A Vincenten már megint matolcsyznak
Eredeti szerző: Kettes
Matolcsy György „drasztikus bürokráciacsökkentő” programot jelentett be, mely augusztus végéig mintegy 500 milliárd forinttal csökkentené a vállalkozások terheit.
„A magyarországi vállalkozások bürokratikus terhei jelenleg 3000 milliárd forintot, a bruttó hazai termék (GDP) 10,5 százalékát teszik ki. Ebből mintegy 2000 milliárdos terhet nevezett fölöslegesnek a nemzetgazdasági miniszter, ennek most a negyedét faragja le a kormány.”
Hogy ez a 3000 milliárd forint hogy jött ki, arra egy támpontot találtam: Cséfalvay Zoltán, az NGM stratégiai államtitkára tavaly októberben egy kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, hogy „A 2009-es adatok szerint a magyar cégek évente 2800 milliárd forintot fizetnek be a különféle hatóságoknak, ami megfelel a GDP 10,4 százalékának, szemben az EU-25-ök 3,5 százalékos átlagával”.
Ez a szám (a GDP 10,4%-a) ránézésre hülyeség.
Ha nem tartalmazza az adókat és járulékokat, akkor azért, ha tartalmazza, akkor meg azért. Hangsúlyozni szeretném, hogy Cséfalvay a cégek által a hatóságoknak befizetett különféle összegekről beszél, tehát feltehetően a hatósági díjakról, illetékekről, talán az ehhez kapcsoló ügyvédi, közjegyzői, banki és tranzakciós költségekről. Értelemszerűen Cséfalvay száma eszerint nem tartalmazza a vállalkozások adminisztratív költségeinek zömét kitevő könyvelési, nyilvántartás-vezetési, pénzügyi, bérszámfejtési, munkaügyi és cégjogi költségeket, melyek jellemzően bérköltségként vagy vállalkozói díjként merülnek fel. Ezek a tételek nagyságrendekkel magasabbak a különféle hatósági díjaknál.
A GKI 2008-ban készített egy becslést a magyar vállalkozások adminisztratív terheiről. Megadták a módszertant is: első lépésben határozzuk meg a vállalati szintű adminisztrációs terhet, azaz az adminisztratív feladathoz szükséges időráfordítás szorozva az egységnyi munkaerőköltséggel szorozva a gyakorisággal plusz külső szolgáltatók költségei, mínusz a vállalat számára szükséges adminisztráció költségei. Ezt minden konkrét teher esetében az érintett vállalati kör figyelembe vételével nemzetgazdasági szintre aggregáljuk és kész. A GKI szerint ez az összeg 2008-ban a GDP 6,8%-át tette ki, azaz 1600 milliárd forintot.
Van egy, az NGM által közölt, ismeretlen módszertannal előállított 3000 milliárdos számunk és egy közzétett módszertan alapján számolt, intuitíve beláthatóan nagyobb kört lefedő 1600 milliárdos számunk. Hogy még bizarrabb legyen: Matolcsy nagyobb összeget nevezett feleslegesnek, mint amekkora adminisztratív kiadást a GKI összesen becsült. Mindkét szervezet ugyanazt az EU átlagot adta meg benchmarknak: a GDP 3,5%-át, tehát valószínűsíthetően ugyanarra az adatra próbáltak lőni.
Bármelyik adat legyen pontosabb, a magyar vállalkozások adminisztratív kiadásai érzékelhetően magasabbak, mint a környező országoké, a bürokratikus tehercsökkentés tehát egy üdvözlendő program. Annyira, hogy már 2007-ben elindított a kormány egy bürokrácia-csökkentő programot, amiből az lett, amit most látunk.
De mielőtt leszegett fejjel nekirohanunk a vállalkozások bürokratikus terheinek, egy pillanatra gondolkodjunk el azon, hogy az, ami az egyik félnek teher, a másiknak bevétel. Akár a Cséfalvay-féle definíciót fogadjuk el, ahol a vállalkozások terhe egyúttal az állam bevétele, akár a GKI-ét, ahol a bevétel az adminisztrációs feladatot végző munkavállalóé vagy a könyvelő cégé, a „tehercsökkenés” jövedelemcsökkenést jelent egy másik gazdasági aktornak, így munkahelyeket, illetve állami feladatok finanszírozását veszélyezteti.
Jól van, semmi baj, azt a problémát majd kezeljük máshol, egy másik sajtótájékoztatón, még több megszo… málnaszörp, még több közmunka könyvelőknek, lépjünk túl rajta. Matolcsy szerint a program 1,2-1,3 százalék GDP-növekedési többletet eredményez, mármint a GDP csökkenésen felül, gondolom én.
Ami a bürokrácia-csökkentő program részleteit illeti, Matolcsy elmondta, hogy a szükséges lépésekről több hónapon keresztül 19 vállalkozói érdekképviselettel, civil szervezetekkel, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és külföldi kamarákkal is egyeztettek. Biztos így volt, ha ő mondja.
A bürokrácia-csökkentést szolgáló lépéseket részletesen csütörtökön hozza majd nyilvánosságra a Nemzetgazdasági Minisztérium, de néhány intézkedést felsorolt a miniszter. Ismertette például, hogy 15 milliárd forintos megtakarítás származik majd az adófizetés és bevallások módjának egyszerűsítéséből. Az adófolyószámlák számát 50 százalékkal tervezik csökkenteni, egyszerűsítik az átutalásokat és csökkentik az adóbevallások gyakoriságát – jelezte.
Itt kezd gyanússá válni a dolog. A bevallások módját az adóhivatal nem önkényesen, kreatív módon szerkeszti meg, hanem az adójogszabály előírásait képezi le az űrlap nyelvére. Kétlem, hogy egyszerűsíteni lehetne bármelyik bevallást anélkül, hogy előbb az adójogszabályt egyszerűsítenék, például a kivételek szűkítésével. Erről azonban jelenleg nincs szó. Akkor majd rejtvényt fejtünk: hogy lehet úgy kitölteni a bevallást, hogy közben a jogszabálynak is megfeleljünk? Például sehogy, de nem baj, mert nem fognak bírságolni érte.
Másrészt az adófolyószámlák számának szinte semmi köze nincs a vállalkozások adminisztratív terheihez. A vállalkozások, akár multik, akár kkv-k, számítógépes rendszerben tárolják az adófolyószámlák adatait, melyekből az adminisztrátor többnyire pár kattintással ki tudja választani az utaláshoz szükséges számla számát. Semmivel sem csökken az adminisztrációs költség, ha az adminisztrátornak nem 12, hanem 6 elemű listából kell kiválasztania a megfelelőt.
Az adófolyószámlák összevonása kezdeti plusz költséget (időt) fog okozni a vállalkozásnak, amíg kitörli vagy átállítja a rendszerében a megfelelő adatokat, és még több időt, amíg kijavítgatja a hibákat, amiket eközben okozott. Ráadásul az igazán időigényes munka, az adófolyószámlák adóhatósággal egyeztetése még körülményesebbé válik, ha az egyeztetés egyik oldalán az adónemenként kiszámolt és könyvelt kötelezettségek állnak, a másik oldalán pedig az összevont adófolyószámlákra befizetett összegek. Ezt az ötletet tényleg egyeztették valakivel?
Az adatszolgáltatások ritkítása szintén dicséretes kezdeményezés, ha olyan adatszolgáltatásról van szó, amire az államnak semmi szüksége nincs. Ha mégsem, akkor az állam majd csodálkozva nézi, hogy miért nem képes figyelemmel kísérni, pláne kikényszeríteni a saját jogszabályi előírásait. Talán előbb azokat kellene kiegyelni, nem? Már így is túl sok bosszantó környezetvédelmi, szociális, munkabiztonsági, tűzrendészeti, archeológiai, közegészségügyi, transzparenciális, befektetővédelmi, esélyegyenlőségi, akadálymentesítési és fogyasztóvédelmi szabálynak kell megfelelni: kukába velük!
Az itt felsorolt tételek egy irreális összegből vállalt irreálisan magas cél mintegy tíz százalékát teszik ki, és feltehetően a legegyszerűbben megvalósítható, legnagyobb gazdasági hatású intézkedések eltúlzott hatásait tartalmazzák. Én ugyan nem látom, hogy lenne ebből megtakarítás, de még mindig van 450 milliárd forintnyi (esetleg 1950 milliárd forintnyi) játéktér, ahol bármi történhet, csak kisebb, pár százmilliós tételekből kell összehozni néhány ezer darabot.
<
p style=”text-align: justify”>Pont ez ne sikerülne?
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16522135-6ae2da3280cbc' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16522135&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16522135-6ae2da3280cbc&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16522135-6ae2da3280cbc' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Az már világos, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatás költségeit hogyan csökkentették.
Az is világos, hogy a hírszolgáltatás terheit hogyan.
Az is ismert, hogy a debreceni és újabban budapesti modell szerint hogyan kell költséget csökkenteni.
A megoldás – holding.
A vállalkozásokat államosítják, beviszik egy holdingba és az adminisztrációs teher – csökken.
Egy másik lehetőség…
A beérkező pénzeket eztán egy közös bankszámlára kéri Matolcsy – nevezzük – nemzeti kalapnak – és ez a kalap pénz már további adminisztrálást nem igényel.
„az, ami az egyik félnek teher, a másiknak bevétel”: ez általában igaz, de valószínűsíthető hogy ezen tételek egy része szimpla holtteher-veszteség. Pl ilyen az, ha az alacsonyabb effektív adóráta eléréséhez a könyvelőnek kell dolgoznia sok plusz órát, a végén ugyanott vagyunk csak még pénzbe is került.
Jó hogy utánanéztél a konkrét számoknak, ezek alapján valószínűsíthető hogy ez is csak egy látványos bejelentés, hiszen jóval kisebb szellemi energiát igénylő reformok elől is meghátráltak, adójogszabályokat egyszerűsíteni pedig tényleg aprólékos, lassan haladó munka lenne, olyan kis változásokkal amik nehezen kommunikálhatók látványosan.
Alacsonyan függő gyümi lenne viszont az elektronikus ügyintézés áramvonalasítása; földi halandó még sokszor mindig jobban jár ha papíron, netán személyesen intéz egyes dolgokat, amiket elvileg lehetne elektronikusan.
index.hu/belfold/2011/04/21/orban_kitoresi_pont_lehet_a_fogaszati_turizmus/
Nemrég olvastam Demick riportkönyvét Észak-Koreáról, abban voltak olyanok hogy a Kedves Vezető hetente kitalálta az ország kitörési pontjait, pl szerepelt köztük a strucctenyésztés.
@tollaszerge: Szerintem a vállalkozások magas GDP-arányos bürokratikus terhelésének elsősorban nem szabályozási oka van. Nem gondolom például, hogy a magyar áfa-bevallás lényegesen bonyolultabb lenne a szlováknál vagy a németnél. Sok hülye előírásunk van, de a nagy pénz nem itt megy el.
Inkább arról van szó, hogy túl sok mikrovállalkozás van és hiányoznak a középvállalkozások. Az adminisztratív költségek jellemzően félig változóak. Nem kerül lényegesen többe 50 dolgozó adminisztrálása egy cégnél, mint kettőé. Viszont ha az 50 dolgozó 15 különböző cégnél dolgozik – annak lényegesen többe kerül az adminisztrációja.
A mikrovállalkozások burjánzásának oka a vállalkozói és a bérjövedelem terhelésének különbsége és az adóelkerülés (kis hal a nagy halrajban). Szerintem, ha az állam úgy módosítaná a játékszabályokat, hogy ösztönözze a mikrovállalkozásokból a kkv-ba történő továbbfejlődést vagy a tőkeegyesüléseket (amit most gyakran a tulajdonos akadályoz meg) vagy az alkalmazottként történő foglalkoztatást, akkor a méretgazdaságosság miatt természetes módon csökkenne a nemzetgazdasági szintű adminisztrációs költség.
Ezzel szemben ha célzottan a mikrovállalkozások bürokratikus költségeit csökkentik, az a magánszektor koncentrációjának további csökkenése irányába hat, így nem hogy csökken, de esetleg még tovább nő az adminisztrációs költség.
@tollaszerge: Mondjuk a kitörés és a fogászati kezelés egy mondatban elég ijesztően hat. 🙂
@tollaszerge: „Pl ilyen az, ha az alacsonyabb effektív adóráta eléréséhez a könyvelőnek kell dolgoznia sok plusz órát, a végén ugyanott vagyunk csak még pénzbe is került.”
Ez rendben van, de mit fog csinálni utána a könyvelő? Átvezénylik a felszabaduló munkaidőre a gyártósorhoz? Vagy leviszik a munkaidejét hatórásra, ami megtakarítás, de hol a GDP növekedés? 😉 Vagy az lesz, hogy ehelyett majd a nettóbér-kompenzációs béremelés után járó járulékkedvezményt és az államadósság csökkentő alapba (anyám, ez ráadásul már a harmadik ilyen, három különböző irányító testülettel) befizetett összeg adóalap csökkentő hatását fogja számolgatni és adminisztrálni?
@Kettes: Ez plauzíbilisen hangzik, és sajnos igazad van: ha könnyebb lesz kkvnak lenni, akkor a hülye adószabályok változatlansága mellett nem lesz kevesebb kkv lesz, hanem több.
@Wolff: Egy könyvelő rengeteg értelmes munkát tud végezni azon túl, hogy az adójogszabályokkal sakkozik. Nyilván ez is megmarad (mint mindenhol), de a könyvelésnek van egy másik funkciója is: egyik vetülete annak, hogy tudjuk mi történik egy cégben. Persze ez megint ahhoz kapcsolódik, amit Kettes írt: ennek adott méret felett van jelentősége, alatta a könyvelő feladata annyi hogy kiszámolja hogy az megbízó egyik cége mennyi számlát gyártson a másiknak.
@tollaszerge: Kicsit viccelődni próbáltam, különösen az egyre egyszerűsödőbb állami adminisztrációval, ahol már három különböző adósságcsökkentő alap jön létrehozása van napirenden.. 🙂 És közben kettes engem is meggyőzött.
@tollaszerge: Van egy olyan elképzelésük, hogy a 300 millió Ft alatti forgalmú cégeknek nem lesz kötelező a könyvvizsgálat. Szerintem ez nem elég drasztikus.
A kkv-k többsége (ha nem az összes) két könyvelést vezet: egy statutory-t és egy managerialt. Az elsőt csak azért csinálják, hogy előállítsanak egy hihető adóalapot, ami után megfizetik a – gazdaságpolitikai céloknak megfelelő – nevetségesen alacsony adót. A másodikat meg azért, hogy a tulajdonos tudja, mi az ábra. A két könyvelés – jé – mást mutat.
Miért nem lépnek egy merészet és törlik el a számviteli nyilvántartási és beszámolási kötelezettséget a mikrovállalkozások számára? Az adót meg lehet állapítani máshogy is (pld. becsléssel, alkudozással). Na ez valami tényleg unortodox dolog lenne. 🙂
Én ugyan nem értek az adózáshoz, de nem gondolom, hogy végletekig leegyszerűsített egyéni vállalkozóként az évi nyolc adóbevallás és a hatféle (mert most nincs manyup, az a hetedik) járulék kiszámítása, bevallása és befizetése múlhatatlanul szükséges az állam transzparens és hatékony működéséhez. De mondom, én az egyszerű, együgyű paraszt.
@Humperdickk: Nemtom, mit vacakolsz annyit.
Egykulcsos adónk van…..16 %.
Az annyi, hogy fogod a bevételt, felírod a söralátétre, lehúzol két számot a végéről, megszorzod 16-tal ééés…kész.
@Kettes: Attól tartok, itten egy mérési porblemát hagyunk figyelmen kívül. A KKV-törvény – 2004. XXXIV. – szerint mikrovállalkozás az, amelyik 10 főnél kevesebbet foglalkoztat és legfeljebb 2 millió euró a nettó árbevétele, vagy mérlegfőösszege. Mármost, egy minima 500 millió forintos cég mifelénk már egy combosabb vállalkozásnak számít, a KKV-k döntő többsége még az 50 millió forintos árbevételt sem éri el. Egész eccerűen nem skálázható a rencer arra, hogy Vera néne minimal art családi bétéjének zongororaiskoláját és egy 12 milliárd forint bevételű tájjellegű cégbirodalmat összemérjen.
A’sse feledd el, hogy 300 miller is szép summa, ú’hogy bőven megérné a számviteli és nyilvántartási kötelezeccség eltörlése míján osztónni.
Igazából a vállalkozás kifejezés jelentéstartamát köllene újradefiniálni – vagy inkább elővenni a régit: innováció, befektetés, kockázatvállalás -, oszt’ ami nem tartozik ebbe a körbe, azokat a maradékelv alapján nevezzük el önfoglalkoztatónak… valamivel tisztább képet kapnánk…
„havi ötezret fizettem a könyvelőnek, meg kb. egy további ezres bánta az ilyen-olyan postaköltségeket. Szorzok tizenkettővel, és kijön 72.000. Biztos felfelé görbült volna a szám széle, ha ebből egymilliót meg tudok spórolni, valószínűleg még mindig házalnék befektetési alapokkal kombinált biztosítási konstrukciókkal. „
emiksz.blog.hu/2011/04/21/34_sok_nulla
@Skalpvadász: Nem értem miért gondolod hogy nem skálázható a rendszer a két végletre. Számos országban megoldják hogy a sarki biciklibolt és a multinacionális vállalat is normális adózási/adminisztrációs környezetet kapjon, valszeg mi is meg tudnánk oldani ha egyszer mondjuk a spec. magyar út feltalálása helyett átvennénk vmi már működő megoldást, mondjuk ennek az lenne az ára hogy Európa nem rajtunk röhögne^H^H^H^H^H^H ámélkodna hogy már megint mutatjuk az utat, de ezt valszeg kibírnánk.
@tollaszerge: Van egy mércénk, aminek a legkisebb beosztása: évi 2 millió euró. Egy fodrász, műfordító, sárkányfűárus még akkó’ sem ugorja meg a lécet, ha 40 éven keresztül havi 1 millió forint bevételt összekapar – ráadásul ennyivel meglehetősen sokan, gondolkodás nélkül egyeznének ki.
Ezek vagy nem vállalkozások, vagy nem ezzel a mércével köllene mérni… Olyasmi ez, mintha fényévben fejeznénk ki a Aradi ucca – Nefelecs ucca közötti távolságot, de 1 méteres pontossággal. Megoldható, ellenberger gyakorlatilag használhatatlan.
Mellesleg a Juniótól vettük át ezt a joganyagot, csak nem ránk szabták, ahol ezer euró fixszel a zember könnyen viccel…
@Skalpvadász: Még mindig nem értem mi a probléma, máshova tennéd az határvonalat (mennyire?), vagy változtatnál az alatta/felette lévőkre vonatkozó szabályokon?
Amúgy pl az osztrák GDP/capita (PPP korrekcióval) kb 2x-ese a magyarnak, szóval ha nekik jó, akkor nem értem a fényév-méter metaforát, hiszen nincs _nagyságrendi_ eltérés Magyarország és az átlagos OECD országok gazdasága között.
@Skalpvadász: Jogos. A Stadat szerint a működő cégek 90%-a 1-4 főt foglalkoztat, ezek a cégek adják a foglalkoztatottak 40%-át. Ha a könyvvezetési kötelezettség eltörlése csak erre a körre terjed ki, brutálisan csökkenne a rendszerszintű adminisztrációs költség. Vagy ha az 1-4 fős cégek fele összeolvadna egy másik hasonló méretű céggel, akkor százezerszámra tűnnének el az entitások (és ezzel együtt adminisztráció), miközben a munkahelyek megmaradnának.
Mi az, hogy 2000 milliard forint „teher” ??
A teher azt jelenti, hogy a vallalkozasok kifizetnek 2000 milliard forintot embereknek, akiket Matolcsy burokrataknak nevez.
Ha evi 4 millio forintba kerul egy ilyen egyenburokrata, akkor ez felmillio darab embert jelent.
Matolcsy azt mondja tehat, hogy o belenezett a rendszerbe, es ugy latja, hogy korulbelul felmillio ember felesleges es azokat ki lehet sot szemlatomast kell rugni. Ez igen „bator” dolog.
@tollaszerge: Két alapvető porblemám akad:
1.) Egy középvállalkozás mérlegében a számviteli törvény szerinti „nem jelentős összegű hiba” betakar két kicombosodott mikrovállalkozást tokkal-vonóval.
2.) A mai euróárfolyamon – 265 – számolva, éppcsak kilógsz a középvállalkozásból (13 150 milló) és már be is kerülsz a Top 500-ba (15 165 millió).
Nincsenek átmenetek, nincs egy természetes eloszlás jellegű valami, aránytalan az egész katyvasz – ilyen márpedig nem létezhet, pontosabban egyféleképpen jöhet létre: a zelkúrt jogi szabályozásra adott válaszként.
@Kettes: Régebben 50 főnél húztam meg a határt, amikó’ szóttam a kundcsaftnak, hogy mostmá’ ideje másik cégben gondókozni, mer’ a tököm se akar üzemi tanáccsal bíbelőnni.
Amikó’ begyütt a nyomoroncjárulék – évi 1 milla -, levittem a határt 20 foglalkoztatottra.
Mostan 15 főnél tartok, mer’ha ennél több a dóggozó, akkó’ csak az ő beleegyezésükkel alakíthatom át a céget – beolvadás, kiválás, ilyesmi…
Minden létező körülmény az elaprózódás felé taszít, ha még kitanájják, hogy az egész piciknek – ércsük alatta a mikrovállalkozások 500 millióját – télleg elég egy afféle bevételi nyilvántartás, maradni fog pártucat multi, és mindenki más eltűnik a balfenéken.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/itt_vannak_matolcsy_drasztikus_lepesei.480855.html
Bejelentették a nagy hűhát.
http://www.portfolio.hu/gazdasag/kkv/itt_a_bejelentes_igy_csokkenti_a_burokratikus_terheket_a_kormany.148413.html
„Ez azt jelenti, hogy egy magyarországi vállalkozás bürokratikus költségei évente körülbelül 3.000.000 forintnak felelnek meg, a vállalatvezetők számára egy évben átlagosan 65 órát jelent a különböző adminisztratív feladatok ellátása.”
Nem hiszem el, hogy nem szólalt meg a gondolat közreadója vagy az újságíró vagy a szerkesztő fejében a sziréna. A vállalkozások nagy részének kevesebb, mint 10 millió forint az éves bevétele. Hogy gondolták ezt a 3 millió forintos átlagot? Ki az a hülye vállalkozó, aki annyii/többet költ adminisztrációra, mint anyagköltségre vagy elábéra?
„A 105,2 milliárd forintos tehercsökkenés legnagyobb szelete 19,2 milliárd forintnyi vállalkozói ráfordítás csökkenés abból származna, hogy a kormány opcionálissá teszi a munkabérről és az azzal összefüggésben kifizetett közterhekről és járulékokról szóló kimutatás kinyomtatását. „
Jó lenne tudni, melyik kimutatásra gondoltak. Ha a bérjegyzékre, amit a munkáltató a dolgozónak ad a nettó fizetéséről, akkor nagyon el számolták a megtakarítási lehetőséget. Valamit adni kell a dolgozónak: ha nem bérjegyzéket, akkor emailt vagy sms-t vagy védett online felületet, ahol megnézheti, hogy miért annyi lett a nettója, amennyi.
@Kettes: Ha olyan affinitásod lenne a számokhoz mint Matolcsynak, akkor kis gondolkodás után azt is simán be tudnád látni hogy egy magyar vállalkozás bürokratikus terhei simán elérik a 30, vagy akár a 100 milliót évente. Magyarország erre költi a GDP 147%át, egyes években akár 315%ot is. Ezt most letörjük és kész, aztán ünnepelünk. Nem feltétlenül kell sárkány ahhoz, hogy az ember sárkányölő lehessen.
@jotunder: „Az adófizetések és bevallások módjának egyszerűsítésével a kormány 15,2 milliárd forintos megtakarítást remél. Ennek keretében az adófolyószámlák számát 50 százalékkal csökkentenék. Ez 0,5 milliárd forintos könnyebbséget jelentene, úgy, hogy a jelenlegi összesen mintegy 140-ből 75, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által vezetett adószámla megszűnik.”
Oké, összevonják a folyószámlákat. Van mongyuk, 10 miller bevallott befizetni valóm az összes jogcímen, de csak 6 millióm van éppen, azt be is fizetem. Mely jogcímekre, milyen sorrendben osztyáxét?
Azér’ érdekes, mer’ha mongyuk először az áfát veszik le, és emiatt nem marad, teszem azt, egésségbiztosítási járulékra, akkó’ az invalidus doggózómat kivágják a rendelőből, mer’ nincs fizetve a járuléka…
„Bár a előző javaslat alapján egy utalással lehetne az összegeket elutalni, de az adózóknak továbbra is mellékelniük kell azt az analitikát, amely a számlaszámokat tartalmazza, amelyre az utalást szánja. Ezért a számlaszámok csökkentése továbbra is kiemelt feladat.”
Muhaha. Összevonjuk az utalást, de készítünk hozzá egy külön analitikus listát, hogy mit vontunk össze, kinyomtatjuk és beküldjük. Zseniális.
„A jelenlegi 23 adat helyett egyetlen adattal (pl. az adószámmal) bejelenthető legyen a munkavállaló.. Az összes egyedi és változatos azonosítót kizárná az ügyfél és a hatóság közötti adatforgalomból – jelentősen megkönnyítve a hatóságok és hivatalok belső munkáját is. Ez az intézkedés igényli egy közös állami adatbázis létrehozását.”
Már csak ez hiányzott.
„A munkabérről és az azzal összefüggésben kifizetett közterhekről és járulékokról szóló kimutatás kinyomtatásának opcionálissá tétele azzal, hogy a munkavállaló kérésére ki kell adni továbbra is (havonta, vagy ad-hoc), és amelyet a munkáltató nem tagadhat meg. Egy jelenleg formális, a munkavállalók számára valódi biztosítékot nem jelentő adatszolgáltatás megszüntetése. Az egyéni járulékszámlák kialakításával mindenki egyébként is nyomon tudja követni majd, hogy a munkáltató bejelentette-e, és befizette-e utána az adóelőleget és a járulékokat.”
Kurvára nem tudja nyomon követni. Kezdjük ott, hogy nincs egyéni járulékszámla. Az ügyfélkapu penetrációja alig mérhető. És a dolgozónak különböző helyekről kellene összevadásznia azokat az adatokat, amiket eddig egy lapon megkapott.
Egy négyfős cégnél a bérjegyzék nyomtatása kevesebb, mint évi 5000 Ft-ot jelent. Ahogy mondtam, a cégek 90%-a ilyen. OMG Matolcsy.
@simonmondja.: :)))) mind a kettő jó verzió. életszerű. sajnos
„Továbbá a „képesítési követelmények csökkentéséből” 1 százalékos foglalkoztatás javulást vár az NGM, vagyis 100 ezer új, legális munkahely megteremtését.”
„A munkavállaló felvételének megkönnyítése és az elbocsátással kapcsolatos követelményeknek a vonatkozó alkotmányos elvárásokban rögzítettek szerinti meghatározása 16 milliárd forintot tesz ki.”
@a-kis-herceg:
Az semmi, hogy jó. Ahogy látom, a kettes verzió máris bejött.
A – nagy kalap – bankszámlaszám a nyerő.
Asszem, a matolcsizmuson rajta vagyok.
Bármit kérdezhetsz.
@simonmondja.: halála?
hogyan?
A) ágyban párnák közt
B) meglincselik
C) balesetet szenved
D) szélütést kap
mikor?
A) egy féléven belül
B) 2014 ben
C) 80 éves kora után
D) soha
@a-kis-herceg:
A matolcsizmusról kérdeztél, remélem.
2014 -ig tuti kétlábonjáró vidámpark.
„az éjszakai és hétvégi bérpótlék, a végkielégítések és a felmondási idő csökkentésének lehetősége.”
Ezek kifejezetten adminisztrációs terhet csökkentő intézkedés. 🙂
@Skalpvadász: @Kettes:
Tökfejek vagytok. Nem értetek ti semmit sem nem. Merthogy:
„…az adófolyószámlák számát 50 százalékkal csökkentenék. Ez 0,5 milliárd forintos könnyebbséget jelentene…”
Aki tud gondolkodni, annak világos. A folyószámlák száma most 3×8=24 jegyű. Ha ezt sikerül 12 számjegyből álló számlaszámokra csökkenteni, akkor:
– fele annyi bitet használnak a nemzet számítógépei;
– fele annyi emberierőforrás-energia kell a billentyűk lenyomásához;
– fele akkora átutalási papírok kellenek a bankoknak;
– fele annyi embert foglalkoztatnak az Apeh utódcégének megfelelő osztályain;
– fele annyit kell mérgelődni a bloggereknek és í.t.
Mindjárt megvan az ötszáz milla… öööööö, mi is? Ja, könnyebbség. És ez még tovaterjed hatásában, mint az inf… infu… infulencia. Ugyanis a könnyebbség, vagyis a megkönnyebbedés objektiválódott termékét föl lehet használni a földek megtrágyázására. Aminek adóelszámolásához megint csak fele annyi számból álló bankszámlák kellenek. Et ad infinituum.
goo.gl/Qg7Rw itt van háttéranyag a témában.
Adminisztrálni kell, de mindegy, hogy mennyit és főleg miért. A felesleges bürokrácia azért felesleges, mert a hiánya nem okoz semmilyen zavart, sőt mivel pénzbe (időbe, energiába) kerül mindenkinek, ezért káros is.
A felesleges bürokráciát működtető embereket viszont nem feleslegesek, munkájukra hasznos területeken is szükség lehet. Amiből egyre több lesz, ha az admin helyett az alaptevékenységre, expanzióra koncetrálhatnak a cégek.
@Kettes: dehogyisnem tudja nyomon követni. legalább is én most is le tudok kérdezni mindent, igaz h ronda és lassú a felület, van még rajta mit fejleszteni.
igazából a problémát egyszerűen kezelni lehetne: egy utalással feltölti a cég az adófolyószámláját, és egy továbbfejlesztett webes felületen szétszórja az adónemek között
@heima_: A 3000 milliárd egy epikus nagy baromság. Rossz számból rossz cél – vajon milyenek lehetnek az intézkedések?
Ahogy mondtam itt feljebb, a kimagasló admin költség arányt a torz vállalkozás-szerkezet okozza. Minden olyan intézkedés, ami a mikrovállalkozások admin költségét csökkenti (javítja a versenyképességüket) még több mikrovállalkozást hoz létre és még tovább rontja a költségfajlagosokat.
„El kell érni, hogy egy család megélhetését biztosító kisvállalkozás
adminisztrációs feladatait külső segítség nélkül el tudja látni” Erre mondtam, hogy engedjétek el ezeknek a cégeknek a könyvvezetési kötelezettséget. Az adót már elengedtétek. Na bumm, legfeljebb eltűnik szem elől a mért GDP negyede.
@heima_: A dolgozót két dolog érdekli. Utalták-e már a béremet? Miért annyit utaltak, amennyit?
Hány munkanapot számoltak el? Hány nap betegszabit, hány nap fizetett szabit? Mit vontak le? Miért nem annyit, mint az előző hónapban? Mit javítottak bele már megint? Voltak cégeim, ahol a dolgozók saját excel táblában ellenőrizték a bérszámfejtésünket és egymásnak adták a template-et.
Teljes tévedés azt hinni, hogy a bérjegyzék valamiféle garanciális elem. Nem, a dolgozó ezen ellenőrzi a munkáltatóját, mert meg van róla győződve, hogy a munkáltatója át akarja vágni. Az meg, hogy ez egy jelentős költségtétel lenne, csak röhögni tudok. Dolgozónként és havonta 1 oldal? Na már.
@heima_: Azért ez a blog annál értelmesebb emberek gyülekezőhelye, hogy egy NGM propaganda brosúrával gyere.
@Kettes: nem. millió felesleges admin van, mindenkinek. Próbáltál már munkavállalót kiléptetni vagy beléptetni? Aki azt mondja nekem vlaki, hogy nem lehet ezt egyszerűbben és egyben korrekten, az hazudik. Vagy ha próbáltál már szakképzésit leadminisztálni, halál és estig folytathatnám.
Ettől függetlenül nem egészséges a cégszerkezet, ezt elfogadom, de nem hiszem hogy ez lenne a probléma forrása. Nagyobb szervezethez nagyobb számlaforgalom, és több extra admin (mint pl a könyvvizsgálat, üzemi tanács, TAO kedvezmények, zöldadók stb stb kapcsolódik.
@Kettes: igen, és akkor azt az egy oldalt feladni ajánlottan, vagy aláíratni a cégnél, tárolni X évig stb stb.
Egyébként nem azt mondom, hogy el kell tiltani az információtól a munkavállalót, hanem azt, hogy ha a NAV felé elmegy egy adattömeg, akkor ahhoz a munkavállaló is lássa, szépen tálalva, interneten. Aki meg papíron akarja, az kérhesse el uezt postán a NAVtól, illetékért. Sőt, így nem csak a bevallási, hanem a pénzforgalmi oldalt is ellenőrizni lehetne (befizették-e utánad a járulékot)
@heima_: Nem az volt az allitas, hogy nem lehet csokkenteni az adminisztrativ terheket. Sot, mintha azt is irta volna Kettes, hogy komolyan is lehetne csokkenteni.
Arrol van szo, hogy Matolcsy miniszter ketezermilliard forintrol beszelt. Az nagyjabol felmillio munkahelynyi allas.
Ez szamtantagadasnak tunik.
Az otszazmilliardos csokkentest is megnezem, amirol valoban szo van, de az legalabb nem ilyen brutalisan irrealis.
@Wolff: inkább nem kommentálnám, hogy mennyire tartom értelmes helynek a blogot, de ha propaganda, ha nem, erről szól a post, ezt lehet ízekre szedni. bár kétségtelenül kényelmesebb sajtóból kopizni és vlami eszméletlen humoros iróniával fűszerezni..
@jotunder: én úgy tudom, hogy 3000 milliárd az összteher, az EU átlag szerint 1000 milliárdnak kéne lennie kb, innen jöhet a 2000 milliárd. Nyilván ezt nem lehet máról holnapra bevezetni (mintahogy az egykulcsos szja-t torzító elemeket sem). De igazából én nem vagyok híve a nagy számokkal való dobálózásnak, fogalmam sincs hogy milyen módszertan alapján jönnek ki ezek a számok, ha kicsi ha nagy ezeket meg kell lépni, így nem jutunk sehová, akárhány munkahelyet konzervál a hülyeség. KSH statisztika emailben a főosztályvezető úrnak, 2011-ben, vicc.
@heima_: Ket teljesen kulonbozo dologrol van szo.
A deregulacio, adminisztrativ terhek csokkentese tamogatando dolog (felteve, ha eppen nem irunk ala egy unios direktivat egy adott kerdesben az ellenkezojerol). Akkor is tamogatando ha a FIDESZ csinalja. Az azonban kurvara nem mindegy, hogy mi lesz az egyenleg vege. Nem lehet folyamatosan ennyire pontatlanul szamolni.
Ugy tunik, hogy baromira elkalkulaltak az adotorvenyek hatasat, tulvallaltak magukat, a felsooktatas es az egeszsegugy lazong. Matolcsy folyamatosan gigantikus GDP bovulessel szamol, negyszazezer plusz munkahellyel, amikor most akar minimum szazezer embert elkuldeni. Ez nem politikai kerdes, nem kommer-jobber szarsag (Matolcsy mentora mar Rakosi idejen is kozgazdasz volt, az otvenes evekben tanult utoljara uj dolgot, de amugy Lengyel Laszlo is nagyon oda volt erte), ez egy kozepszeru ember szakmai amokfutasa. Talan eszrevetted, hogy kozben valahogy Mellar Tamas is elkampicsorodott egy kicsit, meg a Chikan Attila, de Heim Peter nevet is emlegetik a szomorodok kozott.
@jotunder: én nem szeretem ezt a kiazigaziszakértő és ki nem játékot, mert tényleg nem vagyok kompetens megítélni, hogy jók-e a számok vagy nem. mondom, itt se tudom mi a módszertan, lehet hogy belekalkuláltak minden szart, anyagköltséget, elmaradt hasznot stb.
A linkelt doksikban felsorolt intézkedések viszont nagyon is valóságosak, és igencsak olyanok, amik valóban zavaróak.
Szvsz utólag sem ezek a száz meg ezermilliárdok fognak látszani, hanem GDP-ben, beruházásokban, üzleti hangulat indexben fog lecsapódni. Ha sikerül, mert én ebben látom az igazi kockázatot, nem a „számolásban”.
@heima_: Nem kell szakérteni ahhoz, hogy belássuk, hogy a 3000 milliárd eszméletlenül túl van lőve. A fele is csak úgy jöhet ki, hogy a cégek _minden_ adminisztratív költségét beleveszik, nem csak a nyomtatást és a tértivevényt, hanem rengeteg ember bérét. Munkáját, munkahelyét.
Szerintem az is könnyen belátható, hogy a mikrovállalkozások tőkekoncentrációjával lehet a leggyorsabban csökkenteni az admin költségeket. Matolcsy koncepciója viszont úgy néz ki, mintha olyan találta volna ki, aki nagyon felülről, oldalról vagy háttal látná a cégadminisztrációt. „Mi ez a papírkupac itt? Bérjegyzék? Megszüntetni!”
Visszatérve a bérjegyzékre: azzal a munkáltatónak más dolga nincs, mint odaadni a dolgozónak. Nem kell sem aláíratni, sem tértivevénnyel postára adni, sem x évig tárolni. Azt az ötletet nem akarom minősíteni, hogy a dolgozók az interneten fogják megnézni a nettó bérüket.
A munkavállaló be- és kiléptetése bonyolult. Igen, bonyolultabb, mint installálni egy printert. Talán azért, mert az a vállalat legértékesebb erőforrása és nem kéne elkúrni rögtön az elején? Ki tudja? Hát az NGM nem, az biztos.
@jotunder: Szerintem most pont nem Matolcsy ámokfutását látjuk, hanem a stábjának kétségbeesett igyekezetét arra hogy legyen valami terv amivel elő lehet állni, mert anélkül tényleg nehéz lesz a hitelességet minimális szinten is fenntartani.
A bürokráciacsökkentést – bejelentések és szavak szintjén – az elmúlt húsz évben minden egyes kormány támogatta (sőt a szocializmusban is állandóan téma volt), olyan úgysincs hogy valaki több bürokráciát és adminisztrációt követeljen, de az elért sikerek szerények voltak, ami azt mutatja hogy az elhatározás valszeg nem elég hozzá. Ezért érdemes ezt is egy újabb lufiként kezelni, amíg nem látunk háttértanulmányokat, konkrét módszertant amivel kijöttek a számok, stb.
@heima_: Szerintem ez nem háttéranyag, nem derül ki hogy honnan is jöttek a számok, hivatkozás pedig nincs benne. Pl jól hangzanak olyasmik, hogy „Üzemi tanács opcionálissá tétele – 80-100 millió forint”, de hogy ezt hogyan számolták ki, az rejtély. Sajnos az NGM eddigi track recordja alapján az alkalmazott módszertan simán lehet hasraütés is.
@Kettes: nyilván minden admin költség benne van. és szvsz ebből a legnagyobb tétel tényleg a munkaerőköltség lehet.
„Szerintem az is könnyen belátható” Leírtam h miért nem (csak). Számos admiteher bizonyos méret felett jön be. Nagyobb méret, nagyobb bizonylatforgalom, több probléma.
„Matolcsy koncepciója viszont úgy néz ki, mintha olyan találta volna ki, aki nagyon felülről, oldalról vagy háttal látná a cégadminisztrációt. ” hát elég életszerű javaslatok vannak a doksiban
„Nem kell sem aláíratni, sem tértivevénnyel postára adni, sem x évig tárolni.” azért illene aláírni, hogy átvetted. jó bizonyítani, ha épp ez kell. de ez az odaadni a dolgozóna sem egyszerű, ha mondjuk központosított a bérszámfejtés és telephely meg több van, szétszórva az országban.
„Talán azért, mert az a vállalat legértékesebb erőforrása és nem kéne elkúrni rögtön az elején?” Bírom az ilyen adhoc hülyeségeidet 😀 Igen, a munkaerő attól lesz értékes, hogy négy A4est küldünk három példányban 5 helyre 😀
@heima_: Jó, akkor kezdjük az ízekre szedést azzal, hogy a korrektort Schmitt Pálnak hívhatták.
Amúgy meg a post arról szólt, hogy ízekre szedte azt, ami a doksiban van. Erre nem válasz az, hogy go to doksi vagy, ha x. y.-nak még sem lenne igaza, akkor érvénybe lép az 1§. Persze, vannak benne számszakilag is korrektnek tűnő dolgok, csak a probléma az, hogy láthatóan amikor ezek nem akarták kiadni a megkövetelt 100 mrd-ot, akkor gyorsan be-rtak néhány kamu tételt. Mint mindenhol (lásd a gyógyszerkassza 120 mrd-ját, vagy a Széll Kálmán tervet, ahol a foglalkoztatási megtakarítást valahogy elfelejtették csökkenteni a közmunkaköltséggel, miközben büszkén jelentik be, hogy mindenkinek lesz…) Az pedig egyenesen röhejes, hogy Matolcsy eredetileg sok száz vagy talán majd’ ezer milliárdos tehercsökkentéstől remélt százezres nagyságrendben munkahelyeket, most meg kiderül, hogy az nem megy, de pár tízmilliárdos adminisztrációs könnyítéstől lesz 150000. (Na, azok a részek aztán nagyon végig lehetnek számolva…) Maliciózusan meg is jegyezném, hogy ha ez ilyen egyszerű, akkor miért nem csinálják vissza az egykulcsos adót? Annak a foglalkoztatásnövelő hatását már zérónak tartják, a költségvetés ettől süllyed, akkor meg minek szenvednek vele, itt csináltak nyomban 150000 munkahelyet és plusz 1,5% GDP növekedést.
@heima_: A KSH szerint 2010 decemberében 5766 db 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozás volt. Az 1,6 millióból. Az üzemi tanács probléma a vállalkozások 0,35%-át érinti.
A tervezet a nagyvállalatok adminisztrációs problémáira koncentrál (ún. „életszerű javaslatok”), pedig a méretgazdaságossági előnyeik miatt a nagyvállalatok eleve sokkal könnyebben kezelik az adminisztrációs költségeket, mint a kicsik. Ja, velük könnyű konzultálni.
Azon meg kár gúnyolódni, hogy a munkavállaló beléptetése bonyolult. Ha ezt nem fogod fel, akkor semmit sem értesz a cégvezetéshez.
Teljesen kézenfekvő a megoldás: fel kell állírtani egy bürokrácia elleni hivatalt, kinevezni egy adminisztráció-védelmi kormánymegbizottat, aki megvédi a polg…. na, dadogok, a zemberek adminisztrációját a túlzott bürokratizmustól.
Nemzeti konzultáció mindenképpen kell, a vállalkozások a visszaküldött kérdőíven az adószámukat (a vezető tisztviselők adóazonosító jeleit is) a statisztikai számukat, a tb folyószámla azonosítójukat és a NYENYI-kódjukat kötelesek feltüntetni, a zemberek részéről elég csak a személyi száma, az anyja neve, születési helye és ideje, előzőleg viselt neve, születéskori neve, és a fontosabb kapott védőoltásainak a felsorolása.
A vállalkozók és a zemberek kötelesek minden általuk kiállított, átvett, látott, kocsmában említeni hallott dokumentumról egy bürokratikussági jelentést küldeni a Bürokrácia Elleni Hivatalnak, a szükséges formanyomtatvány igényelhető a B.e.Ny/2011/11666 nyomtatványon, a nyomtatvány-igénylő nyomtatvány igényléséhez ne feledjék a meghatalmazást is csatolni, amennyiben ebédre babot ettek csülökkel.
Egyúttal felállíttatik egy eseti parlamenti vizsgálóbozottság, amelyiknek a feldata a Bürokrácia Elleni Hivatal vizsgálata, szempont a bürokráciamentes működés, tehát a ismétlem: a bizottságnak az a feladata, hogy megállapítsa, miszerint a hivatal teljesen bürokráciamentesen működik, és erről a bizottság köteles öt példányban jelentést adni, a megfelelő helyen iktatva.