A Tobin-ügy mint rezsim-apológia

Eredeti szerző: Kettes

2000-ben egy Ciarán Tobin nevű ír cégvezető halálra gázolt két kisgyereket Leányfalun a járdán. A magyar bíróság két év múlva távollétében három év fogházra ítélte. Azért a távollétében, mert Tobin az eljárás alatt legálisan hazatávozott, és aztán cseszett visszajönni. A magyar hatóságok azóta képtelenek érvényesíteni a jogerős büntetés letöltésére hozott határozatukat. Legutóbb az ír Legfelsőbb Bíróság állapította meg, hogy az ír kormánynak nem kell kiadnia Tobint a magyar hatóságoknak, mivel – ha jól értettem – az ír parlament hiányosan ültette át a megfelelő uniós jogot, és a bíróság abból a jogforrásból ítél, ami van.

Ez a poszt nem arról akar szólni, hogy mit cseszett el a magyar igazságszolgáltatás, sem arról, hogy mit cseszett el az ír vagy az uniós jogrendszer.

Ez a poszt most arról fog szólni, hogy Navracsics az elcseszett Tobin-ügyet akarja felhasználni annak bebizonyítására, hogy az Unió kettős mércével méri Magyarországot, pedig erre nem szolgáltunk rá.

Navracsics először azzal rontott Viviane Reding biztosnak, hogy a biztos nem válaszolt arra a levelére, amiben közbenjárását kéri az ír hatóságoknál.

Reding erre az MTI rendelkezésére bocsátotta az ügyben az ír hatóságokkal folytatott, egyébként eredménytelen levelezését. Ezt kizárólag a Magyar Nemzet-olvasóink és m1 híradó-nézőink kedvéért mondom, felzárkóztatásul. Reding közbenjárása azért volt eredménytelen, mert Tobin kiadatásáról a független ír bíróság döntött, és azt nem utasíthatja sem az ír kormány, sem az Európai Unió biztosa. Az ír parlamentben senki sem állt föl, hogy botrányosnak nevezze az ítéletet. Valahogy eszükbe sem jutott.

Navracsics fel sem fogta, miről beszélnek ezek. A Fidesz független, szabad párt: kormánypártként és kormányként azt az ítéletet kommentálják, amelyik nekik tetszik, és amelyik nem tetszik, azt akár figyelmen kívül is hagyhatják vagy visszamenőleges jogalkotással megváltoztatják, mert nekik erre – szerintük – példátlan kétharmados felhatalmazásuk van.

Szusszanjunk egyet! Tudom, hogy nehéz erről az ügyről úgy beszélni, hogy két megölt kisgyerek szelleme lebeg fölötte. Kezdjük elölről! Ez a poszt nem arról szól, hogy ne tartanám elképesztően igazságtalannak, hogy Tobin megússza a büntetés letöltését, és ne tartanám minden kormány elemi kötelességének, hogy végigjárja az összes jogi lehetőséget a magyar bíróság ítéletének kikényszerítésére. Kérek mindenkit, hogy ezt a mondatot olvassa el még egyszer, mielőtt hozzászól. (Akin látom, hogy nem olvasta el, és azzal próbál vitatkozni, hogy én nem akarom Tobin leültetését, azt figyelmeztetés nélkül ki fogom vágni.)

Vegyük tudomásul, hogy a magyar igazságszolgáltatás kimerítette összes jogi lehetőségét a büntetés kikényszerítésére. Innentől nem a megölt gyerekek igazságát keressük, hanem kizárólag az Orbán-rezsimét. Ez a poszt most kizárólag arról szól, hogy a kettő között különbség van, és ezt látniuk kell azoknak is, akiket – velem együtt – mélyen felháborít a magyar és az uniós igazságszolgáltatás kudarca a Tobin-ügyben.

Navracsics ugyanis azt várja el, hogy az Unió és az ír kormány avatkozzon be a független ír bíróság döntésébe, és bírálja azt felül vagy visszamenőlegesen változtassa meg az ír jogot, hogy Tobint ki lehessen adni. És amikor az ötlet puszta felvetése miatt Reding kétségbe vonja a magyar bíróság függetlenségét, Navracsics a magyar parlamenttel akarja elítéltetni a biztos munkáját. Mintha ez bármit is jelentene azon kívül, hogy az állampárt bedurcizott.

„A magyar kormány teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja, hogy az uniós biztos párhuzamot vonjon egy egyedi esetben hozott ítélet végrehajtása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése között.”

Tény, hogy a független magyar igazságszolgáltatás egy koszlott gatya, amiből időnként kivillan a fideszes lóláb, és akkor még nem is néztünk elég magasra. Tény, hogy a magyar kormány kiadott egy ciki kis féldiktatúrának egy elítélt etnikai gyilkost, akiről tudni lehetett, hogy hazatérte után nemzeti hősként fogják ünnepelni. Tény, hogy a magyar kormány ezért cserébe üzleti lehetőségekhez jutott a mondott országban.

Tény, hogy az Európai Unióban már nem hisznek sem a magyar alkotmányosságban, sem a független igazságszolgáltatásban, de még a magyar kormány józan eszében sem. Ideig-óráig meg lehet hülyíteni egyébként jóravaló, de a Fidesz demokráciafelfogásának értelmezésében tapasztalatlan republikánus képviselőket a simára csiszolt hazugság-mantrákkal, de ez az Unióban már nem működik.

Navracsics a megölt gyerekek iránt érzett össznemzeti együttérzést és felháborodást meglovagolva próbálja kikezdeni az Unió intézményeit, az Unió – egyébként korrekt, még ha kudarcba is fulladt – bürokratikus eljárásait, és mentegetni az Orbán-rezsim alkotmányos deficitjeit.

Ilyen az emberarcú fideszes, amikor másodállásban hullarabló.

<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520285-6ae6273408d4e' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520285&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520285-6ae6273408d4e&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520285-6ae6273408d4e' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>