A vörösiszap hype
Ez most nem lesz egy népszerű vélemény, de úgy látom, a média és a kormány kezdi aránytalanul eltúlozni a kolontári vörösiszap-katasztrófa súlyosságát.
A katasztrófa önmagában súlyos. De a környezeti kárt „Magyarország legnagyobb ökológiai katasztrófájának” nevezni, a tiszai ciánszennyezéshez hasonlítani nagyon erős túlzás. Van aki már a Mexikói öbölbeli olajszennyezéshez hasonlítja, mások egyenesen a bhopali katasztrófához.
Álljon meg a menet. Miről beszélünk? Megint beleesünk a recency-effect csapdájába. Ez most történt (sőt még történik is), tehát ez minden idők legnagyobb katasztrófája? Mérjük meg, aztán minősítsük, nem?
A média motivációja világos: a katasztrófa nagyon jól fest a tévében és az interneten. A vörös földek és utak a légifelvételeken, meg az embermagasságig érő vörös csík a hálószobában rengeteg kattintást és nézőszámot generál. A környezetvédőké is: ők megmondták előre (mindig megmondják), csak senki sem figyel rájuk (sose figyelnek).
A politikáé is egyszerű: látványosan lehet feszíteni az aggódó polgárok körében és ígérni fűt-fát, gátat, falut. (A nagy fotózkodás közben azért egy egész falut ottfelejtettek a szarban.) A problémának vannak hálás részei, ahol látványos politikai akciókkal lehet operálni, mint például a felelősségre vonás, az adománygyűjtés, a katonai és műszaki felvonulás.
Lehántva a maszlagot, a problémamegoldásnak négy rétegét látom:
- a levonuló szennyezés hatásainak közömbösítése
- a további kiömlés megakadályozása vagy hatásainak minimalizálása
- a timföldgyár munkahelyeinek megmentése
- a vállalat és a hatóságok felelősségének megállapítása
A szennyezés első hullámát láthatóan szakszerűen kezelte a katasztrófavédelem, kompetens vezetőink kiadták kompetens utasításaikat, ezért/ennek ellenére Lajos bácsi, a markolókezelő a feladatot eredményesen végrehajtotta: beleöntötte a gipszet a folyóba. (Azt azért megkérdezhette volna valaki mondjuk Illéstől, hogy mi lesz a utána gipsszel a folyóban.)
A másik három rétegnél viszont súlyos aránytalanságok látszanak: a felelősség kimondása megint megelőzi a vizsgálatot, és a MAL vezetőinek/tulajdonosainak elkaszálására irányuló dicséretes törekvés közben nem látom a szándékot, hogy megmentsék a céget és vele együtt a mintegy ezer ember állását. Még egyszer, lassan: nem a tulajdonosok és a menedzsment szabadságát és vagyonát kell megmenteni, hanem a dolgozók munkahelyeit.
A mexikói öbölbeli katasztrófánál az Obama-kormány egyik hibája az volt, hogy túl sokáig hagyták, hogy a BP maga próbálja megoldani a feladatot. Profitorientált magáncégként természetesen a kevésbé költséges megoldásoktól haladtak a költségesebbek felé: csak az egyes próbálkozások kudarcai után kerestek valami drágább megoldást, ezzel időben és térben is elnyújtották a szennyezést.
Ezt a hibát most nem kéne elkövetni. A tározó helyreállítását az első pillanattól ki kellene venni a MAL menedzsmentjének a kezéből, és a munkákat állami pénzből kellene elvégezni. A végén pedig leszámlázni az egészet a MAL-nak. Ha nem bírja kifizetni (és nem bírja), akkor fel kell vásárolni. Nem államosítani, hanem jelképes összegért megvenni. Ezzel előzhetnénk meg a leggyorsabban és a leghatékonyabban mind a környezet további károsodását, mind a munkahelyek megszűnését.
„Nem szeretnénk a védekezést és a kárenyhítést az érintett cég együttműködésétől függővé tenni, nincs miről megalkudni egymással” — mondta ma Orbán Viktor.
Szeretném ünnepélyesen kijelenteni, hogy az egész vicctársulatból (és itt vicctársulat alatt a teljes magyar politikát értem) Orbán az egyetlen, akinek vannak vezetői képességei. Hibátlanul ráérzett, hogy ez az a helyzet, amikor a keménypöcsű, mokány miniszterelnök-szerep és a helyes vezetői döntés egybeesik.
UPDATE: Én kérek elnézést. Arra a médiaribanckodásra, amit Illés Zoltán bemutatott a nemzetközi sajtó előtt, még én sem számítottam. Két eset lehetséges: Vagy Illés ön- és közveszélyes őrült, aki odaviszi egy bármikor összeomolható tározófalhoz, ami mögött 2 millió köbméter iszap van, a katasztrófaelhárítás operatív vezetését, plusz a nemzetközi sajtó színe-javát. Vagy egy szó sem igaz a bármikor összeomolható falból és Illés csak egy szereplési kényszertől hajtott szerencsétlen.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517116-690dbb61e9490' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517116&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517116-690dbb61e9490&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517116-690dbb61e9490' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Pásztörperc: Akkor hagy foglaljam össze, mit tanultunk a vörösiszap-katasztrófából:
1. Talán mégsem ez volt Magyarország legnagyobb ökológiai katasztrófája.
2. Felhúztak Kolontár közepére egy új és drága gátat, ameddig az beszáradt iszap akkor sem folyna el, ha leomlana a tározó gátja.
3. Bő egy héttel a katasztrófa után visszaköltöztetik az embereket abba a faluba, amiről korábban kimondták, hogy ott nem lehet élni.
4. Újraindították a timföldgyár termelését anélkül, hogy betömték volna a tározó falán lévő lyukat.
5. Miniszterelnöki sugallatra a rendőrség előzetesbe helyezte a timföldgyár vezetőjét megalapozott gyanú nélkül.
6. A magyar légierő megfutamított egy osztrák turistarepülőgépet, vagy nem, attól függően, hogy melyik nap hiszünk a minisztériumnak.
7. A kormány derűsen megszemlélt egy megrepedt gátat, ami bármelyik pillanatban rájuk omolhatott volna.
Kihagytam valamit?
@Kettes: csak folytatnám, kissé más vonalon:
8. Az MTA-ról és az egyetemekről végérvényesen kiderült, hogy képesek az együttműködésre. A Greenpeace-ről viszont az derült ki, hogy, ha nem elég brutális a mért eredményük, hozzáadják a mérési sor aljához a dátumot is
9. A látványos pusztítás és a kezdeti pánikhangulat hatására valószínűleg csökkenni fog a balatoni turizmus (turista nézi a térképet: Balaton/Magyarország? válság, utcaharcok, vörösiszap… kilőve!)
@sajtohuba: igaz 🙂
Viszont: nem is jött be a fogadásom azonnal.
Megelőzte a nyugdíjpénztári befizetések 14 hónapos elvonása 🙁 hvg.hu/gazdasag/20101013_magannyugdijpenjztarak_orban_tilatakozas
A bírói meccs még várhat…
@facile dictu: 10. Fölvetették a maszkot egy rakás olyan emberrel, akiket nem károsított semmi a párolgó nátronlúgon kívül — az tényleg kártékony, de pont azt a maszk egyáltalán nem szűri.
Olyan aranyosak voltak: sutymorogtak egy kicsit, aztán az egyik félrehívott:
— Szóval, maga geokémikus?
— Igen.
— És mondja, tényleg olyan káros itt ez a por? Csak mert hogy maga nem hord maszkot…
— Nézzen már körül, jóember! Minden tocsog a vízben. Egyáltalán nincs itt por!
— Jé, tényleg! Most, hogy mondja…
Kis fincsi: az index szerint a MAL-t felügyelő Bakondi Kövér kipróbált hálózati embere. Ha csak nekem nem tűnt fel, akkor bocs a bámészkodásért.
@Pásztörperc:
Ez a sajtónak és a hype-nak is köszönhető, részben. Pölö a derstandard.at, a krone.at és talán még a Big Picture kommentelői is szóvá tették a képek láttán, hogy „a katasztrófavédelem és a katonaság maszkokban, a kisembereknek meg nem jutott”.
Már meg szerettem volna kérdezni: roncsolta végülis a ph=13 lúg a gát szilikátos anyagszerkezetét? Vagy még várat magára az eredmény?
@facile dictu:
javítás: pH=13
@Kettes: Van egy szomorú trend a cinikus lopásban, ami talán azzal kezdődött, hogy ájtatos segélyszervezetek saját zsebre értékesítettek az adományokat, jött utána az etnobiznisz, a beteg gyerekeknek gyűjtött adományt főként saját működésére költő alapítványok, a vészhelyzetben mellőzhető közbeszerzés okán védekezési pénzeket megszűrő haveri cégek, de eddig ez a csúcs.
Már saját pénz sem kell hozzá, elég ötletelni valami látványos, védelminek tűnő beruházást, ki is lehet osztani közbeszerzés nélkül a megbízható cégeknek, a számlát meg rögtön be lehet nyújtani a saját ember felügyelte cégnek. És ez mind, mind jogszerű. Sőt, látszatra tiszteletre méltó, igazságos. Ki kételkedne ilyenkor a jó szándékban? Talán az, aki már találkozott a korábbi cinikus példákkal.
@facile dictu: Várat magára. Meggyőző vizsgálatok a legkorábban a jövő héten lesznek. Ordenáré nagy baj, hogy nem találunk rendes betonkutatót, aki értene az olyan ocsmány másodlagos ásványokhoz, mint az ettringit, taumazit meg rokonaik — korábban még a nevüket se hallottam.
@Pásztörperc: Tessék, ennyit ér az erős slagos lemosás 950 Ft-os MOFÉM zuhanyfejjel:
index.indavideo.hu/video/Csizmamosas
@Pásztörperc:
http://www.szte.mtesz.hu/06journal/2006_2/pdf/epa_2006_2c3.pdf
Ezek az emberek mintha pont ezzel foglalkoznanak. erdekes a taumazitos korrozio jellegzetesen a sarkoknal lep fel. masfelol itt mindenutt savas kozegrol beszelnek, sehol sem lugosrol.
A „mesterséges” betonoknak mind az ettringit, mind a taumazit kártevője. Ezért is hívja ezeket a népnyelv betonbacilusnak, illetve betonvírusnak. A gát anyaga azonban ún. „természetes beton”, aminek az ettringit a fő alkotója (egyik mintánkban > 80 %), mellette a taumazit és még valamik alárendelt mennyiségben vannak.
Úgyhogy nálunk a feladat éppen fordított: nem azt kell kiderítenünk, milyen körülmények közt keletkeznek ezek a szörnyűségek, hanem azt, mitől és hogyan (mivé) bomlanak le.
Ahogy Csernobil vagy Bhopal (indiai város, melyben több százan meghaltak egy vegyi gyárban bekövetkezett gázszivárgás miatt), Kolontár sem akart soha felkerülni a térképre. Mindenesetre úgy semmiképp, ahogy ezt az álmos falucskát vörösre festette egy mérges istenség által irányított, mérgező iszappal jövő szökőár. Emberek, jószágok, járművek és ingóságok – mind elmosva, hirtelen, majd utána a házakon az árhullám pontos rajzolata.” – olvasható a The Economist tudósításában. – írja a Heti Válasz.
……
Csernobilban ötvenen haltak meg, háromszázezer embert telepítettek ki (évtizedekre) és több ezer embert fenyeget a rák kockázata. A bhopali katasztrófa áldozatainak számát 4 ezer és 15 ezer közé teszik, a sérültek száma több mint félmillió.
Kolontáron kilencen haltak meg, háromszázan sérültek meg és mintegy kétszáz családot telepítettek ki néhány hétre.
Mindenkinek a maga baja a legnagyobb. Nekünk Kolontár Csernobil, tudomásul vettem.
@Kettes: Ököritón 312 ember halt meg 1910 március huszonhetedikén egy tűzben. Ez volt a legnagyobb magyar katasztrófa (békeidőben) a huszadik században.
@Pásztörperc:
Ebben van igazság, vagy légből kapott?
nol.hu/belfold/az_allam_a_felelos_az_iszapkatasztrofaert_
„Ruttner György, a MAL jogi képviselője az atv.hu-nak elmondta: a birtokukban lévő ideiglenes szakértői vélemények azt igazolják, hogy nem a cég hibájából történt a tragédia. Az előzetes szakértői vélemények szerint három oka volt az iszaptározó kiszakadásának, de ezek közül az elsőrendű az a résfal, melynek megépítésére évekkel ezelőtt az állam kötelezte a MAL Zrt-t – közölte az ügyvéd. Magyarázatként elmondta: a gyár 1997-es eladásánál az ÁPV Rt előírta, hogy környezetvédelemre 3,6 milliárd forintot kell fordítania, amiből az első beruházásnak egy több mint 10 kilométer hosszú résfal megépítésének kell lennie.
Ezt a falat úgy kell elképzelni, mint amely összességében egy hatalmas földalatti medencét hozott létre a tárolók alatt; egy olyan betonfal, ami a földből csak alig emelkedik ki, lefelé pedig az első vízzáró rétegig, 8-10-16 méterig nyúlik le, és így alulról körbe veszi a tároló kazettákat – ismertette az ügyvéd. Ruttner szerint „nagy valószínűséggel ez a teljesen szakmaiatlan, elhibázott előírás volt a gátszakadás elsőszámú kiváltó oka”. A sok csapadék emiatt nem tudott elfolyni, így vizenyőssé tette a gát alatti talajt, ami elcsúszott, és emiatt szakadt le a tározó észak-nyugati sarka – magyarázta az ügyvéd az atv.hu-nak.”
Megjelentek az első hiénák:
„Egy siófoki ügyvéd elkészítette a vörösiszap-katasztrófa kárainak megtérítése érdekében indítandó per keresetlevelét, s azt eljuttatta Orbán Viktor miniszterelnöknek, felajánlva ingyenes jogi segítségét. Léhmann György szerint az államot 23 milliárd forint kár érte. Erkölcsi értékvesztés címén húszmilliárd forint, a Marcal folyón végzett kárelhárítás és a természeti értékcsökkenés miatt egymilliárd, Kolontár és Devecser kármentesítése miatt egymilliárd és a kolontári védőgát építése miatt újabb egymilliárd forint megtérítését javasolja perben követelni a Mal Zrt.-től, természetesen kamatostól. Ebben az összegben nincs benne a lakosság kártalanítása. „
Ebből az erkölcsi kár és a kolontári védőgát költsége indokolatlan, a többinek ki lehet számolni a költségeit.
index.hu/kulfold/eu/2010/10/20/vorosiszapoztak_az_ejjel_strasbourgban/
@Pelso..: Arrogáns tarhálásban mindig is jók voltunk.
Ezek a tudósok mind a forradalom ellenségei:
http://www.chem.elte.hu/system/files/ELTE_vorosiszap_lexikonja.pdf
@dolphin: Van benne igazság.
Jelenleg a gát átszakadásának okairól két releváns elképzelés él a köztudatban. Most idézek a katasztrófavédelem megbízásából készített tervjavaslatunkból:
„A fő feladat annak megállapítása, milyen földtani tényezők játszhattak közre a gát átszakadásában. Ezután tisztázható, mik azok a veszélyeztető földtani tényezők, amiket figyelembe kell venni a következő gát helyének kijelölésekor.
Az átszakadás kétféle földtani modelljét kívánjuk ellenőrizni:
a) suvadásos modell: a gát megcsúszott az alatta települő, átnedvesedett agyagrétegen.
b) alámosásos modell: a zagy folyadék fázisa átszivárgott a gáton, majd gyorsan továbbfejlődő buzgárként átszakította azt.
A suvadásos modell ellenőrzéséhez a gát feküjét, az alámosásos modell ellenőrzéséhez a gát anyagát kell vizsgálni. Alapvetően fontosak az ásványtani vizsgálatok: ezekből derül ki, hogy a vizsgált anyagféleségek közül melyik és milyen mértékben alakult át.”
Ha a suvadásos modell igazolódik be, akkor a suvadás egyik oka egyértelműen a résfal, aminek megépítésére valóban kötelezték a MAL-t. Ez azonban (nem vagyok jogász) megítélésem szerint nem csökkenti a MAL felelősségét, ugyanis:
* A résfal megépítését nem holmi packázásból írták elő, hanem azért, mert az a bizonyos elfolyó víz iszonyatosan elszennyezte a talajvizet (Kolontáron egyes kutakban 8 g/l nátriummal stb.) — tehát hajszálpontosan azért, hogy az a víz ne folyjon el;
* Mivel a rendelkezésnek ez egyrészt deklarált célja volt, másrészt egyébként is napnál nyilvánvalóbb, a MAL-nak kutya kötelessége lett volna átvizsgálni, milyen hatással jár a tározókra ez az új helyzet (mármint hogy nem engedik, hogy a szennyvizét illegálisan a talajvízbe vezesse, mint ahogy nem engedjük ezt egy közönséges pöcegödörnél se). Ezt elmulasztotta.
@Pásztörperc:
Mai hír: index.hu/belfold/2010/10/26/vorosiszap/
Ez csak megerősíti a mirákulumot, hogy emberi mulasztás történt. A cikkből ugyan még nem látom a közvetlen összefüggést, de csak szólni kell Tarlós jogászcsapatának, akik addig keresnek, amíg megtalálják a bűnöst.
@sajtohuba: Mármint orákulumot? 🙂
@Kettes: Nem mert ő több annál, mint egy sima orá-, ő egy valódi mirá- ;-).
Szóval a kulámat, bármily színű is légyen az…
@Pásztörperc: :-).
mno.hu/portal/751607
No comment.
@Pelso..: Bírósági ítélet nincs, de a vagyonát már elárverezhetik. Ha mondjuk, elméletileg, tudom, hogy kizárt, de mi van ha esetleg mégis, felmentik, akkor mit csinálnak? Upsz, bocsi, ár alatt eladtuk a vagyonodat, levontuk a költségeket és az adót, a maradékból pont tudsz venni egy tizenöt éves Golfot, még egyszer elnézést.
@Kettes: Sőt, meglehet, rehabilitálják, mint az ötvenes évek koncepciós elítéltjeit. (Golfot soha:))
Abszolút földönjáró emberként mostanság meg-megtorpanok egy pillanatra; álmodom s felébredek, -vagy mégis, mi a jórohadtélet történik itt…? Nincs ilyen érzésed?
@Kettes: Ez nem arra a 10 millió Ft-os kártérítési előlegre vonatkozik, amikor egy személy 20 millió Ft kártérítésre perelte Bakonyit, és azonnali hatállyal a bíróság ebből 10 millió kifizetését rendelte el? (Úgy, hogy Bakonyiék ott sem lehettek a tárgyaláson, mert nem értesítették őket, a fellebbezésüket pedig a jelek szerint elutasították.)
@Zenovitz2: Ja, az más. Így már jogállami. 🙂
@Kettes: Persze, FIDESZ-féle jogállam:), vagy inkább 🙁
@Zenovitz2: Kiderült, hogy kacsa.
Na, így linkeljen az ember Mno-t.
Bocs.