AI avagy a hülyék. Az önkritikus posztok sorozatból
Kedves Olvasó. Mutatok egy linket. Ha hajlamos vagy depresszióra, ne nézd meg. OK? Kurvára ne nézd meg, mert szarul fogod magad érezni tőle. Nálam ez most határeset.
Itt a link.
Ez hisztérikus túlzás… Legalábbis nagyon remélem.
Egy egész projektet szenteltek annak, hogy részletesen bemutassák, miként vezethet az AI fejlődése – hónapról hónapra, lépésről lépésre (tégláról téglára?) – egy olyan pontra 2027 közepére, ahonnan már nincs visszaút. A forgatókönyvet az OpenAI korábbi munkatársai állították össze, és ha igazuk van, akkor néhány éven belül az emberiség komoly veszélybe kerülhet. Konkrétan… mindenki meg fog halni.
Egy olvasottabb fészbuk poszt ma arról szól, hogy a szerző mennyire átlát valamit, hogy az ún. elit, általában valamiféle urbánus, liberális, szemüveges, szobatudós elit, mennyire hülye, bezzeg a szerző helikopter. Ez általában politika, de lehet bármi. A szerző, mindig, kivétel nélkül mindig, akkora dilettáns, mint ide Lacháza. Azt hiszik, hogy tehetségesek, amikor már a gimnáziumban közepesek voltak, valamilyen szír-szar dzsungár egyetemet botladoztak végig, és most nagy a szájuk. Azt hiszik, hogy felszedtek valamiféle tudást és egy nagy frászt szedtek fel ezek. Minden „elemző”, minden „szakértő” buta, mint a segg. Mind.
A Vincent egy ideje arról szól, hogy a szerző, aki én vagyok, elbizonytalanodott. Mégis honnan tudhatnék én bármiről, amire nem készültem fel évtizedekig? Sehogy. Tavaly megdöbbentően sok időt töltöttem el a nyelvi modellekkel kapcsolatos okoskodással, mindenféle dolgokat olvastam, de nem erre tettem fel az életem, ez nem tudás, ez még a tudás illúziójának sem jó. Én, szemben az elemzőkkel és szakértőkkel, neveket most hadd ne, időnként, azért nem gyakran, olvasgatok kortárs nyugati non-fictiont, amelyet komolyabb emberek írtak, és akkor mi van. Attól én még nem fogok érteni semmi máshoz, csak ezekhez az Asperger-pozitív matematikai izékhez, amelyeket amúgy nagyon szeretek.
Nem gondolom, hogy mind meghalunk 2030 közepén, mert megöl minket Consensus-1, próbálok én nem elmenni a galaktikus málnásba, de valamit lassan gondolnom kellene erről az egészről. Valamit, ami ha nem is kerek egész, de aránylag intelligens. És ha ez esetleg nem sikerül, akkor legalább valakiknek az országban el kellene jutni ide. És erre semmi jel.
Kedves Olvasó….én ennyi hülyét, ennyi inkompetens faszt, pardon my French, akik itt szakembernek adják ki magukat mindenféle a mindennapjainkat érintő területen, még nem láttam. Elbutult a rezsim, és nem látom azt, hogy amikor eltakarítják, jön valami sokkal jobb. Reménykedem, erősen reménykedem, hogy jön valami, ami azért lényegesen jobb.
A színházakban érzem jól magam, legutóbb a Vígben, ahol a kiváló, de nem egészen létező Jonas Petter Aronsen darabját láttuk a kiváló és hálistennek létező Bodó Viktor rendezésében, az Ember aki elvesztette az időt. Ilyen lenne Csehov, ha a Spitzbergákon kutatná a permafrosztot 2025-ben a jegesmedvék között, az egész Jacobsen fáj, ha valakinek ez esetleg mond valamit. Talán a színház is menekülés a világ elől, amellyel kapcsolatban nem vagyok hajlandó úgy tenni, mintha érteném.
Ennyi lenne ez most itt vasárnap, majd tessék random dolgokat kommentelni, mégis mi mást tehetne a Kedves Olvasó.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532280-69b515a939117' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532280&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532280-69b515a939117&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532280-69b515a939117' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@tahonoli:: Az analógiád sántít. Egyrészt nem látom, hogy hol mondta volna hogy a tűz (MI) mint olyan ellen kellene küzdeni. A cikk szerint az MI által jelentett fenyegetések ellen kell. Ami analóg a Néróhoz hasonló gyújtogatók és a véletlen tűzvészek elleni tett erőfeszítésekkel. Továbbá van egy nagyon nagy különbség a tűz és a MI között: a tűz ‘megszelídítése’ az embert egy új eszközhöz és energiaforráshoz juttatta, ezzel még jobban kiemelve az emberi intelligenciát a versenytársak (többi főemlős) mezőnyéből és versenyelőnyhöz juttatta az összes embert (a környezetéhez képest). Ezzel szemben az AI éppenhogy elveszi ezt a versenyelőnyt. Sok ember intelligenciája válhat ezzel feleslegessé, és így maguk az emberek is feleslegessé válnak, vagy jobb esetben is puszta végrehajtókká degradálódnak. Jórészt már most is azok, de most még sokaknak meglehet az az illúziója, hogy számít a tudása, ami az MI mellett lényegesen kevesebbeknek fog megadatni. Ennek demoralizáló hatását fölbecsülni is nehéz. A tűz senkit sem tett feleslegessé.
JT-nek cikk-ajánló, sok szeretettel. Kicsit hosszú cikk, de nekem megérte elolvasni, mert találtam benne gondolkodnivalót, leginkább a végefele. Belegondolni is durva: 4 milliárd HUF egy matek oktatási projektre, a jövő érdekében. A CATL-be ment 320+ milliárd kormányzati allokációjú magyar forint, ennek 80-ad részéből kijön egy grandiózus amcsi matek-os oktatási projekt.
https://www.edsurge.com/news/2025-05-12-making-math-class-relevant-to-real-life
Ezt mennyire kell komolyan venni? Es ha igen, akkor most a szaudiak befinanszirozzak a trillion dollar cluster egy reszet, nem is mondom, miert cserebe?
.
„Saudi Arabian DataVolt is moving forward with plans to invest $20 billion in AI data centers and energy infrastructure in the United States.
Google, DataVolt, Oracle, Salesforce, AMD, and Uber are committing to invest $80 billion in cutting-edge transformative technologies in both countries.”
Hiv.: @KennyOMG:
Jó a téma. És névtelen senkiként meg símán beszélhetek hülyeségeket, a poszt címével összhangban :D:D
Szaudiak, ahogy olvasom a híreket, szeretnének nagy játékosok lenni (eddigieken felül is). Mivel Trump egy világszintű faktor, akinek egyik orgazmusközpontja a pénztárcája körül van, így aztán kézenfekvően logikus az ilyetén pisztergálása. Én tehát inkább politikai, semmint szakmai tudatosságot feltételeznék a szaudiak részéről (de persze nem kizárólagosan).
20 milliárd dollár nekünk sok pénz, a szaudiaknak nem sokkal több, mint zsebpénz. Egy Manchester United (foci) évente éget el 200 millió dollárt. A trillion-dollar cluster őrültséghez is elég kevés, miközben sok-sok 20-20 milliárd dollár nem nagyon látszik a fasorban: a jelen – Trump által is erősen gerejesztett – bizonytalanságai közepette.
Én azt sejtem, hogy az AGI/ASI-ért folytatott versenyfutás annyira durva, mintha nem lenne holnap, és szabályszerűen élet-halál kérdése lenne az egész (fszméregető hatalmi bírkózás közepette). USA-Kína szembenállás nyomán, aki előbb ér célba az kvázi mintha lehúzhatná a klotyón a másikat. Ha tegyük fel ez igaz is lenne, számomra kezdettől fogva kérdés az, hogy miért jobb és gyorsabb stratégia-elv az amcsiknál a brute force-on alapuló, végtelen költséget és ~kapacitást megcélzó gondolkodás. Az én szakmai felfogásomban teljesen egyenértékű és eközben vállalhatóbb pl.: a Deepseek kínai megközelítési koncepciója, azaz optimalizált stabil alapokon állva minél később robbantani (programozásban lásd „late binding”) exponenciálisan az AI-performancia felskálázását. De hát ki vagyok én, hogy ilyen dolgokba beleokoskodjak :D:D
@tahonoli: Megbocsass, a $20mrd az a szaudi GDP 2%-a, es mint ilyen, nagyon is lathato osszeg szamukra, elegge tavol a „zsebpenz” kategoriatol.
.
A Szaudi raporges az AI temara egyebkent valahol teljesen ertheto, egy elegge brutalis elnyomo rezsim, ami valamennyire irigykedik az amerikai hardverre es a kinai (midentismegfigyelo) szoftverre, es azert szeretne maganak osszeharacsolni valamit. Az izraeli kozeledes sem elvi, es nem csak anyagi alapokon indult el, hanem pragmatikusan izraeli megfigyelokepessegek integralasa a kiralysag kapacitasai koze.
.
Csak a vegere, kisbetuvel: nagyon nagyon hamis kep el az emberek fejeben Szaud-Arabiarol, miszerint mindenki esz nelkul tud kolteni, mert az allam csak fossa a penzt szunetmentesen a polgarok szamara, minden csillog, mindenki Ferrarikkal furikazik, mar amikor nem Milanoban vasarol ruhakat es Rolexeket, stb. Na, ez kurvara nem igy van, az max Dubaj vagy Kuvait, a KSA valosaga az, hogy a lakossag majdnem 20%-a a hivatalos szegenysegi kuszob alatt keccsol ami jelenleg $6/fo/nap (61k huf/fo/honap!!). A lakossag minimum harmada-fele szegenysegben el meg a nagyvarosokban is, szerintem, es a vagyoni kulonbsegek a egyenesen eszbontoak. Hangzatos, amit MBS fuj minden ele kerulo szocsobe, de en nem vagyok arrol meggyozodve, hogy o igazan nyitni akarna a nincstelenek fele, mert egy olyan rendszer, amilyen az ove, nem fenntarthato autonom, gondolkodni tudo, es sajat erdekeiket nezo lakossaggal az udvarban (mielott jonne az osszehasonlitas, nagysagrendekkel kevesbe az, mint orbanisztan).
Hiv.: @KennyOMG:
Teljesen reális az a levezetés is, amit te mondasz a szaudiakra, nem is vitatkoznék vele.
Engem kapacitáltak egy spss-melóra Szaud-Arábiába, ráadásul némileg beágyazó környezetbe (lett volna ismerős kolléga a projekten). A pénz fantasztikus volt, a munka is testhezálló, ám pont az elgondolkodási fázisban jött az infó, hogy utcai akasztás lesz a munkahely közelében. Aztán az lett a konklúzió, hogy erre én nem vagyok kiváncsi.
Akkor közelítsük máshonnan is a 20 milliárd, 2% GDP, zsebpénz-feelingjét (feltételezve, hogy nem 1 évre koncentrálva kell ezt se elkölteni).
Magyarország 2025-ös tervezett GDP-je 80.000 milliárd forint. Azaz a 2%-a 1.600 milliárd forint.
Csak az EU-val ellenkezési bírság és kár + Norvég Alap eddigi számlája (ChatGPT részletes levezetés alapján) 3.000 milliárd + 77 milliárd Norvég Alap (hiánya). Csak sportra ment el 4.416 milliárd forint. Csak ez a két tétel 7.500 milliárd forint és mindkettő „hobbi”, Orbán hobbija (nem termel a jövőben pénzt). Azaz 8-10%-nyi „hobbi”-ra elment pénz. Magyarán vannak/lehetnek magasabb szempontok is, amikre bőven lehet forrásokat találni, átlag emberi agy számára nehezen felfoghatóan.
Az xAI Colossus szuperszámítógép, 100.000 db Nvidia processzor , 112 nap, 7 milliárd dollár
A 200.000-re növelve, további 100.000 db Nvidia processzort 92 nap alatt tették be
Musk most azt tervezi, hogy a GPU-k számát 1 millióra növeli (merthogy az Oracle-nek annyi van az eredeti cikk szerint)
Na akkor egy kis számolás. Nvidia H100/H200 kb 35.000-40.000USD. Tehát az a szerver volt mondjuk 3 milliárd dollár és került bele 4 milliárdnyi H100 equivalent Nvidia GPU.
A 200.000-ig bővítés került további 4 milliárd dollárba. Ezzel fullra ki van tömve a szerver, ami tehát 11 milliárd dollár volt.
Az ötszörös (lineárisnak vett) skálázás 1milla GPU-ig, további 44 milliárd dollár (hiszen a servert is skálázni kell már). Azaz 55 milliárd dollár
A trillion-dollar clusterből tehát lesz nemsokára 2+millió darabnyi NVidia H100 equivalent GPU, 110milliárd dollárnyi pénzért. Amihez befigyel a szaudiak tervezett 20 milliárd dollárnyi amcsi befektetése.
A szaudi befektetés (legyünk nagyvonalúak) 2 db jelenlegi 200.000 GPU-s xAi, azaz a reszlivel együtt lesz 2,5 millió NVidia H100 equivalent GPU-s kapacitás, 130 milliárd dollárért. Ezt kéne felskálázni 7x-8x -szorosra (mielőtt összekötik őket).
Utána nem nézek, de mintha Paks1 lett volna 2×0,5GW=1GW, Paks2 lenne tervek szerint 2×1,2GW=2,4GW, és 2milla GPU-s server fogyasztana mindösszesen 9GW-ot, azaz 7-8 db Paks2-öt.
Van tér tehát még beszállni Mészáros Lőrincnek is.
Hogy mi a lófszt fognak csinálni rajta (kihajtani ekkora kapacitást), ami nem Big Brother-cucc, arról továbbra sincs semmi elképzelésem, de gondolom Elon Musk farka tetszetősre nőhet a tükörben és szép lesz, ha a kínaiak oldalpályán esetleg beelőznek hatékony AI-teljesítményben.
[x][x][x][x]
https://hvg.hu/tudomany/20250515_mesterseges-intelligencia-szuperszamitogep-xai-colossus
https://interestingengineering.com/innovation/elon-musk-xai-colossus-supercomputer
@tahonoli:](#comment-345039) Paks1 az 4×0,5GW.
Az OpenAI mostanság nagyokat gurít. Windsurf-öt vásárol 3 milliárd dollárért. Kijön a Codex (az előbbi felhős kollaboratív yin yang-kiegészítése) . Ez már annyira offtopik itt a blogon, hogy a pár sort nem ide, hanem az AI Hírek csoportba írtam. Itt a linkje, ha valakit érdekelne:
https://www.facebook.com/groups/730310438659106/posts/1244870660536412
[x][x][x][x]
Hiv.: @Thalész:
Jogos, köszi a pontosítást.
Nem cicózok tovább, belevetettem magamat a formalizációs Lean-programozásba. Kicsit féltem tőle előzetesen, de nagyon kiváló móka. Túl vagyok az első feladatokon és bár még hibázok, de a ChatGPT dicsér, hogy aszondja „…nagyon ígéretes gondolkodás! Az irány kiváló, és látszik, hogy kezded megérteni a proof = program analógiát. A hibád természetes klasszikus hiba. De a belső modelled stabil!”
Eldöntöttem, hogy akkor most már be fogom bizonyítani vagy cáfolni Riemann-sejtést, az AI segítségével :D:D:D:D (Csak viccelek: az egyetlen célom, hogy lazán élvezetből tudjak formalizálni a saját szintemen, saját munkámban)
@tahonoli: tartok tőle, hogy én sem fogom elkerülni, de azért reménykedem, hogy mégis.
Btw, jobboldal sincs.
Populizmus van, ahol olyan dolgokhoz kell érteni, hogy pl. luxuscikket könnyebb eladni olyan üzlethelységben, ahol alacsonyabb a hőmérséklet.
Aki tudja, hogy a politikai luxuscikk eladásához hogyan kell tekergetni az üzlethelység termosztátját, abból lesz MP (vagy PM).
Ehhez is kell hozzáértés, szorgalom, tehetség, de pl. nem kell hozzá Sodró Eliza, Sufni, Trafó, sem a gráfok.
Az értékalapú politizálásnak vége, nincs, nem lesz, talán nem is volt.
@barki:: hupszilínó, ezt nem ide 😀
Terence Tao: Hardest Problems in Mathematics, Physics & the Future of AI | Lex Fridman Podcast #472
Friss meleg párórás podcast 3h15m terjedelemben. Minden hang kincs.
[x] Dobtam egy hátast a Green–Tao Theorem-en. Bennem most állt össze a kép. Tao-nak egyik leghíresebb (részvételi) munkája, 2004-ből. Külön szép, hogy a neves magyar matematikus Szemerédi Endre 1975-ös bizonyítása sarokkő volt.
Nagyon szépen, egyszerűen, őrületes (esztétikai) erővel kimondható a tétel: „A prímszámok között találhatók tetszőlegesen hosszú számtani sorozatok”. Példa: 5, 11, 17, 23, 29 egy 5 tagú számtani sorozat, 6 differenciával. Mutatván azt, hogy a prímszámok között aggyal könnyen felfogható rendszeresen ismétlődő struktúrák vannak, újabb lökést adva a prímekre vonatkozó egyéb nyitott tételek irányába. A bizonyítás kb. 50 oldalas, mélyen beágyazott absztrakt elméletekbe. Csak olyan matematikusok számára követhető végig, akik jártasak analitikus számelméletben, ergodelméletben és kombinatorikus technikákban. A tétel egyébként a „zöld torony” tétel néven is fut, merthogy az egyik szerző Green, Tao meg Tower hangkiejtési poénként.
[x] 1:20:00-tól ilyeneket mond
Lean-nel elkezdeni dolgozni 10-szer lassabb, mint papíron. Merthogy a Lean fárasztó és idegesítő. Aztán persze elkezd megtérülni a befektetés, mert jön a Lean-automatizáció például (NEM LLM-alapokon, hanem fastruktúra-összehasonlításokkal. Ez mintha JT-nek is kedvére való lenne)
[x] Lean-nel lehetőség lesz matematikusok között „bizalom nélküli” együttműködés. Senkiben nem kell megbízni, lehetséges gyors lokalizált módosítások tömege és a végén mégis összeáll a megbízhatóan hibamentes összkép.
[x] Bár eddig nem került elő az LLM, de például Github Copilottal autocomplete csinálható. Megnézni milyen korábbi tételre van hivatkozás, annak mik a részletei. Papír alapon nagy tömegben ez nagyon macerás tud lenni. Jelenlegi LLM-ek Tao szerint 25-30%-ban segítenek, 15%-ban van mit finomhangolni, a többi kuka.
[x] Szóval a Lean-es munka lassabb, de élvezetesebb jelen perpillanatban. Én szerintem ennél nagyobb ígérvény nem kell.
[x] Tao nem áll it meg, beszél a crowdsourcing perspektíváiról is, indítva a kedvenc témámmal („top-down lebontás”), vagyis a blueprintekkel (aka bizonyítási tervrajz). A dolog szépsége, hogy Python C alapokon ez a munka elvégezhetetlen, mert egyetlen pici hiba bárhol és kuka az egész, feltételezem a debug költségessége miatt.
A másik óriási nóvum és perspektíva a kísérleti matematika előretörése: legőrültebb ötletek könnyű kipróbálásával.
[x] Tao vázolja legfrissebb projektjét 22 millió (!) algebrai állítás (egyenként egyetemi hallgatói szinten). Vagy bizonyítás, vagy ellenpélda esik ki egy-egy konkrét esetben. 50 matematikus csinálja. A végére 2 azaz kettő darab nehéz maradt, amit az utóbbi órákban fejezett be, már csak publikálásra előkészítés van hátra. Korábban ez triviálisan elképzelhetetlen volt.
[x] Tao poénkodik egyet a tudománymetria területén is. Eddig abc rendben sorolták fel a közreműködő matematikusokat (mint „releváns” infó). Most felmerül a közreműködő által megírt Lean-kód hossza, mint tudományos minősítés (vesd össze cikk publikálási szám és trollok topik). Tao nyilván megjegyzi ez csak érdekesség, hiszen ha a metrika „jutalmazási célzattal” kerül használatra, tudhatóan visszaélésekre adhat lehetőséget („Goodhart törvénye”).
[x] Google Deepmind és IMO. Gépi tanulás NEM skálázható bonyolultabb matematikára. AlphaProof 3 napot ad egy feladatra. Ha nincs megoldás akkor shutdown. Felsőbb matematika esetén, ahol többszáz lépés van (nem egy elegáns feladatba kódolt „szimpla” matek-idea megtalálása, mint az IMO-feladatoknál) ez triviálisan működésképtelen.
[x] JT állítása ma is él. Embertelen nehéz feladat a természetes nyelvi közlést Lean-né alakítani. Még egy pl.: Lean-Coq formális nyelvi konverzió is embertelen nehéz. Ami működik természetes nyelven, problémaelfedéssel is akár, az Lean-szinten nyilván nem.
[x] Napjaink vitájához („CoT és RL”), a megerősítéses tanulás NEM működik hosszú bizonyításoknál, csak olyanoknál, ahol a végeredmény mondjuk egy szám. Brutális tehát a humán gyökerű kiértékelési követelmény költsége. Még az AI-k IMO-versenye is problémás emiatt, bár nyilván drukkol neki.
Hiv.: @tahonoli:
Sajnos lemaradt az előbb, hogy a „22 millió algebrai állítás” meg a nekem szintén szimpatikus szintén már többször említett „bottom-up” (továbbra is megbízható!) építkezéshez lehet komoly hozzáadott érték. Én eddig le voltam ragadva a tízezres nagyságrendnél. A 22 millió algebrai állítás az én agyamnak perpillanat felfoghatatlan méret, főleg, hogy „csak” 50 matematikusra vetítve. Az automatizáltság ezen fokának jelentőségi belátását még karcolgatni sem tudom, 2025 nyarának elején. Egyfelöl iszonyat az egyre lekövethetetlenebb pörgés. Másfelöl viszont jó benne, hogy biztos van niche (ami nekem is való), „csak” meg kell találni.
Két részletben a további fejezetekről rövid infók a GPT-t kérdezve:
[x] Navier–Stokes singularity (6:16)
Tao részletesen bemutatja a híres Navier–Stokes-egyenletek egyik legnagyobb kérdését: vajon létezhetnek-e olyan kezdeti állapotok, amelyek idővel „szingularitást” hoznak létre — vagyis végtelen sebességű folyadékmozgást, ahol az egyenletek fizikailag értelmüket vesztik. Bár a valóságban sosem látunk ilyet (a víz nem „robban szét” a fürdőkádban), matematikailag nem tudjuk kizárni ezt a lehetőséget. Tao saját munkájában „módosított” Navier–Stokes egyenleteket konstruált, amelyek mesterségesen ilyen szingularitást produkálnak. Ezzel azt akarta megmutatni, hogy a valódi egyenletek bizonyos tulajdonságaira biztosan szükség van ahhoz, hogy elkerülhető legyen a „blow-up”. Ez a munka nem bizonyítás, hanem akadályt állít hamis irányok elé – így tisztábbá teszi, milyen úton érdemes tovább keresni a választ.
[x] Solving difficult problems (1:16:37)
Tao szerint a nehéz problémák megoldása általában nem egyetlen világos útvonal követéséből áll, hanem inkább egyfajta „brainstorming dzsemmelésből”. Először mindenféle irreális feltételezéssel próbálnak dolgozni („végtelen költségkeret, végtelen erőforrás”), hogy feltérképezzék, mi történhetne elvileg. Ebből próbálnak letisztultabb részproblémákat leválasztani. Ezután jön a strukturáltabb munka: a kutatók megosztják a részeket egymás között, kinek mi megy jobban. Ezt illusztrálja híres együttműködése Ben Greennel a Green–Tao-tételben, amely kimondja, hogy a prímszámok bármilyen hosszú számtani sorozatot tartalmaznak. Ebben a közös munka során egyensúlyozniuk kellett: Tao erősebb feltételekre támaszkodó eszközökkel dolgozott, míg Green gyengébb, de bizonyíthatóbb feltételekkel. A cél az volt, hogy megtalálják azt a pontot, ahol mindkettejük eszközei találkoznak.
[x] Human mathematicians vs AI (1:47:45)
Tao szerint az emberi matematikusok és a mesterséges intelligenciák jelenlegi képességei egészen eltérőek. Míg az emberek képesek intuitív ugrásokra, heurisztikára, és hosszú távú struktúrák felismerésére, az AI-k jelenlegi formájukban inkább csak lokálisan optimalizálnak, vagyis rövid távon képesek egy-egy lépést jó eséllyel megtalálni, de nem tudják a bizonyítási ívet „átlátni”. Az emberi gondolkodás kreatív, míg az AI „próbálkozó jellegű”. Tao például kiemeli: ha egy bizonyítás 20 lépésből áll, és az AI lépésenként 90%-os pontosságú, akkor a teljes folyamat végigmenetelének esélye gyakorlatilag nulla. A kompozíciós képességek – vagyis hogy egy gondolatmenetet több szinten felépítsünk – az emberek domináns erőssége jelenleg.
[x] AI winning the Fields Medal (1:57:37)
Tao hipotetikusan eljátszik a gondolattal, hogy kaphat-e AI Fields-érmet, de kijelenti, hogy jelen állás szerint még messze vagyunk ettől. Egy Fields-érmes eredménynek általában új, mély matematikai struktúrát kell feltárnia, nemcsak problémát megoldania, hanem meg is kell változtatnia, hogyan gondolkodunk az adott területről. Az AI által generált eredmények jelenleg inkrementálisak, nem forradalmiak. Emellett kérdéses az is, hogyan ítélhető meg egy ilyen érdem, ha nincs „szerzői szándék” mögötte – hiszen a Fields-érmet mindig emberek kapják, nemcsak megoldásért, hanem alkotó matematikai gondolkodásért is. Tao szerint lehet, hogy az AI egy nap elér idáig, de még nincs meg a „deep insight” képessége.
[x] Grigori Perelman (2:04:47)
Tao mély tisztelettel beszél Perelmanről, aki a Poincaré-sejtés megoldásával a modern matematika egyik legnagyobb teljesítményét valósította meg. Kiemeli, hogy Perelman stílusa teljesen önálló volt: egyedül dolgozott, saját tempójában, és publikálás helyett arXiv preprintekben adta közre az eredményeit. Tao szerint Perelman tudatosan elutasította a hagyományos elismerést (Fields-érem, Clay-díj), nem lázadásból, hanem mert nem volt fontos számára a hírnév – csak az igazság és annak belső koherenciája számított. Ugyanakkor az is mutatja, hogy a matematikai közösség értékrendje sokszínű: míg sokan szeretik a nyílt együttműködést (pl. Polymath), Perelman zárkózottsága is lehet produktív – ha valaki zseniális.
[x] Twin Prime Conjecture (2:17:30)
Tao a „ikerprím-sejtést” az egyik legősibb és leginkább megfogható nyitott problémaként mutatja be. A sejtés azt állítja, hogy végtelen sok olyan prímszámpár létezik, amelyek különbsége 2 (pl. 11–13, 17–19). Bár numerikus adatok bőven vannak, és Zhang Yitang 2013-as áttörése bebizonyította, hogy végtelen sok olyan prímpár van, amelynek távolsága legfeljebb 70 millió (később sokkal kisebb értékre csökkentették), magát a sejtést még nem sikerült igazolni. Tao szerint a kulcs valószínűleg a prímszámok belső korrelációinak megértésében rejlik. A modern módszerek kombinálják a kombinatorikát, analitikus számelméletet és statisztikus gondolkodást, de egy „végső áttörés” még hiányzik. A sejtés érdekessége, hogy a laikus számára is jól megfogható, mégis extrém mély struktúrákat érint.
[x] P = NP (2:40:50)
Tao a P ≠ NP kérdést „alapvetően filozófiai természetűnek” nevezi: arról szól, hogy a problémamegoldás könnyűsége és az ellenőrzés könnyűsége megegyezik-e. Intuíciója szerint a két osztály nem egyenlő, vagyis vannak olyan problémák, amelyeket könnyű ellenőrizni, de nehéz megtalálni a megoldásukat. Ugyanakkor megjegyzi: az eddigi próbálkozások „kevés eredményt hoztak” – vagyis a bizonyítás módszertana hiányzik. A probléma mély kapcsolatokban áll a számítógép-tudománnyal, kriptográfiával, és akár a mesterséges intelligencia határaival is. Tao úgy fogalmaz: a „nyilvánvaló” intuíció ellenére még formálisan sem tudjuk kizárni, hogy P=NP. Ez feszítő kérdéssé teszi az egész elméleti számítástechnika számára.
[x] Fields Medal (2:43:43)
Tao részletesen beszél a Fields-érmek jelentőségéről: ezek nemcsak a matematika „Nobel-díjai”, hanem az ifjú kutatók (40 év alattiak) bátorításának eszközei. Fontosnak tartja, hogy nemcsak a meglévő eredmények számítanak, hanem az is, hogy milyen potenciált mutat az illető. Szerinte a Fields-díjak hatása inspirációs jellegű: a fiatalabb generációk számára jelzik, mi tekinthető kiemelkedőnek, vagy követendőnek. Emellett megjegyzi, hogy sok matematikus később hozza meg életművének csúcsát (például Andrew Wiles), így a díj korhatára kettős fegyver – előnye a korai felismerés, hátránya, hogy nem mindig jutalmazza a valódi érett munkát.
[x] Andrew Wiles and Fermat’s Last Theorem (2:51:18)
Tao hősiesnek tartja Wiles munkáját, aki egyedül, majdnem egy évtizedes munkával bizonyította be Fermat nagy sejtését. Kiemeli a történet drámai ívét: Wiles majdnem téves eredményt publikált, amit később – Richard Taylor segítségével – korrigált. Az egész történet egy emberi történet a megszállottságról, eleganciáról és kitartásról. Wiles példája azt mutatja, hogy a matematika nemcsak csoportmunka lehet, hanem mélyen személyes, belső út is. Tao szerint a bizonyítás jelentősége túlmutat magán a tételen – új kapcsolatokat tárt fel az elliptikus görbék, moduláris formák és számelmélet között, amelyek ma is aktív kutatási területet jelentenek.
[x] Productivity (2:55:16)
Tao a termelékenységről nagyon őszintén beszél. Elmondja, hogy nem mindig az időtartam a kulcs, hanem a tiszta gondolkodásidő, amit zavartalanul a probléma megértésére lehet fordítani. Szerinte sokszor a legjobb ötletek akkor jönnek, amikor nem is dolgozik aktívan, csak például sétál, sportol vagy más gondolatok közt „lebeg”. A mély munka és az üresjáratok egészséges váltogatása kulcsfontosságú. Tao szerint az is fontos, hogy az ember ne ragadjon bele egyetlen problémába túl sokáig, mert ez kiégéshez vezethet. Ehelyett érdemes több projekt között váltani – ez frissíti a gondolkodást, és gyakran egy probléma kulcsa egy másikban rejtőzik.
[x] Advice for young people (2:57:55)
Tao szerint a fiataloknak kíváncsiság-vezérelt felfedezést kell folytatniuk, nem pedig „eredményvezérelt hajszát”. A matematika akkor válik igazán örömforrássá, ha az ember játszik az ötletekkel, nem pedig „megoldandó feladatokat pipál ki”. Emellett hangsúlyozza az alapok fontosságát: minél mélyebben megérted az elemi fogalmakat, annál nagyobb az esélyed komplex problémák kezelésére is. Arra is biztat, hogy ne féljenek kérdezni, különösen ha valami nem világos. A jó kérdések sokszor mélyebb megértéshez vezetnek, mint a válaszok. Végül kiemeli a türelem és alázat szerepét – nem baj, ha valamit nem értesz elsőre.
[x] The greatest mathematician of all time (3:06:17)
Tao nem vállalkozik egyetlen „legnagyobb” matematikus megnevezésére, de több nevet is kiemel. Különösen Euler munkásságát tartja elképesztően gazdagnak és sokoldalúnak: hatása a fizikától a topológiáig mindenütt jelen van. Gauss szintén egy ilyen figura, aki sok területen alkotott maradandót – és gyakran generációkkal megelőzte korát. Ugyanakkor megemlíti Alexander Grothendieck nevét is, akinek absztrakciója és elméleti rendszere alapvetően újraszervezte az algebrai geometria teljes nyelvezetét. Tao számára az a „legnagyobb”, aki új világképet hozott a matematikába – nemcsak problémát oldott meg, hanem átformálta a kérdésfeltevés módját is.
@tahonoli: Yitang Zhang 91-ben végzett a Purdue-n, amikor én másodéves doktorandusz voltam, nyilván találkoztam vele néha a számítógép szobában, de amikor kiderült, hogy mi van, csak arra emlékeztem, hogy ő volt Moh diákja. neki semmi sem jött össze. aztán bumm. ez egyébként elég ritka. ha valaki eltölt egy csomó időt a Jacobi sejtéssel, általában rámegy a karrierje. hát neki csak húsz éve ment rá.
@tahonoli: a Szemerédi tétel az, hogy ha van egy tetszőleges végtelen számsorozat, amiben nincsenek egyre nagyobb hézagok (így a legegyszerűbb), abban van tetszőlegesen hosszú számtani sorozat. ezért (is) kapta az Abel-díjat. ez a kombinatorika egyik legfélelmetesebb bizonyítása, mintha egy másik világból származna.
@tahonoli: Ezt az összefoglalót magad írtad, vagy megkérted a ChatGPT-t?
Hiv.: @nyulambator: Szégyen ide vagy oda, de én 1:20:00-nál kapcsolódtam be a videó nézésébe, a Lean iránti extra motívációim miatt. Jegyzeteltem, neten kutakodtam, ChatGPT-t firtattam, saját kútfőből való kicsapongásaim révén, zajjal vettem körbe Tao infóit, a fésületlen kommentelés legteljesebb „dicsőségére” – ahogy én képzelem, JT, ősz szakállát símogatva, próbált elnézően mosolyogni ezen :). De tényleg valósággal elkapott a gépszíj flow-ban, engem annyira felbolygat az egész úgy, ahogy van illetve így is mindig csak a töredékét tudom leírni annak, ami bennem kóvályog, mint gólyafng a levegőben. Például a Lean-formalizáció és a grounding extrém mély kapcsolata épp tegnap volt nálam az étlapon és megmenekült a világ, mert arról nem írtam szófsást.
Szóval aztán mivel Tao, – ő-zéssel együtt is – minden egyes mondatát imádtam. Ezért a Navier-Stocks-tól lefelé már a ChatGPT-t kérdeztem. Innentől az összefoglaló minden egyes betűje 100% vegytisztán a ChatGPT-é, semmit nem vettem el belőle, semmit nem adtam hozzá.
Írtam egy hosszabbat az AI Hírek FB-csoportba, lásd link. Clickbaitként elmondhatom, hogy van benne: matek, tenzor-decomposition, niche-k, magyar hozzáadott tudományos érték lehetősége, geopolitikai versengés, stb.. Szvsz egy nagyon nagy AI-gurításról van szó (CompactifAI)
https://www.facebook.com/groups/730310438659106/posts/1269783538045124/
[x] Nagyon durva korrupciós elemzés jött ki (FB AI Hírek oldalról loptam a lenti linket)
Eszméletlen kemény, innovatív technikákkal feldolgoztak és elemeztek 30.000+ db EU-s (magyar) közbeszerzést, API-n hivatalosan lehívva.
[x] 2025-ös reálértéken: 2270 ezer milliárd HUF a korrupciós/NER-es szerződésérték (14,8% NER-felárral, „alkotmányos költséggel”)
Mivel ez 4 évre vonatkozik: 2270/4 év=568 milliárd HUF/év a korrupció/NER
[x] A teljes EU-közbeszerezhető szerződés összege 2010-2025 között. 28700 milliárd HUF
[x] Azaz osztás után: 28700/15 év=1913 milliárd HUF/Év.
[x] Azaz a korrupció ~30%
[x] A magyar költségvetés közbeszerezhető része 15 évre, 2025-ös reálértéken: 94000 milliárd HUF
[x] Adjuk össze a EU+Mo: 28700+94000=122700 milliárd HUF
[x] Vegyük a korrupció 30%-át (bár itthon a NER jobban lopott, mint az EU-ban, ugye): 0,3×122700=36.800 milliárd HUF
[x] Alkotmányos költség 15 évre, 2025-ös reálértéken: 0,148×36800=5.446 milliárd HUF.
https://alfagpt.hu/article/ner
Te figyi, ezek a szamok neked hogy jottek ki, amikor a cikkben verabtim az van leirva, hogy 2015-2019 kozott 150mrd huf volt a 14.8% alkotmanyos koltseg? Ebbol hogy lesz 2270mrd, amibol aztan neked valahogy 30% jon ki?
Hiv.: @KennyOMG:
[x] Mivel 15+ NER-évről beszélünk, az elég sok év, elég nagy inflációval és árfolyamromlással. A 2010-es 1 Ft, ma már nem 1 Ft, hanem jóval kevesebb. Ezért kumulált jelenértékre/reálértékre görgettem fel, a ChatGPT segítségével. Mert azt tudjuk, hogy például a Tibi csoki most 720+ HUF, de a 2010-es árra már senki nem emlékszik. Illetve 2015-2019 elég régen volt, még covid előtt, ahhoz képest is jelentős volt az infláció meg árfolyamromlás. Így lesz az 1012 milliárdból 2270 milliárd.
[x] A 30% úgy jön ki, hogy a teljes közbeszerszerzéses szerződésérték százalékalapra vetítve számoltam százaléklábat (1012/2270 milliárd HUF százalékérték mentén). Amit szintén a ChatGPT-vel gyűjtettem ki és számoltattam ki (mindenki előtt ott a lehetőség, hogy utána számoljon). A ChatGPT ilyenekben nagyon jó.
[x] Nem szabad keverni a korrupciós szerződés értékét és annak az „alkotmányos költség” részét. Azaz a korrupció mindig kettős volt. Nem mindegy ki tejelt a NER-nek és nem mindegy, hogy mennyit.
Nagyon erős mondatok végig az egész cikkben.
[x] Magyarország a tudományos élet függetlenségét mérő 0-tól 1-ig terjedő skálán 0,3-as értékelést kapott, egy ligába jutva Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Oroszországgal és Törökországgal. Az EU-ban nemhogy sereghajtó Magyarország, de minden egyes EU-s ország, beleértve a balkáni országokat és Romániát is, legalább kétszer akkora, 0,6 feletti pontszámot kapott.
[x] A szimpóziumon Sulyok Tamás államfő kijelentette: meggyőződése szerint „a magyarok képesek lesznek jól kihasználni a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket”. Az optimizmust tovább fokozta egy későbbi előadásban a „ki korán kel, aranyat lel”-mondás, azt a benyomást keltve, hogy az ország nemhogy lemaradva nincs, hanem kifejezetten hamar kapott észbe AI-stratégia megvalósítását illetően.
Közben a valóság: a világ szélsebesen száguld egy új realitás felé, amelyben Magyarország lemaradása behozhatatlan.
[x] De amíg Magyarországon a kutatók nagy része által fontosnak tartott értékek és normák fokozatosan erodálódnak, amíg hitelesen és tartósan független akadémiai intézetek nem tudnak fennmaradni, amíg kollégáinknak világszerte előbb jut eszébe Magyarországról az, hogy Orbán Viktor és „autoriter ország”, mint az, hogy Erdős Pál és a matematikusok, addig nem hiszem, hogy tömegesen érkeznek majd a jelentkezők.
[x] „Szóval térjünk vissza a tankönyvhöz, aminek egyesek a huszonhatodik fejezeténél tartanak, míg mások csak a második oldalán. Hol tart Magyarország? Egyelőre az Ablak-Zsiráfot update-eli. A cs betűnél jövőre talán benne lesz a ChatGPT.”
[x][x]
Huszár Ferenc: Orbán Viktor és az Ablak-Zsiráf – száguldás a behozhatatlan AI-lemaradás korába
https://www.valaszonline.hu/2025/06/20/huszar-ferenc-mesterseges-intelligencia-magyarorszag/
[x][x]
Huszár Ferenc:
Több mint 100 tudományos cikk szerzője, amelyek top konferenciákon (pl. NeurIPS, ICML, ICLR) jelentek meg.
Fontos hozzájárulások a Bayesian deep learninghez és a bizonytalanság becsléshez
Úttörő kutatás a generatív modellek és variációs Bayes módszerek területén
@tahonoli: Huszár az egyik legmenőbb magyar származású kutatója ennek a világnak, és amúgy szokott Magyarországon diákokat segíteni, meg minden, szóval nemcsak Cambridge-ből osztja az észt. Tudja, hogy mit beszél. Végtelenül szomorú az egész.
@tahonoli: Érdekes, jobban belenézek majd – de ennél részletesebben kell vizsgálni, finomabb modell(eke)t kell majd használni. Egy árubeszerzés és egy építés nemigen hasonlítható össze. az árubeszerzés nagyon kiszámítható és az árak inkább estek; az építési beruházások komplexebbek és ott jelentősebb árdrágulás volt (meg amúgy is nagyobb tételek azok, a TED-es küszöbérték is sokkal fejlebb van). A NER jellemzően építésben utazik, tehát ez nagyon-nagyon fontos tényező az elemzéshez.
Hiv.: @Grrr:
Kiváló komment ment a like. 🙂
Az egész számolásomnak annyi csak az értelme, hogy elsőkörös draft számokat lehessen látni. Az meg a csodák csodája lenne, ha a fele és duplája közé esne a valóság. Nagyon félek, hogy a duplától nem innen van a végső szám.
Hiv.: @jotunder:
Egyébként némileg meg kell hajoljak egy régebbi igazságod előtt (Tilesch György megítélését illetően. Főleg Huszár Ferenccel szembeállítva). A napokban került a kezem közé ez az alábbi pár napos cikk és bevallom engem sokkolt. Én korábban jóval többet tételeztem fel Tileschről, de most azt látom a pozitív gondolkodásom mintha zsákutcába kergetett volna ebben az esetben.
[x][x]
Történelmi lehetőség kapujában áll Magyarország, csak hinnünk kell benne
https://www.economx.hu/gazdasag/tortenelmi-lehetoseg-kapujaban-all-magyarorszag-csak-hinnunk-kell-benne.810612.html?linkId=829300162
@JT: Ha olvasod véletlenül ezt a kommentet és neadjisten válaszra is van időd, energiád, mondd már el kérlek, hogy Béndek Peti mi a l*f@szt csinál az FB-blogján?
Ő rakta ki a qubit-es cikket (linkkel): „Titkos találkozón fantáziáltak arról, hogyan vet véget az emberiségnek a szuperintelligencia”, nem?
Semmi gondolatot nem írt hozzá vagy mert nincs, vagy mert nem vállalta, vagy mert csak szondáztatni akart.
Pillanatok alatt jó pár komment érkezett, ami AI-témában szép teljesítmény ott is. Majd estére eltűnt az egész poszt, minden kommenttel. Én is írtam egyébként, ráadásul hosszabbat, ami így nyilván kukázódott (FB-archivumomból is törlődött).
A következő új AI-posztnál rákérdeztem, de nem kaptam választ Pétertől. Helyette egy vadiúj közpolitikait posztolt.
Nem értem.
Ha például az én kommentemmel, vagy hosszával volt gond, miért nem csak azt törölte?
Ha a téma vált neccessé azt önmagában nem értem, hiszen qubit-téma, de ha már bevállalta, akkor miért nem lehet felvállalni, hogy bevállalta?
Ez akkor most így a jövő? Megkérdezzük olvasóközönségünket, majd miután tájékozódtunk, törlünk? Vagy hogy kell ezt elképzelni?
@tahonoli: nem tudom, szerintem ezen ne húzd fel magad.
Hiv.: @jotunder:
Köszönöm. Nem húzom fel magam, csak nem értem. És mivel még a ChatGPT-t sem tudom kérdezni, te jutottál eszembe második helyen 😀
@tahonoli: Hát igen, jotundernek igaza van. Az ember útjai kifürkészhetetlenek. Gyakran tesznek olyasmit, aminek az okai vagy körülményei nem világosak. Mentsd el a legjobb hozzászólásaidat! 🙂
https://www.theguardian.com/commentisfree/2025/jun/29/students-ai-critics-chatgpt-covid-education-system
Ha jól értem, a fiatal szerző azzal érvel, hogy a GenAI igen elterjedt használata a diákok körében nagyrészt a Covid destruktív hatásának, az oktatási rendszer bizonytalanságainak és az anyagi tehernek, valamint időhiánynak köszönhető. Az én korábbi alternatív hipotézisemben az ok szimplán az volt, hogy a GenAI elérhetővé vált.