A színművészetis hallgatók esete… velünk
Eredeti szerző: jotunder
Holnap délelőtt a Színművészeti Egyetem hallgatói Első figyelmeztetés címmel énekelve fognak tüntetni az ellen, hogy Orbán Viktor átadja az egyetemet Vidnyánszky Attilának.
Nagyon fiatal voltam, amikor Hirtling/Mácsai/Funtek vizsgaelőadását láttam az Ódry Színpadon, a Teaház az augusztusi holdhoz című amerikai vígjátékot (a filmben Marlon Brando játszotta Mácsai szerepét). Már nem voltam annyira fiatal, amikor Vidnyánszky talán első pesti rendezését láttam az Új Színházban. Vidnyánszky borzalmas (de tehetségesen borzalmas) Ember tragédiájáról már írtam. Rudolf Péter (akit nagyon szeretek, és nem érdekel, baromira nem érdekel, hogy őt valamiért FIDESZ-közelinek tartják) és Gáspár Sándor (akit szintén nagyon szeretek, és szintén baromira nem érdekel, hogy egyesek őt is FIDESZ-közelinek tartják, pont leszarom, hogy egész pontos legyek) játszott abban a darabban, M. rendezte a közvetítést, én meg csak néztem, és arra gondoltam, hogy ez a színház közel áll hozzám. Snart kommer tiden volt a darab címe, legalábbis Kierkegaardul.
A Parlament nem színházba jár, hanem Kurultájba. Vidnyánszky Nemzetijébe sem járnak. Oda én jártam. Nem sokszor, talán hét-nyolc darabot láttam, és volt, amit szerettem.
A színműveszetis fiatalok is járnak a Nemzetibe, egyikük-másikuk talán játszott is valamelyik darabban, nem tudom, főleg kaposvári színinövendékek szerepelnek náluk.
Azok a gyerekek pontosan tudják, hogy a Zakarpatszka Oblaszty össze frusztrációja fog rájuk ömleni. Vannak a tehetségtelen kis nullajulik, akiknek az a mániája, hogy ők valójában nagy tehetségek. Az ő frusztrációjukat még valahogy túl lehet élni. A nagy formátumú, rendkívüli tehetségű ember frusztrációja, akinek az a mániája, hogy őt nem tartják senkinek, életveszélyes.
Amikor Vidnyánszky uniós politikusok fényképét vitette körbe Paul Claudel oratóriumában, miközben Blaskó művész úr úgy bőgött, mint egy szocialista szarvasbika egy komócsinista május elsején, minden épeszű ember tudta, hogy az igazgató úr egyszerűen elmérte az országot. Szovjet-Ukrajna szintjén közeledett a hatalomhoz, egyszerűen erre volt szocializálva. Akkor még nem tudtuk, hogy Domnule Demeter behozza nekünk a Cenaclul Flacara-t, a Traiasca Romaniaval. Nem mintha nem lettek volna saját kipcsákbolsi hagyományaink, de nekünk köll az egzotikum. Vidnyánszky még mindig nem érti Uhorszkát, pedig azért olyan nagyon nagy differencia nincs, Káeurópa az Káerópa. És ezt most ezek a húszéves gyerekek fogják megszívni.
És ezek a húszéves gyerekek pontosan tudják, hogy a karrierjüket kockáztatják. Amiről eszembe jut egy beszélgetés a színházról, a Nemzetiről is, egy nagyon tehetséges fiatalemberrel, egy angol egyetemi szálloda kocsmájában, és megszakad a szívem. Ez az ország mindent elbasz, remélem nem ikes ige. Kit érdekel a színház, amikor Szöllősi György elvtárs (seriously, azért a seggnyalásnak is van határa) fősportnyik elmondta, hogy nálunk a futball a művészet, az amikor Kleinheisler művész úr mély jellemkomikummal csúszik be az andorrai taxisofőrnek. Amiről persze beugrik Bergkamp gólja a Newcastle ellen, de aztán mégis Kisvárda Lions vs. Mezőkövesd United.
Első figyelmeztetés – üzenik a gyerekek a Karmelita kolostorba.
Nem fognak megijedni. A legrosszabb, ami történhet, hogy minden tönkremegy. Az meg ugye, ki a faszt érdekel.
UPDATE: találtak hetven művészt, aki azt kéri, hogy változtatás nélkül fogadják el a színművészeti einstandolásáról szóló törvényt. holnap lesz a magyar kultúra egyik legsötétebb napja.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518086-6ae3d02e6453d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518086&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518086-6ae3d02e6453d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518086-6ae3d02e6453d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Grrr: én azt hittem, a demokratikus/republikánus erők összecsaptak a nacionalista/fasiszta erőkkel és pöpec polgárháborúban irtották egymást. Miután leverték és részben kiirtották a fasiszták a többieket, utána jól kiegyeztek. Rosszul emlékszem?
Vagy magyarországon maradtam le valamiről, megvolt egy gyors kis polgárháború valamelyik év vasárnapján és a túlélők kiegyeznek mint máshol működő modell?
@labrys: nem felejtődnek el. Ki lehet beszélni/feldolgozni, vagy elhallgatni és belebetegedni. Társadalmi mértékben.
A magyar például iszonyatosan beteg és terhelt egy társadalom.
Ezeréves sérelmek sem felejtődnek el. Majd ha olyanok a körülmények, hogy előjön az állat, akkor előjönnek az ezeréves dolgok is. Az elfelejtés nem megy.
(spanyolok esetén pl katalánok sem felejtenek, 600 év alatt sem)
@velőtanya: Az a mondat is, meg az egész mondanivaló – nagyon jó volt belepillanthatni a gondolataiba. És tényleg ránk fér, hogy megbecsüljük, akit lehet.
@labrys: +1
@velőtanya: @mafi mushkila: +1
@Unortodox Mekkmester:
Nagyon ritkán használok emojikat. Valahol elmentettem valamilyen kódokat – de lusta vagyok megkeresni.
Azért köszi a hozzám való jóságodat.
@balmoral: @DarthVader:
Adalék a témához (ezzel pályázom a Leglényegtelenebb Komment díjára):
Mondtam baszdmeg, ne baszd meg, mert megbaszod, elbaszod, lebasznak, aszt baszhatod.
@Érvsebész:
Mostakkor Kim Dzsong Un szorgalmazta a kiegyezést vagy Bródy János? Én még úgy tanultam, hogy Deák Ferenc.
.
Már megint annyi hőbörgés, alapos informálódás nélkül. (Bródy – Demeter – Szörényi fotózkodás.)
Bár Jótündér utálja Stumpf Andrást, szvsz nagyon jó interjút készített Szörényivel és Bródyval.
http://www.valaszonline.hu/2020/07/06/szorenyi-brody-konnyuzenei-program-pim-interju/
Megjegyzéseim:
1.) Nekem a tények leírása hiteles, amit a tartalmi fejtegetések is alátámasztanak.
2.) Nekem a két fazon mosakodása, önmaguk szerecsenmosdatása (hogy mondják písziül? afroamerikai folttisztítás?) kifejezetten röhejes és némileg szánalmas.
3.) Lehet, hogy ez a világ legjobb könnyűzenei stratégiája (nem értek hozzá). Ám azt képzelni, hogy majd DSz meg is tudja valósítani tisztességgel – azért az húszemeletes naivitás. Tényleg komolyan gondolják a zenész urak, hogy ha DSz ráébred, hogy itt nem kisebbségi, hanem többségi szerepben van, és lelkesen belevág abba, amivel BJ és SzL is egyetért, akkor OVi nem fogja páros lábbal seggberúgni, hogy zúgva száll, mint a győzelmi zálog? Ellen-ék belehasítva egy monolit oligarchikus rendszerbe – hacsak úgy nem!
@HaKohen: „Ráadásul Demeter Szilárd tapasztalataim szerint egyáltalán nem megosztó figura”
Nekem egy kissé túlságosan felgyorsultak a folyamatok az elmúlt 24 órában. Navracsics, Demeter… és most úgy érzem, hogy nem vagyok még felkészülve egy „Hollik István igazából tök jó fej” című posztra itt a Vincenten.
Gondoltam szólok, legalább kapjunk egy kis időt az új vonal feldolgozására.
@velőtanya: 🙂
@velőtanya:
Ugyan miért nekem címzed ezt?
Vagy a belinkelt interjút nem olvastad el egészében, kiragadva belőle egy mondatot – vagy az én kommentemet. Utóbbi nem olyan nagy baj, mint az előbbi.
Tényleg nem értem, hogy miért borul vérbe sokak szeme, ahelyett, hogy előbb szöveget olvasnának, azután szöveget próbálnának megérteni, ésmégazután megpróbálnának gondolkodni egy kicsinyég?
Persze ezek nélkül őrjöngeni a legegyszerűbb és még pénzbe (fáradságba) sem kerül.
@HaKohen: Te linkelted a cikket, aminek egy mondatára reagáltam. Ilyenkor szerintem az a szokás – de ha nem lenne szokás, akkor is ez a logikus – hogy „neked” válaszolok.
A te szövegeddel meg lényegében egyetértek, legfeljebb ez a mondatod nem volt világos, és akkor már rá is kérdezek: „Már megint annyi hőbörgés, alapos informálódás nélkül” – mert nekem úgy tűnik, hogy a te véleményed a Bródy-Demeter találkozóról legalább annyira erőteljesen negatív, mint amiket korábban írtak a „hőbörgők”, de akkor miért az idézett mondat tőled?
@ámbátor: Valahogy így, csak hát ebből viszont az követjezik, hogy DSz startégiája egy nagy semmi, fél óa alatt összedobja bárki. Vagyis a urak a nagy semmit legitimálták.
@velőtanya: nem rossz ötlet, még dolgozom rajta.
@HaKohen: már nem utálom. ez van. az idők változnak.
@jotunder: Nem mintha sokat számítana, de nekem pont Stumpf András a példa arra, hogy nagyon mélyről se (volt*) lehetetlen felkapaszkodni – a személyes népszerűségi listámon – egy vállalható szint fölé.
Az egyik legellenszenvesebb mandineres majomnak tartottam – a tartalmon kívül a búrája és a stílusa is külön irritált – mára viszont el tudtam fogadni a fordulatát, amit valódinak és őszintének érzek. Ettől még sokszor nem értek egyet vele mostanában se, de olyan már többször is volt, hogy több „ellenzéki” újságíró közül messze az ő magatartását és véleményét értékeltem a legtöbbre egy adott szituációban.
*azért a múltidő, mert aki _ma_ orbánista, attól már semmiképpen nem tudnék ilyesmit elfogadni, valahol menet közben átlépődött az a vonal
@HaKohen: …izé…Nem a „győzelmi zászló” szálldos a szélben?
@velőtanya:
OK, semmi baj.
Ezen akadtál fönn: „Már megint annyi hőbörgés, alapos informálódás nélkül”.
Na most ha végignézed az itteni (és nem csak itteni) kommentek nagy részét, akkor találhatsz egy tipikus reagálásmódot. Elég egy cím, egy utált név, egy mondat egy részletes és árnyalt posztból – és akkor indulatból neki! Mint a Móricka, akinek mindenről ugyanaz jut eszébe. Aki nem csak a képet nézte meg, hanem a válaszonlájnos interjút is elolvasta, az eljuthatott egy árnyaltabb véleményhez, ahhoz, hogy nem csak fekete/fehérben, igen/nemben lehet gondolkodni.
Off, de a pedofilnagykövet ügyében is ugyanezt tapasztalalom (mármint a bírósági ítélet megítélésével) – holott nagyon sok árnyalt vélemény jelent meg az interneten valódi és tapasztalt büntetőjogászoktól és valódi és tapasztalt pszichoterapeutáktól. Nem az van, hogy mind ugyanazt mondják, sőt… De az van, hogy nincs egy tuti, amit meg kell mondani. Főleg szakmai ismeretek és megfelelő információ hiányában.
Az általad említett kommentemben éppen az árnyaltság igényére próbáltam utalni. Bródyt nagyon kedveltem, közben ez a történet kevésbé kedveltté tette nálam. Szörényi sokkal kevésbé volt elfogadható számomra, különösen az utóbbi években – az interjújuk után viszont többre értékelem a személyét, mint eddig.
De mi a baj azzal, hogy változik a véleményünk, árnyaltabban látunk dolgokat és embereket, viselkedésmódokat? Talán olvasd el a saját kommentedet, amit ide írtál 14:47:12-kor. Vagy Jótündér azt megelőző válaszát nekem arról, hogy (Stumpf Andrással kapcsolatban) az idők változnak.
@HaKohen:
Feloldódik ám minden színű füstgyertya egyen lila köddé, csak idő kérdése.
Stumpf-Bródy-Navrasics-Demeter-Palkovics-etc. – tologatjuk a potmétert magunkban, ki-kicsoda, mi-vót, mit-tett, hová álljak a folyton mozgó libikókán.
Interjúk és nyilatkozatok sűrűjében kapkodjuk a fejünket, miközben „Ne azt nézzék, amit mondok, hanem azt, amit teszek” alapon kellene ítélni.
Nyilatkozgatnak, össze-összeállnak egy-egy vállveregetésre, mert meg kellene élni, – vagy csak túl?
Hát igen, meglehet soká fog tartani, mire kitisztul a köd.
@acs63:
Amikor némi hezitálás után ezt a formulát választottam, már sejtettem, hogy égni fogok, mint a győzelmi zászló. Teljesen igazad van, a Szovjet Hadsereg indulójában nem a zálog száll.
Mentségemre szóljon, hogy az én életem több rendszeren átívelő évtizedeiben kevés olyan közhelyes frázist láttam, mint a „győzelmi zálog”.
Néhány újabbkeletű példa: „Ez a lelkesedés az elkövetkező győzelem biztos záloga.” „Egykori mesterem szava nekem igaz zálog”, „Izmunk a győzelmi zálog” (nyomdászok dala), „győzelmi éneket énekel néked. … alkut köt, és zálogként kötelet kap” (keresztény zsoltár), „Vagyim Szobko: A béke záloga” (regény), „a szerelem záloga: a gyermek” (szólás), „Megőrizzük függetlenségünket, felemelkedésünk legfőbb zálogát. Ez a lelkesedés az elkövetkező győzelem biztos záloga. Az egyezmény erős záloga a világbékének.” (példák a Magyar Nyelv Szótárából).
Csak így négyszemközt bevallom neked, hogy sem ifjabb koromban, sem mostanság nincs halvány fogalmam sem arról, hogy ez az átvitt értelmű és minden rendszerben divatos magasztos és fennkölt zálogozás milyen értelemmel bír. Ha meg tudod magyarázni számomra is befogadhatóan, hogy mit jelent, akkor legyen tiéd a kisbiciklim. (Könnyen ajánlom fel, ugyanis nincs semmilyen biciklim.)
@HaKohen: Off
Csak a járgány csábító ajánlatáért próbálkozom…nem ez lenne az első… 🙂
Szerintem: a „zálog” pénzzé tehető, tőkeértékű/tőkének tekinthető tárgy/eszme
(nota bene: A legtöbb zálogért csak a minimális lóvét veszik fel, aztán hagyják a fenébe. Batikolnak visszamenni érte!)
On
@HaKohen:
Letéteményese, ideiglenesen megkapott, de soha vissza nem adott érték lesz az, talán úgy mint zálogba került valahogy, valamikor, . . . de mi megszerettük és nem engedjük el.
Lásd még MNB közalapítványok, Várkapitányságnak álcázott Klastrom, és minden egyéb, ami mozdítható, de ha nagyobb érték akkor meg az is ami ingatlan, föld és örökkön-örökké fial.
Putyin vagyonáról meg nem is beszélve.
@wulfer:
. . .Hja, és az MTA is egyfajta zálog.
A zálog szerződéses biztosíték; arra szolgál, hogy ha valamely szerződésből (esetleg más kötelemből) folyó kötelezettséget nem teljesítenek, a jogosult a zálogtárgyból kielégíthesse a követelését.
Metaforának elég idióta. („izmunk a győzelmi zálog” ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy ha nem győzünk, kikanyaríthatsz az oldalamból egy szép felsált)