A Vincenten már megint matolcsyznak
Eredeti szerző: Kettes
Matolcsy György „drasztikus bürokráciacsökkentő” programot jelentett be, mely augusztus végéig mintegy 500 milliárd forinttal csökkentené a vállalkozások terheit.
„A magyarországi vállalkozások bürokratikus terhei jelenleg 3000 milliárd forintot, a bruttó hazai termék (GDP) 10,5 százalékát teszik ki. Ebből mintegy 2000 milliárdos terhet nevezett fölöslegesnek a nemzetgazdasági miniszter, ennek most a negyedét faragja le a kormány.”
Hogy ez a 3000 milliárd forint hogy jött ki, arra egy támpontot találtam: Cséfalvay Zoltán, az NGM stratégiai államtitkára tavaly októberben egy kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, hogy „A 2009-es adatok szerint a magyar cégek évente 2800 milliárd forintot fizetnek be a különféle hatóságoknak, ami megfelel a GDP 10,4 százalékának, szemben az EU-25-ök 3,5 százalékos átlagával”.
Ez a szám (a GDP 10,4%-a) ránézésre hülyeség.
Ha nem tartalmazza az adókat és járulékokat, akkor azért, ha tartalmazza, akkor meg azért. Hangsúlyozni szeretném, hogy Cséfalvay a cégek által a hatóságoknak befizetett különféle összegekről beszél, tehát feltehetően a hatósági díjakról, illetékekről, talán az ehhez kapcsoló ügyvédi, közjegyzői, banki és tranzakciós költségekről. Értelemszerűen Cséfalvay száma eszerint nem tartalmazza a vállalkozások adminisztratív költségeinek zömét kitevő könyvelési, nyilvántartás-vezetési, pénzügyi, bérszámfejtési, munkaügyi és cégjogi költségeket, melyek jellemzően bérköltségként vagy vállalkozói díjként merülnek fel. Ezek a tételek nagyságrendekkel magasabbak a különféle hatósági díjaknál.
A GKI 2008-ban készített egy becslést a magyar vállalkozások adminisztratív terheiről. Megadták a módszertant is: első lépésben határozzuk meg a vállalati szintű adminisztrációs terhet, azaz az adminisztratív feladathoz szükséges időráfordítás szorozva az egységnyi munkaerőköltséggel szorozva a gyakorisággal plusz külső szolgáltatók költségei, mínusz a vállalat számára szükséges adminisztráció költségei. Ezt minden konkrét teher esetében az érintett vállalati kör figyelembe vételével nemzetgazdasági szintre aggregáljuk és kész. A GKI szerint ez az összeg 2008-ban a GDP 6,8%-át tette ki, azaz 1600 milliárd forintot.
Van egy, az NGM által közölt, ismeretlen módszertannal előállított 3000 milliárdos számunk és egy közzétett módszertan alapján számolt, intuitíve beláthatóan nagyobb kört lefedő 1600 milliárdos számunk. Hogy még bizarrabb legyen: Matolcsy nagyobb összeget nevezett feleslegesnek, mint amekkora adminisztratív kiadást a GKI összesen becsült. Mindkét szervezet ugyanazt az EU átlagot adta meg benchmarknak: a GDP 3,5%-át, tehát valószínűsíthetően ugyanarra az adatra próbáltak lőni.
Bármelyik adat legyen pontosabb, a magyar vállalkozások adminisztratív kiadásai érzékelhetően magasabbak, mint a környező országoké, a bürokratikus tehercsökkentés tehát egy üdvözlendő program. Annyira, hogy már 2007-ben elindított a kormány egy bürokrácia-csökkentő programot, amiből az lett, amit most látunk.
De mielőtt leszegett fejjel nekirohanunk a vállalkozások bürokratikus terheinek, egy pillanatra gondolkodjunk el azon, hogy az, ami az egyik félnek teher, a másiknak bevétel. Akár a Cséfalvay-féle definíciót fogadjuk el, ahol a vállalkozások terhe egyúttal az állam bevétele, akár a GKI-ét, ahol a bevétel az adminisztrációs feladatot végző munkavállalóé vagy a könyvelő cégé, a „tehercsökkenés” jövedelemcsökkenést jelent egy másik gazdasági aktornak, így munkahelyeket, illetve állami feladatok finanszírozását veszélyezteti.
Jól van, semmi baj, azt a problémát majd kezeljük máshol, egy másik sajtótájékoztatón, még több megszo… málnaszörp, még több közmunka könyvelőknek, lépjünk túl rajta. Matolcsy szerint a program 1,2-1,3 százalék GDP-növekedési többletet eredményez, mármint a GDP csökkenésen felül, gondolom én.
Ami a bürokrácia-csökkentő program részleteit illeti, Matolcsy elmondta, hogy a szükséges lépésekről több hónapon keresztül 19 vállalkozói érdekképviselettel, civil szervezetekkel, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és külföldi kamarákkal is egyeztettek. Biztos így volt, ha ő mondja.
A bürokrácia-csökkentést szolgáló lépéseket részletesen csütörtökön hozza majd nyilvánosságra a Nemzetgazdasági Minisztérium, de néhány intézkedést felsorolt a miniszter. Ismertette például, hogy 15 milliárd forintos megtakarítás származik majd az adófizetés és bevallások módjának egyszerűsítéséből. Az adófolyószámlák számát 50 százalékkal tervezik csökkenteni, egyszerűsítik az átutalásokat és csökkentik az adóbevallások gyakoriságát – jelezte.
Itt kezd gyanússá válni a dolog. A bevallások módját az adóhivatal nem önkényesen, kreatív módon szerkeszti meg, hanem az adójogszabály előírásait képezi le az űrlap nyelvére. Kétlem, hogy egyszerűsíteni lehetne bármelyik bevallást anélkül, hogy előbb az adójogszabályt egyszerűsítenék, például a kivételek szűkítésével. Erről azonban jelenleg nincs szó. Akkor majd rejtvényt fejtünk: hogy lehet úgy kitölteni a bevallást, hogy közben a jogszabálynak is megfeleljünk? Például sehogy, de nem baj, mert nem fognak bírságolni érte.
Másrészt az adófolyószámlák számának szinte semmi köze nincs a vállalkozások adminisztratív terheihez. A vállalkozások, akár multik, akár kkv-k, számítógépes rendszerben tárolják az adófolyószámlák adatait, melyekből az adminisztrátor többnyire pár kattintással ki tudja választani az utaláshoz szükséges számla számát. Semmivel sem csökken az adminisztrációs költség, ha az adminisztrátornak nem 12, hanem 6 elemű listából kell kiválasztania a megfelelőt.
Az adófolyószámlák összevonása kezdeti plusz költséget (időt) fog okozni a vállalkozásnak, amíg kitörli vagy átállítja a rendszerében a megfelelő adatokat, és még több időt, amíg kijavítgatja a hibákat, amiket eközben okozott. Ráadásul az igazán időigényes munka, az adófolyószámlák adóhatósággal egyeztetése még körülményesebbé válik, ha az egyeztetés egyik oldalán az adónemenként kiszámolt és könyvelt kötelezettségek állnak, a másik oldalán pedig az összevont adófolyószámlákra befizetett összegek. Ezt az ötletet tényleg egyeztették valakivel?
Az adatszolgáltatások ritkítása szintén dicséretes kezdeményezés, ha olyan adatszolgáltatásról van szó, amire az államnak semmi szüksége nincs. Ha mégsem, akkor az állam majd csodálkozva nézi, hogy miért nem képes figyelemmel kísérni, pláne kikényszeríteni a saját jogszabályi előírásait. Talán előbb azokat kellene kiegyelni, nem? Már így is túl sok bosszantó környezetvédelmi, szociális, munkabiztonsági, tűzrendészeti, archeológiai, közegészségügyi, transzparenciális, befektetővédelmi, esélyegyenlőségi, akadálymentesítési és fogyasztóvédelmi szabálynak kell megfelelni: kukába velük!
Az itt felsorolt tételek egy irreális összegből vállalt irreálisan magas cél mintegy tíz százalékát teszik ki, és feltehetően a legegyszerűbben megvalósítható, legnagyobb gazdasági hatású intézkedések eltúlzott hatásait tartalmazzák. Én ugyan nem látom, hogy lenne ebből megtakarítás, de még mindig van 450 milliárd forintnyi (esetleg 1950 milliárd forintnyi) játéktér, ahol bármi történhet, csak kisebb, pár százmilliós tételekből kell összehozni néhány ezer darabot.
<
p style=”text-align: justify”>Pont ez ne sikerülne?
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16522135-6ae2ce3290a24' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16522135&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16522135-6ae2ce3290a24&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16522135-6ae2ce3290a24' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Na ez is bürokrácia csökkentő tervnek látszik:
„Amit a kormány ígér a szolgálati nyugdíj helyett
[…]
– A rendvédelmi dolgozók házastársa állást kaphatna”
@Wolff: Akinek nincs házastársa, annak központilag kiutalnak egyet?
@maroz: 🙂
@Kettes: Ezt a kérdést sarkalatos törvény fogja rendezni.
@Kettes: akárhányszor ismételgeted, a hülyeség hülyeség marad.
-élő vállalkozásokon kell segíteni, nem a projectcégeken meg színlelt foglalkoztató bétéken. nem leszel eredmény, ha a cégvilág ismerete nélkül használod a statisztikát
-jó hogy kiemelted a leglényegtelebb pontot, de oldalakon keresztül sorolja a doksi a lépéseket, kicsiknek és nagyoknak egyaránt
-a méretgazdaságosság baromság. egy gazdasági társaság egy jogi szervezet, adminterhe mindig lesz, ha a torz adószabályok miatt olyan dolgokra kezdik alapítani, amire nem való, akkor a torz adószabályokon kell javítani, nem még könnyebbé tenni az üzemeltetést. a felesleges adminteher zöme a ténylegesen működő, foglalkoztató cégeket terheli, minél nagyobb a cég, minél összetettebb a működése, annál jobban.
-tökéletesen be lehet jelenti egy embert minimális adattartalommal, elektronikusan, kiléptetni szintén. 2011-ben megvan azért ehhez a megfelelő technológia, és egyáltalán nem lesz alábecsülve a dolgozó. a könyvelés sincs alábecsülve attól, hogy SAPban rögzítik a számlát nem papíron a főkönyvben.
jah, és semmit nem értesz a vállalati adminisztrációhoz, fogadd el!
@Wolff: persze, a „szakértelem” progresszív kiváltság, ez egyértelmű. majdnem olyan izgalmas téma mint az antifasiszta harc meg a demokráciavédelem.
@heima_: mekkora volt a legnagyobb vallalat amelyben penzugyi vezeto voltal ?
@heima_: Én csak azt nem értem, hogy miért is vitatkoznak veled itt egyesek olyan lelkesen. :))))
@heima_: tetszik ez a progresszivezes. emlekeim szerint a kilencvenes evekben orban meg progressziv volt. Navracsics igazi klasszikus kommercsaladbol szarmazik, soha nem beszel arrol, hogy mit csinalt 98 elott, amikor is jelentkezett a FIDESZ-ben munkaert. most o is progresszivezik, es a konzervativizmus habitualis alappontjainak elsajatitasara buzdit. te mar elsajatitottad a habitualis alappontot ? akkor honnan tudod, hogy nem vagy progressziv ? a habitualis alappontok elsajatitasa utan lehetsz csak clear, anelkul siman lehet benned progresszio.
husvetvasarnap van, szerintem heima lassan elkezdi az alapozast :))) akkor szoktam kidobni. vannak akik kedelyesek es szentimentalisak lesznek ha isznak, hat a heima nem annyira .
elore figyelmeztetek mindenkit, csak durva rasszizmusert vagy embertelen mocsokert vaghatom ki, megallapodtam szempontpuskaval. tovabbi szep napot :)))
A bürokrácia csökkentése minden bürokratikus állam nagy vágya volt.
Amikor elektronizálódtunk, meglett volna a lehetőség. Indult vaala a személyi számmal. Amit aztán elqrtunk a Bazsarózsaügyi Ombuccmann sipákolása miatt. Megszüntettük a munkakönyvet, azt ki tudja miért, pedig zseniális találmány volt. Most lehetne a munkakönyv egy csipkártya, tartalmazva minden adatot, amit kell, ami érdekelheti a munkáltatót és az államot.
De egy bürokráciacsökkentés nem hajtható végre egyszerűen, mert az államigazgatás egy operációs rendszer. Azt meg vagy egy-az-egyben lecseréljük (vállalva egy nagy adatvesztés ódiumát), vagy megpróbáljuk a rajta futó szoftvereinket optimalizálni. A nagyobb gond az, hogy annyiszor barmoltunk bele az aktuálisan kezünkbe akadó szakócával, hogy közben tökéletesen deformáltuk az oprendszer forráskódját, és nincs akarat a bitenkénti visszafejtésére. Pedig ha ezt megcsinálnánk, lehetne újat írni.
@maroz: mert tudják hogy kitűnően érvelek, ellenérveik nem nagyon vannak, a szokásos sablonokat sem tudják rámhúzni, és mindez együtt durván idegesíti őket. nem véletlen hogy viszket a moderátori tenyér, nem szép ha zavar keletkezik a szépen felépített világképben 😀
@jotunder: hát igen, ilyenkor nem elvárás a híres baloldali felvilágosult toleráns szemlélet, és ér az apákésfiúk, szart dobálni is szabad, jó dolog progesszívnek lenni! 🙂
@kiskii: Én fontos dolognak tartom a személyes adatok védelmét, mert veszélyesnek gondolom ha boldog-boldogtalan hozzáfér minden adathoz, ezért szerintem fontos lépés volt az említett ombudsmani állásfoglalás személyi szám ügyben. Szerintem nem ez volt a gátja annak, hogy hatékony elektronikus ügyintézés legyen.
A munkakönyvet se tartom szükségesnek, szerintem semmiféle fizikailag megjelenő izére nincs ma már szükség, ha az államnak kell központosított nyilvántartás dolgokról majd megoldja valami szerveren.
@heima_: Konzervativizmus 101. A konzervativ szemlelet elsajatitasa a csaladban kezdodik. Ez Navracsics Tibor eseteben nem tortenhetett meg. Ami nem gond, Marai Sandor huszevesen meg kommunista volt, Irving Kristol ditto. A kommercsaladsag nem belyeg. Arrol van szo, hogy Navracsics valahogy konzervativ lett idosebb koraban, mikozben az indittatasa nem ilyen volt. Ez meglehetosen gyorsan tortent meg, es sajatos modon a teljes FIDESZ vezetessel egyszerre. Ne nezzuk egymast madarnak.
Navracsics egy tehetseges, olvasott politologus volt, tudta mire van szuksege a FIDESZ-nek, es szallitotta. Ez majdnem rendben van. Az nincs rendben, amikor kiseloadast tart a habitualis konzervativ alapvonasokrol. A FIDESZ azert lett konzervativ, mert uresedes volt a jobboldalon. Ha a baloldalon lett volna uresedes, akkor ma Orban Viktor a szocialdemokrata part elnokekent vezetne az orszagot, es Navracsics a habitualis baloldali alapvonasok elsajatitasarol beszelne.
@heima_: en nem vagyok sem progressziv, sem konzervativ, sem baloldali, sem jobboldali, mert nincs ra idom. konzervaiv eszmetortenettel foglalkoztam majd husz evvel ezelott, kvazi gyerekkent, es akkor azt vonzonak talaltam. egyszeruen csak nem felek sem toled, sem Megadja Gabortol. ez a helyzet.
@heima_: Tény, hogy egy ritka irritáló arc vagy, és ezen tényleg nem könnyű túllépni, mondjuk én megedződtem a három gyerekem dackorszakain, így számomra nem akkora kunszt legyinteni a kamaszos túlmozgásodra, de hogy a többiek mi élvezeteset találnak abban, hogy sorra bemennek a te kis utcácskádba, nem igazán értem. Na, de ne cikizzük egymás hobbiját, érvelj tovább hát kitűnően, egészségedre!
navracsics szerint a konzervativokat valakik lemucsaizzak. aki mucsaizott, az TGM volt aki ezert tobbszor bocsanatot kert.
raadasul o nem a konzervativokat, hanem a konzervativ wannabe-ket mucsaizta le azzal, hogy soha eletukben nem lesznek olyanok mint azok a magyar konzervativok akik a huszadik szazad elejen eltek (pl. mert nem olvasnak). . ha Navracsics lat olyanokat akik a Kolnay Aurelt lemucsaiztak szoljon.
@heima_: Szerinted a méretgazdaságosság baromság, de én nem értek a vállalati adminisztrációhoz. Unortodox vagy, öcsém. Az OPNI-ban külön unortodox részleg volt, amíg be nem zárták.
@jotunder: Nagyon bátor vagy! Én bevallom, hogy a Megadjától félek!
@Kettes: adott esetben a méretgazdaságosság baromság, igen, mert nem fix az adminteher (a felesleges meg pláne), hanem a vállalat méretével együtt nő. Kiszervezéssel egyébként alacsony bizonylatforgalom mellett is lehet olyan hatékonyságot elérni, mint egy önálló nagyvállalati szervezet, nincs is sok kiscég főállású könyvelővel.
@maroz: természetesen az soha fel nem merült, hogy valami nincs úgy, ahogy vincent gondolja, ezért minden más csak dackorszak, túlmozgás, alkoholizmus, kedvencem a kormánypártiság és társai.
nevettek valamin, és nem bírjátok elviselni hogy más valaki úgyanígy nevet rajtatok. túlságosan komolyan veszitek magatokat.
@heima_: Allitod tehat, hogy nem irtal be ide erosen illuminalt allapotban ? :))) Naa…. Szerintem ma is be fogsz ba.zni, es en szemelyesen jo egeszseget kivanok hozza. Azt en nem allitom,hogy ez alkoholizmus, csak azt, hogy durvabb leszel a szokasosnal ha pialsz.
@heima_: Én arról beszéltem, hogy egy darab, konkrétan megnevezhető, a ‘heima_’ karaktersorral leírható törzskommentelőnket a kommentjei alapján valami olyasminek azonosítottam be, ami a engem a dackorszakos kisgyerekre emlékeztet.
Most képzeld el, hogy más kommentelő esetében nincs ilyen érzésem, és még veled kapcsolatban sem mindig, csak jellemzően. A kormánypártiságot meg ne szégyelld, a rezsimszolgasák a szégyellni való, azzal meg emlékeim szerint téged itt senki nem hozott hírbe.
Engem speciel kifejezetten megörvendeztet, ha nevetnek rajtam, sőt, az szomorít el, ha nem nevetnek, ha nem megy át egy-egy poénom. A komolyan vevésről: ez az egész számomra lényegében véve játék, és a játék az egy olyan dolog, amit csak úgy lehet művelni, ha az ember komolyan veszi. A játéknál ugyanis semmi nincs széles e világon, ami komolyabb dolog lenne. Csaló, aki nem játszik komolyan, mondja a kedvenc költőm, és én ehhez tartom magam.
Látod, veled is milyen komolyan játszom.
@heima_: ide nagyon sokan direkt azert irnak, hogy kifejezzek, hogy mennyire utalnak bennunket, mily butak vagyunk, zsidoberencek, hazaarulok, miegymas. nem vagy te azert annyira kulonleges :)))))
@jotunder: ez már az a rész amikor nem személyeskedsz?
jah és ahhoz milyen szer kell, hogy ne tudod elviselni hogy nem isszák a szavaidat? néha láthatóan túladagolod, pedig nem rajtad nevetek hanem veled!
@jotunder: én nem utálok senkit, főleg nem vincentet. sablont utálni? ugyanmár:)
@heima_: akkor mindenki boldog.
@maroz: hát igen, jönnek az emlékek, hogyha nem tudod megvédeni az álláspontod. engem csak erre emlékeztet:)
„a rezsimszolgasák a szégyellni való” például itt van ez a félmondat. őszintén, lehet ezt komolyan venni?:)
„azzal meg emlékeim szerint téged itt senki nem hozott hírbe.” rosszak az emlékeid.
@maroz:
cleverbot.com/
probald ki, jobb mint heima. ket mondat utan belemkotott :)))))
@jotunder: Hát nem beszólt nekem is, hogy nem vagyok eléggé clever?!? Mondok akkor ki az, aki eléggé, talán heima? „That’s cool.” – ezt válaszolta.
A franc se fog kemény kilencven centet pazarolni egy ilyen lüke programra. 🙂
@heima_: Az adminisztrációs költségek, ahogy már mondtam, jellemzően félig változó költségek. Pontosan ezért éri meg a nagyon kicsi cégeknek könyvelő cégekkel dolgoztatni. Amit nem sikerül megértened, hogy például egy könyvelő cégnek kevesebb idejébe (és ezáltal az ügyfélnek dolgozónként kevesebb pénzébe) kerül leszámfejteni 50 dolgozót, ha azok egy ügyfél alkalmazottjai, mintha 15 különböző ügyféléi. Ezért lehetne radikálisan javítani a markoszintű admin költség hányadot, ha a szabályozókkal elősegítenék a vállalati tőkekoncentrációt és az alkalmazotti foglalkoztatást és ezáltal csökkenne az entitások száma és az összes olyan admin költség, aminek az entitások száma az elsődleges cost drivere.
Mondok egy másik példát. A cégek egy másik jelentős költségtétele az értékesítés közvetlen költsége, aminek a nagy része valamilyen ügynöki jutalék. A legtöbb cég nem engedhet meg magának fix értékesítési költséget, ezért tisztán jutalékos rendszerben dolgoznak. Ezért nem is vesznek fel ügynököt alkalmazottnak, mert sok üzletkötő gyakran (az értékesítés szezonalitása és az ügynök tanulási görbéje függvényében) nem tudna annyi árbevételt termelni, amiből a cég fedezni tudná a minimálbért és a járulékait. Ez a helyzet tömegével termeli ki a beszámlázó bétéket és az egyéni vállalkozásokat az összes adminisztrációs költségükkel egyetemben.
Talán meg kéne fontolni a minimálbér eltörlését bizonyos szakmákban, nem?
@Kettes: azért nem az adminköltségnek kell meghatároznia a cégszerkezetet és egyben a gazdaság szerkezetét, attól nem lesz jobb hogy egy városban csak egy fodrászat van, de legalább könnyebb a dolga a könyvelőnek. tipikus céltévesztés, a felesleges, öncélú, a technológiai fejlődésnek köszönhetően ugyanolyan biztonságosan és minőségben megoldható adminisztrációt kell csökkenteni, élő, valóságosan működő vállalkozások számára.
ettől függetlenül már írtam a legelején is, hogy egészségtelen a cégszerkezet, és igen, ez hatalmas adminteherrel jár, amin változtatni kell, hasonlóan, ahogy leírtad, de mindig figyelembe véve, hogy a valós piaci helyzethez kell igazítani a rendszert, és nem beleszólni a piaci helyzetbe. de ez egy másik sztori. ez csak akkor helyettesítheti a felesleges adminterhek felszámolását, ha úgy tekintjük, hogy nincs a témában tennivaló, nem lehet optimalizálni, minden szép, minden jó, nincs több tennivaló. jotunder szerint állítólag ti ezt nem állítjátok, álláspontod engem erről nem győzőtt meg.
„Talán meg kéne fontolni a minimálbér eltörlését bizonyos szakmákban, nem?” Igen, a foglalkoztatáshoz, munkaügyhöz, társadalombiztosításhoz kötödő admin és gondolkodás az, ami a legjobban gátolják a modern gazdaságot. Tegyük hozzá, hogy ez a helyzet főleg baloldali vívmányok eredménye. Én lelkes híve vagyok annak, hogy az üzemi tanács meg fb meg szakszerv meg hasonló hülyeségek, meg munkaidőkorlátozások stb stb álszent baller találmányok helyett a valósághoz igazítsuk a munkavállalást is, inkább a munkavédelemre helyezve pl az állami hangsúlyt.
Örülnék, ha mostanában az admin költségek okoznák a legtöbb fejfájást. Egyébként, 1000 fő foglalkoztatottra 2M/ hó az sok?
@heima_: Ez szalmabáb érvelés. Nem állítottam, hogy az adminköltségnek kell meghatároznia a cégszerkezetet. Azt állítottam, hogy a beteg cégszerkezet oka a rossz adószabályozás. Értelemszerűen azt sem állítottam, hogy bárkinek is bele kéne szólnia a piaci helyzetbe.
Amit az anyagban leírtatok, többnyire szükséges intézkedés. Minden kormány eltartott legalább egy állandó bürokráciacsökkentő intézkedéseket kidolgozó testületet, volt, amelyiknek ugyanekkora feneket kerítettek, volt amelyiknek nem. Ezek egyébként gyakran elvéreztek az adóbeszedés hatékonysága vs. bürokrácia-csökkentés konfliktuson a minisztériumok között. Matolcsynak nem erőssége az adószedés, csak aztán bele na haljatok a bürokráciaellenes győzelembe. 🙂
Szerintem jó néhány ötletnél túlbecsülitek a költséghatást, és van néhány hülyeség, a többivel érdemes bíbelődni. De fenntartom, hogy a torz vállalatszerkezetet előidéző okokra kéne koncentrálni.
@Kettes: Minimálbér eltörlése? Hová gondolsz? Emlni kell, pnt mint az egyéb béreket is, hogy senki ne járjon rosszul az egyszeri, nagyarányú stb.és minden idők legjobb adórendszerével. De nyilván ez is versenyképességet, gazdaságot, kkv-kat erősítő lépés. Ahogy nettóbér kompenzációhoz kapcsolódó járulékkedvezmény adminisztrálása is.
@tollaszerge:
A személyes adatok védelme szerintem meg egy marhaság. Főképpen mert nem betartható. Bármelyik hatóság 10 perc alatt hozzájut a személyes adataidhoz most is, hogy húszféle számkombinációval tartanak nyilván a különböző adatbázisokban.
A munkakönyv meg jó volt. Minden olyat azonnal megtudtam a munkavállaló jelöltről, amit ő el akart esetleg titkolni – és az önéletrajzan el is titkolja manapság. Ugyanakkor a munkavállalónak is jó volt, mert a táppénz, nyugdíj megállapításánál nem csak arra támaszkodhatott, hogy mit talál meg a nyufi a maga papírjai között.
@Kettes: „Nem állítottam, hogy az adminköltségnek kell meghatároznia a cégszerkezetet.” Pedig az érvelésed pontosan ide vezet.
Mondom, egyet értek, én is írtam korábban, hogy rossz és életszerűtlen (adó)szabályozás az oka a rossz cégszerkezetnek, és ezen szabályozás módosításával lehet rajta segíteni. De a „felesleges” bürokrácia leépítése ezzel együtt nem megspórolható. a valószínűleg teljesen életszerűtlen módszertan és hatásvizsgálat engem nem érdekel, egész egyszerűen józan ész szempontjából megengedhetetlen, hogy értelmetlen öncélú elvault tevékenységekre kötelezze az állami a magán és a közszektort is. hülyeséget én nem láttam, inkább keveslem, lennének ötleteim.
egyébként mi ez a baráti többesszám, ez már az, amit maroz nem vesz észre?:)
@Pelso..: attól függ mire gondolsz, ha bérszámfejtésre, akkor irreálisan kevés.
@heima_: Akkor még a végén kénytelen vagyok konstatálni, hogy jól állunk.
Tényleg annyi, bár a bérprogram költségét nem számoltam bele, valamint persze 1-1 fő humánpolitika s ált.ügyintéző, amolyan mindenes, viszont nem sorolva ide az anyaggazdálkodást.
@Pelso..: Ne mondj neki ilyet, még a kardjába dől, mert nem jön ki a százmilliárd, ha kiderül, hogy nem is akkora a költség, mint amivel számoltak. Bár szerintem ezt megoldhatjátok, kérjétek állami támogatásként a különbözetet. 🙂
@Wolff: Felütötte fejét egy vírus, a MSZV, (menjünk szembe a valósággal), csakhogy én ez ellen időben immunizáltam magam:)
Inkább arra kérek támogatást, hogy be tudjak fizetni a zseniális Összefogás az Államadósság Ellen Alapba.
@Pelso..: éppen csak az nem tudod, hogy milyen költséget írtál ide és mit is kéne összeszámolni, de egyébként biztos kurva jók vagytok 😀
@heima_: A költségeket lehet a termelés és értékesítés közvetlen költségeire, valamint minden egyéb kiadásra bontani, ezzel talán nem mondok újat.
Egyértelműen olvasható fent, mit vettem bele, hogy miért, az az én dolgom.
„Mit is kéne összeszámolni” -ugye értesíthetlek, ha ez irányú útmutatásodra lesz szükségem?
„Egyébként, 1000 fő foglalkoztatottra 2M/ hó az sok?”
„attól függ mire gondolsz, ha bérszámfejtésre, akkor irreálisan kevés.”
erre ezt bírtad válaszolni:
„Tényleg annyi, bár a bérprogram költségét nem számoltam bele, valamint persze 1-1 fő humánpolitika s ált.ügyintéző, amolyan mindenes, viszont nem sorolva ide az anyaggazdálkodást.”
Ha ez neked az egyértelmű, akkor nem akarom látni hogy mi nálad a zavaros 😀
Megkönnyítem a szituációt: vedd úgy, meg sem szólaltam, neked pedig nem kell tovább játszanod az értetlen szakértőt.
@Pelso..: igazi úr vagy ma este!
egész estés szórakozást biztosítunk heimának :))))))
@kiskii: Nem értem miről beszélsz. A személyes adatok védelméről szóló jogszabályokat simán ki lehet kényszeríteni ott, ahol működik az állam, erre számos nemzetközi példa is van. Pont arról szól a dolog, hogy ezekben az adatbázisokban nem kereshet csak úgy ötletszerűen mindenki. Ez szokásos IT technológiákkal megoldható, ha van rá akarat.
Az adatvédelem amúgy az egyik olyan terület (volt?), ahol Magyarország – nem utolsósorban Majtényi Lászlónak köszönhetően – a nemzetközi élvonalba küzdötte magát. Szerintem erre lehet nagyon büszkének lennünk.
A munkakönyvvel kapcsolatban esetleg gondolj bele abba, hogy nem feltétlenül tartozik minden a munkaadódra, vagy másképp: nem feltétlenül fűződik ahhoz abszolút érdek, hogy az utóbbi mindent megtudjon az előéletedről. A munkaerőpiacon is létezik információs aszimmetria, de kezelésének megvannak az eszközei (pl próbaidő, erkölcsi bizonyítvány).
@tollaszerge:
Gyön a rendőr, elkéri a személyidet. Már tudja is, mi a neved, anyád nevét, születési adataidat meg hogy hol lax. Ezek után mi a fészkes fenét akarod titkolni a taj-számod, az adóazonosító jeled? Ugyanakkor a tb-ben és az apehnél megvan a neved és a lakcímed. Sőt, még a munkahelyed és a banxámlaszámod is tudja az apeh.
Most komolyan, miről beszélsz, milyen személyes adat védelméről?
@kiskii: Természetesen ha szükség van rá (pl nyomoznak utánam), akkor ezeket az adatokat össze lehet kapcsolni egymással, de ez célhoz kötött. Pont azon van a hangsúly, hogy egyes állami szervek (pl rendőrség) nem tudnak alapból mindent, amit más állami szervek (és természetesen a nem állami szervek is kezelnek adatokat, rájuk is ugyanúgy vonatkozik minden). Szerintem olvasgasd az Avtv-t (1992. évi LXIII.), és a hozzá kapcsolódó joganyagot, és érteni fogod miről van szó. Ha ezt nem teszed meg, akkor értelmetlennek tartom folytatni ezt a beszélgetést, mert csak olyanokat tudsz kérdezni hogy „most komolyan, miről beszélsz”.
Ha a fogalmat megérted, akkor természetesen lehet vitatkozni arról, hogy az adatvédelem hasznos vagy haszontalan dolog. Jelenleg a fejlett demokráciákban az a konszenzus, hogy hasznos, mert gyakran vezet problémához ha az állam visszaélhet a személyes adatokkal; emiatt egyre inkább terjesztik ki az adatvédelmet (érdekes módon az USA kicsit hátul kullog, ugyanakkor freedom of information téren úttörő).
Mindenesetre az eredeti témánál maradva: nem hiszem hogy az adatvédelem komolyan akadálya lenne bármilyen programnak, ami az adminisztrációs és bürokratikus költségeket próbálja csökkenteni, és ha az utóbbi címén adatvédelmi jogszabályokon fognak puhítani akkor nálam megszólal az a vészcsengő, ami a MANYUP-államosítás óta szól 🙂