Állampolgári bigámia avagy a Mandiner tökéletes időzítése
Eredeti szerző: jotunder
A mai Mandinerről tudjuk, hogy John Fonte elvtárs, az amerikai konzervatív mozgalom élharcosa, a Konzervatív Internacionálé főtitkára Pesten ad elő a globális kormányzás lehetséges szörnyűségeiről és más időszerű ideológiai kérdésekről. Lesz sok úttörő, kisdobos, VOR-öltöny, a Központi Bizottság több tagja is megjelenik a jeles eseményen. Ő aztán tudja, hogy the fucking potato soup should be a fucking potato soup.
Csillog a sok kis konzervatív szem, egy az utunk néppelpárttal, jelszavunk a munkabéke, apuci reménye bennünk.
Pontosan kilenc éve tartották a népszavazást a kettős állampolgárságról Magyarországon, még az elnyomó Gyurcsány-rezsim idején. John Fonte elvtárs a kettős állampolgárság szakértőjének számít a a baráti Egyesült Államokban. Van egy saját kifejezése, olyan mint Bogár László elvtársnak a globaloböllér. „Civic bigamy”. Állampolgári bigámia. Bizony, ennek nevezi a kettős állampolgárságot. És bigamistának a kettős állampolgárokat. Pártszerű, építő kritika.
Fonte elvtárs hosszasan magyarázza azt, miért nem fogadható el a kettős állampolgárság. Miért jelenti ez az állampolgári lojalitás megtörését, miért ellentétes a burkeista-hamiltonista konzervatív elvi síkkal.
Vajon Rajcsányi Hőscincér neki is el fogja-e magyarázni, hogy ő nem felejt, nem, nem, soha? Vagy csak engedelmesen szájába veszi a… ceruzáját, és megírja, hogy miért nem szabad megengedni, hogy felénk kerekedjenek a Martin Schultzok. Akik egyébként kurvára felénk akarnak kerekedni. Éljen Vidnyánszky elvtárs, éljen Fonte elvtárs, éljen konzervatív centrális erőteret építő népeink barátsága. Az állampolgári bigamizmus esetében pedig Edmund Burke elvtárs halhatatlan munkássága és történelmi úgyalakultságunk viszonya lesz az irányadó.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519875-6ae89107604be' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519875&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519875-6ae89107604be&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519875-6ae89107604be' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Dual allegiance is incompatible with the moral basis of American constitutional democracy because 1) Dual allegiance challenges our core foundation as a civic nation (built on political loyalty) by promoting an ethnic and racial basis for allegiance and, thus, subverts our „nation of (assimilated) immigrants” ethic; and 2) Dual allegiance violates the core American principle of equality of citizenship.
Jó szöveg.
Egyszer majd ki fog még derülni, hogy direkt közöltek pont ma pont róla, mert igazibul-becsszóra-detényleg mindig is antiorbánisták voltak,
azért nem teljes a páthuzam, mert az amerikai kettős állampolgárok azért tipikusan bevándorlók, akiknek az amcsi a 2.
arra lennék kíváncsi, mit szólna, ha mexikó megadná az állampolgárságot az elszakított texasiaknak (én mondjuk pártolnám).
@vizitor: Spanyolország az elszakított kaliforniaiaknak, Nagy-Britannia az elszakított keleti partiaknak és Franciaország az elszakított louisianaiaknak?
hát úgy tudom, hogy pl. volt portugál gyarmatlakók viszonylag könnyen lehetnek portugálok. meg azért más, ha egy ország volt integráns részéről beszélünk, mint pl. mexikó esetén texas, kalifornia, arizona stb., mint a nem „olyan” származású bevándorlók.
félre ne érts, felőlem mindenkinek annyi állampolgársága lehet, amennyit akar, nem ezen múlik, hogy jó hazafi-e.
@Counter: Kuba a floridaiaknak, Oroszország az alaszkaiaknak és Japán a hawaiiaknak. 🙂
@Lasombra: Ó, tényleg. Annyi változtatással, hogy a floridaiaknak is spanyol, illetve Hawaiit a hawaii államtól szerezték meg, nem Japántól. Csak sok azóta a japán bevándorló 🙂
@vizitor: Természetesen 2010 előtt is könnyen lehettek magyar állampolgárok a határon túli magyarok.
en.wikipedia.org/wiki/Spanish_nationality_law
Két év spanyolországi letelepedettség után megkapja a spanyol állampolgárságot, aki a volt gyarmatokról származik és azok állampolgára.
en.wikipedia.org/wiki/Portuguese_nationality_law
Olyat nem sok állam művel, hogy a területén való tényleges letelepedés nélkül is állampolgárságot ad. Az ilyen állampolgárság nem mindig állja meg a helyét bíróság előtt, lásd a Nottebohm-ügyet.
@Counter: Nem sok, de pl. Horvátország meg Izrael igen. Jellemzően a világ azon fele, amelyik fegyveres erőszakkal old meg mindent, így nem kell mindenféle bírósággal gatyázni.
@Counter: nem akarom túltolni a biciklit, csak azt akartam mondani, hogy más a szitu, ha egy mexikói, ungabungai vagy magyar jobb hazát keresve kopogtat az USA ajtaján – ekkor jogos feltételek szabása -, mint kárpát-medencei magyarok esetén, akiktől száz éve megkérdezésük nélkül elvették a magyar állampolgárságot, és ezért szerintem feltételek nélkül jár is nekik vissza, ha akarják (és jól tudom személyes ismeretségi körömből, hogy 2010 előtt is volt pozitív diszkrimináció a magyar nemzetiségűek felé).
@vizitor: a pasi kikel a kettos allampolgarsag ellen, elmagyarazza, hogy az miert elfogadhatatlan, majd elolvadnak tole a konzijaink.
ha komolyan vennenk amit ir, akkor a romanoknak borzasztoan kemenyen hadakoznia kellene az allampolgaraik dual allegiance-e miatt.
engem kicsit zavar, hogy egy szekelyudvarhelyi polgar siman szavazhat, en meg nem, de ennyi az egesz. az allampolgarsag onmagaban nem erdekel.
@vizitor: a dual allegiance doktrina akkor is megall. ez bizony civil bigamy. marmint fonte szemszogebol. az unio egyebkent mela undorral figyelte a nepszavazast, es tobb orszag kovetsege kozlemenyben udvozolte az eredmenyt.
@jotunder: oké, oké, nem az érdemi részével akarok vitatkozni, sőt a cikk maga tetszik, csak egy amerikai szemszögéből, akiknek még nem voltak vesztes háborúik, területi veszteségük, határon túli kisebbségeik, ez egész másképp látszik.
attól még „az én konzim hülyesége jobb mint a te libsid hülyesége” elv nem tetszik nekem se.
@vizitor: Tekintettel arra, hogy az állampolgárság egy _tartalommal bíró_ _jogviszony_, szerintem alap, hogy legalább valamicske tényleges tartalom fennállását megköveteljük. Egy évnyi letelepedést, ilyesmit.
A 2010 előtti szabályozást nem fogom fejből előrántani, de az tulajdonképpen ennek mentén született. Volt jelentős pozitív diszkrimináció: sokkal rövidebb ideig kellett Magyarországon élni, nem kellett igazolni dolgokat, amiket nem magyaroknak igen.
Horvátország és Izrael is gyakorlatilag polgárháborúban született, ilyen államoknál elfogadhatóbb, hogy minden eszközzel szórják az állampolgárságot. Ha pl. Mo. szovjet tagállamként, némi fegyveres harcokat követően vált volna függetlenné 1990-ben, akkor teljesen ésszerű és védhető lett volna egy ennyire engedékeny, helybenlakást sem követelő állampolgársági szabályozás.
Egyébként azt hallottam, Amerika elvesztette a vietnami háborút, illetve a XIX. század legelején is volt egy nem nagyon reklámozott brit-amerikai háború.
A kormány olyan döntéseknél, melyeknél várható az állampolgári ellenkezés, külföldi példák sokaságával érvel.
Ez történt és történik most is a kettős állampolgárság kérdésében.
A helyzet az, hogy a kettős állampolgárság megadásának okai minden államban általában történelmi, vagy területi változások miatt, emellett az egyének privát körülményei miatt következnek be.
A határontúli magyarok állampolgárságának megadása annyiban más, hogy nem kisebb embercsoportok vagy egyének részesülnek ebben, hanem tömeges állampolgári elismerésről van szó, amellett rendhagyó jogok és kedvezmények megadása a jellemző.
A honi állampolgárok nem repestek a 2004-es népszavazáskor sem az ügyért. A választójog megadása 80%-os elutasítottsága, valamint a készülőben lévő egészségügyi ellátás várható szabályai nem fognak javítani a megitélésen.
@Counter: A horvát példa azért speciel hasonlít a magyarra, legalább abból a két szempontból, hogy:
1. volt belpolitikai célja a diaszpóra szavaztatásának, továbbá
2. Horvátország alig leplezett területi követeléseit is reprezentálták vele.
És erőszakos balkáni köčögök is egyébként.
@Vitéz Kőbányai Világos: A hasonlatosságot nem vitatva azért a viszonylag sok emigráns horvát is baromi jól jött a polgárháború gördülékeny finanszírozásához, Magyarországon ilyen szempont nincs.
@vizitor:
„megkérdezésük nélkül elvették a magyar állampolgárságot, és ezért szerintem feltételek nélkül jár is nekik vissza, ha akarják „
Ez egy aljas (vagy ostoba) mondat. (Amivel nem állítom, hogy aljas vagy ostoba lennél, csak annyit állítok, hogy átveszed aljasék és ostobáék érvelését.)
A határon túli magyaroknak természetesen nem jár (nem lenne szabad, hogy járjon) feltétel nélkül vissza az állampolgárság. Tudniillik az állampolgárság feltétel nélküli, tömeges megadásának az a következménye, hogy a Magyarországon élők sorsába olyanok szólhatnak bele, akik a beleszólásnak semmiféle következményét nem viselik, hiszen a magyar parlament által hozott törvények, az itteni adójogszabályok stb. nem vonatkoznak rájuk.
A problémának egyetlen tisztességes megoldása létezne, éspedig az, hogy a magyar állam, a magyar adófizetők pénzéből támogassa az áttelepülni kívánó magyarokat, ingatlanvásárláshoz nyújtott kedvező kamatozású, kamatmentes vagy akár vissza nem térítendő kölcsön formájában. Ez persze szembemenne a „megtartani őket a szülőföldjükön” dumával, és sok pénzbe kerülne, de én ettől függetlenül el tudnám fogadni, sőt akár adakoznék is ilyen célra. (Mármint akkor, ha garanciát kapnék, hogy az adományok nem a Fidesz fantázianevű maffia kasszájába folynak be.)
@Counter: kieg.: egyelőre
Bezzeg lemondani nem lehet a magyar állampolgárságról, csak ha van másik. Miert muszaj valamelyik allam polgaranak lennem?
@labrabbit: Mert az államok „hideg, számító szörnyek”. Amiből következik, hogy a személyt egy állam önkényének teljességétől csak egy másik állam védheti meg.
@Counter:
Vallalom a kockazatot. Jogom van allampolgarsag nelkul a bolygon tartozkodni, vagy nem?
@Counter: Akkor nekünk végünk. :))
@Kettes: Az önkény _teljességének_ kiélésétől a magyar állam még igen-igen messze jár.
@labrabbit: Jogod az lehet, hogy van, de ha szembekerülsz egy állammal, ami ezt vitatja, akkor nem fog senki megvédeni. A jog meg csak olyan állat, hogy annyit ér, amennyit érvényesíteni lehet belőle.
Lásd Nottebohm-ügy. Vagy szovjet alkotmány 🙂
@fradra: „hiszen a magyar parlament által hozott törvények, az itteni adójogszabályok stb. nem vonatkoznak rájuk.”
Mindenki az adózással jön (és erre az ellenérvelők rögtön tromfolnak az itthon élő nem-adózókkal). Pedig sokkal jobb példa is van:
Trafiktörvény: az erdélyi/felvidéki magyar megveszi a saját lakóhelyén a cigit az éjjelnappaliból, amikor csak akarja, az anyaországi meg cigi helyett a fogát szívhatja, mert a környékén épp nincs nyitva Nemzeti Dohánybolt, az éjjelnappali meg a trafiktörvény miatt tönkrement, így a nemdohányzó (pl én) nem tud egy adag papírzsebkendőt sem venni éjszaka.
Vagy egy példa a jövőből: székely bácsi vasárnap két pohárka pálinka között újra beszavazza a KDNP-t a parlamentbe, ami kiharcolja a vasárnapi alkoholtilalmat.
@labrabbit: tizenpar millio allampolgarsag nelkuli ember el a vilagban.
az allampolgarsag nem feltetlenul fontos, ha nem akarsz utazni. utlevelet leginkabb egy allam adhat ki. az termeszetes, hogy ha laksz valahol, akkor valamilyen ertelemben probalnak regisztralni. lehetnek polgari kotelessegeid egy allamban, amelynek nem vagy az allampolgara. en ebben az evben harom orszagban fizettem pl. adot.
@nudniq: Valóban az adózás problémája tűnik a leggyakoribb érvnek, de a te példáid nem kevésbé jók.
@jotunder:
en egy eu utlevelet szeretnek, eu polgarsaggal. Meg eletemben nem hagytam el Europat de ha megis megtennem, eu polgarkent sokfele mozoghatnek. A lakohelyemen meg magamtol is igyexem teljesiteni polgari kotelessegemet. +itt helyi ugyekben szavazhatok is.
ez a „történelmi úgyalakultságunkizmus”, ez jó kategória
egyébként arra van valami szabály, hogy egy állam alapításának mik az előfeltételei?
biztos vannak, de mik azok?
gondolom, kell terület. pedig ma már terület nélküli, virtuális országok is simán működhetnének. de legyen. veszek egy darab földet valahol Jakutföldön. nem lehet drága.
aztán, gondolom, legalább egy állampolgárnak az állam területén kell lennie. nem lehet az állam lakosságának 100%-a emigráns. ezt már nehezebb összehozni, de talán le lehet papírozni.
el kell, hogy ismerjen az ENSZ? vagy bárki? ebben már nem vagyok biztos. biztosan van olyan állam, amit nem ismer el az ENSZ. de valakit tutira meg lehet fűzni. pl egy hasonló államot.
saját nyelv nem kell, saját pénz nem kell, saját hadsereg minek (a legjobb védekezés, hogy nem árulom el, hogy hol vettem államot Jakutföldön), himnusznak nekem bőven jó Kokodzsambó is.
nem lehet ez olyan bonyolult, na. 🙂
@labrabbit: Az Europai Unio allampolgara vagy, allampolgari jogokkal. Ezt azonban csak egy unios allamtol kaphatod meg. Meg az sem igaz, hogy minden europai unios orszag polgara unios allampolgar. Nem egeszen vilagos, hogy miert nem teljesen mindegy neked, hogy mely orszagban allitottak ki az utleveled.
@Lasombra: Ez nem egészen úgy megy, mint egy kft. alapítása. Nem árt, ha elismernek, persze, de azért a lényeg az ultima ratio képessége, lásd Horvátország. Vagy éppen Puntföld.
Melyik állam az igazibb? Egy idegen megszállás alatt lévő, de papíron létező izé, mint pl. Nyugat-Szahara, vagy az el nem ismert, ENSZ-ben maximum takarítóként működő, de amúgy saját területtel bíró, azon adót szedő, jogot alkotó Puntföld?
Könyveket lehet írni a nemzetközi jogi elméletekről, hogy mitől állam egy állam és hogy; de a lényeg az, hogy leginkább attól állam egy állam, hogy egy másik állam így vagy úgy képtelen őt tartósan megsemmisíteni. Jellemzően azért, mert nem meri megtámadni, vagy meg meri, de hazáig kergetik, vagy ha még meg is meri és nem is kergetik hazáig, mégse tudja ezt más államokkal elismertetni (avagy: vannak barátai).
@Lasombra: ld. Rottenbiller utca 93/A Alkotmányos Köztársaság.
@jotunder:
Persze, ez csak hiszti reszemrol. Az ok, hogy magyar vagyok (nem Magyar), de a magyar allam polgaranak lenni… hat nem tetszik.
@Counter: igazad van, a „nem vesztett háborút” erős, de idegen csapatok már 200 éve nem voltak a földjén, és az angolokat is kipaterolták, szóval azt nem nevezném vesztesnek. vietnám persze fejbekólintás volt, de alapvetően expedíciós háború, nem területszerző/honvédelmi.
@fradra: igyekszem senkinek nem elhinni semmit, az én igazságérzetem mondatja velem ezt (persze nincs új a nap alatt), de nem akarom senkitől elvárni, hogy ossza. ha a magyar útlevéltől 1 %-kal nagyobb biztonságban érzik magukat, akkor legyen – _szerintem_. ez persze érzelmi politika is, de abból önmagában még nincs baj. és persze jó lenne, ha a belmagyarok is tudnák 1 %-kal nagyobb biztonságban érezni magukat.
a szavazójog itt lakáshoz kötésével egyetértek (én se akarok beleszólni, hogy mi legyen csíkban), de az nem ugyanaz, mint az állampolgárság (tudom, hogy most épp igen). mondjuk a másik, hogy én sem a bejelentett címemen lakom, szóval ezt számon tartani is nehéz lenne.
@dr Brcskzf Gröőő: Akad egy érdekes, de ellenirányú folyamat is, nevezetesen belátható időn belül Kiribati, Tuvalu, Vanuatu mexűnnek, ha tovább emelkedik a tengerszint. Nna, ez lesz érdekes móka, mivel létező, a nemzetközi jog alapján elismert államok, csak idővel nem lesz egy talpalatnyi szárazföldi terület sem, ahova legalább egy zászlót kitűzhetnének…
@vizitor: en.wikipedia.org/wiki/List_of_wars_involving_the_United_States
Van itt még egy pár vereség meg döntetlen.
Én úgy tudom, a második világháború folyamán több amerikai felségterületnek minősülő szigetet is elfoglaltak a japánok. (Mocskos egy kekec disznó vagyok ám.)
Tekintettel arra, hogy az itt le nem telepedett személynek adott állampolgárságnak értékelhető közjogi tartalma nincs, a szavazójog elképesztő ostobaság, az államiság felől a törzsszövetség irányába tett lépés.
jól megaszontam, de lenyelte blogmotor 🙂 szal:
@Counter: nyilván elnagyoltam, de klasszik területszerző/honvédő háborúban nem vesztettek, az angolokat is kipaterolták, azóta nem volt idegen hadsereg a földjükön, vietnám is expedíciós háború volt.
@fradra: igyekszem senkinek nem elhinni semmit 🙂
lehet, hogy túlságosan idealista vagyok, de az igazságérzetem akkor is ezt mondatja. ha a magyar állampolgárságtól 1 %-kal nagyobb biztonságban érzik magukat, akkor legyen – *szerintem*. hogy ez most aktuálközjogpolitikailag épp hogy van, ahhoz nem értek, ha igen-nem kérdésként teszik fel, akkor ez a válaszom (és igen, 2004-ben is ez volt).
a szavazójog itt lakáshoz kötésével egyetértek, én se szólok bele, mi legyen csíkban, de ez megint az aktuálizé része. mondjuk én sem a bejelentett lakcímemen lakom, szóval a fapados korszakban ezt ellenőrizni se nagyon lehet. (és bőven nem igaz, hogy minden külmagyar kormánypárti lenne, a legtöbben egészségesen leszarják.)
és persze az igazságérzetem azt is kívánja, hogy a belmagyarok is érezhessék 1 %-kal nagyobb biztonságban magukat 🙂
na erre mégis kijött, bocs a dupláért 🙂
Hadd emeljük ezt is ki az idézett forrásból. Eléggé aktuális. A derék Newt Gingrich szól az első bekezdésben és idézi Fonte-t:
“This rejection of dual allegiance is not a „conservative” or „liberal” principle; it is an American principle. I would imagine that the vast majority of Americans today would agree with the opposition to dual allegiance and foreign voting taken by Franklin Roosevelt’s New Deal Administration in the 1930s. As Dr. Fonte writes in his essay:
„The Administration of Franklin D. Roosevelt believed that: ‘Taking an active part in the political affairs of a foreign state by voting in a political election therein is believed to involve a political attachment and practical allegiance thereto which is inconsistent with continued allegiance to the United States…’ – hát ezt én sem mondhattam volna szebben, természetesen a határontúli magyarok szavazatával kapcsolatban. És itt megint nagyon visszafogom magam. Határozottan nem tesz jót nekem ez a téma…….
@jotunder: „engem kicsit zavar, hogy egy szekelyudvarhelyi polgar siman szavazhat, en meg nem”
A székelyudvarhelyi polgárnak jogában áll szavazni, aztán, hogy kire érkezik be a szavazata, az majd „eldöntődik” az ő kevéssé felvilágosult közreműködése nélkül is. Szerintem.
@nerángass: ezt mondom. aki egyetert fonte-val, annak nagyon kemenyen a hatarontuli magyarok allampolgarsaga ELLEN kellett volna szavaznia :)))
@jotunder: hogy tisztázzuk az eddigieket, NEM értek egyet fontéval (fonte-tal vagy mi) 🙂
sőt egyáltalán az ilyen amcsi gondolatharckocsizóktól feláll a hátamon a szőr. náluk jobban csak a magyar híveiktől (mandinertől seresig).
Izrael fentebbi említése egy alapvető körülményt nem vesz figyelembe:
6. Are absentee ballots permitted?
Israeli law does not provide for absentee ballots and in general, voting takes place only on Israeli soil. Exceptions are made for Israeli citizens serving abroad on official business who can vote in 96 Israeli embassies and consulates or on Israeli ships.
http://www.facebook.com/notes/israel-in-the-philippines/in-the-know-elections-in-israel-2013/446040735450412
Természetesen az izraeli jobboldal is erőfeszítéseket tett ennek a helyzetnek a megváltoztatására, ld. pl.
972mag.com/well-timed-absentee-voting-bill-another-blow-to-israeli-demoracy/44628/
@Dr. No:
Már csak ezért is nyugodtan megadhatná a levelezős szavazás lehetőségét a külföldön dolgozóknak a Fideszgépezet. Még több levél, még több lehetőség az „eldöntődésre”.
Én úgy gondolom, hogy egy állam polgárának lenni jó. Kapsz tőle utakat, iskolákat, egészségügyi ellátást (már ahol), segélyt, ha rászorulsz, ha nem otthon vagy, akkor jogvédelmet meg egyéb támogatást és még sok-sok mindent ezeken felül. Egy állam a polgárainak véd- és dacszövetsége, amely szövetség akkor is felnevel, és nem hagy éhen halni, ha egy hozzátartozód sincs életben, azaz helyettesíteni képes egy kisebb közösséget, a családodat is.
Nopersze, ehhez neked is tenned kell valamit, általában erődhöz mérten, mivel a fentebb felsorolt dolgok nincsenek ingyen. Az állam ugyanis olyan véd- és dacszövetség, amely valamennyire kiegyenlíti az eltérő képességeket, és aki többre képes, az többet ad hazájának,minek a jóvoltából a kevesebbre képesek is elvannak valahogy.
A legjobb olyan állampolgárnak lenni, aki ugyan többre képes, de az állam mégse kér tőle semmit, ugyanakkor elég sok mindenhez joga van, lévén ő is állampolgár. És ha ez a jog csak abból az önös érdekből adatik meg félmillió, gyakorlatilag külföldi embernek (ha az érzelmi síkot nem keverem ide), hogy az adott országban felbillentse a politikai pályát, akkor a hazafiság elve (amennyiben a többre képes ember többet ad a hazájának – vigyázat, a magyar zászlók lengetését és hasonlókat én nem sorolom ide) mintha némi csorbát szenvedne.
@jotunder: Egyáltalán nem. Ha rákérdeznél, azt mondanák, hogy azt várják a magyar állampolgárságot szerzett határon túli magyaroktól, hogy a magyar államhoz legyenek lojálisak és ne a szlovák/román/stb. államhoz, beleértve a kémkedést, árulást, szabotázst és hűtlenséget.
@vizitor: „ha a magyar állampolgárságtól 1 %-kal nagyobb biztonságban érzik magukat, akkor legyen”
Lehet, hogy minden hallott, szerzett vagy átélt tapasztalatodnak ellentmond, amit most mondani fogok, de nekem – kivéve zsenge iskoláskorom IV-ik osztályáig terjedő időszakot, amikor úgyszólván naponta verekedtem román gyerkekkel – azóta sohasem voltak -“biztonságérzeti” problémáim . És ez nem kevés idő, úgy 40-50 év, szórványmagyarként. Azóta kösz, jól vagyok és hiszem, hogy nem vittem volna többre odaát sem.
Ja , én magyar állampolgárként születtem meg ( puszta tény ) minden kvalitatív besorolás nélkül. Úgyhogy :
Menjen a picsába minden honfiú, aki a kies Édeserdélybe jön felhörgedő hazaszeretet mián, szart kavar lóháton, vagy nyári egyetemen fosványkodik aztán elégedetten hazamegy.
És menjen a picsába minden határontúli, aki a magyar állampolgárság kézenfekvően merkantilista “megadását” nem látja és azzal súlyosbítja, hogy “hálából” első agyafúrtra ( vagy bárki másra ) szavaz.
Atyám, mennyire torkig vagyok már ezzel…………
@vizitor: Nekem például nem az állampolgárság megadásával vagy nem megadásával van bajom. Kapja meg! De költözzön ide! Pont.
Ilyen szempontból pont jogosnak érzem például amikor a szlovák állam megvonta az állampolgárságot a kettős állampolgár „frissmagyaroktól”.
@vizitor: ” mint kárpát-medencei magyarok esetén, akiktől száz éve megkérdezésük nélkül elvették a magyar állampolgárságot, és ezért szerintem feltételek nélkül jár is nekik vissza”
Ez egy tetszetős érv. csak van vele egy kis probléma. Azt sugallja, hogy a békeszerződések és kisebbségi szerződések állampolgársgi rendelkezései az első világháború végén a jogfosztást szolgálták – egy olyan környezetben, amikor a kettős állampolgárság még unikumnak számított. Arról nem is beszélve, hogy önmagukban sem jelentettek az állampolgárságtól való megfosztást mert
a, rendszerint opciós lehetőséget biztosítottak egy meghatározott időszakban
b, valójában nem az állampolgárságtól való megfosztásról, hanem az új államok állampolgáságának bizonyos feltételek megléte esetén való automatikus megszerzéséről rendelkeztek.
Ez utóbbi azért is lényeges, mert ezek a rendelkezések éppen ezért jogot biztosítottak, Hogy érthető legyen, Csehszlovákiában a viszonylag egyértelmű békeszerződésbeli szabályozás ellenére olyan állampolgársági törvényt hoztak, ami meglehetősen szigorúan kezelte az állampolgárság megszerzését és így tízezrek esetében Csehszlovákia nem ismerte el az állampolgárságot, ezreket ezen a címen ki is utasítottak. Sőt, alkalom adtán kényelémetlenné vált politikusokat pl. parlamenti képviselőket (!) vagy közszereplőket is kiraktak az országbóül azon a címen, hogy kiderült, az állampolgárságuk problémás. Remélem ez jól illusztrálja mivel járhatott volna ha a békeszerződések nem rendezik ezt a kérdést és az utódállamok tetszésük szerint bánhatnak hontalanná vált vagy pláne magyra állampolgárnak megmaradt új alattvalóikkal. Azért pedig talán nem kellene kárhoztatni a békeszerzőket, hogy egy a kettős állampolgárság szempontjából nem megengedő környezetben és egy háborút követően az egyszeres állampolgárság elvéhez ragaszkodtak. (N.B. az első magyar állampolgásrásgi törvény indoklásában Tisza Kálmán igazságügyminiszterként azt találta megjegyezni, hogy a kettős állampolgárság olyan rettentő anomália, hogy amennyiben létezne, fel kellene számolni. Ennyit a magyar állampolgársági jogról és hagyományról a kérdéses időben.) Ahogy az is izgalmas kérdés, hogy amennyiben „megfosztották őket az állampolgárságuktól”, akkor a korabeli magyar állam miért nem kezeltre őket így. Sem az opciós időn túl Magyarországra települőket, sem az állampolgárság nélkül kiutasítottakat nem illette meg a magyar állampolgárság automatikusan, sőt. Még a békeszerződés aláírása előtt migráltaknak is komoly idegenrendészeti problémái támadhattak, praktikusan idegen alattvalóként kezelték őket, ha nem igazoltak magyarországi illetőséget.
@nerángass:
a baj csak az, hogy bár jogosan küldöd el őket a picsába – kritérumaid érvényes útlevelet állítanak ki nekik oda – de nem fognak elmenni, hanem oda viszik a picsát, ahol vagy. ők a történelem picsásító frakciója; taníthatatlanok voltak és lesznek, és elérik egyszer úgyis, hogy egy délután bár otthonról mentél el sétálni, de este a picsába térsz vissza. és ott ülnek a heverődön, vagy azzal szemben, és nyomják le torkodon a lózungjaikat.
míg le nem ég minden megint. aztán lehet újra valamiféle otthont építeni, egy végtelenített történelmi körforgásban.. együtt érzek veled.