A szürke kardigán találkozása a Porschéval
Eredeti szerző: jotunder
Lengyel László az ATV-n mondta el Friderikusz Sándornak, hogy „európai színvonalú közgazdaságtant” műveltek Magyarországon a nyolcvanas években. Kötter Tamás ezzel szemben arról beszél a Mandinernek, hogy a felső menedzser réteg elhitte a szocialista mesét a szakértőkről.
Fogalmam sincs, hogy kicsoda az igazi Kötter Tamás. Talán valóban az, akinek mondja magát, bár gyanakvást keltett bennem, hogy pontosan azt mondja a Mandinernek, amit a Mandiner hallani akar — reakciósokról, politikai korrektségről, thaiföldi kurvákról (ez a Houellebecq-interjú ezt érdekesen árnyalja, ráadásul Kötter az általam olvasott novelláiban pont az ellenkezőjét sugallja annak, amit a Mandinernek nyilatkozott) — de ez a poszt nem erről szól. Egyébként pontosan ugyanúgy zselézi a haját, mint a kiégett felső-középosztálybeliek a novelláiban, tehát akár valódi is lehet.
Kötter és Lengyel két világot képvisel. Két elitet, két tudást, és nem kétséges számomra, hogy melyiküké a jövő. Lengyel László pontosan negyedszázaddal maradt le Kötter mögött. Lengyel világa nagyjából a rendszerváltás idején múlt el (vagy ki, ahogy tetszik), Kötteré pedig akkor született meg. Kötter novellái az Új Moszkvában játszódnak, bár a magyar lányoknak talán nem olyan hosszú a lábuk, mint az oroszoknak, és az orosz elit Porschéja vagy Maseratija egy yacht mellé szokott beállni Dél-Franciaországban, nem Telkiben a kerti medence mellé. A magyar elit gátlástalansága viszont nem involvál polóniumot és távcsöves puskát.
A multinacionális cégek pesti képviselői nem tudják, kicsoda Lengyel. Ők már a köttertamásokkal értik meg egymást, és ezt jó lenne tudomásul vennünk.
Elitünk egy része mumifikált hullaként ül a koktélbárban, és szomorúan konstatálja, hogy beleesett az orra a Mai Tai-ba. Huszonöt évvel ezelőtti mondatokat akarnak eladni nekünk, huszonöt évvel ezelőtti tudást, huszonöt évvel ezelőtti érdemeket. Nem hazudnak nekünk: őszintén elhiszik magukról, hogy még van mondanivalójuk, ahogy nyilván Farkasházy Tivadar is őszintén elhiszi magáról, hogy vicces. Valamikor az volt. Valamikor Lengyel is érdekes volt, valamikor ez az ország is érdekes volt. Most már nem az.
A balliberális elit retrótudásban és retrókardigánokban utazik. Szépen elmondják egymásról, hogy mennyire okosak voltak már 1983-ban is; a kis köreikben, kis lapjaikban, kis rádióikban lamentálnak arról, hogy az ország miért nem az ő mondataikat, nem az ő becsszó európai nívójú tudásukat és szakértelmüket választja, hanem a mrázokét és habonyokét.
Engem is elszomorít az, hogy az ország a mrázokat és habonyokat választja, a békemenetes idiótákat, a bogárlászlókat, láncziandrásokat, schmidtmáriákat, matolcsybubukat, de nem tudom azt írni, hogy ez teljesen természetellenes. Az én kóklereim sokkal kedvesebb, rendesebb, becsületesebb kóklerek, mint az ő kóklerjeik, de nem jár melléjük jutifali. Vagy legalábbis a jutifali ígérete.
A multik a köttertamásokat választják, és pont leszarnak mindenki mást. Orbán ajándékpálinkáját — amit a szokásos különmegállapodás alkalmából kaptak — beteszik az azeri lókonyak és a tádzsik szárított kecskeláb mellé. Nem zavarja őket a szag. Nem néznek köztelevíziót, nem érdekli őket az alkotmánybíráskodás nyomora, nem vásárolnak Nemzeti Dohányboltban, ők csak próbálják kezelni az Orbánt.
Ha valaki azt hiszi, hogy áprilisban végleg megszabadulunk a retróelitünktől, az nagyon téved, még ezt sem fogjuk megkapni. Orbán nyer, és ők maradnak hivatásos gyásznokok. Megírják a kis cikkeiket arról, mekkora hiba volt bevenni Gyurcsányt az Összefogásba, vagy éppen nem eléggé bevenni, vagy nem úgy bevenni, és hogy mit kellett volna inkább mondani vagy nem mondani, ígérni vagy nem ígérni, aztán csak ülnek, és zombifilmet néznek a tükörben.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519759-6ae81b28934f9' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519759&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519759-6ae81b28934f9&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519759-6ae81b28934f9' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Deepblue Noir: Az is fontos hogy a yuppie-nak milyenek a fonokei. Es a kozeposztalynak is , hogy milyen elitje van.
@TG69: amit a topmenedzserek világáról ír, az pont az, amit bárki közülünk írna a topmenedzserek világáról.
@Deepblue Noir: lehet, hogy rajtam kivül mindenki tudja, de mit is? Hogy a különböző szélső irányzatok (jobb-bal) hogyan határozzák meg önmagukat, milyen társadalom jobbító maszlagot nyomatnak.
Én meg arról beszélek, hogy dumálni bármit lehet, de nézzük meg a valóságban hogy néz ki, amikor szélső irányzatok jutnak politikai hatalomhoz, szereznek meg egy országot.
És a gyakorlat az rémes. Bármelyik szélét nézem is a politikai palettának.
Diktatúra itt, diktatúra ott.
Szóval én továbbra sem látom, hogy bármi különbség lenne a dumán kívül. De sok esetben még az is szinte ugyanaz.
@TG69:
kivált?
@jotunder: …hát persze, h. vásárolt. Modern (…) yuppie-üresség bemutató stíljével simán megvette a mandiner „mi kulturálisan is értékeket biztosítunk ám, lám, hogy rajt’ tartjuk a kezünk a zifjú magyar zirodalom ütőerén” szerkesztőit. 🙂
@labrys: Tandorit is megvette? hm….
@jotunder: halvány gőzöm sincs. 🙂 Egyfelől nem olvasok mandinert, másfelől jobbára hidegen hagy, mit állítanak a magyar irodalom szereplői egymásról. (Akárhogy is definiáljuk akármelyik kategóriát.)
@aritus: Hát neked lehet, hogy ezt sugallta, nekem meg azt, hogy ez a réteg -a magukat azért az élet igazi császárainak tartó (pl. KT), de azért a totál kiégettekkel (KT „hősei”) osztály-szolidaritást is vállaló él-technokraták- totál rátapadtak a városi, mit városi, M.o.-n csak Budapesten nyújtott környezet által biztosított létre, akármennyire is kis porfészekből jöttek.
Ők rohadtul nem akarnak házikót Felcsúton/Kónyon. (Bár az, hogy valaki annyira király, hogy stadiont is képes odarittyentetni, az nyilván imponál nekik:)
@jotunder: Azért ne felejtsd el, amit korábban írtál arról, hogy esetleg imponál a molyolóknak, hogy egy nagyvilági főcső bekéreckedik hozzájuk.
Avagy mégis csak ügyvéd az istenadta, ezért „A Forrás eljuttatott hozzám egy kézzel írt levelét, amiben amerikai prózaírókhoz és Ottlikhoz hasonlított” akár az is lehetett eredetiben, hogy „…nehogy már Ottlikhoz, vagy az amerikai prózaírókhoz nagyságúnak gondold magadat…” 🙂
@buta_lúd: :DDDD
Aha, értem. Ha kritikusokról van szó, akkor megvette őket (Népszabitól Mancstól a MN-ig), ha Tandoriról, akkor meg nem érdekes, amit a mester ír vagy KT hazudik róla. Ez jól kilett találva… barmok
@Whitman: valaki nyit egy nicket, amin csak olyasmirol ir, mint Kotter. az vagy Kotter, vagy akar valamit :))))
P.S nem hiszem, hogy Kotter barkit is megvett volna. legalabbis erre semmi sem mutat. van akinek tetszenek a novellai, van akinek nem.
nekem nem nagyon tetszenek az irasai, de azert azt nem allitom, hogy Oravecz Nora szintje. irasszerunek tunnek.
Whitman ugyanazt irta le 2012-ben, mint Kotter most.
:))))) nem lehet, hogy o nem a Kotter. az tul komplikalt lenne.
jogi kepviselonk izgatottan vizsgalja a kerdest, hogy megserthetoek-e egy alneven iro szemely szemelyisegi jogai :))))
@Érvsebész: tudjuk, hogy kicsoda ő: egy 2010 utáni állami megrendeléseken megtollasodott ügyvédi iroda tagja
ettől még lehetne jó író is meg rendes ember is (és ezt komolyan gondolom, egy ügyvéd nyilván nem ugrik el a pénz elől, és arról semmit sem tudok, hogy kiszorított-e bárkit)
bárki is az, érdekes, hogy mit és milyen stílusban tartott feltétlenül szükségesnek közölni…
@csársz: honnan tudjuk??
@jotunder: viszont még kezdő író, sztem első könyvnél megbocsátható, ha nem tudja annyira takkra tolni a hatásokat. Nekem a Kerékgyártó István ugrik be, aki szintén – mondjuk egy tizessel később – középkorúként adta írásra a fejét és tök szépen felfejlődött.
Érthető a téma (mondjuk legyen egzisztenciális luxusmagány), most meg kéne találni a formát, az nekem is kicsit kevés hatásnak, hogy random luxusmárkákat nyomunk bele a szövegbe kétsoronként.
@OoOoOo:
de ez a forma. egyfajta minimalizmus.
ellis, carver, houellebecq, meg persze ezek elődei. ez a forma, kicsit lehet rajta változtatni, meg csiszolni, sokat nem, mert akkor az már némileg más lesz, lsd. pl. a carver variációkat a könyvtárban
@Deepblue Noir: a rövid mondatok az oké, de azért azon belül van tér valami egyedit jobban belevinni.
Pl houellebecqi fantázia, hol vannak itt kurva nagy orgiák vagy (az én személyes kedvenceim) az elképzelt műalkotások? Hol vannak a carveri befejezések? Vagy bármi ezekhez fogható hatáselem? Pl ha magyar az anyanyelve, akkor használhatná azt is jobban, maradva az ún. minimalizmus, sőt legyen mikrominimalizmuson belül. Sztem ezen lehet még mit dolgozni, így ebben a formában nekem is uncsi.
És hát nem egy carver/cheever, houellebecq vagy csehov – hogy ősképet is mondjunk – a csávó, de persze ez nem baj.
Azért halálra ne izgassátok magatokat, csak érdekes volt olvasni, ahogy a nektek nem tetsző részleteket (kritikák, Tandori) szépen sorban negligáljátok egy sajátos érvrendszerrel. Egyébként az előttem szólónak igaza van, ez egy forma, ami vagy tetszik valakinek vagy nem… A Legyelre vonatkozó állításokkal maximálisan egyetrétek, nagyon irónikus a megfogalmazás és persze találó is.
Sem nem Carver, sem nem Houllebecq, viszont ezt találtam, többek közt, a fickóról. Persze tudom, az Orsi meg egy …. majd ez lesz az érv. na, jó szórakozást.
magyarnarancs.hu/komplett
@jotunder: Elnezobb is lehetnel a Lengyellel es a TGM-mel. Valojaban, ok meg azokhoz a regivagasu ertelmisegiekhez tartoznak, akik orokke kepzik magukat, allandoan olvasnak, vagyis ‘csinalnak’ valamit. TGM, a sajat jogan jutott el az amcsi egyetemekre a kilencvenes evek kozepen, es nem azert, mert erdekes ellenzeki volt. Az amcsik nem olvassak eredetiben Fichte-t, Schelling-et, Hegel-t vagy Marxot, szamukra a filozofia Hobbes-nal kezdodik.
Lengyel eseteben elavult tudasrol irsz… Lengyel azonban nem kozgazdasz, jogi egyetemet vegzett, es irasai es aspiracioi alapjan leginkabb a politologia es az irodalmar (csaladi oroksegkent) koze lehet sorolni. es tenyleg, „egyszeru f(x)-t sem tud derivalni’. Ennelfogva, kevesse lehet komolyan venni kozgazdaszokrol vagy a kozgazdasagtanrol alkotott velemenyet. Az osszehasonlitas kozeppontjaba ezert LL politikai targyu irasait, illetve KT-fele fiction-t kellett volna allitani.
Nem stimmel a ‘ szocialista mese a szakertokrol’ sem. Lassan nyilvan a mult kodebe vesz, de a 89 utan a multik kerestek az MSZMP -s allamigazgatasban dolgozo kaderek segitseget, hogy a magyar viszonyok kozott, s hogy kihasznaljak a kaderek kapcsolatait.
Jo pelda erre Medgyessy Peter, akit a franciak kerestek meg, (a bank, Societe General, hogy megteremtsek itteni halozatukat. S bar kessel-villaval kivaloan bant, a bankuzemrol, a gazdasagpolitikarol halvany fogalma sem volt, maig sincs. Sajnos, sok ilyen peldat lehet hozVeni.
(Hosszabb,de mas iranyt vett pl. a cseh atalakulas a privatizacio mas tipusa miatt, es a politiaki korlatozasok miatt.)
Vegul, jelenleg csupan 3-4 valoban fuggetlen ugyvedi iroda van, akikkel a multik egyutt dolgoznak. Ez max 15 embert jelent. Kb.. ennyi lehet a Maserati fizetokepes magyar kereslete is.
@Whitman: hát, a szöveg_értelmezés_ az nem nagy erősséged…
@dogfüggő:
ez valóban elég életszerű felvetés.
+1
@jotunder: megkérdeztük tőle
@ipartelep:
hát pontosan így van.
ez a különbség a szélbal meg a széljobb közt.
mivelhogy a nácik azt valósították meg, amit írtak.
és egy másik szempont:
a szélbalnak van egy dinamikája, folyton változik. ma már a marxisták sem világforradalomban, erőszakban, ilyesmikben gondolkodnak, hanem a társadalom alulról történő megváltoztatásában.
a neonácik viszont pont ugyanazt vallják mai is, amit az elődeik.
a marxisták annál is inkább kénytelenek változni, mivel a világnézetüket tudományosnak fogják fel, ez meg ugye fejlődik. a náciknak ilyen problémáik nincsenek…
persze ne hidd, hogy én nem szoktam a szélbalos honlapokon froclizni őket. például pont azzal amivel te itt érvelsz. ha mondjuk zsidó kisboltos voltam 45-ben, akkor nekem pont mindegy, hogy a nácik dobnak ki a saját boltomból mert zsidó vagyok, vagy a komcsik mert tőkés vagyok. az eredmény ugyanaz.
mindevvel együtt ez egy nagyon nehéz vita, és nekem sincs elég tudásom, hogy ezt megvívjam.
mivel itt lehet jönni az oksági elvű hétköznapi erkölcs meg a következményelvű politikai erkölcs közti dilemmával, meg ilyenekkel.
meg hogy a kádár rendszer milyen fejlödést jelentett a magyar nép történetében (feltéve, hogy nem vetjük össze avval, mi lett volna ha kapitalizmus lett volna helyette), stb.
a keresztények ügyében meg én nagyon mást gondolok. szerintem pont hogy nem azt csinálják/ták soha amit hirdetnek.
mindegy, ez most nem érdekes.
@ingyenebed: bor – víz?
látod, a nácik mennyivel erkölcsösebbek!
@Deepblue Noir: Igen… (ez az elvi egyetértés jele.)
És most ezúton kérek elnézést a blogposzt írójától, hogy megint nem a posztjára reagálok. Őszintén szólva, azért nem reagálok arra, mert valahogy nem tudott kíváncsivá tenni a Kötter Tamásra, sem mint íróra, sem mint kurzusseggnyalóra, vagy mijafrancra. Számomra teljesen érdektelen ez az ember, és ez a téma. De olyan meg ugye sűrűn van, hogy a versenyzők már rég nem az eredeti blogposztról beszélgetnek. Hát így…
Szóval, a kívánatos jövőről tennék be ide egy rövid idézetet. Szerintem neked Deepblue Noir tetszeni fog.
„Meggyőződésem volt és ma is az, hogy a gazdaságszervezés és a világorganizáció nagy problémáit manapság, az indusztrializáció korában nem lehetséges az „erők szabad játékával” megoldani, ezek a problémák racionális tervezést követelnek meg. A gazdaságszervezésre nézve ez szocializmust jelent valamilyen formában, a világorganizációra nézve pedig fokozatos fejlődést egy világkormányzat felé. Mindazonáltal sem a szocializmust, sem a világkormányzatot nem tartom abszolút célnak, ezek csak szervezési eszközök, amelyek jelenlegi ismereteink szerint, úgy látszik a végső cél megvalósításának legjobb ígéretét nyújtják. Ez a cél pedig egy olyan életforma, amelyben az individuum jólétét és fejlődését értékelik a legmagasabbra, s nem pedig az állam hatalmát. Az akadályok, a háború, a betegség, a szegénység, és a hasonló szenvedések fő okainak eltávolítása a feladatnak csak a negatív oldala. A pozitív oldal az individuumok életének, családi, baráti, közösségi viszonyainak, valamint hivatásból végzett munkaviszonyainak tökéletesítése és gazdagítása. Az élet gazdagítása megköveteli hogy minden individuumnak lehetősége legyen potenciális képességeinek kifejlesztésére, és alkalma legyen részt venni a kulturális tevékenységekben és élményekben. Ha a problémát ennek a célnak a nézőpontjából nézzük, akkor fel fogjuk ismerni az államhatalom állandó növekedésében rejlő veszélyeket. Ez a növekedés azonban szükségszerű, mivel a nemzeti államokat nagyobb egységekbe kell tömöríteni, és az államoknak sok ökonómiai feladatot kell átvenniük.Ezért elsődleges fontosságú lesz az, hogy ügyeljünk arra, hogy az állampolgári jogok, és a demokratikus intézmények ne egyszerűen csak megmaradjanak, hanem állandóan fejlődjenek és tökéletesedjenek. Így az egyik fő probléma (…) az, hogy megtaláljuk a társadalom megszervezésének azokat a módjait, amelyek az individuum személyes és kulturális szabadságát összeegyeztetik egy hatékony állami és gazdasági organizáció kifejlesztésével.”
@buta_lúd: nagyvilági főcső :))
Budapest! Irodalom!
@ipartelep: Látom, ez kedvenc idézeted: egy baj van vele: körülbelül a „szeressük egymást, gyerekek” kategória.
Arról egy szót sem szól, hogy képes lehet-e az állam csak addig beleszólni a folyamatokba, ameddig jó volna. Valami jámbor óhaj csak.
Vagyis állítja, hogy „nem lehetséges az »erők szabad játékával« megoldani”, másrészt meg fontos, hogy „megtaláljuk a társadalom megszervezésének azokat a módjait, amelyek az individuum személyes és kulturális szabadságát összeegyeztetik egy hatékony állami és gazdasági organizáció kifejlesztésével.” Na, erről már bebizonyosodott szerintem, hogy esélye zéró.
@jotunder:
Természetesen fogalmam sincs, de nem is konkrétan értettem.
Illetve csak annyira konkrétan, ahogy ő írja a nőkről: „tudják az értéküket …, a férfiak pedig meg akarják szerezni őket … A nők nem követelik a pénzt, az utazásokat vagy a drága holmikat, hanem egyszerűen elfogadják. Ettől se nem jók, se nem rosszak.” — hát valahogy így.
Kötter sem futkos senki után (gondolom), nem ő az, aki az ajánlatot teszi; ő csak köldökig dekoltált, testhezálló miniruhában koktélozgat a jobboldali bárban, néha körbepillantgatva, aztán lesz, ami lesz.
Pl. az a mandineres interjú egy nagy, neonbetűs hirdetés:
„Kedves Államhatalom, kedves Jobboldali Polgár, Konzervatív Gazdagember, kedves Wannabe!
Kultúrimidzst szeretne, ám visszariad a hagyományos szépirodalmi termékek kellemetlen ballib-szagától?
Úgy érzi, egy politikailag feddhetetlen ifjú tehetség bemutatása hozzájárulna polgári-konzervatív összejöveteleinek decens csillogásához?
Szívesen pártolná a művészetet, ám bizonyos akar lenni abban, hogy ezzel nem holmi gyanús alakok felforgató, izgató tevékenységéhez járul hozzá?
Esetleg kultúrpozíciók betöltésére, pályázatnyerésre szeretne alkalmas, garantáltan megbízható, az Ön értékrendjét színvonalasan képviselő és hirdető embert találni?
Ön Kötter Tamást keresi!
Hívja még ma!”
@dogfüggő:
… ja, és ettől még lehet akár jó is, amit csinál.
Én olyan közepes, tisztességesnek mondható iparosmunkának érzem, de érteni ehhez sem értek persze.
Hogy nekem ellenszenves a modora, az meg valószínűleg inkább elégedettséggel töltené el a szerzőt. : )
@buta_lúd:
: )))
@ipartelep: Furcsállom, hogy valakinek az jön le a posztból, hogy KT írásira akarja ráirányítani a figyelmet…de hát különbözőek vagyunk.
@Whitman: Igazad van. Nem írtam oda lehetőségként, hogy Tandori és más irodalommal pepecselők tényleg nagyra tartják KT munkásságát.
Akkor számomra hihetetlenül jók az írásai. 🙂
@jotunder: Lehet, hogy a jogi képviselőtök ír KT álnéven! Persze csak, ha… 🙂
@jotunder: Ez igaz. De egy ilyen önérzetes komment szerzője lehet-e egy 30 fős ügyvédi iroda vezetője? Áááááá…túl bonyolult ez nekem. Ha meg minden fórumon csak vetít KT (és Whitman:), akkor Csokonai Lili, Sárbogárdi Jolán és a többiek csak ipari tanulók hozzá képest.
Ha meg Whitman KT, és tényleg ő áll le itt mimózáskodni, akkor a mandis riportról meg a Dávid király krónikájából(?) az a rész jut eszembe, amikor Salamon gyerekfelvágós ítéletéről a főhős rémülten jegyzi meg, hogy „de komolyan gondolta!”
@ipartelep: @csársz:
szép idézet és érdekes kérdés, de inkább egy másik poszthoz kapcsolódan, itt most inkább az elitekről van szó, meg a minimalizmusról meg effélékről
@smokey_shorthair:
a lényeg az, hogy ők már 65 felettiek és több szempontból elavultak, beszéljünk a fiatalabbakról
@dogfüggő: Nem gondoltam volna, hogy ezen még bármilyen szempontból vihogni fogok, de ez a marketingszöveg tuti, gazdagmami-díjas alkotás.
@Vakmacska:
Köszönöm, köszönöm, ez a gazdagmami-díj ígéretesen hangzik
@aritus:Kicsit túlságosan egy kalap alá veszed az „itt molyoló” férfiakat, a 2014.02.22. 18:14:13-kor írt mondataidban, kicsit le is nézed a gondolkodásmódjukat, a hozzászólásodat mégis egy tőlük vett „macsósnak” vélt mondatpárral zárod: „És mivel ez így van, engem kurvára nem érdekel, hogy szürkekardigán, tgm vagy új undokok. Az én nézőpontomból egykutya.”
(vigyázz, nem olvasok, csak írok!)
divany.hu/stilfuresz/2013/12/28/mindenkeppen_a_porschemat_valasztom/
amennyit olvastam belőle (indirekte, itt?
feminfo.postr.hu/a-no-legyen-alul
):
,,… minden valószínűség szerint csak marketingfogásként használja a szexizmust. A felesége egy biztosítótársaság igazgatósági tagja, és esze ágában sincs a lányát könyvének hőseihez hasonló, magát árunak tartó nővé nevelni.”
@dr Brcskzf Gröőő: „Úgy éreztem – és most is úgy érzem -, hogy a magyar irodalom a ’80-as éveket termeli újra. Pedig azóta már elrobogtak felettünk a ’90-es évek is, a kapitalizmus időszaka”
és utána elkezdi sorolni a magyar kortárs írókat, akik nagy hatást tettek rá, akiktől tanult. Ez az egyik ‘kezdő író duma’, aki elmondja, miért rossz az egész úgy ahogy van, bezzeg ő. (mellesleg hogy betippeltem a Kerékgyártót, ezen interjú olvasása nélkül, önvállveregetés)
a másik ‘kezdő író duma’ a szokásos:
„Az egész magyar-irodalmi élet egy nagy baráti kör, akik egymásnak adják a stafétát, és néha van egy olyan érzésem, hogy már nem is érdekes, hogy miről írnak.”
De azért a Mészáros, aki kiadja, na ő pl. nem ilyen, ő nagyon nyitott.:))
Nagyon erőlködik, hogy a meghökkentő „rablóhal” látszatát adja, de sztem egy árnyalatnyival lehetne dörzsöltebb a fickó, így csak uncsi…
@dr Brcskzf Gröőő:
„– …Azok az emberek, akik nem rendelkeznek öniróniával, nem is kerülhetnek közel hozzám, így válogatom meg a barátaimat is.”
„– Ha már Rablóhalak a kötet címe, te melyik vagy, a fehér cápa?
– Igen, egyre inkább. És ez a könyv egyre inkább segít benne.
– Így akartad, vagy csak így alakult?
– Erre vágytam, egész életemben erre vágytam. Egy Kóny nevű kis faluból származom, Győr mellől. Én magam értem el, amit akartam, magamat pedig Rastignac-i jellemnek tartom, meg a helyzetem is olyan…”
„–Mi van, ha választanod kell az írás és az ügyvédi karrier között?
– Akkor mindenképpen a Porschémat választom.”
@dogfüggő: A szög, meg a feje : ))))))
Azon merengek, miért látok minden Porsche fölött arany vécékefét lebegni…. ?
@labrys: Aujourd’hui, le terme de « Rastignac » désigne un arriviste, un « jeune loup aux dents longues ». ( francia wiki )
@nerángass: ő aszongya, hogy nem farkas, hanem cápa. Hát, a porcos halak általában nem olyan szimpatikusak, mint az emlősök, viszont már több százmillió éve sikeresen léteznek.
Ennyit az evolúcióról. 🙂