A zsidózás és a filozófia összefüggéseiről
Eredeti szerző: babarczyeszter
Demeter Tamás ifjú filozófus a pályázati „összbenyomásra” nulla pontot kapott a Bolyai ösztöndíj bíráló bizottságától. Demeter nem adta fel: kiposztolta az értesítést, majd az anonim értékelők magyarázatát a nulla pontra (Demeter morálisan nulla).
Mint egyike azoknak, akik — a tudományos közösség nagy részével egyetemben — roppantul felháborodtak a pályázat értékelésén, ellátogattam Demeter Tamás Facebook-oldalára.
Mivel jotunder vincenttárs is kitért az ügyre, a mispóhe szó jelentését és jelentőségét a történetben pedig Szily kolléga fejtette már ki, egy további, eddig felfedezetlen aspektust mutatnék be, maradva diplomámnál és zsidózásügyi szakértelmemnél.
Amitől az ügy köznevetség és -felháborodás tárgya lett, az a bírálók meglepő őszintesége, amelynek megoldása azonban (összbenyomás) sajnálatosan egybeesik a Fidesz pályázat-elbíráló szokásaival.
A meglepő őszinteség abban áll, hogy a bírálók nem a szakmai pontokat manipulálták, mint ez amúgy nem ritka dolog, ha valakit nem kívánatosnak nyilvánítanak, hanem maximálisan elismervén a pályázó szakmai kvalitásait, felvetették, vajon van-e morális jelentősége a pályázó zsidózásának, és úgy ítélték meg, hogy van. Nem értek egyet ezzel. Ha már odavágtuk a csizmát az asztalra, helyesebb lett volna feltenni a kérdést emígy: vajon a pályázó szoftos antiszemita tendenciái hatással lehetnek-e munkáinak minőségére?
Aki nem akarna tovább olvasni: igen.
Demeter Tamás oldalán, mint filozófus-végzettségű ember, kicsit görgetek a botránynál lejjebb, s látom, Demeter a folyóirat szerkesztőjeként ajánlgatja a Századvég azon számát ”(tu felix Austria)”, amelyet jotunder kolléga éles szemmel már januárban felfedezett, és két bekezdést közzé is tett Barry Smith amerikai filozófus professzor tanulmányából. Az írás eredetije egy svájci konferencián előadásként hangzott el, és annak konferenciakötetében ma is elérhető.
Barry Smith ontológiával, azon belül is a neurológiai jelenségek és a DSM-IV kategóriáinak ontológiai rendezésével foglalkozik, e területen elismert szakértő. Aki nem tudja, mi az ontológia vagy a DSM-IV, ne essen kétségbe: elég annyit tudni, hogy semmi köze a magyar filozófiatörténethez.
Barry Smith-nek valamiképp tulajdonába került Wittgenstein Traktátusának egy korai példánya (korai? 1930-ban?), Pauler Ákos széljegyzeteivel, s lelkesen nekiállt rekonstruálni Pauler platonizmusba hajló objektivista logikáját. Ez volt az utolsó eset, hogy az objektivista, illetve a logika szót megemlítem, ha valaki aggódna. Demeter Tamás itt lép a képbe, mint Smith a magyar filozófiatörténetről idézett forrása.
Az első széljegyzet, amelyet Barry Smith ismertet, a következő: Pauler a 26. oldalon, Wittgenstein előszavának margójára rajzolt egy Dávid-csillagot, és felkiáltott (ironikusan): „Micsoda megható szerénység! Verecundia Judaica?”
Itt meg is állnék. Wittgenstein érdes modora közismert, de az angolszász világban a filozofálást minden filozófus elölről kezdi (Plotinosz? — kérdezi John Searle, az analitikus filozófia egyik nagyja. Én ugyan sose olvastam!). De nézzük el Paulernek. Ideát a kontinensen a műveltség és a kellő tiszteletadás mégis kötelező, még akkor is, ha a szóban forgó filozófiai értekezést a lövészárokban és a hadifogolytáborban írták.
Nem Wittgenstein az érdekes, hanem a Dávid-csillag és a szerénytelenségre utalás. Wittgenstein családja nagyrészt zsidó származású volt ugyan, de korán katolizáltak, és Wittgensteint a zsidó vallás semmilyen szempontból nem érdekelte, miként általában a zsidóság sem — abban az időben, amikor a Traktátust írta, Tolsztoj Evangéliumának volt megszállott híve.
Pauler, a katolikus filozófus tehát faji jellegű megjegyzést tett, vagy nem vette magának a fáradságot, hogy utánanézzen, mégis mi volt Wittgenstein vallási meggyőződése. De vegyük fel Barry Smith fonalát: ő szürreális módon elhagyja a Bolzano-utódok vitáinak ismertetését, és Weiningerre (osztrák, de nem iskola, hanem egy szerencsétlen, homoszexuális, öngyűlölő zsidó), Schopenhauerre (kicsit se osztrák), valamint a katolikus Schelerre hivatkozik, akik mind állították, hogy a zsidókból hiányzik a szerénység. Rövid lábjegyzet: ha Weiningert egy magát komoly és szigorú filozófusnak tartó szerző idézi, rögtön gyanút kell fognunk, hogy nagyon kétségbe lehet esve.
Barry Smith azzal folytatja zsidóügyi kitérőjét, hogy Pauler (egyébként jogosan — be) berágott Lukácsra, mert Kunfi Zsigmond kitette a filozófiai tanszékről, ami magyarázza, hogy Smith-t idézzem: „Pauler bonyolult viszonyát a zsidókkal”.
Miután Paulerről — úgy, ahogy — filozófiai alapon levakarja a szart, jön az igazán szürreális rész.
Smith két bekezdésben összefoglalja az objektivista metafizika sorsát Magyarországon. Első lépésben elmagyarázza, hogy Lukács a komcsi rablóbandát még igazolni is igyekezett filozófiai alapon, például arról elmélkedett, hogy ölni mindig, minden esetben bűn, s aki ezt a bűnt felelőssége tudatában magára vállalja, tragikus figura. Ez ugyan inkább a századforduló anarchista mozgalmainak és nem a leninistáknak a filozófiája volt, de Barry Smith se tudhat mindent. Ezután a jó amerikai professzor kijelenti, hogy noha Lukács száműzetésbe kényszerült, agresszív és „néha gyilkos” attitűdjének hatása tovább élt tanítványaiban, még a második világháború után is (a két háború közti korszakra meglepő módon nem tér ki), „ezért nem volt a szigorúan tudományos gondolkodóknak oly csekély hatásuk (esetleg: befolyásuk — be) saját hazájukban”.
E kitérő után, mint aki jól végezte dolgát, visszatér Pauler metafizikai finomságaihoz.
Bingo!
Ezt már ismerem. Mindenért Lukács felelős — konzekvente a zsidók — vagy fordítva, mindenért a zsidók felelősek — vegyük például Lukácsot. Már 1996-ban is a fejemhez vágta ezt egy kiváló recenzensem, egy olyan könyvről szólva, aminek a világon semmi köze nem volt Lukácshoz, amint hogy nekem sem. Viszont ugye vérileg valahogy mégis össze lehet kötni a nagy lukácsista összeesküvéssel. Szóban forgó recenzens utóbb, iskolaalkotó professzorával egyetemben, 180 fokot fordult. Én levontam a következtetést: ez az ország nem normális, a magukat értelmiséginek tartók a legocsmányabb inszinuációkkal vívják hatalmi harcaikat, ehhez nem szükséges szövegek tanulmányozása, mert úgysem arról szól a dolog. Meneküljön, aki tud — nyugatabbra tettem át székhelyem.
Erősen kétlem, hogy Barry Smith mélyen tanulmányozta volna Lukács magyar nyelvű írásait (vagy akár a német nyelvűeket), nem beszélve az 1919 és napjaink közötti magyar filozófiai értekezésekről. Más lábjegyzet híján, kénytelen vagyok arra a következtetésre jutni, hogy forrásként megelégedett Demeter Tamással, aki szerkesztőként sem látta indokoltnak, hogy a kis kitérőt, mondjuk így, pontosítsa.
Részegen elereszteni egy-két zsidózást szűk körben semmiképp nem ok arra, hogy valaki szakmai teljesítményét „morális teljesítménye” alapján ítéljék meg. Azért sem helyes kizárni valakit egy ösztöndíjból, mert szakmai tevékenységében is felfedezhetők a lukácsizmus elleni harcnak álcázott és — ha Barry Smithből ítélek — rendkívül primitív és ostoba elemek.
A Magyar Nemzet ma vizsgálatot ígér az ügyben. Ehhez szerettem volna szerény eszközeimmel hozzájárulni.
Az a kutató, aki kicsinyes hatalmi harcokat vív — adott esetben valaki más mögé bújva — az a szakmai etika elemi szabályait se tartja be. Vagyis Demeter Tamás, az ifjú filozófus nem hős, hanem, bocsánat, tényleg erkölcsi nulla. Ez persze nem menti a bírálókat.
@jotunder: Ami bizonyos névre mindig a 0-hoz tart :). Ha egy db elbíráló lenne, akkor érteném ennek a jelentőségét, de többnél nemigen. Döntetlen pontszámok így is kialakulnak és akkor is dönteni kell. Szerintem ez így egy rossz metódus és látható is hogy miként élnek vissza vele.
@Macarone: „Erre még azt mondom, hogy ötletes, ha nem is esztétikus vagy felemelő. „
Esztétikusnak akár lehet is esztétikus, de pont arról beszéltem, hogy felemelőnek nem KELL lennie egy szobornak, ez csak ilyen XIX. századi elvárás.
És hogy végigvigyük a hasonlatodat, ugyanennyire lehet pontozni filozófusokat is. Műkorcsolyázókat, jégtáncosokat, tornászokat, énekeseket (pl. Eurovízó) simán lehet, miért lennének pont a bölcsészek kivételek?
@TG69: ” Döntetlen pontszámok így is kialakulnak és akkor is dönteni kell.”
Nem értem, ez hogyan kapcsolódik… Persze, hogy lehetnek egyenlő pontszámok, bármilyen pontozásban lehet holtverseny, de ebből csak az következik, hogy az „összbenyomás” szerepe nem lehet a holtverseny egyértelmű eldöntése, más szerepe ettől még lehet neki.
@közösperonos átszállás: Ha egy elbíráló van, akkor egy kétváltozós rendszerben 10-0 és 0-10 pontok esetén van nértelme súlyozgatni, hogy előálljon egy egyéni érték alapú rendezés sok elbírálónál erre semmi szükség, a döntetlenek közt úgyis választani kell valamilyen preferenciarendszer szerint és az az MTA megfelelő szerve. Az összbenyomás szerepe egyéni elbírálóknál épp a holtversenyek (döntetlenek) elbírálására szolgál, főleg, ha a többi pontszámra mindenki a maximumot kapja :).
@TG69: „Az összbenyomás szerepe egyéni elbírálóknál épp a holtversenyek (döntetlenek) elbírálására szolgál”
De hát nem, az arra szolgál, hogy a korábban nem nevesített, de a kiírásba beleférő szempontokat pontozza.
Egyébként ha azt mondod, hogy a vágyott sorrendet lehet vele megteremteni, már az is teljesen más, mint amit előtte mondtál, miszerint a holtversenyek eldöntésére szolgál. (És ha egy egyéni sorrendben a vágyott sorrendet teremti meg vele az ember, akkor azzal az összesített sorrendet is befolyásolja. Nem, nem a holtversenyt dönti el vele, vagyis hát nem feltétlenül.)
@közösperonos átszállás: Ha a jotunder értelmezését vesszük alapul (súlyozott átlag), akkor szó nincs egyéb nem nevesített szempotokról. Ez a rendszer rossz mert kijátszható szubjektivizmust tartalmaz, amire elvileg semmi szükség. Ki is van játszva, nem értem mi értelme van védeni.
@közösperonos átszállás:
(a műkorcsolya pontozását inkább ne hozzuk példaként:) )
@Wintermoots: Miért ne? Lehet, hogy szubjektív vagy mittomén, de hát adott a helyzet, hogy van x jelentkező, y zsűritag, és valahogy aggregálni kéne a döntéseiket egyetlen sorrenddé. Ugyanígy, van x tudós (most épp filozófusok), y értékelő, kéne egy sorrend, mert mindnek nem jut pénz. Nekem úgy tűnik, még mindig a pontozás a „best practice”.
@TG69: ” Ha a jotunder értelmezését vesszük alapul (súlyozott átlag), akkor szó nincs egyéb nem nevesített szempotokról.”
Leszámítva a súlyozást, szóval de, ott is van szó ilyesmiről. Aztán meg írt ő olyat is, hogy a „nehogymár a 750e mellé még ez a pénz is kelljen” is elég indok lenne egy ilyen „nullázáshoz”.
„Ez a rendszer rossz mert kijátszható szubjektivizmust tartalmaz, amire elvileg semmi szükség. Ki is van játszva, nem értem mi értelme van védeni.”
Néhány „támadó” érved megkérdőjelezése „védés” lenne?
@közösperonos átszállás:
Erre a mondatra pl. hányast adnál:
„Bár a logosz közös, úgy él a sok ember, mintha külön gondolkodása volna”
Itt van a szövegösszefüggés is:
http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/1het/filozofia/herakleitos.html
@aronsatie: Ezt írta/idézte Neumer K. a pályázatról: „A Bolyai-ösztöndíj a PhD-fokozat megszerzése után a kutatói életpálya iránt elhivatott ifjú szakemberek tevékenységét támogatja az önálló kutatói állás elnyeréséig.”
Mit kéne még beírni: forintösszeget? Demeternek e szerint nem is lett volna szabad (de minimum nem illett volna) pályáznia, lévén nemcsak a PhD-n van túl (kettőn is, az első 2003, a másik pár évvel később Cambridge), hanem elég jó állás(oka)t is sikerült kapnia.
@Macarone: http://www.youtube.com/watch?v=z6rNRtFRlFg
Az 1:28-nál látható ugrásra hány pontot adnál?
A kérdésed legalább három okból értelmetlen, ebből kettő a visszakérdésemre is áll. (A harmadik, hogy filozófuskutatókról van szó.)
@közösperonos átszállás: ha már hirtelen ennyire bekomolyodunk, akkor hadd idézzem nagyon komolyan a XX. század (egyik) legnagyobb filozófusát arról, miért nem tudomány a filozófia:
„In der Tat, Philosophie ist nicht deshalb keine Wissenschaft, weil sie an das Ideal einer Wissenschaft nicht heranreichte, darunter zurückbleiben müsste, weil ihr das, was Wissenschaft als solche bestimmt, fehlte, sondern weil ihr das, was die Wissenschaft nur in einem Abgeleiteten Sinne hat, in einer ursprünglichen Weise zukommt. Philosophie ist keine Wissenschaft – nicht aus Mangel, sondern sie kann nicht Wissenschaft sein aus Überfluss, der dabei ein grundsatzlicher ist, nicht nur ein quantitativer.”
A XX. század másik nagy filozófusának elfeledett üzenete: „a másiknak is lehet igaza.”
@Macarone:
a filozófiát is lehet igényesen művelni, például úgy, hogy képzettek számára érthető és világos módon fogalmazunk meg állításokat, melyeket cáfolni (is) lehet, ill. erős érvekkel igyekezzünk azokat alátámasztani
vannak, akik a fentiekre nem törekszenek, néhányan közülük eléggé elismertek, szűkebb vagy tágabb körökben.
@Wintermoots: jelentős filozófusok Kierkegaard-tól kezdve Nietzschén át Heideggerig (és még biztos sokan, akiket nem ismerek) elég nyomatékosan hangsúlyozták fenntartásaikat az akadémikus filozofálással szemben, a kritikájuk lényege az volt, hogy ez a fajta filozofálás elvesztette a voltaképpeni filozófiát és általában az embert (ezt a többi tudományra nézve is érvényesnek vélték, csak a filozófiát annyiban érinti fájdalmasabban, hogy egyik „tárgya” az ember). Bizonyára ellentmondásos módon, ez a helyzet ma is fennáll.
A filozófiában elég kevés dolog bizonyítható. Érvelni, gondolatmenetet végigvinni, koherenciát vizsgálni, ellentmondani persze lehet, de pontozni nekem nem tűnik túl szerencsésnek. Jó, bizonyára szükség van rá, értelme szvsz nincsen sok.
@Macarone: Az nagyon jó, hogy Macarone Büdösbürgözdről magyarázza el a filozófia lényegét. Kurvára magyar ez az egész. A világ legjobb filozófiai tanszékei ma már amerikaiak, ez egy nagyon nagy részt amerikai sport, de azért ERC grantet is adtak ki filozófiából millió eurósat is. Bakker, komolyan, megőrülök Józsiországtól.
hvg.hu/itthon/20130626_Lepontoztak_a_zsidozo_filozofust__ujravi
@Macarone:
az egy dolog, hogy a filozófia intézményes kereteken kívül jött létre és ott művelték elég sokáig, de az elmúlt száz évben fokozatosan intézményesült, még a radikálisok is. ill. megjelent az analitikusnak nevezhető ma már eléggé szerteágazó filozófiai irányzat, módszer, stb. ahogy tetszik, meg hát van filozófiatörténet.
a pontozás nem tudom hogy jön ide, te azt mondtad, hogy a filozófia nem tudomány, ill. arra utaltál hogy nem művelhető akadémiai keretek között.
akiket idézel, egy erősen kontinentális, „irracionális” hagyomány 19., kora 20. századi képviselői. most 2013 van.
@jotunder: ??? olvasad az említett szerzőket?? jártál valaha filozófia tanszék közelében? Egyáltalán nem a filozófia lényegét magyarázom, hanem az intézményes filozófia és a valódi filozófia közti távolság tényét említem meg, ami ma ugyanúgy megvan, mint 50/100/150 éve, amikor ezek a szerzők leírták a problémát. Ez nem nem olyasvalami, aminek a megértéséhez zseninek kell lenni…
@Wintermoots: a modern ember valamiért szeret arra hivatkozni, hogy ebben is meg abban is meghaladtuk a régi filozófusokat, ezzel óvatosabb lennék, inkább le vagyunk maradva tőlük, az egész filozofálás sokkal sterilebb és lélektelenebb lett, mint 50 vagy 100 vagy akár 500 éve volt.
@Neumer Katalin: Ez van a palyazati felhivasban:
„Az ösztöndíj célja: tudományos munka megírásának vagy azzal egyenértékű kutatási témában létrehozott alkotás elkészítésének, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése.”
„Demeter Tamás Pécsi Újság.hu-nak azt mondta, számára kérdéses, hogy mi támasztja alá Gábor György fenti olvasatát:
– Tőlem antiszemita megnyilvánulásokat nem tud idézni senki, se szóban, se tettben, és semmilyen egyéb másféle módon sem – jelentette ki. – Az én értelmezésem a mispoche szó német szótári jelentésére támaszkodik, amely egy összetartó bandára utal, természetesen pejoratív értelemben, hiszen bizonyos pénzek aggályos elköltéséről volt szó – összegzett.
A kutatótól azt is megkérdeztük, hogy az eset után karrierjének alakulásában érzett-e olyan negatív változásokat, amelynek az elutasított Bolyai-pályázat lehetett a kifutása?
– Kétségtelen, hogy a hazai intézményrendszerben különösebb sikereket nem tudtam elérni, habár számos helyre pályáztam. De arról, hogy ez összefüggésben áll-e a 2009-es esettel vagy bármilyen más konfliktussal, nincs információm – válaszolta a filozófus, aki többek között Nagy-Britanniában, Németországban és Hollandiában is több alkalommal sikerrel pályázott. „
@Hattory Hanzo: Bakker…. Van egy tudományos tanácsadói állása, plusz egy docensi állása, és továbbra is intézeti tag. Mire gondol?
@jotunder: Nekem a mispoche német szótári jelentése rész is bejött.
@Hattory Hanzo: …és csak azért használta a hopphei helyett, hogy a németül nem tudó, héber anyanyelvűek is megértsék…
@acs63: részegen kötekedett egy akadémiai intézetben. ami nem szép dolog. a zsidózásnak annyira szoft válfaja ez, hogy megbocsátható. de mire ekkora nagy a szája?????
@jotunder: Részeg volt és hülye. Azért ezt a kifejezést használta, mert_meg akarta sérteni_ a címzettet. Szoft-zsidózott, mert ezzel tudta a legnagyobbat ütni. (Annyira nem győzött a maligán.)
Ami ebben a történetben zavar, az a kisstílű magyarázkodás. Babarczynak igazat adnék abban, hogy ez az ember erkölcsi nulla (nagy egóval) és ehhez a munkásságát sem vettem elő.
A másik gondom, hogy ilyen jellemgyengeséggel valaki irányadó filozófus lehet ma Mo-on. (Nem a lexikális tudása, a háttérmunkája a kérdés, hanem a hozzáállása! Összehasonlítva pl. Romsics reakcióival…)
Persze lehet, hogy nekem vannak extrém elvárásaim…
(Off. Lehet, hogy nem héber, hanem jiddis a kifejezés, de hogy nem_német_, az szinte biztos. On.)
@acs63: Ezt a kifejezést használta, mert ismerte. Én pl. sose hallottam még. A kisstílű magyarázkodás pedig teljesen tipikus. Mel Gibson is elnézést kért a részeg zsidózásért, rendes antiszemiták soha nem tennének ilyet.
@acs63:
/OFF: a mispóche a héber „család” szó (mispachah ) eljiddisült változata. ON/
kíváncsi lennék arra, hogy a mai magyarországon hogyan lehetne egy filozófusnak a diplomaszerzését követő 16 év alatt egyértelműen elismertebb filozófia munkásságot produkálnia, mint demeternek?
(nem tartalmát tekintve, hanem elismertséget, tehát publikációk, idézettség, ösztöndíjak stb).
illetve van-e ilyen személy hazánkban?
@Wintermoots: Demeter külföldön élt. A publikációs listája nem rossz, de nem is különleges, a nemzetközi idézettsége csekély. Nézd meg egy átlagosan jó (top 20) brit egyetemen a korosztályabéli lecturer-eket, és nem jobb náluk.
@babarczyeszter: áááássztákkkhhh.
hánynom kell az ilyen eszmefuttatásoktól.
@dogfüggő: na akkor ez a demeter vagy ki egy náci. pont.
@alfax: nagyon fontos dolgot mondok el neked: maradj örökre külföldön. neked is jobb, Mo-nak is jobb. Mo- nak főleg jobb.
tuti win-win helyzet.
Azt gondoltam, hogy ez a babarczyeszter többre képes. Ez annyira szánalmasan, gyötrelmesen gyenge és sablonos, hogy egy pillanatnyi gondolkodást, vita-kezdeményt nem ér meg. Érdekes lehetne, ha mondjuk egy ács-állványozó produkálna ennyit a témában. Arról legalább érdekessége okán lehetne beszélgetni.
Kedves Eszter,
szeretném, ha tudná: az ön irásai 100aknak, 1000eknek szereznek fantasztikus perceket.
Mi, átlagemberek (pórnép) tördünket csapkodva röhögünk az Ön szenvedésén. Hány napra volt szüksége ahhoz, hogy ezt az antiszemitázó, erkölcsi nullázó büfikét kiszenvedje magából? Filózófusként???? 🙂 Legyünk öszinték: az iráson még a kedvenc Pistám a sarki kocsmából is érzi, hogy izzadságszagú. Pedig ö is Lukácson nött fel 🙂
Eszter drága, tündérkém… Az a nagy büdös helyzet, hogy ez a fiatal Demetergyerek mostan vagy akkora antiszemita (és nyilván erkölcsi nulla), hogy a munkáján látszik, oszt akkor Te sas szemeddel eztet meg tudákolod nekünk mutassani, vagy pedig… hablatyolsz itten minden böszmeséget arról, hogy abban a lapban, amelyet ez a demetergyerek javasolt volt egy írás valakitöl, aki egy olyanra hivatkozott, aki valszeg antiszemita volt, de legalábbis hivatkozott olyanra, aki öngyülölö zsidó volt. Meg buzi 🙂
Ne érts félre. A Te munkád számunkra, a kocsmában fetrengö… hát nem nevezném annyira elitnek, inkább maradjuk a „társadalom gerince” meghatározásnál… szóval irásaid számunkra a jövöben is nagyon értékesek lesznek. Mert amikor a gyerek majd kérdezi, hogy mé kell elmennie szenet lapátolni meg kubikolni egyetem helyett, akkor majd büszkén lobogtathatjuk ezen sorokat és mondhatjuk, hogy „Anyáddal nem akarjuk, hogy ilyen hülye legyél, fiam”.
Egyébként, nálunk a talponállóba ha valaki egy ilyet csak úgy elereszt (antiszemita vagy erkölcsi nulla), az kap egy pofontot. Persze mi sok mindenek vagyunk, csak filózifáz… filóza… filozófusok nem. De egy ilyen rágalmazós perre szívesen beülnék egy doboz sörrel 🙂
@babarczyeszter: „Erre mondtam, hogy a szerkesztő ez esetben egy jónevű, de clueless szerző mögé bújik, akibe valaki — lehet, hogy nem Demeter, de nyilvánvalóan egy magyar filozófus — betáplálta a leggagyibb közhelyeket a vérengző Lukácsról és vérengző tanítványairól.”
Ezeket a sorokat (enyhén megváltoztatva) kb hetente lehet hallani a magyar hírlap-magyar nemzet-barikád-echo tv-hír tv felületein.
A magyar „filozófus” a tudatlan (tudod, clueless magyarul) külföldi szájába adott valamit azért, hogy lejárassa hazai ellenfelét, médiatörvényt, alkotmányt, alkotmánymódosítást, az országot, a nemzetet tudomisén.
Agyam eldobom. Babarczy Eszter, az elit és a magyar értelmiség zászlós, kitüntett, ünnepelt és csodált alakja az echo tv szintjén.
Sírok 😀
Úgy látszik, Demeter ideküldte a komplett (?) mispóchéját.
@aronsatie: Vagy ő maga személyesen ilyen hülye. 🙂
Ez megvolt ?
index.hu/bloghu/konzervatorium/2013/07/18/kulturkampf_a_demeter-ugy_es_az_antifilozofia
Ki ez az olajosképü úriember ?
@nerángass: Ja, bocs. Ő a Barry Smith…hát…