A TGM problémáról (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Béndek pártelnök úr kissé kiakadt Tamás Gáspár Miklósra, és megpróbálta neki elmagyarázni, hogy a dolgok nincsenek úgy, ahogy azt a „Tanár úr” gondolja, hanem …. máshogy vannak. És igen, a dolgok valóban…
A kérdés az, hogy miért vesszük komolyan TGM hülyeségeit, amely hülyeségekre nagy piros filctollal van ráírva, hogy hülyeségek, miért veszünk komolyan egy embert, aki számára a Sziríza és a Podemos is elhajló, ha talán nem is munkásáruló, és aki úgy beszél a szociáldemokráciáról, mint valami betépett Leo Trockij, és aki a Pozsonyi úton is képes vázolni az antikapitalista világforradalmat. Ez a kérdés, és nem az, hogy igaza van-e TGM-nek. TGM egy pozőr, aki azonnal megváltoztatja a véleményét, ha azt valamiért túl sokan kezdik hangoztatni, semmi értelme sincs annak, amiket összehord, mintha egy másik bolygón élne, vagy inkább egy párhuzamos univerzumban.
A nyugati világtól sem idegen a csilivili neomarxizmus, a Guardian, Le Monde, die Zeit hasábjain publikáló, a kapitalizmus borzalmait ecsetelő egyetemi professzor, aki egyébként csinos sportkocsival jár a kedvenc Michelin-csillagos éttermébe. TGM esete más, neki nincs autója, és legfeljebb meghívja néha valamelyik baller potentát egy-egy étterembe. TGM ugyan nem sok kárt tett a modern filozófiában, életműve alig létezik, de, és ez a „de” egy igen alapvető „de”, valóban kiépített intellektuális izomzattal rendelkezik, szénné olvasta magát, ahogy kell, szénné beszélgette magát a szénné olvasott dolgokról, ahogy kell, és még azt is elhiszem róla, hogy élete egy szakaszában szénné gondolkozta magát a szénné olvasott dolgokról, ahogy kell. És ezzel a jelenséggel nagyon sokan először találkoznak így a huszonegyedik századi második évtizedében Magyarországon. TGM-nek nincs felépítménye, de vannak alapjai.
TGM legalább az életét tekintve nem felületes. Egy olyan világban publikálja az értelmetlen, de szellemes körmondatait, amely a felületességre épül, a tíz perc alatt megírt szövegekre, a tíz perc alatt is leélhető életekre. TGM őrültségeket beszél, talán rendszer sincs benne, talán önmagában néha felületesek az írásai, de TGM személyisége nem az. Jobb lenne, ha az önmagán a megfelelő mennyiségű munkát elvégző ember személyiségét egy olyan konkrét személyen lehetne bemutatni a magyar fiataloknak, aki nem beszél összevissza mindenféle ökörséget, de semmi sem lehet tökéletes. Az elmélyült élet egy lehetséges választás. Önmagában nem jelent garanciát semmire, de jó tudni, hogy lehetséges választás.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519080-6ae6563336264' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519080&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519080-6ae6563336264&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519080-6ae6563336264' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@jotunder: Huh, amíg elvonultam kicsit filozófiához közeli munkát végezni, itt a filozófia mibenlétéről és a természettudomány és filozófia Marx (de inkább Engels) óta sokféleképpen tárgyalt viszonyáról is születtek alapvetések. Bocsánat, ezekről én nem mernék posztcsevelyben nyilatkozni.
JT kérdésére: nem azt mondom, hogy ekkora-akkora filozófus lehetett volna, ha… Csak azt, hogy a megjelent írásai, hallott előadásai és élőszavas megnyilatkozásai alapján ÉNÉNÉN, mint aki valamelyest bírni vélem ennek a szakmának az ismeretét, úgy tartom, hogy teljesítménye van, komoly. És mivel ezt még jónéhányan (akiket megintcsak ÉNÉNÉN illetve a szakma is azért nagyra tartunk) így gondolják, mondják, ezen közös tudást tartom annyira érvényesnek, mint az impactfaktorokat vagy Hirsch-indexet vagy bármit. Ennyi felelősségvállalás szerintem elvárható tudományban lévő emberektől. (De nyilván mást is lehet gondolni a tudományos meritumról, már sokszor kiderült, hogy a mérhetőségről nem egyezik meg a véleményünk.) Magyarán, szerintem TGM nem elvetélt zseni, hanem a filozófiai szakmában komoly produktumokat előállított, de abból idejekorán, immár majd negyedszázada kiszállt politikai kókler. Teljesítményes ember, ami nagy ritkaság manapság (ja, és személyes szinten tisztességes is, ha ez még számít.)
@nevetőharmadik:
A moinmin név mögött egy hölgyike rejtőzik aki néha a tv-kben politológusnak álcázva magát osztja az észt. A saját oldalán /progesszívblokk/ egyszer próbáltam vele párbeszédet-vitát folytatni, de gyorsan elfogytak az észérvei és ultima ratio-ként letiltott. Ezért most itt egy kicsit sprődebb formában írtam neki amire -ld fent – egy szóval válaszolt. Na erre szerettem volna neki egy allegórikus választ adni. Remélem így már nem konfúz egy kívülállónak.
@almodhi: a lovin persze Karinthy Cini meg Zsüti and Co se gondolta puszi pajtasukról
TGM meg tudta,………
@István Tamasi:
en csak kevéske, kevéske ..annak fordítottam
@István Tamasi: Engem nem érdekel a Moin Moinnal való – benned nyilvánvalóan mély nyomot hagyó – kapcsolatod. Én csak annyit kérdeztem – még csak nem is tőled -, hogy milyen célra lehet alkalmas egy ivartalanított nőivarú szarvasmarha (és létezik-e ilyesmi egyáltalán).
Az erre adott válaszod (ti. hogy arra jó, amire egy bizonyos nicknév egy bizonyos személy számára) azonban számomra nem értelmezhető, ugyanis semmiféle párhuzamot nem tudok felfedezni egy ivartalanított haszonállat gazdasági hasznosulása és egy nicknév annak használója számára való hasznosulása között.
Bár ez iménti válaszod alapján megállapítottam, hogy az azt megelőző válaszod nem konfúz, hanem teljességgel irreleváns (továbbá fölösleges is, mert kívülállóként is teljesen világos, hogy mindössze személyeskedtél a hölgyikével valami sérelem miatt).
@István Tamasi: nem lehetne ezt most rögtön abbahagyni??
@Moin Moin: én rábízom a Harvard, a Princeton, az Oxford vagy Cambridge filozófia tanszékére azt, hogy milyen követelményeket támaszt a doktoranduszokkal szemben. a filozófia alapvetően nem a természettudományokra épül, ugyanis a filozófia tárgyai között vannak olyanok, amelyeket nagyon nehéz lenne természettudományos módon megközelíteni. az, hogy valamikor filozófusok foglalkoztak olyasmivel, amivel ma természettudósok foglalkoznak, nem jelenti azt, hogy a mai filozófusok valami hibás dologgal foglalkoznak.
@fortin2: TGM-nek nagyon kevés műve van. az idézettsége egyébként nem feltűnően alacsony.
@nevetőharmadik:
Az allegórikus válasz nem is önnek szólt hanem moinmoin-nak.
A részletes magyarázatot ön kérte.
@Dániel Galsai: Engedtessék meg nekem, hogy ne szeressem az orbánviktort, ellenben szeressem Tamás Gáspár Miklóst. Utóbbi ugyanis rendelkezik egy-két olyan vonással, ami előbbinek nincs. Van lelke, és van szelleme. Életemben nem jártam kávéházba, azt se tudom, milyen belülről. Én egy munkás vagyok, ha mond ez a fogalom valamit. Most jön a Micimackós következtetés: a munkások nem szeretik a fasiszta diktátorokat, ellenben kedvelik az antiglobalista-neomarxista filozófusokat.
@István Tamasi:
Ön összevissza keveri a fogalmakat
@incze:
tgm csak akkor volt történész, 79-81-ig.
utána már nem, csak mindig óriási eszmetörténeti hátteret vázolt fel, óriási műveltséganyagot mozgatott. hogy mennyire volt új, mély, stb. hát mondjuk úgy, azon szakemberek bőven vitázhatnának, de most már szerintem teljesen irreleváns. teljesen.
@fortin2:
nem, ez a vélemény nem állja meg a helyét, legalábbis ennyire sarkítva nem.
@István Tamasi:
vajon ki lehet ő? politológus, közben meg természettudóskodik itten?:)
@jotunder: Ebben igazad lehet, de abban az elvárásban is van ráció, hogy ha a filozófia egy területével vagy valamelyik területének egy aspektusával foglalkozik a természettudomány, akkor az ezen területtel foglalkozó filozófus ismerje a vonatkozó tudományos eredményeket. Máskülönben a szerencsén múlik, hogy nem gondol-e a valósággal köszönő viszonyban sem levő ostobaságokat.
TGM egy filozófus. Ez olyan, mint amikor valaki az ELTE-n szerez diplomát. Aranyosak a kord zakóban meg kötött pulóverben, de nem kell nagy figyelmet fordítani rájuk. Egyébként TGM is el szokta mondani magáról, hogy néha saját magával sem ért egyet. ELTE szindróma…
@István Tamasi: A részletes magyarázatot arra kértem, hogy az ön nekem adott első válasza milyen módon kapcsolódik a kérdésemhez. Az ön utóbbi részletes magyarázatából hál’isten kiderült, hogy az ég-világon semmilyen módon, mert ön egy teljesen más, engem nem érdeklő témában fel sem tett kérdésre válaszolt. Hagyom hát allegorikusan cicaharcolni a hölgyikével.
@balmoral:
Amíg
a világ azon vitázik, hogy ki, mit hisz/képzel jobbára csak hallomásokon alapuló fikciók, egymásnak feszülő megértéstelenségek és csalárd manipulációk, akár szándékos megtévesztések/uszultságokba ragadtságok miatt, – addig éppen hogy a jogtalanság/törvénytelenség áll nyerésre és égeti fel a világot barbár mód.
Ám – a lényeg mégis az, és előbb utóbb csak kiderül a kedves embertársaknak, hogy 150 éve és megint negyedszázadon keresztül, „mindössze” egy hamis joglátszaton és erőfölényeken alapuló látszat rendszert kezelnek és fogadnak el a felek – újra meg újra tévedésbe esve érvényesnek. –
Noha a demokratikus alkotmányjogi, jogállami alapkritérium egyértelműen az, hogy a mindenkori államszervezet a jog uralma alatt kell, hogy álljon! –
@nevetőharmadik: Heller Ágnesnek van egy könyve, az Álom filozófiája. Ezt a könyvet kritizálták azért, mert Hellernek nem voltak igazán mély ismeretei az álomról. Vannak bizonyos dolgok, amelyet a természettudomány nem tud kezelni. Vannak dolgok, amelyeket nagyon jól kezel, és van egy szürke zóna, ahová a tudattalan és az álom is tartozik (van-e egyáltalán tudattalan?), én azt gondolom, hogy nem árt meg, ha valakinek vannak ismeretei a természettudományos eredményekről, másfelől ezen eredmények interpretációja néha gyakorlatilag lehetetlen azon a szinten, amelyen a filozófus munkálkodik. Nézd, ha valaki a relativitáselmélet filozófiájáról ír egy könyvet és nem tudja mi az a relativitáselmélet, az igen vicces lehet. Az álom szerintem határeset. TGM szerintem tudja, mi az evolúció, van valami képe arról, hogy mit gondolnak arról, hogyan keletkezett a Világegyetem. És egészen biztos vagyok benne, hogy nem tudna átmenni kettessel egy fizika érettségin, (talán akkor sem, ha kap rá egy hetet). Ettől azonban még akármilyen jó filozófus lehet.
@Boka1: „Ez olyan, mint amikor valaki az ELTE-n szerez diplomát. Aranyosak a kord zakóban meg kötött pulóverben, de nem kell nagy figyelmet fordítani rájuk.”
1. Az ELTE-n szereztem a diplomám.
2. Sem kordzakó, sem kötött pulóver nincs a birtokomban.
@jotunder: Lehet, hogyne lehetne. Szerintem Moin Moin nem is arra gondolt, hogy TGM-nek fizika érettségi nélkül nem lenne szabad filozofálnia, hanem arra, hogy amikor TGM olyan területet érint filozofálás közben, amiről Moin Moinnak TGM-mel ellentétben vannak természettudományos ismeretei, azt „igen viccesenek” találja.
@nevetőharmadik:
nem érint olyat, legalábbis érdemben nem
@WiteNoir: Nem lehet, hogy ezt MM tudná megmondani?
@Moin Moin: Igaz, hogy a természettudományok egyre több olyan kérdéssel foglalkoznak, amelyek korábban a filozofálás körébe tartoztak, de azért még nem teljesen falták fel a filozófiát. Pl. logikát, metafizikát és etikát még nem lehet szigorúan természettudományos alapon művelni.
@jotunder: Már….
@nevetőharmadik:
nem, mert ehhez azt kell tudni, tgm mit ír.
moin arra gondol, hogy a szocializmus nem felel meg az emberi természetnek így a kapitalizmus a szükségszerű, de erről a kérdésről tgm nem sokat ír, mások igen
@balmoral: Engem viszont bosszant, mert szerintem amíg volt hatása az értelmiségi közvéleményre, az rossz, ártalmas hatás volt. Ellenben nem haragszom rá, mert ellenfeleivel és ellenségeivel ellentétben, sohasem volt rosszhiszemű.
@WiteNoir: És nem Hawking az egyetlen valamire való természettudós, aki nem ért a filozófiához.
@WiteNoir: „moin arra gondol, hogy a szocializmus nem felel meg az emberi természetnek”
Ezeket a területeket a társadalomtudomány (közgazdaságtan, lélektan) vizsgálja, nem a természettudomány….
Viszont jogos a kritika, hogy ha valakinek nincsenek pl. alapos közgazdaságtudományi ismeretei, akkor filozófusként ne foglaljon állást egy neomarxista berendezkedés mellett, mert fogalma sincs, hogy miről beszél.
(Más kérdés, hogy akinek van tisztességes közgazdasági ismerete, az lehet-e még neomarxista.)
Vagy ha nem ismeri a befolyásolás módjait, akkor ne nyilatkozzon arról, hogyan kéne hatékonyan működnie egy politikai pártnak. Vagy ha nincs naprakész ismerete szociálpszichológiában, akkor ne játsszon váteszt bevándorlási témákban, s így tovább.
Mondjuk így sokkal kevesebbet lehetne írogatni, locsogni, pozőrködni 🙂
@poszt: Az „önmagán a megfelelő mennyiségű munkát elvégző ember” beszélhet éveken át súlyos ökörségeket professzionális alapon? Mi a „megfelelő mennyiségű” munka mércéje, ha nem valamiféle érzékelhető racionalitás, bölcsesség, önkontroll?
egy filozofus nem egy rockzenesz, hogy kiall a szinpadra es akkor orulnek meg erte amikor ott van. Lehet, hogy TGM-et 50 ev mulva jegyezni fogjak. Bar az teny, hogy most semmire sincs hatassal, es ez azert nem jo jel. Hankiss Elemer egy igen elvont dadogo-habogo csavo volt, de lenyugozoen eredeti gondolatokkal es energiaval. TGM mar fenykoraban es enervalt volt es negativ, keseru, amivel legfeljebb ket-harom gondolatat birja ki a hallgatosag. Jury is out but they have to be somewhere else soon
@Moin Moin: A filozófia sok mindenre használható, és nem vezethető le minden a nevéből. Az csak egy szó, egy címke. A természettudományos ismeretek hiánya nem katasztrófa egy politikai filozófiát művelő embernél.
Ez a kérdés azért került a Hawkinshoz hasonló természettudósok figyelmébe, mert a 20 sz. végén feltűnt egy „posztmodern” filozófiai irányzat, amelynek a művelői konkrét természettudományos kérdésekbe beszéltek (és beszélnek) bele totál zéró ismerettel a témáról. Rengeteget ártottak a filozófia tekintélyének a rájuk egyáltalán odafigyelő természettusok között, mondhatni hülyét csináltak magukból. A „New Age” értelmiség egy része viszont odavolt és odavan értük.
Sok filozófus van azonban, akiknek ez nem érinti a munkásságát. Már csak azért sem, mert a társadalomtudományok tekintetében még elég gyengén áll a természettudományos alapozás.
Fel lehet persze vetni, hogy milyen relevanciája van bárminek amit TGM mond. Számomra semmi. És nem hinném, hogy ezen változtatna, ha lennének természettudományos alapismeretei.
@István Tamasi:
„Kiskegyed nem tud vagy nem akar különbséget tenni filozófus és természettudós között.”
Egy betűt sem értettél Moin Moin kommentjéből. 🙁
TGM egy fontoskodó, igen rossz retorikai képességekkel rendelkező álértelmiségi. Írhattam volna buzit is, de akkor nem verhetném a nyálamat, hogy, de nekem meg igenis választékos, kifinomult a szókincsem.
Ez egy lejárt szavatosságú kis majom, akiben a baloldal hisz csak. Szerencsére annyian vannak, hogy egy csuklós buszon elfér az egész kompánia.
@Moin Moin:
Állításodat mi sem támasztja alá jobban, hogy a tudománytörténet során a természettudományok mind a filozófiából „nőttek ki”.
Nyilván a filozófia észrevehet olyan emergens tulajdonságokat, olyan összefüggéseket, amelyeket a természettudomány oldaláról nem vennénk észre, hiszen pl. a szép vagy a jó fogalmát nehéz lenne természettudományos alapokról magyarázni/megérteni. De abszolút egyetértek veled abban, hogy manapság a filozófia csak szilárd természettudományos ismeretek alapján művelhető.
Aki nem ezt teszi, az kókler, és max. azon maszturbálhat, hogyan és hányféleképpen jutottak hamis következtetésekre a természettudományos alapokat nélkülöző elődei. Ebből is jól meg lehet élni, sőt hatalmas tudást is jelent – meddő és haszontalan tudást.
Mellesleg TGM nem probléma: problémának nevezni őt az ember erős túlértékelése lenne. TGM egy vicc.
mindenesetre ne ez a poszt legyen az ami TGM amúgy erős alapjaira elkezd madj építkezni..te jó ég, komolyan ez téma?és én erre válaszoltam?:)
@jotunder: A filozófiai teljesítmény is sok tekintetben mérhető. Ha valaki úgy írja Arisztotelész etikájáról a nagydoktoriját, hogy nem tud görögül, az a kóklerség határán mozog. Ha utána úgy írja könyveit etikai, történeti, kultúrtöréneti kérdésekről, hogy azoknak a témáknak a forrásait és elsődleges feldolgozásait nem ismeri, akkor gyakran át is lépi ezt a határt. Ha észlelésfilozófiai tanulmányokat ír komoly természettudományos, neurobiológiai tájékozódás nélkül akkor kóklerkedik. Ha elmefilozófiát művel az agykutatás valóban elképesztő elmúlt húsz évének ismerete nélkül, akkor szakmai hibát vét.
@poszt
Nagyon snasszra sikeredett ez a megjegyzesposzt, kedves Jotunder! Raadasul, meltatlanra is. El kellene engedned TGM-et, let him be! O mar megirta az eletmuvet, kenyere javat megette, mostanaban csak jatszik az olvasoval.
Annyi ag huz bennunket – aktivista modjara ezek elharitasara kellene torekedni.
… Maradjunk abban, hogy NEM ez volt Jótündér legszínvonalasabb posztja! …. Ha valaki nem ért egy másik embert, felfogást, elvrendszert vagy megközelítés módot esetleg filozófiai irányvonalat még nem biztos, hogy abban a bizonyos megközelítésben van a hiba. Lehet, hogy bennünk. Ebben az esetben is ez a helyzet. TGM számtalan értékes gondolatot fogalmaz meg, melyek értelmezéséhez idő és fáradtság kell. (A jobbereknek sem ideje sem szellemi teljesítménye nincs a dekódoláshoz.) Mondjuk Jótündértől ezt már elvárnánk, de mindegy.
@István Tamasi:
Hát igen, ez kétségtelen..
Hafr is szeret cenzúrázni.
Ez amolyan „demokrata” betegség.
A cenzúrázásra vonatkozó igény. Igazunk van és kész, aki mást gondol azt letiltjuk.
Vincenték is tudnának erről beszélni, ha akarnának. 🙂
@smokey_shorthair:
„AKi nincs velünk az ellenünk van”, mondotta volt RÁkosi elvtárs egyszer régen.
Vannak akik ma is komolyan veszik intelmeit.
Így született Hafr posztja, majd vincentéké.
Mondom ezt én, aki szintén nem értek egyet egyikükkel se, TGM-et is beleértve.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: A szép és a jó is agyi jelenségek, amelyek ekképpen pontosan le is írhatók természettudományosan. Az más kérdés, hogy éppen e természettudományos leírásuk mutatta ki azt, hogy nem létezik az „objektív és abszolút” szép és jó, mert mindkettő szocializációsan is determinált. Ezzel viszont meg is oldottuk ezeket a filozófusokat évezredek óta kínzó kérdéseket.:-)@Mackósajt:
TGM linkjét nem tudom, megnézte-e valaki.
Az egyiptomi katonai rezsim diktátorával bratyizik Orbán, aki kivégeztette az előző kormányt úgy ezer emberrel együtt.
Orbán egymilliárd euro kölcsönt ad az egyiptomi diktátornak.
Idővel a szénből gyémánt lesz. Persze rendesen kell hozzá nyomás, meg néhány ezer év. Nyomás már van. Azt a néhány ezer évet meg már nincs időm kivárni. Időnként vannak jó meglátásai /5%/, a többi populista demagógia a saját szintjén. Ha jó helyre nyalna be, oktató lehetne a nemzetiközszolgálatin.
@Mackósajt: „A természettudományos ismeretek hiánya nem katasztrófa egy politikai filozófiát művelő embernél. ” – De bizony, az, mivel egy efféle filozofálgató egyszerűen nem veszi és nem is veheti figyelembe a filozofálgatása tárgyát alapvetően meghatározó és az abbéli jelenségeket döntően befolyásoló természettudományos tényeket és összefüggéseket.
@jotunder: A filozófia mára egy „hagyománnyá” vált, mint a vallás, vagy a népszokások: semmi köze már a mai világ tényeihez, azok rég elhaladtak mellette, ráadásul más irányba is kanyarodtak. Így az, hogy neves egyetemeknek vannak tekintélyes filozófiai tanszékei, nem érv ebben a vitában, hiszen sok kiváló egyetemnek vannak teológiai fakultásai is – oszt mégsem mondjuk emiatt azt, hogy a Szentírás minden szava igaz lenne.:-)
Valójában a természettudományosan nem vizsgálhatónak kikiáltott/tartott filozófiaterületek is e hagyomány jegyében vannak természettudományosan nem vizsgálhatónak tartva. Itt @szsa56 egy kommentben azt írta, hogy a „logikát, metafizikát és etikát még nem lehet szigorúan természettudományos alapon művelni”, pedig dehogynem: a legújabb agy- és viselkedéskutatási eredmények egyértelműen feltárták e filozófiai területek kőkemény természettudományos alapjait és determináltságát is!
…Csak éppen filozófusék nem szoktak e területekkel foglalkozó szakirodalmat olvasgatni, helyette egymást és más, rég halott filozófusokat olvasatnak.:-) Baszki, ez tényleg olyan, mintha a kőművesek nem ismernék a téglát, se a habarcsot!:-) Na, amilyen házat azok felhúznának, olyan a filozófia is!:-)
@fortin2: Pontosan így van. A filozófia: vékony szelet kenyérke, az is ritkán. A politikai kóklerkedés: vajas-mézes kalács minden áldott nap. A TGM-szerű, Lányi András-szerű egyedek a Fidesz és az ő NER-je számára nagyon hasznosak. Mert képesek magukhoz vonzani azokat az embereket, akik szeretnének valamit jobbítani az országon, de felismerték, hogy a jelenlegi parlamenti pártok egyikében sem tehetik ezt meg. Na, ezek a figurák aztán átitatják őket bénító tehetetlenség-érzéssel és melankóliával (Lányi), és/vagy éreztetik velük, hogy mennyire szégyellniük kéne magukat, csak mert nem olvastak el valamit egy jelentéktelen filozófustól/társadalomelménctől, aki évszázadokkal ezelőtt és teljesen más viszonyokról írott művében odapöttyintett egy relevánsnak tűnő mondatot (TGM). A cél természetesen a tenni vágyó, a politika iránt érdeklődő egyedek vakvágányra terelése. TGM hatására az emberek a politikai aktivitás helyett a könyvtárban üldögélésre kárhoztatódnak. Lányi András hatásától meg a legéletvidámabb és leginkább tettre kész emberkék is inkább szuicid késztetéseiknek fognak teret engedni. Ez pedig a Fidesznek jó. Így soha nem fognak felnőni új, nem az ő nótájukra táncoló, nem zsarolható emberekből álló pártok, mert a potenciális konkurencia embereit ezek az „urak” ügyesen vakvágányra terelik. Ez az ő funkciójuk, ezt a szolgáltatást nyújtják. Nyilvánvalóan jobban fizet, mint bármi, amit a politikai kóklerkedés előtt csináltak, különben maradtak volna a kaptafánál. Nem olyan bonyolult ez, csak azt kell nézni, kinek mi az érdeke, és hogyan találnak egymásra a pénzben dúskáló politikai megrendelők és a pénzéhes szállítók.
Üdv:
b
@István Tamasi: „Kiskegyednek még sokezer oldalt kell elolvasni, bebiflázni, hogy akár csak kisborjú, nemhogy tehén /tudja, az ökör female megfelelője/ lehessen TGM mellett.”
De neked már ahhoz is, hogy egyáltalán felfogd, miről beszélt MoinMoin.
@Moin Moin: József Attilától lopott képpel:
‘Ülj le közénk és mesélj az élet értelméről … szigorúan természettudományos alapon.’
Stephen Hawkingot szeretem olvasni, hallgatni, a filozófiával kapcsolatos megjegyzésének helytálóságát viszont a hozzáértők könnyedén meg tudnák cáfolni. A cáfolatot Hawking meghallgatná, okos fejével biccentene és – itt jön az ami Hawkingot fehér hollóvá teszi – elismerné, hogy tévedett.
@balmoral: Én is így vagyok ezzel. Tisztelem az eszéért, de -mint a filozófusoknak általában- kicsi a kapcsolata a valósággal, nem gyakorlati ember.
Hogy is mondjam, azt hiányolom belőle, amit az angol „common sense”-nek hív. Ettől még el tud gondolkodtatni.