ugyanezek a szamok vannak W3-ra is (full prof). Soha nem hasznalunk szuro szoftvereket, ennyi embert egyenkent meg tudunk nezni.
Posztdok allasra 2-4 cikket varunk el (nem feltetlenul publikaltat, de mindenkeppen az arxiv-ra feltoltottet), W1-W2 allasra kabe 8-10 cikktol lehet labdaba rugni. Ezek nem teljesithetetlen szamok, de jelentenek egy nemtrivialis szurot. Amerikaban rosszabbak a szamok (kevesebb posztdok allas van), ott pld egy jo, de nem elit egyetem tenure track allasara valoban tobbszaz jelentkezo van. Ugyanakkor az allaslehetosegek spektruma nagyobb: vannak tudomanyosan gyengebb college-ok, amelyek szinten keresnek megbizhato munkaerot (ez tanitast jelent, es a teaching evaluation-ok nagyon fontosak ezeknel a palyazatoknal).
A tenure es tenure track allaskiirasok altalaban a matematika egy nagyobb agat jelolik meg (pld: algebrai geometria vagy numerikus modszerek), ezek mindegyike mondjuk a teljes matematikai spektrum 8-10%-t fedi le. Egy echte algebrista nem fog egy valszam allasra jelentkezni es viszont. Ugyanakkor ilyen differencialtsag mint a gruz himzesek nalunk egyaltalan nincsenek, a posztdoknal sem. Posztdok allas specifikaltabb, mondjuk a numerikus modszerek 5 fo csapasiranyabol egyet jelol meg.
De itt nagyobb a rugalmassag mindket reszrol: ha valaki kivalo eredmenyt ert el numerikus linearis algebrabol es odamegy egy num parcdiff-es prof-hoz, hogy arra a teruletre szeretne atnyergelni, felvenne-e posztdoknak, akkor a prof jo esellyel legalabbis meg fogja nezni az illetot. Igazan okos, tehetseges posztdokot rettento nehez talalni, ha valaki egy reszteruleten kivalo, akkor hiheto, hogy egy hasonlo matematikai kepessegeket igenylo rokon teruleten is kivalo lesz.
@fortin2: Koszonom a hozzafuzeseket, persze tudomanyterulettol fugg sokminden. Matematika, ugy tunik, szerencsesebb helyzetben van.
ad2) Nalunk a reszveteli dij nem komoly tetel: a fontosabb konferenciak igazabol a temara koncentralt kisebb workshop-ok (40-60 reszvevovel), ahol sokszor semmi reszveteli dij nincs, sot valamennyi tamogatast is lehet kerni. Konferenciakotetbe, ha egyaltalan van, nem kell fizetni. Vannak persze olyan megakonferenciak nalunk is, amelyek penzesek, de az ilyenek szinvonala altalaban alacsonyabb; eppen azert mert a szervezok azon aggodnak, hogy hogyan tudjak a sokszaz fore kiberelt termeket megtolteni. Tudom, ez nagyon tudomanyterulet-specifikus, CS-ben pld. egyszeruen ott kell lenni a terulet megakonferenciajan. Ugyanakkor, ha mondjuk egy CS posztdok munkajahoz ez elengedhetetlenul szukseges, akkor ezt be kell tervezni a koltsegvetesbe. Tehat a posztdokra szant penz mondjuk 10%-t tartsunk fenn ilyen dologi kiadasra, meg akkor is ha 10%-al kevesebb posztdokunk lesz.
ad3) 150 mar egy nagyon jelentos szam. Tovabba, itt egy iranyra utaltam, amihez nem feltetlenul kell Lendulet: csupan arra, hogy fiatalabbak is kapjanak lehetoseget temavezetni. Ehhez okos, joindulatu tanszekvezetes kell elsosorban.
ad 4-5) Angol nyelvi sot erthetosegi lektoralas koltsege a nyereseghez kepest elenyeszo. Egy 1.5-2 millio Euros ERC palyazat 25 oldal. Egy tapasztalt nyelvi korrektornak mennyi idobe telik? Egy nap? Egyebkent szinten fontos lenne 1-2 ERC koordinator, vagy az MTA vagy a nagy egyetemek szintjen (lehet hogy van ilyen Mo-on is). Egy-ket olyan szakemberrol van szo, aki eveken at koveti az ERC rezduleseit, tobb eves munka tapasztalata van mogotte, atment szamos ERC palyazat a kezen. Az ERC palyazatok menedzselese is egy szakma, meg lehet tanulni.
ad6) Nem tudom mi a Tamop-efop-vekop (meg tudnam nezni, ne kezdjetek el felvilagositani), de el tudom kepzelni hogy tulburokratizalt. Viszont amirol en irtam, az egy tanszek/intezeti kutatocsoport szintjen mindenfele struktura nelkul megvalosithato. Az kell hozza, hogy az intezetigazgato odafigyeljen arra, hogy kinek van esetleg eselye ERC-ra, az illetot „piszkalja” es tamogassa ebben. S az kell hogy a terulet idosebb professzorai pozitivan, segitoleg alljanak hozza. Ehhez semmifele penz nem kell, csak joindulat, es munka/ido. Mint irtam, 25 oldalrol van szo. Ezt egy szakerto prof egy nap alatt kivesezheti. Az atirt valtozat ujabb javitasahoz mar fel nap is eleg. A harmadik verziora egy ora. Harom professzornak ezt a fejenkent masfel napot bele kell tennie. A PI-nak pedig bele kell tennie legalabb egy teljes honapot, de inkabb kettot. Nem kell mindenkinek palyazni, nem kell remenytelen vallalkozasba kergetni palyazokat. De tudomanyteruletenkent kell lennie 3-5 olyan palyazonak akinek erdemes megprobalnia, akit segiteni, osztonozni kell.
Vegul a kivalosag vs. konvergencia: Nagyon fontos a konvergencia, de hasonloan fontos, hogy ne keverjunk ossze dolgokat. Az ERC nem konvergenciaprojekt. Ha osszekeverik, abbol oszver lesz, ami se ez se az. Az ERC vezetese eddig sikerrel ellenallt az ilyen torekveseknek, szerencsere. Ez nem zarja ki, hogy legyen egy tudomanyos konvergenciaprogram is (azt hiszem egyebkent van is), de azt kulon kell menedzselni, ertekelni mert mas a celrendszere.
„ne hazudj” – nincs ilyen a tízparancsolatban.
egyébként érdekes írás, mármint amit a kémikus elvtárs írt a Kommentárban — a 40. oldal alján próbál érvelni a megosztottság mellett.
@harmadikszem: Azert annyira nem. A biralok sokszor masik kontinensrol jonnek, es sokkal kevesbe befolyasolja oket a palyazo nemzetisege. Ez forditva es igy van, eppen harom amerikai palyazatot biralok, osszertekuk tobb mint a kutatointezetem eves koltsegvetese. Es azert nem nyerunk ERC grantot, mert a muszerezettsegunk a faluban nincs a nyugati orszagokeval. de meg a Kassai egyeteme is jobb, erre is koltenek az EU-s tamogatasokbol. Igy a hallgatok mar eleve hatranybol indulnak, mert ott a legmodernebb technikat ismerik meg, itt meg azt, amit a 60-as evekben epitettek. Van nehany kivetel, de az atlag nagyon melyen van.
„Professzorok…. köre” hangzatos elnevezés. Tessék mondani, a miniszterelnök úr barátja, „Pharaon professzor” is tagja volt a társaságnak?
Hiszen ha Orbán személyes barátja volt, olyannyira, hogy házat is vett a szomszédjában, és személyesen Orbán nevezte professzornak, akkor neki is helye lett volna e dicső szervezetben, nem?!
Az meg, hogy az INTERPOL, meg az FBI körözte 20 éve, mint nemzetközi maffiózót, az csak Soros ármánykodása lehetett. Milyen kár, hogy szegény „Pharaon professzor” ilyen hirtelen elhunyt, amikor kellemetlenné vált egyeseknek, mielőtt kiderülhetett volna az igazság! Pedig méltó helye lett volna a „Professzorok…. körében”. Vagy nem? Bruhaha!
@lemniszkata: Ez mind rendben van, csak az egész hazai kutatási intézményrendszer másra kondicionál, nem pusztán elvont lelki-mentális szinten, hanem a mindennapi gyakorlatban. És most nem egyszerűen azokról a rémtörétnetekről van szó, amikor a gazdasági menedzsmentek nyiltáan kimondták, hogy inkább ne legyen ERC nyertes az ország legjobb egyetemén, mert sok vele a macera, hanem arról, hogy pl. egy pályázóképes kolléga ilyen alaposságú menedzselése egyszerűen nem nagyon fér bele a munkarendbe, óraterhelések, pénzkereset stb. vannak természetesne olyan professzorok, akik ezt egyénileg megteszik, sőt, el is várható mindnekitől, csak a szociológiai realitás más.
Amiben nem értünk egyet, az az angol nyelvi tényező és a nemzetközi (angolszász) szakmai kultúrában benne levés súlya, költsége stb. Egy anyanyelvi lektor leütésenként 3-4 Ft, szaklektornál felmegy 5-6ra is, egy Nature által szervezett cikkírási tréning/tanácsadás milliós (volt már tízmiliiós is) nagyságrend. Igaz, befektetés, de a páyla elején állóknak nincs ennyi befektetnivalójuk. Ehhez komoly intézményi tehervállalás kell (mondjuk egy egyetemnek évente minimum ötszáz cikket kellene menedzselnie, ez ttk-s túlsúly esetés is hatvan-száz milliós kiadás, ez már nagy döntés, persze, meg kellene hozniuk). Külföldi kollégák alkalmazása pedig ennél is egy nagyságrenddel több, minimum.
Nehogy félreértés legyen: ez nem a kapituláció ideologizálása, csak a nehlézség jelzése.
@lemniszkata: A matematika és a ttk teljesen összevethetetlen tudománymetriailag a bölcsészetekkel és a társadalomtudományokkal. Egészen más történelmi és politikai folyamatok hatottak, más a kulturális differencia szerepe, az infrastruktúra szerepe illetve más az emberanyag összetétele is. MI csináltunk egyébként komparatív méréseket research outputra world regions szerint, a matematika egy külön trajectory de hasonlít a ttk-hoz (ami viszont teljesen együtt mozog, fiz-kém-biology); a filozófiai is egy külön működés a humanities-en belül de hasonlít a többi ágazathoz. A legnagyobb inequality a soc sciences-ben van, és érdekes, de megindokolható módon a pszichológiában (ami ugye tipikusan egy nemkívánatos diszciplína a nem-demokratikus helyeken). Ha nálunk az általad írt feltételek lennének (pusztán), akkor nekem meg kellene kapnom minden posztdokot mindig, és a legtöbb állást is
Ezeket a különböző trajectorykat meg lehet indokolni elég jól, többféle szempontból is, de itt most csak az a lényeges hogy óriási a különbség diszciplínák között, az összevethetetlenségig. Mondjuk annyiban mind hasonlít hogy W-Europe és az US mindenhol vezető volt, van és lesz, legalábbis ameddig előre látunk innen. De a többi világrégió szerepe már jelentős különbségeket mutat területenként.
PS: tegnap volt a Bolyai nap, az egyik plakettes előadása arról szólt, hogyan alakította át a földrajztudományt az ötvenes – hatvanas években a politikai hatalom. Hogyan nulláztak le professzorokat, zártak ki akadémikusokat, távolították el a nemkívánatos professzorok _összes_ tanítványát az egyetemi életből na meg hogyan neveztek ki professzornak, intézetvezetőnek, _akadémikusnak_ éppen hogy érettségivel rendelkező elvtársakat. És ez akkor ugye a földrajztudomány, még csak nem is filozófia, vagy politikai gazdaságtan, ahol hatványozottabb politikai kézivezérlés zajlott. Világos, hogy az ilyen és ehhez hasonló dinamikák milyen mértékben túrnak bele egy adott terület fejlődésébe.
Őszintén mondom, számomra mint a tudomány világán kívül álló művelt érdeklődő számára nagyon érdekesek @harmadikszem:, @fortin2:, @lemniszkata: és a többiek informatív hozzászólásai. De ne felejtkezzünk meg arról, hogy az akadémiával és az akadémiai kutatóhelyek költségvetésével kapcsolatos egész disznóságnak semmi köze sincsen egy esetlegesen jó szándékú, a kutatási hatékonyságot növelni akaró tudományszervezési reformhoz – csak és kizárólag egy újabb autonómia megsemmisítése (plusz esetleg még a lopás, bár itt viszonylag kevés pénz van) a cél Orbánék részéről.
g7.24.hu/allam/20180629/az-innovacios-penzekert-folytatott-tulekedes-vezethetett-palinkas-jozsef-levaltasahoz/
Nincs olyan, hogy kevés pénz, és nem érdemes megsarcolni. A maffia lényegéhez tartozik, hogy mindenki érezze a függőséget, mindenki féljen, mindenki fizessen, cserébe a keresztapa megvéd más keresztapáktól, vagy migránshordáktól. (Naná!) Ebből nem maradhat ki senki. Persze, hogy nem érdekel senkit holmi célszerűség, vagy hatékonyság, vagy olyan érthetetlen liberális elvek, mint a tudomány függetlensége. Az a baj, hogy nehezen képzeljük magunkat egy szotyolát köpködő, elhízott, neveletlen, műveletlen és unintelligens barom (=magyar miniszterelnök) helyébe, így nem is érthetjük meg az ő magasabb szférákban bolyongó emberiségmegváltó gondolatait.
@balmoral: azt hiszed viccelsz pedig nem. Nekem már mondott olyat egyetemi vezető hogy ne pattogjak, hanem kövessem amit az Orbán Viktor előirányoz mivel mi halandó emberek még nem érhetjük fel ésszel, amit ő már most előre tud. Amit ő mond vagy követel az mindig jó, csak mi most még nem tudjuk, hogy mire.
Most jött, barátaim az úrban. A minisztérium már az idei, beadott és elbírált anyagra is rátette a kezét. Az eredményhirdetésnek holnap kellett volna megtörténnie – nem fog. És nem is látni, mikor fog. It starts.
Tisztelt ….
Az NKFI Hivatal által a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) 2018. évi Programstratégiájában (1962/2017. (XII. 19.) sz. kormányhatározat) foglaltaknak megfelelően kiírt Kutatási témapályázat (K_18), Fiatal kutató által kezdeményezett kutatási témapályázat (FK_18), Posztdoktori kiválósági program (PD_18) és Jelentős nemzetközi hatású, kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportok támogatása (KH_18) című pályázati felhívásokra a felhívásokban megadott 2018. február 14-i (K_18), február 12-i (FK_18), február 15-i (PD_18) és március 29-i (KH_18) határidőig, valamint a Nemzetközi együttműködésen alapuló kutatási témapályázat (NN_18) és magyar-osztrák (ANN_18), magyar-szlovén (SNN_18) nemzetközi együttműködésen alapuló kutatási témapályázatok című pályázati felhívásra a megadott 2018. február 15-i határidőig beérkezett pályázatokat az NKFI Hivatal a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakb an KFItv.) és az NKFI Hivatal pályázati eljárásaira vonatkozó szabályzatok szerint értékelte.
A 2018. évi kutatói kezdeményezésű témapályázatok és a posztdoktori kiválósági program pályázatainak benyújtásakor megjelent gyorsjelentés (nkfih.gov.hu/hivatalrol/hivatal-hirei/haromszoros-180603) szerint a hazai témapályázatok 9,4 milliárd forintos keretösszegére idén csaknem háromszoros volt a túljelentkezés ? a pályázatok egyharmadát 40 év alatti fiatal kutatók adták be ?, míg a posztdoktori programra beadott pályázatok kétszeresen haladják meg a rendelkezésre álló 1,5 milliárd forintos keretösszeget.
A formailag megfelelt téma- és posztdoktori pályázatok mindegyikét átlagban három, de legalább két, szakterületileg kompetens anonim szakértő a pályázati kiírásban előre megadott szempontok szerint pontozással szakmailag értékelte és értékelését szövegesen megindokolta, ez alapján minden szakértő javaslatot tett az általa bírált pályázat támogathatósága tárgyában. A szakértői értékelési folyamat második fázisában a döntési javaslat kialakítására létrehozott szakértői csoportok a pályázatok tartalma és az anonim szakértői javaslatok alapján a pályázati kiírásban foglalt kritériumok figyelembe vételével értékelték és rangsorolták a pályázatokat. A szakértői csoportok javaslatukat egyhangú döntéssel hozták meg.
Az anonim szakértői értékelések és a szakértői csoportok által felállított rangsorok ismeretében a KFItv. szerinti szakterületi kollégiumok kialakították és az NKFI Hivatal kutatás-fejlesztési elnökhelyettesén keresztül az NKFI Hivatal elnöke részére megtették döntési javaslatukat, amelyek megegyeznek a szakértői csoportoknak a pályázatok értékelésén alapuló javaslatával. Támogatásra javasoltak 192 db K_18 (nem támogatandó: 356 db), 93 db FK_18 (nem támogatandó: 183 db), 68 db PD_18 (nem támogatandó: 131 db), 26 db KH_18 (nem támogatandó: 6 db), 18 db NN_18 (nem támogatandó: 19 db), 4 db ANN_18 (nem támogatandó: 5 db) és 4 db SNN_18 (nem támogatandó: 13 db) pályázatot.
A szakterületi kollégiumoknak a K_18, FK_18, PD_18, KH_18, NN_18, ANN_18, SNN_18 felhívásokra benyújtott pályázatok értékelésére és rangsorolására vonatkozó javaslatával a Hivatal elnöke egyetértett.
A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 2018. június 12-i hatállyal az NKFI Hivatal felügyeletét az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) feladatkörébe utalta. A felügyeletet ellátó miniszter 2018. június 6-án kelt tájékoztatása szerint az NKFI Alapból finanszírozott pályázatok keretében kötelezettségvállalásra csak a miniszterrel történt előzetes egyeztetés alapján kerülhet sor. A fent felsorolt 2018-as felfedező kutatási pályázatokra vonatkozó döntési javaslatot az NKFI Hivatal előbbiek szerint 2018. június 15-én, a nemzetközi témapályázatokra (NN_18, ANN_18, SNN_18) vonatkozót 2018. június 26-án, az ITM-nek megküldte.
A 2018. felfedező kutatási felhívásokra benyújtott pályázatokat a szakértők és szakértői csoportok értékelték és rangsorolták. A felhívások eredményhirdetésének várható időpontjáról az erre vonatkozó minisztériumi döntést követően adható tájékoztatás a kutatói közösségnek.
Budapest, 2018. június 29.
Dr. Pálinkás József s.k.
elnök
@harmadikszem: Eddig nem kellett a felügyelő miniszter (Miniszterelnökséget vezető miniszter, ha jól tudom) jóváhagyása?
nem, ez benne az újdonság: „A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 2018. június 12-i hatállyal az NKFI Hivatal felügyeletét az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) feladatkörébe utalta. A felügyeletet ellátó miniszter 2018. június 6-án kelt tájékoztatása szerint az NKFI Alapból finanszírozott pályázatok keretében kötelezettségvállalásra csak a miniszterrel történt előzetes egyeztetés alapján kerülhet sor.”
A kiírás – valamikor télen – idején még nem lehetett tudni, hogy ez készül. Június 30-ig ki kellett volna derülnie. Most azt mondják, lehet, hogy még hónapok. Ez azért gáz mert a többi pályázattal össze kell hangolni, hiszen vannak olyanok amelyek nem futtathatók párhuzamos projektként.
PS megpróbáltam megkeresni az innovációs és technológiai minisztérium alapító okiratát; az egyetlen minisztérium melynek nem érhető el ezen dokumentuma
http://www.kormany.hu/hu/dok?page=2&type=107#!DocumentBrowse
Off (de csak egy kicsit):444.hu/2018/06/29/az-uj-amerikai-nagykovet-mar-meg-is-latogatta-a-ceu-t
index.hu/tudomany/2018/06/29/kilepett_freund_tamas_a_batthyany_korbol_az_mta_allamositasa_miatt/
Ide tartozik
Na végre egy üresedés, DJ Jeszy felkészül.
„egy szintén nagy tekintélyű tudóstársával együtt csütörtökön bejelentette, hogy kilép a szervezetből.”
Ez vajon ki lehet?
Megnéztem most a listát, jó sokan vannak. Martonyi több szempontból is meglepett, a tegnap nagyot menő főállatorvos nem annyira.